A sokkal gyengébb gravitációs mezöt meg EGYÁLTALÀN nem értettük meg.
Mindenesetre van egy elmélet, ami a mérési pontosságon belül jól megadja a fény elhajlását nagy tömegek környezetében. Ez az altrel. Ezt kimérték számtalan módszerrel, A Hipparcos pl. nagy távolságban a Naptól, hogy a naplégkör esetleges hatását kiküszöbölje.
Te meg azt állítod, a nagy tömegek semmi hatást nem gyakorolnak a fényre, nincs elhajlás.
Ez ellentmond számtalan kísérlet és megfigyelés eredményének.
Ebből az következik, hogy az általad lebecsült elmélet lényegesen jobb, mint a tiéd.
És mi van akkor, ha nincs általunk ismert közeg jelen? Akkor még mindig jele lehet az általunk nem ismert 'sötét anyag'. És mit csinál a 'sötét anyag' a dielektromos állandóval? (Halvány dunszt sincs a fizikában róla.)
A fény, vagy ha úgy tetszik az elektromágneses hullámok sebessége a közeg dielektromos állandójától függ. Mivel a levegőréteg sűrüsége változik a magassággal, a dielektromos állandó is eszerint változik. Vagyis a fény sebessége a műhold és a föld felszine között attól függ, hogy éppen milyen magasságban vizsgáljuk. Az ezt leíró differenciál egyenletet megértéséig talán mással -például politikával lehetne foglalkozni. Ott biztosabb sikerre lehet számítani, mert nem kell hozzá sem tanulni, sem okosabb emberek véleményére hallgatni. Csak le kell ugatni őket.
A fizika azért müködik a gyakorlatban, mert van egy jó erös elektromágneses mezö, de ezt is elszúrtuk a kvantálásával. A sokkal gyengébb gravitációs mezöt meg EGYÁLTALÀN nem értettük meg.
Legjobb lenne, ha arra a kérdésre válaszolnál, amit eddig kb hússzor sikeresen ignoráltál: miért működik a fizika a gyakorlatban, ha szerinted négyszáz éve minden el van rontva? Miért működik az űrhajó meg az atomreaktor, az internet meg a GPS, ha az egész hibás elméleten alapul?
Ha jól értem, úgy gondolod, hogy a GPS műholdról minden jel h/(c+134km/s) idő alatt érkezik le hozzánk (ahol h a műholdak magassága tőlünk). Vagyis ha a GPS műhold a saját órája szerint 1 mp eltéréssel egy-egy jelet leküld a Földre, akkor a Földön a két érzékelt jel között is 1 mp lesz az eltérés (hiszen mindkét jelet ugyanannyival később kapjuk meg, mint ahogy elindultak). Márpedig a Földön a két érzékelt jel között nem 1 mp az eltérés, hanem valamivel kisebb. Hogy is van ez?
Tudom, kemény dolgok ezek az 'elfogadott' fizikának, de nem kimélem meg töle.
Nem csak a 20. század fizikáját kell újra írni, hanem ez egészet a Kepler/Galilei/Newton elméleteiktöl elkezdve.
Végeredményben az UFF sértése (amit a kísérletezök elöttem nem mértek meg kellöen) felborít mindent. Az UFF sértését mindenki egyszerü kivitelü kísérlettel igazolhat magának, ha nem hiszi el. Innen kell aztán kiindulni a fizika új megfogalmazásánál. Az elsö helyen az áll, hogy a gravitációs mezö is egy nem-konzervativ mezö, épp úgy mint az elektromágneses mezö.
Igen, a 'c állandósága' nálam egy alapvetö fizikai AXIÓMA szerepét tölti be. Az elektromágneses mezö, és a gravitációs mezö is, c-vel terjed. Ez definiál egy invariáns metrikát (invariáns távolságokat) egy véges Minkowski tér tartományában. Az izotróp háttérsugárzás meg egy abszolút vonatkozási rendszert definiál. (Nem kell semilyen relativitáselméleti hókuszpókusz.)
Egy második AXIÓMA az, hogy az e.m.-mezöt elemi elektromos tötések, a gravitációs mezöt meg elemi gravitációs töltések okozzák. A kétfajta töltés egymástól független, az általuk okozott kétfajta nem-konzervativ mezök is. A négy stabil részecske (e, p, P és E) a kétfajta invariáns (!) töltés hordozója. A négy stabil részecske egy kb 10^-20 cm-es sugarú gömbön kívül úgy mutatja magát, mintha csak kétféle elemi töltése lenne.
Ezt a két axiómát itt már elég sokszor leírtam. Minden amit itt (és a könyvemben) kifejlesztettem ennek a következménye. Elsö sorban a szabadesés sértését mutattam ki, amit meg is mértem. Megadtam azt is, mi a súlyos tömeg (ez az invariáns g-töltésböl ered, tehát egy állandó) és mi a tehetetlen tömeg (ide a kötési energia per c^2 bele megy), kifejezve a négy stabil részecskének a tömegével. A stabil részecskéknél nem kell a súlyos tömeget megkülönböztetni a nyugvó tetetetlen tömtöl, mert ezeknél nincs kötési energia, ezek nem állnak semmilyen más részecskéböl. Ezeknek csak EGY fajta tömege van nyugvó állapotban.
Nem tudom honnan veszed ezt, ha ez egyáltalán kísérleten alapul:
"..geostacionárius műholdról induló fénysugár (átlag)sebessége (v) lefelé esve a földre 134 km/sec -el nagyobb mint a c (v = 299 926 km/s), a földről a műholdra tartó fénysugár átlagsebessége pedig c - 134 km/sec. A GPS -ről leeső fény átlagsebessége pedig 200 km/sec -el nagyobb mint c."
Ezt meg állítod: "Ezt bizonyítja a GPS rendszer."
Gondolhatod, már azért is kritikus vagyok, mert a szabadesés majdnem 1%-os eltérését anyagi próbatestekkel a kísérletezök eddig nem tudták kimutatni, és itt meg a fényre bizonygatnak valamit, pedig a fénynek tömege sincs. Egyszerüen nem tartom ezt a bizonygatást hitelesnek. Mond már meg, hogyan mérték meg a c =299 926 km/s-t és azt, hogy ennél 200 km/s nagyobb sebesség is van a Földön, lefelé esésnél? És a Napon, vagy egy neutron csillagon? Humbuknak tartom az egészet.
Azt is elárulom, hogy a fizika még az atomok fénykibocsátását sem értette meg: a fénykibocsátás hullámszerü folyamatos jelenség, és nem egy E=hv-vel kvantált folyamat, a mikroszkópikus rendszereknél sem. Sok bárgyú dologgal találkoztam a GPS rendszerek magyarázatánál, de egyet senki sem gondolt végig konzekvensen, hogy a GPS-t már egyedül az elektrodinamikával már jól le lehet írni. Nem kell semmilyen relativitáselméleti (se a specrel, se az áltrel) és semmilyen fotonra vonatkozó hókuszpókusz hozzá.
Azt, hogy mit "lát" az űrhajós rendszere a szokott módon értelmezem, tehát, hogy a vele együtt mozgó, órájával szinkronizált az Andromédán lévő megfigyelő mit lát, Igen, ez ugyanaz fordítva, mint amit én leírtam - ennek szintén semmi jelentősége (szerintem), mert itt is _mindig_másik_ megfigyelő órájával hasonlítod össze a sajátodat. A lényeg az, hogy az androméda órájával nem lehet és nem kell szinkronizálnod, mert egy másik inerciarendszerben van. Ha meg távcsővel ránézel, akkor nem látod visszafele pörögni, akármilyen gyorsan mész.
Hogy maga az űrhajós ezt nem így látja, azt probáltam Holdennek elmagyarázni, úgy látszik kevés sikerrel. De ha akarsz segíthetnél ebben. Hogy is mondta ezt a topic egy klasszikusa? Inkább csinálok valami hasznosabbat. Mondjuk vizet hordok a Dunába...
Holden cca. másfél év alatt nem jutott el oda, hogy maga a modell ellentmondásmentes. Arrál még szó nincs, hogy igaz-e, vagy sem, működik-e és milyen helyzetben, milyen pontossággal. Nem, neki az nem világos, hogy (egyszerű geometriai okokból) soha nem fog tudni önellentmondó gondolatkisérletet összerakni...
Azért ismerjük el, nincs könnyű dolgod, amikor olyasmiről írsz, amit csak hallomásból ismersz... Például: a "Galilei féle relativitási elv" Newtontól származik, és azt mondja ki hogy a összes viszonyítási rendszerek között vannak olyan kitüntettek, amikben Newton törvényei igazak (egyszerűbben mondva: minden erő valamilyen kölcsönhatásból származik, nincsenek bennük tehetetlenségi erők). Ezek a kitüntetett rendszerek az inerciarendszerek, amikről azt lehet tudni, hogy egymáshoz képest egyenesvonalú egyenletes mozgást végeznek, továbbá hogy egyformán alkalmasak a világ leírására. Ezt így el tudod fogadni?
Nem a Szaharából jöttem. Kár, mert ott tudják, hogy a "viszonyítási rendszer" nem fizikailag megfogható tárgy, hanem a matematikai modell egyik komponense... épp annyire nem lehet "vonatkoztatási rendszert szerkeszetni" mint mondjuk szimmetriatengelyt vagy tömegpontot...
Nagyon köszönöm, főleg ami arra vonatkozott, hogy kerüljük ki azt, hogy a modell által nem tartalmazott intuitív fogalmakat belekeverjünk oda, ahova nemm kellenek. Ez a szabatos modellben nyílván nem lehetséges. (Legalábbis elvben, mert a példamegoldásoknál becsúszhat még akár elvi hiba is egy rossz intuícióból.)
Nálam ez úgy ment, hogy egyszer egy kis alapműveletes specrelt olvastam, aztán egy kis lin. algebrát, aztán meg egy kis tenzort, meg minden egyebet, aztán megoldottam néhány példát, aztán kaptam néhány választ a fórumon, aztán megint összeolvastam mindeféle matekot, és itt tartok valahol.
Szóval köszönet az ilyen gondolkodásmód-formáló válaszokért, nem az első, amit Tőled olvastam. egy mutáns
