1) Einstein spec.rel.-je nem egyeztethetö össze az e-dinamikával. (Ez az elsö magkijelentés.) Nem tom mit jelent az, hogy "magkijelentés", de ugyanazt, amit a "hamis kijelentés" ekvivalens, akkor a fenti állítással egyet kell értsek :)
Lassan nyilatkozni kellene arról, hogy egymáshoz képest mozgó rendszerek között mi nálad a transzformációs szabály?
A fénykisugárzás meg egy folytonos folyamat. Idézet iszugyi 14245-ös hozzászólásából: "A 'fotonzajod' meg azért van mert diszkrét részecskék diszkrét hullámcsomagokat bocsátanak ki. ". Én ebben érzek némi kis ellentmondást...
Brian Green, "Az elegáns Univezum" címü könyvéböl:
16. oldal ".. a modern fizika két pilléren nyugszik. Az egyik Albert Einstein általános relativitáselmélete .... A másik a kvantummechanika ... de az elképesztö haladásért felelös két elmélet nem fér össze egymással."
Hát hogy férnének össze egymással, ha mind a kettö már magában véve rossz: A testek gyorsulása függ az összetételtöl és a E=hv fotonok nem léteznek.
Persze ezeket Green nem vizsgálta meg, így a szuperhúr elméletben látja a megoldást. Ez a leggyagyásabb kiút a zsákutcából, amibe Einstein jóvoltából a modern fizika bemanöverezte magát..
Ez ki van zárva. A határátmenettel semmi hiba sincs.
Van egy halovány gyanúm, hogy esetleg valami olyan példában lehetett különbség a húr meg az érintő sokszög között, ahol pont a kettő közé esett a a kerület fénysebessége... :-)
"Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül egyenérékű azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. ..."
Kösz, hogy hoztál egy tipikus példát a modelltulajdonságokon való értelmetlen józanész-logikázásra. Ez az érv fordítva is működik: Nincs olyan, hogy a semmi hat a valamire. Akkor már csak az elektromágneses mezőt nem értem :D .
Pedig az egy tuti modell, lehet vele villanymotort, rádióadót, részecskegyorsítót, akármicsodát tervezni. Kiszámolod, megépíted, bekapcsolod, tényleg azt csinálja...
(Miért van az, hogy az összes ezo-bio-öko alteros nyúédzses seggfej Teslával jön? Mert ő letett valamit az asztalra, és csak utána gárgyult meg? Tökéletes példakép... Bár Egelyre is igaz valamelyest)
Ez ki van zárva. A határátmenettel semmi hiba sincs. Vagy: a korongon is kijelölhetsz krétával egy sokszöget. Döntsd el, hogy mindkettőre, vagy egyikre se :)
Igazából ennek így nincs értelme. Nekem el kellene olvasnom, mit ír Hraskó, és erre még sajnos jópár napig nincs módom. De lehet, hogy onnan majd megértem, hogy te mit szeretnél mondani. Viszont amit ténylegesen mondasz, az logikailag nem áll meg.
"Nikola Tesla élesen kritizálta Einstein relativitáselméletét, „...[egy] nagyszerű matematikai öltözékbe bújtatott hulladék, amely elkápráztatja, meghökkenti és elvakítja az olvasót a benne rejlő logikai hibák felismerésében. Az elmélet egy koldushoz hasonlítható akit rózsaszínű ruhájában a tájékozatlan és buta emberek királlyá koronáztak..., kiagyalói ragyogó elmék, de inkább metafizikusok mint tudósok...”, (New York Times, July 11, 1935, p23, c.8), és
„azt gondolom a teret nem lehet görbíteni azon egyszerű oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül egyenérékű azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket.”, (New York Hearald Tribune, September 11, 1932) és
Nem tehetem kedves mmormota, mert előbb el kell ismerned, hogy hibás a körbeforgó sündisznó modelled. Megérteheted, hogy erre nem alapozhatok. Egy kicsit megértőbb is lehetnél hozzám.
Erre pl. Kitűnően mőködik rajta a Lorentz-kontrakció. Ráadasul végtelen számú érintődarabbal el is érem a körformát. De vajon jól járok-e el? A körforgás relativisztikusan modellezhető-e egy sündisznó körbeforgatásával?
Várj, egy kicsit előre haladtál. Még nem mondtam milyen inerciarendszert veszünk fel, és főleg arról sem beszélem, hogy egyáltalán a koronghoz rögzítem-e. Még nem állapodtunk meg a feltételekről. Most azon kell túljutnunk, hogy érintőlegesen felszerelt nyílt végű rudakkal modellezhető-e a körmozgás.
Egy darabkája biztosan modellezhető. Az egész körön gondolkodni kell egy kicsit, mert nem lehet különböző inerciarendszerekben levő darabkákat csak úgy összeadogatni.
1) Attól, hogy egy pont körmozgást végez, tetszőleges pillanatban rögzíthető hozzá inerciarendszer, amiben megadhatóak a szomszédos pontok távolságai. Ezen inerciarendszer és a nyugalmi rendszer között Lorentz trafóval kell a távolságokat átszámolni. (ez a specrel)
2) A körmozgás puszta léteéből következik, hogy a pontok közt feszültség lesz, vagyis nem beszélhetünk adiabatikusan gyorsított merev testről (ez szimpla mechanika).
Egyelőre csak annak elismerését várom Tőled, hogy a kör dilatációja nem modellezhető érintőlegesen felszerelt rudakkal. Csak ekkor tudunk tovább lépni.
Egyenes igen-nem választ kérek, példabeszéd nélkül.
