Mi van a Tejút közepén?--- 2005. november 3. 10:51 ---- MNO -----
"Kínai tudósok bizonyítékot találtak arra, hogy a Tejútrendszer közepén található hatalmas képződmény nem más, mint egy fekete lyuk. Ci Kiang-sen és a sanghaji csillagvizsgáló intézet kutatói rádióhullámokat észleltek a Sagittarius A néven emlegetett titokzatos objektum pereme fölött. A Nature természettudományi folyóiratban közölt cikkükben azt írták, felfedezésük komoly bizonyíték arra, hogy a Sagittarius A nem más, mint egy szupernehéz fekete lyuk. "--- Vajon mi AZ A KOMOLY BIZONYÍTÉK a titokzatos objektum tulajdonságáról, amit a rádióhullámok közöltek?
Te hasonlítod az elméletedet. Akkor tedd ezt, ha más mérhető eredmények jönnek ki belőle mint az elfogadott elméletből. A négy elemi részecske mitől elemi ( axiomatikusan teszed azzá ), a két töltésfajta mitől létezik ( axiomatikusan teszed azzá ), a koordinátarendszeredet nem definiáltad csak mondod, hogy inerciarendszerek nem léteznek, mi az, hogy forrás (?!), meg az hogy kvantált, mit értesz mező alatt a fizikádban és mit jelent nálad az invariancia, ha Minkowski teret nem fogadod el. Hogy mész át egyik kordinátarendszerből a másikba, és a Maxwell egyenletek hogy alakulnak.
A súlyos és tehetetlen tömeg miért csak a te ejtőkisérletedben különbözik és más tucat kisérlet miért nem utal erre.
Ha tagadod a foton létét, akkor a kétréses kisérletben, amikor egy foton tartózkodik a berendezésben miért számolhatók meg a fotonok és alakul ki igaz szemcsézetten a jellegzetes interferenciakép.
Elektromágneses mezőben 10000km-es forrástól mitől rezonálna be egy elektron, amikor az em mező intenzitása ott már "homeopatikusan" gyenge (10E-20) ?
Csak úgy hozzáfüzön említem, hogy az Egyesített Metöeméletem egy teljesen új matematikai kezelést kiván meg, amit a 'modern' fizika eddig nem használt, mert nem ismert fel.
A 'modern' fizikának egy nagy békát kell lenyelni, ami abból ered, hogy nem értette meg mi a gravitáció és mi a súlyos és a tehetetlen tömeg. Nem is tudott egy Egyesített Mezöelméletet felállítani.
Mielött temettem volna megfogalmaztam a kozisztens Egyesített Mezöleméletet, és csak ez után rendeltem meg a rékviemet. A mezöelméletem axiómatikusan van felépítve. Az invariáns elemi töltések létezése, a véges és állandó sebességü mezökiterjedés minden koordinata rendszerben az alapok. A töltések folytonotossági egyenletei meg Lagrange multiplikátorokat produkálnak, és a Planck állandó egy ilyen multiplikátor. Innen kell kiindítani az összehasonlítást az 'elfogadott' mondern fizikával szemben. Innen kell az igazolásokat venni, és nem onnan amiket Te idézel. Elöször meg kell érteni mit mond ki a források kvantálásából kiinduló Egyesített Mezöelmélet, csak azután lehet itéletet mondani.
Az SR és az ÁR felállítása és ezeknek az elfogatása tévúta vezette a fizikát, amit a múlt században sajnos szószerint követtek a fizikus kutatók, egész a mai napig.
"Mielőtt temetnél neked is élned kell.... " mondja az eszkimo
2005-ben már többet tudunk az SR-ről érvényességi korlátairól. Vedd figyelembe, hogy Einstein nem lehet 126 éves.
"A speciális relativitáselmélet csak akkor pontos, ha a gravitációs hatások figyelmen kívül hagyhatóak, különben az általános relativitáselméletet kell alkalmaznunk. Nagyon kicsiny méretek esetén, a Planck-hossz tartományában és alatta, lehetséges, hogy a speciális relativitáselmélet nem érvényes a kvantumgravitációs jelenségek miatt. Mégis a makroszkópikus jelenségek leírására az erős gravitációs terektől eltekintve a speciális realtivitáselméletet a fizikus közösség általánosan elfogadta, és azokat a kísérleti eredményeket, amelyek ellentmondanak neki széles körben megismételhetetlen mérési hibának tartják.
A speciális relativitáselmélet matematikailag önkonzisztens, és összhangban van a modern fizikai elméletekkel, melyek közül a jelentősebbek a kvantumtérelmélet, a húrelmélet és az általános relativitáselmélet (elhanyagolható gravitációs tér esetén). A speciális relativitáselmélet nincs összhangban több korábbi elmélettel, melyek közül legjelentősebb a Newtoni mechanika.
Sok kísérletet végeztek a speciális relativitáselmélet igazolására, és hogy a rivális elméletekkel szemben teszteljék. Ide tartoznak a következőek is:
A Michelson-Morley kísérlet bebizonyította, hogy nincs éterszél, és megállapította, hogy a fénysebesség állandó minden
Hamar-kísérlet - az éterszél mozgását cáfolja
Trouton-Noble kísérlet - egy kapacitás forgatónyomatéka
Kennedy-Thorndike kísérlet - időkontrakció
Kísérletek a emitterelméletre melyek igazolták, hogy a fény sebessége független a kibocsájtó test (emitter) sebességétől. " ( wikipedia )
Az elemi gravitációs töltések bevezetése, a testek m(g)> m(v=0;i)-jével, egyértelmüen érvényteleniti az ÁR-t is. A testekre vonatkozó sztatikus gravitációs eröegyenlet m(i) a = - G M(g) m(g)/r^2 csak az e.m.-mezö hatása elhagyagolás esetében érvényes és m(i) = m(g) (1-delta), ahol a delta függ az összetételtöl és 1.4x10^-8 < delta < 0.786%. Csak a négy elemi részecskénél egyenlö a súlyos tömeg a tehetetlen tömeggel, csak ezeknél érvényes a delta=0. Az izotópoknál a tömegspektrométekekben csak a tehetetlen tömege mérhetö meg. De a képzésüknél csak a tehetelen tömeg változik meg, a súlyos tömeg megmarad. A testek súlyos tömege egyértelmüen levezethetö a testek invariáns gravitációs töltéséböl M(g) = (test gravitációs töltése)/(fajlagos g-töltés) és az egyetemes gravitációs állandó G =(fajlagos g-töltés)^2/4pi. A G értéke kb 1.5%-kal kisebb mint a newtoni állandó irodalmi CODATA értéke. A WEP állítólagos 10^-12 kisérleti alátámasztása nem tartható fenn, akár mit mondanak a gravitációs fizikusok és Lingarazda.
Dehogy nem! Az inerciaredszerek fizikai nem létezésétöl az E=mc^2 érvénytetenségéig az SR összes alapvetö fogalmai teljesen szét vannak zilálva! ----- Az SR nem foglalja magában azt, hogy az elemi töltések léteznek és hogy az ezeket hordozó elemirészecskéknek sem a helye sem a sebessége nem határozható meg pontosan. Hogy lehetne innen egy koordinátarendszert, egy 'inercia'-rendszerröl nem is beszélve, fizikailag megdefiniálni? ----- Einstein az e-dinamikából következtetett az energia-tömeg-ekvivalenciára, ami nem volt helytálló. Innen csak az m(i) 'tehetetlen' tömegre lehet következtetni, de nem azt, hogy az E(v/c) = m(i) c^2 /sqrt(1-(v/c)^2) általánosan érvényes. Összetett részecskékre, egy testre, az E(v/c) = (m(g) -E(kötés)) c^2 /sqrt(1-(v/c)^2) reláció érvényes, ez a kinetikai energiára vonatkozik, de valószinüen ez is csak bizonyos sebesség határokon belül használható fel. ----- Az SR semmit se tud mondani az m(g) súlyos tömegröl, az inerciáról, és ezt Einstein nem vette észre. De azt sem, hogy az energia-impulzus négyes vektor megmaradása a részecskékre, nem tétetelezhetö fel az e.m.-mezö (és a gravitációs mezö) nem-konzervativ tulajdonsága miatt. -- Az SR összekever egy vonatkozási rendszert az inerciarendszerrel és a (nem helytállóan rögzitett) kinetikus energiát az energia-tömeg-ekvivalenciával.
Ebben a topokban ugyan nem tud senki tájékozodni a sikeres ált.rel.-röl, mert épp ezt cáfoljuk! Ne csodálkozz tehát,hogy ez itt szét van zilálva. A fekete lyukakból meg egyetlen egy sincs az univerzumban!
Ha ebből a topikból szeretnél tájékozódni a gravitáció modern és sikeres elméletéről, az általános relativitáselméletről, az inkább rosszul fog elsülni. Úgy látom, hogy azok, akik tudják, miről is van szó, már egyre ritkábban írnak ide és akkor is inkább csak rövid szösszeneteket. Megvan ennek az oka.
Van talán más gravitációs topik, fogalmazd oda a kérdéseidet, szívesebben fogunk válaszolni; itt szétzilálják inkább a témákat.
Most akkor csak annyit, hogy a graviton,mint közvetítő részecske az, ami "vagy van, vagy nincs". De a gravitációs hatások érzékeléséhez nincs feltétlenül szükség gravitonokra. Gravitációs hullámok biztos vannak, és azok érnek ide 8 perc alatt a Napból.
Fekete lyukakból pedig minden bizonnyal sok van, pl. a galaxisok centrumában.
