Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
a menetrend kinyírása a 40-es, Kelenföld - Pusztaszabolcs vonal felújításának tudható be, ami már elkezdődött, és jövőre majd egy éves vágányzár lesz a mi szakaszunkon,
Az anno egy hétre megkapott céges jármű, az elektromos egykerekű végül nálam maradt. Ez például egy elég zöld megoldás, mert kombinálható a közösségi közlekedéssel, és egyébként zajtalan, és nem foglal alapterületet a városból. Vannak a világban városok, ahol már fantáziát látnak a kategóriában, és azzal számolnak, hogy aki ilyenen gurul, az nem szennyez az autójával, nem csinál forgalmi dugót, és a közösségi közlekedéssel szemben sem támaszt olyan igényeket. Nem gondolom, hogy ez Magyarország számára valós alternatíva lesz, de amíg vannak helyek, ahonnan nem zavarnak el vele, addig élvezem az előnyét.
Budatétény, immár sokadszorra, megint vesztes lett a tömegközlekedésben.
Elvesztettük interkontinentális 233E buszunkat, helyette kaptuk a 101-est, ami azóta jól megritkult és kettévált.
Százhúsz év elteltével ismét kaptunk interkontinentális vonatot, ha nem is a Keletibe / Nyugatiba, de legalább a Kökibe, a kietlen Fradi érintésével. Most ezt veszítettük el, éppen amikor az emberek már elkezdtek rászokni. Kezdett kialakulni egy kemény mag, akik pesti munkahelyük megközelítésére a vonatot választották, erre most megint megszűnt a távol-keleti járatunk, és a menetrendet is megnyirbálták, a szokásos időpontokat megváltoztatták. Ami még mindig egy tök jó helyzet lenne, ha a menetrend érne is valamit, de Palibá megint rászokott, hogy sajnálattal értesíti az utasokat és a vonatra várakozókat. Visszatértek a húsz perces késések, mindez együtt ismét hasznavehetetlenné teszi a vasutat elővárosi célokra.
Hogy szeretnénk így elérni, hogy az utasok rászokjanak a sötétzöld megoldásokra?
Köszönöm Villa, nem kombinálgatnék, de emlékszem, a tavaszi (inkább kultúrtörténeti) bejáráson mindenkit megleptek az irtások és fa darálék halmok, senkinek nem volt konkrét ismerete, mi történik. Pedig oda tényleg csak szuper-elkötelezettek mennek.
A magyar szlovák LIFE programot aligha a filmforgatások támogatására hozták létre... :-) a fa irtások, az özönnövényekre irányulnak, és egyelőre a volt honvédségi bázis területére, ezzel együtt megkérdezem a DINPIs kollegát, mit tud a dologról, akik a rekonstrukciót végzik, egy bejárást majd tartunk a területen.
A Háros-szigeten ma is ég a brutál-reflektor, de egész máshol. Most egészen bementek a sziget közepe felé. Ebben az az érdekes, hogy az a létező legerősebben védett természetvédelmi terület, ahova nem mehettem be fényképezni, mert jaj lenne a madaraknak. Lehet, hogy azok a nagy fa-irtások is már a filmforgatás kedvéért történtek?
Új nap virradt ránk! Először azt hittem, hogy egy repülőgép jön becsapódni, de aztán kiderült, hogy csak a Háros-Szigetről világít irdatlan magasról egy olyan erejű fényszóró, ami bevilágítja a Rózsakerti Lakótelepet, de még a szoborparknál is vakít. Felülről világítja fehérre a Háros-szigeti erdőt. Elég érdekes most az éjszakai tájkép, akár ufótámadásra is gondolhatna az ember.
A tartalék területen, amit még nem építettek be (sokan szánkódombnak hívják a lakótelepen), idióta közvilágítást telepítettek pár éve, a lámpák főleg oldalirányban világítanak vízszintesen, és csak egy kicsit lefelé, ettől mindig világos van a lakásokban, de ez az új fényforrás most felülmúlja mindezt.
Amikor legutóbb a Háros-szigeten jártunk Sisak tanár úrral, meglepően nagy területeken láttunk fairtást, a kivágott fákat akkurátusan ledarálták, és nagy kupacokba rendezték. Az ember kombinálni kezd...
Balatoni nyaraláskor mindig népszerű esténként kisétálni az adott falu főterére, ahol kis faházakból álló árusító helyek (sör, bor, pálinka, étel) vannak és egy kisebb színpad.
Mint mondjuk az Oroszlános udvar szokott lenni a Borfeszt idején.
Azon gondolkodtam, hogy a Szent István teret, a mozi hűlt helyét és a piac előtti teret össze lehetne nyitni egy térré és valami ilyesmi központot létrehozni.
Lehetne kisebb tó vagy szökőkút, játszótér, pavilonok, stb.
Az más kérdés, hogy milyen programmal lehetne megtölteni ezt a teret (Rozé fesztivál, sörfesztivál, palacsinta fesztivál, stb)..
Ma este a 6-os út felett átívelő vasúti hídon (ami az élesztőgyárhoz vezet) egy gőzös haladt át. Sajnos nem sikerült utolérni.. Valaki tudja miféle szerelvény volt ez?
ez költői kérdés, még a bányakapitányság segíthet, ill. van egy ősrégi bányás szakértő, aki anno a Hűség utcában közreműködött, utánanézhetek, mert itt valóban bányák, bentonit bányák is voltak,
A vasúti projekt folyik már, a vágányok kissé a város felé tolódnak, másfelől a Vágóhíd utcánál szélesedik az aluljáró. Jövőre egyéves eb és vágányzárlat.
Köszönöm a tanácsot, voltam ma bent a városházán, és egész érdekes volt látni, mik vannak a föld alatt...konkrétan komplett utcák képe rajzolódik ki a sok-sok barlang, és üreg elhelyezkedéséből. A kinézett telek alatt az altalunk is ismert, és megnézett helyiségekén kívül meg két barlang lehetett valamikor, de ezeknek ma már nincs nyoma a felszínen. Vajon ha ezeket betemették, akkor omlasztottak őket, feltöltötték, vagy csak a bejáratot tüntettek el, és az üregek a mai napig ott vannak?
A Péter Pál u. 15. szám alatt van egy 301 m2 alapterületű helyiség, illetve a Nagytétényi út 46. szám (volt Sulák) is megvan most hirdetve, ez utóbbiról a honlapon van néhány infó még …
Üdv. érdemes belemenni az ilyen csínyekbe, anno sok éve mi is úgy jöttünk ide, hogy egy reménytelennek látszó borhegyi házat vettünk meg, mögötte a Hungária pezsgőgyárral, ma Bakos Művek.
De mindenképpen meg kell nézetni statikussal és bemenni a városházára a műszaki irodára és a pince kataszterben megnézni ezt a területet, ill. véleményt kérni ott is.
Ingatlan vásárlás előtt állunk, és az egyik jelöltünk Budafokon a Zoltán utcában lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék a környéket ismerőktől segítséget, tanácsot kérni. Mivel a kinézett telken egy mélyudvar található, (eredetileg valószínűleg több) barlang lakással, így a fórumba beleolvasva felmerült bennem a kérdés, hogy ezeknel mire érdemes odafigyelni? Hasznosíthatóak ezek a barlangok esetleg? Úgy értem a víz fentről befolyik-e, mennyire lehetnek stabilak így 100+ év után, stb?
Illetve ami érdekes, hogy az egyik helyiségBen az egyik fal látszólag tömedékelve van teljes terjedelmében. Ez vajon csak az egybehordott törmelék a mögötte levő fal mellett felhalmozva, vagy előfordulhat, hogy további járatokat zártak le vele? Egyáltalán jellemző ezekre a barlanglakásokra, hogy van kapcsolat köztük? Esetleg található ezekről a lakásokról, azok elhelyezkedéséről valahol térkép?
Mindenesetre bárhogy is van/lesz, nagyon érdekes volt látni egy ilyen lakást/udvart, mert mindig is szerettem az izgalmas helytörténeti érdekességeket, ez pedig valóban elég egyedi, pláne nekem alföldi emberként.:)
A Kolozsvári utcai vasúti átjáró lámpaprogramja nem túl intelligens.. Amikor jön a vonat, akkor a Kolozsváriban várakozók egy körből kimaradnak. Amikor a vonat elhaladt, a kimaradt kört nem kapják vissza az autósok, hanem minden megy tovább a maga egyszerű mivoltában. Aztán általában a délutáni csúcsforgalomban megint akkor jön a vonat, amikor zöld lenne, de nem lesz, mert jön a vonat. Ez akár több mint 10 perces egy helyben állást is jelenthet, a sor persze már a Nagytétényire lóg ki..
A mai napon egy autóstárs úgy ítélte meg, hogy erre neki nincs ideje, így - amikor már a sorompó csukódott - a sínekre hajtott, majd tovább egyenesen a horgásztelep felé.
Mivel ez egy ultramodern vasúti átjáró (kivéve a lámpaprogram), ezért ez a művelet kicsaphatta a biztber biztosítékát, mert az érkező vonat gyökkettő sebességgel közelítette meg az átjárót, majd vagy 5 percre meg is állt. Miután elhaladt, a sorompó igen lassú tempóban felnyíltak, lámpa kialudt, közúti lámpa pedig sárga villogásba kezdett....
Nagyon csúnya dolog, amit az autós csinált, viszont a lámpaprogramon is csiszolhatnának egy keveset. Mondjuk, hogy amíg jön a vonat, addig a 6-os úton haladóknak ad zöldet, majd a vonat áthaladása után bepótolja a zöld időt a Kolozsváriról érkezőknek. Szerintem nem lenne egy nagy kaland lefejleszteni...
Igény az lenne, nekem például egy 2-300 négyzetméteres száraz raktárra. De ha mepróbálok egy kihasználatlan hely után érdeklődni, rögtön kiderül, hogy egy pihenő aranybánya. Legalábbis olyan árakat mondanak a tulajok, hogy nekik vastagon megérje. Inkább hagyják üresen pusztulni, mint olcsón kiadják.
Az egy dolog, hogy voltak építészeti elgondolások, a probléma nem is ezzel szokott lenni, hanem a létrehozás és a működés pénzügyi modelljével. Kisemmizett proletárok ritkán szoktak összedobni egy Erzsébet kilátót, az igazi vállalkozók kivéreztetve, a módosabbak pedig még saját gyarapodásukkal vannak elfoglalva. Nincs gazdasági alapja a mai, független közösségek építkezésének és létesítmény-fenntartásának.
Villa, sok lepusztuló plázát vizionáltál, meg barnaövezetekről beszéltél nekünk. A plázák többsége még áll a lábán, bár mindig van kiadatlan üzlethelyiségük, azokban lehetne közösségi életet szervezni. Hogy ilyet lehet, azt Gondoló mutatta meg nekünk, én párszor ott is voltam, de nem fogta meg annyira az egyébként jó kezdeményezés a helyi polgárokat, hogy az alapot adhatna a folytatásra. Vannak már full lepusztult helyek is, ilyen a törökbálinti Kika és a Brico egy része, ha akarnánk, annak ki kellene alakítani a gyakorlatát, hogy az ilyen fedett helyeket kihasználjuk. Vannak tehát lehetőségek, de az igény nem olyan erős, hogy áttörné a gátakat.
Ha Budafoknak arra a fedett közösségi térre lett volna szüksége, akkor nem hagyta volna veszni. A közösségi terek valamilyen rendező elvek, használati célok mentén jönnek létre. A legrégebbi és legszebb közösségi terek, a templomok szerencsére megmaradtak. A mozi mint közösségi tér már nem felelt meg a mai igényeknek, a mozi funkciót mások máshol sokkal jobban meg tudták valósítani. Vannak még a sportrajongási célú közösségi terek, azokkal momentán jól áll az ország. Lennének még a sportolási célúak, azokkal már kevésbé. A vásárlási célúak szerintem a legjobbak, mert elviselhető hőmérsékletet biztosítanak, van takarított mosdó, ami nélkül mai ember nem létezhet közösségi térben, és a plázákban többnyire vannak olyan zugok is, ahol le lehet ülni egymással beszélni pénzköltési kényszer nélkül. Vannak a kulturális célúak, de azok - szerintem - nem felelnek meg a spontán közösségi élet igényeinek, inkább a szakkör jellegű, betáblázott tevékenységet támogatják. És vannak még azok az erdők, ahonnan a lakosság nincs kizárva, és ahol nincsenek vadászok beélesített puskával.
Nem tudom, hogy amit most eldózeroltak, az a ház a trehányul megépített falaira aggatott potyogó kőlapokkal, a belmagasságával, a műszaki állapotával, a közüzemi költségeivel, azt milyen közösségi élet tudná megfinanszírozni...
Budafoknak - fedett - közösségi térre lett volna szüksége, ezt bontottuk el sajnálatos módon, most a belvárosban nincs semmi, erre alkalmas terem, sport, kulturális, közösségi célra.
A térkőre visszatérve, az elmúlt napok is mutatták, hogy a városi klíma rettenetes ezekben az időszakokban, a nagy kőfelületek meg sugározzák a hőt magukból. Ahol csak lehet a zöldfelületek fejlesztésére volna szükség, a három szinten, fa, cserje, gyep, és persze fenntartására.
