De még egy kérdés: A Hafre piramis szemmel láthatólag két lépcsőben épült, hiszen az alja hatalmas hasábokból tulajdonképp egy plató, amelyreviszonylag kis kövekből felhúztak egy piramist. Nem is beszélve a Szfinx-ről , ill. völgyéről, amelynek oldalán az eróziós nyomok kora vitatott. Erre mit mondasz?
Ismerve egy kicsit munkásságodat - A legmélyebb tiszteletem!
De a király kamrája feletti "tehermentesítő" kamrákban talált Hufu kartush-mellett nem későbbi időből származó nyelvhelyességgel írtak? Mintha a felfedező egyébként sikertelen expediciója utolsó napján feltétlen találni akart volna valamit? Vizsgálták egyáltalán a festék korát C14-el?
Már mitől lenne régibb a két nagy piramis? a gízai maszataba mezőtől?
Sokan hiszik régebbinek a Nagy Piramist a történeti Egyiptomnál (ők semmilyen egyiptológiai könyvet kezükbe nem vesznek, közben ekézik az egyiptológusokat, mint maradiakat), csak éppen nem találják az építők nyomait. Találnak viszont 4. dinasztia korabeli építőket Gízában, és egyre többet.
A Királyi Kamra fölött teljesen lezárt kamrákban megtalálták Hufu kartusait, még az ún. Hórusz-nevét is. Most ezt megfejelte Merer-papirusza, ami a piramis építésének befejező szakaszáról szól Hufu idejében. Ezek elég perdöntő bizonyítékok. Akik ellene vanna Hufu illetőségének, pár hülyeségen kívül semmit nem tudnak felhozni mellette. Az egész ún. Orion-elmélet nagy valószínűséggel teljesen dilettáns nézőpontból megalkotott sületlenség. Egy csomó, bármilyen korú alakzatra könnyen illeszthető. Viszont magának Gízának, mint szenthelynek, régebbi múltja van Hufu idejétől, s nyilván belenyúlik a prehisztorikumba...
Nem tudom, miért nekem írod ezt az okosságodat, mikor nem is állítottam, hogy ne lenne a piramisoknak közük a temetkezésekhez. Viszont már régebben is adtam be linket egyiptológiai szakmunkákhoz: http://giza.fas.harvard.edu/library/
Ítt rengeteg anyagot találsz a gízai rommezőről és ásatásokról (akkor nem szorulsz a wiki magyarázataira), s talán egy sornál többet ki tudsz préselni magadból a témában.
Hogy a nagyobb egyiptomi piramisok nem voltak temetkezési helyek: ezt csak kijelented, s nem okolod, azaz nem vitatéma szerinted. Így tényleg nincs is min vitázni.
A Királyi kamra "egy célt szolgált"... vagyis mit? Mi lenne az érv mellette? De ez megint egy kijelentés.
Az egyiptomiaknál nem "volt ennek a technikának semmilyen értelemben utánpótlása"... igen, nagyjából én is hasonlóan gondolom.
Europidok, meg árják: úgy látom van itt választék rendesen.
A Dweller on Two Planets: nem szeretem az okkultista kinyilatkoztatásokat. Edgar Cayce is azt hitte, jobban ismeri Platónnál Atlantiszt, de ő Platónt nem is olvasott. Ilyen újkori okkultisták nem nagyon érdekelnek, akik meg akarják mondani a frankót, közben nem olvastak semmilyen tudományos munkát (mondjuk úgy a legkönnyebb, hiszen nyomasztó tudományos ismeretek terhe nélkül, fantáziájuk szabadon szárnyalhat). Sőt, nekem unalmasak is. Én előnyben részesítem az ókori forrásokat, bármilyen 19-20. századi "megvilágosodott" okkultista munkájánál.
Bár tudom tagadást nem muszáj bizonyítani, de akkor is; ezek azért elég hajmeresztő kijelentések. Pl mi bizonyítja, hogy nem sír volt a Nagy Piramis? Én is hiszem ezt, de ez kevés. Tudom, hogy elég megnézni a felépítését ill paramétereit, és tudni, hogy nem találtak benne sem feliratot, sem múmiát, csak üres kőkádat (amit lehet némi erőltetéssel szarkofágnak is nevezni persze)... De ez mind kevés, ettől még lehetett egy hóbortos gazdag fáraó sírhelye vígan, amit nem értünk és az évezredek során még torzult az infó is és az objektum is... Még húzósabb, Atlantiszról tényként értekezni. Nem tudok bizonyítékról, bár én abban is hinni akarok, de egyelőre ez igencsak a tudomány mellett csúszkáló teória... nemde?
"Az egyiptomi piramisok bizonyosan királysírok voltak: maguk a királyok is annak építették"
Esetleg a legkisebbek, a nagyok egészen biztosan nem.
"Nem csak a föld alatti kamra esetében jött elő Szokarisz barlangja, hanem a Királynői kamra is érdekes: minek építették?"
Ne hagyjuk magunkat félrevezetni apró jelentéktelen momentumok által...
A lényeg még mindig a "Király kamrája"!!!
Ez minden nagy méretű piramisban egy célt szolgált; nem temetkezésit.
"Gőzgép, fogaskerék és hasonlók: az alexandriai görög feltalálók és technikusok hozták nyilvánosságra."
Az egyiptomiak nem igazán szerették kerek-perec leírni, hogy milyen tudást és mit is birtokoltak valójában.
De nem is volt mérvadó; miután Atlantisz elsüllyedése után 2-3000 évvel már a (megmaradt) karib-tengeri ill. Földközi-tengeri gyarmataik hatalma és technikája is elenyészett, nem volt ennek a technikának semmilyen értelemben utánpótlása.
"Az egyiptomi papok Szolónnak azt magyarázták, az ősidőkben az atlantisziak az ellenségeik voltak"
LOL Miket meg nem tudunk, ha ezt is félreértelmezzük.
"Hogy az ott talált népesség árja volt-e? Egyáltalán hol voltak a történelem előtti időkben az árják?"
Bár 15 éve leírtam Zoroastro nickemen és úgy gondolom, ez eléggé nyilvánvaló enélkül is: az Indiai-félszigeten és Ny-Ázsiában.
"Nem csak az árják voltak szőkék."
Az ott élő népek (perzsák, sumerek, asszírok, főníciaiak stb.) szerint az "árja" a mai kaukázusi/fehér nagyrassznak felelt meg kora ókori fogalmak szerint.
Az persze vitatott, hogy hol is alakultak ki, de a kiáramlás és az ősi legendák (többek között Yima király stb.) nagyon is jól leírják ezt a folyamatot, a "termékeny félhold" területén szaporodtak fel igazán és onnan rajzottak ki Európa ill. Észak-Afrika irányába.
Aztán voltak még a szlávok, akik valójában szintén ebbe a nagy csoportba tartoztak, ők a Kelet-európai-síkságon illetve a mai Ukrajnán át vándoroltak be Európába
Meg persze a kelták, de ők is europidok. És a germánok, ők is az ázsiai steppén keresztül jöttek részben, egy részük Kis-Ázsián át.
Ezek a kultúrák egy jó pár dologban hasonlítottak egymásra a késő ókorban is; ahogy pl. a délkelet-ázsiai buddhista kultúrák is, vagy a mongoloid lovasnomádok (csak egy kivétek volt az alól: a tokhárok, akik valójában egy kelet-iráni nomád nép voltak).
Az egyiptomi kultúra ehhez képest mindenben különleges volt; ahogy a spártai is kiemelkedett a sok más görög városállam között.
Még egy ok, hogy az atlantiszi kapcsolatot keressük...
Az egyiptomi piramisok bizonyosan királysírok voltak: maguk a királyok is annak építették (másra nem fecsérelték volna a birodalom erejét). A túlvilági élet nagyon fontos volt számukra, ezt nem csak a sírkomplexumok papsága, a felíratok, a képek, a piramisszövegek, a kirabolt kőládák bizonyítják, hanem az egyiptomi szövegek és ókori történetírók is. Khephrén piramisa gyakorlatilag egy talajmenti sírkamra, s hozzávezető alagút, és a fölé épített, teljesen tömör hegyből áll. Ebben mi lenne a rejtélyes?
Egyedül szinte a Nagy Piramis különleges, ami teljesen érthetetlen, hiszen még az építési stílusa is ugyanolyan kellett legyen, mint a Khephréné. Nem csak a föld alatti kamra esetében jött elő Szokarisz barlangja, hanem a Királynői kamra is érdekes: minek építették? miért nem vágták át a falat a szellőzőaknánál? volt-e bálvány a fali fülkéjében? miért volt eredetileg "burok" jellege a kamrának? hová lett a kőládája? Kétségtelen szerintem, hogy ez a piramis nem csupán sírnak épült, de nyilvánvalóan Kheopsz jóváhagyásával (ő is helyet kért benne).
Gőzgép, fogaskerék és hasonlók: az alexandriai görög feltalálók és technikusok hozták nyilvánosságra. Meglehet, valóban ősi korok leírásai nyomán.
Az egyiptomi papok Szolónnak azt magyarázták, az ősidőkben az atlantisziak az ellenségeik voltak, de sokak szerint atlantiszi menekültek települtek be a Deltába. Szinte minden okkultista keverteti az atlantisziakat valamiféle ősegyiptomi népességgel (a kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad elvén). Hogy az ott talált népesség árja volt-e? Egyáltalán hol voltak a történelem előtti időkben az árják? Nem csak az árják voltak szőkék.
"most már maguk a fő egyiptológusok is tulajdonítanak a Nagy Piramis bizonyos részeinek más funkciókat is, mint a "sírkamra" jelleg."
A piramisok sosem voltak királysírok. Ez az egyiptológia egyik legnagyobb tévedése.
"épp ebbe az irányba mozdult el, pld. a kezdeti sírkamra valójában Szokarisz barlangjának modellje vagy a légjáratok vallási szerepe."
Légjáratok... ez egy helyes irány. A megoldás az ún. király kamrája szerepének megfejtése volna.
Ám azt senki sem feltételezte, hogy az egyiptomiak miért is építették azokat az épületeket, hogyan is alakultak ki azok a kultuszok, az a politeizmus, mi volt mindennek az alapja.
Az egyiptomiak valójában egy atlantiszi és egy árja törzs szövetségéből jöttek létre jóval az ún. archaikus kor előtt.
Mindkettő törzs hozta a saját kultúrájának legjavát; és ebből mixelték össze azt a csodálatos egyiptomi kultúrát, amit még most sem ismerünk teljességében...
(az ókori egyiptomiak ismerték a gőzgépet és a kúpos fogaskereket, ezeket sem használták rendszeresítve, ennyi maradt meg számukra az egykor igen magas fokú atlantiszi csúcstechnikából)
"És miért épült, mire használták, miért hagytak a piramisnak kijáratokat?"
Valószínűleg nem arra gondoltam tíz éve, hogy a fáraók jobban jártak volna, ha csak elkezdik a piramisépítést, majd eltemetik, és mindenféle bejárati folyosó nélkül ráépítik a piramist. A fáraók sem mentek volna bele, hiszen tudták, amit mi is, hogy az utód, rendszerint csak hevenyészetten fejezte be elődje sírkomplexumát, vagy be sem fejezte, mert a munkásokat árcsoportosította a saját projektjeihez. Arról nem is beszélve, hogy a sír a piramisok jórészénél gyakorlatilag talajszinten van, s erre épült a piramis, azaz már a legelején el kellett készüljön.
Ott valószínűleg nem is a Nagy Piramis ismert bejárati folyosójára gondoltam, hanem azokra, melyeket a hagyományok emlegetnek, mely vagy melyek kivezetnek a piramis alól. Régóta azt gyanítottam már, hogy Gíza már azelőtt ősi szenthely volt, hogy a Kheopsz idejött. Itt archaikus sírok is voltak, amiket eltakarítottak Kheopsz munkásai, ahogy a piramisa is odaépült, ahol alatta már volt egy föld alatti komplexum.
Amit Lapajov közbevet, abban van igazság is, hiszen most már maguk a fő egyiptológusok is tulajdonítanak a Nagy Piramis bbizonyos részeinek más funkciókat is, mint a "sírkamra" jelleg. Az egyiptológia vezető régésze, a tavaly elhunyt német Rainer Stadelmann épp ebbe az irányba mozdult el, pld. a kezdeti sírkamra valójában Szokarisz barlangjának modellje vagy a légjáratok vallási szerepe.
A bajor barlangok közül, ha középkoriak, akkor nem sok közük lehet a kabirokhoz, de az Alpok térségében számos olyan föld alatti komplexum van, melyek kivájását egy nagyon alacsony termetű népnek tulajdoníthatunk. Innen eredhetnek az itteni mesék a gnómokról, koboldokról, törpe bányászokról, daktüloszokról. Itt egy érdekes történet Laurinról, a törpék királyáról (Tirolból): http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=103695167&t=9000303
Az Alpokban sok ilyen van, s tele legendákkal, hiszen ezeket a részeket már sok ezer éve lakja az ember. Azt hiszem a kabirok koncepciója volt a rejtélyes föld alatti piramisok létrehozása, amilyent találtak Dél-Franciaországban, Itáliában vagy volt a szamothrakéi rituális barlangjukban.
Idézek egyet a linkelt hozzászólásaid közül: "És miért épült, mire használták, miért hagytak a piramisnak kijáratokat?"
Itt arra gondolsz, hogy miért nem építették meg félig a piramist és fejezték be akkor, amikor a fáraó már mumifikálva volt? Végülis ha kb. húsz év az építés, ha a sírkamráig eljutnak, akkor utána pár év alatt be lehet fejezni a többit és ha nincs kijárat egyáltalán, akkor nincs ember, aki ki tudja rabolni... Érdekes elmélet. Vagy másra gondoltál?
"Többször írtam már, hogy ilyen „tudás-átadás”: nincs, s szerintem nem is létezett."
Atlantisz–>egyéb kultúra relációban nem is, hiszen a fősziget elsüllyedése után a gyarmatok státusa nem volt arra elegendő, hogy a tudásukat átadják, hiszen ezzel voltaképpen a "tudás" szűnt meg.
Amikor az eurázsiai kultúra legnyugatibb bölcsője, a "termékeny félhold" kultúrája kialakult, más volt a helyzet.
Az annunakik voltak ezek a "tanítók", akik felvértezve a szuperfejlett atlantiszi technikával, "alászálltak az egekből" és oktatták a különféle mezopotámiai népeket, hogy alig 1-2 emberöltőn belül egy igen fejlett letelepedett kultúrát hozhassanak létre...
(csakhogy ezek nem egy nem-tudom-hányadik galaxisból jöttek, mint Däniken meg sok más UFO-hívő tartotta, hanem nagyon is földi szerzetek voltak, csak az akkori sumerek/akkádok előtt tűntek isteneknek)
Igazából csak 2-ről: Ozirisz-akna Gízában és az Abüdoszi Ozeiron. A 3. csak elméleti, mint írtam, Hérodotosz és Plinius nyomán írt számítgatások. Hérodotosz beszélte Kheopsz-sír védelmét látta volna el a Nílusból idevezetett víz. Azon a változaton nincs mit vitázni, ha csak az áradások idején kap a rendszer vizet, hisz az év nagy részében akkor a sír védtelen. De ez teljesen hipotetikus, hiszen ezt soha senki nem találta még meg.
A gízai két nagy piramis vagy 8 km-re van a Nílustól (ugyanennyire az Ozirisz akna is). Tök mindegy milyenek voltak a terepviszonyok 3-8 ezer éve, ha egyszer most van benne víz, s ez nyilvánvalóan talajvíz. Az abüdoszi Ozeiron valóban mélyebben van, de nem egy olyan akna, mint a gízai. Ezt már Sztrabón is látta 2000 éve, s szerinte valami föld alatti forrás táplálta.
Valóban régen nincsenek ezek már használatban, de szerintem a 2-ből egyiknek sincs semmi köze a Nílusból idevezetett víznek, s tökmindegy hogy hol folyt a Nílus (de olyan nagy mozgása nem lehetett a térségben). Egyébként a taljavíz az utóbbi évezredekben nagyon megemlkedett, hiszen a Szfinx lábai alatt 2-3 méterrel már az van, de elég megnézni a tőle keletre feltárt épületmaradványokat és a hajdani kikötőcske dokkjait vagy más hasonló helyeket Gízában, talajvíz szempontjából.
Ha jól értem, 3 db "vizes" ókori egyiptomi építményről beszélgetünk, mindhárom lemegy mélyen a föld alá. A Nagy piramisnál tudjuk, hogy a Nílus vize ment oda... most mindegy hogyan; sokak szerint ott folyt a fennsík mellett, mások szerint, odavezették vagy csak az áradás során jött a víz, ezen lehet vitázni... A bizonyos Ozirisz akna, amiről ment itt a csevely, nincs onnan messze, sőt nyilvánvalóan közös föld alatti rendszerre csatlakoztak... a harmadik amit felhoztam az abüdoszi Ozireion, ami szintén szemmel láthatóan vízzel volt feltöltve és víz nélkül érthetetlen milyen építmény is (mivel tudjuk, hogy nem lakhely, sem sír, akárcsak a Nagy Piramis), hogy mint írtam minimum 3, de lehet hogy 8 ezer éve milyenek voltak a terepviszonyok, hogy és hol folyt a Nílus, nyilvánvaló hogy teljesen más, mint most, és a sok turkálás, rombolás, fosztogatás, amúgy is odavert ezeknek az építményeknek, nem utolsósorban az eltelt idő, az erózió és az, hogy minimum 2 ezer éve nincsenek már használatban, eredeti funkcióiknak megfelelően ezek az építmények ill. építmény komplexumok...
Nem szivattyúzásra gondolok, hanem több ezer év alatti geológiai változásokra... ami miatt úgy mond "magától" elapadhatott a víz, főleg ugyebár mivel sem üzemeltetve, sem karbantartva nem volt e rejtélyes hidraulikus mechanizmus...
Nem tudom, most akkor konkrétan mire gondolsz? Hogy akkor nem talajvíz, hanem a Nílus van idevezetve? De az Ozirisz-aknában nincs ilyen alagút. Ha lenne, szerinted ki tudták volna a vizet szivattyúzni a kamrából (vagyis a Nílusból)?
Pedig így tárták fel a legalsó kamrát. És már megtették többször, csak éppen folyamatosan szivattyúzni kéne, ha sosem akarnának benne vizet. Így aztán mikor már kicsit megtelik a kamra, akkor indítják be a gépeket.
Hérodotosz vagy Plinius valóbanolyasmiről beszélt, mint Kheopsz sírjáról: egy föld alatti kis titkos sziget, amit a Nílus idevezetett vize folyik körül. Sztrabón szerint az abüdoszi Ozerionnál is ezt a módszert használták volna: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=117764991&t=9000303
Több kutató és régész foglalkozott ennek lehetőségével, mert a gizai domb, amin a két nagy piramis áll, tengersz. feletti magassága 60-70 m. Hogy akkor milyen mély akna kellett volna, hogy a Nílus vizét hozzá vezessék, egy minimális lejtéssel. Goyon professzor szerint, hogy a Nagy Piramis föld alatti sírkamrája 10,20 m-el magasabban van a Nílus víztükrénél (mármint a jelenleginél). Lentebb egy kép: Michalowski PIRAMISOK (1973) c. könyvéből, ahol berajzolta a Nílus két vízszintjét is. Pochan szerint, ha a Nagy Piramis alá vezették a Nílus vizét egy titkos kamrába, úgy annak a piramis alapja alatt 58 méteres mélységben kell lennie! Én amúgy nem vagyok ellene egy ilyen lehetőségnek.
Maga a Nílus viszont sosem folyt a gízai domb mellett, hanem amikor évente kiöntött az áradás jött eddig, aztán vissza is húzódott. A piramisok építése idején egy csatornát építettek a gízai dombig, a szállítások miatt. A Nílus medre Ménész óta vagy 3-6 méterrel emelkedett a rengeteg hordalékiszap miatt (tehát a partjain feltárt ősi emlékeket is már ilyen vastag törmelék fedi). Az egyipotomi történelem folyamán a Nílus keletebbre tolódott, ahogy a jobb oldali táblakép mutatja.
Másképp látom kedves Mester. Tudjuk, hogy a Nílus más mederben folyt 3-4-5-6 ezer éve, amikor ezeket a rejtélyes objektumokat építették, extrém, mondjam azt hardcore megalitikus technológiával, amit még ma sem értünk és nem tudunk magyarázni, a pontos építési módszert sem, de még kevésbé a funkcióját; a Nagy Piramis, az Ozireion és amiről most társalogtok ugyebár, az Ozirisz-akna is mind valamiféle talán rituális, talán valami más hidraulika jellegű vizes rendszer. Mindnél nyilvánvaló, azaz előbbinél már tényszerű valószínűségű, hogy a Nílus vízét vezették bele. A Gízai fennsík közvetlen közelében folyt a nagy folyam, szóval az nem volt egy nagy ügy. Hogy az Ozireion-hoz (amit ebből a képletből nem szabad kihagyni, mert nyilvánvalóan kisértetiesen összefügg, csak még pontosan nem tudjuk hogyan) mennyire közel folyt akkor, nem tudjuk pontosan, azonban csodálatosan megfigyelhető, hogy viszont egy mesterséges Nílus csatorna roppantmód megközelíti...
Bár ha jobban belegondolok az Ozirisz-akna létrehozói egyszerűen addig mentek lefelé a vájással, hogy éppen elérjék a talajvíz szintjét. Hiszen a központi kis szigetecskét a koncepció szerint víznek kell körülfolynia (ilyen az abüdoszi Ozirisz-sír is). Azzal viszont nem számoltak, hogy a talajvíz a későbbi évszázadok során több méterrel emelkedik, s az egész kamrát elönti.
Ja, az talajvíz. Selim Hassan fedezte fel 1934-ben, de képtelen volt kiszivattyúzni a legalsó szintből a talajvizet, így akkor le sem jutott oda. Amúgy ez is azt mutatja, hogy az ókori időkben a talajvíz szintje jóval alacsonyabban állhatott (hiszen a Nílus vízszintje is emelkedett vagy 5 méterrel az Óbirodalom ideje óta). A 30 méter mélyen lévő kamrát a 4 oszloppal és kőládával az Ozirisz-sírok mintájára rendezték el. Az egyik falba egy nagyon szűk 6-7 m hosszú folyosót vájtak. Egyesek szerint ezt mesterségesen zárták le, és a Nagy Piramishoz vezet (lásd Richard Gabriel rajzát lentebb). A régészek szerint kései kor vájata (talán kincskeresőké?).
A régészek szerint a szaiszi korban (i.e. 7. sz.) vájták ki az egész „Ozirisz-aknát”, bár elég fura, hogy Khephrén halotti útja alá építették. Nem találtak másik helyet neki? Vagy már ott volt, mikor Khephrén megépítette az útját? Amúgy ritka az ilyen elrendezés sírok esetében, ha egyáltalán sírnak szánták, bár a kőkoporsók üresek voltak (a szaiszi korszakban szokás volt beletemetkezni egy korábbi előkelőség szarkofágjába, sírjába).
