Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Megmondom őszintén nagyon szimpatikus volt addig a kályhád leírása, amíg el nem értünk a kályha felett, mögött cserpékályhás járatrendszer lesz című mondathoz. Miért választottad ezt? Egy kicsit úgy érzem mint ha nem biznál a dán, vagy finn járatrenszerben és ezér ötvözöd a cserépkályhás járatokkal. Jól gondolom?
Namármost ha belegondolok hogy legyel járat egy viszonyleg hosszabb, több irányváltással, ami akrva akaratlanul a füstgáz lassulásával jár -persze időközben jelnetős hőt átadva a köpenyfalnak- és a tömegkályha alapvető működésére ami egy gyors égési ciklusról szól elég nehéz így a kettőt összehozni. Miért nem próbálod egy jól bevált típussal és utána alakítgatni. Ha pedig nincs igazán helyed, a harangkályhákat fölfelé egész jól el lehet húzni!
Azt még elárulnád, hogy mekkora tűzteret építesz és mekkora kémnyére fog dolgozni a kályha?
Ilyen hosszú hozzászólást, hogy lehet megválaszolni? :-)
" de akkor pedig tényleg nem értem, hogyha 5-10% hatékonyságról beszélünk akkor mire a nagy tömegkályha másodlagos égés etc,etc dolgok- szigorúan nem kötözködés- ha csupán ilyen elenyésző a különbség "
Itt nem CSAK A HATÁSFOKBELI KÜLÖNBSÉGRŐL van szó!
Amúgy a téglakályhát, tömegkályha nevét azért sem célszerű felcserélni, mert az egyik ezt jelenti, a másik meg azt. Az almát sem hívjuk körtének, és fordítva. Pedig növénytanilag rokonok. És meg lehet enni mind a kettőt. Attól még a körte körte, és nem alma.
A cserépkályha, és a tömegkályha között, meg nem csak a kamra különbség van, meg a falvastagság.
A használatuk is más.
De most ne kelljen már ilyen szintre lemenni. Erről már réges-rég volt szó.
Hőtárolás (24 óra) , használat (napi 1 begyújtás...), stb.
És már hallom a cserépkályhások kórusát, akik mondják, hogy ők olyan f..sza cserépkályhát építettek, (iker 5-ös), és elég bele 1 begyújtás, (amikor haza jön a kislány a koleszból pénteken:) és hipp-hopp meleget csinál. És másnapig meleg, stb.....
De ne nézzük már ennyire hülyének a másikat (nem rád mondom, a kórusra :-).
Ezek egymásnak ellentmondó fizikai tulajdonságok!
Ha megnöveljük a kályha tömeget, akkor nagyobb tűztér hőmérséklet kell, hogy felmelegedjen.
Vagy 2*, 3* olyan hosszú ideig fűteni. De ekkor meg rögtön megnő a kéményveszteség, az égési hatékonyság is leromlik. Tehát ez a kályha már nem lesz partiban a tömegkályhával, mert a hatásfoka jóval kisebb!
És ugyanoda értünk vissza, ahonnan elindultunk! Lám, lám, a tűztér hőmérséklet, (és egyebek, pl:kmra) nem egy olyan elhanyagolható dolog, és nem 1-2 személy hepp-je, aki el akarná misztifikálni a dolgokat: hanem igenis fizika, szakmai érvek támasztják alá!
Arra tud választ adni valaki, hogy miért írják páran az, hogy a tömeg/tégla kályhát nem kell megvárni míg kiszárad, hanem szárítófütéssel azonnal el lehet kezdeni füteni?Jó tudom, hogy cserépkályhát is el lehet 3 nap múlva, de azért messze nem ajánlott.Úgy olvastam /értelmeztem mintha édes mindegy lenne neki mennyit száradt magától...
Igen láttam jó pár ilyen szerkezetet, de pl legutóbb egy 1965ban épített kályhát bontottam. Azt hiszem nem akkora gond, ha jó a tüzelőanyag, hogy 50 év után már nem tiszta a kályha belseje, ráadásul ez is egy vízszintes csiga volt, és nem volt tisztítója.
Én ha 40-50 évre tudok kályhát építeni, akkor azt jónak veszem ;)
Sajnos az index fórum motorja miatt, most nem látom az előző hsz.eket....
De írtad, hogy tud 80-85%-ot is, az általam leírt 75% helyett. Tételezzük fel, hogy nem akarok ellentmondani, mondjuk, hogy elhiszem és induljunk ki ebből a feltételezésből... de akkor pedig tényleg nem értem, hogyha 5-10% hatékonyságról beszélünk akkor mire a nagy tömegkályha másodlagos égés etc,etc dolgok- szigorúan nem kötözködés- ha csupán ilyen elenyésző a különbség
A biotűzér is mérésekkel bizonyított 10-12% ot dob egy kályhán
Saját kályhám készenléti foka kb 40% az 50%ot talán ma elérem. Hátsó kinti levegőbeszívás- ez készen van- biotűztér jellegű légbevezetés oldalt a tűztérbe illetve az ajtó alatti jelképes méretű hamuzó (ilyen ajtóm volt "vizslás") alatt a hamuzó hátulja meg van vágva. Ez zárható hátsó/alsó rostélyon keresztüli levegőbevezetés- szintén kívülről, de ezt csak teszt miatt csináltam. Ha nem válik be akkor lezárva hagyom. Ekkor csak az oldalsó tűztérfalon kap levegőt, természetesen kintről
A külső levegőt előmelegítve kapja a tűztér, mert járatosan érkezik a térhez, bár természetesen nem métereket kavarog, de mindenképpen forró terület mögött megy el.
A külső levegő természetesen ajtóval lezárható illetve szabályozható.
A tűztér... Alul a fentebb leírt tűztér van, felette átégő és boltívesen visszakanyarodó második kamra. Egy elméleti másodégéshez. De itt nem lesz üvegajtó.
A kályha felett, mögött cserépkályhás járatrendszer lesz. Egyszer teljesen lebukik, fentebb- ez még nincsen kész- pedig lengyel ötöshöz hasonlót játszik:oldalanként le és fel, át le és fel.
A kályha nagyméretű bontott "címeres" téglából lesz/van az lapjára, de van ahol vágva van, a járatrendszer miatt megkeverve, de külső szemlélődő sima fektettnek látja.
Minden tégla felülete vágva van, hogy még jobban megszívassam magam...
A helyem egyszerűen kevés egy igazán nagy tömegkályhához. Szerintem a tömegkályha 3-4tonnától az. Ezért én inkább téglakályhának fogom becézni kb 2-max 2,5t lesz. Arányaiban több lesz a kályha/ház tömegarányom mint a legtöbb családi házban, mert lakás méretű házról van szó.
A házon 50cm födémszigetelés van, de a háznak nincs tömege, mert szendvicspanel szerkezetű.
A járatrendszert azért nem hagyom ki, mert 1 méteren 50C fokot hűl a füstgáz. Ha csak 600-900 fok közötti 750fokot vesszük alapul annak is bőven van még ereje kavarogni és kicsit a házon belül lehűlni.
A fentebb leírtak kb 40% van készen, előfordulhat hogy módosítok még ezt-azt....
Tanács:
Ha még egyszer nekiállnék a téglát nem vágnám síkba!Nagyon nagy meló. Sarkos bontott tégla - ilyen sok pláne- kevés van. Érdemes rusztikusra hagyni.
"Az általam legutóbb olvasott könyveben is a dán és svéd tömegkályha hatékonyságát is kb egyformára hozta ki mint az átlag cserépkályha.
Kb 75%! Másodlagos égéstől függetlenűl. :("
Erről 175 választ lehetne írni, de nem tudok, és persze nem is akarok. De a legfontosabbak: 1.-(nem svéd, hanem finn:-), de ez a legjelentéktelenebb.2a.A dán kályha sem 75, hanem 82 fölé is mehet 2 megrakással.....2.b.Ez lengyel járatos kályha a könyvben. Nálunk meg a legtöbb svéd/iker járatos!3.Erről a számításról mindíg a statika/szilárdságtan jut eszembe. Eredetileg építész végzettségem van. Ott elmondták a statikai tervezésnek, méretezésnek 2 iránya van (volt):-az egyik (a régebbi) a tapasztalati.Ennél alátettek a nyílásnak, boltozatnak,... egy adott méretű oszlopot, bizonyos vastagságú anyaggal lefedtek egy teret, stb. Ha ez leomlott, akkor növelték a vastagságot. Sokszor ahol elkezdett repedni, megfigyelték, és cak ott növeltek,...Lehet így kályhát építeni is: csinálok egy kályhát! Ha nem lesz jó, akkor megváltoztatom valahol, és 180-szor átépítem, míg jó nem lesz! (Lásd a fórumozók közül......)-és a másik a számításos.Ennél most képletekkel határozzák meg az anyagok szilárdságát, beépítési méreteit, vastagságát, stb..... Ma már ezt alkalmazzák (és számítógéppel terveznek). Maradva a példánál, és a kályhára lefordítva:1.-lehet kisérletezni kályha építéssel. Ha nem jó, akkor elbontom, és újra építem. Feltéve, ha:-nem mérgezem le a családom, és saját magam; és túléljük:-(-ha rájövök mi a rossz, és mi nem-és ehhez újító szándék, előrelépési vágy kell,-elméleti tudás/felkészültség, hogy értelmezni tudjam az előző tapasztalatokat,...-vagy méréssel.2.A számításos kályha hatásfok meghatározás: (amit Libiknél olvastál): -ez nagyon jó, és hiánypótló mű. De anélkül, hogy bármi rosszat mondanék róla (távol áll tőlem):Egy számításos meghatározás bizonyos ismert folyamatok álltal kidolgozott KÉPLETEK alapján történik.Amikor új területre lépünk, akkor nem biztos, hogy a régi képletekkel le tudjuk írni, és modelezni az új folyamatokat!Jelen esetben a járatos tégla/csempekályhák számítási képletei nem biztos, hogy teljes képet adnak a dán/finn utóégető kamrás ellenáramú kályhákról!A képletekért, és számításokért szívemből mondom: hálás vagyok Libik Andrásnak.Mert lehetnek vitatott dolgok megrendelők, és építő között pl. Ezzel a számítási képletekkel el lehet dönteni, hogy a kályha építője megfelelő teljesítményű, nagyságú, ... kályhát épített-e!De figyelem!!!!! ez a képlet nem a kályha valós égési, tüzeléstechnikai hatásfokának meghatározására szolgál!Ezek csak számítások:modellek! Bizonyos ismert jelenségek, képlettel leírható, mérhető, paraméterek modellezésére szolgálnak. És nem az adott kályha TÉNYLEGES MEGHATÁROZÁSÁRA.3.A mérések!Állnak rendelkezésre, és figyelmedbe(figyelmetekbe) ajánlom a nemrég belinkelt, említett mérési eredményeket.Vagyis: lehet hogy egy füstjáratos cserépkályha számítással nem tudjuk ehte pontosan a dán/finn kamrás kályhát (főleg mivel a cserépkályhában nincs is olyan) leírni/kiszámolni/modelezni.A számítás kihozza, hogy van 75 %. Ehhez a 75 %-hoz volt méretezve: gond nincs. De valójában lehet a kályha tud 80-85 %-ot is!Mérések szólnak ilyen eredményekről!!!Ha még példát akarnék neked mondani:Pl:Van ökölszabály ugye a csempekályha füstjárat hosszúságra. Kéménnyel is összefügg, de a legökölebb szabály: ahány m2 a külső, annyi folyó méter járat.Ez is egy ilyen álltalános, felállított elméleti szabály. Ez azért van, hogy ha túl hosszú a járat, akkor ne hűljön harmatpont alá a füst, és ne kondenzálódjon a nedvesség,... De ha bontottál, és raktál már újra kályhát: akkor őszintén kérdezem: hány dzsuvás, kátrányos, szutykos cserépkályha felső sort láttál már? És állítom, hogy az elméleti érték alatt volt a járat hossz!Tehát az elméleti számítások nem mindíg tudnak mindent, teljesen lemodellezi, leírni. Főleg egy olyan másodlagos égéskamrát, ami nincs is benne a cserépkályhában :-) Vagy az orosz méretezéásnél eleve a számítás/tervezés kiinduló pontja a 80 %-os elméleti hatásfok.Ha viszont valaki veszi a fáradtságot, mondhatni: van pénze rá :-( és kiméri a valós égési/tüzeléstechnikai hatásfokokat: egy JÓL MEGÉPÍTETT KÁLYHÁNÁL az elméletinél magasabb értéket is kaphat!
"Az általam legutóbb olvasott könyveben is a dán és svéd tömegkályha hatékonyságát is kb egyformára hozta ki mint az átlag cserépkályha.
Kb 75%! Másodlagos égéstől függetlenűl. :("
Gondolom a Libik könyvére utalsz.
Ha már itt tartunk, akkor megjegyezmém itt elősször; a fótum egyik fanyalgó felének:
(idézném):
"senkit sem bíztatunk, hogy saját maga álljon neki kályhát építeni. Egyrész ellenkezik az érvényes előírásokkal (jogszabály), bár hazai szokások szerint ezzel törődünk legkevésbé. Másrészt egy rosszul megépített kályha sok problémát okozhat, a lakás befüstölésétől kezdve, a szétesésén át a szénmonoxid mérgezésig."
Hoppá! ( a fórumon felbukkanó (legalább fele rész), és ötletelő, kókányolásig fajúló barkácsolók figyelmébe. Akik eredendően gonosznak tartják, a hozzáértő, szakmai végzettséggel rendelkezőket, akik odáig fajúltak, hogy pénzért mernek dolgozni. De mit nekik? Hiszen 1-2 rajz, és fotó elég, hogy belevágjanak a saját kályha elkészítésébe (azelőtt, hogy láttak volna ilyen tipusút élőben) hiszen ők tudják; meg szoba válaszfalat, meg fürdőkád előtét falat is raktak már :-) .
és:
"Kályhát rajzolni nem hálás feladat. Kisméretű, épített szerkezet,, mégis majdnem annyi részletet tartalmaz, mint egy géprajz. A közölt tervek nem kiviteli tervek, inkább csak vázlatok."
Igen szeretném már vele kezdeni a fűtési szezont! Tudom hogy van nála jobb, meg szebb, de egy normál szobába feleslegesnek tartok egy kéthéjú hályhát, na meg van anyagi oldala is a dolognak. Az elmúlt telet is saját építésű téglakályhával fűtöttem végig az is működött, de hát akkor még olyat hogy hőszükséglet nem is ismertem :)
Meg bejön most ez a harangos téma gondoltam összerakok egyet! A rajzot nézegetve túl nagy hibát nem találtam, persze a szakik lehet észrevesznek valamit! Egy kicsit az átégőrés utáni fel-le járat kereszmetszetét látom kevésnek, de kicsi a tűztér is!
"Szóval igen, még mindig misztikumnak gondolom- de kérek linket arról a mérésről ahol a kilépő elsődleges égéshőt mérik, majd felette a másodlagos égést illetve ahol láthatom azt, hogy mennyivel emelkedik a másodlagos égés miatt az elsődleges égés hőmérséklete.Azaz X + Y értékek. %-ot majd számolok én belőle ;)
Az hogy van 900 fok az egy dolog. Az nem mutat sokat, mint másodlagos égés- misztikum- nem sok köze van hozzá!
Ha van egy égéstér amit leszigetelek, természetesen több lesz benne a hőmérséklet, mindenféle másodlagos égés nélkül is.
Elégethetem 3szor is a maradék maradékát,meg annak is a maradékát, az akkor sem fog nagyobb hővel elégni. Ha így lenne akkor a 4.dik utóégés már 4000fokos lenne.
Attól, hogy valami gáz maradéka többször ég el attól az égési hőmérséklet nem változik meg"
Beszélgetni Én is szeretek :-)
Szóval szerintem te félre értettél engem.
Én nem azt állítottam, hogy a másodlagos égéskamrában van a nagyobb hőmérséklet, vagy hogy ott a másodlagos égés emeli az elsődlegesét, ilyesmik...
Nem a tűztérben, a tűztérből átlépő nyílásnál mértek ilyet.
És ez nagyobb hőmérséklet, mint a cserépkályhánál.
De ez csak az 1, vagyis első T.
A másodlagos égéskamrában nem a hőmérséklet növekszik, hanem tovább KEVEREDIK (TURBULANCE), és IDŐT (TIME) nyer.
Az, hogy ezt még tovább harmadszor, negyedszer el lehetne égetni, az nekem eszembe sem jutott. Egyrészt mert tobábbra is biztosítani kellene a 3 T-t a 3. 4.... kamrákban.
Másrészt mi a csudának, mikor ezekben az égési hatékonyság 90-(95) % felett van?
Tehát a fában lévő éghező gázok legalább 90-95-... %-a elég!
Sajnos, csak most tudok válaszolni... álláspontom nem változott azóta sem.
Vitatkozni nem akarok, max beszélgetni...
Szóval igen, még mindig misztikumnak gondolom- de kérek linket arról a mérésről ahol a kilépő elsődleges égéshőt mérik, majd felette a másodlagos égést illetve ahol láthatom azt, hogy mennyivel emelkedik a másodlagos égés miatt az elsődleges égés hőmérséklete.
Azaz X + Y értékek. %-ot majd számolok én belőle ;)
Az hogy van 900 fok az egy dolog. Az nem mutat sokat, mint másodlagos égés- misztikum- nem sok köze van hozzá!
Ha van egy égéstér amit leszigetelek, természetesen több lesz benne a hőmérséklet, mindenféle másodlagos égés nélkül is.
Elégethetem 3szor is a maradék maradékát,meg annak is a maradékát, az akkor sem fog nagyobb hővel elégni. Ha így lenne akkor a 4.dik utóégés már 4000fokos lenne.
Attól, hogy valami gáz maradéka többször ég el attól az égési hőmérséklet nem változik meg!
Máshogy is leírva, ha 2szer több fát rakok rá attól nem fog a láng 2szer nagyobb hőmérsékleten égni, csak ha változtatom az éghető anyagot akkor változik a hőmérséklete az égésnek. pl rádobok egy gyantás, ragasztott vagy festett fát, vagy feketeszenet.
Az megint más, hogy optimális esetben 2x annyi fából 2x annyi hőt tudok kivonni...
Ha viszont leszigetelem akkor növekedni fog az égéshő egészen addig amíg -super 100%os szigetelés esetén - meg nem egyezik azzal a hővel amin ég a benne lévő éghető anyag. Ha valamerre szökik a hő-mert kivonjuk belőle, hogy fűtsük a szobát, akkor természetesen csökken a hőmérséklete is.
Az általam legutóbb olvasott könyveben is a dán és svéd tömegkályha hatékonyságát is kb egyformára hozta ki mint az átlag cserépkályha.
Az utóbbi időben nagyon megtetszettek ezek az átégőréses cuccok, bár lehet nem a legjobb hatásfokúak, de lehet benne valami!
Kuznetsov oldalán találtam ez a kis kályhát ami a 16 nm-es szobám fűtésére szeretném felépíteni ami 2,5Kw hőigénnyel rendelkezik, amit ez a kis kályha bőven tud! Mi erről a véleményetek?
Annyit módosítanék rajta, hogy a tűzteret és az első járatot 4-es samott lappal burkolnám amit a méretek megtartása végett bevágnék a téglába.
"60.000 Ft alatt kölcsönözve sem lehetne megúszni. Igazából ez már nem olyan jelentős összeg.
Csak az a gond, hogy a patronokat nem tudja az ember milyen állapotban vannak. Visszavételkor kiszámlázhatnak még egy pár százezret :-("
Ez így túl borsos lenne. Vajon nem lehetne használni olyan CO mérő készüléket amit autók vizsgáztató álomásokon is használnak(-tak), nem ismeri valaki közelebbről ezeknek a müködését, mérési tartományát?... néha lehet látni hírdetve pár tíz ezerért olyat minek már lejárt a hítelesitése,vagy esetleg már elavúlt a mostani követelményeknek.
"Libik kb háromszoros légfelesleget javasol, Kuznyecov pedig ha jól emlékszem 1.5-2.3-szorost ír. Nem lehet hogy ebből adódik a különbség? "
Igaz, itt is vannak külömbségek, mármint a javaslatban.
"a tüztérben nincs meg a három T-ből, az idő. Nagyobb légfelesleg, vermikulit tüztérfedés, és talán jobb turbulencia van helyette. Létrejön a jó hatásfokú égés a vermikulit alatt. De a nagyobb légfelesleg hűti és felhígítja az égésterméket
Ebben is lehet valami, de igy is jó eredményeket produkál, az égés csúcsán CO 300-400 ppm az O2 12% körül, természetesen a teljes égési idő alatti átlagot kell nézni de igy is az előirásokon belül van.
"Kisebb tüztér belső felület több levegő, vagy kevesebb levegő és hagyni időt a keveredésre.Vajon melyik elgondolás jobb ."
Szerintem valamivel kisseb tömegű káhyáknál ezek a tűztér kilépőgáz hőfokok is megfelelöek. Viszont egy nagyobb hőtároló témegnél nem árt magasabb égéshőt is elérni, lehet hogy egy dán-finn rendszerű tűztérnél vagy hasonlóan megépítve nagyobb esélyt látok erre, ahol létre jöhet a "fuvoka hatás " ahogy Vberko is írta, amelnek nyomás nővelő(gyorsitó) és hőemelő szerepe is lehet .
Libik kb háromszoros légfelesleget javasol, Kuznyecov pedig ha jól emlékszem 1.5-2.3-szorost ír. Nem lehet hogy ebből adódik a különbség? a tüztérben nincs meg a három T-ből, az idő. Nagyobb légfelesleg, vermikulit tüztérfedés, és talán jobb turbulencia van helyette. Létrejön a jó hatásfokú égés a vermikulit alatt. De a nagyobb légfelesleg hűti és felhígítja az égésterméket. Lehet nem így van, de én így............
Kisebb tüztér belső felület több levegő, vagy kevesebb levegő és hagyni időt a keveredésre.Vajon melyik elgondolás jobb .
A 600 fokos mérésednél a Libik könyvének 194. oldalán, vagy ennek a fórumnak 254. hozászólásában levő tüztérről van szó? Ha erről akkor van egy gondolatom miért. A füstjáratban beégők táján én is mértem 650 fokot. Valószínűsítem hogy érhettem el többet is. De ennél a mérésnél leégett a szigetelés négy öt centi hoszan a hő elem vezetékéről. Nem tudtam tovább használni.
"Ez a felejánlás nem fog menni. aki csak hallotta, hogy fatüzelésű kályhába akarja dugni, mind leh...te. :-("
Ismerős, én is emlitettem már ismerösnek(gázkészülék beüzemelönek) hallani se akart róla, fatüzelésnél sürűn kéne cserélni a "patronokat" ami elég jelentös összeg.
Akik esetleg mérnek szilárdtüzelésű berendezéseket, ugy csinálják hogy megvárják hogy a tűztér elérje az üzemi hőfokát és csak útána csatlakoznak rá müszerrel (Testo, stb)a kilépő füstgáz kéménybekötőre mikor a CO értékek 3000-4000ppm alatt lehetnek. Legjobb esetben van még egy analog CO mérő készülék amivel lehet mérni végig a begyújtás pillanatától egész a parázs kiégéséig a CO értékeket, igaz ezt is vizualisan kell leolvasni és manulisan rögziteni feljegyezni, ha komoly méres sorozatot és kiértékelést szeretnének. Ezenkivül még szükség lehet egy többcsatornás(8-12 csat.) felületi hőmérésre is ha esteleg termikus hatásfokot is szertnének mérni ha lehetséges ez is számítogépes, szoftveres feldolgozású is lehet. És ha még fokozni szeretnék a mérést akkor füstgázban lévő részecskék(korom) arányát is lehetne mérni, tudomásom szerint ezt a gázelemző nem méri ahoz egy külön berendezés kell...
Igen azon agyalok, hogyan is lehetne tesztelni gázelemző nélkül, hogy mérni lehessen a különbséget, majd abból már egzakt következtetést is tudjunk levonni.
Ez a felejánlás nem fog menni. aki csak hallotta, hogy fatüzelésű kályhába akarja dugni, mind leh...te. :-(
"Ugye Te fogod építen azt a kályhát, amin 1-2 dolgot meg lehet majd változtatni menet közben, pontosan az ilyen mérések kedvéért?"
Igen, valóban. Csak hogy mikor, még azt nem tudom. Nincs annyi jelentkező, aki az anyagok díját kifizesse. :-( Pedig ebből meg lehetett volna finanszírozni :-)
Pedig szerintem nagyon akciós volt a díja is. Saját részre építőknek féláron! Ha ez nem korrekt, akkor?
Valóban jó ez téma, szerintem sokakat érdekel, és reméljük nem fog meddő viatakozásba torkollani... :)
Mint Libik úr is említette a kályha egész működése során instacioner azaz időben folytonosan változó folyamatok zajlanak le, az égés szempontjából vizsgálva, mikor már az összes tüzelőanyag begyulladt, találunk egy közel lineárs szakaszt, véleményem szerint ez érdemelne kitüntetett figyelmet, a kályha tűztér-hőmérséklet-füstgáz elemzése szempontjából.
Ami nagy előny a tömegkályhánál hogy alpból magas 90-110C° a tűztér hőmérséklete begyújtáskor, innen száraz tüzelő, szellősen, ideális átmérőre hasogatva, felülről meggyújtva könnyen eléri az égési maximumot, mely addig tart míg szinte az összes gáz el nem távozik a fából.
Amin érdemes elgondolkozni, hogy jó e a begyújtási fázisban az előmelegíett levegő, mert olyankor még a rostély/hamuzó ajtó felöl kellően oxigéndús ambár hideg levegőt kap az égés, később már egyértelmű a szerepe. Egy próbát mindenféleképpen megérne külün szabályozható primer és szekunder levegő hatása a tüzelés teljes lefolyása alatt.
Jó ez a mostani téma.Halkan jegyzem meg ,Elemző kartárs jelenléte idején is parázs vita alakult ki a mérésekről,azok hitelességéről valamint egymással való objektív összehasonlíthatóságuk lehetőségéről.
A másodlagos égésről nem szólnék -az nekem még a fekete lyuk.
A kialakuló tűztér hőmérséket az idő függvényében változik.Begyújtáskor az előző napi maradékával indul ,gyors felfutás -csúcspont majd lassan vissza az indulási értékre.
Tehát ez egy folyamat.
Az tuti ,hogy a tökéletes égés nem valósulhat meg az égés egész ideje alatt a hőmérséklet miatt.
Hát igen ez már az a kategória amit nem lehet pusztán csak hőmérőkkel vagy szemmel (ég, vagy nem ég a felső kamrában a láng) vizsgálni ide már tényleg kellene a füstgázelemző! Ha jól emlékszem egy másik fórumban történt egy felajánlás egy kollega részéről! Persze egy mérés az nem mérés ha meg tönkremegy a berendezés akkor az nagyon kellemetlen mindkét félnek.
Sancibácsi!
Ugye Te fogod építen azt a kályhát, amin 1-2 dolgot meg lehet majd változtatni menet közben, pontosan az ilyen mérések kedvéért?
"Tehát azt mondod, hogy csupán megkeverés kérdése az ehész?
Hogy az "elsődleges" láng utáni légtérben (extra levegő hozzáadása nélkül is) még bőven van annyi oxigén, ami biztonságosan elegendő a másodlagos láng táplálására?"
Egyszerűen fogalmazva igen.
Kicsit bővebben: vannak tűztér-másodlagos égéskamra típusok, ahol a torok előtt vezetnek + levegőt az égéstérbe. De ezek különböző kialakítások, koncepciók. És ahol nincs, ott is elérik ugyanazt. Talán van 1-2-4 ? % különbség a hatásfokban. Égési hatékonyságban szerinten 3 alatt van csak a különbség.
Azért szerintem ne flejtsük el hogy a tökéletes égéshez 3T szükséges, de ha már egy nem teljesül nem beszélhetünk tökélets égésről. Véleményem szerint de javítsatok ki ha tévedek, az alsó részben intenzíven égő (párolgó) fából olyan gyors lehet a gázkiáramlás hogy nincs ideje maradéktalanul elégni, hiába van meg a keveredés és a hőmérséklet. Bár a keveredéssel szerintem nincs gond, és egy jól megépített kályhában a hőmérséklettel sincs inkább az hogy hol mire mennyi ideje van.
Amúgy azon én is gondolkoztam hogy miért nem közvetlenül a torokba keverik az előmelegített friss levegőt hiszen ott tudná a legjobban táplálni a másodégést, csak aztán eszembejutott az hogy ahol megnövekszik az áramlási sebesség, és szűkül a keresztmetszet is tehát nő a nyomás és nem biztos hogy ott befúvás lenne.
"...bálvány, ami ledöntésre vár. Sokan ugyanis (tévesen) azt gondolják, hogy a másodlagos kamrába O2-t kell bevezetni, hogy újra meggyúladjanak az el nem égett gázok... visszafordítjuk a láng irányába, megkevertetjük... Ezért is hívhatjuk másodlagos kamrának: hogy az előzőleg el nem égett gázok MÁSODIK ESÉLYT KAPNAK AZ ÉGÉSRE."
Tehát azt mondod, hogy csupán megkeverés kérdése az ehész?
Hogy az "elsődleges" láng utáni légtérben (extra levegő hozzáadása nélkül is) még bőven van annyi oxigén, ami biztonságosan elegendő a másodlagos láng táplálására?
"Tegnap hallottam egy olyan tömegkélyha koncepciót, ahol a kályha nem fűt közvetlenül semmilyen teret (magán kívül). Vastagon körbe van szigetelve, egy alumínium hőcserélő és - általam részletesebben nem ismert - csőrendszer van benne. "
Sajnos telefonrol vagyok, kalyahzom eppen.Annyit szeretnek gyorsan mondani,hogy nem vitazni akarok !A mereseket ugy gondoltam ahogyan utannam leirta a forumtars.Nem otthoni korulmmenyek kozott.Ugyanazon favval pl ket egymas melleti kalyhaval.Vagy ket kulon helyen
De a láng a műhelyben ég, a tégely alatt. A műhelyben hány fokos hőmérsékletet csinál az égő? Vagy ha beteszed a kályha tűzterébe: ott hány fokos hőmérsékletet tud csinálni?
Sőt! Én borszeszégőn rendszeresen olvasztgatok ezüstöt. Persze nem tiszta, hanem sterling ezüstöt, de még ennek is bőven 800°C fölött van az olvadáspontja.
"alkalmat teremtünk arra, hogy az el nem égett gázok kiégjenek, elégjenek ( CO+O= CO2)"
Ezt nem egyszerűbb úgy megoldalni, hogy már elsőre megfelelő mennyiségű oxigén megy be? És akkor nem kellenek az ilyen félreérthető "varázslások"?
Más.
Tegnap hallottam egy olyan tömegkélyha koncepciót, ahol a kályha nem fűt közvetlenül semmilyen teret (magán kívül). Vastagon körbe van szigetelve, egy alumínium hőcserélő és - általam részletesebben nem ismert - csőrendszer van benne. Az így felmelegedő víz kering a "hagyományos" központi fűtéses rendszerben, azaz radiátorokon keresztül fűti a lakást. Vélemény?
"Én is csak azt hiszem el amit látok- na jó nem mindig, de azért jó lenne pár komolyabb méréssel igazolni ezt- mondjuk úgy 10-20-100 között valahogy..."
Mindenkinek joga van azt hinni amit akar :) ha jól értem épitesz is valamit. Ezek szerint lesz lehetőséged megfigyelni, mérni, rögziteni, modositani a dolgokat. Több száz órát tüztér elött tölteni akár ülve, fekve néha kormosan néha piros pozsgás arcal a hősugárzás miatt is...(csak piromániás hajlmuaknak) Ennyi idő alatt össze jöhet akár 100 különböző méricskélés is, és ha talán van felesleges közel egy millád füstgázelemzőre és kiegészitőkre akkor máris komolyabb mérésekben is foghatsz, Hajrá ! Érdeklödve várom a fejleményeket.
Én zlota mellé állok, olyan mérésekket kellene végezni ahol legalább a tűztér kiindulási mérete azonosak mint egy cserépkályhá, persze a járatok és a kémény úgysem lesz az és ez már el is viszi a mérést. De legalább látni azt hogy mindkét kályhában 20%-os szárazságú azonos minőségű fáva fűtve a teljes égési ciklus folyamán milyen hőmérsékletek alakulnak ki. Nyilván ez egy átlagos ember/kályhás számára nem egyszerű feladat, és külföldi oldalakon számos mérés megjelent már a témában. De jó lenne hazai körülmények között is egy kicsit méregetni a dolgot. Valószínűleg finomhangolásokkal tovább lehetne csiszolgatni a hőmérsékletet és a hatásfokot ami itt már csak néhány százalékot jelent!
"Ami nekem bántja a szemem, az a "másodlagos égés" mint olyan. Lehet, hogy azért zavar mert ennek hallatán a legtöbben a faelgázosító kazánokra asszociálnak."
erre mondtam hogy másodlagos égés, a tűztér felső részében, igaz kicsit más az üzemmod, itt más volt a megfigyelés célja. De akár mind lasitott felvéteként is lehetne nézni az ott zajló folyamatokat, hasonló is létrejőhet egy tömegkályhában is, gyorsabban, intenzivebben esteleg más látvány "elemekkel"...
"Nem akarnálak megbántani, de ebben a dologban szerintem nincs igazad."
Nem bántasz meg, ezért írtam, hogy ezt a fogalmat jó lenne tisztázni, hogy ki mit ért alatta és mit tulajdonít neki.
Amit leírtál abban egyébként egyetértünk, nincs vita.
Ami nekem bántja a szemem, az a "másodlagos égés" mint olyan. Lehet, hogy azért zavar mert ennek hallatán a legtöbben a faelgázosító kazánokra asszociálnak.
Mondjuk ezen lovagolt Libik is anno, és az elnevezéseket illetően szerintem van némi igaza.
Én is csak azt hiszem el amit látok- na jó nem mindig, de azért jó lenne pár komolyabb méréssel igazolni ezt- mondjuk úgy 10-20-100 között valahogy...
A sima lengyel járatban is lenne ideje elégni sőt az még több terelőlapot is alkalmaz.Ergo összekeveri az anyagokat rendesen.Sőt az ajtó feletti visszacsapásnál még a tüztér legmelegebb pontja fölé is ér újra.A hőmérséklet meg átlag 1méteren esik 50C fokot.
Én is azt mondom -hogy ez részben legalábbis - felégő, mármint a másodlagos égés túl van misztifikálva.
Magyarán:
Méréseket szeretnék erre látni, hogy az X fokos tűztérből kilépő X+Y fokkal megemelkedik a második vagyis utánégő részen...
Az meg megint egy érdekes érték lenne, hogy az Y az mennyi és az hatékonysága mennyit dob rajta. Mert 600 fokból 620at csinál az elhanyagolható ha emel 10% ot akkor azt mondom ok az megnyertük.De számokat X és Y értékeket szeretnék látni!
"Másodlagos égésről szerintem akkor beszélhetnénk, ha a gázok újra begyulladnának a kamrában.
Szerintem ilyen nem történik.
"csak felnyalnak" a kamrába és ott IS történik az égés."
Nem akarnálak megbántani, de ebben a dologban szerintem nincs igazad.
Ha csak nyelvtanilag néznénk, akkor sem sok értelme van azt mondani, hogy nem újra gyúladnak be, és égnek; hanem csak úgy simán égnek. Akár íg,y akár úgy, de égnek. :-)
De szakmai szemmel megközelítve, megint (3 T-ből induljunk ki):
Ez szerintem csak olyan bálvány, ami ledöntésre vár. Sokan ugyanis (tévesen) azt gondolják, hogy a másodlagos kamrába O2-t kell bevezetni, hogy újra meggyúladjanak az el nem égett gázok.
Pedig ez nem igaz. Ugyanis írod, hogy a láng fölég oda. Vagyis hőmérséklet van/lenne az égéshez. Csak amiért nem égett el tökéletesen a tűztérben: annak az az oka, hogy hamar távozott, illetve nem volt ideje, helye tökéletesen keveredni a levegővel (O2-el).
A másodlagos égéskamrában, (vagy nevezhetjük utánégető kamrának is?), az történik, hogy a tűztérből nem egyből a járatba engedjük a gázokat, és lehűtjük. Hanem amíg megvan még a megfelelő magas hőmérséklet, addig visszafordítjuk a láng irányába, megkevertetjük. Tehát időt (T) adunk neki; és a keveredéssel (T) elősegítjük, alkalmat teremtünk arra, hogy az el nem égett gázok kiégjenek, elégjenek ( CO+O= CO2).
Ezért is hívhatjuk másodlagos kamrának: hogy az előzőleg el nem égett gázok MÁSODIK ESÉLYT KAPNAK AZ ÉGÉSRE.
Vagy utánégető kamrának, mivel a tűztérben elégetlen gázok, még UTÁNNA IS ÉGNEK.
És szakmai szempontból a tűztér részének tekintjük.
Ehhez nem kell + levegő. Elég, ha ott kapott annyit, amennyit kell (légfelesleg), és azzal tökéletesen keveredik és nem többet mint amennyi kell, mert a hőmérsékletet ütné agyon.
Én úgy érzem ezt, hogy ez valami új, amit meg kell tanulni, + tanulni éretelmezni, és + hozzászokni.
Azt az elméletet nagyon sok kályhás, és amatőr is elismeri, hogy a búbos kemence búbja alól visszafordul a láng. Az el nem égett, nehezebb gázok 'visszaesnek'. Ezt elhiszik, sőt még nagyobb hatásfokkal ruházzák fel a búbost, mint amekkora valójában. Ez egy bevett, elfogadott dolog. Mert így tanulták az iskolapadban már anno rég, így magyarázták el nekik.
De azt már nem hiszik, hogy ez a tömegkályha másodlagos égéskamrájában is megtörténik. Még sokszor magas inteligenciájú személyek, mérnőki végzettségűek sem. Mert valamikor nem így tanulták, ismerték, szokták meg a dolgokat.
Itt TABU-k döntögetése, előítéletek felszámolása kell. Majd egyszer ez is triviális lesz. Ahhoz csak 1 T kell. A TIME :-)
"Itt lánghőmérsékletet mérsz vagy ez a tűztérhőmérsékleted ? Ezt hogyan méred ?"
Azt a teret mértem ahol az intenziv égés történik, ha lehet a közepét, de mivel a lángok nem csak kimondottan az érzékelő kis felületére koncetrálodtak folyamatosan nem modhatnám hogy minden momentumban csak láng hőm. lett mérve.
"pillanatok alatt egy 700-800 fokos tüztér láng hőmérséklettől lecsökkenthet 500-600 fokra is"
Itt lánghőmérsékletet mérsz vagy ez a tűztérhőmérsékleted ? Ezt hogyan méred ?
"akár a másodlagos égés is megszünhet."
Ez igazán az 1. égés folytatása szerintem. Ha jól tudom nem beszélhetünk másodlagos égésről. Vagy a félreértések elkerülése végett definiáljuk ki mit ért alatta.
"Bár jó lenne egy kontroll mérést is csinálni sima tábortűz lángjánál ... Ybasc02 ha lenne rá időd ... :)"
Ha adodik újból egy kis ídőm tábor tüzet rakok...:)
"A cserépkályháknál szerintem a légfelesleg a ludas az esetlegesen alacsonyabb lánghőmérsékletnél
(bár szerintem nincs számottevő hatása a lánghőmérsékletre. Azt inkább a huzat - oxigén mennyisége - befolyásolja)."
A mostani tűzterem rostély nélkűli, az égési levegő alulról van bevezetve tűztér duplafalazatán keresztűl előmelegítve, van lehetőségem a tűztér ajtón keresztűl is (forgotányéros) égési levegőt adagolni... tapasztaltam hogy egy előmelegített levegővel táplált égésre ahol láthatoan a fagázok is elégnek, rányítom az ajtónak a levegő nyílását pillanatok alatt egy 700-800 fokos tüztér láng hőmérséklettől lecsökkenthet 500-600 fokra is akár a másodlagos égés is megszünhet.
"- a vastagabb tűztéfal és a kisebb légfelesleg -> jobban felhevül a tűztér (na ezt lenne érdemes igazán mérni és hasonlítgatni),"
Vagy a rétegelt tűztér fal (samott-légrés-samott)... az égés ciklús csúcsán 450-500 fokra is felhevülhet a tűztér falazata ezáltal garantált a világos szürke szine...
Persze sokan a téglakályhát tömegkályhaként hirdetik!
Ezek olyan cserépkályhások, akik nem vették a fáradtságot, hogy megtanulják a tömegkályhát; hanem inkább azt mondják a téglakályhára (becsapva a megrendelőt!!!) hogy az tömegkályha.
De ugye Gizi néni a sinre állva hiába mondja azt, hogy Ő egy gőzmozdony! Még ha cigarettázik, és füstöl, akkor sem lesz az!
"-de a kis csővel megtoldott tűztérnél =>toroknál nagyobb láng hőmérséklet tud kialakulni, mivel koncentráltabb"
Szerintem inkább a fúvóka hatás érvényesül ennél a konstrukciónál (jobb huzat -> több oxigén), ezért lehet valamivel magasabb a hőmérséklet.
Bár jó lenne egy kontroll mérést is csinálni sima tábortűz lángjánál ... Ybasc02 ha lenne rá időd ... :)
A cserépkályháknál szerintem a légfelesleg a ludas az esetlegesen alacsonyabb lánghőmérsékletnél
(bár szerintem nincs számottevő hatása a lánghőmérsékletre. Azt inkább a huzat - oxigén mennyisége - befolyásolja).
Ami a tömegkályha javára billenti inkább a mérleg nyelvét az szerintem a következő:
- a vastagabb tűztéfal és a kisebb légfelesleg -> jobban felhevül a tűztér (na ezt lenne érdemes igazán mérni és hasonlítgatni),
- Tűzterek kialakítása miatt tökéletesebb a keveredés. A klasszikus tömegkályha tűztereknél több időt töltenek a gázok a tűztérben, a rakétatűztérnél pedig a kialakítás és a csatorna hossza miatt jó a keveredés.
Ezért kell éptíeni hosszú vékony kályhát, vagy tüzteret is.Tapasztalatok szerint az valóban hatékonyabb.Dehát a többség helyen nem néz ki jól egy oldalról pakolós kályha, illetve nem könnyű bepakolni. :(
" Viszont, egy térben lévő közeg(gáz) és test(pl.samott) között minél nagyobb hőfok külömbség van annál intenzivebb a hőátadás a hídegebb test vagy közeg fele..."
Egyértelmű.
Viszont ha ezt tovább gondoljuk, a külső köpeny, fal csempe felé....
Akkor megint oda érünk, hogy jobb a tömegkályha! :-)
Nemrég volt erről szó. Én ott delta T-nek neveztem; vagyis hőfok különbségnek.
A füstgáz hőmérséklete, ha nem is egyenletes, de ebből a szempontból annak vehetjük.
S míg egy tömegkályha külső fal hőmérséklete huszonpár fokról felmegy 30-40 fokra; addig a kályhacsempe 60-80-90-ig is.
Tehát a felfűtés során emelkedik a kályha hőmérséklet, és csökken a delta T (vagyis a hőátadás hatékonysága).
Ez a tömegkályha esetében (külső hély hőmérsékletének jelentős emelkedése) szinte elhanyagolható. :-)
"Arra gondolsz, hogy egy nagyobb tömegű tömegkályhába karcsú a 600 fok?"
Megfelelően üzemeltetett tömegkályhában, begyujtáskor a belső samottmag hőmérséklete kb 80-90fok is lehet ami kedvez az égésnek az első szakaszában a "kritikus" idő lerővitésében. Viszont, egy térben lévő közeg(gáz) és test(pl.samott) között minél nagyobb hőfok külömbség van annál intenzivebb a hőátadás a hídegebb test vagy közeg fele...
Láttam mérés közben is, biotüztérrel elátott(elöregyártott), profi modon méretezett és megépített csempekályhát, tűzelésteknikai hatáfokra is szép eredményeket produkálva(fütgázelemzövel mérve) 600 fok körüli tűztér kilépő gázok mellet.
Viszont, egy kétszer, háromszor nagyobb hőtároló tőmegnek jól jöhetne egy pár száz fokkal nagyobb égéshő is...
Nem tudom, jól gondolom-e, és a videók is valóban alátámasztják-e szerintetek is:
-de a kis csővel megtoldott tűztérnél =>toroknál nagyobb láng hőmérséklet tud kialakulni, mivel koncentráltabb.
-én emiatt gondolom, (minden tiszteletem a cserépkályháé, és jó kályha típusnak tartom, de van néhány hiányossága). Tehát azt, hogy a cserépkályha tűztér, mivel kvázi egy négyszögletes üres tér (doboznak is emlegették már itt, de a lényeg ez) hogy nem tudnak így koncentrálódni a gázok, és az égéshő. Emiatt gondolom én (szerintetek?) hogy nem tud kialakulni a csempekályha tűztérben ekkora égéshő.
Meg más miatt is, mondjuk, de azok megint egy külön témák.
Úgy gondom annyiban nem korrekt, mert én nem hirdettem itt magam.
Én TÖMEGKÁLYHA BEMUTATÓ ÉPÍTÉS időpontját, programját hirdettem. Elég sokan érdeklődnek itt a tömegkályhákkal kapcsolatban, még az ilyen bemutatókról is.
Ha jól látom itt tulajdonképpen láng hőmérsékletet mérsz. Amennyiben jól emlékszem erre írja Libik valahol, hogy pl. a gáztűzhely lángjánál is mérhetünk ilyen hőmérsékletet, de véleményíem szerint akár egy jó huzatú cserépkályhánál is.
Jó ez a kis videó, bár ez inkább egy sima kályha égési hőmérsékletét hivatott szemléltetni. Továbbá nem tudni hol méri ezt a hőmérsékletet, a torokban vagy a lángok csúcsán mert elvileg ott a legnagyobb a hőmérséklet. Jó lenne azonos méretű tűztereknél cserépkályha-tömegkályha közötti különbségeket mérni!
Nem is tudom Te miért 'Mindenkinek' szólítasz, és ha tőlem kérdezel, miért nem szólítasz a nevemen?
Mert gondolom nekem szántad a kérdésed, hiszen az előzmény az Én hozzászólásom. A kérdésben pedig a megszólítás is egyes szám 2. személy: Te. Vagyis az nem mindenkire vonatkozik, hanem rám?
Javaslom tegeződjünk, és szólíts nyugodtan Sanyinak, vagy Sancibácsinak: nem harap a bácsi :-)
Ami a kérdésed meg illeti: Ezt a pénzért, vagy pénzre kérdést nem is értem.
Én pénzért sem, meg pénzre sem szoktam sose kártyázni. Ha kártyázok az játék. Azt a szórakozás miatt teszem sosem pénzért/vagy pénzre. Ha pénz van az asztalon: hogy ki miért teszi oda; nem tudom, nem is érdekel. Nekem ahhoz a pénzhez nincs közöm.
A fórum témája a tömegkályha.
Kályhát viszont nem építek ingyen, (ha erre akart volna kilyukadni a kedves kérdező). Egyfelől azért mert ez nem játék/szórakozás, hanem munka.
(Bár halkan megjegyzem: egyelőre a tömegkályha vírussal fertőzött vagyok, és valamilyen szinten hobbinak, és érdeklődési körömnek is tekintem. Tehát nem kényszermunkás vagyok. :-)
Másrészt ezért a szaktudás megszerzéséért én is sokat fizettem (mert pénzért oktattak engem is, és a kályhás oklevelem pénzre adták ide :-), meg rengeteg időm, energiám ment rá.
Harmadszor mint vállalkozónak rendszeres kiadásaim vannak, amit pénzben kell fizetni.
Ezért nem tudok ingyen dolgozni másnak, vagy ilyen építést másoknak rendezni. Mert annak is költsége van, valamint az én megszerzett tudásom sem ingyé volt.
És én ezért egy percig sem akarok magyarázkodni. Akinek ez nem korrekt, az olyanhoz menjen, aki ingyen tart. Olyan meg nincs.
Be kell valljam, mindig csodálattal figyelem a lelkes amatőrök egy jelentős részét akik úgy jönnek ide, hogy nem sok fogalmuk van a kályhákról és állítólag tanulni szeretnének, milyen eleganciával váltanak át észosztó üzemmódba és jelentenek ki nagy magabiztossággal veretes marhaságokat.
Ami a jótanácsodat illeti, először is, talán jó lenne ha tisztáznád magadban, mit is takar a Rocket Mass Heater kifejezés, mi az egyszerű magyar fordítása, egy rész pont itt van melletem az azonos címet viselő angol nyelvű alapmű, párszor már átolvastam, de van olyan gyanúm, hogy az utóbbi pár évben többször is rákerestem mint te, ráadasul túl vagyok már néhány az említett típusba tartozó kályha építésén. De legyen, szívesen meghallgatom az érveidet, miért is lenne folyamatos üzemű.
-----Erre tényleg tudom a választ!Ez egy ilyen netes felület.Kérdések és válaszok.Ennyi!!!
Tudod, komolytalan kérdésekre komolytalan válasz szokot érkezni. Nem véletlenül tart ott a fórum ahol tart. Ez is ennyi!
Ez viszont kicsit általánosabb...
Az hogy valaki nem bízik a szakikban, az egy dolog, szíve joga mindenkinek. De érdekes módon amikor rajzok kellenének, meg magyarázatok, tanácsadások, vagy kvázi ingyenes internetes tanfolyam, akkor hirtelen marhára megjön a bizalom.
Anno ahol én felnőttem, az ilyenfajta magatartást politikailag inkorrekt módon egy kisebbséggel hozták kapcsolatba.
Volt is egy kis történet szerüség erre.
Ácsorog a vasutas meg egy emberke az állomáson, aztán az emberke egyszer csak odafordul az emberünk a vasutashoz, nagyméltóságu uram, ugyan már adjon egy paírt a cigarettámhoz, kap. Kis idő múlva, édes kedves igazgató úr, adjon már egy kis dohányt is, megkapja. Drága állomásfőnök úr adjon már akkor tüzet is.
Emberünk nagyot szippant a cigarettából, ránéz a vasutasra,- Na mi van f@szikám, maga itt a bakter?
Csak arra célzok finoman, hogy nem kéne bakernak nézni a szakikat, mert úgy tűnik, ők már ismerik a történetet.
Libiknél (ami talán az egyetlen, de mindenképpen alapmű a kályha/tömegkályha témában):
-a 11. oldalon:
"Másrészt a döntő különbség az, hogy a kályha lassú hőkibocsájtású, hőtárolós berendezés szakaszos tüzeléssel, szemben a folyamatos tüzelést igénylő kazánokkal, és más vízbetétes berendezésekkel Az ellentábor lovagiasságból, vagy ki tudja miért általában nam szokta leleplezni ezt a csúsztatást. Kár."
-a 13. oldalon:
"Tüzelés és fűtés szempontjából szakaszos üzemű berendezések. Ebből következően kizárólag instacioner, azaz átmeneti, és sohasem stacioner, azaz álandósult folyamatok játszódnak le bennük. Ez a sajátosságuk teszi különlegessé és csodálatra méltóvá őket, ezért érdemes lelkesedni értük, és szeretni őket...."
Nagyon szépen játszik a levegő és a láng ahogyan keveredik.Szép!
Hasonlót szeretnék.
Lehet variálhatóra építem.Most pont a tüztérnél tartok.Azt hiszem több bevezetés lesz és éket csinálok bele.Amelyik a legjobb lesz azt nyitvahagyom a többit azt az éket és egy kis superrel beragasztom a helyére.Vagy lehet be sem ragasztom, mivel ki úgysem esik soha egy 12 cm hosszú ék :)
Természetesen nem vita miatt írtam, csak jeleztem, hogy létezik... egyébként az ikerkályhák is nevezhetőek annak -hol az egyik felét, hol a másikat rakja az ember :)
Bocs, ezt elfelejtettem. Annyira nem építünk már ilyet. Ez már csak a tankönyvekben klétezik. De ott is csak papíron, hiszen nem gyártanak hozzá elemeket. A tanárok el is mondják, hogy ez benne van, de tanítani sem tanítják, és nem is kérdezik.
Libiket nézd meg erről a folyamatos -szakaszos üzemről: Épített kályhák címmel.
Ezt nemrég írták, és Libik értette is amit írt. Cserépkályhákról (is) szólt a könyv.
"Minden erőlködés és kreatívkodás ellenére a tömegkályha, még a rakétakályha is alapvetően szakaszos üzemű, mondhatni ez a lényege."
------A technológiák folyamatosan változnak .Javaslom,keress ezekkel a szavakkal:Rocket Mass Heater
"A helyzet akkor válik érdekessé, amikor vendégek jönnek és elpancsolják a melegvizet, 8 egységnyi meleg kellene vízoldalra, csakhogy ehhez meg kell termelni azt a másik 6-ot is ami a kéményen fog kimenni, mert a kályhának akkora a teljesítménye amekkorra nem tudja eltárolni a többlet hőt csak küldi a kéménybe. Egyszer-egyszer még elmegy, folyamatosan viszont kíssé meg fogja rövidíteni a kályha életet, a pocsékolásról meg már ne is beszéljünk."
------Lehet ,hogy pongyolán fogalmaztam.Én ház fűtésről elmélkedtem ,legalábbis arról szerettem volna...Sajnálom,ha félreérthető voltam.Eszembe sem jutott melegvizet termelni tk.-val.(Eddig!!!)
"De legyen igazad, fűtsél csak amíg jó meleg nem lesz,"
----Na ,jó !Egy kicsit "elfogalmaztam" magam!
"Amit nem igazán értek, ha a társaság ennyire nem bízik és ennyi mindent jobban tud a szakiknál akkor minek ez a sok kerdés?"
-----Erre tényleg tudom a választ!Ez egy ilyen netes felület.Kérdések és válaszok.Ennyi!!!
"Lehet valaki éppen roppant kreatív"
-----Ez roppant hízelgő !!Köszönöm! (( Bocsi, ezt nem tudtam kihagyni.))
En latom!
Azt is latom amikor a kalyha rostelyan keresztul felengedem a levegot.Amikor fujtatoval adom neki parazsnak akkor is nagyon szep.Ezert gondolom a fustgazok fentebb ujra kapnak.meg levegot az meggyulad ha van ho es oxigen meg egheto anyag.
regebben lattam ilyen uzemi kemencet is ahol levegot nyomattak be oldallrol.az is szep volt.mintha gazt adagoltak volna be.De azt mindenkepp latnom.kell hogy a levego elmozgatja a langot, nem csak siman feleg.Bocsanat telefonrol irtam.
Milyen magassagtol javasolod a beengedest?
Örömmel jelentem,hogy nekiálltam a kályhám építésének! :)
Hátulról kintről hozom be a levegőt a tüztérbe és mintegy légbefúvókat szeretnék építeni a tüztérbe és gyönyörködni az oldalról beáramló levegő játékában.
A kérdésem az lenne, hogy hány bevezetést javasoltok- az kiszámolgatom/kisakkozom mekkora keresztmetszet- inkább az érdekelne, hogy a tüztér magasságának hányad része lenne ideális.Akivel idáig egyeztettem az a felső harmadtól javasolja.Én úgy gondolom ráfújathatnám lentebb is az oxigént...
Folyamatos üzem lehetőségét meg kell teremteni gravitációs üzemű tartály beépítésével és rakéta tűztér alkalmazásával.A folyamatos üzem azért lényeges mert elkerülhető a teljesítmény számolgatás -addig fűtűnk amig jó meleg nem lesz...A szükséges puffert az építmény tömege adja-mint a kemence esetében.
Szerintem ismét nagyon tévúton jársz, lesz ami lesz alapon persze elkerülheted a számolgatást, aztán ha a gatyádat is elfűtöd, vagy nem jön össze valami, akkor mehetsz panaszkodni a naphoz.
A vizes mókoláshoz nem igazán szólnék hozzá, alapvetően szerintem nem ide tartozna, de ami a szívet, azaz a kályhát illeti...
Minden erőlködés és kreatívkodás ellenére a tömegkályha, még a rakétakályha is alapvetően szakaszos üzemű, mondhatni ez a lényege.
Addig fűtünk amig jó meleg nem lesz... aha, ahogy azt Móricka elképzeli...
Gyakorlatilag az összes ilyen vizes kályhaszerűségnél a minimum az, hogy tudd mennyi a vízoldali teljesítmény. Egyebként még lenne néhány egyéb apróság is.
Nagyon leegyszerűsítve: van egy kályhad ami képes felvenni és tárolni 10 egységnyi meleget, 10 egységnyi melegből mondjuk 4 megy vízoldalra, ha ez elég, akkor szerencséd van, úgy alakítod ki a rendszeredet, hogy a maradék 6-tal szépen befűtöd a nappalit, ez eddig oké, megoldható.
A helyzet akkor válik érdekessé, amikor vendégek jönnek és elpancsolják a melegvizet, 8 egységnyi meleg kellene vízoldalra, csakhogy ehhez meg kell termelni azt a másik 6-ot is ami a kéményen fog kimenni, mert a kályhának akkora a teljesítménye amekkorra nem tudja eltárolni a többlet hőt csak küldi a kéménybe. Egyszer-egyszer még elmegy, folyamatosan viszont kíssé meg fogja rövidíteni a kályha életet, a pocsékolásról meg már ne is beszéljünk.
Ennél már csak az a jobb amikor a nagytudású ürge úgy építi a kályhát, persze minden számolgatás nélkül, hogy összesen öt egységnyi a teljesítménye, de vízoldalra meg kéne 12.
De legyen igazad, fűtsél csak amíg jó meleg nem lesz, a számolgatás biztos csak a hülye szakik mániája .
Amit nem igazán értek, ha a társaság ennyire nem bízik és ennyi mindent jobban tud a szakiknál akkor minek ez a sok kerdés?
Lehet valaki éppen roppant kreatív, de ha az alapvető ismeretek hiányosak, esetleg a fantázia szüleményei...
- tömegkályhával mert ez szimpatikus a hatásfoka miatt
- vízteres verzióban ha meg lehet így tervezni a füstjáratokat hogy a tömegkálya másodlagos égetési elve ne sérüljön és a víztér se robbanjon fel áramszünetkor,
- főzőteres kiépítésben ha lehet a füstöt úgy terelni az égéstér után hogy átváltható legyen tömegkályha üzemmód és víztérmelegytés vagy sütés-főzés között
Egyéb esetekben vízteres kandalló kb. 1000 literes puffertartállyal főző-sütőtér nélkül.
Egy tömegkálya tervrajza, szerkezeti vázlata nincsen Nektek olyan esetleg ami már tartalmaz vízteres csatlakozási lehetőséget. Elméláznék rajta hogyan tudom tovább módosítani az estleges főzőplatni verzió felé. Bár !! Sütni a másodlagos égetési terében is lehet tömegkályhánál de a főzőlap.... Mondjuk a főzőlap direkt is elég nagy hőt ad le, nem is rossz mint konya felé néző fűtőfelület.
Apáméknál is van kereingető szivattyú, ő szerelte a padlófűtést először a faluban (4850 elkóborolt lélek szóval nem kicsi tanyaközpont azért) még 1982 ben amikor a faluban mindenki bolondnak nézte és még a pufi dunaújvárosi radiátor is csak akkor kezdett terjedni az olajkályák voltak a toppon.
Aztán a vegyes tüzelésű kazánhoz szerelt egy grundfoss szivattyút, ki sem merte mondani honnanszerzett akkor olyan márkás cuccot és azóta is az a fűtés keringeti a padlóban a meleg vizet. Hoppá ! A hoppá az, hogy a faluban hirtelen vagy 15 helyre is csinált ismerúősöknek stb. Apu gépészmérnök, nem a szakmája a fűtészerelés akkor 30 éve szívessébgől csinálta azóta is minden ház lakott. Szóval minden alagsorban ott figyel a vegyes tüzelésű kazán éshát nemtudom máshol ez hogy van de felénk fél évente volt estánkánt félnapos áramszünet. NaJAJJJ. Most akkor felrobbanunk ! szerencsére akkor még nem voltak telefonok különben mindenki risztott volna egyből hogy akkor most mi van. Hát semmise van. Ha nincs áram attól még a padlófűtés félmillió kilóméter Magyarországon elnevezésű rendszerében gravitációsan is lekering a folyadék, nem robban fel mert megindul magától. Persze mindenhol van szivattyú de lekering és kész. Nem így letttervezve de így sikerült.
" De szerintem nem mindegy hogy előremenő cső 1" vagy 2" szerintem ez is összefügghet a kinyerhető telyesitményel stb. "
----Természetesen.Mint már korábban említettem volt ,nálam 2"-os induló és érkező csövek vannak és négyutas 600-as dunaújvárosi lemezradiátorok.A csövek átmérője a legtávolabbi pontig fogyamotosan csökken ill.visszafelé szintúgy nő.
Más lakásokban is ugyanaz a felépítés -már amelyeket én láttam és gravitációsan üzemelnek.
"Egy új építésű jó szigetelésű házban ajánlanád egy az egyben a rendszered kiépítését?"
----Ezzel kapcsolatban eszembe jutott egy megtörtént eset.Volt egy tető alatti teraszunk ,úgy gondoltam bővitünk .Nagyobb lett a fűrdő is bekerült egy sarokkád.Gondoltam öregebb már nem leszek ezért a kád magasságának felét besüllyesztettem a padlóvonal alá a könnyebb beszállás végett.Ha már lúd legyen kövér ,körbe padlószigetelés és 10cm hőszigetelés .Na ez már így nagyon jó,de lehet fázni fogok benne .Sebaj ,teszünk alá fűtést is és a maradék helyre is a padlóba.
Elhívtam a családi fűtés mestert...Azt mondta :Szivattyú nélkül nem fog menni.Biztos ,kérdem én -már van egy a gázkazán
mellett.Óh az egyik helyen ötöt!!!! kellett beszerelni. Na jó ,bronz négyes osztó ,csapok ,szivattyú.Egy vagyon.
Jó is lett .Csak jött a gázár robbanás.Vegyes fűtés.És láss csodát!!
Az a szerencsétlen meleg viz képes 1"-ból!!! indulva átmenni az álló szivattyún, szétosztódni, bemenni a kád alá 12mm-es Henkóban elszédelegni majd ismét padlóvonal alá és úgy csatlakozni a visszatérő rendszerbe.
Mi lenne ha egyből a vastagcsőre kapcsolódhatna???
A válasz igen.A közvetlen fűtést kombinálnám padló és falfűtéssel.A radiátorokat lehet kihagynám.
"Nem sokat vacakoltak az elhelyezésével,lerekeszettek egy kis helyet a spájzból és egyszerűen lerakták az épület PADLÓVONALÁRA.
A kazán alsó befolyása magasabban volt mint a radiátorok visszatérő csöveinek folyásszintje,sőt több helyen a visszatérő csövek padlószint alá is lette süllyesztve.
A rendszer GRAVITÁCIÓSAN -mielőttünk is -valamint nálunk is hosszú éveken át tökéletesen működött .
Ez nem méretezés -tapasztalat.Pontosan annyit ér mintha kiszámoltuk volna...
De hát Te is sokat kísérletezel..."
Igen, ezt igy csinálták régebben, tapasztalatból(volt olyan szaki akinek volt), én is szoktam csodálkozni hogy ezt a rendszert mért nem alkamazzák mostanában? inkább automatizálnak jó pénzért. De szerintem nem mindegy hogy előremenő cső 1" vagy 2" szerintem ez is összefüghet a kinyerhető telyesitményel stb. Egy új építésű jó szigetelésű házban ajánlanád egy az egyben a rendszered kiépítését?
Igen én is kisérleteztezek mert néha nekem is mondak olyan számokat amit jóbbnak láttam gyakorlattban is bebizonyosodjanak.
A régi kazán (kint van az udvaron ,szétszedve) a lakásba utólag lett beépítve,még jóval mielőttünk de nem a ház építésekor.
Nem sokat vacakoltak az elhelyezésével,lerekeszettek egy kis helyet a spájzból és egyszerűen lerakták az épület PADLÓVONALÁRA.
A kazán alsó befolyása magasabban volt mint a radiátorok visszatérő csöveinek folyásszintje,sőt több helyen a visszatérő csövek padlószint alá is lette süllyesztve.
A rendszer GRAVITÁCIÓSAN -mielőttünk is -valamint nálunk is hosszú éveken át tökéletesen működött .
Ez nem méretezés -tapasztalat.Pontosan annyit ér mintha kiszámoltuk volna...
"Nem èrtek most sem a rönkházèpìtèshez sem a fatüzelèshez de az egyiket biztosan èn fogom megèpìteni mìg a tüzelèst valakinek a segìtsègèvel vagy valaki mellett állva ès segìtve. menni fog mindkettő"
A ház és a fütésberendezés is egy meghatározott tipúst fog képviselni, nem egyéni igényekhez szabott?
".A folyamatos üzem azért lényeges mert elkerülhető a teljesítmény számolgatás -addig fűtűnk amig jó meleg nem lesz...A szükséges puffert az építmény tömege adja-mint a kemence esetében."
Szerintem azért nem árt méretezni "valamennyire" a höcserélőt is. Akár egy szinten is létrehózható a hidraulikus rendszer gravitációs áramoltatása de ahoz is szükséges valamlyen szintű számolás a csőátmérők, nyomvonalak, különböző szakaszok hidrulikus ellenálás, nyomásesés, hőmérséklet, tőmegáram fügvényében...
ebben azèrt vagyok biztos mert a robototikus rendszerek èpìtèsèhez-vezèrlèsèhez mèg negyed ennyit sem èrtettem de asìkfòliás polietilèn csomagolaáshoz mèg kevesebbet ès működik a cègemnèl miden.
"mèg a vègèn felèpìtesz egy szòban ideális berendezèst"
remèlem igen. Kèpzelek magamban annyi kreativitást raklapadagolò berendezès ès robotikus rakatolòberendezès tervezèse után egypár egyedi polietilèn sìkfòliás csomagològèp megtervezèse után hogy ezt is meg tudom èpìteni.
Kezdetben sem a robotikus karok fent van a robotunk a neten ha èrdekel alakit) sem a sìkfòliás csomagolástechnika alapjaiban ne voltam jártas. megnèzhettem mèrőszalag ès kamerák nèlkül a gèpet működni, láttam a hasonlò robotot működni egy youtube videon ès átgondoltam hogy mit kell a berendezèssornak tennie, mi a folyamat működèsènek a leìrása stb. megterveztem ès megèpìtettük. Az országban kèt ilyen gèpsor dolgozik tudtommal ès a másik kb ötzsör került többe az enyèmnèl. Bocs hogy nem vagyok kishitű hogy eut a problèmát is meg tudom-e oldani.
Nem èrtek most sem a rönkházèpìtèshez sem a fatüzelèshez de az egyiket biztosan èn fogom megèpìteni mìg a tüzelèst valakinek a segìtsègèvel vagy valaki mellett állva ès segìtve. menni fog mindkettő
Módosítok:A legmagasabb hőmérséklet amit mozgóképről a saját szememmel láttam :942 C fok volt.
A válaszrekakciókhoz annyit fűznék hozzá:Ez az adat amit -én- láttam .Nyilván nem jelenti/jelentheti azt ,hogy ennél több nincs vagy nem létezhet.Ha bárki emögött fitymáló,fikázó,alantas szándékot keres az TÉVED!!!
Kérem olvassa el eddigi hozzászólásaimat és megláthatja :Semmi sincs távolabb tőlem mint az ilyen magatartás.
Egyébként meg mi a fenének lennék itt jelen ,ha nem örülnék annak hogy az a magas hőmérséklet tényleg kialakulhat !Erről szól az egész fórum ,hogy hatékony fűtőművek épüljenek.Végre láttam a saját szememmel is.
Írtam már a tk.-ról kívűlről levehető hővel kapcsolatban több hozzászólásomban itt is és a Sursal alapította fórumban is .Az elv ugyanaz mint a nálam üzemben lévő kemence esetében .A keletkező hőenergiát csővezetéken elszállítom direkt a radiátorokba.Minden kütyü nélkül.
Továbbfejlesztéséhez két módosításra van szükség.
Most szentségtörés következik!!!Csak erősebb idegzetűeknek!!!
Folyamatos üzem lehetőségét meg kell teremteni gravitációs üzemű tartály beépítésével és rakéta tűztér alkalmazásával.A folyamatos üzem azért lényeges mert elkerülhető a teljesítmény számolgatás -addig fűtűnk amig jó meleg nem lesz...A szükséges puffert az építmény tömege adja-mint a kemence esetében.
A nagy, egybenyitott terek felé direkt fűtés kell megvalósítani a kályha felülete által,a távolabbi, kisebb ,leválasztott tereket pedig a fent említett megoldással kell kifűteni.Ez úgy valósítható meg praktikusan,hogy a kályha csövekkel borított felületeit falba építjük és/vagy lehőszigeteljük.(A kemencémnél ez utóbbi lett megvalósítva.)
Tapasztalataim szerint a túlterhelés elkerülhető ugyanis- megfelelő mennyiségű hőátadó felület esetén - a hő szinte "kiszívódik" a fűtőműből ,-s ez keringető telepítésével még fokozható is!
"Meg lehet a vizteres keringetèst hülyebiztosra is csinálni hogy ha minden felforr a leállt keringès miatt akkor se a kályhát vigye szèt hanem a hőcserèlő vagy vìztès lefuvòszelepeit vagy egy közbülső tágulási tartályt. A lènyeg hogy a vìztès felè lehessen a meleget-gősugárzás irányát-füstöt terelni ès ha a vìz felmelegedett akkor működhessen tovább normál tömegkályhakènt.
Vagy esetleg egy ujabb füstkör os beèpìthető egy főzőtèr felè amikor az felmelegedett ujra tömegkályhakènt funkcionálhat a berendezès. Itt lehetne akár a füstjárat átváltást manuálisan is csinálni, csak tudja "az asszony" hogy mikor akar sütni ès mikor nem mìg a viztartály puffrrnek kellene csak automatikusan működni "
A masik topikból másoltam be a fenti (hozzászolást)...
Szerinted egy ilyen kiegészitő bistonsági rendszer olcsó mulatság.
Megint eltávolodtunk a bonyolultság írányában... Mondtad hogy nem értesz a faűzeléshez, ez most hogy van ? Még a végén felépitesz (szóban) egy ideális berendezést...
Ja es meg valami. A szalmaház a nèmetekèl volt ès kimondani sem merem de fele annyi pènzböl èpült egy kimondani sem merem de laikus család által ès òmagasságos el nehagyj ezèrt ùgyis meg fognak kövezni de odakint már elismerik mert ott a fűtèst szakemberre bìzták hogy A+ energiaosztályù lett a minősìtèse. a gyakorlatban ez annyit jelent hogy tripla thermo üvegekkel november elejèig egy percet nem fűtöttek ès odakint volt kb 5 fok ès undormányos hideg köd. Csak a fás főzőt hazsnálták. Dehát itt nem lehet felelős èpìzèsi vezetőnèlkül kutyaòlat sem èpìteni nemhogy kalákában házat. Nem azèrt mert a családok által 30ève falazott házak összeborulnak (szentsèges habakuk a miènk mèg mindog áll mèg a többi 110-el együtt az utcában) hanm azèrt mert ebből mai jogbitorlònk ne szedhet vámot ès adòt.
Èppen erről beszèltem. Ha sikeres egy kìsèrlet akkor annk másod harmad századpèldánya èpüljön meg nálam de ne a kìsèrleti 0.3-as verziò a sikertelen 0.1 ès 0.2 utáni.
A hőszámìtásokròl: minden táblázat ès engedèlyeztetèsi eljárás cèlja hogy csak gyári èpìtőanyagokat használj. gipszkartont falazòblokkot kőzetgyapotot poliuretán habpanelt szintetikus ragasztòkat... semmi termèszetes anyagot mert azokank nincs műbizonylata de szerencsère áfája meg beèpìtett TB-je sincsen ami a jogalkotònál nagyobb baj mintha ÈMI ÈMI vagy kitudja milyen bizonylata nem lenne.Hagyjuk ezt nem ez a fòrum tèmája. Ha nem ragaszkodna felesègem a rönkházhoz akkor szalma falazatù èpületet èpìtenèk kìvül belül vályog hèjalással. Voltam tèlen ilyenben hihetetlen èlmèny a mostani 44-es porotherm+5centi falunkhoz kèpest a helyisèg fűtöttsèg èrzete. Nyáron is voltam ilyenben nem kellett klìma ès èlhető volt ès hűvös. Ez is baj mert nem kellett bele klìma ìgy nem pacsálsz el napi 2,5kw òrás klìmáddal (nèha a 3kw-os sem elèg) napi min. 1000 forintot a tùlhevült tèglaotthonod fűtèsère.
Rönkházban is laktam kb. 90nm volt a svèdeknèl naponta kètszer volt begyùjtva a cserèpkályhában ès nèha sikerült is tùlfűteni. De hogy 10kg-nál több fát nemtettünk rá egyszerre az biztos. Papiron ennek a 30centi max átm3rőjű rönkháznak a kelhőszigetelèse annyira rossz kène hogy legyen hogy meg kellett volna fagynunk benne mert odakint napkozben sem volt tobb minusz20foknál mègis tökèlwtesen èlő 21-24 fk volt ami nèha sok is volt. tùlfűtöttünk sajnos mert ugy gondoltuk odakint a minusz 20 ejjeli -30 miatt kelleni fog.
" Akinek a hozzászòlásaibòl a bizonytalanságot meg a puszta ötletelèst látom meg ankisèrletezgetèst az nekem semmit nem fog èpìteni"
Néha felmerülnek olyan kérdések és igények elméleti szinten is, amik kisérletezést ígényelnek hogy egy hózzávetőleges válasz szülessen, ami papirron van kiszámolva azt meg kell erősiteni gyakorlatban is, szerintem ez igy van rendjén, a nagy gyártok is ezt a folyamatot követik...
Igen lehet. Ès akkor tervez a tervező egy olyan fűtèsi rendszert mint a rokonomèknál nevezzük Norbinak a keresztsègben ráragasztott neve után innentől. Aztán egy másik tervező átnèzi a számìtásokat beèpìttet a házba egy levegőkeringetőt ami olyan hangos hogy használhatatlan mintha egy helikopter repülne a lakásban vagy turbina. A harmadik lecserèlteti a Norboval a kazánt ès 1000 literes puffertartályt èpìttet be ami vègre működik. csak a cserèpkályha meg a gázfűtès kièpìtèse meg a levefőelszìvás a serèpkályha által fűtött tèrből volt pènzkidobás uszkve 2,5 milliòèrt.
Ennyit a tervezőkről ès a szakvèlemènyről meg a kivitelezőkről.
Na ezèrt ötleteleknitt a fòrumon amellett hogy termèszetesen vannak statikai terveim.
Sajnos ezek után èn elbizonytalanodtam ès elbizalmatlanodtam. Akinek a hozzászòlásaibòl a bizonytalanságot meg a puszta ötletelèst látom meg ankisèrletezgetèst az nekem semmit nem fog èpìteni. Nem alapvetően vagyok vizalmatlan csak nincs felesleges 2,5 millio forintom amit ugy dobjak ki mint a Norbi a hozzáèrtők miatt.
De ha valaki komolyan gondolja akkor elő áll egy statikai szakvéleménnyel, egy energetikai számitással és a késöbbiekben ezek alapján a fütés rendszer tervezésével is meg kell bízni egy hozzáértő szakit(estleg épület gépészt), ez nem a fórum felületén szokott végbe menni, szerintem .
Adott egy 112nm es átlagos falvastagságù ès hőszigetelèsű èpület. Tudom-e ugy csak fával fűteni...igen, igen..)))....és itt nincs szó tömegkályháról...
Sziasztok ! Adòs vagyok egy tervrajzzal. Az a baj hogy tùl sok vèlemènyt olvasok ès hallok mostanában. Egy biztos, házilag barkácsolt vìztereket èn is elvetnèk ès a kipròbált dolgok közül szeretnèk vlasztani. Azt mindenki egyöntetűen tanácsolta hogy vìzteres cserèpkályhát felejtsem el mert a kèt dolog üti egymást a cserèpkályha működèsi elve miatt is. Ok. A fòrummal is ez a baj legalább 80oldalt olvastam teljesen ès vagy 30at felületesen vègig de nem letten tőle sem magabiztos sem szakèrtő.
A kèrdèst inkább átfogalmaznám: Adott egy 112nm es átlagos falvastagságù ès hőszigetelèsű èpület. Tudom-e ugy csak fával fűteni hogy közben a felesègem főz vagy süt egy kapcsolòdò eszközön amit nem gázfűt. tekintsünk el a szabályozási-elektromos hálòzatinproblèmáktòl, van 220 volt ès akár szabályzòkkal de ha kell mobiltelefonos kattintással is be dogok tudni gyùjtani ha kell, tudunk igen bonyolult dolgokat többtucat szenzorral vezèrelni akár nem a mechanika ès nem a vezèrlès a problèma hanem az hogy a fatüzelèshez nem èrtek.
Lentebb a horós-biciklis képen a szoba felől(másik oldalról) látható a kéménytest, nehezen, de kivehetőek a régi bekötések, és látható a megbontott kürtő nzílás is.
A harmadikon pedig az osztott tér...a téglafalas bár-pult mögött a konyha lesz. A konyha és amajdani lépcső közt egy gipszkatron fal lesz.
A rajzon a piros kocka jelzi az általam elgondolt t.kályha helyét.
Nagyrészt nyitott kapukat döngetsz, akkor. Ezeket már régebben megtárgyaltuk párszor. Ha visszaolvasol, sok infó van már.
Hogy beton cölöp alapozás lenne, és vasbeton lemezfödém, az előbb nekem nem derült ki.
Nyílván így minden egyszerűbbé válik. De természetes az előző hsz-m vége: alprajz, statika. Enélkül felelőtlenség. A ház belsejében már egyszerűbb, de felététlen figyelni kell a tűzvédélmi távolságokra, stb.
"Én nem vetek el vízteres cserépkályha megoldást sem, vagy vízteres kandallót sem.... Ezért írtam, hogy szakmai ötleteket várok tőletek ha meg lehet oldeni tömegkályhával akkor oldjuk meg azzal de nyilván bármilyen megoldás érdekel ími fa mint főtüzelési móddal kapcsolatos."
Ha visszaolvasol, a vízteres cserépkályhát (patkó) itt már elvetettük mi :-)
De ilyen házi gányolt valamit ne tegyél/tetess a tűztérbe, ha jót akarsz. Nincs megfelelősségi nyilatkozat, ha más miatt leég a ház (de ettőlis letud; ki vállal milyen garanciát, hogy nem?) akkor egy fillért sem fizet a biztosító!
A vízteres kandalló az más. Van garancialevele. Minden nagyobb faluban van 1 szerelő, aki be tudja kötni. 1 részük jól, egy másik nem jól. Olyat kell keresni, aki jól :-)
Tömegkályhánál is van/létezik vizes kombináció, de kis vízoldali teljesítménnyel. Cserébe nem robban :-) De megint a kályhához kjell visszamenni, mekkora teljesítmény, alaprajz, és a többi.
"A legmagasabb hőmérséklet amit mozgóképről a saját szememmel láttam :713 C fok volt.
Hol van ez a 2-300-al magasabbtól?"
Elősször is, ha megengedsz egy tanácsot: ne fikázd le az olyanok munkáit, akik már segítettek, pozitívan álltak hozzá a problémádhoz; vagy ezután képesek lennének rá! (Ybasc).
Ez persze csak tanács, sem megfogadni nem kell, sem személyeskedésnek venni :-)
Másrészt!
Ha jól gondolom Ybasc videójára gondolsz.
Ezzel csak az a probléma, hogy:
-a lánghőmérséklet mindíg a lángnyelv csúcsánál van, ott meg csak az ajtó fölött mér a műszer, (tehát nem max láng hőm-t),
-jó lenne valami cserépkályha tűztérbe (ajtó fölé tett mérés, hogy ugye mihez viszonyítunk!)
-Őt egy jó szakembernek tartom, aki azon kevesek közé tartozik, akik értik is ezt a tömegkályha dolgot. De nem biztos, hogy nem mért többet máskor, vagy akár az a kályha nem tud többet, vagy esetleg az Ő vagy Más álltal épített kályhánál nincs nagyobb hő.
..
De a legnagyobb problémám ugye ez: hol van a 2-300-al magasabbtól?
Ugye ha már idézünk, akkor pontosan idézzünk (szegény Szallai nem tud tiltakozni ! Helló!). Ő "kb"-val kezdte a mondatot!
Szerintem ízléstelen a topikindítót így konkrét számok, adatok nélkül meghazudtolni. Ennek legalább az lenne a módja, hogy mellétenni egy videót, ahol a cserépkályhában (az élére állított samottal falazott tűztérben a lengyel 5-ösnél, vagy hívhatjuk iker 5-ösnek; az ajtó fölött) kimérik a 700-800-... fokot. Akkor korrekt.
Én az előző hozzászólásomban úgy kezdtem, hogy ezt Ő állította.
Én amennyire emlékszem én nem mondtam ilyen 2-300 fokot sem most, sem régebben (lehet megkeresik, akkor elnézést fogok akkor kérni :-) (Jó szórakozást az unatkozóknak).
Azt viszont most is állítom, és vállalom, hogy magasabb az égéshő!
És persze lehetne a kákán valami csomót találni, hogy a cserépkályhát is meg lehet építeni ilyen tűztérrel. De aki ma M.o-n cserépkályhát mond, az tudjuk hogy a lengyel/svéd ikerre, vagy kisebb kályhát a hármas füstjáratos (fél ikerre) kályhára gondol. Ezt is meg lehetne építeni tömegkályha maggal (tűztér+másoglagos kamra), de lássuk be a tatai-val bélelt, forsíbolt csempekályhát seperc alatt "széthajtana' a 713 C-nél magasabb hő, amikor beégetik az első(két) iker járatba. Szétszakadna, mint az orosz-magyar barátság megbonthatatlan egysége!
És persze tömegkályhát is lehet csempe külsőbe öltöztetni. De ezek a szavakon lovaglások lennének. Ami a lényeg: mindannyian tudjuk mit is értünk cserépkályha, és tömegkályha alatt.
És vállalom, hogy egy dán, vagy kuznyecov féle dupla-harang tömegkályhában magasabb az égés hőfoka, mint egy lengyel ötösben, aminek tűzterét élbe samottal falazták jóesetben, és nem putnokiból 2 cm-es lappal bélelve. :-(
(Arról nem beszélve, hogy hogyan is épülnek ezek ma nálunk. Nemrég bontottam egyet, és csak az első 3 sor volt 6-os samott, fölötte közönséges piros kisméretű tégla. Az milyen égési hőt bírna ki vajon?).
És ha egy kis jóindulat van bennünk:
Lássuk be, ez a topik indító volt. Ezzel Szallai elindított valamit (mások segítsége, munkája is kellett hozzá az is igaz; hogy azzá legyen ami), amiért hálás lehet a magyar kályhás társadalom, és a tömegkályhát használók. De a topik indulásakor még nem volt annyi információja, mint ma, most nekünk. Hiszen pontosan információ szerzésre, keresésre indította ezt a topikot. Ekkor még Ő is főleg külföldről átvett, megismert információkra hagyatkozhatott. Szerintem innen a 2-300-as számadat.
A nádat hagyjuk, csak egy ötlet volt amit felvtettem hogy ez is van mint lehetőség de mivel fa is pont elegendő van évről évre ezért nyilván nem a náddal kívánok kÍnlódni meg a házon belül szemetelni.
A két kályhás megoldást nem vetném el elsőre de nem az a logikusabb hogy egy nagyobb kályhával fűtöm ki az egész lakást és az egy nagyobb kálya előállít annyi melegvizet a hogy azt akkor keringetem körbe ha a kályha már leégett és mivel kihűlt ezért nem ad a lakótér számára már elég meleget ?
Az én ötletem az volt, hogy a tömegkályha ha már nem ad meleget akkor az általa felmelegített egy pufertartálynyi vizet keringetem körbe a padlófűtésben. Csak azt nem tudom, hogy a tömegkályha maga képes-e így működni.
Természtesen a területen történtek statikai vizsgálatok, konkrátan talajmechanikai fúrások is. A statikai tervet persze át kell tervezni ez a cölöpök kiosztását jelenti mert az adott területre 3 tonnás kályhát rajzoltam a statikusnak. A cölöpök egyébként nem fából vannak és nem is faszerkezetre épülne a ház hanem beton cölöpökre beton aljzatra.
A fő kérdésem is így hangzott , hogy bármiylen kályhatípussal megoldható-e ekkora terület befűtése, nem pedig úgy hogy mindenáron tömegkályhával akarok fűteni és ebben kérek segítséget. Ezért gondoltam arra, hogy tömegkályha mellé építenék egy víztömkeg tárolására szolgáló puffertartályt is a melegvíz tárolására. pl.
Természetesen nem hagyom szükségmegoldások nélkül a házat, elektromos fűtőpaneleket helyezünk be ami azt jelenti, hogy elektromos hálózattól sem leszünk elvága szerencsére sőt két darab 2,2 négyzetméteres sörkollektor is fent lesz a falon háha kicsit kisüt a nap és azok is termelnek valamit.
A ház alaprajzot gondoltam feltölteni, hogy ötletelni lehessen arra nézve hogyan és mivel lehetne felfűteni a házat. Én nem vetek el vízteres cserépkályha megoldást sem, vagy vízteres kandallót sem.... Ezért írtam, hogy szakmai ötleteket várok tőletek ha meg lehet oldeni tömegkályhával akkor oldjuk meg azzal de nyilván bármilyen megoldás érdekel ími fa mint főtüzelési móddal kapcsolatos.
Köszi a segítésgeket miondenkitől természetesen, bízom abban hogy sikerülni fog fával fűteni ezt a házat valahogyan.
" De ha már itt járunk: szerintem senki nem közöl tervrajzot, mert abban benne van a saját munkája, szakértelme, stb. Főleg egy ekkora kályhánál, itt már komoly számítások, tervezés, idő maga a kályha (külső méret + belső felépítés,...). Őszintén megmondom: akik ilyet kértek (2) még eddig tőlem, és megkérdeztem, szerintük ez a rajz mennyit is érne? Még azóta sem válaszoltak :-)"
Egyetértek. Egy komolyabb kiviteli szintű tervrajz elkészítése akár ugyanannyi időt is igénybe vehet mint maga a kivitelezés, ezek felett el siklanak az érdeklödők... Csak hogy érzékelni lehhesen a részlet gazdag öszetevöket, itt látható egy elvi szintű felépítés... de csak bemutatás céljából ! Ne vegye senki komolyan, csak a képzelet szüleménye :)
Ha rövid akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy mondj le a tömegkályháról. :-(
Ha kicsit hosszabb :-) akkor:
Nem rossz az elgondolás. Kimondottan jó lenne nyílvánvalóan egy ilyen platnis, főzőhelyes, sütős kályha kombó, ami fűt is, egyben használati mv-t is ad. El kell ismerni jó ötlet, és praktikus. Hanem:
1.
Ami az előnye, az a hátránya is: nincs másik alternatíva! Ha bármi miatt a kályha nem használható (pl: áramszünet, nyár!!!!) akkor se főzés, se meleg víz, (illetve fűtés sem!). Legalább valami kiegészítő, (drágán működtethető is lehet), de legyen. Ha nem kell használni, akkor nem fogyaszt sokat, de ha szükség lenne rá, és nincs semmi? :-(
2.
A 110-120 m2 kifűtése (1 db akármilyen kályhával) nem lehetetlen, de nagy körültekintést, és tervezést igénylő feladat.
Normál kályhával nem lesz egyenletes hőérzet, szinte bizonyos (1-2-? C fokos különbségek lesznek).
Az eredmény, különösen, ha valami platnival kombinált az építmény 5 akár 6 tonna fölé mehet tömegkályhával. (+ kémény is kellene!).
Amit írsz, hogy túlméretezett cölöpök 3-4 tonna. Ha a 6 tonnás kályhát elosztod (és pl. 4 cölöp közé esik) az cölöpönként 1,5 tonnás statikus, tehát állandó plussz teher (a házon kívül!). Itt a cölöpnek, és az azt tartó talajnak ezt bírni kell állandóan: hiszen ez folyamatosan terheli, nem 1-2 percről, óráról van szó.
A másik ha már a statikánál tartunk, az nem csak a cölöpök pontszerű terhelése, hanem: a padlóra nehezedő ún. hajlító nyomaték. Ugyanis a kályhát a padló fogja hordani, és a terhet a cölöpöknek átadni (azok pedig a talajnak). Itt a kályha helye, és a cölöpöktől való távolság is nagyon fontos adat, hiszen a hajlító nyomaték az erő (kályha tömege) és az erőkar szorzata! Tehát az sem mindegy milyen messze van a cölöptől.
Én semmi estre sem vállalnék ilyen munkát; (ha tanácsolhatom ne is végeztess senki mással sem) statikai tervezés, számítás nélkül.
Lehet meg is kellene erősíteni (cölöpök sűrítésével) az aljzatot, amire már nincs lehetőség. (?)
3.
A fűtés, kályha méretezés ehhez képest gyerekjáték.
Azt azért had mondjam el, hogy az előző hsznak küldött levelemben szereplő/csatolt mennyezetig érő kályha, ami kb. hasonló légteret fűt: a falakon 25 cm, a padlóban 20 cm szigeteléssel, 3 rétegű üvegezésű ablakokkal ellátott házban épült.
Tehát a hőszükségletet (infiltrációs veszteséggel; Jaj most vettem észre, ez a légcsere ide vonatkozott volna nem neki :-) számítás, kályha méretezés.
De ha 1 kályha fűt, (ez egyébként a legegyszerűbb, és a legjobb) minden trükk nélkül, ahhoz a tagoltságot is ismerni kéne. És ehhez lesz a komfort, hőérzet, vagyis a helyiségek eltérő hőmérséklete.
4.
Ha bármi okból vizet teszel bele (távoli radiátorok, használati víz) áram is kell!
Vagyis egyrészt valahonnan áram kell: bevezetés díja, stb.
Másrészt kiteszed magad (ill. a kályhád) annak a veszélynek, ha nincs áram valamiért (most télen anyukámnál egy H-B-i városban! nem falun, vagy tanyán! 4 napig nem volt). Akkor a kis használati melegvízért cserébe a kályhád sehogy !! sem tudod használni. Vagyis fűteni sem tudsz vele.
Ezeket kellene elsőkörben végiggondolni!
5.
Fa épületszerkezetre kályhát ráépíteni: tűzvédelmi követelményeknek, előírásoknak is meg kell feleni! (majdhogynem felelőtlenség kategőriája!).
Csak kályhás végzettséggel rendelkező szakemberrel építtess, és aki számlát ad!
Ezek elvi álltalános dolgok. De ha komolyan akarsz vele tovább foglalkozni, akkor szerintem valamire való szakember statikai véleményezés, illetve alaprajz nélkül egy lépéssel sem megy tovább. Nyílván szakmai kihívás, stb egy ilyen feladat, de óriási veszély, és felelősség van másik oldalon! (Én pl. bármikor örömmel építenék egy ilyen kályha-kombót; csak lehetőleg nem fafödémre :-(
Talán az óriási tömeg, illetve egyebek miatt érdemes lenne egy cserépkályha, vagy vízteres, (estleg légfűtéses) kandalló ötletét (vagy más alternatívákat) is megfontolni.
Egy átlag méretű tömegkályha álltalában 40-60 m2-t fűt be. Persze nagyobb méretű kályhával megoldható nagyobb tér befűtése is. Pl. a csatolt képen látható kályha is, kb.110 m2-t fűt. De nem is 14-es kéményre dolgozik :-) Aztán a szigetelés, hőszükséglet kérdése! Sokan a 20 cm fát nagyon jó hőszigetelésűnek gondolják. De a hőveszteségnek vannak filtrációs, és infiltrációs elemei is. Tehát a rönkök illesztésénél, különösen száradás, ülepedés, mozgás után kis rések keletkezhetnek. Ezeken át, ha nincsenek valahogyan belűlről légtömörre zárva: nagyon nagy légcserén keresztüli hőveszteség lehet. Ami dúrva esetben nagyobb is lehet, mint ami a falakon hőáramlással távozik.
A leírásból számomra nem túl egyértelmű, hogy milyen kürtőbe lehet bekötni: 1 vagy 2 14*14-esbe; vagy 14*27-es is használható? Vaslami rajzra is mindenképp szükség lenne a komolyabb tervezéshez, gondolkodáshoz: a tagoltság miatt.
A megerősítésre szerintem mindenképpen szükség lenne. (a képen látható vakolás, és díszítés előtti kép) kb. 4,5 tonna!
Két megoldás van egyébként (esetleg 3).
1. A leginkább kézenfekvő 2 közepes, normál méretű kályha.
2. Egy brutál méretű kályha. Ez sajna csak kevéssel lesz olcsóbb, mint a 2 közepes. Ajtókat 1-re kell venni, de pl. a munkadíj egy 2* akkorán valószínüleg 2* több lesz :-(
3. A terv, és otthoni elkészítés. Ezt valóban rizikósnak tartom, mivel mindennek meg vannak a fogásai, stb. Ez nem kőműves munka. Ha abban lenne gyakorlat, akkor előny, mert a vízmérték használata már megvan. De a kályhás fogások, anyagok, dilatációs, .... egyebek miatt gyakorlás, legalább 1 ilyennél való részvétel nélkül: :-( Persze ha van terv, valóban szakival is fel lehet építtetni. De ha már itt járunk: szerintem senki nem közöl tervrajzot, mert abban benne van a saját munkája, szakértelme, stb. Főleg egy ekkora kályhánál, itt már komoly számítások, tervezés, idő maga a kályha (külső méret + belső felépítés,...). Őszintén megmondom: akik ilyet kértek (2) még eddig tőlem, és megkérdeztem, szerintük ez a rajz mennyit is érne? Még azóta sem válaszoltak :-)
A nádat le is tudom vágni ès van is bőven mert saját területen fekszik de fa is van elegendő.
A cölöpök teherbirasaval nem lesz gond 3-4 tonnara terveztek coloponkent durvan tul van tervezve ne ezek legyenek a pproblemak :-)
A ronkhaz nem a finn tipusu, erre uiran isneroseim azt mondjak hogy igen mi itt ágfábol epitjuk a ronkhazat. 35centi feletti csucsatmeroju suru szalu vorosfenyo lesz a falazat azon nem kell aggodni hogy nem tud annyit mint agy A energiaosztalyu falazat mert nem 22-es esztergalt lucfenyo a ronk. Az alaprajzot fel tudom ide tolteni de termeszetesen ahol lehet ott egy teet hoztunk letre. Etkezo-konyha nappali egyben van de nyilvan a ketto szoba es a furdo kulon is oda vizteres beepitessel kellene
A terulethez tartozo erdoreszben elegendo tuzifa van. A ház tervrajzot is szintèn fel tudom a forumra tolteni ha valakit szakmailag erdekel a feladat. Nekem sajnos ez nem pusztan egy erdekes kihivas hanem mi itt szeretnenk lakni, lassan nem is tudunk mashol. Igen regota olvasom ezt a topikot, majdnem vegig is ertem mar vele es tenlyet azt remelem hogy talan egy tomegkalyhaval meg tudjuk oldani egyszerre "egy füst alatt" a problèmát de sajnos a rokonom peldaja valoban aggaszt akik egy alulmeretezett cserepkalyha miatt annyi epitesen es annyi uj futesi rendszer beszerelesen mentek át.
Vagyok olyan szerencsès helyzetben illetve kènyszerhelyzetben hogy egy olyan teruletre fogok epiteni ahol maga a terulet to, vizfelulet es a ronkhazunk colopokon fog allni. Sajnos a helyi epitesi szabalyzatban benne van hogy meder szeletol min. 10 metert kell tarzani a haz szeleig ami a terulet elhelyetkedese es a tulajdonviszonyok miatt nem megvalosithato. A vedett terulet besorolas miatt es a vizjogi engedely miatt feltoltebi sem lehet a to egy reszet tehat colopokra fogunk epitkezni, beltorodtunk egy ev hatosagi huzavona utan. nem is lenne akkora baj ez mèg de fatuzelest szeretnenk kizarolagos futeskent hasznalni es a fat be is kell juttatni a hazhot vagy a haz melletti 12 meter atmeroju szigetre. Sebaj ezt is tudomasul vettuk. Ekkor szembrsultunk azzal hogy egy 110nm nagysagu kezzel faragott bar igen vastag ronkokbol epult hazat nem biztos hogy felfut egyetlen kalyha foleg akkor ha olyat szeretnenk amely kalyha segitsegevel esetleg hasznalati melegviz is keszul sot a felesegem ezen szeretne fozocskezni, sutni... O is feladta a leckèt higy ugy mondjam. Nem szeretnek abba a hibaba esni mint igen kozeli rokonunk akik egy 145nm-es hazba cserepkalyhat epitettek ami igen szep is lett jol is mukodik de az igazi minuszokban kevès. Erre gazfutest szereltettek be kiegeszitonek amit alig hasznalnak viszont beepitettek egy vegyes tuzelesu kazant radiatorokkal-padlofutessel ami a1000literes puffertartallyal mar onmagaban is felfuti a hazat es 1000 liter vizzel egy napon at melegen is tartja csakhogy a haztartasi melegvizet kifelejtettek a tervbol igy azt villanybojler allitja elo. Nem kivanom elkovetni azt a hibat hogy ennyifele rendszert epitek-uzemeltetek foleg nem ekkora befektetessel mint ők.
Èsszerű mèretű tömegkályhával, esetleg viztèrrel ès ha szüksèges puffertartállyal megoldhatò szerintetek egy 110nm-es rönkház fűtèse ès használati melegvizzel valo ellátása ugy hogy ne kelljen bekinlodnom a szigetre gáz vagy a mèg bonyolultabban behozhatò elwktromos fűtèst.Őszintèn remèlem higy igen. Sajnos a tervezès-előkèszìtès szakasza rohan előre ès a fűtèssel bizony elaludtunk rendesen igy lassan meg kellene mondanom a tervezonek hogy milyen futest es hozza kapcsolodo gèpèszetet tervezzen a házba. A rokonom aki raadasul kalyhaepito (aki annyi parhuzamos rendszert uzemeltet) a sajat karan tanulva tanulta ki a kalyhaepito szakmat de teljesen mas teruleten dolgozim azt javasolta, hogy talan a tomegkalyhaval foglalkozokat kerdezzem meg mert esetleg a tomegkalyha tud ennyi feladatot (hadznalati melegviz, sutes-fozes, + a teljes haz futese) ellatni.
Tehát ez lenne a feladat. Amivel korlatlanul rendelkezunk: a tò szèlèről nád. Tudunk mèg feltenni napkollektorokat a tetőre (kerulnèm a hálozati aramot mert messze van viszonylag)
"Nincs semmilyen kínos helyzet számomra, szerintem a helyén kezeltem a dolgokat, nem vettem komolyan. :D"
----O.K.
" Ha így, számomra tolerálható mértékű füstölést tudok produkálni, akkor részemről befejeződött a történet."----Arról nincs szó ,hogy ez az égetőmű füstölhet!!!Olyan tűzteret fogok beleépíteni amiben megvalósul a majdnem "tökéletes" égés és látható égéstermék nincs!Ezért hagytam abba a szekunder levegő bevezetéses és a "bio " tűzterek tanulmányozását és tértem át a rakéta tűztérrel kapcsolatos kérdéskörre.A fentiek ugyanis nem győztek meg arról ,hogy képesek a fűtőanyagot hatékonyan elégetni a teljes fűtési idő alatt.Mindez Vberko "nyomására "történt ,mit ezúton is köszönök." Aztán bontanék, módosítanék, újraépítenék. X+1 alkalommal, amig jó eredményeket nem kapok.
Így lenne esély, hogy valóban jól működő szerkezetet hozzál össze, másképp nem hiszem."
----Ebben egyetértek.
"Nem hiszem hogy végigjárnád ezt az utat, én is csak akkor ha tömeges igény lenne a napraforgószárral fűtött tömegkályhákra."
----Ne hegyezzük már ki ezt a dolgot csak a napraforgószárra!Mezőgazdasági melléktermékekről van szó ,s ezek egyike csak a fenti szár.Szóba jöhet még ezen kívűl kukoricaszár ,kukoricacsutka,szőlővenyige,nád stb.
"Másrészt , ha visszaolvasol, nem egy példát találsz, hogy a lelkes amatőrök, általában már az első, jól működö kályhánál elvéreznek, plusz akik mélyen hallgatnak róla."
-----A teljesség igénye nélkül van még néhány féle "amatőr":-olyanok akiknek jól sikerül és nem hallgatnak róla - olyanok akiknek jól sikerül és hallgatnak róla
- olyanok akiknek jól sikerül nem hallgatnak róla,
sőt másoknak is építenek- miközben elvégeznek
egy kályhás kurzust.
"Másodsorban, kemencétől eljutni egy jól működő kályháig sokkal nagyobb lépés, mint nulláról a kemencéig."----A nulláról???
"Tanácsot persze mindig lehet adni, ötlete mindenkinek van dögivel, utólag meg különösen. Nekem most épp az jutott eszembe, hogy sok napraforgószárral, kicsit körbejárnám a komposztkazán témát, különösen ha még meleg viz is kellene."
----Láttad azt az MHA építést amit a végén felborítottak?Ha nem lesz jó akkor majd én is így teszek.Csak sárba építek -abból meg van jó sok raktáron...
Persze, a kályha az egész rendszer egyik(alapvető) része volna. gondolkoztam még temperálás szintjén komposztkazánról melegvizet keringetni a padlóba, átmeneti időszakban sörkollektor. Sajnos a falak szigetelése csak a jövő zenéje, bár a tervekbe benne van. Kissé lassan megy, mert egy fős a brigádom. :( Aki itt ért vmihez az Ausztriában van, no és a maradék...aszt inkább haggyuk...Ezért volna nagy segítség egy jó szakember legalább ezen a téren.
Itt a gép előtt kissé ügyetlanebbül mozgok, és nem vagyok benne biztos hogy a tegnapi mailem átment...kérlek jelezz vissza. Ezt tükrözi az is hogy ami a rajzokat illeti egy digitális falba ütköztem(pdf-jpg konvertálás) hát én nikább ilyzen analóg, grafit-celulóz fajta vagyok:D
Most hogy kissé figyelmesebben olvasom - ez nem is egy olyan hatalmas tér - 105 m2, kb. 310 légköbméter. Rengeteg ilyen' úri ' ház van Mo.-on. Mindentovábbi nélkül kifűtik. Megfelelő fűtési rendszerrel. Amiket javasoltam azonkivül meg kellene vizsgálni az építmény hőszigetelését - külső falak födém. Ha nem elegendő / valószinű / azt is pótolni kellene.
Aztán vásárolni egy tömegkályha tervet ( nyilván olyan kályháét ami a valóságban már létezik, működk ) azt egy mesterrel felépítetni.
Nincs itt semmi rendkivüli - azonkivül , hogy egyszem bármilyen kályhával egyenletes hőmérséklet nem lesz a helyiségekben.
Én inkább nem javasolnám, hogy nekiállj, kályhásokból is csak gyakorlottabak, képzettebbek közül szabad válogatni. Műterembe meg ugye műalkotás illene, szakmailag igen csábító feladat.
Tervre ne nagyon számíts, ezt látni kellene, a hely hangulata a legalapvetőbb hőveszteségszámítások és minden egyéb miatt. Itt elég nagy terek vannak, valószínüleg nem túl jó szigeteléssel.
A kéményt első körben azt mondom felejtsd el, ilyeneket nem játszunk vele, inkább nézz körül mennyiből úsznál meg egy huszon akárhányas , mondjuk akár acél kéményt is. Ha nem akarsz állandóan fát pakolgatni, meg amúgy is, az a kémény karcsú lesz, átalakítgatni meg macerás és nem is lesz az igazi, a kéményseprő meg infarktust kapna.
Ha pince van alul, akkor nagy valószínüséggel alá kell támasztani.
A tagolt tereket alapból egy ilyen kályha nem fűt be , oda egyeb megoldások kellenek. Ehhez is látni kellene a házat.
Szakmailag igencsak izgalmas, viszont ez nem három nap alatt épül fel és ne számíts arra hogy olcsó mulatság lesz. Ha mégis az lesz, akkor szokás szerint később fog sokba kerülni. Kicsit beindította a fantáziámat mi tagadás, a műterem szó, meg a nagy terek...De gyanítom, hogy én messzebb vagyok mint a legtávolabbi kályhás akire gondoltál. Hmm... lehet hogy érdemes lenne pár szót váltani privátban, esetleg ajánlani tudok valakit.
Nincs semmilyen kínos helyzet számomra, szerintem a helyén kezeltem a dolgokat, nem vettem komolyan. :D
Ami a te esetedet illeti. Elmondom én hogy fognék hozzá, te meg azt csinálsz amit akarsz.
Először is megnézném, hogy működik ez a napraforgószár egy normálnak mondott tömegkályhában, különböző darabolásokat, bepakolási, begyújtási módokkal próbálkoznék , figyelnék. Ha így, számomra tolerálható mértékű füstölést tudok produkálni, akkor részemről befejeződött a történet. Ha nem, akkor erőteljesen elgondolkodnék, hajlandó vagyok-e további hercehurcára, pénzköltésre, ha nem, hagyom a francba az egészet. Ha belevágok és tutira akarok menni, akkor kell egy gázelemző, aminek az árábol már kályhát lehet építtetni úgy hogy össze sem sározom a kis kezemet. Jó, én persze ezt nem bíznám másra, nem szakiknak viszont erősen ajánlom. Továbbá, nem ártana ezen a ponton már olyan szinten ismerni a kályhákat, hogy tudd mi, miért van és hogyan működik, milyen módosításnál mire lehet számítani, ez már erősen nem a lelkes amatőrök szintje. Aztán bontanék, módosítanék, újraépítenék. X+1 alkalommal, amig jó eredményeket nem kapok.
Így lenne esély, hogy valóban jól működő szerkezetet hozzál össze, másképp nem hiszem.
Nem hiszem hogy végigjárnád ezt az utat, én is csak akkor ha tömeges igény lenne a napraforgószárral fűtött tömegkályhákra. Másrészt , ha visszaolvasol, nem egy példát találsz, hogy a lelkes amatőrök, általában már az első, jól működö kályhánál elvéreznek, plusz akik mélyen hallgatnak róla.
Lehet persze lehet ilyeneket mondani, hogy micsoda kihívás egy ilyen szerkezet megtervezése, de megfigyelések, mérések nélkül ez nem igazán tervezés maximum álmodozás. Lehet csapongani, az alsó égésű, látványos, de azonkívül semmi pluszt fel nem mutató tűzterektől egészen a rakéta tűzterekig, de evvel nem jutsz sokkal előrébb.
Mondhatod, hogy nulla tudásról milyen frankó kemencét építettél, de először is, ez nem kemence. Másodsorban, kemencétől eljutni egy jól működő kályháig sokkal nagyobb lépés, mint nulláról a kemencéig.
Én mindenestre így látom, ha te meg nem, akkor nem. Nem elkeseríteni akarlak, de azért érdemes reálisan felmérni a helyzetet.
Tanácsot persze mindig lehet adni, ötlete mindenkinek van dögivel, utólag meg különösen. Nekem most épp az jutott eszembe, hogy sok napraforgószárral, kicsit körbejárnám a komposztkazán témát, különösen ha még meleg viz is kellene.
Tiszteletem minden szakembernek ezen az oldalon. Egy kéréssel fordulnék a hozzá értőkhöz, egy atipikus tömegkályha megtervezésöről volna szó, és esetleges kivitelezösről(Mosonmagyaróvár-környéke), bár az interneten megtalálható mestereknek ez elég félreeső szegletnek tűnhet. Restaurátor lévén szorult belém némi precizitás, tehát a kivitelezés nem jelentene gondot, bár a tapasztalat mindennél többet ér, és ezen a téren szinte elengedhetetlen. Egy régebbi építésű ipari ingatlanról van szó,(Lajta-Hanság ZRT ebödlő-konyha)Az ebédlő részben műterem és műhely lessz, de a volt konyhából próbálom kialakítani a lakást. Nagy terekről lévén szó, a tömegkályha ideális megoldásnak tűnik. Megpróbálom felvázolni az elhelyezést. Tehát két helység közé szeretném felépíteni, a mögötte lévő (6,10x7,20) 44m2 szoba cca 120m3 légköbméteres lessz, az előtte lévő (7,20x9,30) 60m2 cca 190m3(némileg tagolt félig nyitott konyha, lépcsők, spajz). A bökkenő: a válaszfalon van egy tripla kéménytest, mely a leendő kályhától balra van. A kémények 14x14-esek, s közöttük két 14x25-ös kürtő. A tetőszerkezet miatt csak a bal oldalit tudom kivezetni úgy, hogy a mestergerendát elkerüljem. Ez most jelenthet gondot is, bár szerény véleményem szerint a kihasználhatatlan középső és jobb oldali kémeny mintegy kígyózó füstjárat hőakumulátorként szuperálhatna. (Elméletileg a kürtők is, bár nemtudom, hogy a füstjáratok tágulása-szűkülése mit eredményezne...) Hogy ne legyen ilyen egyszerű a helyzet, a tűztér felőli 60m2 alatt pince van, amit szükség esetén oszloppal, boltívvel megtudok erősíteni. Esetleges ötleteket, tanácsokat, megöszönném, bár kiváltképp tudnék értékelni egy tervet, kivitelezési ajánlatot.
Bocs a "márkanév "miatt!Nem volt szándékomban kínos helyzetbe hozni !Mégegyszer elnézést kérek !
"A te eseted azon felül kisérletezgetést vagy méricskélést igényelne, még csak nem is ismerek olyat aki napraforgó szárra méretezi a tűztereit, na meg mennyire apró az az aprított napraforgószár?"
----Nos,azt hiszem most a lényeget ragadtad meg!Ez egy teljesen járatlan út.Ezt nekem magamnak kell kitaposnom.
Ott is alaposan körüljártam a témát ,de az ötlet kipattanásától számított 5 hónapon belül megvalósult a project.
Ebben a kályha témában azért jóval több információ kering a neten.Talán több is mint kellene...
Mindenesetre az alapkoncepciótól jóval eltérve -hála Vberkonak -.már a rakéta tűzterű,tartályból etetett, aprított napraforgó fűtőanyagú épített kályhán rágódom...
Úgy vélem ennek inkább a tervezése a nagyobb kihívás ,semmint a kivitelezése.Ellentétben a kemencével.
Nem akarok senkit megsérteni, de attól, hogy kályhásmester, nem biztos, hogy ért a tömegkályhához is. Mivel a szakiskolákban, tanfolyamokon nálunk NEM RÉSZE A KÉPZÉSNEK A TÖMEGKÁLYHA.
Tehát lehet, hogy ért, de lehet, hogy nem.
Lehet élre állított téglából, forsíbolással készülő ún. TÉGLAKÁLYHÁT ajánl majd. (ennek belső felépítése, a cserépkályhával azonos, csak a külseje tégla csempe helyett. Erről itt a fórumon nemrég volt szó, olvass vissza).
Amúgy erről őszintén az a véleményem: jobb az ha kevésbé jó kályhát, de JÓL, SZAKSZERŰEN épít valaki; mint az, hogy elvileg jobb kályhát, de rosszul.
Az 1-2-3 napos begyújtás, az vagy:
-elírás, és azt jelentené, hogy néha néha fűtenél a kályhával kiegészítő fűtésként. Amikor időd, kedved van, mert alapból gáz/... akármivel fűtesz.
-vagy hogyismondjam: nem találok szavakat!
Eleve az 1 nap, meg a 3 nap között háromszoros, dúrva különbség van.
Ha három napra méreteznél egy kályhát, (és azt nem az áprilisi átlaghőmérsékletre szoktuk), azt téli hidegre -15 C-re kell. Mert én is van kora ősszel, késő tavasszal, hogy 2, vagy néha 3 naponta gyújtok be. De ami a kiindulás, az a december!
Az pedig, hogy annyi anyagot beletegyél (tégla, samott,....) hogy 3 nap múlva hűljön ki: az rengeteg. De ha brutál vastag külső, és beleteszed, akkor ad-e számottevő hőt le (faljagos hőleadó kapacitás)? És ezt lehetőleg az első, és a harmadik nap között egyenletesen elosztva (nem 1. nap szauna, másnap póló, harmadnap kabát).
Szerintem az a kályha, ami ezen az éghajlaton a tél túlnyomó részében (1-2 nap, vagy 1-2 hét kivételével) napi 1 felfűtéssel JÓL FŰT egész nap, (és jól van megépítve) annak használata nagyon jó, komfortos. Az ilyen kályháért hálásak a tulajdonosaik, hiszen nem csak arról van szó, hogy nem kell kétszer annyi időt fecsérelni a tüzelésre (bár lehet nincs az sem, mert reggel indul a mókuskerék); hanem reggelente sem a hideg lakás fogadja őket, a takaró alól kibújva!
A napi 1-et meg lehet csinálni, de illeszteni kell a házhoz, lakáshoz.
"Akkor kérdetzek is, adott egy 4x4-es szoba -15ben 2,5kw hőigénnyel, a kémény 14*14 kb 7m magas mivel a kémény a sarokban van és a kályhát a fal közepére szeretném építeni, mennyire visel jól egy harang kályha egy megközelítőleg 2m hosszú kálycső szakaszt ami enyhén a kémény felé emelkedne?"
Izé, nem állt szándékomban márkanévvé válni, de más is történt a fórum életében ami nem állt szándékomban,sebaj túlélem. :D
Előfordul, hogy rosszul mér fel dolgokat az ember, pl. hányan tartják csináld magad magad mozgalomnak és nem szakmának ezt a kályha témát, vagy hányan gondolják fejlesztő szakember illetve mesterképzőnek ezt a fórumot, aztán jön a meglepetés az, hogy arányaiban hány jó és hány elfuserált kályha születik , talán épp a hozzászólások hatására.
A jó kályhák kivételével egyik sem állt és ma sem áll szándékomban. Aztán... Mai fejjel igencsak meggondolnám, hogy mennyi infót osztottam meg annó. Párszor már felmerült bennem hogy kitöröltetem az összes hozzászólásomat, ha ballábbal kelek fel bármikor megtörténhet.
A kedvencem az volt amikor egy csóka két-három hónapig kérdezgetett, érezhető volt, hogy nincs túl sok lövése a dologhoz, de ez már jó régen volt, aztán egyszercsak betolt egy hirdetést, hogy közös építést akar tartani. Aztán ahogy elkezdtem firtatni, hogy mi is épül, na abból aztán lett csúfkodás. Senki sem tudja eldönteni néhány hozzászólás után, ki ül a másik gépnél. Tanultam belőle, meg még egy két esetből, persze lehet, hogy későn.
Továbbra is a gyakorlott szakit, illetve a kályhaépítő szeánszot javaslom, onnét lehetne továbblépni.Egy tanfolyamon időnként az is megesik, hogy amiről azt hiszi az ember hogy tudja, kiderül, hogy mégsem tudja. De ha más nem akkor a tapasztalat helyre teszi.
A te eseted azon felül kisérletezgetést vagy méricskélést igényelne, még csak nem is ismerek olyat aki napraforgó szárra méretezi a tűztereit, na meg mennyire apró az az aprított napraforgószár?
Akiről tudom, hogy jó kályhákat épít, amögött jóval több van mint ez a fórum, tanfolyamok, hosszú gyakorlat, folyamatos tanulás stb...Mindezt nem helyettesíti a topic,de nem ez volt a célja és nem is alkalmas rá.
Ha rám hallgatsz, egyszerűbb úgy kályhát építeni, hogy előre eldöntöd, mit is akarsz.
Amugy meg nem véletlenül énekeltük Sancibácsival kórusban, hogy érdemes meglátogatni egy kályhaépítő szeánszot, vagy tömegkályha ügyben járatos szakit, nem vagyok benne biztos hogy anyaga a mestervizsgának.
Ha ritkán akarsz begyújtani ahhoz biza nagy tömeg kell, alapból lassan melegszik fel és ugye sokáig tartja a meleget.
Ha szexelni és szüzen maradni akarsz, építs egy dupla tűzteres tűzhelyet cirka két négyzetméter főzőlappal,egy tolózárral át váltod tömegkályha üzemmódba és még percek alatt be is tud fűteni.
Frank barátom épített magának ilyet és még meleg vizet is produkál neki.
Ha pont középre akarod a kályhát, akkor a máris nem kell két méteres kályhacső. Ha a harangokat nem egymás fölé, hanem mellé rakod akkor meg rövidebb, sőt...nem is kell. 14-es kéményre lehet dánt is, a te esetedben már módosítani kellene ezt-azt, de megoldható. Én egymás mellé rakott harangokkal és rakéta tűztérrel oldanam meg. De nem ez az egyetlen lehtőség, azon is érdemes lenne elgondolkodni, mi van a fal mögött? Szerintem meglepődnél, mekkora kályhát lehet egy ilyen kéményre építeni, de gondolom nem szaunázni akarsz. :D
Szerintem nincs ebben semmi furcsa, csak el kell dönteni mit akarsz pontosan és elfogadni a vele járó dolgokat.
Szűznek is maradni meg szexelni is egyszerre elég bonyolult feladat :)
A cserépkályhák alapból 12 órás üzemre vannak méretezve, általában úgy is számolnak velük.
Amennyiben utóbéleljük és a tűztérből sem spóroljuk a sammotot akkor ez kb 18-20 órára módosul ami már majdnem 24 :)
Ez utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a begyújtásaid száma a tömegkályhánál írtak körül mozog.
Itt is érvényes amit Ab69 írt korábban, hogy gyakorlatilag megfelelően méretezve kb ugyanazt lehet elérni egy járatos kályhával is mint a harang/ellenáramúval csak a járatosnak hamarabb éred el a korlátait.
Minden fellelhető leírásban napi 1 illetve esetenként napi 2 begyújtást írnak elő tömegkályhához.Azt meg -bér lehet más mennyiséggel de egy cserépkályha rendszerű kályha is tudja, ha naponta 1- max 2szer elgyújtanak benne.
"Túl nagynak találom a tehetetlenséget. A fűtési szezonban a napi "kötelező" egyszeri begyújtást pedig szeretném elkerülni. Pont azt szeretném, hogy 1-2-3 naponta kelljen csak fűteni. Mostani leírások olvasata alapján ez nem a legjobb a hagyományos tömegkályás megoldásoknál. Fűtés kihagyása esetén sokáig kell dideregni a kályha mellett.
Erre javaslatokat szívesen veszek."
Egy kissé ellentmondasz magadnak.
1. Túl nagynak találod a tehetetlenséget
2. 1-2-3 naponta akarsz begyújtani
Ahhoz, hogy adott hőfokot tarts egy szobában adott külső hőmérsékletek mellett be kell tenned x hőenergiát naponta. Ezt beteheted 12/24/48/72 órás stb. leosztásban (magyarul ennyi óránként gyújtasz be). Ha 3 naponta akarsz begyújtani akkor 3x hőenergiát kell betárolnod 1 begyújtással, amit visszaszivárogtatsz közel egyenletesen 3 nap alatt, vagyis nő a tehetetlensége a kályhádnak.
Azért ott még nem tartok, hogy azt mondjam sok mindenhez értek. :)
Ezért is hívok el egy kályhásmestert, mivel én csak kályhás vagyok és megkonzultálok pár dolgot vele.
Természetesen megpróbálom elkészíteni a lehető legjobban. Mint már mondtam abban nem vagyok biztos, hogy milyen jártarendszer lesz benne.Még az is lehet, hogy hagyományos cserépkályha illetve akár a kettő ötvözete is lehet.
Túl nagynak találom a tehetetlenséget. A fűtési szezonban a napi "kötelező" egyszeri begyújtást pedig szeretném elkerülni. Pont azt szeretném, hogy 1-2-3 naponta kelljen csak fűteni. Mostani leírások olvasata alapján ez nem a legjobb a hagyományos tömegkályás megoldásoknál. Fűtés kihagyása esetén sokáig kell dideregni a kályha mellett.
Igen, mindenben igazat adok neked a végső cél nálam is a tömegkályha, de meg van kötve a kezem a kéménnyel (14x14) bár egy jófajta kis harangos kályhát szerintem még elbírna. Igazából azok még tetszenek is és talán meg is tudnám építeni, a Libik könyvben akad is jó néhány. Igazából nem alakult ki teljesen az elképzelés a járatrendszert illetően. Egy telet már saját építésű téglakályhával fűtöttem végig ami tapasztalatszerzésnek nagyon jó volt. De akkor még lövésem sem volt a témáról, láttam a neten egy kályhát megtetszett, megkaptam az építőtől a fotóalbumot és belevégtam. Igen ám csak akkor semmilyen méretezési eljárással nem voltam tisztába, aztán később derült ki hogy kicsi a kályha teljesítménye, nem a legjobb a hőhasznosítása stb. Azóta már láttam igazi mestert dolgozni, berszélgettem vele, de egy alkalom alatt nem lehet mindent megtanulni. Fényképek alapján meg kályhát építeni pláne nem!
Akkor kérdetzek is, adott egy 4x4-es szoba -15ben 2,5kw hőigénnyel, a kémény 14*14 kb 7m magas mivel a kémény a sarokban van és a kályhát a fal közepére szeretném építeni, mennyire visel jól egy harang kályha egy megközelítőleg 2m hosszú kálycső szakaszt ami enyhén a kémény felé emelkedne?
Én a helyedben abból a derengésből indulnék ki ami megvan és szerintem attól aki tartotta az építést, nyugodtan kérdezhetsz utólag is.
Személy szerint nem vagyok járatoskályha párti, különösen nem egyköpenyes téglakályhánál, felfoghatod úgy is , hogy ez az én bogaram. Az indok: ha vegiggondolod akkor ugye a gázok folyamatosan hülnek le a járatokban, ergó a járat eleje forróbb a vége meg hidegebb, egy járatos kályhán simán kitapogathatod hol van az első járat. Tehát nem egyenletesen melegszik fel a kályha, az egyik fele jobban felmelegszik, a hőtágulás sem egyenletes, több anyagfeszültségnek van kitéve, fokozottab repedésveszély, anyagfáradás stb. A cserépkályha rugalmas fala, illetve a belső samottfal plusz dilattáció ezt egész jól lekezeli, az egyszerű téglaköpeny már kevésbé. Nyilván nem egy-két szezon után adja meg magát egyik kályha sem,de ez is oka annak, hogy harminc, vagy jóval több éves harang vagy contrflow káyhák vidáman működnek,esetleg egy-két samottot cseréltek a tűztérben, leginkább a hátfalnál. Egy hagyományos cserépkályha élettartama meg mondjuk ennek fele, használattól függ persze, de több nem igen, a hagyományos drótozott téglakályhák meg a cserépkályhánál is hamarabb megadják magukat. Az öntött tüzálló beton idomokkal megint jó vigyázni, annak is kb. fele az élettartama mint a samottnak és azt nem is olyan egyszerü cserélni, mint néhány samottot.
A harangnál, minden vízszintes szekcióban azonos hőmérséklet, contraflownál pedig azonos szinten, a köpeny külső és belső része közti hőmérséklet különbség mindíg állandó, tehát lényegesen egyenletesebb hőterhelést kapnak.
A járatos kályhák többnyire felső kifüstölésüek. A kályha hőtágulása miatt, pont fölül kapja a legtöbbet a bekötőidom, ha valaki azt használ. Annó elég sok tüzeset volt amiatt hogy eltört az idom, főleg azoknál a szép magas kályháknál amiket a svédek építettek. Az egyik megoldás az volt, hogy áttörték a svéd járat válaszfalát, igy alulra került a kéménybekötés,ahol a hőtágulás elhanyagolható, aztán rájöttek hogy így még a kályha hőeloszlása is sokal egyenletesebbé vált, így alakult ki a contraflow.
A másik megoldás az hogy kicsit ferdén építik be a bekötőidomot, egy minimális irányváltoztatással a terhelés egész más lesz. Szóval ha ilyet látsz egy cserépkályhán az nem azért ferde, mert részeg volt a mester, hanem pont hogy észnél volt és feltehetőleg lelkiismeretes munkát végzett.
Akad egy két ilyen fontos apróság, amire egy laikus nem is gondol, a kályhás meg azért nem mert számára már nem is kérdés.
És még egy fontos dolog, a járatos kályhák mérete kötött , nem növelheted a járathosszúságot a végtelenségig, emiatt a méretet sem, bizonyos összetetteb formáknál a járatvezetés is komoly fejtörést okozhat, harangnál , contraflow+harangnál gyakorlatilag teljes a szabadság,méretben formában egyaránt, olyan padkákákat építhesz amit amiről egy járatos rendszernél jobb ha eszedbe se jut.
Ha komolyabban kályhát akarsz építeni, akkor pedig muszály lesz egy cserépkályhás bizonyitványt szerezned, ugyanis hivatalosan csak végzettséggel lehet építeni,kivitelezői nyilatkozatot kell adni. Vagy azt is a kockázatokhoz csapod, hogy neked vagy az ügyfelednek meggyülhet a baja, mondjuk biztosítóval, meg mindenféle hivatalos f...akarom mondani szervekkel.
Nilván te döntöd el, hogyan tovább, de én a helyedben még nyaggatnám a szakit, legfeljebb engem is elátkoz. :D
Továbbra is inkább a méretezés illetve a másodlagos égő mérete illetve átégő mérete ami érdekesebb. Ez képekből nagyjából koppintható.
Az pont egy olyan dolog amit nem koppintani kéne, ennek a típusnak nagyjából ott van a lelke. Ilyesmikért érdemes elmenni egy szeánszra, vagy tényleg képzett és tapasztalt kollégával értekezni.
Nyilván a téglákat egyszerűen gyorsan is fel lehet hányni, meg el lehet bibelődni egy két pofásabb boltívvel is néhány órácskát, fugakiosztásokra odafigyelni, amit mondjuk jópár magyarországon épült kályhán nehéz észreveni, tisztelet a kivételnek. Az oroszok szinte minden egyes téglát megcsiszolgatnak, lesarkoznak, az is egy lehetőség. Szóval ezt is sokféleképpen lehet csinálni.
Úgy látom te is mindent értesz, én is sok sikert kivánok.
Ennél ne nagyon keresd az utánégetőt, ez egy klasszikus svéd járat. Elvileg cserepkályhásoknak is tanitják, igaz nálunk a torok részt nem vették át valamiért, pedig érdemes lett volna.
Számolgatok, méregetek, gondolkodom stb stb... Ha szerencsém van akkor holnap többet megtudok, ha nem akkor a jövő héten. Eljön ugyanis az én mesterem akinél inaskodtam. Most tett mestervizsgát- nemrég lehet újra tenni Magyarországon, mert előtte csak szakmunkásképzés volt. Kicsit elbeszélgetünk és szerintem közösen döntünk illetve mérlegelünk.
Lehetséges, hogy kisméretű téglára térek át, de az biztos, hogy téglakályha lesz. Az a nem biztos, hogy milyen járatrendszer lenne beleépítve.
A téglafal megrakása továbbra sem kihívás ellenben a homorú és domború ív-ficak erre arra cserépkályháknál már lehet nehezebben boldogul az ember. Az agyaghabarccsal sem lehet gond, sem az egyéb anyagokkal, mert azokat ismerem.
Továbbra is inkább a méretezés illetve a másodlagos égő mérete illetve átégő mérete ami érdekesebb. Ez képekből nagyjából koppintható. A belső mag diletációját hasonlóan a kandallókhoz paplannal meg lehet oldani. Azt sem hiszem, hogy nagyon elrontható a kályha azzal, hogy esetleg módosítjuk a füstrendszert, mert az másodlagos égés után már pont ugyanolyan szereppel rendelkezik mint a cserépkályháknál. Tehát ha nem alul éget át a kéménybe, hanem felül sincsen gond, esetleg változtatni kell a keresztmetszetet is hozzá.
Ugyanis rengetegen másolták már le nagy kályhások munkáit, aztán a másolatot is elkezdték másolni, csak a képeken sem szerepel minden dilatáció, ajtóbeépítés, csomóponi megoldások, füstfordulók stb ami még egy jól méretezett kályhát is el tud rontani. Én voltam már tömegkályha építésen, és dereng is valami róla, de nem vagyok benne biztos hogy segítség nélkül bele mernék vágni. Az a véleményem, hogy az olyan kályhaépítő aki még életében nem épített kályhát ne tömegkályhával kezdje, hanem egy jól bevált kályha típussal, azt is lehet nehezített köpennyel és már is ott van hőtárolásban mint a tk, jó hatásfokban valószínüleg nem, de biztosan nem fog benne csalódni! Persze csak ha jól van az is méretezve :)
Amitbe bele vágok az lapjára rakott köpenyfalú svédjáratos kályha, előmelegített másodégési levegővel a hátfalon bevezetve, aztán ha már ez műkodik biztosan jöhet egy komolyabb kályha.
A hozzászólásodból úgy látom, hogy gyakorlati gondolkodású ember vagy. Elég sok mindent állítottál, úgyhogy vegyük sorba:
Azt látom, hogy sima cserépkályhától annyiban tér el, hogy más a köpeny anyaga és ezáltal a súlya, módosult a füstjárat, miszerint elvileg utánéget.
Ezek valóban eltérések. De vannak mások is!
Hátrányként és előnyként is említeném- leírások alapján- a nagyobb tehetetlenséget.
Nem igazán tudom, hogy nem okoz-e problémát, egy -8 fokos nap után a +12 fokos másnap. Ami egyébként jellemző, hogy iszonyatosan összevissza a hőingadozás mifelénk.
Itt M.o-n mindenfelé vannak ingadozások. Felénk is. Semmi problémát nem jelent, a tehetetlensége, mivel hosszabban, és egyenletesebben fűt.
Azt még hozzátenném, hogy nem tudom mire kell a legjobban figyelni az építésnél, de úgy látom a köpenyfal építése sokkal könnyebb mint a cserépkályhánál, igazából nehéz elrontani.
Ebből látom, hogy gyakorlati ember, szaki vagy inkább mint elméleti. Ez nem baj. Csakhogy amit kikövetkeztettél, az tévedés. Az hogy könnyebb építeni, az valakinek könyebb, valakinek nehezebb: egy dolog. De elrontani könyebb! Ez amúgy nem csak te gondolod így, hanem jellemző a többi cserépkályhásra is.
A gond ugyanis az, hogy a csempekályha vékonyabb falú, és egyenletetesebb a hőmérséklete kint-bent. A hőfok különbség sokkal kisebb! A tömegkályha tűztere, magja sokkal jobban felmelegszik annál, míg a külső köpenye sokkal alacsonyabb hőmérsékletű a csempénél. A cserépkályha szinte 'egybe'épül. A tömegkályhánál vigyont a nagyobb hőfok különbség miatt a külső-belső más hőingadozású, dilatációjú. Emiatt lehet elrontani (többek között). Vagyis lehet egyszerűbb falazni a külsejét (egyeseknek ez is csak fal, amit rakni kell :-), de olyan megoldások vannak, amik cserépkályhánál nem. Még a bekevert anyagok is másak, mint a cserépkályhás könyvben, gyakorlatban.
Az égéstérnél is azt látom, hogy bár mitikus legendák övezik, de igazán nincsen jó leírás, nincs 2 egyforma ház és tüzelő, sem egyforma kályha más-más tűztérrel, így nem tudni kinek van igaza,
Nem tudom milyen legendára gondolsz. Egyesek állítják, hogy ez legenda. :-)
Az hogy többféle megoldás van, az igaz. Hiszen van ilyen olyan típusú tömegkályha klasszikus finn, dán, orosz Kuznyecov mintájú, vagy Csernov álltal alkalmazott.
De torok, és másodlagos kamra van mindenhol. És ez határozza meg, hogy hol, milyen égésteret, torkot, felső kamra kialakítást kell készíteni. Mindennek meg van a miértje. Logika van benne, és meg lehet tanulni. Akik nem értik, annak legenda marad :-(
de ha csak simán ég mint egy cserépkályha a többség már azzal is elégedett, hiszen azt sem tudja, pontosan hogyan kellene működnie. Szóval, ha annyira van elrontva, akkor sem kell szétbontani, hanem nem lesz hatékonysága, de mint cserépkályha üzemeltethető. Talán a tömeget alapul véve még így is hatékonyabb hő tartással.
Szóval te döntöd el, hogy mivel leszel elégedett. Elég egy tömegkályhának nevezett kályha, amiben ég a tűz, talán kicsit lesz elrontva, talán nagyon. De tudni nem fogod mennyire. Mert égni fog a tűz benne, és a füst kimegy a kéményen. Lehet szétnyílik, de lehet hogy nem (?). De ha nem, akkor is lehet csak cserépkályha hatásfokkal, ... működtethető.
Szóval átolvasom még a fórumot az elkövetkező 1-2 nap és nekiállok valaminek. Tanácsokat szívesen veszek, illetve szeretném is megtárgyalni az építés előtt az elképzeléseimet.
Ha valóban kíváncsi vagy rá, akkor azt tanácsolnám, hogy nézz meg legalább 1 tömegkályha építést a helyszínen. Pl. ez is ilyen volt:
Majd ott fog sok kérdésed lenni meglátod, amire most még gondolni sem tudsz. Ők is így voltak. (Még nekem is inspiráló volt, olyan nyitottak, érdeklődők voltak :-) Ahogy soronként halad az építés, és a téglák illeszkednek egymáshoz, (vagy nem) akkor érted meg a dolgokat. Vagy akkor merül föl a kérdés, hogy miért így!
Hidd el, megéri majd. Tanulj más hibájából, aki enélkül vágott bele, aztán itt kérdezgetett utólg, hogy hogyis lehet helyrehozni. Ha visszaolvasol meglátod minden évben volt legalább 1-2-3 ilyen a fórumon. És ezek csak azok, akik nem szégyelték utólag megkérdezni, és tudunk róluk!
Tisztázzuk, a hőtárolás hatásfoka gyakorlatilag csak a méretezéstől függ. Egy jól méretezet, hagyományos cserépkályhában használt járatrendszer ugyanolyan jó hatásfokú mint egy harang, vagy contraflow. A különbségek a hőeloszlásban illetve gazellenállásban illetve a méret korlátokban jelentkeznek leginkább. A falvastagságról, anyagról, ilyen szempontból nem erdemes beszélni, az ugyanis megintcsak a méretezés kategóriája.
Igen van, választék, a szaktudás viszont arrol szól, hogy össze tudd hangolni a hőigényt, hőtároló méretet, tűzteret, kémenyt a hely és a kályhatípus adottságait és abból a legtöbbet hozod ki.
Lehet éppen rajzokat meg fotókat nézegetni,másolgatni, lehet barkácsolni valamit, ami valamennyit melegít és jóesetben a füst is kitatalál, de nem ettől lesz jó egy kályha.
Ha csak az a cél hogy valamennyit melegítsen és a füst kitaláljon, akkor fölösleges, hogy bárki azon gyűrje magat, hogy ő most aztán tömegkályhát épít, igy leginkább ezt a kifejezést, vagy típust járatja le.
Nekiállok egy tégla-tömegkályha félének a közelgő napokban.
Van cserépkályhás múltam, és van róla papírom is, bár ez önmagában semmit sem jelent, de tanultam róla.
A tömegkályháról viszont nem. A kályha sajátom lesz, nem másnál kísérletezem, bár én nem is fogom fel kísérletnek.
Azt látom, hogy kicsit összevisszák az infók.
Azt is látom, hogy összesen kb 5000hsz van, ebből most visszaolvastam 500at (10%) de igazán sokkal nem tudok többet a dologról, mert sok a mellékinfót.
A költségvetés igen alacsonyan tervezett.
Most válogatom a téglákat, nagyméretű címeres bontott talán 300db.Majd ha kiválogattam kiderül mennyi
Van még kb 150db samott téglám és pár lapom.
Azt látom, hogy sima cserépkályhától annyiban tér el, hogy más a köpeny anyaga és ezáltal a súlya, módosult a füstjárat, miszerint elvileg utánéget.
Hátrányként és előnyként is említeném- leírások alapján- a nagyobb tehetetlenséget.
Nem igazán tudom, hogy nem okoz-e problémát, egy -8 fokos nap után a +12 fokos másnap. Ami egyébként jellemző, hogy iszonyatosan összevissza a hőingadozás mifelénk.
Azt még hozzátenném, hogy nem tudom mire kell a legjobban figyelni az építésnél, de úgy látom a köpenyfal építése sokkal könnyebb mint a cserépkályhánál, igazából nehéz elrontani. Az égéstérnél is azt látom, hogy bár mitikus legendák övezik, de igazán nincsen jó leírás, nincs 2 egyforma ház és tüzelő, sem egyforma kályha más-más tűztérrel, így nem tudni kinek van igaza, de ha csak simán ég mint egy cserépkályha a többség már azzal is elégedett, hiszen azt sem tudja, pontosan hogyan kellene működnie. Szóval, ha annyira van elrontva, akkor sem kell szétbontani, hanem nem lesz hatékonysága, de mint cserépkályha üzemeltethető. Talán a tömeget alapul véve még így is hatékonyabb hő tartással.
Szóval átolvasom még a fórumot az elkövetkező 1-2 nap és nekiállok valaminek. Tanácsokat szívesen veszek, illetve szeretném is megtárgyalni az építés előtt az elképzeléseimet.
Mit szólnátok hozzá, ha a téglakályha alsó felét leburkolnám cserépkályha csempével(pl.4sor)??? Persze valahogy drótozva + agyag v.ragasztóféleséggel légmentesen, szorosan? Lenne valami negatív hatása?
Elek, most nem mindegy hogy tolásnak vagy húzásnak nevezed? A kutyaközönséges kémény sem működik, ha kint kánikula van, a kéményben meg hideg levegő (begyújtásnál). A közönséges jancsikályha kéményhuzatára is mondhatod, hogy az igazából nem is huzat, mert a kinti nehezebb-hidegebb levegő nyomja alulról, azért megy csak a füst felfelé. És így is van, de felesleges hasogatni a szőrszált.
A rakétakályhában a lefelé tartó füst lehűlése nem "mellékes körülmény", hanem a lényeg, hiszen az értelmét az adja a kályhának, hogy a hőt a szobába jutassa, a kéménybe csak a szükséges mértékűt :)
"az valószínűleg megerősítené azt a régi gyanúmat, hogy a "harang" típusú füstgáz hőkinyerési módszer távolról sem oannyira jó hatásfokú, mint amennyire azt gondolják egyesek"
Talán innen indult el a méréssel bizonyítottan kiváló működésű, hatásfokú tesztkályha kritizálása.
Kedves Szentpet, Ango, Ybasc, Ab.
Szerintem, noha a 'harang' tehát a hőhasznosító részben lettek az átépítések végrehajtva, (és némileg a tűztéren), mégis úgy hiszem, hogy nem a harangban volt a változás, hanem a tűztérben!
Az első megoldásnál volt ugyan rakéta tűztér, de klasszikus gyorsító nélkül! A másodiknál volt már, és a 3.-nál a legmagassabb/leghosszabb.
A kályha mindíg 'egy komplett rendszer'-ként működik!
A változtatásoknak nem az volt a lényege, hogy lent, vagy középen vezetjük a harangba a füstöt, hanem a tűztér, (és egész kályha) működése változott meg a gyorsító hatására.
Megváltozott a harang betáplálási ponton kívül a gázok áramlási sebessége (jobban felgyorsultak, majd lelassult a harangban), stb. Abból látható, hogy a kályha hatásfokán kívül mennyire megváltozott, a levegő szükséglet, a károsanyag kibocsájtás, stb .....
Ez egyébként igen érdekes szerintem!
Hiszen az égési hatékonysága a kis rakéta tűztérnek mindhárom esetben igen jó, közel azonos volt (92-98 % között).
YBASC:
A kis pohararas kísérlet szemléletes! Gratula!
Valóban tud örvénylő, és nem csak lineáris mozgást leírni a füst egy harangban. Jól szemlélteti a kis videó!
Aztán, az, hogy egy kályhában lévő harangban milyen mozgást végez: én nem tudnám megmondani :-)
Azt azonban biztosra veszem, hogy a harang mérete, illetve a bele vezettett füstgáz mennyisége (sebessége,tömegáram) a harang működését befolyásolja!
A poháron látható ugyanis, hogy rétegződést kevésbé figyelhetünk meg, mivel nagy a füstgázok mennyisége!
Az igazi 'harangként való funkcionáláshoz' nagyobb pohár, vagy kevesebb füstgáz szükségeltetne.
Egykályhára lefordítva: ha működő harangot akarunk, akkor a tűzteret, harangot, (kéményt), átvezető nyílásokat, .... jól kell méretezni :-)
"... Tehát a fenti rajz a valóságban egyszerűen nem fog működni.
Ha lennénk ilyen kályhacsöveim meg három könyököm, akkor kipróbálám magam..."
Ne izgasd magad a csővek miatt, összeraktam egy egyszerű szerkezetet, igaz nem szigeteltem a samott csőveket de maradjunk annyiban hogy árnyékban is közel +40 C fok van....
Szerintem kb. úgy gondolja, mint a rakétakályhánál, csak ott ugye a hordo az egyetlen harang. Vagyis az also harangból egy "kémény" vezet a második harang felső részébe, nem csak a második harang aljáig. Bevált megoldás.
Na ugye hogy működik az a harang, persze egy kicsit leegyszerűsítve ugyanis nincs benne a kémény és a pipa. Amit ugye méretezni kell. A tűztér-harang-kémény szerves egységet kell alkosson egymással és ez bizony számításokkal és hosszú évek tapasztalatálval lehet meghatározni.
Természetesen az egészséges szekpticizmus mindenkinek jár és mindig mindennél vannak jobb megoldások. Kis hazánkban bevett szokás az hogy aki egy kicsit is kilóg a sorból azt egyből le kell nyomni, ellehetetleníteni, lejáratni... Pedig van maroknyi kályhás aki szívvel lélekkel teszi a dolgát, számol, agyal, fejleszt, próbál jobb megoldásokat keresni.
Elég rég óta olvaslak benneteket végignézve a rengeteg színjátékot, okoskodást sokszor úgy érzem ez a fórum már rég nem arról szól amit a létrehozója megálmodott!
"Tehát ha a "harang" kijáratát tekintjük legalacsonyabb nyomásű (=elszívási) pontnak, akkor a harangba beszívott füstgáz távolról sem úgy viselkedik az üregben, ahogy azt az ábrákon bemutatni szokás..."
Arra gondoltam, hogy ha a hölgy a tényleges, tehát a nem-keresztező áramlási vonalakat rajzolta volna oda (a mérési adatai nyomán),
OK, akkor most szépen rajzold le, hogyan áramlik a víz egy fazék vízben amit éppen forralsz, aztan képzeld el, hogy a valóságban tényleg úgy áramlik-e, meg hogy van- benne kereszt áramlás...ahogy te nevezed.
A másik kérdés, szerinted mennyire gondolják egyesek jó hatásfokúnak, és mennyire gondolod te nem annak, esetleg számszerű adatokal, esetleg konkrét példát ha tudnál hozni. Pl. ha azt mondanad, hogy egy contraflownál alacsonyabb kilépő gázhőmérséklet mértél mint egy ugyanakkora harangnál, akkor azzal lehet valamit kezdeni, nézzük meg miért, mert addig ugye mindez csak üres okoskodás.
hanem a füsgáz java a legrövidebb úton áthalad a bemenet és a kimenet között és csak egy része az, amely valóban bejárja a harang felső régióit (a hölgy mérései is ezt támasztják alá).
Megint az a kérdés, hogy mennyi az annyi, egyebként létező jelenség amiről beszélsz, egy erős huzatú kéménynél könnyen előfordulhat hogy több meleg távozik a kémény felé a kelleténél, megvannak ennek a kiküszöbölésére is a megoldások. Tudod ez megint egy olyan dolog, hogy ismerni kell a kályhákat és nem csak eszetlenül ilyen-olyan rajzokat másolgatni. Megint oda lyukadunk ki, hogy méretezés.
Tudniillik van egy olyan gyanúm, hogy a rakétakályhák (rocket stove) "füstgáz-toló" üzemmódja a valóságban nem létezik,
ez csupán néhány fizikai jelenség téves értelmezése:
Szóval van a harang járat meg a rakétatűztér, amit elég régóta épitenek, bizonyítottan működik és akkor jössz te laikusként és kijelented hogy az egész valójában egy téves értelmezés. :D Most mit lehet erre mondani, gratulálok.
Nem, véletlenül sem kérdezel, bátran kijelented, hogy az biza nem úgy van, jóhogy nem nem jössz te is azzal hogy a szakik azok totál hülyék, bezzeg te tudod a tutit. Ez az a mentalitás amitől időnként elszáll az agyam és többek között ilyen jelenségek miatt is jutottam arra, ráadásul a jelek szerint nem is egyedül, hogy teljesen fölösleges érdemi információkatt megosztani a nagyérdeművel... Az egy dolog, ha kérdeznek es elmagyaráz valamit az ember, de egy idő után fárasztó hülyeségeken vitatkozni, pláne olyanokkal akik nem meghallgatni akarnak hanem a saját okosságukat bizonygatni.
pl a füsgáz csupán azért hajlandó "lefelé" távozni, mert hűl lefele közben, így egyre nehezebb lesz, de ha nem hagyjuk lehűlni (pl egy hosszú hideg falú csőben),
szólj ha megoldottad, hogy egy hosszú, hideg falú csőben nem hül le a füstgáz
akkor bizony megbukik a tűz-pumpa elmélet.
Nincs az a tűztér amit nem lehet befullasztani, ez nem a tűzpumpa elmélet bukását jelenti, hanem azt hogy hülyeséget csináltál.
Tehát a fenti rajz a valóságban egyszerűen nem fog működni.
Ha lennénk ilyen kályhacsöveim meg három könyököm, akkor kipróbálám magam.
Mi sem egyszerübb, guberálsz valahonnét három könyököt meg néhány rozsdás kályhacsövet és kisérletezgetsz, lehet hogy ezzel kellet volna kezdeni a kinyilatkoztatások helyett. De ha csak egy könyököt tudsz szerezni, akkor se ess kétségbe, ha egy hevenyészett rakétatűztér fölé rakod a kezet néhány pillanatra, megfelelő távolságban érezni fogod milyen nyomást tud produkálni, a hűtés lefelé áramlás szakasza pedig ugy van megoldva, hogy erre még ráerősítsen, bár nem igazán úgy ahogy te rajzoltad. Létezik ezekről a kályhákról egy könyv is, kis turkálással még le is lehet tölteni innét-onnét, legalábbis nekem sikerült.
Az képeken lévő kb 8-10 méter hosszú tégla+cső építménynek jelentős füsgáz lehűtő hatása van. Én úgy gondolom, hogy a benne lévő füstgáz a hűlés során egyre nehezebb lesz, ezért a végén "kifolyik" ebből a csőből, miáltal ugyanúgy szívóerőt jelent a tűztérre, mint egy kémény (csak más okból). Tehát itt sem nem a tűz "tolja" a füstgázt, hanem itt is "szivattyúzva van" a tűztér.
Én úgy gondolom, hogy egy jelenséget akkor tudunk legkönnyebben megérteni, ha azt minél kevesebb zavaró körülmény közepette vizsgáljuk. Mivel a képeken lévő kályha távolról sem ilyen leegyszerűsített rendszer, ezért mégiscsak meg kellene próbálni összedobni a rajzomon lévő kísérleti csőkályhát. Ha a rakétakályha valóban képes nyomást létrehozni, akkor meg sem kottyan neki az a kis szintkülönbség a beszívási és kilépési pont között. Ha viszont így (tehát a füstgáz jelentős lehűtése nélkül) nem képes működni, akkor a rakétakályha talán mégsem "tolja" a füstgázt valójában.
Sziasztok új vagyok itt az indexen de egy ideje mátr olvaslak benneteket, érdekelnek a tégla és a tömegkályhák.
A harangnál mi lenne ha nem alulról-középről, hanem legfelülről volna betáplálva a füst?
Más:A rakétánál oké hogy a tűztér fenéktől lefelé néhány 10cm-en belül lefulladhat, de a valóságban egy kémény is van a rendszer végén ami ha meleg biztosítja a huzatot. A hőemelőnek pedig szerintem felfelé irányba van csak értelme. Bár egyáltalán nem értek profin a kályhákhoz -nem vagyok kályhás- csak kályhakedvelő!
"A rekétatüztérnél a kéményt "beteszed" a tűzteredbe/fölé. Vagyis a kémény hatásod biztosítod hatványozottan közvetlen a tűzzel. Ezért "mondják", hogy itt a tűz a pumpa.."
Szerintem a rakétakályha-elv is megérdemelne egy kísérletet: egyszerű kályhacsőből kellene készíteni egy ilyesmi próba-tűzhelyet:
és kíváncsi lennék, hogy mekkora bemenet-kimenet szintkülönbségig tudja "nyomni" a tüzet a rakéta.
Tudniillik van egy olyan gyanúm, hogy a rakétakályhák (rocket stove) "füstgáz-toló" üzemmódja a valóságban nem létezik,
ez csupán néhány fizikai jelenség téves értelmezése: pl a füsgáz csupán azért hajlandó "lefelé" távozni, mert hűl lefele közben, így egyre nehezebb lesz, de ha nem hagyjuk lehűlni (pl egy hosszú hideg falú csőben), akkor bizony megbukik a tűz-pumpa elmélet. Tehát a fenti rajz a valóságban egyszerűen nem fog működni.
Ha lennénk ilyen kályhacsöveim meg három könyököm, akkor kipróbálám magam.
Arra gondoltam, hogy ha a hölgy a tényleges, tehát a nem-keresztező áramlási vonalakat rajzolta volna oda (a mérési adatai nyomán),
az valószínűleg megerősítené azt a régi gyanúmat, hogy a "harang" típusú füstgáz hőkinyerési módszer távolról sem oannyira jó hatásfokú, mint amennyire azt gondolják egyesek.
Tehát ha a "harang" kijáratát tekintjük legalacsonyabb nyomásű (=elszívási) pontnak, akkor a harangba beszívott füstgáz távolról sem úgy viselkedik az üregben, ahogy azt az ábrákon bemutatni szokás,
hanem a füsgáz java a legrövidebb úton áthalad a bemenet és a kimenet között és csak egy része az, amely valóban bejárja a harang felső régióit (a hölgy mérései is ezt támasztják alá).
Ráadásul itt is látható az a sajnálatos jelenség, hogy még mindig sokan úgy képzelik el (néha komoly szakemerek is belesnek ebbe a hibába), hogy a kályhában a füsgáz "magától" halad előre és nem úgy ahogy illene: legtöbbször a kémény a lég-szivattyú és nem a tűz a pumpa.
"Ha olyan jó a hatásfoka a kísérleti kályhának akkor miért látok a kéményen füstöt kijönni? (2*)"
Azért mert ez egy tesz sorozat volt, különféle tűztér variációkkal. Az utolsó tesz esetén megépítette a klasszikus "rakéta" tűzteret és mint a táblázat is bizonyítja ~98% égéshatékonyságot ért el.
De mondhatnám Peter van den Berg (Peterberg) munkáját donkey32 rakétakályhás fórumán aki szintén hasonló eredméyneket kapott.
De ha el sem olvasod amiket belinkelünk akkor miről beszélünk ?
"A faelgáz módszert azért választom ,mert az általam eddig tanulmányozott tűzterek egyike sem győzött arról .hogy a fűtőanyagban lévő energiát magas hatékonysággal a kályhában tartaná."
Ha a tűztér hatékonyságára gondoltál pl. ezen mit javítassz a faelgázosítóddal ?
A régi kazánból a rostély és felette lévő önetető tartály lesz beépítve.
Az összes többi szerkezeti elem épített lesz- samottból , km.téglából stb.
Ez a kályha faelgáz módon lesz üzemeltetve vagyis 300 C fokig direkt megy az égéstermék a kéménybe aztán a keletkező gázok a parázson áthúzva maradéktalanul elégnek.
A keletkező hőt harang rendszerben megfogom.
Ennek lehet egy változata a csővezetéken való elszállítás .
Ekkor a samottmagot függőleges csövekkel látjuk el miket alu-felül 2"-osba kötünk be.(Kívűlről!).De ez már más téma.Erre írtam azt ,hogy ez a jelenlegi rendszerem analógiája 2*-es hatékonysággal.
Ez a kályhát a tartály és a faelgáz üzem különbözteti meg az eddig megszokottól.
Szerintem ettől még épített kályháról van szó...
A faelgáz módszert azért választom ,mert az általam eddig tanulmányozott tűzterek egyike sem győzött arról .hogy a fűtőanyagban lévő energiát magas hatékonysággal a kályhában tartaná.
"Előrebocsájtom, hogy a napraforgó szár apríték elégetését kazántestben nagyon jó ötletnek tartom-----Na,akkor van végre valami amiben egyetértünk .Már bizonyított szilvalekvárfőzéskor is rézüst alatt katlanban,hurkafőzéskor és persze a tavalyi telén ezzel fűtöttük a kemencén keresztűl az egész házat."Vagyis a tömegkályha pont attól jó (többek között), hogy az égés rövid ideig (1-1,5 óra) tart, míg a hőleadás hosszan (állt. 24 óra). Nyílván ez a belső magnak, de különösen a külső nagy tömegű köpenyfalnak köszönhető. Ez nyújtja el, a rövid idő alatt felszabadult hő leadását."-----Nos itt a bibi!Ha szálában tenném tk.-ba a kórót kb.150 l-es nettó tűztérre lenne szükség ui. saját mérés szerint a kóró sűrűsége szálban kb.8-9 l/kg.Létezhet ekkora méretű tűztér?Mekkora ajtó kellene ehhez?A nagy tömegű tűztérnek nagy a hőtehetetlensége, így soká tart a bemelegedési szakasz ezáltal lecsökken az optimális hőfokon történő égésre jutó idő -csökken a hatékonyság.Ezekre a kérdésekre nem találtam választ ezért -külső sugallatra-az aprítás és a tartályban való elhelyezés mellett döntöttem.Ez nem jelent feltétlenűl folyamatos üzemet .Az üzem addig tart amig a tervezett mennyiség beöntésre és elégetésre nem kerül.Mondjuk 8.-10.-15 kg.
" folyamatos adagolású tartály; illetve a tömegkályhát (?) alkotó samott/tégla összeépítését."
-----Ez egy tesztkályha lesz .Csak azért lesz beletéve a régi kazán rostélya és tartálya hogy csökkentsem a költségeket.Arról szó nincs .hogy víz is lesz benne.A többi rész már épített lesz.
"A fentiek miatt, (és mivel gyakorlatilag itt egy hete nem is válaszoltak az ötletedre) én is ajánlom, hogy ennek az 'égetőműnek' a kitárgyalását az idevágó fórumon folytasd:
kiprobaltam 2 dolgot. Egy amc edenyben sutottem szalonnat. Fel ora volt. Majd egy alu edenyben. 15 perc. Szoval most a direktben a villanytuzhelyen sutes van, hatekonysag legkiralyabb lesz amit senki es semmi nem uberel. Tomeg nelkul. Es meg tegla sem kell, csak tobb suroloszer.
Szival lehet a szoba futeset is igy kellen megoldanom. A szoba falai sokkal nagyobb tomeguek mint a tomegkalyha. Valaki nem tud gazalarc boltot?
Előrebocsájtom, hogy a napraforgó szár apríték elégetését kazántestben nagyon jó ötletnek tartom:
"akkor is jó lesz egy dologra tuti:Hőcserélős víztárolót fogok vele hajtatni. Most a fagáz üzemű ,folyamatos működésű épített kályha tervét próbálom összekovácsolni"
De:
1. ha bontott kazán hőcserélőt teszel kályhába (meg önetetőt), akkor az előző hozzászólásom erre is igaz.
2. De ha szuper jó hatásfokú égésteret sikerülne is összehozni, attól még a folyamatos adagolás miatt, és a vízteres kombinálció miatt kazánról beszélünk már, és nem kályháról.
3. Egy ilyen belsőt, vagy mondjam úgy, hogy működési struktúrához (vagyis a folyamatos adagolású önetetővel ellátott tűztér) nem illik a tömegkályha külső!
Vagyis a tömegkályha pont attól jó (többek között), hogy az égés rövid ideig (1-1,5 óra) tart, míg a hőleadás hosszan (állt. 24 óra). Nyílván ez a belső magnak, de különösen a külső nagy tömegű köpenyfalnak köszönhető. Ez nyújtja el, a rövid idő alatt felszabadult hő leadását.
Ha Te folyamatos égést, tűzteret szeretnél, akkor arra fölösleges, sőt célszerűbb a gyorsabb, folyamatos hőleadás. Vagyis javasolnám emiatt (is) hogy kandalló jellegű (vízteres kandalló pl.) struktúra megépítését. Ezt indokolja az acélból/vasból készült kazánhőcserélő, és folyamatos adagolású tartály; illetve a tömegkályhát (?) alkotó samott/tégla összeépítését. Ezeknek különböző hőmérséklete van, különböző hátágulási eggyüthatójú anyagok! Vagyis ezek illeszkedési pontjait/csomópontokat rendkívül nehéz/nagy odafigyelést igényel korrektül megoldani. Úgy, hogy az 3-4-kitudja hány év mulva is jól tömítsenek. Sokkal jobban járnál hosszútávon, ha egynemű, homogén anyagból építenéd meg! Vízteres kandalló/kazán belső működés; és a külső filing bármilyen lehet a kandallókhoz hasonlóan.
A fentiek miatt, (és mivel gyakorlatilag itt egy hete nem is válaszoltak az ötletedre) én is ajánlom, hogy ennek az 'égetőműnek' a kitárgyalását az idevágó fórumon folytasd:
A tűztbe építik be. Ez egy kazán hőcserélőjéhez hasonlóan: az ebben felmelegedett víz fűti a radiátorokat/...
Az alapvető gond(ok) ezzel:
1-a tűztérben soha nem tud kialakulni normális égés, hiszen a víz(max 90 C) hűti folyamatosan az égést, (elégtelen égés, CO, korom,...); (tűztér hatásfok nagyon gyenge),
2-az alacsony égés miatt a tűztérből a kályha járataiba kilépő füst hőmérséklete jóval alatta lesz a normál kályháéban szokásosnál. Tehát ezt az alacsony hőmérsékletű füstöt még belevezetik a kályha iker svéd/lengyel, akármilyen járatába, ahol még jobban lehűl. Emiatt a füst harmatpont alá is kerülhet (magasabb nedvességtartalmú fánál garantált!!! :-( . Nedvesség (víz) + korom => elkátrányosodik a kályha.
3- Mivel nem csak azt az 1-2-3... helyiséget fűti a kályha, amit normál módon elvárható lenne, ebből következik, hogy ha kimeneti oldalon nagyobb 2-3-4 szeres teljesítmény kell; akkor 2-3-4-szer annyi fát kell beletenni bemeneti oldalon. (Emellett ez felhasználói oldalon azt jelenti, hogy kezd folyamatos fűtésűvé válni. Kazán lesz, nem kályha).
Márpedig belátható, ha egy év alatt 3-szor annyi fát eltüzelünk, akkor a kályha (???) élettartama harmada lesz :-(
Arról nem beszélve, hogy az elmúlt télen egy vihar következtében anyukámnál itt a hajdúságban 3,5 napig nem volt áram. A cserépkályhával fűtötte a szobát. A hűtőszekrény/fagyasztó leolvadásától nem nagyon kellett tartani :-(
Tehát ha egy ilyen központifűtéses, kazán/kályha fűti a házat: arra is gondolni kell, hogy hosszabb áramkimaradásnál még 'sima kályha üzemmódban' sem lehet használni, mert kályha robbanás lehet belőle! Egy hagyományos kályha esetében legalább azt a tert jól, illetve az oda nyíló helyiségeket némileg, de fűti!
Nos ezzel kell kalkulálni egy ilyen tüzelőberendezés telepítésénél. És ez álltalánosságokban igaz: cserépkályhára is, mint tömegkályhára.
Hogy mi is az ami szerencsés ?Amikor hosszú hónapok tervezése és kivitelezése után beindult az első fűtőművem azt hittem a befektetett energia meghozta gyümölcsét...
Amióta itt vagyok ezen a fórumon (is)- talán fél éve -már másképpen látom a dolgokat...Valamit már építettem-jó is ,de mások már sokkal jobbat is tudtak /tudnak.Folyamatosan tanulni kell és ha "-elfogynak a kérdések -",akkor ismét építeni kell -de már egy sokkal jobb égetőművet.
Megismertem a kemencém előnyeit ,hátrányait, korlátait.Ha lesz ettől hatékonyabb égetőművem akkor is jó lesz egy dologra tuti:Hőcserélős víztárolót fogok vele hajtatni.
Most a fagáz üzemű ,folyamatos működésű épített kályha tervét próbálom összekovácsolni.Ez mehet két variációban is :1--az égés folyamán felszabaduló energiát a kályhába épített tömegben megfogom,tárolom
amit az magából lassan kiadva fűti a körülötte lévő teret.
2--az energiát a tűztér köré telepített hőelvonó szerkezettel elszállítom csővezetéken.
Ez utóbbi elméletben ugyanaz mint a kemence esetében csak itt sokkal!!! 2* jobb a hatékonyág.
Van egy tézis ami bármilyen fűtőmű esetén megállja a helyét:Hőt elvonni tűztérből nem célszerű!!!
A lehető legjobb hatásfokú égés megvalósulása után keletkezett égéstermék energiáját kell hasznosítani .A Központi fűtéses, épített kandallókályha fórumban írtunk erről pár hozzászólást.
Valami elektromos kábel is be van építve a cserépkályhába pont az áthidaló mellett... Hihihiiiii....B+ ...és elveszi a munkát más elől, nyilván jó olcsó volt...Hát az a sütő is egy röhej, abban még egy alma sem fog megszottyadni, engem meg kioktat és nagyképűnek nevez...Kérdezne meg olyat, aki már látott sparheltet.
Mondtam már, hogy köszöni Virág a virágot, a gyerekek a csokit, a vendég csajok meg a Szomoródnit? Kb 2 percig tartott.
"Egy fordított égésű tűzteret úgy célszerű megépíteni hogy a tüzelőanyag tároló részét is lehessen használni felső égésű tűztérként"
-----Természetesen így kell.A régi kazánom is úgy működött ,hogy a tüzelőanyagtároló alján -a rostélyon -először valamiből egy jó tüzet kellett rakni .Amikor ez beindult -akkor zúdítottam be az aprított napraforgókórót.Ha nem sikerült elég jól akkor csak füstölt össze -vissza ,de csak nagy nehezen indult be.
A kazán esetében az égési levegő adagolás- a tűztérajtón keresztül- előlről ,valamint a rostély felől alulról történt.Az égéstermék a tűztérajtóval átellenben alul,a parázs magasságában távozott a füstcső irányába.
"egy váltó szelep beépítésén is el kellene gondolkozni ..."
------Gondolom ez egy kar ,ami a primer égéstermék útját lezárja a kémény felé és így a parázson való áthaladásra kényszeríti.Nyilván enélkül a fordított égés meg sem valósulhat.
Egy fordított égésű tűzteret úgy célszerű megépíteni hogy a tüzelőanyag tároló részét is lehessen használni felső égésű tűztérként mivel hideg indításnál az alsó átvezető torok ha nem hevült fel 300 fok fölé nem igazán indul be az utóégés, egy váltó szelep beépítésén is el kellene gondolkozni ...
"Akkor forditott égésű rendszeről beszélűnk, a tároló alatt lenne a másodlagoségés kamra, (hasonlóan mind a faelgázósító kazánok töbsgégénél)?"
------Igen, ezt tervezem.Erről régebben már ejtettünk pár szót a "Vizeskályha" fórumban is .
A biomasszával fűtött tűztér helyigénye (egyszeri betáp esetén 170 l) ,valamint a tökéletes égésre való törekvés igénye miatt úgy döntöttem -ebben az irányban gondolkodom tovább.
"A keletkezett fagázókat csak egy írányban vezetném, csak egy útóégető kamrában, nem kettőben. Minek bonyolitani."
-------Természetesen én is egy darab fagázégetőre gondoltam.Innen vezetném több irányban az égésterméket.
"A füstgázokat(égésterméket)elvezetni hőleadó felület fele az egy másik dolog..."
------Na ,erre gondoltam!
"Egy lakásban épített kályhának miért kell szimetrikus belső szerkezeti felépítésű legyen?"
------A kályhát a lakás geometriai közepére építem.Fontos az egyenletes hőleadás a tér minden irányába.Ezért gondoltam a tengelyszimmetrikus elrendezésre.
"A samott normál km.méretű és úgy bontott ,hogy tűz még talán sohasem érte.Ez úgy lehet ,hogy egy vegyes kazánt burkoltak- kívűlről- vele.100 egynéhány egész meg a felek.
A bolti ár felét ajánlottam érte- elfogadták.Szerinted jó-e az ár?"
Így már jobban hangzik...
"A régi kazán belsejét használom gáztermelő tűztérként-ez önetetős .Az aprított kóró mintegy 70cm hosszan fér bele a tetején ajtóval.Ez alá lesz beépítve a fagáz elégetésére szolgáló tér.Ide kellene bevezetni az előmelegített levegőt.Arra gondoltam ezt a Te módszereddel állítanám elő-vagyis az égésterméket áthúznám az egész égetőmű alatt fagáz üzemmódban."
Akkor forditott égésű rendszeről beszélűnk, a tároló alatt lenne a másodlagoségés kamra, (hasonlóan mind a faelgázósító kazánok töbsgégénél)?
"Nos, ezt a meleg levegőt kellene egyenletesen szétosztani a fagáz térben a minél jobb keveredés érdekében."
A hasonló égésű tüzelő berendezés gyártók a fagáz átvezető torokban vagy közvetlen útána vezetik be a másodlagos levegöt.
"Miért írtad azt ,hogy a fagázokat csak egy irányba vezetnéd?Tudom a Te kályhádban valóban így volt ,de szerintem szimmetrikus elrendezéssel kellene inkább próbálkozni .A lakásban felépítendőnek minden bizonnyal annak kell lennie."
A keletkezett fagázókat csak egy írányban vezetném, csak egy útóégető kamrában, nem kettőben. Minek bonyolitani.
A füstgázokat(égésterméket)elvezetni hőleadó felület fele az egy másik dolog... Egy lakásban épített kályhának miért kell szimetrikus belső szerkezeti felépítésű legyen?
A samott normál km.méretű és úgy bontott ,hogy tűz még talán sohasem érte.Ez úgy lehet ,hogy egy vegyes kazánt burkoltak- kívűlről- vele.100 egynéhány egész meg a felek.
A bolti ár felét ajánlottam érte- elfogadták.Szerinted jó-e az ár?
Ma majdnem elkezdtem rajzolni-volt egy kis pangó időm-,de nem volt nálam eszköz...A fejemben azért nagyjából összeállt a kép.
A régi kazán belsejét használom gáztermelő tűztérként-ez önetetős .Az aprított kóró mintegy 70cm hosszan fér bele a tetején ajtóval.
Ez alá lesz beépítve a fagáz elégetésére szolgáló tér.Ide kellene bevezetni az előmelegített levegőt.Arra gondoltam ezt a Te módszereddel állítanám elő-vagyis az égésterméket áthúznám az egész égetőmű alatt fagáz üzemmódban.Ekkor létrejön egy alulról fűtött padka ami a másodlagos levegő előmelegítését szolgálja,-mint a Te tanulmánykályhádban.Nos, ezt a meleg levegőt kellene egyenletesen szétosztani a fagáz térben a minél jobb keveredés érdekében.
Ezen még gondolkodom.
Miért írtad azt ,hogy a fagázokat csak egy irányba vezetnéd?Tudom a Te kályhádban valóban így volt ,de szerintem szimmetrikus elrendezéssel kellene inkább próbálkozni .A lakásban felépítendőnek minden bizonnyal annak kell lennie.
Szerintem az a válaszfal megállt azon a hosszon a levegőben -mint a jó kőműves....A hidaló alatta csak dísz.
Az ajtótok meg az a régifajta amiben belűl rúd van .A legkisebb szelvény amit ebből láttam az kb.10*10 .Ez adja az egész tok merevségét a sarokban fakötéssel .
A bonott samott lehet hogy új korában jó minőségű volt, tudtommal ezek általában ípari égető -olvasztó kemencékből kerülnek ki
az IP(indikator piroszkopik 169,175,177..., olvadási pont) mutatojúk magasabb lehet, talán tömörebbek kicsivel, 40A tipustól fölfele, viszont hősokra érzékenyebb, folyamatos űzemre szokták használni. De kisérletezni (udvaron) jó lehet, ha valami tartosabb építményre gondolnék akkor megfontolnám a használatát...
"Egy kis segítség ,azért néha -jól jönne!"
Ha rajzolnál valamit az elképzeléseidről talán könnyebb lenne segíteni.
"De kályhát végképp nem szabad ajtó tokra ráépíteni!"
Igaz, de ez a kép nekem még nem mond semmit, bízom benne hogy trüközött egy nem látható áthídaló megoldással...:)
"Ha elvégezte volna a kályhás iskolát, akkor illene tudni, hogy fától, éghető anyagtól 10-12 cm távolságot KELL tartani.
Ez is igaz, modjuk hogy az útolsó lambéria és tartó léce már nincs ott, illetve feltételezzűk hogy a tűztér mögötti falon lévő léceket is le ledtek szedve, bízom benne hogy így van...:)
"És azt mondja, hogy az index fórumon butítják a népet elképesztő baromságokkal!"
"Az apríték alja rostélyon áll.A rostély alja felől- tűztérajtón adagolt -primer levegő segítségével begyújtjuk ,a felszabadult gázokat két oldalra vezetve további -szintén adagolt-szekunder levegővel elégetjük.
A keletkező hőt harang rendszerű kályhában megfogjuk."
Lehet hogy a gázokat csak egy írányban vezetném...
Az 5357 hozzászólásban az első linkben szereplő egyszerűbb kisérletet tovább lehetne gondolni, hasonlóan, az udvaron kisebb arányokban megépíteni valamit, kéményként valami csővet használni... és majd beszámolsz róla.
Először is kösz a linket,sajna még nem volt időm áttanulmányozni.
Másodszor a téma iránti érdeklődést és/vagy a segítőszándékot értékelem nagyra.Ritka manapság az ilyen hozzáállás egy olvtárs extrém fűtőanyaga kémiai feltérképezésének irányában .
A témára térve:"Ha a nagy felület miatt a szárból hitelen annyi fagáz keletkezik".
Ha kisebb felület lenne akkor a gázosodás intenzitása is csökkenne?
-----A napraforgószárat évekkel ezelőtt kazánban fűtöttem el.A kazán tetéjét kivágtam és illesztettem rá egy tartályt.A tartályba aprított napraforgószárat adagoltam ami a saját súlya alatt és az égés intenzitás által vezérelve haladt lefelé.Ennek a fűtési módnak a hatékonyságáról most nem beszélnék...Működött de nyilván van/volt nála sokkal jobb is.
Arra gondoltam a fenti elrendezést vajon lehetne-e adaptálni épített kályhába.
A tűzteret felülről -egy ferde csúszdán keresztűl megtöltjük aprított kóróval .(A csúszda a kályha elülső síkjában természetesen ajtóval zárva.) Az apríték alja rostélyon áll.A rostély alja felől- tűztérajtón adagolt -primer levegő segítségével begyújtjuk ,a felszabadult gázokat két oldalra vezetve további -szintén adagolt-szekunder levegővel elégetjük.
A keletkező hőt harang rendszerű kályhában megfogjuk.
Igazából sajnálom a srácot és a büszkeségét is. Nem tudom, miért nem kérdez meg cserépkályhást erről arról. Nekiállni olyannak, aminek még én sem állnék neki. Nem olyan sokára elég sok garanciális problémája lesz.
"A tüzelőadagoló hordó oldalát, ahol nem érintkezik az égéstér-hordóval, le kell hőszigetelni. Így talán nem kell minden szárvégnek a tűzcsatornába esni, idővel mindenütt megindul a gázodosás."
Lehet hogy én inkább hűteném azt a tüzelőadagoló felső részét....
De lehet hogy ez már nem tömegkályhás topicban való. Bocs az Off-ért
Nem én mondtam :-) De mondjuk mondhattam volna :-)
Ezt sok féle névvel lehetne nevezni, csak Masonry Heather-nek nem, főleg nem svédnek, és ellenáramúnak.
Ez inkább olyan mint a 3 aknás (3 járatos) cserépkályha, csak a külső fala tégla, és nem kályhacsempe.
Ilyen az, aki baromságokat emleget, miközben baromságokat beszél.
Az, hogy a felső része nem függőleges, az csak esztétikai dolog.
A sütődobozt sem építettem volna be így, az tuti :-)
3-4 soros talp! ?
Maga a kályharész: nem tudom, szerintem a tűztérjáratok arányai nem valami jók.
Ez arról jutott eszembe, mert elhívtak nemrég, hogy bontsak el egy cserépkályhát. Csempét megjelölve, megtisztítva eltároltatták.
Kérdem tőlük: miért kell elbontani?
(Ma már nem bonttatják el a kályhát, ha jól működik, jól fűt; az értékes dolog mindenkinek:-)
Szóval azt mondták, hogy nem használták, mert füstölt, meg nem fűtött rendesen.
Belül tiszta korom, kissé kátrányos volt.
Az volt ilyen trapézos kívül, hasonló füstjárattal, belső elrendezéssel.
Ilyen függőleges fugát amúgy nem csinálnék. (Csinált már valaki?)
Téglakötés az gyakorlatilag nincs. A cserépkályhánál, a sifra(ék) is összetartja (köti) a csempéket, meg a forsíbolás, ami átlapolja a csempéket, a dróton kívül.
"A fenti megoldást én úgy módosítanám napraforgószárra, hogy a tüzelőanyag-beadagoló nyílásra applikálnék még egy hordót, aminek a fedele abroccsal zárható. Teletenném szárral, zárnám, alul begyújtanám. Mármint a hordó alatt lenne még egy levegőzőlyuk, mégpedig osztott. Az alsó járatban előmelegedne a levegő, és a függőleges részen csatlakozna be, mint másodlagos égési levegő. A felsőben begyújtanék, lehet kellene még egy pc-ventillátor is, hogy ez simán, visszafüstölés nélkül menjen. A két hordó távolsága és a köztük lévő hőtároló-hővezető sár mennyisége kísérletezést kíván. A tüzelőadagoló hordó oldalát, ahol nem érintkezik az égéstér-hordóval, le kell hőszigetelni."
"A megoldás a kétaknás megoldás, ahol a tüzelőanyag jelentős része nem kap hőt, nem bomlik. Szóval ha sok napraforgószáram lenne, akkor én ilyesmiből indulnék ki:
Ismerem a srácot, segítettünk neki ebben-abban. Cserépkályhákat építeni, stb. Most ímélezek vele emiatt a megjegyzés miatt, ami eléggé felbőszített mert nyilván erről a fórumról beszél, mert nincs mégegy tömegkályhás fórum.
Tegnap amit leírtam, azok nagyjából a cellulóz és a lignin bomlástermékei. A kukorica, napraforgószárra inkább a cellulóz a jellemző, ami kevésbé telítetlen, azaz feltehetően könnyebb a gázát kormozásmentesen elégetni.
A másik, amiről nem írtam, hogy még a faanyag kémiai hőbomlása előtt távoznak az illékony összetevők, amik inkább csak elforrnak, (nem kell kémiai átalakulás a gázzá alakulásukhoz) például a tűlevelűek gyantatartalma (az akácban is van kb. 4-5%) Ezek erősebben fafüggők, hogy ezek mik. Gond lehet, hogy mivel nem kémiailag kötöttek, már akkor távozni kezdenek, amikor még nem elegendő a hőfok az égésükhöz. Egyszer sikerült anyámnak így felrobbantani a cserépkályhát. A nem túl intenzív parázsra jó sok dióhéjat pakolt. A dióhéjban is van valami olajos összetevő, ami könnyen távozik, de csak magas hőfokon gyullad. Tele lettek a füstjáratok fagáz-levegő keverékkel, majd a felerősödő tűz berobbantotta az egészet. A kályha teteje felnyílt, mint a cserobili atomerőmű...
Visszatérve a napraforgószárra, a fő baj nem a gázainak éghetősége, hanem hogy túl vékony. Már írták, most próbálom máshogy is megvilágítani. A kéménynek van egy maximális áteresztő-képessége, ha adott a füsthőfok, mint hajtóerő. Ha a nagy felület miatt a szárból hitelen annyi fagáz keletkezik, hogy alig fér ki a kéményen, akkor a légbeszívó nyílásoknál már alig lesz vákuum: kevés levegőt szív be a tökéletes égéshez, hiába nyitod a légbeengedőklet akármekkorára. (Ha azok a tűz vonalában vagy feljebb vannak, még ki is puffangat a füst a kazánházba, ahelyett, hogy levegőt szívna.) Emiatt oxigénhiányos, kormozó lesz az égés, füstölni fog.
A megoldás a kétaknás megoldás, ahol a tüzelőanyag jelentős része nem kap hőt, nem bomlik. Szóval ha sok napraforgószáram lenne, akkor én ilyesmiből indulnék ki:
(Megjegyzés: érdekes, hogy a kémény akkor is füstöl, amikor éppen mélyebben van, mint a tűz. Ez amiatt van, mert a hordó belsejében lévő füstjáratban forró gázok vannak, kívül pedig már a hordó által lehűtött hűvösebbek, ami önmagában biztosítja az égésnek a hozatot, nem kell kéményhuzat. A skandináv tömegkályha is ilyen, ezért lehet a kijövő füstöt megtekerni fűtött padkákban. De gondolni kell arra, hogy ilyenkor helyenként túlnyomás állhat elő, azaz ha kilyukad a kémény, akkor nem beszívja a fals levegőt, hanem kimegy a füst. Továbbá a túlhűtött füstből savas víz csapódhat ki, feltehetően emiatt használnak rozsdamentes kéménycsövet a videóban.)
A fenti megoldást én úgy módosítanám napraforgószárra, hogy a tüzelőanyag-beadagoló nyílásra applikálnék még egy hordót, aminek a fedele abroccsal zárható. Teletenném szárral, zárnám, alul begyújtanám. Mármint a hordó alatt lenne még egy levegőzőlyuk, mégpedig osztott. Az alsó járatban előmelegedne a levegő, és a függőleges részen csatlakozna be, mint másodlagos égési levegő. A felsőben begyújtanék, lehet kellene még egy pc-ventillátor is, hogy ez simán, visszafüstölés nélkül menjen. A két hordó távolsága és a köztük lévő hőtároló-hővezető sár mennyisége kísérletezést kíván. A tüzelőadagoló hordó oldalát, ahol nem érintkezik az égéstér-hordóval, le kell hőszigetelni. Így talán nem kell minden szárvégnek a tűzcsatornába esni, idővel mindenütt megindul a gázodosás.
Szóval az ajánlott Hans-Peter Ebert könyv nem túl sokat ír a fatüzelés kémiájáról, úgyhogy azt bővítem saját gondolataimmal.
A láng ugye a fagáz égése, tehát ha meg akarjuk tudni, hogy mi ég, akkor a "fa száraz lepárlása" nevű eljárást kell lefolytatnunk. Ilyenkor a fát oxigéntől elzárva hevítik, visszamarad a faszén, a keletkezett gázt pedig lehűtve lecsapatják, szétválasztják.
Régebben ez a vegyipari alapanyaggyártás fontos lépése volt, ma már nem jellemző, úgyhogy csak régi leírásokra bukkanok a neten. Pl:
Szóval a fagáz fő összetevői a metil-alkohol (faszesz néven is ismert), allyl-alkohol (mai kémiai nevén 2-propenol ), ecetsav valamint aceton. Keletkezik még a "kátrány" nevű keverék (nem pont ugyanaz, mint a kőolajgyártáskor keletkező kőszénkátrány), ami kémiailag elég változatos. A lignin és a cellulóz "töredékei": egy vagy több benzolgyűrű, -OH csoportok és rövid szénhidak, illetve nem aromás telítetlen szénhidogének és alkoholok. A vasúti talpfák és távíróoszlopok kezelésére használták, főleg a benne lévő fenol miatt minden-ölő hatású.
>Mitől is van szúrós szaga a tökéletlen égésű napraforgókórónak ?
-Bármilyen tökéletlen égésű füstnek szúrós szaga van, elég sok mindentől :) De kiemelt helyen áll a faszesz tökéletlen égésekor keletkező (szúrós szagú) formaldehid. Ez egyik fő faktora a füstölés tartósító hatásának, mert a formaldehid nem túl egészséges a baktériumoknak - mondjuk amúgy az embernek se :) (Érdekes, hogy a bútorlap égetése tiltott, mert formaldehiddel tartósítják, így nehéz úgy elégeti, hogy a füstje tiszta legyen, de a vizes fa égetése nem, pedig ugynaúgy beteríti formaldehiddel a környéket...) Meg más savas jellegű gőzök (fenol, ecetsav) szintén okolhatók a füst kaparós-szemfacsarós-szúrós hatásáért.
Mint előbb írtam ,tanulmányozom a Hans-Peter Ebert által jegyzett kiadványt.Bár korábban megtettem volna ,akkor nem kérdeztem volna ilyen butákat.Javaslom,Te is forgasd figyelemmel és akkor mindkettem megtudjuk :Mitől is van szúrós szaga a tökéletlen égésű napraforgókórónak ?
De megelégednék egy működő kandalló látványával is. Nagyon sokat hallottam a kandallókról, de működésközben látni csak egyet volt szerencsém, jó messze, a Loire partján.
A CO az színtelen, de a korom az nem! Én nem csak CO-t írtam, hanem Co+korom!
Vagy nem?
Ha kélrdezel, egyí kicsit pozitívabban kellene hozzáálni, és nem kioktatóra venni talán.
Másrészt, hameg vágod hogy kell tömegkályhát építeni, (amit kétlek), akkor miért vannak a kérdések?
Szóval nekem ez olyan visszás dolog, hogy tanácsot kérsz, kérdezel, és a pozitív segítő szándékú választ visszautasítod, és feleslegesnek mondod. Hogy arra neked nincs szükséged. Különben sem igaz, stb.
Ez csak úgy jött elő, hogy gyüjtögettem a használt étolajat, majd mikor megtelt 2 ballon elsattyogtam a helyi hulladék udvarra. Leadtam, gondoltam megköszönik , de azt se monták, hogy kukk.
Azóta máshol helyezem el. Néha elégetem. Pl. úgy hogy fűrészport leöntök ezzel és be a cserépkályhába, néha odaadom kazános ismerősnek.
Még a gázkorszak előtt a levágott disznókat szalmával perzselték, vagy a módósabb helyen un. malacperzselővel. A lényeg jó száraz akácfából készitettek olyan fakanál/seprűnyél vastagságú , legyen 2 -3 cm átmérőjű anyagot , azt tették a pörzsölőbe és fújtatva bizony égett az tiszteségesen. Majd szintelen lánggal.
Rendkívűl furcsa de minél szárazabb a fűtőanyag annál nagyobb odafigyelést igényel a tiszta égés megvalósítása.Sokkal könnyebben befüstöl...
Szerintem kicsit tévúton jársz, nem a száraz fűtőanyaggal van a probléma, ugyan miért lenne probléma, ha nem kell fölöslegesen vizpárologtatásra fordítani azt az energiát, amivel fűteni is lehetne?.
Szalmánál meg egyéb ilyen izéknél, de még apró fadaraboknál is inkább a nagy hirtlenséggel és nagy mennyiségben felszabaduló gázok okoznak problémát. Vagy kicsi a láng és nem tudja begyújtani ezt a gázmennyiséget, vagy be tudja gyújtani de akkor nem biztos, hogy megfelelő mennyiségű levegőt tudsz adagolni. De ha megis mindez összejön, akkor nagyon heves, és nehezen szabályozható lesz az égés, szélsőséges eset a fűrészpor robbanás. Egy módja van a szabályozásnak, az pedig a megfelelő és pontos adagolás, lásd pellet kazán. Szalmabálánál napraforgószárnál, kicsit halva született az ötlet, arra ott van a kemence, viszonylag jó, de korlátozott hatásfokkal. Több értelme lenne azon morfondírozni, hogy lehetne házilag brikettálni mindenféle növényi származékot és azt egy normális tömegkályhában elégetni. De végülis a te dolgod, én mindenesetre nem erőlködnék evvel.
Nem véletlenül mondják, hogy az ideális fa vastagság, 8-12cm körül van. Igaz hogy a rakétakályhák alaptípusa, kisebb botokkal karókkal meg pálcikákkal is szépen elboldogul, csak ott vagy folyamatosan lehet pakolászni, vagy állítva töltik be a fát, de annak ugye csak a vége ég, az viszont meglehetősen hevesen. Ezeknél így oldják meg a megfelelő adagolást, egyszerre csak kis mennyiség ég, viszont gyors gázfelszabadulással..
CO az bizony színtelen és szagtalan, tehát ha nincs füst az még nem feltétlenül jelenti, hogy tökéletesen kiégtek a gázok, maradjunk annyiban, hogy a füstmentes égés inkább csak jó jel...
A CO az nem színtelen és szagtalan?A napraforgómag valóban olajos ,a szár nem.
Van még egy érdekesség az égésében .Rendkívűl furcsa de minél szárazabb a fűtőanyag annál nagyobb odafigyelést igényel a tiszta égés megvalósítása.Sokkal könnyebben befüstöl...
Igen ,a hatásfok miatt tervezem az építést.
Már megbocsáss Sanci bá ,de én magában az építésben semmi különlegességet nem látok a falazatokhoz képest!A témát meglehetős aprólékossággal járom körül és csak akkor látok hozzá -mint már korábban írtam volt -,ha elfogynak a kérdések .Egyébként nem kizárt tanulmánykályha építése sem- egy alárendelt helységben.Ha jól sikerül ,lehet el sem bontom...
Ami engem sokkal jobban izgat az a tüztérgeometria , a másodlagos levegő bejuttatásának módja,
A sötét szín, szúrós szag: elégetlen szén (korom), és CO, szénmonoxid-ra utal valóban.
A napraforgó nagyon olajos. Múltkor a fát kérdezted, ezért a fáról írtam egyébként.
Ha napraforgó szárra, kukoricaszárra akarsz valamit:
1.-nem biztos hogy tömegkályha kell, azért gondold át: a kemencéket erre találták ki!
2.-Ha mégis tömegkályhát szeretnél (mivel a kemencék hatásfoka csak 50% körüli a 70-80%-al ellentétben), akkor viszont:
-valóban speciális kályhát, speciális tűztérrel kell építeni, ahol jó néhány dolgot feltétlenül figyelembe kell venni! (mindenképpen megváltoztatni az alap kályhát).
-az ilyet valóban nem meetingen nem tanítanak. Viszont az alapokat igen!
Vagyis magával a tömegkályha építés sajátosságaival mindenképpen tisztában kellene lenni. Pl:köpeny-mag találkozása oldalt, elől, hátul, ajtónál, ajtó beépítése, kell-e samottal a járatot + bélelni, és ha igen milyennel, és hogyan kell beépíteni, a fedések, magasságok, járat, és egyéb keresztmetszetek, stb, a teljesség igénye nélkül.
Tehát egy ilyet megépíteni JÓL az egy gyakorlott építőnek is kihívás!
Nem biztos, hogy ilyennel kellene kezdened. Vagy ha ilyet akarsz, akkor az alapokat kellene megismerni, és konzultálni a változtatásokról egy gyakorlottabb személlyel.
Bocs a megvárakoztatásért Sanci bá, de szoftverproblémák léptek fel.
Az orvos pedig egészen tegnapig akádályoztatva volt.
Nos,miért is kérdezem ezeket?
Már több alkalommal is említettem,jelenleg a házat kemencével fűtjük.Ezt az égetőművet tervezem kiváltani a tömegkályha projekt során.A fűtőanyag továbbra is napraforgó és kukoricaszár lesz.A kemencével való fűtés során kitapasztaltam a napraforgószár kemencében történő elégetésének sajátosságait.Ezek közül a legfigyelemre méltóbb az ,hogy -mint minden biomassza fűtés esetén -rendkívűl sok égési levegőre van szükség.
Amennyiben ez nem áll rendelkezésre adott pillanatban akkor sötét színű és szúrós szagú égéstermékem lesz,ami nyilván nem az égés tökéletes mivoltára utal.
(Egyébként -odafigyeléssel - a kellő hatásfokú égés rendszerint megvalósul.)
Na,ezért érdekel engem az,hogy milyen gázok szabadulnak fel.
Gondolom belátható -a fentiek figyelembevételével- ,itt nem a szokványos kályháról van szó.Ebből az is következik-ilyet nem építenek workshop-on.
Ehhez hasonlóak azok is, akiknek elég néhány fotó is, hogy 'kitanulják a szakmát'. :-)
Ez a fórum is (nem tudom mennyire figyelted régebben) jórészt arról szól, hogy innen interneten keresztül néhány képről, és rajzról akarják megtanulni a tömegkályhát. Kőművesek, lakatosok, és a többi. (És gondolom cserépkályhások is akik nem akarják bevállalni) anoním módon. Név nélkül. Tele frusztrációval, sértődésekkel, sértegetésekkel. Volt itt aki még a segítő szándékra is pocskondiázott.
Meg emellett az elrontott, félresikerült kályhák! Minden évre jutott 1-2 ami itt is felbukkant. Megnyílt, vagy 40 kg fát elfogyasztó, vagy nem kielégítően fűtő, és a többi.
És nem nagyon megy az emberek fejébe, hogy nem lehet így kályha építést tanulni.
(Arról nem is beszélve, hogy tilos kályhát építeni szakirányú végzettség nélkül!).
Szerintem téglakályhát, tömegkályhát még többen próbálnak így építeni, mint csempekályhát. Azt hiszi az emberünk, mivel kőműves, vagy hobbiból otthon falazott már: menni fog ez! Olyan a kályha is mint a ház: 4 sarka van! Belül van 1-2 válaszfal benne, oszt kész :-) Látta 1-2 képen (vagy nállad építés közben :-) hogy csinálja, tehát uccu neki!
A gond ott van, hogy elég 1 helyen elrontani valamit (pl. egy fordulóját a füstnek, stb) hogy ne legyen rendes huzat az egész kályhában, és rosszul működjön, vagy féloldalassá váljon, és a többi.
Tömegkályhánál pedig még több a hibázási lehetőség.
Én ezért tartom jónak, az ilyen meetinget/bemutató/kaláka építést.
Nyílván itt nem az egész szakmát tanítja/tanulja az ember.
De ha már saját részre szeretne magának kályhát építeni (nincs munkadíjra pénze, stb) akkor legalább 1-et végignézhet az elejétől a végéig.
Ott a habarcs megkeverésétől, a külső felület tisztításig mindent lát/csinál =>megért. Amit nem ért, megkérdezi!
Természetes, hogy ettől nem válik kályhássá, de legalább EGY PONT OLYAT meg tud építeni otthon; mivel látta, megértette, lefotózta, kipróbálta, stb. Még akkor is, ha nem szakmabeli.
Összehasonlítatlanul jobb esélyei lesznek, mint a 'tanult kőműves' ismerősödnek. :-) Bár lehet, hogy Ő kimagaslóan inteligens, és nincs szüksége ilyenekre! :-)
Teljesen frankó. Múltkor tőlem is "elleste" egy kőműves a szakmát (aki egyébként géplakatos eredetileg, de a kőműves szakmát már korábban "elleste", és most abból jobban él). 4 nap alatt összesen kb egy órát mellettem töltött, megnézte mit csináltam (nem azt, hogy mit csinálok éppen, vagy hogyan csinálom), majd közölte, hogy nagyon hasznos volt ez számára, mert nem tudhatja, hogy a jövőben miből kell majd megélnie az ember fiának, és most már ehhez is ért.
Tök jó. Szóval ő nagyjából 1 óra alatt képes volt megtanulni azt a szakmát, amiért mások éveket gürcölnek iskolában, mester mellett inasként. Egy zseni.
Köszi a véleményt !Az Ő lehetőségeik valóban mások.Most úgy gondolom a fejlesztés vezérfonalát ott hajtják leggyorsabban előre.A saját lehetőségeinkel tisztában vagyok.Szerintem azért jó tudni mások hol tartanak.Amennyire tudom Romániában és természetesen Oroszországban is vannak kiváló műhelyek.
Visszatérve az általam elindított témára ....
Tehát 100 fokon elkezdődik a fa gázosodása.Milyen éghető gázok is szabadulnak fel?
-----szén-monoxid,
-----kén-hidrogén,?
-----metán stb.
Ezeknek és a többinek vajon mennyi lehet a gyulladási hőmérséklete ?
Kikapni nem akarok, összekapni meg végképp nem :-)
Elutazni, méregetni valóban költség már önmagában is, hátha még a műszer árát is hozzálökjük :-(
Ezért gondoltam hogy itt Debrecenben építeném, legalább ezek a költségek kiesnének.
Gázelemzőt az idén biztosan nem tudok/fogok venni, ahogy írtad is elég horror ára van. Megfizettetni nem tudja az ember.
Azért vannak olyan mnérérsek, amik nem kerülnének sokba. Tűztér, kamra hőmérsékletének, illetve a kályha több más pontjának (kilépő füstgáz hőm.-e).
Olcsón lehet kályha felületi hőm-et is mérni.
Ezekből az értékekből már lehet levonni valamit!
És lennének kisebb átalakítások, amik nem nagy munkával járnának, és akár belülről is elvégezhetők lennének, vagy kivülről kisebb bontással.
Én nem egy fajta kályhát építek. Mások a megrendelői igények, mások a kémények, (bekötési magasságok pl.) Mindíg ezekhez kell hozzáigazítanom a kályhát.
Azóta folyamatosan motoszkál a kíváncsiság bennem, hogy az ilyen-olyan megoldás közül vajom melyik jobb, és mennyivel (dán tűztér, Orosz biotűzteres, vagy anélkül, a különböző másodlagos kamrák, illetve eleve a kamra haszna). Egy ilyen számszakilag diagnosztizált mérés sok mendemondát oloszlatna, és sok kételkedőt meggyőzne (vagy ki tudja :-).
Mert valóban vannak ilyen kályhákról mérések, de az egyik ilyen, a másik olyan. Ha egy kályhán lennének a változtatások, akkor azzal a különböző megoldások/alternatívák közötti hasznosságot lehetne leszűrni.
És nyílván ezek egy része csak gázelemzővel mérhető (el nem éget alkotók, stb). Viszont más kisebb mérések olcsóbban is megoldhatók (szélsebesség mérő, tűztér hő, kilépő hő). Gondolom én :-)
A mostani kályhámon 2* építettem át a másodlagos kamrát, belűlről (ajtón keresztül megoldható volt :-)
Tehát a hőmérséklet, levegő nem túl sok, de elég mennyisége, ... tehát 3T.
Ezért jók ezek a tömegkályhák.
Egyszerre befér a napi tüzelő, nem kell nyitogatni, pakolgatni. Tehát az égés sokkal stíbilabb, vagy talán úgy fogalmaznék, hogy statikusabb, állandóbb!
Azért ott is az elején van füstölés nyílván, de ha felűlről gyújt be az ember, akkor a rakás tetején levő kisebb mennyiség hozza valóban üzemmeleg állapotba a kályhát.
És a nagyobb/egész rakás már optimálisabban, tisztábban ég. (Feltéve persze, ha jól lett megépítve a kályha).
Az ilyen kis kályháknál könnyü túltömni az adagolónyilást, vagy széttúrni a parazsat az elejénél, akkor csinál ilyen pöfögéseket. Itt felénk, ökofalvakban építgetnek előszeretettel ilyesmiket, filléres anyagokból, vagy hulladékokból. Halászhajó kéményéből a gyorsító, meg hasonló megoldások. A kis tüztér miatt elég sokat kell piszkálni, de azt leszámitva, tenyleg jól működnek. Vagy függőleges etetőnyilás aztan léceket meg karókat állítanak bele és igen látvanyosan nyeli be a kályha.
Egy kályaépítő szeánszon való részvétel önmagában még semmire sem garancia. Az amúgy szép honlapon viszont nem sok saját kályhát látni, nagyrészt a nevezett szervezet, illetve tagjainak oldaláról származnak.
Szépek ezek az amerikai kályhák, különösen akkor amikor elgondolkodik rajta az ember hogy kishazánkban, vajon hányan lesznek hajlandóak ennyi samottot beépíteni? Ha valaki saját magának szándékozik ilyen kályhát építeni, annak viszont egy tanfolyan ára már csak aprópénz...de mindenki maga dönti el, mit hajlandó megfizetni...
Üdv Sancibácsi, mivel a gyakorlati tanácsok megvoltak, nem akartam továbbragozni, inkább az elméletről mondtam pár szót. A gyakorlat meg persze jóval összetettebb. A 3T-ből illetve és az égési folyamtból, egyebként a teljes tűztér működését le lehet vezetni, alkalmazni minden egyes tűztérre ill. kályhára, szinte végtelen történet és egyben a kályhaépítés kiinduló pontja kellene hogy legyen. Na ezt abba is hagyom, mert a végén megint kapunk miatta...:D.
Ami az álmodat illeti, csak úgy alapnak, az emberek nagyrészét nem a valóság érdekli, hanem azt akarják, hogy megerősítsék őket abban amit hinni szeretnének. Ha ez nem jön össze akkor következik a duzzogás, de mint látom, nagyjából tudod mire számíthatsz. Na meg az itteni fórumos tapasztalatok..:D
Ha valaki kályházásból szerzi a fő bevételét, akkor nem igazán igazán bölcs dolog egy rakás pénzt kiadni egy gázelemzőre. Ha van elég munka akkor minek, ha nincs akkor meg túl nagy kiadás. Csak akkor van értelme, ha a reklámértékét ki tudja használni az ember, de az további költségekkel jár. Egyébként a büdös életbe nem hozza vissza az árát. Ugye alapból, nem a friss kályhában lehet jó értékeket mérni, ha x idő mulva visszamész, akkor oda egy napod, plusz utiköltség, ha a kedves ügyféllel akarod ezt kifizettetni, annak szájhúzás lesz a vége, ha beépíted ezt a mutatványt az áradba, akkor drága leszel, ha benyeled ennek a költségét, akkor meg magadat sz...tod.
Ez szerencsésebb országokban is leginkább a nyugdíjas kályhások és a jól eleresztett hobbistaknak a játékszere. Vagy, amikor sikerul összeállnia egy komolyabb társaságnak, mert ugye össze is kell rakni meg szétszedni, meg újraösszerakni a mérnivalót, munka és időigényes, nem egyemberes mutatvány. Hogy ezt otthon sikerül-e összehozni...? Maradjunk annyiban, hogy szurkolok. És meg mindig nem hivatalos a történet. A nagy cégek meg nem éppen abban lennének érdekeltek, hogy kiugróan jó értékeket mérjenek olyan kályhákban, amik konkurenciát jelentenek, ráadasul a termékeikre , előregyártott izéikre sem hoz vevőket.
Én személy szerint hitelesnek, veszem az MHA, vagy Lars méréseit, mert innét-onnét csak megerősítésekkel találkoztam, másrészt egy sima logikai eszmefuttatással is belátható, miért és miben tud többet egy tk. egy előregyártott bádogkályhánál, vagy akár hagyományos cserepkályhánál. Na már megint bejön a képbe a 3T.
Hogy miben viszi előrébb a szakmát? Jobb értékekt gyakorlatilag nem igazán lehet összehozni, (persze volt itt olyan nagytudású, aki simán megduplázza a 92%-os hatásfokot is :D) inkább számszerűsíteni, milyen módosításnak milyen hatása van, az mondjuk érdekes és a leg munkaigényesebb vizsgálat lenne. Ehhez már akar egy nemzetközi összefogás sem ártana. Meg mielőtt valami EU-s idióta szokás szerint ki nem talál megint valami eszement szabályt. De ne legyen igazam...
A személyeskedés a vita halála.Én megfogadtam egykoron ezt nem teszem.Szavatartó embernek gondolom magam ezért ehhez tartom magam.
Képzeljétek ,volt egy magyar ember aki résztvett az MHA gyűlésen az idén ápriisban az USA-ban.Ő Nagy Zoltán innen http://kalyha.hu/.Amúgy érdemes ellátogatni a fenti szervezet oldalára is .Itt egy príma album:https://picasaweb.google.com/100099482278258044258.
Miközben gondolkoztam a válaszon eszembe jutott: Várjuk meg mit mond Fidó, ha már Ő kérdezett!
Vagy ki tudja fog-e hozzászólni, vagy csak egy következő kérdés következik (lassan kitanítjuk Őt is :-)
Azért nem bírtam ki, hogy ne szóljak hozzá a témához :-)
(Nameg megtanultuk már: sokan voltak aki csak kérdeztek, és hozzátenni már nem akartak a támához! Miután választ kaptak 1-2 kérdére, felkenve érezték magukat, és rajta! :-)
Aztán megint kérdeztek :-(
De neked AB:
Ezek a hőmérséklet témák igazak amit írsz, úgy álltalánosságban, és elviekben.
De gyakorlatban azért összetettebb, árnyaltabb a kép!
Ez, hogy a Co elég, meg láthatatlan füstölés: ahhoz csak az egyik dolog a tűztér hőmérséklet.
Térjünk ki a 3T-re!
Hiába van hő, ha nincs elég levegő (O2), illetve nem keveredik elég jól!
De ha van elég O2, SŐT TÚL SOK (légfelesleg) az meg az égés (hő) rovására megy.
Tehát: 3 T.
A levegő, meg a hőmérséklet, a gázok keveredése (geometria,...), ezek mind optimálisra kellene, (és legyünk őszinték: optimálishoz közelítőre !!) kell belőni a kályha építésénél, hogy tökéletes, illetve tökéleteshez közelítő égést érjünk el, a kályhában.
Mert!
Hiába a nagy hő, ha kevés levegőt kap, vagy kirántja a kályhából a baromi huzat: korom, és elégetlen C, vagyis: Co lesz az égéstermékben.
De visszatérve ahhoz, amit írtál, (és a Libik is ezt támasztja alá!):
ezek a hőmérsékleti adatok (és a kémiai reakció) a tűztér, és az abban lévő fa egy pontjára vonatkoznak.
Vagyis, magyarul (nem neked, hanem aki nem értené):
hiába van egy fahasáb egy pontján 780-... C (és abban a pirolízist, és az égést tökéletesnek,.... mondhatnánk), ha az egész tűztér hőmérséklete,és az abban folyó égés máshol csak 420 C.
Ezt Libik úgy mondja, hogy a konyhában lévő gáztűzhely lángja lehet 800-900 C fokos, attól még az egész konyhában csak 22 C van.
Szóval hiába van egy fahasábnak (a rakás egy pontján) akármilyen hőmérséklete, ha nem kap elég O2-t az égéshez; illetve nincs idő; vagy nincs keveredés a kémiai reakció kialakulásához. Korom, és szénmonoxid lesz a kéményben.
(Valóban ezt lehetne ellenőrízni egy gázelemzővel. A hazai (M.o-i) kályhás (tömeg)kályhás szakma nyomorúsága az, hogy az több heti munkáért (nem egy ember!) kapott munkadíjából nem telik ki egy ilyen műszer :-(
felépítendő kályha alkalmas lesz átalakításokra, változtatgatásokra, mérésekre, tesztelésre. (Hogy egy örök kasszikust idézzek: a mérnök mér :-)
(olyan nosztalgia fogott el: miért nedvesedett be a szemem? :-)
Meg mitől lett hányingerem??? :-(
Hogy mire számítok?:
-Valós adatokra,
-összehasonlítási alapokra! (melyik jobb, melyik kevésbé, miért..)
-számszerű, vagy azt közelítő adatokra, a kályha égésterét, hőtároló, hőleadó, stb részét illetően: hatásfok, hőteljesítmény, stb..
-méretezéshez, tovább lépéshez, fejlesztéshez: diagnosztizált számszerű alapvető adatokra,
-és: fanyalgásra, kötekedésre, köpködésre, kritizilásra, meg még ezenkívül is támadásra, fanyalgásra, kritizálásra, etc, és egy kis mocskolódásra, és persze jó/vagy rosszindulatú ferdítésekre... :-)
(Ez utóbbi persze nem hat meg túlságosan :-)
Mivel nem vízbe mártva volt a kályha, sőt arra vetemedtünk, (voltunk olyan szemétláda pofátlanok) hogy nem az Országos Mérési Hivatal tette rá a plecsnit, és nem rögzítettük az Országos Meteológiai Hivatal adataival,... és a többi,....
Ezzel szemben ahogy Martin Luter King kezdte:
"VAN EGY ÁLMOM,......"
Nekem is van egy álmom!
Laikus, és kevés (sok?) kályhás részvételével összejön egy olyan csapat, akikkel építünk egy kályhát, amin tudunk ezt, meg azt változtatni. Majd annak a hatását lemérni, továbblépni, tanulságokat lemérni, stb. (Meg elemezni! :-) Szabad ezt a zót használni???? Szerintetek??? )
Korrerk, ellenőrzött számokat, és adatokat kapunk végre a kályha kimeneti pontjairól, stb...
Lehet, hogy nem a Minisztérium álltal delegált emberek lesznek jelen, és nem lesz MHA pecsét a záró eredményen, de nem csak én mérek, hanem lesznek többen akik hitelesítik.
Ismerjük: amit 2 ember tud: az nem titok!
Szóval nekem jó képem van a jövőről:
-amit eddig csak elméletileg, és ilyen olyan mendemondával igazoltak/igazoltunk, azt alá tudjuk támasztani számokkal ezután,
-és kapunk olyan mért eredményeket, amik előre visznek minket, meg a szakmát is!
Ha mar ilyen aranyosan meg lettem szólítva...:D Az előtem szólók utan akkor nezzük egy kicsit mas szemszögből, a fa égésének folyamata felől. 100 fokon elkeydődik a fa gázosodása, 200 mostnemugrikbepontosanhányfokon az égés önjáróvá válik, magyarul hőközlés neélkül is ég a tűz, 400 fokon beindulnak a kémiai reakciok is, előtte gararntált a korom és kátrány gyártás, 700 fokon megszűnik a látható füstölés, a fagázok teljes kiégése viszont csak 900 fok felett 1000 fok körül történik meg.
Szóval a füst nélküli égés nem garancia, csak jó jel, lehet ott még ez-az aminek el kéne égnie, mondjuk szénmonoxid. De ennek a kiméréséhez már valóban gázelemző kell.
Füst nélküli égést azért száraz fával és egy kis odafigyeléssel, a legtöbb kályhában el lehet érni, a 900 fok feleti hőmérséklethez már komolyabb, vastagabb falú és megfelelő geometriájú tűzterek kellenek.
Van olyan utánégető nélküli tüztér is ami képes erre.
Nem te kérdezted, de szóbakerült, hogy lehet-e dán kályhát 14-es kéményre építeni? Lehet, tapasztalatból mondom. De ez már nem fotómásolgatás kategóriája, illetve vannak minimális hátrányai, jobb a legalább 16-os, de ha válogatni lehet akkor inkább 20-as kémény, úgy még egy méretes padkával sem kell sokat bűvészkedni. De gyakorlatilag a legelterjedtebb kémények mindegyikére lehet jól működö dán kályhát építeni.
Én nem tudtam rájönni, mire is vonatkozott valójában a kérdés (meg olyan aranyosan szólították meg AB-t, gondoltam hátha válaszol :-).
A látható égéstermék:
-a kályha belsejében (tűztér, járatok, samotttéglán, .... lerakódott koromra vonatkozik,
-vagy a kémény kitorkolásnál megjelenő füstre?
(Én legalábbis a kérdéből nem vettem le egyértelműen).
A kályha belsejében, különösen a tűztérben látható korom (ha az már fel van fűtve, tehát nem első begyújtásoknál) az egyértelműen tökéletlen égés, rossz hatásfok (alacsony tűztérhőmérséklet).
A kéményfejnél megjelenő füst, ahogy leírtad:
-Ha fekete nem jó (tökéletlen égést jelent)
-világos szürke, szürkés fehér még ok,
-ha fehér az csak a vízgőzre utal.
(Én például elfigyelgetve szakmai kiiváncsiság miatt is: láttam sok cserépkályhát szépen fehéren füstölni). Ez nyílván a jó égésre, és a fa kevés, de mégis látható nedvességére utal. Amiért nincs ez a tömegkályháknál végig, szerintem annak két oka is lehet.
Erről és a dupla harang kályhák sajátosságairól is mindenképpen szót ejtek majd a júliusi bemutató építésen:
Én ha őszinte akarnék lenni: láthatatlan füstöt még csak tömegkályhánál láttam, és annak sem az égés egész időtartama alatt.
Ha nedves a fa egy picit is, akkor már fehéres a füst. De száraz fánál is látható füst, főleg az elején.
Az eredeti kérdésre válasz, hogy ez utánégetővel rendelkező kályhák sajátossága-e? Azt nem tudom. Én eddig csak olyannál láttam. De azért fentartjuk a lehetőséget: amit még nem láttunk, azért még lehet olyan!
Nem úgy mint a paraszt bácsi az állatkertben a zsiráf láttán: ilyen állat nincs is! :-)
"A kályha bemelegedése után a látható égéstermék jele lehet-e a tökéletlen égésnek?"
Akár az is lehet ha kékes-fekete színű...ha világos, ködszerű még lehet jó az égés de a kémény utolsó szakaszában a kémény belső felülete 60 fok alatt, (harmatpont alatt) illetve a távozó égésterméknek a hőfoka is ez érték alatt van, akkor elképzelhető hogy a távozó vízgőz látható, szerintem.
De pontosabb választ erre a kérdésre csak füstgáz elemző műszer mérésekkel lehet alátámasztani.
Gratula ab69-nek az ékezetes billentyűzetért és az általam már régen várt újbóli megszólalásért!
Úgy látom a régi csapat gépközelben tartózkodik .Lenne néhány fajsúlyos kérdés amivel nem birkózom.Ezek:
A kályha bemelegedése után a látható égéstermék jele lehet-e a tökéletlen égésnek?
A kályha bemelegedése után a nem látható égéstermék jele lehet-e a jó hatásfokú égésnek?
A nem látható égéstermék csak az utánégetővel rendelkező kályhák sajátossága?Ezt azért emeltem ki,mert bizonyítékot eddig csak az ilyen rendszerű kályhákkal kapcsolatban láttam.
Hát valamejik fórumon olvastam hogy lehet kevés vízüveget kevetni az agyaghabarcsba. Megmondanátok hogy mitörténik az agyaggal ha vízüveget keverünk bele?
Ez a vízüveges marhaság sok embert meghülyít. Az biztos, hogy nem kályhás mondta a vízüveget. Használom én is, de kizárólag sparhelteknél, a vasalat leragasztásához, meg a tűztér kikenéséhez.
Mondjuk azért, hogy lásd is, miért nem kell vízüveg az agyagba, meg máshova sem a tömegkalyhába. Nekem úgy tűnik, ez is a feleslegesen és hiába magyarázott dolgok közé tartozik. De sebaj, mindenki úgy épít kályhát ahogy tud.
Az ahejzet hogy a háború után gyártott kisméretű téglákat hosszába ketté vágtam.Majd a vágott felülettel kifelé beépítettem ésnagyon szép piros sárga szinei vannak. Azt szeretném megörizni.
Hát nemtudom hogy kell-e utókezelni a téglakáját, ugyanis én kömüves vagyok és az agyaghabarcs késöbbi tulajdonságaival nemigen vagyok tisztába. Kösz az észrevételt.
A ház a 60-as évek végén épült, dupla kátrány szigetelés látszik kintről a föld szinten és a lábazat tetején. Fel lesz szedve a padló és kap majd hőszigetelést is. Egy mesternek kb. mennyi idő a kályha megépítése?
Egy átlag dán-nak 117*92 az alapterülete, (vagy 128*91) és minimum 160, de inkább a 180-as kémény kellene hozzá.
Ha téglakémény, akkor az a 52*38-as külső, ami belül 14*27 cm.
A te 40*40-es kéményed az belül 14*14 cm.
Dán-nak ez kevés. Harng rendszerűeknek kisebb a huzat igénye, annak jó lehet.
Az alapozás:
Ha nincs a padlóban hungarocell hőszigetelés (szerelőbeton, vízszigetelés, hőszigetelés, aljzatbeton, burkolat rétegrend), akkor a sima döngölt feltöltésre készített aljzatbeton jó.
Ha van közötte hung. hőszigetelés akkor a beton (+vasalás) vastagságától, elkészítésétől függ, hogy bírja-e. Csak ezt álltalában már ennyi év után nem szokták tudni, hogy mennyi :-(
Lakásfelújítás előtt állok (tető csere, szigetelés, bővítés...). Szeretnék bele egy tömegkályhát építtetni, azt nem tudom, hogy idén eljutok-e idáig, de legalább elő szeretném készíteni a helyét. Úgy gondolom (javítsatok ki ha rosszul), hogy legalább az alap és a kémény méreteit kellene tudnom (jelenlegi kémény 40x40 cm, tégla). Tudtok ebben segíteni? Eddigi ismereteim alapján Dán típusú kályhában gondolkozom. A ház kb. 110 nm, de nem elsődleges fűtésnek gondolom a kályhát, hanem kiegészítőnek. Tehát lesz kazán és radiátorok+padlófűtés is. A légtér, amivel közvetlenül érintkezik a kályha az 30nm (konyha + nappali + étkező). Mivel a párom hőigénye magas, a többieké pedig alacsonyabb, ezért a hálóba elképzelhető, hogy lesz egy kandalló is.
Milyen kémény javasolt? Mekkora alapot kellene készíteni a kályhának? Vagy ezek eldöntéséhez több info kellene?
Tudtok olyan mestert, aki Jászberény környékén el tudná vállalni az építést?
"Mi a tömegkályha? Minden cserépkályha vagy téglakályha egyben tömegkályha is! A tüzifa égésekor keletkező hőenergiát a kisebb-nagyobb tömegük magába szívja és fokozatosan adja át környezetének a felületén keresztül. Ezt nevezzük hőtároló képességnek, amelynek mértéke a kályha tömegétől függ. Ez az a tulajdonság amely a tömeg-cserépkályhákat fűtésre különösen alkalmassá teszi, mivel nem kell állandóan táplálni a tüzet a folyamatos és hosszantartó meleg eléréséhez. A Közép-Európai hagyományos szimplafalú cserépkályhák a "könnyű" kályha kategóriába esnek, 6-8 órahosszig képesek tartani a meleget.Az osztrák és német duplafalú cserépkályhák középnehéz súlycsoportba sorolhatók a 10-12 órás hőtároló képességükkel. Észak-Amerika, Észak-Európa és Oroszország kályhaépítői még fajsúlyosabb falazott téglakályhákat alkotnak, akár 24 órás fűtési ciklussal. Kell is ez az ottani zord klímához és a gyakran nagy hőveszteséggel bíró faházas építési kultúrához.
Az északi vidékeken leginkább kőművesek kezdtek kályhaépítéssel foglalkozni, ezért aztán a falazott kályháik téglából, kőből készülnek ma is. Közép-Európában a fazekasok teremtették meg a kályhakultúrát, ezért itt a cserépkályha, csempekályha szinte egyeduralkodó.
Manapság - a rábeszélő marketing korában - jól hangzó érvelések szólnak az északi téglakályhák utánozhatatlan kiváló tulajdonságai mellett azt sugallva, hogy csak ez az igazi TÖMEGKÁLYHA. Nos, én azt a mondást tartom, hogy "a messziről jött ember azt mond amit akar" - nézzünk tehát utána. Legkomolyabban Észak-Amerikában vizsgálnak falazott tömegkályhákat (masonry heater), a Lopez Lab laboratóriumában, azonban sok vizsgálat eredményét átböngészve sem találtam okot a "dicshimnuszra". A "másodlagos égőkamrák" és az "ellenáramú füstjáratok" vagy a "dupla harangok" érdekes megoldások, de nem bizonyított semmiféle varázslatos hatásuk a kályhák hatásfokát tekintve."
Ez egy jellemző, hibás, és több sebből vérző érvelés. A legkevesebb az, hogy a favázas építés nagy hőveszteséggel bír. Hiszen sokkal jobban szigetelt épületek, mint a nálunk hagyományos épület szerkezetek.
Hogy minden cserépkályha tömegkályha lenne? Ezt vagy hiányos ismeret mondatta, vagy szándékos. Nem tudom megítélni, de persze nem is tisztem. Az, hogy a téglakályha, vagy csempekályha TÖMEGKÁLYHA lenne, hiszen van tömege: ez így nem igaz. Ezzel a logikával a kandallókályhák is tömegkályhák, hiszen azoknak is van tömegük (20-40-...kg). A cserép-tégla kályhának kb 800-1100-... kg. A tömegkályháknak 2,5-3,5-... tonna. Azonban mégsem ettől tömegkályhák. A tömegkályha elnevezés, fogalom eredetének sincs semmi köze Oroszországhoz, ahol egyszerűen orosz kályhának, gazdasszony kályhájának, és egyéb érdekes névvel nevezik. Sem Észak-Amerikához, ahol egyszerűen épített kályhának hívják. És ott ez a megkülönböztető név az angolszász kultúrában sokkal inkább elterjedt kandallótól való megkülönböztetést szolgálta, és még a csempekályha is beletartozik. Hiszen az épített , falazott kályhákban nincs előre gyártott tűztér elem, hanem építő kövekből, téglákból, csempékből, stb épül fel. A TÖMEGKÁLYHA elnevezés meghonosítása Észak Európához köthető. Legjobb tudomásom szerint Heikki Hyytiainen finn kályhás mester, és a szó igazi értelmében vett kályha fejlesztő szakember kezdte a 12 cm-es falú kályháit további utóbéleléssel ellátva (össz: 19 cm) másodlagos égéskamrával, és ellenáramú füstgáz hasznosító járattal építeni, és masse ovne/mass oven névvel elnevezni. A masse/tömeg szó itt a valóban rendkívül nagy tömegre utal. Egy egyszerű példával egy 4 kW-os cserépkályha kb 1 tonna, egy ugyanilyen 4 kW-os dán, vagy orosz kályha 2,5-3 tonna, míg egy Heikki féle finn kályha 4 tonna. Vagyis a cserépkályha négyszerese. Mégsem igaz az az állítás, hogy a cserépkályhától annyiban különbözik, hogy négyszerese a tömege. Hiszen amit nem tudunk megkerülni: A MIÉRT? Vagyis a tömegkályha struktúrájában, működésében lett teljesen más! És ezt nem tudják sokan, illetve nem szeretnék, nem akarják belátni. Ugyanis a 4 tonnás tömeget a cserépkályha tűztérrel 4 nap alatt lehetne felmelegíteni :-) Heikki nem CSAK külső falat vastagított, hanem NAGY HŐMÉRSÉKLETŰ ÉGÉSTERET hozott létre, és a kályha hőtároló részében a gázok áramlását lelassította. A kályha működése lett más. Az extra hőmérsékletű gázok már képesek voltak felmelegíteni az extra tömeget, a másodlagos égéskamrával tisztább égést hozott létre a kályhában, illetve a füstgázok várakoztatását. A füst hosszabb időt töltött a kályhában, így több hőt tudott leadni. A tűztér fektetett 12 cm-es samott fala, illetve a vastag, és bélelt külső köpeny pedig a kályha hosszú életét volt hivatott biztosítani. Ez nyílván egy teljesen más technológia, mint a járatos cserép/téglakályhás iskola, ahol a kályha még jobb hatásfokát a még hosszabb füstjárat beépítésével kívánták megoldani.
Talán ezért terjedt el Magyarországon is a tömegkályha elnevezés (Heikki mester munkájának köszönhetően). Nálunk is csak olyan kályhákat hívunk tömegkályhának, amik vastag külső fallal, lapjára rakott samott égéstérrel, és másodlagos égéskamrával épülnek. Használatuk is más, hiszen a napi 10-20 kg tüzelő egyszeri befogadására alkalmasak, és ennek a nagy mennyiségű fának sok levegővel való égetése során felszabaduló nagy hőmérséklet elviselésére is alkalmasak.
Végezetül annyit tennék hozzá: cserépkályhát is lehet jól és rosszul építeni. Nem vitatom a csempekályha fényes, mázas esztétikai értékét sem, mint ahogy létjogosultságát hétvégi épületekben, vagy kis hely rendelkezésre állásakor a tömegkályhával szemben is akár.
Így visszaolvasva a válaszom tényleg sértőnek hat, ez van, ha csak a "száraz" szöveg marad hangsúly nélkül. Semmi baj, köszönöm a felvilágosítást, nem éreztem kioktatónak a hangnemet.
Hátha érdeklődésre tarthat számot ebben a topicban is:
"Eladó az otthonmelege.hu domain és optimalizált weboldal, teljes tartalmával, 3-as PR értékkel. Jelen pillanatban az egyik legnépszerűbb cserépkályhás weboldal (G első 10-ben), évekig organikus első helyezéssel "cserépkályha" kulcsszóra. Emellett több long tail-re első helyezett, legalább 10 összetett kifejezésre első 10 között van (pl "bontott cserépkályha", "cserépkályha építése", cserépkályha árak", "kályhacsempe árak"), bár már több, mint egy éve egyáltalán nem optimalizálom. Kis idő- és/vagy pénz ráfordításával könnyedén visszatalál az őt megillető első helyre, több kulcsszóra is. Sajnos idő hiányában, profilváltás miatt meg kell válnom tőle. 2008-ban regisztrált, azóta folyamatosan frissített, élő, soha nem büntetett domain. Címéből, nevéből kifolyólag nem kizárólag cserépkályha, stb oldalként válhatna be, de bármilyen, az otthon melegével szinonim tevékenységgel sikeresen használható, rengeteg bejövő linkkel (200+), szezontól függően 3 000-10 000 látogatás/hó forgalommal.Az ár alkuképes, megegyezünk. Jó állapotú Transporter vagy Ducati 6+ személyes kisbuszt beszámítok. Hívj, alkudozzunk. De csak ha komolyan érdekel."
" Ahogy írtad is: zárt, lemezből készült a sütődoboz.
A kályha ~450 bontott és 100 samott téglából fog készülni, kovácsoltvas két szárnyas tűztérajtóval."
akkor ez igazából nem tömegkályha.
Pont erről volt szó most 5300-nál. Tehát ez járatos téglakályha lesz.
Ezeket jó tisztázni szerintem, ha már a Tömegkályha fórumon hirdetitek, mert félrevezető lehet.
Nem a kályháról akarlak lebeszélni, csak nevezzük annak ami. Ha elmegy valaki, akkor ne forduljon ki az ajtón, hogy Ő nem ilyet akart látni (téglakályha), hanem tömegkályhát.
" Mivel a kályhát a falban szeretném elhelyezni, ezért lenne szükségem egy méretre, hogy tudjam mekkora helyet kell neki kihagyni."
Nem nagyon értem. A kályha méretét szeretnéd tudni, vagy a kéményét?
A kályhát nem tudom, mivel hőszükségletet sem tudok.
Ha a kéményre vagy kíváncsi:
Ha régi falazott kéményed van/volt, akkor 2 lehetőséged van:
-új Schidel/montel,... belső 20-as biztosam elég. Lehet kisebb is, de nem tudjuk. Ennek külmérete:38*38 cm. Ha kisebb kell, nem gond.
-ha olcsóbb megoldást akarsz: a régi falazott téglakéményt fel szabad újítani. Újítsd fel 'kopp lentig' ! Akár visszabonthatod teljesen, és újra építheted. Ha a régi 5 téglás volt (kürtő 24*27 cm) az már nem szabvány, de régit felújítani szabad, és elég valszeg a kályhának. Ennek külső mérete: 38*52 cm.
Tehát nem tömegkályha fog épülni, hanem téglakályha (vagyis füstjáratos cserépkályha, csak nem csempe külsővel, hanem téglából). Sütődobozzal, tehát zárt lemez sütővel, és nem 'kemence térrel', vagy fekete sütővel, mint a tömegkályhák.
Köszönöm. Így már világosabb, mert a hivatkozott oldalon:
"Felújítok egy régi parasztházat, kb 70nm alapterületű, szeretnék bele építetni/építeni egy tömegkályhát (mádolagos égéskamrás, két füstjáratos)."
Most építeni, vagy építtetni?
Ha építeni szeretnél, akkor gondolom, tudod mekkora a kémény szükséglete, meg rajz sem kell.
Ha építtetnél, akkor attóül kellene megkérdezni, aki építeni fogja! Nehogy azt mondja, hogy aki ott mondta, az nem ért hozzá, vagy mittudomén, de rossz kémény átmérőt mondott.
Egyébként, én ha valakihez építeni megyek, attól függ, hogy harang, vagy ellenáramú, .... de legalább 160-as kéményt javaslok.
Ettől el lehet térni. Lehet falazott is. Kérdés, hogy milyen rendszerű, mekkora teljesítményű, és a többi......
Tömegkályháról méretrajz?
Olyan nincs.
Illetve van, de olyat nem építenék senkinek; még magamnak sem.
Pl: ezek:
De mit érnél vele?
Vannak ilyen rajzok. Ezek kb. a 25-30-50 évvel ezelőtti színvonal.
Adoptálni kellene hozzád, a lakótérbe, és a többi.
Hőszükségletre méretezve van-e?
És ha ezek megvannak, akkor is 30 évvel ezelőtti színvonal!
Javaslom hozzáértővel építtesd meg, és ne kókányold valami hiányos, elavult rajz, kép alapján! (Utánna gyere kérdezni, hogy ez miért ilyen sz..., és miért kell bele ennyi fa,...stb, és miért nem fűt rendesen).
Vagy menj el egy közös építésre, ahol megkonzultálhatod, hogy oda, milyet, mekkorát, stb kell építeni.
De lehetőleg olyanhoz, aki ért is hozzá, és referenciái is vannak!
Én most kezdek utánajárni a tömegkályha kérdéskörének, szóval ne haragudjatok, ha butaságokat kérdezek, vagy olyasmit amit már sokszor megtárgyaltatok.
Felújítok egy régi parasztházat, kb 70nm alapterületű, szeretnék bele építetni/építeni egy tömegkályhát (mádolagos égéskamrás, két füstjáratos). Úgy szeretném megvalósítani, hogy falba legyen beépítve. Volt egy régi kémény ami szintén falba volt, azt most lebontottam. Helyére építenék most egy olyat ami alkalmas lenne a tömegkályha számára. Kérdésem az lenne, hogy mit ajánlotok? Leier-Montel előre gyártottat, vagy hagyományos falazottat bélelve? Milyen átmérő szükséges a tömegkályhának, illetve van- e valahol tömegkáylháról méretrajz?
De ha tippelhetnék, akkor szerintem akkor cserépkályhás az illető, aki igazi 'tömegkályhát' nem épít. A nem csempe, hanem tégla külsővel épült járatos kályháját hívja tömegkályhának.
Az az igazság, és ez már volt itt néhányszor téma, hogy (Te is tudod) a kályhás szakmában téglakályhát nagyon régen építenek a cserépkályhások. Ezt ugyanazzal a tűztérrel, járatos rendszerrel (5-ös iker, stb..) építik, csak élbe állított téglával, kapcsozva, és cserép béleléssel.
Ezt hívjuk téglakályhának. Meg lehet építeni jól, és jól működik.
A tömegkályha épülhet tégla külsővel is, vagy kéthélyú kivitelben kővel, más burkolattal is. De attól, ha tégla a külső köpenye, még nem téglakályha. Ugyanis Magyarországon tömegkályhának a másodlagos égéskamrával épülő, ellenáramú, vagy harang rendszerű füstgáz hőhasznosítóval épülő kályhát nevezték el. Tömegkályha akkor is, ha tégla, de akkor is, ha kő, vagy vakolt, stb.
Ez igazából így alakult. Lehet erre azt mondani, hogy jó, vagy nem jó; de ettől még így hívják őket.
Szerintem jó lenne a szakmán belül is megmaradni ezeknél a megnevezéseknél, mivel a megrendelők, érdelklődők, ha felhívnak valakit; és tömegkályhát kérnek (kérdeznek) akkor nem járatos kályhára gondolnak tégla külsővel.
Az rtl es a tv2 rendszresen csinal ilyen musorokat. Mikor kit szavaznak be az mas kerdes. Kulonbozo emberek megfordultak mar itt ilyen otlettel, szoval az almod valosagon alapul. Keresd meg nyugodtan privatban az embert.
Most hogy vége a fűtési szezonnak ,az ablakok nyithatóak eljött az ideje az építésnek.Én még nem látok neki ,még a másfél év nem telt el.Lehet nem is kell már annyi idő , ui. fogynak a kérdéseim igaz van még néhány.
Addig is amig ez a folyamat tart- elmeséném egyik álmomat...
Ez a látomás egy tömegkályha építésre irányított.Igen ám de nem fizikai valóságomban voltam jelen, hanem az építést a virtuális tér közvetítette. A monitoron láttam online építést...
De ez még mind semmi!
Volt ott valami üzenőfal is ami az építést online követők véleményét közvetítette valós időben.
Megértem én. Kicsi a szórása a fórumnak ehhez szerintem (agyagot ásson s azon a környken)... Nagymarosra ahogy beérsz van a jobb oldalon egy kályhás - kályhaépítő. Telefonszáma is kint van. Ha arra jársz kérdezz rá esetleg. Mást én nem tudok ott környéken.
Köszönöm szépen, de inkább én szeretném begyűjteni. A téglák közti habarcs helyett is agyagot használnék, így valszeg elég sok kell. Ahol lehet, spórolni akarok.
Szóval, van valakinek egy tippje a környékre, vagy ez is olyan, mint a gombák lelőhelye, és ilyesmit nem szoktak megosztani (megértem, gombász vagyok)...
Egy falazott takaréktűzhely építését tervezem, és ehhez próbálok agyagot vadászni. Kismaros környékén lakom, így első utam a Naszály agyagbányájához vezetett, de ott azt mondták, hogy az ottani agyag nem alkalmas. Tudna valaki tanácsot adni, hogy a környéken hol tudok pár zsák megfelelő matériát ásni, illetve, honnan ismerem fel, ha megfelelő?
Egyrészt valóban nem egyszerű; mivel azt sem tudom, hogy akkor sima kályha 7 kW, (és milyen külsővel, ajtókkal), sütő lesz-e, vagy platnival egybe, és ha ez, akkor önálló tűztere lesz-e, vcagy külön-külön,....és vizes, vagy légfűtéses rész???
Másrészt nem is illik gondolom. Ez egy nyílvános fórum, nem a reklám helye.
Sancibácsi!
EGY ILYEN VOLUMENÜ KÁLYHA MEGÉPÍTÉSE MENNYI IDŐ, ÉS MENNYI PÉNZBE KERÜLNE
HOZZÁVETŐLEGESEN.
TUDOM, HOGYNEM EGYSZERŰ EZT ÍGY MEGMONDANI DE KB. MENNYI LENNE?
Vagy vizes regiszteres (padló, falfűtéshez,..) megoldással lehet.
Ehhez alaprajz,vagy helyszíni felmérés kell, hogy érdemben nyilatkozni tudjon az ember.
A főző hely az lap (platni), a sütő az meg tér/kamra :-)
Tehát lehet a kályha tűzterét platni alá is tenni, és innem megfűteni a kályhát, (amiben fekete sütő/kemence tér is van) vagy akár a kályha mellé külön csikótűzhelyet építeni, amit egy kéménybe kötni.
Ha tagolt az épület, akár mehet az egyik helyre a kályha, egy másik helyre a tűzhely, ha 2 kémény van.
Ha 1 kombó épül, akkor lehet a platni rész a konyha részben, és a sütő kamrát elfordítani 90 fokkal jobbra, balra is, vagy 180 fokkal, tehát a szembe lévő helyiségbe (pl. étkező/nappali).
Szóval a képzelet szab határokat csak. Gyakorlatilag bármit meg lehet oldani, (amire kérdeztél), csak 1-et nem! Hogy egy ilyen kályhát 10-15 kg fával fűts :-)
Egy 7 kW-os kályha -15 foknál min. 40-45 kg fát jelent. Ilyen hideg nem szokott lenni, csak ritkábban, de azért egy ilyen kályhánál a 20-25 kg-al kell kalkulálni minimum.
Gondolom a tiéd is az lehet, ha 120 m2-re csak 7 kW kell! :-)
Hogy téglával, vagy kővel, (bármi mással) az gyakorlatilag bármivel megoldható (na jó lambériával nem :-)
A külömböző anyagoknak, szerkezeteknek (struktúráknak!!!) viszont más, és más hőleadő kélpessége van. Tehát előre meg kell tervezni a követ/téglát, a kályha méretét, belső felépítését, stb.
Nagyon szimpatikus nekem ez a tömegkályha nem értek hozzá én házat építek és azért nézegetem a fűtés rendszereket lenne egy két kérdésem ha tudnátok segíteni azt nagyon megköszönném.
7000W az épülendő házam hővesztesége 120m2 be lehetne egy tömegkályhával fűteni az egész házat?
Ha igen akkor hogyan?
Melegvízmegoldható vele?
Fözőlap is kerülhet bele?
Csak téglával lehet burkolni vagy mással is pl. terméskővel is?
lassan jön az éves karbantartás ideje. hamuzás. sok sikert kívánok eme nemes és megerőltető feladathoz a Tömegkályha használóknak. Aki gyűjtöget s épít ilyet idén, sok szerencsét és sikert kívánok hozzá.
Azért nagyon ki kívánkozna belőlem 1-2 gondolat. Egy pár éve benne vagyok ebben a tömegkályha dologban, és így összegyűlt egy két tapasztalat, benyomás, és a többi. De most nem lenne szerencsés leírni.
Majd egy jó pár hozzászólással később leírom, emlékeztessetek rá.
Akkor már nem lesz semkire sértő, nem gondolja, személyeskedésnek,....
Én a sajátomat egyedül csináltam. ki-be rohangáltam.
Főleg hétvégéken csináltam, akkor is sokszor fél napot.
Vlot, hogy esetleg délután 2 órát, de kipakolással, takarítással, elpakolással több mint 4 óra :-(
Tudom miről beszélek.
Azért 1,5 hónapra hogy költözzön el a család, az sem járható :-) Nem is szabad! :-)
Megértelek, hogy Te sem bontod.
Amúgy aranyos a feleséged: gratulálok hozzá, szerencsés ember vagy! :-)
De látod, az hogy ha mégegyszer építés jön a lakásba, akkor menni akar: az csak jelent valamit :-) Minden nő ilyen egyébként alapból. Meg minden férfi olyan, hogy látja az eredményét, és nem törődik a sarazással, koszolással, mert tudja, hogy mi lesz a végeredmény!
Épp ezért mondom, hogy aki arra bíztat valakit, hogy építse csak, kezdjen bele, úgy hogy előtte nem tanulta/látta/mutatták neki; és ha nem sikerül, na bumm! Majd lebontja, és újat épít: az nem tudja miről beszél. Ebben biztos vagyok: én már próbáltam. (Egyedül felépíteni).
Nyirsegbe jarok ritkan az is 300 km ;)
Halal komolyan gondoltam, mivel egy ilyen epitesen, tobb szem tobbet lat, mas es mas otletek merulnek fel, ami elgondolkodtato lehet, ergo tanulas is van-lehet benne. Ez a vezerfonal ami miatt irom a tanulasi lehetoseget...
Mindig hagyok egy kerdest az eletben, hogy miert ne lehetne maskepp is csinalni azt ami mar kesz? Ez nem jelenti azt, hogy folyton megkerdojelez az ember mindent, de marad hely az uj gondolatnak-lehetosegnek is. A vak hitben nem hiszek, mert valaki azt mondta...
Voltam en mar sok erdoben ;) tanultam is sok dolgot, de meg messze nem kesz a rendszer ;)
Szoval a szandek komoly volt. Epitest nem tervezed, igy tema lezarva. ;)
Nem akartalak én megbántani. Azt sem neked szántam, amit félre értettél.
Arra gondoltam, hogy aki segített annak a szándéka becsülendő. De sajnos rossz irányba informált, megtévesztett, hogyan is fogalmazzak?????
Az én két évem?
Hát azért én máshogy gondolom. Az elhatározásnál több is kell, pl. pénz is ;) Felújítással, egyébbel lesz összekötve, tehát nem kevés.
Annak meg én mem látom értelmét, hogy Hűbele Balázs módra belevágjak, részinformációkkal, hogy vagy jó lesz, vagy nem. Vagy kicsit igen is, de nagyon nem is, stb.
Vagy megcsináltatom olyannal aki ért hozzá, vagy elmegyek megnézni, mielőtt belevágok magam. Én fényképekről nem csinálom.
Üdv.Mit is akarsz te tőlem tanulni. Hiszen szinte te a kezdetektől fórumonvagy. Te talán sokkal
többet tudsz mint én. Te láttad épülni Péter kályháját. Volt egy mese ami szerint jártál vele a nagy finn erdőben. Mivel te jártál nála, ebből gondolom a távolság ami köztünk lehet, olyan háromszáz kilométer.
Bár ezt úgy érzem valami vicc, azért köszönöm ajánlkozásodat. De eszemben sincs szétszedni. A megoldása ennek nem annyira bonyolult. Csökkenthetem a teret amit fűtök hőszigetelhetek, rásegíthetek gázzal. Stb....
Ne haragudj ha nem jól gondolom. De egy kicsit furcsa.Üdv.
Udv Fido. Ango eseteben jelentos anyagi raforditas is lenne, mivel mint irta a kalyha nem ugy keszult, ahogy "valoban kellett volna"- felhasznalt anyag tekinteteben. Szoval a helyzet nem pont az mint amit te irsz.
Megmondom Én Neked, hogy arra az ötletedre, hogy bontsa el, és építse újra; hogy arra mit fog mondani a felesége!
De csak telefonba, mert ide leírni nem lehet :-)
De le lehet annyira nem súlyos. Mutatom neki mit írt írtál, először nevetett. Utána annyit mondott rá, hogy fogná a gyereket és a cókmókját, addig itt maradnék míg kész nem leszek. :-(
Neked viszont két év alatt lett volna időd elindulni az akaratodnak, és lehetőségeidnek megfelelő irányban. Ha az első lépést nem teszed meg, az hogy szeretnék, az mindig is az marad.
hogy nem szerencsés, ha a hülyeség buzgalommal párosul ;)
Remélem ezt nem úgy értetted, mert én gondolom nem bántottalak meg.Sőt nem is szeretnék senkit. Remélem te se akarsz.
Kibicnek semmi sem draga... Nagy igazsag. En mar a workshopban hiszek. Mert kevesebbe kerul, mint bontani majd ujraepiteni. Vagy olyan kompromisszumot hozni ami mar faj. Valamiert a Sixtusi kapolnat senki nem akarja csak ugy ni megfesteni otthon.. Pedig az is csak egy kep: ecset es festek kerdese....
Ugye ezt nem mondod komolyan? Ez viccnek nem valami jó!
Kérdezd meg mennyi idő ment rá, míg felépült!
Most bontsa el, és építse újra?
És közben mondogassa, hogy: "na és aztán"?
Most ez olyan lett, már, amilyen. Ne cikizzük tovább. Érzi az illető a használat közben, hogy milyen. Nem érdemes személyeskedni.
Inkább az álltalános, mindenkire érvényes tanulságot lenne célszerű levonni belőle.
És ez nem a: naésaztán, bontsdle, és csinálj szebbetjobbat,...
Csak az mond ilyet aki még nem csinálta végig.
Egy ilyen kályhát, ha sk épít valaki, és nincs segítsége, hanem maga csinál mindent; és főleg egyéb munkái mellett készül: az legalább 2-3 hét, de 1 hónap fölé is mehet.
Annyiszor lesz csatatér otthon, + takarítani, stb.
Megmondom Én Neked, hogy arra az ötletedre, hogy bontsa el, és építse újra; hogy arra mit fog mondani a felesége!
Nem mondom hogy nincs igazad. Van azért oka hogy ezt így történt. Telt az idő közeledett a tél mozogni kellett. Így csak a környezetemben felelhető tapasztalatokra tudtam hagyatkozni.
Amik inkább negatívak, és az egyetlen pozitív. Aki rendelkezésemre bocsátotta építésének képeit,
őneki a tanácsaira, és az interneten a hozzáértők által leírtakra. Abból is amit volt időm elolvasni.
Igaza van elhibáztam a méretezést, és az anyag választást is.. Kísérletéből tudom, amikor három különböző téglát tett be egy tűztérbe, és annak a felületi hőmérsékletét mérte.
Ennek igazán örülök :-)
Nem hiába kínlódtam. :-)
Sokszor olyan ez a fórum, nekem mintha a hétfejű sárkánnyal küzdenék. De legalább van valami visszajelzés, hogy mégsem teljesen időpocséklás, még ha akkor nem reagál rá senki akkor sem :-) ........
(Ebbe a samott menyisége is fele annyi mint a dánban.) Ebből adódóan hiába próbálnék még több fát egyszerre eltüzelni a kályha nem lenne képes elraktározni.
Talán akkor a tűztér magasság, kamra kialakítás sem lett teljesen jó. De mindegy, ezen már hiába.....
A hőszükséglet amit még a mai napig nem tudok kiszámolni. Csak a kályha felületét megsaccolni amire szükség lenne. A régi cserépkályhás módszer szerint, ami az én házamra még valószínűleg alkalmazható, hogy egy csempe egység kell egy légköbméterhez. Akkor 200 légköbméter, ami 22,2 cm * 27,5 cm-es csempékkel számolva kell 12,3 négyzetméter 22,5 * 22,5 csempékkel is kell 10 négyzetméternyi felületű cserépkályha. A tömegkályhából gondolom legalább 20%-al nagyobb kell. Mivel kisebb a felületi hőmérséklete. Lehet ezt se jól gondolom.
De. Ezt jól gondolod.
Tetszik a kályhájuk gratulálok.
Köszönöm, a csapat nevében :-) is.
Ami nagyon megfog benne az a tűztér. A dán megoldásba bele lett téve egy kicsi bio-tűztérből is. Az ajtó ellőt alul van levegő bevezető?
Igen, ez egy nagyon jó választás lett, ez a kályha. Igazi állatorvosi ló. Nagyon sok minden 'bele lett téve'. Külső levegőről is megy, légfűtéses is, bio tűztér; de ami nincs benne, azt is jól meg lehetett mutatni, elmagyarázni rajta. Hogy lehet dánt felső bekötéssel, dupla harang hogy épül, stb....
Na ebbe van valami, igaz én este3-4h kor szoktam begyujtani, akkor nekem reggelibe kellene bele készíteni szerintem még akkor is meleg, mert hogy 3h-kor mikor begyujtok is még meleg van benn. Köszi!
A nedves fáról csak annyit: én este a 2 éves, de kint tárólt fát a kb. 100 fokos kályhába bekészítem. Reggeli begyujtásra tökéletes száraz és úgy ropog a tűz hogy öröm halgatni.
Igaza van elhibáztam a méretezést, és az anyag választást is.. Kísérletéből tudom, amikor három különböző téglát tett be egy tűztérbe, és annak a felületi hőmérsékletét mérte. Szerettem volna piros téglából csinálni, de bejártam környezetemben hat tüzépet nem volt más csak ez, vagyis a putnoki meg valamilyen piros lyukacsos tégla. Olyanról hogy fajhő még csak fogalmam sem volt.(Ebbe a samott menyisége is fele annyi mint a dánban.) Ebből adódóan hiába próbálnék még több fát egyszerre eltüzelni a kályha nem lenne képes elraktározni. A hőszükséglet amit még a mai napig nem tudok kiszámolni. Csak a kályha felületét megsaccolni amire szükség lenne. A régi cserépkályhás módszer szerint, ami az én házamra még valószínűleg alkalmazható, hogy egy csempe egység kell egy légköbméterhez. Akkor 200 légköbméter, ami 22,2 cm * 27,5 cm-es csempékkel számolva kell 12,3 négyzetméter 22,5 * 22,5 csempékkel is kell 10 négyzetméternyi felületű cserépkályha. A tömegkályhából gondolom legalább 20%-al nagyobb kell. Mivel kisebb a felületi hőmérséklete. Lehet ezt se jól gondolom. Viszont nagyobb kályha se fért volna el a helyszínen talán felfele.
A fa nedvesség tartalma a harmadik. Augusztusban vettem fát rönkben, majd októberben lett összevágva, és elpakolva. Begyújtáskor még egy ideig sistereg.
Egy kicsit megpróbálom ki magyarázni magam, miért lett ez a kályha és ilyen. Nem tudom megérteni miért nőt a gázfogyasztásunk az azelőtti három évben. A lényeg az kaptam egy jó kis csekket:-(. Ekkor gondoltam másképpen kellene megoldani a fűtést. Valaki megemlítette hallott már téglából kályhát építeni. Meg találtam ezt a fórumot, meg a másikat is, videókat stb. Próbáltam tájékozódni, csak hát hátulról noszogattak nem csak az internet előtt kellene ülnöm ideje lenne csinálni is. Ennyi röviden.
Tetszik a kályhájuk gratulálok. Ami nagyon megfog benne az a tűztér. A dán megoldásba bele lett téve egy kicsi bio-tűztérből is. Az ajtó ellőt alul van levegő bevezető?
szinte alig tévedtél a méreteket illetően: 120 széles, 110 mély és 195 magas (26 sor) maga a kályha.
Persze hozzájön a nem kis felületű padka és a támlája, segédkémény.
Felülnézetből látható hogy falba van építve.
A füst 45 fokban megy át a padkába, azon végig, majd fel a háttámlában a kéménybe.
A kályha a lakás közepén van, jól besugározza a teret, ha új építés lenne a ház, akkor sem lehetett volna jobb helyet találni. Szerencsénkre adva volt ez a lehetőség.
A szükséges famennyiséghez csak annyit fűznék hozzá, hogy egész télen egyszer sem volt szükség 20 kg fát eltüzelni benne. 1x15 kgnál több nem kellett.
A minap valamilyen oknál fogva elfelejtettem elzárni a kéményt, csak este vettem észre a bepakolásnál, na meg abból hogy a padka és a segédkémény sokkal jobban fel melegedett mint általában.
Igaz, nyilván szökött ki a meleg, de nem hiányzott bent, nem észleltem különbséget igaz az átlagosnál vastagabb a köpenyfal.
Most már legalább tudom hogyan kell jól felfűteni a padkát :)
Egy kis tanulságot ha megengeditek le lehet vonni a számításból. Ez amolyan hangosan gondolkodás részemről, ki is lehet javítani, ha valami tanulságot rosszul állapítanék meg, és hozzá is tehettek, még... Nem cikizés vagy más célból, hanem okulásként.
Mondhatnám azt is, hogy elemezzük ki ! :-)a számítást, és a gyakorlati tapasztalatot :-)
Köszönöm Ybasc a csatolt táblázatot. Ha nem haragszol, most azzal a számításoddal nem nagyon foglalkoznék, hogy ne vesszünk el a részletekben.
Adott egy kályha, amiről azt tudjuk, hogy 9,2 m2 külső fűtő felülete van, és a linkből gondolom, hogy bio-tűzteres harang (valószínűbb, hogy dupla-harang ) tömegkályha.
(Valószínűnek tartom, hogy az Ybasc munkája lett másolva).
A méretből úgy saccolom, hogy kb 110(120) cm széles, 90(80) cm mély, és kb 210 cm magas lehet. (Egyébként a Kekov kályhája is ilyen méretű, még ha kicsit más kialakítású is!).
Ez külső felületen kb. 5,1 kW óránként.
Ehhez kb 30 kg fa kell; + a kályha hatásfokából adódó veszteség. (Mert őszintén ismerjük be ezek a kályhák némi veszteséggel járnak. Vagyis a hő egy része a kéményen távozik. Csak 1 személy van Magyarországon, aki olyan kályhát tud (????? :-) építeni, ami a beletett tüzelő fűtőértékénél nagyobb hő leadására is képes! :-)
Tehát bemeneti oldalon 36-38 kg fát kell betenni minimum, hogy a külső köpenyen leadjon 5,1 kw-t.
Ez a számítás rész.
DE!
A gyakorlatban egy kályhát, így annak hőleadó képességét -15 C fokos külső hőmérsékletre kell(ene) méretezni. Mivel kis hazánkban, a napi átlaghőmérséklet igen ritkán van, ezért nem kell a kályhának 5,1-el leadni.
Ezért nem fűtünk el egy átlag napon 38 kg fát, hanem max 20 kg-ot.
(Kekov mint írta 7-8, ill. 15 kg közötti mennyiséget fűt el, Én pl egy kicsit kisebb 4,6 kW-os kályhában 1 alkalommal 12 kg körülit. Állt 1 évben 1-2 hét ami hidegebb, akkor 2*12-t).
Nyílván, ha fele mennyiséget teszünk bele, akkor nem 5,1-t fog leadni, hanem csak kb 2,6-ot, de ez a 0 C-nál elegendő.
Ezért sokalja egy egy ilyen méretű/kategóriájú kályhát használó tulajdonos/kályha építő a napi átlag 30 kg fát soknak.
Reális hideg időben karácsony környékén -10-15 foknál, de éves átlagban itt ezen az éghajlaton, Magyarországon sok.
Remélem sikerült az előző számításokat kalkulációkat érthetővé, feldolgozhatóvá tennem.
Hogy mitől is lesz 30 kg, a 14-16 kg-ból?
Alapvetően két fő oka lehet szerintem:
1.-alúl van méretezve a kályha.
Vagyis az enyhébb időben is csúcsra van járatva a kályha, és nyomja az 5,1 kw-ot; hogy a lakást temperálja. Ennek az a hátulütője, hogy ha +2 fokban csúcson megy, akkor a -10 körül meg túl van fűtve! Ez a kályha idő előtti elhasználódását vonja maga után!
(+ esztétikai dolgok is lehtnek: fugák nagyobb megnyílása, stb).
2. Valami az építés során lett elnézve, rosszul kivitelezve.
Emiatt a hatásfok az átlag alatt van, és ahhoz, hogy kimeneti oldalon 5,1-et kapjunk nem 36-38 kg-ot kell beletenni, hanem 50-...-t, vagy ha 2,6-ot kell fűtenie, ahhoz nem elég betenni a 17-18 kg, hanem 30 kg kell.
Köszönöm tisztelt segíteni tanítani szándékozó fórumozók hozásszólásait. És azoknak is szeretnék köszönetet azoknak is, akik segítő hozászolásaival az évek alatt segítettek másoknak, ezek között nekem is. És köszönet e fórum indítójának, Szalai Péternek aki sajnos már lassan egy éve, hogy nem lehet közöttünk. És őszinte részvétem családjának.
Nagy részben végül is neki köszönhetem, hogy bele kezdtem a kályha építésébe. Amilyen lelkesedéssel beszélt a videóin annyira látszik, hogy hitt benne amit beszélt, engem is elkapott megfertőzött ez lelkesedés.
Tapasztaltam, hogy alul melegebb a kályha függőlegesen egyenletesebb lett a hőmérséklete.Nyitott állapotban, a zárt állapothoz képest.
Enélkül fent a kiégőknél lesz melegebb. Ha zárva az átégőrés.
Bocsánat ha nem érhetően fogalmaztam.
A kályhám felülete 9,2 négyzetméter.
Az hogy sok a fa fogyasztásom? A házam 20-ével ezelőtt épült hőszigetelés nélküli szilikát ház, amiből 70 négyzetméter 280 cm belmagasságú több helyiségből álló területet fűtök vele (részben). Naponta két alkalommal rakok tüzet. Ha ez nem elég a kályha legfeljebb be üzemelem a gázkazánt. Amire a télen sor is került egy alkalommal olyan két óra hosszára.. Nem mi de édesanyám az fázott.
Ismerőseim körében levő különböző fűtő eszközökkel végzet fűtéssel tapasztaltakhoz képest sem érzem soknak. Legkirívóbb számomra egy utcabelim aki saját elmondása alapján egy egy hidegebb napon akár képes volt egy mázsa fát is eltüzelni. Ráadásul ez egy valamennyire hő szigetelt ház, igaz a légtere köröl belül másfélszerese, kétszerese az enyémnek.
Nálam ez a kiégés olyan intenzív volt. Hogy a samott téglák élei vörösen izzottak.
Az volt az érzésem, hogy az a láng kiég a füstjáratba is.
Ez egy kicsit erős!
Én építettem már orosz rendszerűt: átégő réssel, és anélkül is.
A kettő között mondom hatásfokban, eltüzelt fa mennyiségében, nem látok különbséget.
Annyi csak,
-hogy a kis kéményről is teljesen jól működik,
-meg egyenletesebb a kályha külső hőmérséklete.
De olyat, hogy vörössen izzott volna a samott éle, az szerintem nem normális. Lehet valamit elrontottatok azon a kályhán :-(
Ha jól van megépítve: ismétlem az égés elején lehet látni, hogy egy-két lángnyelv a hideg kályhában oldalra kiég. De ahogy melegszik: a lángnyelvek nem oldalra, hanem fölfelé törekszenek.
Tapasztaltam, hogy alul melegebb a kályha függőlegesen egyenletesebb lett a hőmérséklete. Enélkül fent a kiégőknél lesz melegebb. Az az érzésem, hogy átégőrés nélkül több meleg marad a kályhában. Gondolatom szerint az átégőréssel lerövidítem a füst gázok egy részének útját.
(Ekkora különbséget működésben, hatásfokban nem szabad jelentenie!)
Akkor az lehet a hiba erőseb a huzat mint kellene.
Végül is nekem az jön le Sancibácsi szavaiból két célja van ennek a megoldásnak. Csökkenti a kályhában a hőtágulási feszültséget, és gyengébb huzatú kéménnyel is működik.
Nem csökkent semmi feszültséget, ilyet nem írtam.
A gyengébb huzatú kéményt igen, valamint a kályha köpeny egyenletesebb melegedését. De nem fordítva, hogy lent melegebb, és fent hidegebb :-( Ez teljesen rendellenes dolog.
Magamról annyit tavaly szeptemberben épült nálam egy a Fidó Mester által belinkelt kályhához hasonló belső elrendezésű kályha. Aminek az építése alapján építettük megtalálható az interneten, egy itteni fórumozó oldalán, (nem az építése) kályha ötletek lapon. De az nem dán kályha hanem orosz. Tapasztalatokról annyit hogy az előző szezoni 260000 forintos gázszámlához képest, eddig olyan 50 55 mázsa bükk fát tüzeltem el. Amit tavaly augusztusban vettem, nagyon száraznak nem mondható. Ezért nagyon örülök neki a tavalyi gázszámlám felétől jóval kevesebb lesz az idei fűtésem. Nem tudom menyi szerepe van az idei enyhébb télnek, mármint nem voltak -10 fok alatti hőmérsékletek.
Ne haragudj, de az 50-55 mázsa kemény fát sokallom. Mekkora a kályhád külső mérete??
Nálam ez a kiégés olyan intenzív volt. Hogy a samott téglák élei vörösen izzottak.
Az volt az érzésem, hogy az a láng kiég a füstjáratba is.
Tapasztaltam, hogy alul melegebb a kályha függőlegesen egyenletesebb lett a hőmérséklete. Enélkül fent a kiégőknél lesz melegebb. Az az érzésem, hogy átégőrés nélkül több meleg marad a kályhában. Gondolatom szerint az átégőréssel lerövidítem a füst gázok egy részének útját.
Akkor az lehet a hiba erőseb a huzat mint kellene.
Végül is nekem az jön le Sancibácsi szavaiból két célja van ennek a megoldásnak. Csökkenti a kályhában a hőtágulási feszültséget, és gyengébb huzatú kéménnyel is működik.
Magamról annyit tavaly szeptemberben épült nálam egy a Fidó Mester által belinkelt kályhához hasonló belső elrendezésű kályha. Aminek az építése alapján építettük megtalálható az interneten, egy itteni fórumozó oldalán, (nem az építése) kályha ötletek lapon. De az nem dán kályha hanem orosz. Tapasztalatokról annyit hogy az előző szezoni 260000 forintos gázszámlához képest, eddig olyan 50 55 mázsa bükk fát tüzeltem el. Amit tavaly augusztusban vettem, nagyon száraznak nem mondható. Ezért nagyon örülök neki a tavalyi gázszámlám felétől jóval kevesebb lesz az idei fűtésem. Nem tudom menyi szerepe van az idei enyhébb télnek, mármint nem voltak -10 fok alatti hőmérsékletek.
Nem gondolom sértőnek a hsz-d (rám nézve biztos nem).
Visszaolvastam, próbáltam megérteni a kérdésed.
(Azért a meló melett itt ülni, és találós kérdéseket megfejteni ritkán van időm :-)
És megértettem a kérdésed!
Megértettem, hogy mit nem értesz: nem a 3. sort, meg abban a kötőtéglát!
A harang rendszert, meg az alapvető dolgokat!
Viszont ez egy jellemző történet itt a tiéd tömegkályha fórumon, már a kezdetektől. (Beismerem Én magam is fölöslegesnek éreztem az ilyen közös építésen való részvételt az elején).
Elárulom, és ha elolvastad az egész előzményt: nem Te vagy az első, aki fényképről próbál építeni.
Vannak akinek többé-kevésbé sikerült, és volt akinek nagyon nem (1 kezemre nem férnek rá).
És az utóbbiak is mind meg voltak győződve, hogy értik; és jól értik azt, amiről úgy gondolták, hogy jól értik, és tiszta :-)
Aztán a kész félresikerült kályha után jöttek kérdezni, hogy hogyan is kellett volna?
Én senkit nem akarok lebeszélni, mert nem is tudok. Lásd:
"Nem lep meg az ,hogy le akarsz beszélni az építéstől .Már megszoktam,ez mutatja -jó úton járok."
Hát ez elég érdekes :-) és önmagáért beszél az ilyen hozzáállás, gondolkodás :-)
Vajon az ilyen beállítottságú ember eláll az építéstől? Nem hiszem!
És nem is kell! De ha legalább annyit szánna az ilyen személy, hogy egy ilyen meeting-re elmenne, ott kiderülnének az ilyen félregondolások! A maradék kérdésekre választ kapna, és lenne egyáltalán viszonyítási alap, amihez méri: milyen kályhát épített magának. Mert azért aki még csak fényképről látott tömegkályhát; az feszíthet, hogy milyen f..a kályhát csinált magának. Közben meg ki tudja?? Esetleg aki már ivott olyat......
Mint a paraszt bácsi, akitől megkérdik: Látott-e biciklit?
Hogyne azt mondja! Már ettem is!
De hát az nem ennivaló! Mondják neki!
Akkor csak láttam :-) mondja.
Én a tapasztalatom alapján azt látom: és nem rólad írok Fidó, csak a jelenségről beszélek:
Legtöbbször nem a pénz, és idő hiánya miatt nem mennek el ilyenre az emberek (amatőrök), mert azok belátják, hogy így is olcsóbb, és megéri hogy jó kályhát építsenek.
Álltalában a (cserép)kályhások, egyéb félig-meddig szakmabeliek tartják méltóságon alulinak egy ilyenen részt venni.
Ezért próbálnak itt álnévenéven, privát, és nem nyílvános, vagy fal e-mail-el innen a fórumról infót szerezni. Mintha szégyen lenne, mástól tanulni, annak inaskodni, stb.
Szóval Fidó 1,5 év hosszú idő! Rengeteg időd van, hogy nyomozzál, kutass, és a végén belevágj a bizonytalanba: vagy jó lesz vagy nem!
Szerintem meg rengeteg energiát megspórolnál magadnak, még 1-2-? bontást is lehet:-)
"Lenne egy pár de egyelőre egy kérdésem. Az orosz tömeg kályhákkal kapcsolatban, konkrétan Kuznyecov bio tűzterénél a hő hatására megtörténik a levegőben levő nitrogén, oxigén elkülönülése (itt nem tudom mi rá a helyes szó).
Nem találok rá választ, hogy ez csak egy elmélet, vagy ezt valamilyen méréssel valahol be is bizonyították.
Mert én is és akinek a segítségével épült a kályhám azt tapasztalta, hogy a tűz oda is kiég. Ezért enyémen alapból csak fele olyan magasságban épült az átégőrés. Nem részletezem tovább végül le zártam teljesen.
Ha valaki tud róla valamilyen internetes oldalt kérem segítsen. Előre is köszönöm."
Ez attól tartok csak egy elmélet, ami méréssel még nem bizonyított.
Az biztos, hogy az az ilyen hideg gáz kivezető nyílással rendelkező kályháknak még kisebb a huzat igénye; illetve az alja is jobban/gyorsabban melegszik.
Hogy a hidegebb gázok az égés eljén kilépnek, az valóban szemmel látható!
Az égés elején lent oldalra a kis nyílásba láttam saját szemmel, hogy 'kinyal a láng'. Hogy ez nitrogén volt, vagy a szénhidrogén+oxigén (és a kettő milyen mennyiségben/arányban) azt már nem tudtam szemmel megállapítani :-)
Hogy az átégőrés fele olyan magasra került?
Hát annak meg mi értelme?
Attól még az maradhat a normál helyén szerintem.
Lezárni le lehet, (mert anélkül is működik), de felesleges.
Szerintem így is, meg úgy is jól kell működni a kályhának. (bár ha lehoztátok a kiömlőt már nem teljesen azonos a működés). Ha észreveszel valami különbséget írd meg, hátha tanulunk valamit a tapasztaltakból :-)
Lenne egy pár de egyelőre egy kérdésem. Az orosz tömeg kályhákkal kapcsolatban, konkrétan Kuznyecov bio tűzterénél a hő hatására megtörténik a levegőben levő nitrogén, oxigén elkülönülése (itt nem tudom mi rá a helyes szó).
Nem találok rá választ, hogy ez csak egy elmélet, vagy ezt valamilyen méréssel valahol be is bizonyították.
Mert én is és akinek a segítségével épült a kályhám azt tapasztalta, hogy a tűz oda is kiég. Ezért enyémen alapból csak fele olyan magasságban épült az átégőrés. Nem részletezem tovább végül le zártam teljesen.
Ha valaki tud róla valamilyen internetes oldalt kérem segítsen. Előre is köszönöm.
"És nem egyszerű falakkal kezdi, amire majd megy egy fa/... födém; hanem házilag falaz rá egy csegelyes, tambúros, csehsüveg boltozatot." Holnapra? ;) gyufakbol kijott ;)
" Eddigi életemből leszűrt egyik fő tanulság az :-csak az van megcsinálva, amit magadnak Te készítessz el...
-A profithajlászás kispórolja az anyagot mind minőségben mind mennyiségben.
-Az ipar maximális mértékben kiszolgálja a szakikat ezzel egyetemben betanított munkásokká fokozza le a mestereket.
-Mindezeknek a levét a megrendelő issza meg :méregdrága anyagokat csapnivaló tudású melósok dogoznak be."
Ez kb ugyanolyan szélsőség amit mondasz; (csak a másik véglet); mintha azt mondaná valaki, hogy szakvizsga nélkül otthon semmit sem csinálhat, mert szakszerűtlen csapnivaló lesz :-)
Egy járdát pl. meg lehet csinálni házilag. De ez is úgy hlyes: van aki meg tudja, és van aki nem.
Kell érzék, némi gyakorlat is azon a kis elméleti tudáson kívül amire Te célzol.
De azért mindenki tudja: egy házi járda készítést az előzi meg, hogy a sógorának, barátjának, stb csinálta egy kőműves/vagy gyakortlott személy; akimelett ott volt, és tolta a talicskát, keverte a betont, szegelte a zsalut,......
Tehát volt némi 'gyakorlati oktatás' is.
Vagy átnézett a szomszédba, amikor gipszkartonoztak, és látta hogyan, stb.
Ezek után kap mindenki ihletet, hogy valami egyszerűbb dolgot házilag megcsináljon.
De nyílván nem egy monolit födém vasalással, betonozással kezdi.
Meg előbb arrébb tesz egy konektort, mielőtt egy emeletes ház komplett villany/riasztó,...szelését csinálná (bojler, villanytűzhely, tv, internet, és a többi az alap dolgok mellé).
Javaslom: hidd el neki, hogy nem lehet megtanulni képekről :-)
De ha nem hiszed, akkor engedj meg egy tanácsot: ne egy ilyen duplaharang kályhával kezd :-)
Ez kb olyan, mint ha valaki úgy érzi: megy ez a kőművesmunka, felépítem a házam!
És nem egyszerű falakkal kezdi, amire majd megy egy fa/... födém; hanem házilag falaz rá egy csegelyes, tambúros, csehsüveg boltozatot.
Ott is csak egymás mellé kell rakni a téglákat sorban, és ráadásul kép, rajz is van róla!
Amiket en neztem rajzokat azokon atlag 6 soron keresztul tart a tuzter szukitese. Te elmeleted szerint ez 2.
Szinek: beaztatta, mas samott mivel mas az anyagvastagsag, mas gyarto... Samott az egesz, ergo nem hoatadas miatt van kulonbseg. Esetleg megcsiszolta. Esetleg direkt vastagabbakatt tett a vilagosabb helyekre, hogy befele szukitsen vagy akar tamasztast biztositson a lezarashoz...
Talalgatas marad csak...
Vannak jo szakemberek. Nekem szerencsere sikerult sokkal talalkoznom, igy nem ilyen keseru a szajizem...
Kétféle téglából dolgozott az építő.A világosabb színűt a hőnek jobban kitett helyekre a sötétebb színűt a hűvösebb zónákba tette be.
A kis darab téglával kapcsolatban igazad lehet: a szín egyezik , a méret pedig kisebb mint az állótégla lapja.(huh,fellélegeztem.)
Na, akkor nézzük csak felülről lefelé:-első sorba berakta a dirib-darab vágottakat és lekötötte
a zárólalapokat;
-másodikkal lezárta a tűzteret és az első kamarák tetejét;
-harmadik,negyedikkel szűkített;
-ötödikkel-?;
-hatodikkal a hidaló miatti elemmagasság eltérést szüntette
meg.
A kályha építést kb.másfél év múlva tervezem.Addig még sok víz lefolyik a Tiszán.Eddigi életemből leszűrt egyik fő tanulság az :-csak az van megcsinálva, amit magadnak Te készítessz el...
-A profithajlászás kispórolja az anyagot mind minőségben mind mennyiségben.
-Az ipar maximális mértékben kiszolgálja a szakikat ezzel egyetemben betanított munkásokká fokozza le a mestereket.
-Mindezeknek a levét a megrendelő issza meg :méregdrága anyagokat csapnivaló tudású melósok
dogoznak be.
Én más utat járok.Ha valamibe belefogok ,azt először alaposan körüljárom,kérdezek,kérdezek,kérdezek...
Ha a kérdések elfogynak akkkora már megért bennem a projekt.
Amióta ezt a metódust tekintem követendőnek -még nem fogtam mellé semmivel .
Bocs, ez nem tartozott a tárgyhoz de kijött belőlem...
A meg valaminek lennie kell = felfele szukulo tuzter, ahol majd az egyes harang levezeteseibe juttatjak a fustgazt.
(Tartom: nem lehet kepekrol megtanulni kalyhat epiteni. Korabban en is azt hittem lehet... ) ez persze nem azt jelenti, hogy nem lehet megcsinalni egy kalyhat.
A direkt járat a- bypass .Én is mostanában tanultam a kifejezést.Ez a hidegindító , a füstgázok a lehető legrövidebb úton a kéménybe jutnak .Egy bizonyos idő után terelődik át(kézi átállítással) az égéstermék a kamrákba.Ezzel különösebb gondom nincs.(Egyelőre).
Az ,hogy belül hogyan van kiképezve az égéstermék útja -az egyes oldalakon látható tégla méretekből-és némi elméleti ismeret alapján kikövetkeztethető.(Szerintem)
Erre utaltam azzal a "kötőtéglával" kapcsolatban.A kötőtégla kőműves szakkifejezés.Körübelül annyit tesz ,hogy a fal hosszanti kiterjedésére merőleges elhelyezkedésű.Az épített falazat stabilitását hivatott biztosítani a hosszanti kiterjedésre merőleges irányban.
Ez a 3. képen a hidaló fölötti 3. sorban van.A tégla legkisebb oldalát látjuk ezért a többinek valahol belül kell lennie .Ha pedig ott van akkor az ottani sorban két részre osztja a teret.
Na , ezt nem tudom miért.
Amúgy a hidaló teteje és a bypass nyele között nagy a távolság vertikális irányban .Ott még valaminek lennie kell!
Azt hiszem, te a direkt jaratra gondolsz- utalsz, aminek a szerepe az, hogy ha hideg a kalyha s nincs eleg huzat, akkor nem jar korbe a harangokon (1-2) az egestermek, hanem direktben a kemeny fele lehet megnyitni a jaratot, ezzel segitve a kemeny gyorsabb "beuzemeleset".
A Lopez laborban végzett Chernov építést példának hoztam fel a tűztér kialakításra.Ez ugye a kályhás mester sorozatába nem került bele.A mester gyakran hivatkozik Chernovra ezért gondoltam azt,hogy a tűztér is a kanadai mester elvei szerint épült.
Én nem pontosan ilyen kályhát szeretnék de jó lenne megérteni a működését.
A kötőtéglaként berakott tégla a 3. képen van.Pontosan a kályha közepén .Azt gondolom,hogy ott valamit kettéoszt .De mit?
Remélem érthető voltam.
A korábbi hozzászólásaidból úgy gondolom Te is még előtte vagy a kályhaépítésnek.
Bocs Fido, de mi A kerdes-keres? Jol latod-e amit latsz? En a ".A füstgázok a fal felőli kamrákban leülepednek a hamuzótér alá " - eddig ertem amit irsz. Utana elvesztem a fonalat. Lehet aludnom kellene, vagy en vagyok sotet...
Bypass melyik kepsorozaton? A kulfoldisen? Vagy a kalyhason? Na es melyiken levo feltegla ami nem tiszta, mert 2 kulonbozo linket tettel be..
Ha másra nem is arra jó volt ez a kályhás cím ,hogy feldobja a fórumot.Engem azért az építésről feltöltött képek érdekelnek.Megpróbálok a téglák mögé látni ,javítsatok ki ha hülyeséget írok!
Ez ugye az első kép .A nyilakkal jelzett sötét csíkok az átégő rések.Az égésben részt nem vevő nitrogén gázok távozására szolgál.
A tűztér alja elég magasan -3 éltégla - van, a tisztítónyíllás pedig lejjebb mint a hamuzó nyílása .A füstgázok a fal felőli kamrákban leülepednek a hamuzótér alá ,ott egyesülnek -felmelegítik a másodlagos levegő betáp helyét alulról-majd szétágaznak és a két elülső járatban a felső harangba jutnak.
Felejtheto a zsirko es a kvarcit....oka; dobpergeeeees;" (SUPRATHERM: 70 kg termikus szivacs, amit tűztér és a burkolat közé elrejtve szerelnek be. A SUPRATHERM anyag hőtároló képessége 30 százalékkal nagyobb a hagyományos samottnál és 10 százalékkal nagyobb a zsírkőnél. Ez a tulajdonsága részben a nagy alumínium tartalomnak köszönhető (75%), ami nagy sűrűséget kölcsönöz neki; valamint bauxit alapú vegyi összetételének is, ami a legjobb hő kapacitást adja. "
Haaaat jo. Nem veszunk ossze igerem ;)
Szerzek egy kalyhas papirt, megepitem a kalyhamat, minden oldalara teszek ajtot a hattereket megmodositom, igy lesz 4 referenciam kapasbol ;)
Sima ugy ;)
Toled meg kerek kepeket a weboldalamra ;)
egy kérdés: az elsőt ha meg akarod építeni valahol (mint kályhás végzettségű emberke), mert neked már van más fajta - majd meg akarod építeni a másodikat, de maradjunk az elsőnél, referenciád még nincs. most jöttem az isiből, s tudok ilyet, olyat meg láttam, de bízz meg bennem... ez nagyon nehéz.... Nyilván nem lehetetlen."
Így van.
Az első nehéz!
Ingyen kell vállalni, vagy nagyon olcsón, stb. Valaki csak megbízik a dolgozóban annyira, hogy olcsón/ingyen/mittudomén bevállalja, és építtet vele.
Szerintem ez így korrekt.
De előtte ezt kell elmondani, és a megrendelő elé tárni; nem a kanadai kályhákat :-)
egy kérdés: az elsőt ha meg akarod építeni valahol (mint kályhás végzettségű emberke), mert neked már van más fajta - majd meg akarod építeni a másodikat, de maradjunk az elsőnél, referenciád még nincs. most jöttem az isiből, s tudok ilyet, olyat meg láttam, de bízz meg bennem... ez nagyon nehéz.... Nyilván nem lehetetlen.
Másik kérdéskör: Fido mesternek: előtte én is azt hittem, a képek alapján simán menne a kályhaépítés. Beszéltem Péterrel, Sancibácsial, megnéztem ezer képet... Utólag, hogy láttam ilyen kályhát építés közben alatt, rájöttem, ment volna e nélkül is, de tuti nem lett volna jó. mert sok sok részlet nem látszik a képeken s egy kókány szar kályha jött volna létre.
A képek feltöltésére lehet, hogy engedélyt kapott, de ilyeneket NEM A GALÉRIÁNKBA TESZÜNK!
(Álltalános ismeretterjesztő oldalra be lehet másolni a forrás/építő megjelölésével).
A képeknél egyébként sincs ott, hogy ez KANADÁBAN, és ALEX CSERNOV álltal épített kályha, amihez a (kályha.hu)-nak semmi köze; csak ha a képre kattintva kinagyítjuk!
Ez elég megtévesztő!
De ha ez rendben is lenne:
Akkor vajon mit keres az: "Álltalunk ápített kályhák" címszó alatt, ha nem volt ott, és nem segédkezett????? !!!!!!!
Ez valóban félrevezetés, és ízléstelen; továbbá az oldalra látogatók félrevezetése/becsapása!
Ez úgy gondolom, egy jellemző Magyaro.*i történet ismét!
Más tollával ékeskedik megint valaki!
Tanulság:
-ha valaki tömegkályhát szeretne építtetni:
JÓL MŰKÖDŐ, ELLENŐRÍZHETŐ, VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ SZAKEMBER ÁLLTAL ÉPÍTETT, KIPRÓBÁLHATÓ, MEGTEKINTHETŐ, ...... REFERENCIÁVAL rendelkező szakembert keressen, és bízzon meg, hogy tömegkályhát/bármilyen tüzelőberendezést építsen az otthonába!
Aztért képekről rengeteg dolog van, ami nem jön le :-(
Azért hasznos a közös építésen részt venni, mert ott minden látszik (azért fotókon sok minden nem), méretezésről, egyéb elvekről, működésről, használatról, és a többi is szó van. Arról nem beszélve, hogy ha felmerül bármi kérdés, akkor azt fel lehet tenni.
Köszönöm a gyors váloszokat. Ezek is nagy segítségek voltak sok minden látszik. Ha valakinek véletlenül a keze ügyébe akad egy olyan rajz amin soronkénti kötés szerepel nagyon hálás lennék.
Régóta rendszeres olvasója vagyok a topiknak ha jól emlékszem akkor itt találtam egy hivatkozást egy orosz oldalra ahol egy épített takaréktűzhely (sparherd) részletes tervrajza volt fenn. Úgy alakult hogy egy barátom présházába ilyet szeretne de most az istenért sem találom. Ha valaki tudna segíteni a címmel esetleg neki is megvan a soronkénti rajz és a többi beszerzendő kiegészítő listáj nagyon megköszönném ha itt újra megosztaná vagy elküldené a petyya freemailcímre
Gratulálok a megújult oldalhoz!Sokat változott -előnyére - Elemző dr. fikázása óta.
Legjobban a harang rendszert szemléltető ábra tetszik.Könnyedén megérthető belőle a lényeg .
Ezzel már olyan sok gondom nincs is .Annál inkább a kamrák építésének gyakorlati megvalósításával.
Chernov workshopjain készült fotókon a tűztérrel és másodlagos levegővel kapcsolatos építési munkák jól követhetők de a harangok kialakításánál nálam "összefut a kép."
Köszönöm a válaszod, de nem értem! A "tömegkályha" nem azt jelenti, hogy tűztér-fekete sütő-kétoldalt lefelé áramló füstgázok-alsó közös füstjárat a kémény felé? Konyhanyelven! :) Harang rendszerrel is építenek "tömegkályhát"???
Nekem az orosz tanarom mondta az orosz nyelv a jovo.. Eltelt 25 ev. Nem lett igaza...
Pedig tokeletesen beszelt oroszul... S mar tanitott vagy 35 eve...
