Hogy a fenébe lehet spektrumot emlegetned egyetlen szinuszos rezgés esetében?? Vagy csak maszatolni akarsz??
Ilyen nincs és mégis van...
Te hoztad elő a modulációt, ami szerintem értelmetlen felvetés volt. Próbáltam helyre tenni a téves elképzeléseidet, erre jössz ezzel. Iszügy büszke lenne rád.
Vagy másként: mi határozza meg egy feketelyuk szingularitásának sugarát, ill.
ezen sugár változásait?
A többi tárgyalt dologhoz nem fűzök most hozzá, de ez nem nehéz. Attól függ, milyen fekete lyuk. Schwarzschild-típusúnál a szingularitás pontszerű, sugara 0. Kerr-típusúnál pedig egy körlap széle, "gyűrű-szingularitás",aminek sugara a= J/M, J az összes impulzusmomentum, M az összes tömeg.
z = 0 síkon x^2 + y^2 = a^2.
Igy megfelelő tervezéssel át lehed haladni azon a körlapon anélkül, hogy beleütköznénk a szingularitásba. A teljes körlapon r=0, ha átmegyünk a negatív r-ű világba jutunk. Vissza is lehet jönni, és speciálisan zárt időszerű görbén tehetjük ezt meg, vagyis időutazást hajtunk végre.
Nem az oldalsávokról beszélek, de ezt neked is tudni kellene.
No mindegy. Látom már, hogy hol tévedsz:
"Az alapkérdés: elindul n darad hullámhegy 1 másodperc alatt. Minden egyes hullámhegy megérkezik a detektorhoz - természetesen szintén egy másodperc alatt.
Mivel:
- hullámhegy nem tűnik el és nem keletkezik az úton
- nem lehet egyre több vagy egyre kevesebb hullámhegy a detektor és forrás között"
( Ez a "nem tűnik el és nem keletkezik" gondolom egy hibás beidegződés..)
De a lényeg nem ez.
Ha n darab hullámhegy indul el 1 mp alatt akkor semmi sem indokolja, hogy ugyanennyinek kellene a detektoron megjelennie másodpercenként a detektor
helyétől függetlenül.
Két hullámhegy közötti idő különben sem korrekt, ha nem azonos a hullámhegyek magassága!
A nullátmenetek közötti távolság úgy időben mint térben már korrekt. Ezt használjuk!
Az amplitudó moduláció szerinted nem okoz frekvencia modulációt??
Nem okoz... :-)
Amplitúdó moduláció esetén teljesen más a spektrum, mint frekvencia moduláció esetén.
Tudom, mivel kevered - amplitudó modulációnál megjelennek oldalsávok. De könyörgöm, az nem frekvencia moduláció.
Valami teljesen laikus, értelmetlen képed van a frekvencia tartományról, sorokról sb, azért kevered egyáltalán ide ezeket a dolgokat, olyan módon, hogy a világon semmi közük az alapkérdéshez.
Az alapkérdés: elindul n darad hullámhegy 1 másodperc alatt. Minden egyes hullámhegy megérkezik a detektorhoz - természetesen szintén egy másodperc alatt.
Mivel:
- hullámhegy nem tűnik el és nem keletkezik az úton
- nem lehet egyre több vagy egyre kevesebb hullámhegy a detektor és forrás között
Így térfogat egységre vetítve a részecskék elmozdításához egyre kevesebb energia áll rendelkezésre a hullámban, így egyre alacsonyabb frekvenciával képes elmozdítani az éppen ott lévő részecskéket.
Ez teljesen hibás következtetés.
Közvetlenül belátható, hogy rögzített forrás és detektor esetén az észlelt frekvenciának meg kell egyeznie a kibocsátottal. Különben hullámhegyek tűnnének el vagy keletkeznének az úton.
Az acélrugót ismerem. Sőt! Ha hosszú acélszálon tranzverzális rezgéseket keltünk, akkor nem is látszik 5-10 méteren belül semmiféle frekvencia változás.
De ez csupán "egydimenziós" jellegéből is következhet.
A vízen terjedő hullámok egyértelműen mutatják a jelzett változást.
Amint az első ezzel a témával foglalkozó hozzászólásomban említettem,
a levegő esetében nem ennyire feltűnő a jelenség, hiszen a magasabb
hangok elnyelődése miatt messziről egyébként is a mély komponenseket
halljuk. A néhány herzes eltolódást a fülünk nem érzékeli.
a következtetésed nem volt helyes. ha egy hullámnak csökken az energiája, akkor az amplitúdója csökken, ez a természetes. nézz meg egy rugót, ami ugye csillapított rezgőmozgás. a frekvencia állandó, az kitérés csökken. az energia csökkenéséből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a frekvencia csökken, és ha mégis, akkor is figyelembe kell venni az amplitúdócsökkenést is, ami ugye ráadásul négyzetesen befolyásolja az energiatartalmat
Ok. Pontszerű forrásból gömbszimmetrikusan sugárzott hangot vizsgáljunk.
Induláskori energia/amplitúdó/gömbfelszín terület arányt véve alapul,
szerinted 100x-os sugár esetében mennyi a gömbhéj energia sűrűsége?
Közel 1 / 10 000 -ede a kiindulásinak!
Így térfogat egységre vetítve a részecskék elmozdításához egyre kevesebb energia áll rendelkezésre a hullámban, így egyre alacsonyabb frekvenciával képes elmozdítani az éppen ott lévő részecskéket.
éppen ez volt a felvetés, pajtás! hogy mérhető-e a mező. erre most elismerted, hogy nem mérhető, csak a feltételezett mező következményei mérhetők. ugye érted?
Pint arra gondolt, amire muallim konkrétan rá is mutatott. Nevezetesen, hogy a gyorsullásnak, ill. a súlynak nem csak a gravitációs mező lehet az oka, hanem pl. a gyorsulás is. A méréseddel nem tudod megállapítani, hogy ez ez ok az adott esetben micsoda.
Olyan mérést kell mondanod, amivel nem az okként odaképzelt gravitációs mező valamilyen hatását mutatod ki, hanem magát a gravitációs mezőt. Ha ilyet nem tudsz mondani, akkor bizony a gravitációs mező csak a fejedben létezik.
Egy gyorsuló rakétában "Leejtek egy kalapácsot. Vagy megmérem a súlyát"- akkor hol van ott gravitációs mező, vagy "DVAG".
Azért ha elkezded gyorsítani, rálépsz vagy csak egyszerűen beszélsz hozzá attól még a gravitáció hatással van a kalapácsra, legfeljebb a hatások összegződnek.
Nem árt ismerni a mérés körülményeit, mint bármi más esetben is.
Ha már itt tartunk. Vitasuk meg: tehát az eddigiekből következően a fény nem lehet "anyagon terjedő" hullám amikor a vákumban halad, különben rá is igaz kellene hogy legyen az anyaghullámokra érvényes megfigyelés.
Példa: a víz nem lehet étel, ugyanis én egyszer megkóstoltam a paradicsomlevest, és az édes volt, tehát minden étel édes.
Mindazonáltal nem bánnám, ha kimutatnád ezt a frekvenciacsökkenést mondjuk hangoknál...
