szerencsére a BepiColombo leszállókeringő szonda hamarosan átrepülést fog végrehajtani a Vénusznál, így megerősíteni/pontosítani lehet az eddigi eredményeket:
"Earlier this week, scientists announced the discovery of phosphine on Venus, a potential signature of life. Now, in an amazing coincidence, a European and Japanese spacecraft is about to fly past the planet – and could confirm the discovery.
On Monday, September 14, a team of scientists said they had found evidence for phosphine in the atmosphere of Venus. The region in which it was found, about 50 kilometers above the surface, is outside the harsh conditions on the Venusian surface, and could be a habitat for airborne microbes.
To find out for sure, we will need to send a mission into the Venusian atmosphere to look for such life. Several proposals are on the table, with the closest being a spacecraft from the U.S. company Rocket Lab that could send a probe into the atmosphere as soon as 2023.
As far as we know, the phosphine in the atmosphere of Venus could have been produced by life, although it's possible it could also be produced by an unknown non-biological process. Before missions start launching to Venus to find out, however, scientists will want to know for sure if phosphine is really present.
And as luck would have it, a joint mission comprising two spacecraft – one from the European Space Agency (ESA) and the other from the Japanese space agency (JAXA) – is about to fly past Venus that could tell us for sure. BepiColombo, launched in 2018, is on its way to enter orbit around Mercury, the innermost planet of the Solar System. But to achieve that it plans to use two flybys of Venus to slow itself down, one on October 15, 2020, and another on August 10, 2021."
Itt van még egy érdekes cikk az ufó-jelenségről, szintén a Rákosi-korszakból.
Makai György írása: A "repülő csészealj" legendája (a Béke és Szabadság lap 1954-es évfolyamából).
Érdekes módon több jó képpel is elvolt látva a két nagyoldalas cikk. Szó van benne Adamskiról, aki akkoriban állította, hogy felvette a kapcsolatot a vénuszlakókkal (könyveket is írt erről).
Egyébként éppen Adamski egyik 1950-es években megjelent könyvéből eredeztetik a paleoasztronautikát, mert az elején áttekintette a történelemben (főleg az ókorban) megjelent ufókat.
"Csak úgy röpködnek az 500 millió meg millárd évek, most meg 2-3 millió..."
"Hát, megy ez még lejjebb is..."
az esetleges mikrobiális élet természetesen nem befolyásolja a Vénusz felszínének a kráterezettség által meghatározott korát, mint ahogy a feltételezetten jelenleg, vagy az elmúlt pár millió évben működött vulkánok jelenléte sem befolyásolja.
"But according to several sources knowledgeable with the details of the announcement (who are not under embargo) phosphine has been discovered in the atmosphere of Venus. Its presence suggests - suggests - some strange chemistry going on since phosphine is something you'd only expect to see if life (as we know it) was involved.
The presence of phosphine is seen by many astrobiologists as a "biosignature" i.e. an indicator of the possible presence of life. The detection was made by the Atacama (ALMA) array located in Chile and the James Clerk Maxwell telescope located in Hawaii. The research team includes members from the University of Manchester, the Massachusetts Institute of Technology, and Cardiff University. A paper will appear in the 14 September issue of Nature Astronomy.
From what we're told the researchers have concluded that abiotic mechanisms (i.e. ones that do not involve life) that might produce phosphine cannot account for the large amount that they have detected. The phosphine has been detected in the region within the atmosphere of Venus that is considered by some to be potentially habitable. As to what spin the researchers put on this, we'll have to wait for reporters who have the press release or are allowed to participate in the Zoom press conference thing tomorrow at 15:00 GMT to let us know."
A barbárok, akik az Ókeanosz mentén éltek és nem karthágóiak, rómaiak vagy görögök voltak, de jellemzően, az ő hagyományuk összefolyik Homéroszával.
Amikor Scipio lerombolta Karthágót, ott volt vele a híres történetíró, Polübiosz. Ő (is) lefordította Hanno kapitány jelentését görögre. A rómaiakat érdekelték Hanno nyugat-afrikai felfedezései, és megbízták Polübioszt, lépésről lépésre kövesse Hanno útvonalát!
Polübiosz jelentése nem maradt fenn, de Plinius még ismerte és elég részletesen ismertette. Hennig szerint hét hajóból álló raj végezte a kutatást. Polübiosz felfedező expedíciója a marokkói partokon a Nyugat Szarváig (Hesperu Ceras) tartott, ami talán a Zöld-fok (Nyugat Szarva Hanno jelentésének görög átiratában egy öböl, míg a római geográfiusoknál egy hegyfok).
Plinius még megjegyezte, hogy az i.sz. 1. századra a Hanno alapította városoknak már a nyomait sem találták.
Plutarkhosz történetíró volt (s nem geográfus), igazából csak megemlítette ezt Sertorius kapcsán. Mint írtam a szöveget Sallustius időközben elveszett munkájából vehette (amire Schulten és mások is rámutattak). Egyébként még a szöveget is pontatlanul vette át, annyira nem érdekelte a szigetek lehetősége az Ókeanoszban. Ugyanis a többi töredékből nyilvánvaló, hogy Sallustius azt írta, hogy a hajósok szerint a két sziget Gadestől 10 ezer stádiumnyira van, ami helyett ő csak "Libyát" (Afrikát) írt (ami közel van ugyan, de mégsem ugyanaz). Sallustiust máshol is használta, de Sallustius latinul, míg Plutarkhosz görögül írt, s már ebből is adódhattak kisebb félreértések.
Sallustius római lovag és nagyon befolyásos ember volt, aki hozzáfért a katonai jelentésekhez is. Úgyszólván teljesen bizonyos lehet, hogy valóban megtörtént az eset Sertorius és a hajósok közt (ebben tudtommal egy ókortudós sem kételkedett), ahogy Sebusos is elért ennek nyomán (!) több szigetet az óceénon.
Ezt elfogadom, azonban önmagában ez még nem jelenti azt, hogy Plutarkhosz nem az azori szigetekről beszélt. Ez csak azt bizonyítja, hogy nem volt tisztában a szigetek termékenységének és klímájának valós földrajzi, meteorológiai hátterével. De természetesen az is lehet, hogy valóban csak egy mesét hallott, vagy az, hogy a mese keveredett a valósággal.
Plutarkhosz nem hajós volt, hanem pap, s a szöveget átvette, azaz másodkézből közli, s a „felfedezők” – az akkori szokásnak megfelelően – homályosan beszéltek csak a szigetekről.
Ez amúgy majd tipikus leírása a Boldog Szigeteknek, más ókori szerzők is hasonlóan írták le (s a Kanári-szigetekre vonatkozott, amit igazából sosem kellett felfedezni).
A szélviszonyok a szigetekre vonatkoznak, s nem a nyílt óceánra (lásd a szöveget). Az ókorban valóban volt olyan elképzelés, ami összekapcsolta a Héraklész Oszlopait az eliziumi mezőkre való belépéssel.
Rómaiak a Boldog szigetek létezéséről először a Marius és Sulla közötti polgárháború idején értesültek, aminek kifejleteként Sertorius i.e. 82-ben kénytelen volt híveivel Sulla elől Hispániába menekülni.
Plutarkhosz, Nonius Marcellus vagy Florus csupán átvették az értesülést Sallustius római történetíró Korunk története c. munkájából. A munka első könyvéből legalább nyolc rövidebb-hosszabb töredék maradt fenn arról, hogy Sertorius a Baetisz-folyó torkolatánál találkozott azokkal a hajósokkal (valószínűleg kalózok voltak), akik két szigetről jöttek vissza az Atlanti-óceánon, ami szerintük azonos a Boldog-szigetekkel (ezekből csak az egyik Plutarkhosz beszámolója). A leírt viszonyok leginkább a Kanári-szigetekre illenének, de Adolf Schulten szerint a Madeirákon jártak (ő könyvet is írt Sertoriusról). Viszont így utólag a zavaros leírás alapján nehéz eldönteni. A Héraklész Oszlopaitól 10 ezer stadionnyira, azaz vagy 1800 km-re lettek volna, ami v.leg csak egy túlzó becslés (így elérnék az Azori szigeteket is).
Egyébként Statius Sebosus római hadvezért és geográfust talán maga Sertorius küldte ki a dél-atlanti szigetek felderítésére (nyilván nem akart csak a kalózok által közölt jellemzők után a szigetekre vonulni). Plinius még ismerte jelentését, mely i.e. 63 körül készült és összesen öt szigetet vázolt fel az Atlanti-óceánon. És ez is részletesen szól több szigetről az Atlanti-óceánon (mindenféle misztifikációt mellőzve). Sertorius ugyanis híveivel odaszándékozott települni.
Plutarkhosz beszámolójának talál legérdekesebb, vagy leglényegesebb része ez lehet: „Ezért a barbárok közt is erősen tartja magát az a hit, hogy itt találhatók az elíziumi mezők, és ez a boldogok lakóhelye, ahogyan Homérosz megénekelte.” Elég, ha belegondolsz, hogy kik ezek a „barbárok” és Homérosz akkor az Atlanti-óceán szigeteiről beszélt…
" Én csak annyit gondolok, hogy a pusztulás nem sok millió éve történt, hanem gyakorlatilag az emberiség prehisztorikus idejében. Erre meg van az okom (ezekről is írtam), s készséggel elismerem, hogy a "tudomány mai állása szerint" ez nem igaz."
"Ha valaki mindenáron ragaszkodik a misztifikációhoz ez ügyben, ahelyett hogy tudományos munkákat olvasna, nem bánom, csak ne zaklasson vele."
Schen nekem mindegy, csak egy példa volt (eszerint pont benéztem, ezt az írásod sajnos pont nem olvastam, vagy elfelejtettem), de semmi baj. Meggyőződésem és szerintem neked is hogy voltak korábbi rejtélyes megalitikus építők (pl a bizonyos Heliupoliszi Testvériség máguspapjai ugyebár) Szóval akkor ehelyett egy másik példát ha tudnál adni, hálás lennék, ami bizonyítja, amiről írtam, amire példának hoztam Baalbeket (bár én kötve hiszem hogy római, de ez legyen az én bajom)... biztos, hogy vannak olyan megalitikus helyek, építmények, melyekről nem tudjuk kik és mikor építették, de azt igen, hogy az általunk ismert történelem előttiek és nem szabadna ott legyenek, mert nem volt (a mi tudásunk, azaz az emberi tudomány szerint) technológia hozzá, ami képes lett volna ekkora köveket mozgatni és vagy formálni... felőlem legyen akkor Gigantia Máltán, amit épp említettel most, azt már csaknem a rómaiak építették nemde..? ;)
(amúgy simán megmagyarázom hogy miért tűnik rómainak számodra Baalbek... nyilván szubjektív teoretikusan, tehát nem kell vitát nyitni; pontosan azért amit írtam, mert a keresztény és az iszlám terrorhatalmak is fanatikusan dolgoztak azon hogy a valós történelmet eltöröljék ill meghamisítsák, s amit eltüntetni nem tudtak vagy elég feltűnő és szánalmas lett volna próbálkozni, akkor átépítették belevariáltak, odaraktak hamis bizonyítékot stb stb... volt rá kevéske ezer évük... meg még több is, hiszen már el lehetett ezt a "munkát" kezdeni Róma kereszténnyé válásakor...)
A sós tengeri szél valóban ellehetetleníti a növénytermesztést olyan szigeteken, vagy szigetrészeken, ahol természetes akadály nincs erre. Vagy ha túl kicsi a sziget, de pld. Sao Miguelen, amit Zöld szigetnek is neveznek még álmodban sem gondolnál erre: https://vilagutazo.net/uticelok/kulfoldon/2018/04/17/sao-miguel-a-zold-mesevilag/
Ez lényeges probléma volt több Azori, Kanári vagy Zöldfoki szigeten is. Az adott szigetnek azt a felét, ahol ez a hatás erős volt, nem is művelték. Pld. Santa Maria szigetén is utaltam erre: "A szigetet ma is alig lakják, és a termékenyebb rész a szigetet északról átvágó hegylánctól keletre van, még a klíma is más ettől nyugatra." http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=139024601&t=9000303
"Ha valaki mindenáron ragaszkodik a misztifikációhoz ez ügyben, ahelyett hogy tudományos munkákat olvasna, nem bánom, csak ne zaklasson vele."
nahát. Sch (a fentiekkel szöges ellentétben) mindenáron ragaszkodik a misztifikációhoz a vénuszi "elmélete" ügyében, ahelyett hogy tudományos munkákat olvasna. nem bánja, csak senki ne zaklassa vele. :-O)
A megalit állítás az telluris jelenség, hiszen az egész világon elterjedt, s ezek kora a 8-9000 évtől egészen a középkorig terjedt (de vannak nagy térségek, ahol ismeretlen volt). De láthatólag sokfelé voltak kisebb góc-pontok, afféle korai megalit-fejedelemségek, melyek kisugározták ezt a műveltséget: Ibériától a Közel-Keleten át Tibetig (vagy akár Peru).
Hogy Európa és Afrika nyugati szélén miért bukkant fel legkorábban, ez jó kérdés. Hogy bármilyen kis szigeten ne bukkanhatna fel sajátos megalit-műveltség, úgy példaként hozhatom Máltát. Azon atlanti szigetek, melyek valamiféle atlantiszi királyságot alkothatták benépesülhettek a kőkorban. Mert, ha a clovisi ember Európából átkelhetett É-Amerikába a jéghatár mentén, úgy ezeket a szigeteket is elérhette, majd egyre délebbre vonult.
„Talán arra az esetre kellettek ezek a nyugati kikötők, ha sikerül beindítani a kereskedelmet Közép-Afrikával és, ha valóban ismerték, Amerikával.”
Stecchini és még néhány kutató szerint valóban a Hanno expedíciójának a kikötők alapítására, egyik célja az volt, hogy elérjék a Niger menti aranybányákat ill. biztosítsák az arany útvonalát a Gibraltári-szorosig az óceán mellékén (végül ez mégsem következett be).
Végül szintén vizsgálatra érdemes (amiről már sokszor írtam), hogy a görög és kisázsiai mítoszok miért játszódnak az Atlanti-óceán mellékén? Pedig a kérdés nem is új! John D. Baldwin már arra figyelmeztetett 1869-ben megjelent Pre-historic Nations c. munkájában, hogy „a legrégibb [görög] mítoszok Spanyolországhoz, Északnyugat-Afrikához és más atlanti vidékekhez kapcsolódnak: Héraklész, a Kronidák [Kronosz fiai], a hüperboreászok és a Boldog szigetek. Homérosz leírja Európa atlanti-óceáni vidékeit az Odüsszeusz vándorlásairól szóló beszámolójában…”.
Én nem fogok senki szájíze szerint beszélni. Mindenkinek meg lehet a saját véleménye. Azt hogy hogyan is gondolom én ezt az egészet, már többször leírtam. Hogy valaki mennyit ért meg belőle, vagy mennyivel ért egyet azt rábízom. Ettől többet magyarázni, teljesen felesleges szájtépésnek gondolom.
Hogy értelmetlen ennyit magyaráznom, ebből a részletből is kiviláglik: "jó példa erre ugyebár a Baalbeki terasz, melyet már a görögök és pláne a rómaiak is ott találtak, és csak rá építkeztek... mellesleg számos ókori monumentum hasonló, hogy ha eléggé lenézünk az alapjaira, sokkal régebbi korok rejtélyei sejlenek fel"
Részletesen elmondtam ugyanis, hogy a terasz miért a rómaiak műve, azt végül kitadimanta is megértette. Ha valaki mindenáron ragaszkodik a misztifikációhoz ez ügyben, ahelyett hogy tudományos munkákat olvasna, nem bánom, csak ne zaklasson vele.
Baalbek ügyében amiket írtam, annak csak egy szelete:
Azt látod-e a képeiden, hogy mekkora hegyek vannak ott? És még nagyobbakat látnál, ha ránéznél a térképre is. A langyos esőket azok okozzák. A nyílt óceánhoz közeli kilométeres parti sávban mindenféle fáradságos technikákkal kell megóvni a veteményt és a palántákat a sós párától. Nagyon meg kell dolgozni a termésért, szó sincs ilyen hülyeségekről:
"oly sok és ízletes gyümölcs is megterem magától, hogy a lakosok kényelmesen, minden munka nélkül megélhetnek."
