Ez a topik legyen a társalgási fóruma azoknak, akiknek modellvasútak építésével, barkácsolásával kapcsolatos kérdései vannak, ilyen kérdésre választ tudnak adni illetve ilyen tevékenységnek a folyamatát, majd eredményeit kívánják bemutatni. Ide tartozik a terepasztal készítés minden része, a famunkától az utolsó részletek megvalósításáig. Ide tartozik a modellvasúti vontató- és vontatott járművek készítése és festése, gyári modellek "szuperelése", öregbítése. Ide tartozik a terepasztal tereptárgyainak, épületeinek, vasútforgalmi- és egyéb berendezéseinek a saját készítése, illetve a terepasztalon való elhelyezése. Ide tartozik a terepasztal villamos berendezéseinek a szerelése. Ide tartoznak az ilyen fajta munkához szükséges anyagok, szerszámok beszerzésével kapcsolatos kérdések, valamint a szakirodalom ismertetése, ilyen témájú honlapok újdonságainak bemutatása. Szándékaink szerint nem tartoznak ide a gyári modellek vásárlásával, gyűjtésével, minôségével és bemutatásával kapcsolatos kérdések. Nem téma a digitális vasútmodellezés sem, még saját építés szintjén sem, hiszen annak van jól működô saját fóruma.
Gyanta tömbbel már régen nem forrasztanak, ilyet utoljára a Szovjetúnióban láttam. (hegedűvonó-gyantával forrasztottak, egész ügyesen) Lehet kapni fo;yasztószert számtalan kivitelben. Semleges gyanta is létezik olyan formában, hogy fel van higítva zsír-szerűre, nagyon jól lehet vele dolgozni. Én a modellekhez cink-kloridos forrasztízsírt használok, elektronikához pedig egy "Löthonignak" nevezett, semleges folyasztószert.
"Persze. A szokásos elektronikában enyhén aktív folyasztószereket használnak, a modellépítésben közepesen aktívakat, a bádogosok nagyon aktívat (savat)."
Nem vagyok bádogos,(tetőt ugyan fedtem,ill kéménygallért is készítettem már..) de horganyzott lemez az alapanyagom. Ezáltal felmentést kapok az enyhe folyasztószerek használatától. :-)
Elnézést kérek mindenkitől hogy nem modellvasút,és a teljesen mások az irányelvek is, de az építési fogások hasonlóak a modellvasúti járművek építésénél használt eljárásokkal.
Ha újra lesz lehetőségem modellvasúttal foglalkozni, az alapanyag elsősorban ismét horganyzott lemez lesz.
(Vannak előnyei is a réz lemezzel szemben.)Leginkább a célszerszámok hiányoznak talán a legfontosabb egy élhajlító...
Vagyis az általam használt folyasztószer (gyengített sav (Ami VESZÉLYES!!!)) teljesen eltávolítható, nem marad nyoma, nem "fertőz".
Megjegyzem a lemez alapfémen is jól fut az ón,ami gyantával lehetetlen.
Ezért nem javasolok én semmilyen folyasztószert a modellvasútban. A képen látszik, hogy ennél a ROCO BBÖ Rh1118-nál sem kellett volna használni, ha az áramszedés vezetékét a panelre forrasztjuk. A forrasztás és a csavar körül a nem megfelelően eltávolított savas trutyi a galván alatt is már rágja a nyomtatott áramköri lap réz felületét, és már át is ütött. A zöldes, penész-szerű elszíneződést tessék figyelni! Ezen a régi, csak simán galvanizált NYÁK lapon sem lett volna ilyesminek semmi keresnivalója. Egy modern, szelektív ónozott, lötstoppolt NYÁK forrasztó felületein meg pláne felesleges. Ha valaki odahaz gyárt nyomtatott áramkört, és csak simán beteszi egy hideggalvánba (pl. a Wolt kémiai ónozó folyadékába), akkor is felesleges.
Tessék gondosan, tiszta fémeket forrasztani, egy sima gyantás ónnal, meg egy megfelelő pákával (egy tipp a korábbi szösszenetemben), és akkor elkerülhetők az ilyen galibák.
Az az ellenállás lakk. Ezzel lehet elektromosan "fogyasztóvá tenni" például egy nyitott teherkocsit. Akkor van értelme, ha egy-egy vágányszakasz foglaltságát elektronikus úton akarod érzékelni, a rajta lévő járművek elektromos fogyasztása alapján. Ennek elsősorban digitális üzemben van jelentősége, erre ott a szaktopic ám... :-)
De ír ilyenről martisz barátom is (www.martrain.hu)
Ilyen ellenállás lakkot a Trix és az Uhlenbrock is forgalmaz.
A wikipediából vagyok csak okos! A gyakorlatban szerzett tapasztalataim nem is cáfolják az ott leírtakat, igaz az olvasása előtt is jól sikerültek a forrasztásaim...... :-)
Én úgy gondolom hogy a gyanta és a sav már az állaguk miatt is más más szerepet töltenek be a forrasztásban.
A gyanta valóban képes szétteríteni az olvadékot, de a savas folyadék erre nem képes.Sőt el is párolog,és csak utána folyik meg látványosan az ón.
Az ónban lévő gyanta tartalom néha kevésnek bizonyult, olyankor a gyanta tömbben lépeztünk a páka hegyével egy kis olvadék "tavat". Eme fürdőben megmerülve a sodrott réz már sikerrel volt ónozható.
(A vezeték vég forrasztást kiváltotta az érvéghüvely, így azt már ritkán alkalmazzuk)
Nagy, gömbölyű, fekete jelzőlapok, benne világító bogyók: a mellékelt jelzők mindenképpen hasonlítanak a horvát példányokra :)
Viccet félretéve, amennyire tudom, a HŹ és az ex-jugoszláv vasutak mind valamiféle saját, jugoszláv fejlesztésű jelzőket használnak (már ahol használják még őket...).
Hasonlatosak viszont a jugoszláv jelzők azokhoz a nagy jelzőlapos szovjet jelzőkhöz, amelyeket több ország is átvett, pl. a románok teljes mértékben, a csehszlovákok, részben Magyarország (pl. az esztergomi vonalon), de a kelet-németeknél is előfordulnak mutatóban (ezeknek a modelljei szerepelnek az általad beszúrt fotókon), sőt, kísértetiesen hasonló jelzőket láttam Dublin környékén is, holott ők még csak nem is sebességjelzési rendszert használnak :) Ezen szovjet jelzők közös jellemzői, hogy egy jelzőlapon legfeljebb 3 optika lehet (2, 3, 2+2, 3+2 osztásúak vannak), illetve az árbócuk cső, erre vannak meglehetősen rugalmasan variálva a különféle tartóelemek bilincsekkel rögzítve (a MÁV-nál csak az árbóc felső fele cső, amelyet régi rácsos Integra-oszlopokra szereltek). A jugoszlávoknál egy jelzőlapon van a 4 fény, illetve az árbócok is rácsosak - meg teljesen másképp is épülnek fel a jelzők :)
Az orosz jelzők különféle kivitelei előfordulnak mindenféle kisszériás gyártóknál (cseh építőkészletek, román "kézműves" jelzők), meglehetősen változó minőségben. Jugoszláv jelzőket tudtommal eladásra nem készít senki.
Köszi a linkeket. Azért így 40 felett tudom az ellenállás lényegét, csak a kimaradt percek miatt tudatlannak tűntem. Mivel nem volt tiszta a rádiózás után az egész, emiatt kérdeztem rá. Igaz az egészet tegnap hallottam. Azt hiszem maradok a sensoros megoldás mellett. A váltó állásának megállapítására 3. megoldást tesztelem. Vagyis egy gyári váltót most alakítottam át. Majd ami a leg üzembiztosabb lesz azt valósítom meg. Nem akarom elkapkodni.
- a második, erről beszélt somytomy, most lesz 10 éves a cikk :)
Viszont mielőtt nagyon belelkesülnél: vasútmodell-berkekben a "sínáramkörös" foglaltságérzékelésnek legalább annyi hátulütője van, mint a mindenféle (tengely-forgóváz-kocsi-)számlálós mókának. A kocsik kisebb súlya miatt a kerekek érintkezése rosszabb. Ha csak kocsinként egy tengelyt pacsmagolsz be, az megbízhatatlan. Ha az összeset, az meg fogyaszt rendesen. A foglaltságérzékelővel is játszani kell: ha túl érzékeny, párás időben észreveszi a töltést is; ha nem elég érzékeny, a szakaszon hagyott egy-két kocsit nem veszi észre.
Arról nem is beszélve, hogy egy átlag asztalon guruló tengelyek kb. 8%-át teszik ki a mozdonyok, a maradék 92-t a kocsik. Na ezentúl a maradék 92-t is puceválhatod :)
A kis blokkban anyagot mondott, hogy ezt kell felhasználni. A Ding szó elég felületes, de sok minden lehet. A digit üzemre az általam leírt rövid 2x2-es megoldást hallottam, de sajnos a lényeg kimaradt.
Minimális ellenállást én adott szakaszra értettem, hogy 2-3 kocsinyi teszt szakaszokra osztotta be pálya részeket teszt céllal.
Köszi a pontosítást ez lesz az. Mivel az asszony a karácsonyi ajándék rádiót kapcsolgatta így kimaradtak FONTOS részletek. Akkor emiatt volt szó egy 33-as ellenállásról is a teszt során. Emiatt gondoltam ellenállás növelésre. De akkor így a 33-assal azt bizonyította be, hogy ezzel már nem jelezne semmit. Szó volt a végén két kocsival már 5 az érték.
nazareth: Bocsi de a kicsi távoli konzolon összeolvastam 2x DCC-t
Mindenki: zárszóként mondott valamit a digit üzemmel kapcsolatban 2x2 pólus meg érték, de a lényegre törve az asszony megint elkapcsolt. Amikor visszakapcsoltam már zene szólt.
Szerintem Te az áramvezető lakkra gondolsz. Ami egy kb 10kOhm ellenállást hoz létre a két kerék/tengely/sínszál között.
Azaz a végtelen nagy ellenállásról ide csökkenti LE az ellenállást, de nem NÖVELI meg, mert akkor valami gond lenne, ha 10kOhm alatt lenne egy kerék ellenállása.
valami folyadékkal kell kezelni a kocsik kerekeit amivel az ellenállásuk megnő?
Így figyelhetővé válik a kerék a fogyasztása alapján, de ezt már előttem leírták.
Imént írtam le, hogy nem digit üzemben használható a megoldás. Van már pár ember rajtam kívül aki nem használja ki a modern technika vívmányait, vagy nem bolti értelemben kapható kész termékekkel.
Pedig a műsorban arról volt szó, hogy egy teherkocsi kerekeit fújta be ezzel az anyaggal. Mindez analóg rendszerben használható megoldás. Akkor lehetett mérni egy minimális ellenállást és a foglaltságot ellenőrizni. A tengelyenként mágnest meg Hall Sensoros dolog próbáltam ki. De nem csak mozdonyokra, hanem kocsikra is tettem mágnest. Mert mi van akkor, ha szétszakad a vonat?
Én csak a fordítottjáról tudok, azaz hogy a kerékpár szigetelő elemét áramvezető festékkel festik le, hogy az árammérésen alapuló foglaltságérzékelő eszközök érzékeljék az ilyen kerékpárral felszerelt kocsikat (azok alapból csa mozdonyokat, esetleg világítással felszerelt kocsikat érzékelnek). Szerintem jobban kezelhető megoldás a szigetelést áthidaló ellenállás, mert azzal jól be lehet állítani az egyes kerékpárokon átfolyó áramot (hosszú vonatok közlekedésekor is bírja a betáplálás). Mindkét esetben elég járművenként egy tengelyt így átalakítani, ha csak nem szeretnénk a szakaszhatáron átlógó járműveket mindkét szakaszban érzékelni.
A mágnesragasztgatás Reed-relés megoldások része, ott tudtommal szintén elég egy mágnes járművenként, alkalmazástól függően akár vonatonként (praktikusan a mozdonyokon).
Először is egészségben és sikerekben gazdag 2019-et szeretnék kívánni. Másodlagosan egy kérdés: Van-e tapasztalata valakinek olyannal, hogy valami folyadékkal kell kezelni a kocsik kerekeit amivel az ellenállásuk megnő?! Mindezt egy foglaltság érzékelős megoldásra hallottam. Ha ez igaz akkor nem kell mágneseket ragasztgatni minden tengelyt "leutánozva".
Ennek írja is a felhasználási javaslata, hogy a felesleget vízzel vagy alkohollal töröljük le.
Mint írtam, az elektronikában nincs rá szükség. Ott eleve fémtiszták a forrasztandó felületek (vagy annak kellene lenniük, a réi Remix ellenállás lábakat most hagyjuk, jó?), ott fut az ón, és nem olyan nagyok, hogy nehéz lenne megfelelő nagy hőmérsékleten tartani.
Ahol ilyesmik jó szolgálatot tehetnek, az pl. réz modellek összeállítása.
Ajánlok a tisztelt társaságnak 2-3 könyvecskét, amiből mindent meg lehet tudni a jó modellek építéséről, és minő meglepetés az ottani útmutatókat a modellgyárak egyáltalán nem vagy alig veszik figyelembe. (és ez a különbség egy saját készítésű modell meg egy sorozatgyártású modell között).
Ilyen könyvek a
Guy Williams: The 4 mm Scale Engine (a topiknyito szintén használt kéziköynve)
Kurz: Modellbahntechnik (I + II)
MR: How to build a Steam locomotive
Sajnos a könyvek többsége már elég régi és csak antikváriumban vagy az Amazon.com-on kaphato, ill. az alábbi linken.
Ezekben a könyvekben minden megtalálható amiről itt szó van.
A forrasztópákák hegyét általában nem a sav fogyasztja, hanem a réz egy picit oldódik az ónban és ettől a páka hegye lassan fogy. Régen a pákák réz hegyét rendszeresen reszelni kellett, mert kimélyedt. A mai pákák réz hegye galvanikusan be van vonva egy vékony vas-réteggel, az óvja meg a kioldódástól. Ezért ezeket nem is szabad reszelni vagy csiszolóvászonnal tiszítani.
"Le tudná valaki írni hogy a gyanta miképpen teszi a dolgát forrasztáskor?"
A gyanta "folyasztószer". A forrasztóón önmagában nem "nedvesíti" a fémek felületét. A megolvadt ón nem folyik szét a felületen, hanem összeáll egy kis golyóvá. A folyasztószer teszi lehetővé, hogy a megolvadt ón szétfolyik és elterül a forrasztandó felületen.
"...a gyanta bomlásakor keletkező savas kémhatású alkotók végzik a tisztítást."
Nem. A tiszta (tisztított) fenyőgyanta teljesen semleges kémhatású. Nem tisztít, ha ilyen (semleges, nem aktív, van más is, nemcsak a gyanta) folyasztószerrel dolgozol (orvosi elektronikában, repülésben, űrelektronikában csak ilyennel szabad), a felületet előtte mechanikai módszerekkel meg kell tisztítani és összeforrasztás előtt a felületeket ajánlatos elő-ónozni.
"Két különböző dolog az oxidréteget eltávolítani,az újra oxidációt megakadályozni, vagy az oxidot átalakítani fémionokká."
Ehhez nem értek, de tisztító, antioxidáns hatása tudtommal az aktív (savas vagy nem savas) folyasztószereknek van.
"Úgy gondolom hogy ahol a gyanta nem képes ellátni a feladatát,ott "agresszívebb" szerek kellenek."
Persze. A szokásos elektronikában enyhén aktív folyasztószereket használnak, a modellépítésben közepesen aktívakat, a bádogosok nagyon aktívat (savat).
"Ezek a szerek, ha a forrasztás megfelelő, létrejött az adhéziós kötés, azok maradványai a felületről lemoshatók. (az a forrasztás "belseje" a folyasztószertől mentes)"
A forrasztás belseje minden esetben sav mentes, hiszen az ón kiszorítja a folyasztószert. A probléma a forrasztás helye mellett ottmaradt folyasztószerrel van. Ezt el kell távolítani. Gyantát jószerint csak alkohollal (spiritusszal) lehet eltávolítani. A zsíros folyasztószereket bármilyen zsíroldóval, de azokhoz is jó az alkohol. Ha lehet, és az alkatrész csak fémet tatalmaz, én acetonnal is lemosom.
Megjegyzem, a semleges gyantát is ajánlatos eltávolítani a modellről, mert később a festék nem tapad meg rá. Elektronikán ott lehet hagyni, de csúnya. A kényes elektronikában mindig lemossák, mert a maradék gyanta lassan elgőzölög és az sok esetben nem kívánatos.
"...járműveket gyengített sósavval forrasztom..."
Én kerülöm a savakat, nem jó dolog otthon savval pancsolni. Ajánlanám a közepesen aktív, cink-klorid tartalmú folyasztószereket.
Le tudná valaki írni hogy a gyanta miképpen teszi a dolgát forrasztáskor?
A dolog kémiájához nem értek, de azt soxor tapasztaltam, hogy ha a rossz minőségű, fémtisztából feketévé vált alkatrészlábat megfürdettem pákával felmelegített gyantában, akkor könnyen befutotta a forrasztóón. Aztán a gyanta maradéka el is füstölt, jó illattal.
Szóval ez lesz, ha a folyasztószerek maradékát nem mossuk le valamivel. Ugye milyen "szép"?
Kezdjük ott, amit minden műszerész gyakorlati oktatás órán elkezdenek mantrázni!
A jó forrasztás alapja:
- tiszta, oxidmentes fémfelület,
- megfelelő hőmérséklet.
Folyasztószerek* csak akkor kellenek, ha az első feltételt lesz_rjuk magasról.
A gyanta csak azért kell, hogy az olvadt forrasztóón felületi feszültségét csökkentse, és a végén szép, fényes legyen a forrasztás.
Elektronikában, pláne NYÁK lemezeken semmi keresnivalója semmilyen savas akárminek. Nézzünk bele egy '90-es évek beli ROCO modellbe, zöldre van rohadva az összes forrasztás, és a hideggalván alatt is rohadásnak indult már a rézfólia. Szakmókus kollégának meg igaza van, vezetékvégek forrasztásakor ezek a vackok szépen beeszik magukat a szigetelés alá, és onnan a jóisten se' mossa ki őket.
Tehát: fémtiszta felületeket forrasztunk. Pont. Aki nem így tesz, az meg számoljon a következményekkel. Azt elhiszem, hogy a bádogosnak kellenek ilyen anyagok, amikor az ereszt forrasztja össze a házunkon, de onnan az első eső le is mossa a maradékot! A modellvasútban csak akkor tudom elképzelni, ha relatíve böhöm nagy rézlapokat kell összeállítani, mint pl. egy mozdony kasznijának elemei. Ott akkora a felület, hogy óhatatlanul is összefogdossuk, meg sok idő forrasztani, és mire végigérne rajta az ón, addig a vége a nagy hőtől már oxidálódni is kezdhet. DE! Elengedhetetlen utána, hogy a maradékot gondosan le kell(ene) mosni.
Egy terepasztal vezetékezésénél, pláne elektronikai forrasztásoknál mindenki magára vessen, ha ilyenek kellenek neki, ahelyett, hogy megtanulna tisztességesen forrasztani...
*: A folyasztószereken a forrasztózsírt (ez okozza amúgy az ónpestist), a forrasztó krémeket, meg forrasztó vizeket értem. Nem a forrasztóónokban található gyantát.
Jut eszembe: A klasszikus cseh pillanatpáka. Nekem is volt kettő. Ma már csak arra használom, hogy hungarocellt vágok vele, forrasztásra nem. Kétségtelenül kényelmes eszköz, de a hegye eléggé gyorsan szétég. Terepasztal alatt vezetékvégeket ónozni teljesen jó kis eszköz. Komolyabb munkára alkalmatlan. Korábban belinkeltem egy kínai pákát, mindössze 2000Ft-ba kerül (ha nem akciós, akkor meg talán 3000), lényegesen komolyabb szerszám. Ennyit érdemes áldozni a hobbira, inkább ezt venni, mint ugyanennyiért savas trutyikat, vagy odahaza sósav hígításával vesződni, ami még veszélyes is.
Hozzátenném hogy a Cseh pisztolypáka hegyét is fogyassza a sav de az pótolható. A keletkezett gőzt sem szabad belélegezni.
A gyanta és a kezelt sav között biztosan van számos termék amit használhatunk,vagy elkészíthetünk, de azokat nem próbáltam, ill nem készítettem el. Azokról így véleményem nincs.
