A két igazság egy valóságot takarhat ? Azaz nem történik szerkezeti változás és a hosszváltozás, csak látszólagos, egyetlen oka a mérési eljárásban rejlik. Vagy azt mondod, hogy torzul a rúd, de szerkezeti változást nem szenved, a tér-idő szerkezete torzul a mozgás irányában...
A helyzet, legalább is az én fejemben egy kicsit bonyolultabb, (vagy egyszerűbb?) ezt szívesen megbeszélném a topik társakkal, de a megértés jelenlegi szintjén annyit látok, hogy az egyidejűségek relativ volta miatt kb úgy néz ki a világ, mintha minden inerciarendszer (ez lehet lokális is) cipelne magával egy külön bejáratú csak az ő rendszerében érvényes valóságot. Ez így "fésületlenül" kicsit bizarr lehet, de ez van.
A bakter rendszerében a vonat pontosan olyan hosszú, mint amilyennek a sinek mentén elhelyezett megfigyelők, egy a bakter rendszerében adott időpontban a sínek mellet megjelölik a vonat elejét és végét. Ha ezután megállítják a vonatot és összehasonlítják a jelölésekkel, akkor csak annyit mondhatnak, hogy a vonat hosszabb ha áll minha mozog.
A vonaton lévő órákról ugyancsak megállapíthatják, hogy amig mozogtak a bakter rendszerében, lassabban jártak.
De az dőlassulás is, meg a rövidülés is ezen mérési utasításból, meg az egyidejűségek relativitásából következik.
Hogyan tudnánk másképp definiálni a saját rendszerünkben egy mozgó tárgy hosszát mint úgy, hogy azt a távolságot nevezem a tárgy hosszának, amit egy adott időpontban (az én rendszeremben egyidejűleg) az eleje és a vége között mértem?
(A méréskor a megfigyelők közvetlenül a tárgy elejénél és végénél vannak, tehát nem valami optikai csalódás miatt mérik azt amit.)
ez mellébeszélés. tisztán geometriailag semmi gond nincsen azzal, hogy egy irányban nyomódnak össze a dolgok, nem is geometriai problémákat írtál, hanem szerkezeti változásokról, tehát szilárd kontinuumról. tehát megint kérdem: az nem baj, hogy külső szemlélő számára megváltozik a rugóállandó, a piezokristály rezonanciafrekvenciája, stb?
Ha K-ból K'-ben nyugvó órát figyeled, annak járása független az óra térbeli irányultságától, míg a méterrúd állása függ a térbeli irányultságától. Ha a tér K'-ben és K-ban is homogén és izotróp, akkor a mozgási hosszaknak irányfüggése inhomogénná teszik K-ban K'-t. Ezért K-ból nézve csak látszólagos hosszakat tudunk mérni az órák segítségével.
Az LT-ben semmifajta fizikai jellemző nem szerepel, az tisztán geometria. Ebben a geometriában pedig van három térkoordináta , amikből térintervallumok képezhetők, és van időkoordináta, amiből időtartamok képezhetők.
Számomra az eddigiek szerint, a mozgási hossz látszólagos , míg a mozgási időtartam valóságos. mert ha a méterrudak hosszúságkontrakciója valóságos lenne, akkor annak mechanikai következményei vannak és visszajutunk a Jánossy-féle hipotézishez, meg aztán az abszolut koordinátarendszerekhez és végül az éterhez. Azt vesztené el a spec rel. amit éppen megnyert.
Szerinted, ha a mozgásra merőlegesen álló méterrúd pontosan 1m K-ból ( mozgó rendszer ) nézve, majd a mozgás irányba fordítva lerövidül , akkor szerkezeti változások történtek rajta? Míg ugyanezt a kisérletet a méterrúd rendszerében elvégezve semmilyen változásról nem számolsz be. A két igazság egy valóságot takarhat ? Azaz nem történik szerkezeti változás és a hosszváltozás, csak látszólagos, egyetlen oka a mérési eljárásban rejlik. Vagy azt mondod, hogy torzul a rúd, de szerkezeti változást nem szenved, a tér-idő szerkezete torzul a mozgás irányában ( az egész csak egy topológiai transzformáció ). De ekkor azt is hozzá kell tenni, amit meg is teszel, hogy a természetleírás szempontjából csak a mérési eredmények a fontosak ,mert a világ a priori elvileg nem festhető le. Ezt is elfogadom, de akkor a valóságos, létező és ezzel összefüggő tradicionális fogalmakat ki kell iktatni.
Az idő kérdése viszont nem azonos a tér kérdésével, mert bármilyen ko-ban mérem az időt az mindíg valóságos lesz, mert csak órával tudom megmérni, méterrúddal nem ! Míg hosszúságot idővel is tudok számolni !
Nem néztem végig miket mondtál, de mozgolodik valami az agyadban (akkor is ha nem veszed észre).
Segítek: Tedd fel azt a kérdést, hogyan néz ki a háttérsugárzás a mozó müonról nézve és hogy néz ki a laborból nézve? Van-e különbség? Ha különbséget találsz (és miért ne találnál) akkor vége a specrel-nek.
Ami az egyik rendszerből vizsgálva idődilatációnak adódik, az a másikban hosszkontrakció lesz. Ez tényleg nem túl bonyolult belátni. A müonhoz rögzített renszerben a távolság rövidebb amit meg tesz, a felé közeledő erősen lapult Föld, míg a földfelszínhez rögzített rendszerben a müon "órája" jár lassabban.
Te magad írod :mivel a földbe becsapódtam t idő múlva...." tehát időmérésre vezeted vissza a hosszmérést, és ez mindíg így van, ha egy K-ban mozgó K'-ban nyugvó müon létezése alatt megtett úthosszat K-beli időméréssel számolod ki az LT segítségével. Erre mondom ( ismétlem), hogy ez mozgási hossz. ( ezt nem én találtam ki ). Ahogy van mozgási időtartam, mozgási tömeg, miért ne lenne mozgási hossz.
A diltatációk egyszerre következnek be, ha az egyiket kijelöljük oknak, a másik már csak okozat lehet. Alátámasztja ezt, hogy az időadatokból egyértelműen kiszámíthatók a hosszadatok. Azonban fordítva is így van, és ekkor az idődilatáció lenne az okozat. Emiatt azt is lehet mondani, hogy mindkettő okozata egy közös okozónak.
Itt csupán az a kérdés, jogod van-e az időlassulást oknak tekinteni. Szerintem igen, ha erre egy külön modelled van, ami nem mond ellent a spec. rel.-nek.
A tegnapi elszólásod alapján sejtem, hogy miben sántikálsz :-)
hol látsz te itt bármiféle hosszmérést? ez egy szimpla dedukció: "mivel a földbe becsapódtam t idő múlva, a maximum megtett utam (vagy a föld útja, ez most mindegy) nem lehet több, mint c*t, tehát a föld max kezdeti távolsága c*t". arról nem is beszélve, hogy tartózkodjuk a fogalmak alkotásától, mert messzire vezet. nincsen olyan, hogy mozgási hossz.
nem kell ezt ilyen bonyolultan. le kell leírni a müon életrajzát 1e-7 lépésekben.
0: megszülettem, itt vagyok a felső légkörben. 1e-7: jön a nagy gömb. körülöttem mindenféle részecskék mozgolódnak. 2e-7: tovább jön a nagy gömb. ha fénysebességgel közeledne, mostanra 60m-rel lenne közelebb ... 10e-7: ... 22e-7:
persze nem biztos, hogy megéri a 22e-7-et, esetleg közbejön valami neki (mondjuk a detektor)
A müon szemszögéből : mikor keletkezik egy mérőjelet küld a Föld felé és mikor elbomlik megint, az ő saját rendszerében eltelik 2,2x10-6 sec., ezalatt kb 660m tesz meg. Tehát időméréssel állapítja meg a mozgási távolságát és ezzel azt is tudja, hogy ez mozgási hossz és látszólagos! Mit mond a földi laboráns : léggömbről fotolemezeken megnézi, hogy hol, milyen magasan keletkeznek a pionokból a műonok, ezt a magasságot "szalaggal" lemérheti, nyugalmi állapotban, erre pedig azt mondja hogy valóságos, hiszen hosszmérővel méri le a távolságot.
Keveritek a dolgokat, ezért leírom a müon keletkezésének körülményeit :
A légkör felső határát érő sugárzás - a főleg fotoemulzióval végzett mérések szerint – 85,9 % protonból, 12,7 % -részecskéből és 1,4 % nehéz magból áll. A utóbbi években Z90-es magokat is megfigyeltek. A primer sugárzás jelentős része a levegő első 100 g/cm2-es rétegében lévő atommagokkal lép kölcsönhatásba, töltött és semleges pionokat, nehéz mezonokat, hiperonokat és visszalökött magokat keltve. A semleges -mezonok 7,910-16 s-os átlagos élettartammal két -fotonná bomlanak (élettartam: a kezdeti részecskeszám e-ed részére csökken). A fotonok elektron-pozitron párokat, majd ezek újabb fotonokat keltenek, s az így létrejött lavina ("elektromágneses zápor") képezi a földfelszínen észlelhető sugárzás lágy komponensét. A töltött pionok többsége müonokká bomlik. A müonok energiájukat főleg ionizáció útján veszítik el, amíg el nem bomlanak elektronná és neutrínókká (antineutrínókká). Átlagos élettartamuk (2,2001 ± 0,0008)10-6 s. Ennyi idő alatt fénysebességgel is csak 300000 km/s * 2,2×10-6 s = 660 m-t tennének meg. A Föld felszínén való észlelésük igazolja a speciális relativitáselméletből következő idő-dilatációt.
Nem kell tudni. Én pl. nem is tudom. De a müont behelyettesjtem egy gyertyával,
Az nem jó példa, mert nincs benne iszügyizmus. Talán, ha megemlítenéd, hogy a kanócnak más az mg/mi-je mint a viasznak, esetleg hogy a lángjában hemzsegnek az eltonok, ki tudja...
A magyarázat keresésnél persze tudni kellene, mi az a müon?
Nem kell tudni. Én pl. nem is tudom. De a müont behelyettesjtem egy gyertyával, amit meggyújtok, és mire leér, leég. Erre mindaz igaz, ami a müönra, legalábbis a példa szempontjából.
Sokat töprentem idáig és arra a megállapításra jutottam, hogy a SR egy olyan négydimenziós geometria , amelyben: a pontoknak, görbéknek, síkoknak és tereknek maximált kiterjedési sebességük van.
