Szerintem a fotonnak oda-vissza többször meg kell tudnia tenni az utat. Ha merőlegesen lép ki mindig, akkor ezt egyre kevesebbszer tudja megtenni, amiatt az intenzitásnak csökkennie kellene. De nem csökken.
> > "A proton sebessége az elektronhoz képest?" > Nem. Az elektron sebessége a Földhöz képest. Elfogadom, hogy a klasszikus mechanika szerint annyi kellene legyen, de milyen mérés igazolja ezt?
> > >"Bizonyára hallottál már a virtuális részecskékről. Egy részecske hirtelen kettéválik, és a virtuális párja "visszafelé" halad az időben." > > "Ez így, ebben a formában hülyeség..." > Hát persze, hogy hülyeség (mégiscsak van valami, amiben egyetértünk). De mégis inkább ezt fogadják el jelenleg, mint az ésszerű magyarázatot. Név szerint kik mondják ezt a hülyeséget?
Most a felgyorsított protonokat és az elekrtonokat szemből ütközteted. Mivel a proton tömege csaknem 2000 szerese az elekrtonénak, az ütközés során (rugalmas ütközést feltételezve) az elektron számára a proton c sebességgel szembejövő falként viselkedik. Ekkor a visszapattanó elektron sebessége közel 2c lesz. A proton sebessége az elektronhoz képest? Ezt hogyan lehetne ellenőrizni... nemigen lehet a protonokra trafipaxot szerelni...
Bizonyára hallottál már a virtuális részecskékről. Egy részecske hirtelen kettéválik, és a virtuális párja "viszzafelé" halad az időben. Ez így, ebben a formában hülyeség...
Még azt is elárulom neked (de csak neked), hogyan lehet c-nél gyorsabb elektronokat előállítani.
Felgyorsítasz külön-külön protonokat és elektronokat közel fénysebességre gyorsítóban. Így azonban c-nél nagyobb sebességet nem tudsz elérni, mert a gyorsító EM sugárzás sebessége is csak c.
Most a felgyorsított protonokat és az elekrtonokat szemből ütközteted. Mivel a proton tömege csaknem 2000 szerese az elekrtonénak, az ütközés során (rugalmas ütközést feltételezve) az elektron számára a proton c sebességgel szembejövő falként viselkedik. Ekkor a visszapattanó elektron sebessége közel 2c lesz.
Tehát már van közel 2c vel haladó részecskénk. De az érdekesség még csak most kezdődik.
Bizonyára hallottál már a virtuális részecskékről. Egy részecske hirtelen kettéválik, és a virtuális párja "viszzafelé" halad az időben.
Ha feltételezed, hogy a részecske c-nél gyorsabb, akkor pontosan ennek a kettéválós jelenségnek kell lejátszónia.
De vigyázz, ez tabu egy relativistának. Nehogy el merj gondolkodni rajta.
Ravasz. Sajnos a Cserenkov-Vavilov féle jelenséget nem tudom elfogadni, mivel azt nem "tiltotta be a spec.rel." hogy valami c-nél lassabban haladva legyen gyorsabb a közegbeli fénysebességnél.
A második pontban azt mondod, hogy gondolatkísérletekkel tanulmányozzuk a c-nél gyorsabb mozgást... hát, sok szerencsét hozzá, remélem kijön valami belőle...
"1. Sőt megtiltja azokat a kutatásokat is, amelyek a hollók víz alatti repülését tanulmányozzák."
Erről nem is tudtam. Akkor meg pláni repülnie kell a relativitáselméletnek.
"2. Ez tévedés, beszéltem üvegszál-készítőkkel, elmondták hogy senki sem akadályozza őket a kutatásaikban."
Az üvegszálkészítők tudtommal nem a vákuumot kutatják, hanem azt, hogy az atomos anyagok hogyan vezetik a fényt.
"3. Ehhez képest a csillagászok kimutatták az áltrel által leírt garvitásciós lencsék létezését."
Azért ne túlozzuk el. A gr. lencsék létezését nem az altrel jósolta meg, hanem már korábban is feltételezték. Az altrel képlete ettől még lehet hibás (az is). Az elhajlás mértékére vonatkozó képletet a mérések nem igazolták. De más baj is van vele.
Legalábbis ami a rizsa részt illeti. A két elmélet semmilyen valóságos kísérletre sem jósol egymástól eltérő eredményt. Ha két elmélet minden kísérletre azonos eredményt jósol, akkor az a két elmélet ekvivalens.
A relativitáselmélet egy matematikai modell. Ugyanúgy, mint a Newton-féle mechanika is. Attól lesz fizika, hogy a modellbeli mennyiségeket megfeleltetjük bizonyos valóságban megmért mennyiségeknek. Az a jobb elmélet, amelyik esetén a modell és a mérések egymásnak megfeleltetett mennyiségei jobb egyezést mutatnak egymással.
Minden más csak rizsa. Finomabb szóval: filozófia.
"És van valami célod ezzel? Mármint, szerinted, ha van egy csomó ember, akik meg vannak győződve arról, hogy nem igaz a relativitáselmélet, akkor milyen céljuk lehet ezzel?"
A relativitáselmélet ma már az egyik legnagyobb akadálya a fizika további fejlődésének. A cél a következő:az elméleti fizika fejlődése elől elhárítani az akadályokat, új utakat nyitni a további kutatásokhoz.
Konkrétabban:
1. A relativitáselmélet szerint nem létezhet a fénysebességnél gyorsabb mozgás. Megtiltja azokat a kutatásokat, amelyek a fénysebesség feletti mozgásokat vizsgálnák.
2. A relativitáselmélet szerint a fénynek nincs vezető közege, a világűr teljesen üres. Megtiltja a fény vezető közegének a kutatását (bár ebben a teljes ürességben már komolyan senki sem hisz)
3. A gravitációs fényelhajlásra vonatkozó elmélet hibás az általános relativitáselméletben. Így nem fejlődhet például a csillagászat egyik ága, a gravitációs optika.
stb....
A fizika fejlődésének kulcsa a tabuk ledöntésében rejlik. Ez mindig is így volt.
Mert szerintem sokkal jobb lenne, ha nem önmagunk nevében vitatkoznánk, mivel nem mi találtuk fel az elméleteket.
Az, hogy valaki olvas több könyvet is, többféle megközelítést kaphat valamely témáról és ez hasznos, gondolatébresztő lehet. Azonban ha azzal akarnánk érvelni, hogy X, vagy Y, elismert tekintély az adott témában és ő azt állítja, hogy... Akkor egy kicsit népszavazásra emlékeztetne a dolog, a tudomány pedig nem "demokratikus" ebből a szempontból. (Ha nem értjük, csak olvassuk, akkor nem tudjuk megítélni, hogy Jánossy ellenvetései mennyire jogosak, de még azt sem hogy iszugyi, magnum, vagy gézoo fejtegetései zseniálisan új fefogást, vagy egyszerűen csak ökörséget tükröznek.) A tudományban egy embernek is igaza lehet a többiekkel szemben, ha azt a tudományos kritériumoknak megfelelően alá tudja támasztani. Ez az amit például a rel.elm. "cáfolói" többnyire figyelmen kívül hagynak. Teljességgel indiferens, hogy valaki eltudja képzelni, vagy sem. Az elmélet "igazságát" a tapasztalati tények döntik el, még akkor is ha a kétkedők, fanyalgók, vagy egyszerűen csak a szellemi korlátjaikba ütközők nem képesek a kísérleti eredményeket sem elfogadni, inkább újabb és újabb "bizonyítékokra" vágynak és ha mást már nem tudnak ellenvetésként felhozni, akkor azért lesznek hiteltelenek a kísérleti eredmények, mert például Hajdúböszörményben még nem végeztek ellenőrző kísérletet. Vagy beleásod magad valamely témába olyan mélységig, hogy megértsd és akkor értelmes kérdéseket lehet feltenni értelmes válaszok reményében, vagy egyszerűen kívül maradsz. Ez utóbbi eset csak azt jelenti, hogy a téma csak felületesen érdekel, én sem szívesen szólnék bele biológiai, kémiai, vagy orvosi vitákba, mert ezekhez lövésem sincs.
Relativisztikus az, ami a relativitáselméletben szerepel. Nemrelativisztikus pedig ami a Galilei-Newton-féle mechanikában. Az utóbbiban a sebességek átszámítási képlete egy összeadás, a másikban meg egy bonyolultabb kifejezés.
Akkor már csak az a kérdés, mivel ez számomra meggyőzőnek tűnik, hogy mit mond erre Jánossy... :) Tudja valaki? Nem feltétlenül kell annak beírnia, aki el is hiszi... :)
Na, ez már jó válasz. Nem fikázás. Mert a fikázást is szerintem jó távoltartani tőle...
Most már csak az van hátra, ha csak Jánossy könyveiből indulunk ki a cáfolat tekintetében, hogy idézzünk belőle, és megvitassuk, hogy mi miért filozófia, vagy mi miért fizika benne.
A tükrők felfelé elmozdulnak a fotonok továbbra is