imádom az elméletedet. okos, újszerű, friss. csak az baj, hogy .. nem jó! az adataid olyan gyengék, hogy én szégyellném magam miattuk. kár, hogy az elmléleted nem igaz. szebb, mint a mai elmélet. szebb, és kár, hogy nem igaz. kár, hogy nem sikerül cáfolnod a csúnya relativitáselméletet. kár. kár. kár. te csak egy ember vagy, vágyaid által hajtva. az elméleted emberi. csak sajnos nem jó :(
Most meg a 'tömegeket' kell a fizikusoknak még megtanulni:
A súlyos tömeg kiszámítása egyszerü. Egy elektromosan semleges test ami N protont tartalmaz, annak a súlyos tömege
m(test;g) = N (m(p) - m(e));
az m(P) a proton és az m(e) az elektron tömege. Mivel a megeröt ez elektronneutrínok (e,p) képezik, ezeknek a tömeg nem járul hozzá a súlyos tömeghez. A hidrogén atom súlyos tömeg egyszerüen = m(P) -m(e).
Flame (Te magad láttál egy fotont, amint éppen nemlétezett... pusztán ez az egy hozzászólásod mutatja, hogy úgy viszonyulsz a természettudományokhoz, mint süket ember a zenéhez)
még egy kérdés, de lehet, hogy valamit nem értek: hogy lehet a legnagyobb elmozdulás 9cm 5sec után?? 5s alatt le kellett volna érnie az aljára vákumban. úgy érzem magam, mintha a homályzónában lennék Te is le mentél a pincébe ezér nem látod. A test bele akatt az eltonba és a sötét anyag visszahúzta. A begyöpösödött felyeddel nem veszed észre hogy m(i)=m(g) hülyeség. De én már végre megértettem. Nemsokára jön a PARADIGMA VÁLTÁS!
megvan. de ez nem iszugyi hozzászólása, hanem valaki idézi, de nem sikerült megtalálnom, hogy honnan. kicsit nagy itt a zaj.
medve anyám, ezek az adatok már középiskolás laborgyakorlatnál egyes alát érnek. kezdjük azzal, hogy nincs a kísérleti elrendezés tisztázva, csak találgatás van. az adatok alapvetően mérési hibából állnak. na de ez nem is annyira lényeges, hanem inkább a fun factor:
- 110 méteres ejtőtoronyban legnagyobb elmozdulás 9 cm - 200 fps-ses kamerát akart, de aztán a 25-ösnek is csak minden 8-ik képét dolgozta fel - a felvételt nem lehet elküldeni, mert túl nagy (4.68sec, 25fps) - az esések láthatóan nem parabolák, mégse gondolkodott el, hogy ezt a mérést inkább át kéne gondolni (honnan lett 1-2 cm/s induló sebesség? ennél azért lehet azt precízebben is csinálni) - vajon miért hiányoznak pontok a mérés közepén, elején?
még egy kérdés, de lehet, hogy valamit nem értek: hogy lehet a legnagyobb elmozdulás 9cm 5sec után?? 5s alatt le kellett volna érnie az aljára vákumban. úgy érzem magam, mintha a homályzónában lennék
köszönöm a fáradozást, de sajnos ott csak dobálózást láttam számokkal, magukat a mérési eredményeket nem. gondolom az valahol előtte volt, néhányszáz hozzászólást néztem meg, nem találtam. ennyi nekem ebből elég is volt, lejárt az iszugyi-ra szánt időm :)
A mérési adatokat részletesen elemezték ebben a topikban, lásd az alábbi számú üzeneteket: 7103, 7111, 7113, 7122, 7134, 7164-7165, 7177, 7183-7189, 7242-7252, 7301.
Az új fizikai hipotézisem tehát, hogy a négy stabil részecskének (e,p,P,E) csak kétfajta elemi töltése (e-töltése és g-töltése) van, ezek a két nem konzervativ fundamentális mezöt okozzák, ami aztán az Egyesített Mezöelmélet megfogalmazásához vezetett engemet.
Más részecskére, és kölcsönhatásra nincs is szükség.
Az ellenkezö elöjelü gravitációs töltésük miatt a proton (P) és ez elektron (e), a pozitron (p) és az elektron és a proton és az elton (E) között TASZÍTÓ gravitációs erö uralkodik. Így az (e,P) és a (p,E) is taszitó gravitációs hatást mutatnak ki egymással szemben. A (e,P) és a (e,P), ill. a (p,E) és a (p,E)-rendszerek vozzák egymást, ezek egymáshoz kondenzálódnak.
Az elemi g-töltések létezése egy új felfedezés a fizikában.
Különben Einstein más hibályára is rámutattam: a foton hipotézise sem helytálló és a specrel-je meg nem ekvivalens az e-dinamikával. A specrel is egy melléfogás volt. A fénykibocsátást Einstein nem értette meg: fotonok nem léteznek a természetben. (De itt is bent volt a 'maffia' keze, a tudományos világ ezekröl nem lett ismertetve.) A könyvem 'Physics of Elementary Processes' ennek a tudományos falazásnak véget vetett.
kiindulva olyan anyagokat (Li,Be,B,C,Pb) vettem, amiknek lassabban kell esnie mint az Al-nak (=ejtökapszula). A detát minden kémiai anyagra ismerem. Rátettem még Al-ot referenciának, és Fe-at is, ami gyorsulás nagyobb mint az Al-é. A próbatestek kb. 5 g sulyú korongok voltak, az ejtökapszula meg kb. 450 kg volt.
118 idöpontban volt a fellépö mozgás rögzítve, a 4.68 s esési idö alatt. A relativgyorsulást a
(1) s = v0t + a/2 t^2
mozgásegyenlet fittjéböl számítottam ki. (Persze a v0-t is.) Tehát nem esési idök kölönbségével számoltam.
Az ejtés második felében 'zavarast' közvetlen onnan láttam, hogy az út s eltért a (1) egyenlettöl. Csak olyan idö intervallumokat vettem a kiértékeléshez, ahol
(2) s -v0t = const t^2
volt, tehát ez t^2-tel változott. A relativsebességek az Al-ejtökapszulához képest mindig kb 2.2 cm/s alatt maradtak. A csöben a vákuum 10^-6 alatt volt. Légellenállási zavarokat nem láttam.
Az EM zavaró hatását onnan láttam, hogy a nagy ejtökapszula húzta magával a próbtesteket lefelé így a Li/C/Pb relativgyorsulása kisebb lett mint amit a tömeghiányból kiszámított. A Be és B korong meg az adhézió miatt 'ülve' maradt.
Azonnal tervbe volt véve a kisérlet megismétlése, és DLR további támogattását is megkaptam. (De ez a törönyöröknek nem tetszett, áskálodással megakadályozták.) Megbeszélük a DLR-rel, hogy ugyanazt a berendezés vesszük és a 7 helyre Be, B, 3 x Li, és 2 x C próbatestet teszünk. A berillium és bór próbatesteket a berendezés szélére tesszük, ahol az 'asztalka' kis kilengése érezhetö volt az ejtökapszula kioldásánál. Így az adhézió kiküszöbölés sem problématikus, a lökés feloldja.
Fel vagyok készülve tehát a mérések folytatására. A berendezésem készen van (amit kb. egy autó ára és amit a saját zsebemböl kifizettem.), csak engedélyre várok Brémából. Még az ejtést is kifizetném. Hozzáfüzöm a brémai ejtö tronyban mindenki kisérletezhetik, aki fizet. A problémám egyedül ott van, hogy a törönyöröknek saját elképzelésük van a 'fizikáról' és ezt nekem nem akarják megengedni ellenörizni (= maffia).
Már mondtam, hogy a törönyörök rossz nagyságrendben (10^-12) keresik az UFF eltéréseket. A berendezésük nem alkalmas ezrelényi nagyságrendö gyorsulás különbségek kimutatására. Rengeteg eredménytelen kisérletet végeztek el, de az UFF-t nem tudták kimutatni. Ahogy Pint mondta: "Annyira fülelnek, hogy a 'mennydörgést' nem hallják." De a STEP ürszondás projektben is részt vesznek, ahol az UFF-zt 10^-18 pontossággal akarják megmérni. Ennek a projektnek semmi tudományos alapja nincs, az gyorsulás eltérések, a kétfajta tömeg összetételtöl függö különbsége, 10^-3 nagyságrendben kimutatható a brémai ejtötöronyban. A tötörönyörök félnek a presztízs vesztéstöl. Én meg nem hagyom magam kifigurázni. Az egész tudományos világ tud az esetemröl, különösen a németek.
Kimutattam, hogy az UFF feltevés nem helytálló, hogy a súlyos tömeg különbözik a tehetetlen tömegtöl és a különbségük függ az összetételtöl: kisérletben kimutattam, nem helytálló feltevés volt amire Einstein az áltrel-t építette.
vagy még itt se voltam, de igazából nem hiszem, hogy volt több adat, mint valami 78 cm, meg a végeredmény. nekem a komplett mérési metodika kell, és az összes rögzített számadat
"Az ejtökisérleteket nem szabad közel a Föld felszinéhez, tehát egyáltalán nem jó a pincében, bányákban stb. véghezvinni, mert kell számítani az környezet e.m.-zavarásával. Kell vigyázni, hogy lehetöleg nagyon kevés tömeg legyen az esö testek környezetében, így jó magasban kell elvégezni az ejtést."
Éppen ezért javasoltam, hogy ne az abszolút esési időkkel, hanem az esési idők különbségével számolj. Ebben az esetben ugyanis a zavaró hatások kiesnek.
"Az ejtökapszula kioldásától eredö rezgése az 'asztalkának', ahol a próbatestek kezdetben 'ültek', megmutatkozott a testek v0 kezösebességben. "
Ezért javasoltam, hogy egy kistömegű kapszulát használj, aminek a belsejében helyezed el a próbadarabot, amit ott rögzítesz is. Ha a próbatestek tömegét úgy választod meg, hogy a kapszulád össztömege (súlyos tömege) mindíg azonos legyen, akkor a légellenállás és az EM zavaró hatás ( legalább is a statikus része) a különbségképzésnél kiesik. (pl: kapszula tömege 25 gramm, a próbatest tömege 100 gramm) Tehát nincs lehetősége a próbatestnek elmozdulni a kapszulában, hanem egymáshoz rögzítve, együtt esnek. Így ugyan nem lesz tisztán csak a próbatest "tömeghiánya" figyelembe véve, de ha ugyan abba a kapszulába ejtegeted külön külön az összes próbatestet, akkor egy-egy prróbatesttel akár több száz ejtést is végezhetsz. Ha speciálisan erre méretezed az ejtőkapszulát, pl: alumínium lemezből 0,2 mm-es falvastagság, 3 cm-es átmérő, két végén kúppal lezárva, a teljes hossz kb 20 cm, akkor a kioldó szerkezet is nagyon egyszerű. A kapszula felső részén akár egy varrótűnyi lyukat hagysz, hogy azzal pozícionálhasd a függőleges helyzetet, alul pedig egy ponton támasztod fel, egy "csapóajtó" szerű vékony szerkezettel, akkor a kioldásnál alulról nem éri ütés a kapszulát, felül pedig ehanyagolható mértékű surlódás keletkezik a tájoló tüskétől. Ha valóban el akarod végezni az ellenőrző mérésedet, segíthetek a szerkezet méretezésénél. (Feltéve, hogy igényt tartasz rá.) Az ejtőcsőben akár 10 cm-enként is el lehet helyezni optikai kapukat, amelyek a kioldáskor elindított számlálókat leállítják, ha odaér a kapszula eleje, így nyomon követhető filmfelvétel nélkül is a kapszula útja és idődiagramm készíthető belőle. Becslésem szerint, ha a gyorsulásokban eltérés van, akkor azt minimum 1 tízezrelék pontossággal ki lehet mutatni a különbségekből.
most már tényleg elég legyen a hazudozásból. eddig sok érv volt arra, hogy a felfüggesztések miatt a kapszulában keletkező feszültség gyakorlatilag értelmetlenné tette a mérésedet. erre te soha nem reagáltál, most meg hirtelen előszeded ezeket a kezdősebesség számokat a kalapból! az egész "ejtőkísérletedet" kénytelen vagyok hamisításnak nevezni, amig az összes mérési adatot ide be nem írod. mondom: adatokat, mindenféle értelmezés nélkül. ez egyébként tudományos körökben így szokás, ez nem az ovoda, "én tudom, de nem mondom meeeeeeeg"
