Keresés

Részletes keresés

Simply Red Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15662
Ennek a látszólagos eltérésnek az oka tehát az eltérő szinkronizációkban rejlik.

 

Ha a valóságban nem járnak másként az órák, akkor az iker visszatér és nem lesz idősebb. Sem fiatalabb. Ugyanolyan idős lesz mindkét iker.

 

A probléma az, hogy az ugyan igaz, hogy a tapasztalt eltérés oka ebben az esetben (vagyis egyirányú mozgá esetén) valóban a szinkronizációk különbözősége, de sajnos olyan szinkronizációt meg nem lehet csinálni, ami minden rendszerben meg is tartaná a szinkront. Tehát egy "jobb szinkronizálással" nem lehet eltűntetni az ikerparadoxont. Vagyis, hiába nevezed a szimmetrikus idődilatációt látszólagosnak (tulajdonképpen még meg is teheted, hogy a "megfigyelőfüggő" szó helyett a "látszólagos"-t használod), az ikerparadoxon akkor sem lesz látszólagos. Az minden megfigyelő számára ugyanazt azeredményt adja! Fura ugye?

 

 

Előzmény: Astrojan (15637)
pint Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15661
hát azt az ejtőkísérletet azért én nem nevezném "fizikai indoknak". ezt a pocsék kísérletet sose szabadott volna elvégezni, már az összeállításból nyilvánvaló, hogy ennek kiértékelhető eredménye nem lehet. ilyet még egy közepes képességű egyetemista se csinálna, ez egyszerűen a tudományos erőforrások elpazarlása.

egyébként, tényleg az egyetem a hülye. az ilyeneknek, mint te, azt kéne mondani, hogy rendben, bármit csinálhatsz, de a feltételek a következők: minden költséget állni kell, a portás 5 percnyi munkadíjától kezdve az összes megbeszélésre fordított idő (mérnökóradíjjal), valamint le kell tenni egymillió eurót letétbe, kár esetére. ha az egyetemen nem élhetetlen tudósok lennének, akkor az ilyen skizókból sok pénzt lehetne keresni. mert a skizo nem áll le, hanem összeszedi a pénzt, ha nem eszik, akkor is.
Előzmény: iszugyi (15658)
Dubois Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15660

"Ennek a látszólagos eltérésnek az oka tehát az eltérő szinkronizációkban rejlik."

 

Az eltérés valóban a szinkronizációk eltéréséből ered.

De az órák eltérése nem látszólagos, hanem valódi, mert ha megteszel egy kört az egyik órával, akkor visszatéréskor mást fog mutatni, mint a helyben hagyott óra.

 

Előzmény: Astrojan (15637)
vrobee Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15659
Leszögezhetsz bármit szép hupikék betűkkel, attól még nem feltétlen következik logikailag a fölötte levő állításból. :)

Hogy miért nem, arról már elkezdtünk beszélgetni, csak sajnos nem fejeztük be, ha gondolod, fölveheted a szálat és folytathatjuk.
Előzmény: Astrojan (15637)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15658
Semmilyen fizikai idokod nincs, ezt abba hagyhatod. Csak magadat mutatod le. Már ismerünk!
Előzmény: pint (15657)
pint Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15657
amit itt bemutattál, annak orvosi neve paranoia.
Előzmény: iszugyi (15639)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15656
A 'statikus eset' azt jelenti, hogy nulla kezdö relativsebességböl indulok ki és csak kis relativsebességeknél kisérletezek. Nix Archimedes, kapító?
Előzmény: muallim (15655)
muallim Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15655
Bonjoure pour tous !

"statikus esetben akarom kimutatni"

Archimedes óta tudjuk, hogy nincs fix pont a világmindenségben, vagy szerinted a háttérsugárzás az abszolut nyugalomban van ?
Előzmény: iszugyi (15642)
Simply Red Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15654

A fizikusok egymást világszerte e-mailben értesítették a Szász eredményét nem ajálják nyilválosságra hozni, mert az árt a gravitációnak.

És persze mindegyik fizikus rögtön le is nyelte az emailt, és a tartalmát hétpecsétes titokként őrzi, nehogy kiszivárogjon. De akkor te honnan tudod ezt? Vagy ha te tudhatod, akkor más miért nem tud róla?

Előzmény: iszugyi (15639)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15653
A relativitáselmeleteket és foton feltevést, magyarul mondva az áltrel-t és Standard Modellt, cáfoló kisérletek eredményeit nem szabad publikálni és az egyetemeken közzétenni, ezért érvényesek ezek a fizikában.
Előzmény: iszugyi (15639)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15652
A brémai ejtökisérletben is 'láttam' a zavarást, de ennek ellenére az eredmény a Galilei szabadesés egytemessége falszifikációja volt.

Az UFF sértése nem volt akkora mint elvártam.
Előzmény: iszugyi (15651)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15651
Még a Napszéltöl (és talán a csillagok állásától) is függ, ahogy ezt Karagioz/Gershteyn kikisérletezte.

Mindenestre függ a környezettöl.
Előzmény: Dubois (15649)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15650
"Magyarul az űrállomáson nem lesz megfigyelhető a tárgyak különféle esése ?"

Magyarul mondva nem lesz az ürállomáson megfigyelhetö a próbatestek szabadesése.

Az ürállomáson, épp úgy mint a 450 kg-os ejtökapszulában a brémai toronyban, a bennük 'szabadon mozgó' próbatestekre hat a körülöttük lévö anyag, mint e.m.-zavarás. Ez a zavarás, ami húzásban mutatkozik meg, nem elhagyagolható.

Épp úgy nem elhanyagolható az e.m.-eredetü zavarás az Eötvös-féle kisérletekben sem. Ott is a centrifugális és a Föld vonzó ereje mellett ez a zavaras fellépett, de ezt nem vette senki sem figyelembe. A zavarás a kisérlet kiértékelését agyoncsapta.

Az m(g)=m(i)-t megcélzó kisérleti 10^-13-as eredmények az Eötvös-féle kisérletekben nem hitelesek.
Előzmény: Astrojan (15643)
Dubois Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15649
További érdekessége ezeknek az "elektromágneses zavaroknak", hogy függnek a földrajzi szélességtől is, hiszen az Eötvös kísérletekben annak is szerepe van. :)
Előzmény: Dubois (15648)
Dubois Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15648

"Ezt figyelembe se vették, pedig a zavarás a Föld felszinén is már a gravitáció kb. 1%-a is lehet. "

 

Ezt is pontosan ismerjük. :)

Mivel az Eötvös-féle és tovább finomított kísérletekben 10E-8 -tól 10E-12 pontosságig artányosnak találták a kétféle tömeget, ebből világos, hogy a zavaró hatás mértéke éppen egyenlő (csak ellentétes előjellel) az Iszugyi-hatással.

Ennek megfelelően jellemzője ennek az elektromágneses zavarásnak, hogy hasonlóan az Iszugyi-effektushoz, ez is a próbatestek anyagától függ. :))

Előzmény: iszugyi (15646)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15647
Kedves Dubois!

Légy boldog a 'tudásoddal', a 'világosságoddal', de hagyj engem békén!
Előzmény: Dubois (15645)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15646
Mérjék fel elötte mekkora az e.m.-zavarás, az ürállómás húzóereje.
Ezt figyelembe se vették, pedig a zavarás a Föld felszinén is már a gravitáció kb. 1%-a is lehet.

Nehéz lesz egyáltalán valamit megmérni a STEP projektben. Tudományosan nézve xar az egész projekt.
Előzmény: Astrojan (15643)
Dubois Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15645

"hogy akarsz kisérletezni, ha az ürállomás ismertlen mértékben magával húzza a próbatesteket. "

 

Egyáltalán nem ismeretlen mértékben.

Hiszen tudjuk, hogy az űrállomásokon nem mozognak eltérő pályákon a különböző anyagú testek, ezért világos, hogy az űrhajó éppen az egyes próbatestek anyagára jellemző Iszugyi-hatás mértékében "húzza magával" a próbatesteket. :))

 

Előzmény: iszugyi (15644)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15644
János, hogy akarsz kisérletezni, ha az ürállomás ismertlen mértékben magával húzza a próbatesteket.

A NASA/ESA STEP projektje eleve tudományos torzszülött az UFF 10^-18 as pontosságú megméréshez! (Épp úgy mint az Eötvös-féle kisérletek a kétfajta tömeg 10^-13-as pontosságú megmérésénél.)
Előzmény: Astrojan (15640)
Astrojan Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15643

Tehát úgy érted, hogy az űrállomáson akkor sem lehet kimutatni a különböző eséseket ha arra kifejezetten figyelnek ?

 

Magyarul az űrállomáson nem lesz megfigyelhető a tárgyak különféle esése ?

 

Előzmény: iszugyi (15642)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15642
Nem értek egyet, mert a statikus esetben akarom kimutatni, hogy a nyugalmi tehetetlen tömeg m(anyag,v=0;i) nem egyenlö a súlyos tömeggel m(anyag;g) és a különbségük ezreléknyi nagyságrendben összetétel függö

m(anyag,v=0;i) = m(anyag;g) ( 1- delta(anyag)).

Az ürállomás mozgó tömegekkel m(anyag,v;i) kisérletezik, ezért ez egy második lépés, ahol viszont megközelítöen

R^3/T^2 = const m(anyag:g)/m(anyag,v;i) ~ const (1 + delta(anyag))

érvényes. (A gravitációs hullámok keletkezését is ki akarom kerülni.)

'Súlytalanság' viszont sehol sincs, különbözö összetételü anyagokkal!
Előzmény: Astrojan (15640)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15641
A relativitáselméletek is csak azért érvényesek a fizikában mert a kisérleti cáfolásukat nem szabad a szakfolyóiratokban közzétenni.
Előzmény: iszugyi (15639)
Astrojan Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15640

Gyula, azzal egyetértesz, hogy az űrállomás alkalmas lehet egy ejtési kísérlet végrehajtásához ? Tudom, sose nézték, de alkalmas lehet-e egy nagyon hosszú ideig tartó ejtési kísérlet végrehajtásához ?

 

Tehát egyetértesz -e azzal, hogy az űrállomás egy ejtőkapszula, abban súlytalanság van, s ha van különbség a különböző anyagok (elemek) közt az esésben, akkor az ott kimutatható ha erre figyelnek és ez kifejezetten egy kísérlet tárgya ?

 

Előzmény: iszugyi (15639)
iszugyi Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15639
Kedves Simply Red!

"A te mérésed milyen szakfolyóiratban is jelent meg?"

Nagyon jó kérdés!

A válaszom az, hogy Galilei feltevése kisérleti cáfolását nem lehet/nem szabad szakfolyóiratokban közzétenni.

Épp úgy nem lehet/nem szabad Newton egyenletének

m a = - G(Newton) M m / r^2,

a kisérleti cáfolását közzétenni, ami szerint a G(Newton) a gravitációs állandó és a súlyos és a tehetetlen tömeg egyenlö.

Galilei/Newton felfogásait csak azért nézzük érvényesnek mert a szakfolyóiratok referee-i nem engedik meg a 17. századból eredö felfogások kisérletei cáfolását közzétenni.

Nem azért, mert a természet ezt úgy csinálja.

A brémai ejtökisérletem erdeménye és az Egyesített Mezöelmélet ezért nem jelenhetett meg eddig a következö szakfolyóiratokban:

Phys. Rev. Lett.,
Phy. Rev.,
CQG,
New J. of Physics,
Foundation of Phys.,
Fizikai Szemle.

A fizikusok egymást világszerte e-mailben értesítették a Szász eredményét nem ajálják nyilválosságra hozni, mert az árt a gravitációnak.

Ne is található hasonló kivitelezésü, a szabadesés egyetemességét cáfoló kisérlet a szakfolyóiratokban.

Einstein foton hipotézise is csak hasonló okok miatt érvényes.

Ennyit a fizikáról mint objektiv tudomány!

Előzmény: Simply Red (15608)
Gergo73 Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15638

Ha a valóságban nem járnak másként az órák, akkor az iker visszatér és nem lesz idősebb. Sem fiatalabb. Ugyanolyan idős lesz mindkét iker.

Az hogy nem igaz, hogy "mindkét óra lassabban jár a másiknál" nem azt jelenti, hogy "a két óra egyszerre jár". Ezt végre meg kéne értened. Egyszerűen értelmetlen, értelmezhetetlen az a reláció, hogy "két óra egyszerre jár", csak annyira, mint az, hogy "az egyik óra gyorsabban jár a másiknál". Ugyanúgy, ahogy nincs értelme annak (a megfigyelőtől függetlenül), hogy "két tárgy egyenlő sebességgel mozog" vagy az, hogy "az egyik tárgy gyorsabban halad a másiknál".

A valóságot jól modellező SR-ben egymástól elváló és aztán újra találkozó ikrek kora között tetszőlegesen nagy hézag keletkezhet. A valóságban ez nehezen lenne kivitelezhető, de minden jel szerint ott is így alakulnának a dolgok. A SR jól működik a gyakorlatban (pl. részecskékre, atomórákra), furcsa lenne ha az emberekkel (és részecskéikkel, karóráikkal) kivételezne.

 

Előzmény: Astrojan (15637)
Astrojan Creative Commons License 2006.01.04 0 0 15637

"..mindkét óra lassabban jár a másiknál. (A valóságban persze, a rel hívők szerint)" 
Tévedés.

 

Nos akkor itt meg is állhatunk, én csak ennyit akartam elérni.

 

Tehát mostmár leszögezhetjük:

 

A valóságban nem járnak másként az órák. Csak látszólag. És ezt írja le a specrel. Ennek a látszólagos eltérésnek az oka tehát az eltérő szinkronizációkban rejlik.

 

Ha a valóságban nem járnak másként az órák, akkor az iker visszatér és nem lesz idősebb. Sem fiatalabb. Ugyanolyan idős lesz mindkét iker.

 

Előzmény: Simply Red (15630)
cíprian Creative Commons License 2006.01.03 0 0 15636
Csak Lingarazdat és Mmormotát hiányolom, régóta nincsenek itt.
Előzmény: egy mutáns (15635)
egy mutáns Creative Commons License 2006.01.03 0 0 15635

igen, ott is cseréltünk már eszmét.

Azok a topikok valahogy elhallgattak. És itt több a hozzáértő, többet lehet tanulni.

Üdv: egy mutáns

Előzmény: cíprian (15634)
cíprian Creative Commons License 2006.01.03 0 0 15634
A példád nagyon jó, olvastam az origón is :-)
Én is ajánlom megfontolásra.
Előzmény: egy mutáns (15632)
Jo Tunder Creative Commons License 2006.01.03 0 0 15633

 

 Astrojan,

 

 Te tényleg azt hiszed valamiféle vidéki szakközépiskola magasságából, hogy a Berkeley-n és az MIT-n a hülyék az emberek ? Ugocsa non coronat ? :))

Előzmény: Astrojan (15628)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!