Ezen is látszik, hogy semmit nem értettél meg. Nem értem hogy mit vársz? Fejedbe nem tudom önteni, sokat sem tudok-akarok írni, mert felesleges.
Zagyvaságokat te hordtál itt össze. Az Akapanából valami lefolyót csináltál, erősködtél rajta becsülettel (bár azt is erősen meg kellett támogatni). Igaz, az íjazással "fején találtad a szöget". 3D-s rajzokat emlegettél, hogy csináltál, de ide még normálisan egy képet sem tudtál bevágni.
Egyre jobban mulattat ez teljesen agyament erősködésed, amit láthatóan csupán az irigységed táplál. Egyszerűen nem vagy képes felfogni, hogy ezek a földhözragadt, iskolástankönyvekből kiragadott érveid nem olyanok, amik befolyásolnák, hogy mit gondolok a tárgyban a különféle ősi leletekről. Mondjuk voltak itt tőled okosabb szkepók is, de nem voltak ennyire bekattanva. Úgy látszik már szkepókból is csak ilyenek jönnek, felszínes tudással.
Gyakorlatilag már mindenkit kiütött onnan (az Index legnagyobb dicsőségére), így aztán valamelyik nicknevén válaszolgat egy másik nicknevének, mintha folyna ott valamilyen beszélgetés.
Nekem mentek az agyamra? Te irkáltál még százszor ennyit mindenféle gnóm törpék mesterkedéseiről a Föld szinte összes táján:
"Ez a törzs nem csupán Atlantiszon és a Földközi-tenger szigetein és partjain vert tanyát a történelem előtti időkben, de Amerikában is. Ott is ugyanúgy folytatták az emberáldozásokat és emberkísérleteket."
"Hasonlókat találtak a Földközi–tenger körül, Kisázsiában és Japánban"
"Fajjúm-oázistól (az ős Labirintustól), ami több mint hetven km-re lévő gízai piramisokig vezetett. Északnyugat–Franciaország, Anglia és Írország alatt rejtélyes föld alatti csarnokok, katakombák és titkos folyosók vezetnek, sokszor összekötve dombok tetején lévő erődítményeket. Hagyományok szerint a francia Morbihan megyében, Pertuis Néantnál, a híres Brocéliande–erdő alatt titkos kelta menedék, egy föld alatti város húzódik. Charroux említi, hogy Franciaországban 1927–ben találtak egy föld alatti piramist (sőt, amit a hatvanas Eger alatt találtak, az a 90 km hosszú alagútrendszerről máig nem tudjuk, kik hozták létre)."
Hetet havat összezagyválsz, minden pincét alagutat, vízvezetéket a koboldjaid bizonyítékának képzelsz. De csak utalgatsz, célozgatsz, később semmit nem vállalsz fel egyenesen.
"Én sehol nem mondtam, hogy a minószi időkből abban a templomban vagy Knosszoszban talált gyerekcsontok valamiféle vénuszi törpék művei."
"Ezek a rítusok vagy "szokások" akkoriban már bizonyosan nem voltak egy "bevett" valamik, titkolták. De az eredete Kréta prehisztorikumába nyúlt, a kurészek, korübatoszok korába."
Ez a technikád, mindenre csak célozgatsz, aztán meg letagadod, hogy mondtad volna.
"képtelen voltál megérteni, amire céloztam a kurészekkel kapcsolatban"
Ezek az ömlengéseid mind az egyszerű ember rácsodálkozásai az olyan történelemre, amit én látok.
Felőlem felmondhatod az egész iskolás történelemkönyvet, az sem érdekel. Láthatólag nem ismered a régi irodalmi forrásokat, sem a mitológiát, sem az ősi vallásokat. Olyan vagy, mint az elefánt a porcelánboltban.
Közhelyekkel, általános kis igazságokkal operálsz. Láthatólag már az agyadra mentek a vénuszi törpék. Még valahogy a legbutább válaszodba is bekevered őket, mert azt hiszed, mindenki más úgy gondolja, mint te, s mellesleg a kis okosságaid, tényleg okosságnak tűnnek majd ezek szemében...
Én sehol nem mondtam, hogy a minószi időkből abban a templomban vagy Knosszoszban talált gyerekcsontok valamiféle vénuszi törpék művei. Ezek a papok "emberek" voltak. Most ezt azért mondom, mert képes vagy nyolcszor elismételni! Láthatólag képtelen voltál megérteni, amire céloztam a kurészekkel kapcsolatban (az hogy előtte olvastál pár sort a témában, nem leszel sokkal okosabb!). Sajnálatos módon, semmilyen előműveltséged nincs a tárgyban, így értelmetlen ezt neked megmagyarázni. Az nem sokat tesz, hogy állandóan előszeded, hogy erre, meg arra hajóztál.
Azt hiszel, amit akarsz kurész ügyben, ebben a fene nagy előtanulmányaid után. Ilyen bóvli, vásári kikiáltó stílusú beírásaid egyáltalán nem ingatnak meg. Ezek semmik!
Ahogy egyre több lelet került napvilágra, lassanként elenyészett az a naiv hiedelem, hogy a Minósziak valami reggeltől estig táncoló, játszadozó, éneklő, művészkedő ideálisan szelíd békés népség lettek volna.
De hátborzongató rítusaikat hús vér földi emberek művelték,
nem titokzatos vénuszi szörnylények, akik ilyen emberáldozásokkal és emberkísérletekkel akartak volna öröklétet biztosítani maguknak ezen a bolygón. Nem telkhinek és kabirok, nem valami tojásból előjött torz testű púpos törpe faj, akik valamiféle repülőeszközt hordoztak a hátukon, és a hangjukkal emelték fel a köveket, akik asszonyokat raboltak, ejtettek teherbe, nem gyíkemberek, nem koboldok, akiktől a kobalt fém a nevét kapta, és akik a Salzburg környéki ősi rézbányákat kivájták, nem kurészek és korübatoszok . . .
Tehát nem azok, akiket te a 6882.-ben összehordtál.
Hanem maguk a minószi papok művelték, akik ugyanaz az emberfaj, mint te meg én.
Nem volt olyan, hogy "kurészek, korübatoszok kora".
Bár ezeket a vénuszi törpéket legutóbb már te is megpróbáltad valahogy átlényegíteni földi papokká:
"Amúgy a klasszikus időkkben a kurész már tág fogalom volt: jelentett egy nagyon kicsi csoportot, néptörzset, akik Zeusz kísérői voltak Krétán, majd Minósz király tanácsadói és Zeusz papjait is jelentette, akik ünnepségeken fegyvertáncot adtak elő."
A vallások eredete, a régi ember rítusai, szertartásai akkor tudós ember számára tanulmányok tárgyai. Még akkor is, ha azok számunkra förtelmeseknek hatnak már (biztos többhelyen olvastál az aztékok emberáldozati szertartásairól, melyek fölött maguk sem tudtak már uralkodni, s a spanyolok joggal szörnyedtek el tőlük). Most ezt azzal elütni, hogy az "emberi gonoszság határtalan", nem egy olyan, amit alkalmaznak azok, akik mégiscsak meg akarnák érteni ezeket.
A történelemre valóban jellemző, hogy az erősebbnek van igaza, ha csak a mongolok értelmetlen, népeket eltörlő pusztításaira gondolok, az indiánokat sem említetted vagy az iszlám államot. De ezek igazából nem tartoznak most ide.
A knósszoszi gazdag házakban leölt gyerekekről azt gondolom, hogy nem a hegy szellemének ölték le őket, és nem is az éhségből (amikor a húsukat bárányhússal keverve) fogyasztották el.
Az ókori tényleges történésekről, királynevekről, pláne olyan népek esetében, kiknek nem is volt írásuk, gyakorlatilag szinte csak annyit tudunk, amit a görögök lejegyeztek róluk. Isztrosz tudósítása is értékes, mert nincs ellene más. Amúgy a klasszikus időkkben a kurész már tág fogalom volt: jelentett egy nagyon kicsi csoportot, néptörzset, akik Zeusz kísérői voltak Krétán, majd Minósz király tanácsadói és Zeusz papjait is jelentette, akik ünnepségeken fegyvertáncot adtak elő. Szerintem teljesen rendben van Isztrosz értesülése, pláne, hogy abban az időben írta le, mikor még azok a nagy mítoszok "élők" voltak a nép ajkán.
Másrészről azért is hiteles Isztrosz értesülése, mert ha mondjuk Evans vagy Warren nem találta volna meg ezeket a gyermekáldozati nyomokat, mondjuk, mert megsemmisültek volna, úgy mondhatnánk, hogy Isztrosz hülyeségeket beszélt, ilyet mondani a békés minószi emberekről!?! Hallatlan! De éppen az bizonyosodott be, amit írt!
Találtam a neten két képet az Anemospiliában lévő templomról, hogy nézett ki mép állapotban és az ott gyakorolt utolsó szertartásról:
A fiú, akit megöltek talán annyi megelegedéssel halhatott meg, hogy - ha volt még rá ideje - hogy látta meghalni a gyilkos papokat is! Hiszen rendkívül gyorsan történtek az események.
"A régi időkben Krétán a kurészek gyermekeket áldoztak Kronosznak"
Ez egy örök emberi hárítási technika. Képesek vagyunk minden disznóságunkat, eltévelyedésünket magunktól eltolva, ráfogni bármi képzelt lényekre, vagy egyszerűen az ellenségeinkre. Mióta világ a világ, ilyen álarcban művelt az ember számtalan morálisan kétes társadalmi, politikai vagy vallási praktikát, de sok egyéni perverziót is. Rengeteg példa van rá, csak találomra említem az Ír katolikus anyaotthonokban "magasztos okokból" eltüntettet törvénytelen gyermekeket, a III. Birodalom és Magyarország lakosainak azt az önfelmentő közgondolkodását, miszerint "a zsidók maguknak köszönhetik a balsorsukat", vagy világszerte az "istenszeretet" álarcába öltöztetett papi pedofíliát, a boszorkányégetéseket, vagy az "ördögűzés" címén megkínzott szerencsétlen beteg embereket.
Úgyhogy írhattak bárhol bármit, akár az alexandriai könyvtárban is, átlátunk a szitán. Krétán se holmi titokzatos kurészek áldozták fel a gyermekeket, hanem nagyon is emberi papok, emberbőrbe bújt farkasok. Anemospiliában történetesen tetten is értük a gyilkosokat. Legalábbis a végrehajtókat, mert az eszmei irányítóik felszívódtak.
Nem tudom, hogy titkolták-e az ilyen emberáldozatokat? A hegyek istenének megbékítése céljából sok mindenre képes lehetett egy földrengésektől s a nyomukban kitörő tűzvészektől, tengeráraktól sújtott rettegő nép..."
A krétai gyermekáldozatokról is Peter James és Nick Thorpe: Ancient Mysteries c. könyvében olvastam, de magyarul csak ezt az egy cikket találtam.
James írja, hogy milyen éles a kontraszt a minószi kultúra békés, nyugalmat árasztó freskói és a lemészárolt gyerekek között. Valójában már az 1900-as évek elején Evans is talált ilyen értelmű gyerekcsontokat Knósszoszban.
Azt tudjuk, hogy később itt áttértek a fiatal kecskék feláldozására gyerekek helyett.
Szerintem a krétai helyszínek azt mutatják ezeket a szertartásokat már titkolták, de bizonyosan "zárt" körben tartották (az írástudó görögök betíltották, az egyiptomi fáraók többször is).
Az ókorban két okból is áldozhattak embereket ill. gyermeket. Az egyik amit írsz, a természeti katasztrófák idején, majd járványok, háborúk idején is (a maják, aztékok, andokikanál elég sűrűn). A másik a rituális ok (egyes primitív néger törzsek babonaságból ma is mészárolnak le csecsemőket): nagy szakrális építmények felavatásánál, aztán gondolok különféle boszorkánytársaságok, a gnosztikus phibioniták és más hasonlókra is gondolok, vagy a föníciaiak Baal-kultuszára.
Ezek a kultuszok nagyon régiek, feltehetően a prehisztorikus időkből hoztuk ezeket magunkkal.
Sok szentély valóban magaslatokon, vagy a hegyeken volt. Amit írsz az nem zárja ki valójában a kurészeket:
egyrészt a kurészeket a kisázsiai hegyi démonokhoz, a korübantokhoz hasonlították.
Isztrosz egy görög tudós volt közel 2300 évvel ezelőtt, aki lelkiismeretesen búvárolta az alexandriai nagy Könyvtár anyagát, hogy megírja különböző görög vidékek történetét. Az egyik könyve ez: Peritón Krétikón thüszión („A krétaiak áldozatairól”), amiből csak töredékek maradtak fenn. Az egyikben Isztrosz azt mondja: "A régi időkben Krétán a kurészek gyermekeket áldoztak Kronosznak". Helbig német ókortörténész oda jutott, hogy Minótaurosz-Kronosznak az ősi időkben gyermekeket áldoztak.
Ismerem ezt a szentélyt a Juktas hegy déli lejtőjén. A négy csúcs goromba kontúrja alatt nem sokkal található egy Anemospilia nevű lelőhelyen. Amikor ott jártam, a három helységből álló szentély egyik kamrájában az oltárkövön még ott volt a szerencsétlen fiatalember csontváza, egy plexilap alatt, amit valami deszkából ácsolt kerethez rögzítettek. A földrengésben rájuk omlott tető laposra törte a koponyáját. A természeti katasztrófa befagyasztotta nekünk a rettenetes pillanatot, úgyhogy végig kell nézzük, mit műveltek az őseink. Nem foghatjuk semmiféle kurészekre, korübasztoszokra.
Nem tudom, hogy titkolták-e az ilyen emberáldozatokat? A hegyek istenének megbékítése céljából sok mindenre képes lehetett egy földrengésektől s a nyomukban kitörő tűzvészektől, tengeráraktól sújtott rettegő nép. Úgy tudom, hogy azon a hegytetőn rendszeresen tartottak tömeges szertartásokat. Én történetesen épp ebbe a véres jelenetbe képzeltem a vulkánkitörés elől menekülő Szantorini népség történetének egyik drámai mozzanatát.
A két hipotézis mindegyikére találtam utalásokat az Akapanával kapcsolatban, de igazából nem zárják ki egymást. A járatok nem lehettek folyamatosan vízelvezetésre használva. Hogy értsd: Gerol az Akapana legalább három funkcióját beszéli: az egyik vallási, a másik gazdasági, ha mint ciszternaként, öntözésre és ivóvízellátásra is szolgált, a harmadik pedig, hogy háború esetén jól védhető erőd is volt (a tetején lévő kőnyílhegy lerakatok miatt).
Én nem fogok az általad itt előadott mismásolásra, okoskodásra olyan hízelgő jelzőket tenni, mint az index kaméleonja, hogy „fején találtad a szöget”, „helyesen tetted” és más hasonló közhelyek.
Ezeknek a belső részben futó csatornáknak szerintem akkor van értelme, ha a tetején lévő nagy üreg, eredetileg ciszterna volt. Amúgy nem igényli a csapadékelvezetés ilyetén módját. Természetesen meg lehetne valósítani úgy is, a vízelvezetést a piramis tetejéről, ahogy leírtad (mint ahogy a nagy piramis építését is több olyan módszerrel véghez lehetne vinni, amit a teoretikusok leírtak már, de az óegyiptomiak nyilvánvalóan ezek közül csak az egyiket alkalmazták), csak éppen minek (?), és sehol nem alkalmazták, ahol agyag/föld piramisok vannak: Amerikától Babilónián át Kínáig.
Viszont a csapadékelvezetést a külső falon is megtehették. Amerikában szinte csak agyag- és földpiramisok vannak, amiket kívülről, részben vagy egészben, kő (néhol habarcs) rétegekkel fedtek. És ráadásul ezek jó része lapos tetős, lépcsős piramis.
Ezekről a csatornákról már 120 éve van tudomásunk, mint írtam. Valószínűleg át kellene alaposabban műszerekkel szkennelni a piramist, hogy tudjuk, mennyi van ezekből, hogy futnak és merre. Több be lehet omolva. Van, amelyik egy nagyobb csatornába fut, mint Gerol írja, de láttam olyat, ami egyszerűen kijön az egyik oldalszint magasságában, ennek így mi értelme?
Bizonyos szempontból az Akapana járatai Alüattész hatalmas föld-tumulusának labirintus-szerű járataira emlékeztettek (igaz, azok ott nem „csatornák”). Nem várom el, hogy összefüggést keress az általam említett ősi, piramisokkal hidrográfiai rendszerek, ember- ill. gyermekáldozatok, labirintusok és más dolgok között (egy másik amerikai piramisváris, Teotiuacan kapcsán írtam is ezekről). Ez az értetlenkedésed, szándékos félremagyarázásaid, földhözragadt okoskodásod, lehet, tetszik pár embernek, de…
A szkennelés azt is mutatná, hogy van e valami építmény a piramis belsejében, a járatok nem-e „labirintusok” is egyben. Aki olvasta A labirintusok könyvét pld. az tudja, hogy a labirintusoknak milyen fontos szerepe volt az ősi vallásokban, mitológiákban, misztériumokban. Humbabáról meséltem már, hogy egy ilyen szörnyalak volt a baalbeki labirintus bejáratában, sőt, hasonló rémalakokat tettek a labirintus bejárataihoz máshol is. Az Akapanán is az alagút-bejáratoknál találták meg chachapuma szobrait (ez egy aymara szó, fogalmunk sincs hogyan nevezték a tiahuanacóiak).
Lehet igazad is van, az tényleg nem érdekel. Bár észrevehettem volna a piramison való íjazásról, az egylyukú kőhorgonyok régiségéről okoskodó, a "tipikus összefolyó"-ról papoló eszmefuttatásaid mögött, hogy a szakmai kérdésekben nagyon ott vagy, én meg laikus vagyok.
A békésnek, szelidnek mondott minószi civilizáció (i.e. 2700-1420) árnyoldalaira derült fény 1979-ben, miután a régészek olyan helyeken is kutattak, ahol kifejezetten hírtelen valami katasztrófa, feltehetően földrengés csapott le. Tehát már az árulkodó nyomokat nem sikerült eltüntetni. Az egyik helyen, egy templomban egy fiatal fiú maradványait találták, aki gúzsbakötve feküdt egy oltáron, ahol két pap és egy papnő bronztőrrel elvágta a nyakát (a gyilkosok maradványai is itt voltak!).
Peter Warren angol régész egy nagy knósszoszi ház alagsorában helyiségeket talált, az egyiket a "gyermekcsontok szobájának" nevezett el. Itt kannibalizmus is folyt. Erről szól ez a cikk 1983-ból:
Ezek a rítusok vagy "szokások" akkoriban már bizonyosan nem voltak egy "bevett" valamik, titkolták. De az eredete Kréta prehisztorikumába nyúlt, a kurészek, korübatoszok korába.
A régészetben én persze csak egy érdeklődő laikus vagyok, míg te különböző rejtelmes ókori törpék avatott szakértője.
A kérdéses cikkben előforduló hidrodinamikai ismeretek viszont láthatóan hottentottának tűntek a számodra. Semmi értelmét nem látom, hogy a Navier-Stokes parciális differenciálegyenletek különféle numerikus megoldásaira épülő hidrodinamikai modellekről diskuráljak veled. Tegnap még egy egyszerű lefolyó működését is nehezen értetted meg.
Jobban jársz, ha inkább ezeket a vénuszhozragadt teóriáidat magyarázgatod.
<Nyilván többet tudunk ma, mint Gerol 1965-ben, de az nem jelenti, hogy a legfőbb kérdések mind tisztázva lennének...>
<De mint írtam, mind a kettő csak "hipotézis", nem mint tények (ráadásul "ütik" is egymást). Hogy mennyi az igaz bármelyikből, azt az idő dönti el. Az ásatások jelenleg is folynak.>
úgy tűnik, hogy a hozzászóló ismért leragadt a 60-as éveknél... lényegesen többet tudunk azóta, és nem csak az új feltárások miatt:
"From recently discovered aerial photos taken of the site in the 1930s prior to excavations that began in the early 1980s, new perspectives of the water system of the city that extend previous interpretations of the dividing moat between ceremonial and secular parts of the city is possible based upon a network of water channels not previously known but now displayed from the early aerial photographs surrounding the ceremonial structures of urban Tiwanaku."
"The newly discovered M channel adds the missing link to the design function of the urban water system conceived, designed and implemented by Tiwanaku hydraulic engineers. With the discovery of this canal and its function, the ingenious water supply and distribution system of urban Tiwanaku, new insights about the water engineering knowledge base of a pre-Columbian society are revealed for the first time in report sections to follow. Figure 5 indicates the presence of one (P) of the two subterranean canals (P and Q) whose location is given in Figure 1a,b. This discovery adds a third dimension to the intricate water supply and distribution network not previously known. The totality of this water network’s design and use and the water engineering involved is described in sections to follow."
"By use of Computational Fluid Dynamics (CFD) methodologies and modern hydraulic engineering principles, ancient water structures of South America, the ancient Mediterranean, and dynastic Asian societies can now be modeled and analyzed to extract ancient versions of the water technologies used in their design. From investigations of this nature, the civil engineering base used by these societies can be brought forward together with the knowledge base used to support their water system designs. Use of CFD methodology involves the numerical solution of the Navier-Stokes mass, momentum and energy conservation equations governing water flow. A CFD model (shown as Figure 1a) of the Tiwanaku urban center showing the network of surface and subterranean canals and channels, the sub-ground surface aquifer and surface drainage channels shows the components of the complete water supply and distribution system of the Tiwanaku urban center. Since these networked water transfer features interact with each other to transfer surface and groundwater in different ways during the rainy and dry seasons, the water flow transfers through these interacting features is computed using CFD methodology to show the water engineering put into practice by Tiwanaku water engineers’ design and construction of their urban water system.By use of Computational Fluid Dynamics (CFD) modeling of the city water system, new revelations as to the complexity of the water system are brought forward."
"... mint valami bepörgött tetőfedő egyre kínosabban magyarázgattad ezeket a földhözragadt teóriákat, a lefolyolyókról ill. összevissza-folyókról. "
"Tiahuanaco szerintem egy rendkívüli hely, bár ezt neked hiába magyarázom, mert neked nincs olyan, számodra, ugyanaz, mint mondjuk Pompei. A rendkívüli helyek meg rendkívüli látásmódot és teóriát igényelnek a megértéshez!"
úgy tűnik, hogy ez a rendkívüli látásmód egyeseket megakadályoz abban, hogy gyakorlati szempontból (is) vizsgálja a kérdést. kíváncsi vagyok, milyen eredménnyel járt volna Sch, ha ő épített volna piramist egy agyagdombra, lefolyók nélkül! megnéztem volna, hogy mi történik az építménnyel az építkezés utáni első esős évszak idején...
Ebben a "két hipotézisedben" ugye azt állítod, hogy a piramis vagy vízmű volt, vagy nem vízmű volt.
De hát ez egy semmitmondó tautológia.
Elhiszem, hogy te már 11 éve is eljutottál ide, eszembe sincs vitatni a dolgot.
Csakhogy ez így pontosan ugyanannyit ér, mintha azt mondtad volna, hogy vagy ceruzahegyező, vagy nem ceruzahegyező.
Amit persze te is nagyon jól tudsz, de számodra ez lényegtelen, fő, hogy ezzel az ürüggyel ismételgethesd a vénuszi rögeszmédet.
Pedig az emberi civilizáció teljesítményeit igazán szükségtelen képzeletbeli koboldok ármánykodásaival tupírozni. Elég lenyűgözőek azok a maguk valóságában is. Erre hoztam példaként az arab quanatokat meg a samosi Eupalinost.
Egyébként én mint autodidakta, megkérdezhetem, hogy te milyen szakképesítést szereztél a vénuszi, atlantiszi és tiahunacói törpék tárgyában?
Ettől te csak annyiban írtál többet, hogy azt a 2005-ben felfedezett aknát, "tipikus összefolyónak" tituláltad (meg volt egy csomó mellébeszélés, arab csatornákról, Eupalinoszról, meg bérháztetőről, csak más amerikai piramisról nem).
A két hipotézis, amit írtam, egyáltalán nem új tőlem. Nem most találtam ki, egyáltalán nem kell "Aztán két hónap múlva nagy sejtelmesen ismét előadod itt, hogy vénuszi törpék futkorásztak benne."
Ezt ide 11 éve, 2010-ben írtam az Akapana kapcsán: "A tiahunacói Akapana piramisa - amit egykor hatalmas andezittömbökkel burkoltak - valójában nem csupán egy ismeretlen technika civilizáció "óriási gépezete" volt, hanem szörnyűséges emberáldozatok és emberkísérletek helye is. Ugyanazt a technológiát találjuk, mint Atlantiszon, a gizai Nagy Piramisnál vagy a mexikói Teotihuacánban, és még néhány hasonló helyen. Mindegyik helyen fura vízcsatornákat találtak, amik kivezettek az építményből, vízmedencéket, és még néhány dolgot...”
<Én csupán hétköznapi technikai józan ésszel próbáltam gondolkodni a dolgon.>
helyesen tetted. hétköznapi emberek próbáltak megoldást találni a hétköznapi problémáikra. ezek megértéséhez csupán figyelembe kell venni a helyi (agyag, esős évszak) és korszakbéli technikai sajátosságokat. persze el lehet menni ilyen irányba is:
".. nem csupán egy ismeretlen technikai civilizáció "óriási gépezete" volt, hanem szörnyűséges emberáldozatok és emberkísérletek helye is. Ugyanazt a technológiát találjuk, mint Atlantiszon, a gizai Nagy Piramisnál vagy a mexikói Teotihuacánban, és még néhány hasonló helyen. Mindegyik helyen fura vízcsatornákat találtak, amik kivezettek az építményből, vízmedencéket, és még néhány dolgot..."
persze csak olyanok esetében, akik számára az ilyen irányú technikai módok megfejtésénél, ami előműveltségünk, mely a mi európai civilizációnkra épül, már gátja lehet a megismerésnek - értsd előnyben részesítik a vénuszi/ atlantiszi/ netes sajtós/ titkostörténelmes sületlenségeket a tudományos tények megismerése helyett.
Ez a két cikk igazán érdekesnek látszik, látom te jócskán utánanéztél a konkrét tényeknek. Én csupán hétköznapi technikai józan ésszel próbáltam gondolkodni a dolgon. De már azzal is sokkal többre lehetett jutni, mint schenouda misztikus habverésével. A hátborzongató szertartásokat művelő titokzatos vénuszi koboldokat hajkurászva.
<Elmondtam, hogy szerintem a platón lévő lefolyókon akkor engedhették ki a vizet, ha tárolás helyett azonnal le akarták ereszteni a frissen hullott esőt. Azt képzeltem, ennek megértése nem okoz neked ennyi nehézséget. Sok oka lehetett annak, hogy miért kívánhattak így cselekedni. Például:
(...)
Ha régen nem esett eső, akkor éppen ellenkezőleg:>
a leeresztés sem elvetendő, sőt:
"... water addition during the dry period helped to stabilize the deep groundwater level through season changes."
<Már az építése során meg kellett a belsejében alkotni ezeket az útvesztő alagutakat.>
ebben kivételesen igazad lehet- mármint abban, hogy az építéssel párhuzamosan kellett megalkotni ezeket a vénuszi törpék/atlantiszi kabírok számára készült útvesztő alagutakat vízelvezető csatornákat:
"During the construction of the platform base of the Akapana pyramid, the phreatic aquifer layer was compressed by the heavy construction base’s rock and gravel fill within stone compartments. As a result of the compression, water was expelled from the pyramid base aquifer into the nearby perimeter drainage channel. As additional heavy platforms were added (seven total) and the structure weight increased, further consolidation and compression of the aquifer below the pyramid resulted in reduction in aquifer porosity. While some rainfall infiltration into the increasingly consolidated foundation base soil occurred, less water was available due to low foundation soil porosity and increased aquifer drainage into the nearby perimeter drainage channel. As platforms were added and the compressive structural weight increased, a consolidated foundation impervious to water infiltration was created ensuring further minimal structural deflection and distortion. It is likely that Tiwanaku city planners included the creation of the perimeter drainage channel contemporary with construction of heavy ceremonial core region structures to promote monument stability. The Akapana to this day still retains its structural integrity without settling distortion as a testament to this original planning."
<Az olyan esős vidéken nem csak egy zárt medencéből kelhetett levezetni az esővizet, hanem még egy nagyjából vízszintes lapos tetőről is."
Akkor ez volna Ó-Amerikában az első ilyen, hiszen Mexikótól Peruig az indiánok lapos tetejű piramisokat emeltek, de nem tudok arról, hogy a vizet a lapos tetőről, magában a piramis testben vezették volna el, ilyen alagutakon. Esetleg tudsz egy másik ilyet is (több ezer piramis van Amerikában)???>
pedig construct topiktárs alaposan fején találta a szöget a lapostetős példával. természetesen figyelembe kell venni a hasonlóságokat, úgymint állagmegóvás és vízgazdálkodás, illetve a különbségeket az alkalmazott építési technológiák, az éghajlati és földtani viszonyokkal kapcsolatban. persze előfordul, hogy bizonyos hozzászólók számára az ilyen irányú technikai módok megfejtésénél, ami előműveltségünk, mely a mi európai civilizációnkra épül, már gátja lehet a megismerésnek - értsd előnyben részesítik a vénuszi/ atlantiszi/ netes sajtós/ titkostörténelmes sületlenségeket a tudományos tények megismerése helyett.
Tihuanaco esetében sem szabad kiragadott példaként kezelni a most tárgyalt épületet, hanem a város komplex hidraulikai-hidrológiai rendszerének szerves részeként kell kezelni. ez alapján a rendszer az alábbi funkciókat töltötte be:
"(1) collect and drain rainy season rainfall runoff and aquifer seepage from infiltrated rainwater into the nearby Tiwanaku River to limit flood damage; (2) accelerate post-rainy season ground drying by collecting aquifer seepage from infiltrated rainwater into the perimeter drainage channel and transfer collected water to the nearby Tiwanaku River to lessen ground moisture to promote health benefits for the city’s population; (3) provide water from a newly discovered M channel to two subterranean channels under ceremonial core structures to flush human waste to the nearby Tiwanaku River; (4) maintain the groundwater level constant throughout rainy and dry seasons to stabilize foundation soils underneath massive pyramid structures to limit structural deformation; (5) facilitate rainy season water accumulation drainage from the floor of the Semisubterranean Temple into the groundwater layer to rapidly dry the temple floor; and (6) provide drainage water to inner city agricultural zones."
a most tárgyalt épület szempontjából a 4. pont a legérdekesebb. az állagmegóvás kapcsán érdemes kiemelni, hogy az Akapana egy agyagdombra épült, és mivel a burkoláshoz használt kőlapok nem biztosítottak elegendő védelmet az esős évszak során keletkező vízbetörések ellen, ezt a már említett vízelvezető rendszerrel oldották meg:
"Rapid water removal from the perimeter drainage channel via channels C and C’ to the Tiwanaku River (Figure 1a) limited water transfer from the phreatic aquifer to the deep groundwater layer causing deep groundwater level stabilization. The Akapana monumental internal core experienced limited rainfall infiltration due to extensive terrace and side wall paving and compound roofing that ultimately promoted runoff into the perimeter drainage channel aided by the exterior Akapana sloped channel (Figure 1e) originating from the Akapana top surface. Water that managed to infiltrate between paved areas of the Akapana then drained into the interior of the Akapana where it reemerged from base openings to join drainage canal and subterranean channel extensions P and Q (Figure 1a, Figure 5 and Figure 8) that directed water to the Tiwanaku River through C’ drainage and C, channels. As the perimeter drainage channel depth extended to the top fringe of the deep groundwater layer, water drainage in the rainy period and water addition during the dry period helped to stabilize the deep groundwater level through season changes."
De mint írtam, mind a kettő csak "hipotézis", nem mint tények (ráadásul "ütik" is egymást). Hogy mennyi az igaz bármelyikből, azt az idő dönti el. Az ásatások jelenleg is folynak.
Már megint helyettem írsz, tényleg lesz valami vénuszi törpe fóbiád. Majd megint zavarosan beszélsz, meg nem tudsz aztán aludni tőlük.
Már kénytelen voltam szólni, mert egy csomó hsz-en keresztül lefolyóztál, meg összefolyóztál, esőztél, belegabalyodva egy vízcsatornarendszerbe, ami lehet nem is az. Tetted azután, hogy kezdésnek felraktad Manzanilla tanulmányát, amiben nincs is semmi medence a tetején. Ennek ellenére, mint valami bepörgött tetőfedő egyre kínosabban magyarázgattad ezeket a földhözragadt teóriákat, a lefolyolyókról ill. összevissza-folyókról. Sajnos, igazából hagytalak beszélni, de a végére már meguntam. Én se vagyok fából...
Tiahuanaco szerintem egy rendkívüli hely, bár ezt neked hiába magyarázom, mert neked nincs olyan, számodra, ugyanaz, mint mondjuk Pompei. A rendkívüli helyek meg rendkívüli látásmódot és teóriát igényelnek a megértéshez! A te ilyen Kis Mukk-szerű nézőpontod számára, ami az iskolai történelemkönyveken alapul, ez mindig érthetetlen lesz. Az kiderült ebből a sorozatáriából is, amiben egyre kínosabban belelovaltad magad és erősködtél ezekről a folyosókról, melyekről korábban azt sem tudtad, hogy léteznek.
Lehet nem lesz igazam, vagy el kell vetni a vénuszi civilizáció elméletét, de ezt majd a jövő eldönti. De legalább nagy dolgokban buktam el, míg te ilyen kis földhözragadt, semmitmondó, jelentéktelen eszmefuttatásokban, melyek már keletkezésük pillanatában bedőltek, mint az íjazás a Nagy Piramison, lefolyószerelés az Akapána teraszán...
Ha unod is, semmi mást nem vagy képes mondani. Csak nagy garral előadod, hogy vagy
"1. Egy hatalmas hidrológiai „gépezet” vagy „közmű” lehetett." (ahogy én is mondtam),
2. Vagy nem az. "De akkor mire használták a piramis testben összevissza futó különös alagutakat?" "Semmit sem lehet tudni . . ."
Aztán két hónap múlva nagy sejtelmesen ismét előadod itt, hogy vénuszi törpék futkorásztak benne.
Mint két napja a 15298.-ban:
"A tiahuanacói emberek közt is felbukkanhattak a kabirok, . . . Akapana piramisa valójában nem csupán egy ismeretlen technikai civilizáció "óriási gépezete" volt, hanem szörnyűséges emberáldozatok és emberkísérletek helye is. Ugyanazt a technológiát találjuk, mint Atlantiszon, a gizai Nagy Piramisnál vagy a mexikói Teotihuacánban, és még néhány hasonló helyen. Mindegyik helyen fura vízcsatornákat találtak . . . mintha valamilyen "vezeték-csatornák" lennének, összetett és szövevényes kő alagutak, melyeket kimunkált kövek borítottak. Értelmét nem tudjuk a hálózatnak, mert egy teljesen más technikai civilizáció szülötte. A legendák szerint még egy épület-templom is található a piramis mélyén. . . önjáró robotot küldtek a kis alagútba . . . ennek átmérője 60x60 cm. Simára csiszolt kőlapokkal van kirakva. Nem a mi embertípusunknak épült, hisz egy felnőtt ember alig fér bele. . . a tiahuanacóiak használtak egy Vénusz-naptárat 12.000 évvel ezelőtt. Kérdéses persze, hogy miért?"
Igyekszem visszaadni a te magasröptű érvelésedet:
Hagyjuk ezt a sok vénuszi koboldot, semmi közük az egészhez. Uncsiak és félrevezetők, és egyszerűen nem meggyőzők, biztosan nem úgy volt, ahogy mondod, nem hiszek neked, feleslegesen erőlködsz velük.
Csak hát nekem elég nehezemre esik ilyen gyermeteg szöveget írni.
Ehecatl több képén is feltűnik, ami a krétai szörny képén is látható, hogy a hátulján valamiféle lángcsóva tör ki.
Nolanus jó régen beidézte a mexikói mítoszt ide. Itt van megint:
Tollanban Quetzalcoatl uralkodott, azonban három 'démon'(vagy 'varázsló') (Tezcatlipoca, Ihhuimecatl és Toltecatl) összeesküdött ellene, mert Quetzalcoatl nem akart emberáldozatokat végrehajtani, és a helyébe egy 'engedelmesebb' királyt akartak ültetni. Tezcatlipoca (akinek a neve nagyjából Füstös Tükröt jelent) egy nagy tükröt vitt Quetzalcoatlnak, aki eléggé megrémült, amikor meglátta magát, ugyanis rendkívül visszataszító teremtmény volt. A démonok rávették, cicomáztassa ki magát, hogy elfedje rútságát, és megjelenhessen a hívei előtt. Rávették azonban arra is, hogy bár rituális, szent önmegtartóztatásban élt, igyon az általuk kevert erős agávéborból. Quetzalcoatl persze teljesen lerészegedett, és amennyire ezt a szöveg sejtetni engedi, ezen állapotában vérfertőzést követett el a hugával. Ez volt az az ok, ami miatt nem maradhatott Tollanban, elzarándokolt hát keletre a tengerhez meghalni. És innentől jönnek az igazán érdekes dolgok: "Kiadta a parancsot szolgáinak: készítsenek egy kőládát neki. Készítettek hát valóban egy kőládát neki, És mikor ez meglett, belefektették Quetzalcoatl-t [Négy napon át maradt a fedél alatt, aztán megparancsolta szolgálóinak, hogy gyűjtsenek össze minden dolgot, ami uralkodásával kapcsolatos volt, és rejtsék el azokat egy Atecpanamochco nevű helyen. Aztán ő és szolgálói elindultak gyalogszerrel a tenger felé.] Az Egy Nád évében történt. Így mondják; mikor megérkezett a tengerhez, az óceán partjára, Megállt, sírni kezdett, elrendezte a dolgait, és felöltözött Ékes ruhájába, felvette türkiz maszkját, stb. És amikor teljesen felkészült, A tűzre vetette magát, a lángok közé; Ezért hívják ama helyet Tlatlayan-nak, a helynek, ahol Quetzalcoatl elégett. Így mondják; mikor elégett, hamvai felszálltak az égbe, És akik csak nézték, mind ama becses madarakat látták azokból felrepülni; {itt e madarak felsorolása áll} És miután hamvai így felszálltak, felemelkedett Quetzalcoatl szíve is, Miképpen azt látták, és hitük szerint is, felment az az égbe, s belépett az az egekbe. A régiek úgy mondják, azzá a csillaggá lett, ami hajnalban tűnik fel. Úgy mondják, akkor tűnt az fel, amikor Quetzalcoatl meghalt, Ezért nevezték Tlahuizcalpanteuctli('A Hajnal Ura')-nak. Úgy mondják, amikor meghalt, nem lehetett látni négy napig. Úgy mondják, aztán a halottak birodalmába költözött, És négy napig [ott, az alvilágban] dárdákat készített, És a nyolcadik nap végén egy nagy csillag tűnt fel, Amit Quetzalcoatl-nak neveztek, és mint mondják, elfoglalta helyét birodalmában. [Eztán amikor csak feltűnt csillagként Quetzalcoatl, mint azt hitték, bizonyos emberek csoportja mellett jelent meg, a naptár napjának adott jelétől függően, és lesújtott rájuk dárdáival, legyen bármi is ennek jelentősége(?)] Ez volt hát az élete annak, akit Quetzalcoatl-nak neveztek, Aki az Egy Nád évében született, És az Egy Nád évében is halt meg, És úgy számolják, összesen 53 évet élt."
A tiahuanacói emberáldozatokról eszembe jut a mítoszokból ismert áldozat, a 14 ifjúból az emberevő Minótaurosznak, aki a krétai Labirintus legbelső szobájában őríztek. Ezt a Labirintust a történelem előtti idők legzseniálisabb mérnöke, Daidalosz építette. Erről már bőven írtam:
Minotaurosz eredeti neve Aszteriosz („csillagokból származó”), egy szörny formájú humanoid. Görög ábrázolásai tudtommal csak a klasszikus kortól, azaz az i.e. 6. századtól maradtak fenn. A krétai táblák nem említik ezen a néven (csak Daidaloszt). Kellett legyen egy korai neve, de a görögök egy más néven vették át, amit mutat az is, hogy elsimerik volt egy korábbi neve: Aszteriosz. Talán krétai nyelven is csillaglakónak nevezték a szörnyet?
Peter James és Nick Thorpe: Ancient Mysteries nagyszerű munkájukban (2001) azonban közlik egy Krétán talált kőpecsét lenyomatát. Megdöbbentő ábrázolás, ráadásul bronzkorinak mondják a keletkezését, azaz a minoszi korszakba teszik, majd ezer évvel a klasszikus görög korszak elé:
Kétségestelenül ugyanazt a bizarr lényt mutatja, akinek a görög időkben finomítottak, lágyítottak kinézetén, s jobb híján bikafejű szörnynek tartották. Számos pénzérmén maradt fenn ábrázolása, nagyjából megtartva a régi testtartást, mint ezen a krétai érmén vagy ezer évvel későbbről:
Elég bizarr, de Minotaurosz ősformája leginkább az Alien film szörnyét idézné, mintha az emberi elme fenntartotta volna valamilyen zugában az ősi idők retteget kannibál szörnyetegét...?
Minotaurosz alakja felidézi a mexikói Ehecatl alakját, aki kezében fogja a Vénusz jelképét. Ehecatl is "visszataszító" vénusz-lények sorába tartozik, mint Oannész és a több semi-daimón.
