Ha filozofálni akarsz, akkor rossz helyre jöttél. A fizika már csak ilyen praktikus. Idő vagy időtartamok mérése, az egy és ugyanaz. Ha igazán pontosak akarunk lenni, akkor beszélhetnénk még az egyes matematikai modellekről, ahol egy matematikai fogalom helyettesíti a tapasztalati időfogalmat (és lehetőleg úgy, hogy az hasonlítson rá). Kissé pongyolán azt a matematikai fogalmat is nevezhetjük időfogalomnak (persze az már modellfüggő).
Nem inkább azon kellene gondolkodni, hogy miért nem egyezik a két tapasztalat?
Abból a kevésből, amit iszügyi egyáltalán publikált, pontosan látszik hogy mi a helyzet. Gyengén kivitelezett mérés jelentős hibákkal terhelve. Pl. egyik próbatest forog... :-)
De a fő probléma a kiértékelés - iszügyi egszerűen összeválogatta azokat a szakaszokat, amik neki tetszettek, és figyelmen kívül hagyta azokat, amelyek nem.
Nekem elsősorban iszugyi következtetéseivel van a bajom, a logikájával. A mérések kritizálását hagyom másra. iszugyi következtetései ellentmondanak ma már mindennapos tapasztalatoknak. Tőlem a földközelben lehet zavarás (bár ilyenről se tudunk, hidd el hogy volt nem egy, hanem sok-sok-sok mérés), de attól még a Galilei-elv csodálatosan működik 10km magasságban, és ez bővel elég ahhoz hogy ne fikázzák. De egy kicsit Te is megpróbálhatnál gondolkodni (ha már ésszel áldott meg az ég). Ha valaki azt mondja, a mérleg nem a súlyos tömeget méri, miközben a súlyos tömeg definíció szerint az, amit a mérleg mér, akkor mire következtetünk?
Azt mondod nem az egész hosszon vetted figyelembe a kapszula esését, akkor a pontosságot se 1mm/110000mm-rel vedd figyelembe, hanem a mért időtartamban megtett hosszal hasonlítsad össze. Ha ez pl 2m volt maximum, akkor a hosszmérési pontosságod 1/2000-ed, ez meg csak 5*10E-4-ent jelent. Ha teljes hosszban kisérletezel akkor 8*10E-5-en pontosságról beszélhetünk. Úgy látom az idővel is hadilábon állsz, mert összesen 118 frame volt a 4.68sec alatt, azaz 1 frame-re átlagosan 8,4*10E-3 sec jutott , az óra pontossága meg két tizedesjegy esetén 10E-2 sec, nem értem, hol itt a 10E-5-es pontos időmérés? Talán interpoláltál? Mekkora vákum volt a csőben ? Nyílván nem 0. Ellenőrizted?
Dehogynem. A fizika definíciói praktikusak. Adott korban vették a lehető legperiodikusabb szerkezetet és amit az mutatott, azt nevezték időnek. Jelenleg céziumatomórák töltik be ezt a megtisztelő szerepet.
Gergo73
Nem szívesen dumálok bele, de az a véleményem, hogy a mérés az szentség, ha jó a mérés. Ha minden kétséget kizáróan az a helyzet amit iszugyi mért, az esetben is dobja el a méréseket, mert az űrhajón tapasztalt dolgok nem egyeznek vele?? Nem inkább azon kellene gondolkodni, hogy miért nem egyezik a két tapasztalat? (Viszont az is igaz, hogy egy mérés nem mérés.)
Mullaim, ne idegesíts. Gondolkozzál el egy kicsit azon mint jelen a 25 frame/s!
Kedves iszugyi!
Az ejtőkísérletednél az alumínium kapszulában egy tágyasztalkán voltak elhelyezve a próbatestek. Ha kicsit utánna számolunk, akkor a kioldásnál keltkező rezgések miatt, ha valamelyik próbatest csak 0,05 mm-el emelkedett el a tárgyasztaltól felfelé, az az induláskor kb 3 ms-al később indult, mint a kapszula. Emiatt a 110 m-es út megtétele után kb 14 cm-el lett volna lemaradva a kapszulától. Ennyi hiba bőven belefér a kísérlet körülményeit is figyelembevéve. (Te kb 8 cm-es lemaradásról számoltál be ha jól emlékszem, ami 0,02 - 0,03 mm-es elemelkedésnek felel meg.)
> Tudsz róla, hogy amikor az általad említett urak leírták téziseiket, hány évesnek > gondolták a világot szöröstül-böröstül, egestül, emberestül? És tudod, hogy mennyit számít ez a konkrét fizikai probléma esetén? Semennyit.
Az ejtökisérlet eredménye az volt, hogy három próbtest (Li/C/Pb) relativgyorsulása kisebb volt mint az Al-é, és ez ezreléknyi nagyságrendben függött az összetételtöl.
Az ne zavarjon, hogy katonai repülőkben ma már bárki megtapasztalhatja a súlytalanságot (3750 dolcsiért), lásd pl. http://www.nogravity.com/airplane.htm. A különböző összetételű tárgyak nem mozognak egymáshoz képest. Űrhajókban szintén nem. Sajnos rögeszmés vagy, ez a szomorú igazság.
Azt nem tudom pontosan, hogy hány évesnek képzelték el a 'világot'. A bibliára hivatkozva el tudom képzelni, hogy Galieli és Newton elképzelését a biblia befolyásolta.
De az viszont kb. tudom milyen pontosan tudtak ök mérni. Alig pontosabban mint 1%.
Hiába a 25frame/sec csak négyszázad (0.04) sec pontosságot jelent ! Hiszen te írtad a 4,68 sec-et. ( nem pedig 4.6786-ot ). Egy század sec eltérés cm-ben s=9.81*(4.682-4.672)/2 = 0.4586m, miért mondod,hogy nem jó. Az ejtés végén ennyi eltérés lehet, ha az óra csak század másodperc pontosságú.
Ez azt is jelenti, ha pl a kapszula +10-15cm rezgéseket végez , azt a kisérlet ki sem mutatja.
Az UFF-t teszteltem, tehát azt, hogy van-e különbség a különbözö összetételü testek gyorsulásai között 110 m magasságból.
Mivel az ejtés kezedtétöl számítva a nagyobb idöintervallumokban már más hatásokkal is számoltam, pl súrlódásra a biztonsági hengerek falán, vagy a Föld felszinéhez közel az e.m.-zavarás miatt, csak kisebb idöintervallumokat vettem a fitteléshez, mint az egész ejtési idö. Ezért nem volt ajánlatos az egész ejtökisérletet analizálni az indítástól az érkezésig, a 110 esés végéig. Azt akartam megtudni van-e különbség a gyorsulások között, elkezdve 110 m-es magasságokból. Nem akartam az átlag gyorsulást kisszámítani az egész ejtés alatt.
".. de az időmérő pontosságáról nem tudunk semmit"
- Erröl én is csak annyit tudok, amit egy közönséges 25 frame/s digitis videókameráról, amit ZARM állított a rendelkezésemre (a megbeszélt 200 frame/s -es filmfelevö helyett.) tudhatok. A 118 képen egy elég pontos digitális óra ideje volt látható. Ezt a digitális órát is ZARM építette be. Semmi kételyen nem merül fel arról, hogy a digitális óra leolvasható ideje elrontotta volna a 10^-5-ös pontosságot.
Nem jó a számításod, hogy egy százalékos idö pontatlanság 45-46 cm különbségeket okozna, ami elnyeli "a próbatestek 8-9 cm-es lebegését". Nem az ejtökapszula abszolút ejtését tanulmányoztam, hanem a relativmozgást az 'asztakához' képest. Az idö pontossága jobb volt mint 10^-5, a ZARM megadása szerint, a 4.68 s ejtési idö alatt. De mint mondtam, a 4.68 s-ot nem is használtam ki teljesen a relativgyorsulások kiértékeléséhez. Az általam megadott abszolút 10^-5 pontosságon nem lehet vacakolni az idömérés esetleges pontatlanságával.
Tévedsz tehát, ha Te azt hiszed, hogy én " ... csak az elméletednek kedvező időtartamokat" vizsgáltam volna meg.
Természetesen nem tételeztem fel Galilei törvényét az ejtökapszulára. Az ejtökapszula gyorsulását nem is mértem meg. Nem az ejtökapszula abszolút gyorsulása volt a kisérlete célja, hanem az összetételtöl függö relativgyorsulások kimutatása. Ezt sikerült is kimutatni, úgy tudom elöször a fizika történetében. Galilei feltevése tehát nem volt egy helytálló hipotézis a fizikában. A két fajta tömeg, az m(g) és az m(i) megmérhetöen különbözik.
Nem csak Töled kérdeztem meg. (Mások már válszoltak is.) De Töled azért, hogy felébredjél. Hogy megtudjad magadól, miért kérdezel valamit, ha megkérdezel. Mi van a kérdéseid mögött, ha van egyáltalán valami.
Minden tiszteletem, hogy elvégezted ezt a kisérletet, de nem értem, hogy egy kisérletben, amelynek van kezdő időpontja és helye, akkor miéert kellahogy írod :Az (1) egyenletet fitteltem, hogy kikapjam a v0 kezdösebességet és az a gyorsulást. De nem az egész 4.68 s ejtési idöt vettem a kiértékeléshez, hanem csak kisebb idöintervallumokat "
Ez olyan ,mintha csak az elméletednek kedvező időtartamokat vizsgálnád. Sajnos ez a fajta ejtőkisérlet az, amikor az indítástól és befejezésig ki kell analizálni, mert lehet, hogy a kivett szakaszokban van a keresett hiba és onnan tudsz a hibákra kikövetkeztetni.
Említed a hosszmérés pontosságát, de az időmérő pontosságáról nem tudunk semmit, a 4,68 s-ből talán század pontosságra gondolok, 110 m-en +0,01 az 45-46cm-es eltérést eredményezhet, ami bőven "lenyeli" a próbatestjeid 8-9cm-es lebegéseit.
Talán az időmérés pontosságát is ebbe a nagyságrendbe kellene kalibrálni egy másik kisérletben.
Azonkívül a nagy kapszulára melyik törvényt vetted figyelembe, a Galilei félét, vagy az elméleted szerintit.?
Bennem, mint laikusban néhány kétely megfogalmazódott a kísérlettel kapcsolatban. Ezek a kételyek nem szakmaiak, abban meg kell bízzak, hogy mindenben kellő körültekintéssel jártál el, minden külső ráhatás figyelembe vettél.
Ami nem hagy nyugodni a következő: ha elfogadom az állításodat, hogy ilyen fontosságú alapkísérletet vétkes hanyagságból vagy maffia miatt nem végeztek 100 éven keresztül, akkor mi célból építették meg ezt az ejtőtornyot, és eddig más fizikusok miért nem tesznek közzé hasonló méréseket? A torony megépítése után Te voltál az első szerencsés aki ilyen irányú méréseket végzett? Vagy mi a fenének építették meg az ejtő tornyot ha nem azért, hogy ezekre az alapkérdésekre válaszoljanak, amiket Te is megfogalmaztál?
"Ha létezik ez a 'világméretű összeesküvés', amiről te beszélsz az mégis kinek jó?"
- Csak a 'befutott' tudósoknak jó, mert tovább vacakolhatnak egymás között az ostobaságukon! A fizikai tudománynak és a társadalomnak ez méreg.
'Szar' az egész 'elfogadott' fizika a kezdettöl /Galileitöl/Newtontól/ kezdve.
" .. miért nem vették eddig észre, miért nem látták be?"
- Mert nem vizsgálták meg elég konzekvensen a fiziai alapokat. Elhitték a helytelen alapfeltevéseket. A helytelen alapfeltevéskere épitették fel azt, amit ök 'fizikának' értettek. Helytelen elméleteket szültek meg. Kritikát nem engedtek meg, nem vették át mástól a kritikus tudományos gondolatokat, amik az alapok helytálló analízisére alapultak. 'Inzucht'-ot csináltak és torzszülött lett abból, ami kijött az elméletükböl. A modern fizika csak egy feneketlen illuzió felkeltése lett, messze elvezetett a fizikai 'valóság' megértésétöl.
"Talán félnek hogy újra fel kell építeni a rendszert és évszázadok munkája kárba vész, ezért inkább áltatják magukat?? "
- Ez száz százalékosan így van. Ettöl félnek, meg a nagy presztízs elvesztéstöl. De az évszázadok munkája nem veszik mind kárba. Kimutatható lett, hol csináltak tudós elödeink közelítéseket, de hol végeztek el aztán nem helytálló általánosításokat, amire a rossz elméletek alapulnak.
"Ezt te sem gondolhatod komolyan."
- De én ezt nem csak nagyon komolyan gondolom, hanem kimutatom a helytálló útat is.
"Szerintem neked volt vmi csalódásod/megaláztatásod/kiközösítettek stb. és ezért vetted fel ezt a magányos harcos titulust."
- Ettöl ne félj! Semilyen pszihologiai problémám nincs. Lelkileg teljesen egészséges vagyok, de van egy nagy adag önérzetem/önértékelésem, ami onnan jön, hogy tudok önnállóan gondolkozni, és ezt át tudom vinni a fizikába és a matematikába is. Meg tudom mondani mi az ostobaság a fizikában, és nem félek ezt megmondani a 'nagy fizikusoknak' sem. A fizikában egy új fizikai tulajdonságot fedeztem fel, a négy elemirészecskék kvantált gravitációs töltését. A matematikában meg egy új variációs elvet fogalmaztam meg, ami az Egyesített Mezöelmélet Hamilton elvéböl eredeztetik. Ezt a variácios elvet nem ismerte még fel a fizika. Különben, nem érzem magam egyedül. Sok kritikussal együtt értek, és sokan vannak akik már megértették, mit akarok elérni a fizikában. A 'nagy fizikusokat' is értesítettem az elméletemröl, de ott 'hallgatás mint szar a füben' a jellemzö reakció. De ez nem bátorított el különösen, mert tudom mit 'szültem meg'.
Te is itt a fóruban tanulmányozhatod a fizikus 'bakáknak' az ostoba reakcióját, és azt is, ki próbálja ezt az új alapokból megérteni.
A vákuumcsöben az ejtökapszula (a 'lift' ) 4.68 s alatt kb 110 m =11 000 cm-t esett a saját gyorsulásával, és a próbatestek is estek. A próbatestek szabadon egy alapfelületre, egy 'asztalkára', voltak helyezve. Ha a próba testek lassabban esnek mint a föleg aluminiumból álló 'lift', akkor azok felemelkednek az 'asztalkáról'.
A digitál videó-filmfelvevö az ejtökapszulához volt rögzitve és a próbatestekre volt irányitva. 118 képen a próbatestek relativ mozgása volt rögzítve az 'asztalkához', az Al-ejtökapszulához képest.
A próbatestek max. 9 cm-es eltávolodását 4.68 s alatt tehát az aluminiumból álló zuhanó 'lifthez' képest kell érteni.
A 118 képen rögzített relativmozgás egyenlete tehát
(1) s(t) = v0 t + a/2 t^2,
ahol t=0 a 'lift' kioldási ideje (amikor elkezdte a esést) és s=0 az 'asztalka' és a própatestek helye az 'asztalhoz' képest. A próbatestek hátterében egy a 'lifttel' rögzített cm skála volt. A 118 idöpontban rögzített mozgás le tudtam olvasni a felvételekröl kb 1mm-es pontossággal. A pontosság tehát megfelel 1/110 000 ~ 10^-5 -nek. Az (1) egyenletet fitteltem, hogy kikapjam a v0 kezdösebességet és az a gyorsulást. De nem az egész 4.68 s ejtési idöt vettem a kiértékeléshez, hanem csak kisebb idöintervallumokat. Csak olyanokat ahol az
(2) s(t) - v0 t = a/2 t^2
négyzetesen nött.
Az ejtökisérlet eredménye az volt, hogy három próbtest (Li/C/Pb) relativgyorsulása kisebb volt mint az Al-é, és ez ezreléknyi nagyságrendben függött az összetételtöl. Ezzel a mérésekre alapuló fizika elsö feltevését, Galilei szabadesés egyetemességének a hipotézisét, mint egy nem érvényes feltevést állapítottam meg. Az UFF-t Einstein is átvette, mint a GR alapfeltevését. Einstein elmagyarázta nekünk az UFF-t az ö híres lift gondolatkisérletével, de tévedett.
Az ejtökisérletem erdeménye minden kételyt kizáróan kimutatta Einstein UFF-átvételének a helytelenségét, azt hogy egy 'liftben' nem lehet megállapítani gyorsul-e ez vagy a gravitáció hat rá. Meg lehet állapítani. Ezzel Einstein GR-je és az erre alapuló gravitációs elmélete, hogy a térgörbülés okozza a gravitációt, minden következményével együtt, a papírkosárba való, A súlyos tömeg m(g) különbözik a nyugalmi tehetetlen tömegtöl m(v=0;i) és a különbségük függ az összetételtöl.
Más magyarázatot kell tehát kitalálni mi okozza a gravitációt. Én meg is találtam a magyarázatot:
a négy stabil részecske elemi gravitációs töltése okozza a gravitációs mezöt.
Ez egy teljesen új feltevés a fizikában. Ez a négy stabil részecske egy új fizikai tulajdonságának a felfedezése: ezeknek nem csak az elemi e-töltése, hanem elemi g-töltése is van. Ez a két töltés két invariáns tulajdonságnak felel meg és rajtuk kivül nincs ezeknek más tulajdonságuk. (Nincs spinjük és nincs semilyen más belsö kvantumszámuk sem.) A kétfajta elemi töltés a két makroszkópikusan is ismert mezöt okozza, ami a részecskék között az egyedüli kölcsönhatást adja ki. Más köcsönhatásra nincs is szükség.
Az egészet én az Egyesített Mezöelméletbe öntöttem, és ezzel az elmélettel magyarázom a mikroszkópikus kvantumjelenségektöl elkezdve az egész asztrófizikát is. A Hamilton elvet is megfogalmaztam, amiböl a mozgásegyenletek származnak. (Beépítettem a gravitációt a részecskefizikába, ami ott eddig hiányzott.)
A relativitáselméleteket és a részecskefizika Standard Modelljét meg elvetettem. A kvantummechanikára alapuló Standard Modellt azért vetettem el, mert nem a mezök vannak kvantálva (nincsenek fotonok), ez egy nem helytálló feltevés volt. Csak a mezök forrásai, a négy elemirészecskék kétfajta elemi töltései, vannak kvantálva. A "források kvantálásából" magyarázom meg a mikroszkópikus fizika kvantumjelenségeit.
Bocs hogy közbeszólok. Ha létezik ez a "világméretű összeesküvés", amiről te beszélsz az mégis kinek jó? Ha tényleg szar az egész úgy ahogy van, akkor miért nem vették észre eddig, miért nem látták be? Talán félnek hogy újra fel kell építeni a rendszert és évszázadok munkája kárba vész, ezért inkább áltatják magukat?? Ezt te sem gondolhatod komolyan.. Szerintem neked volt vmi csalódásod/megaláztatásod/kiközösítettek stb. és ezért vetted fel ezt a magányos harcos titulust
Érdekes, ezt időnként megkérdezed tőle. Sose akartam kiszámítani, semmi értelmét nem látom. nem hinném, hogy létezik ilyen távolság. Ez valami fixa ideád?
Tulajdonképpen miért kérdezgeted? És miért éppen tőlem?
Persze hogy nem hallasz róla az egyetemen, mert ott csak olyan emberek taníthatnak, akiknek van fizikus diplomája. Vagyis valamikor az 5(67..) év alatt megértették a spec- és az áltrelt...
