Nyilvánvaló, hogy nem előtte olvastad el szerintem, de ahogy gondolod, avagy a "szived joga" (ahogy te is mondanád nekem)!
"A vízlevezető rendszer pedig nem csupán abból az egyetlen járatból állt, amibe a piramis felső szintjéről beleengedték azt a kis kerekes járgányt."
Mondjuk épp arról mondtad, hogy "tipikus összefolyó", s a fedőlap lyukába egy dugó járt szerinted. De mivel a medence tetejével van egyszintben, most meg átlovagoltál, hogy akkor az esőzések miatt volt ez a 60x60-as akna. Gondolom, ha elkezdett esni az eső, egy indián felment a piramisra és kihúzta a dugódat? Ezt így akkor jól gondolom, igaz-e?
akkor az általad előadott vízelvezető rendszernek ellentmondó tanulmányt minek linkelted be egyfajta bizonyságként (ha még előtte el is "olvastad"!!!), az már a kissér zavaros észjárásodnak örök homályba szakadó foszlánya fog maradni...?!?
"A többi megjegyzésed a fantáziád terméke." Gondolom, már túl öreg vagy, hogy bármit elismerjél.
De érted, nem lehetsz mindenben "fej", veszed?
Hogy is írtad: „Olyan nehéz lenne egyszer vállalnod, amit írtál?” (15212)
Ahogy azt neked is látnod illene, a medencét illetően többféle, egymásnak is ellentmondó rekonstrukció létezik, ugyanúgy mint ahogy a lépcsők számában is vannak bizonytalanságok. A vízlevezető rendszer pedig nem csupán abból az egyetlen járatból állt, amibe a piramis felső szintjéről beleengedték azt a kis kerekes járgányt. De ennek teljes rekonstrukciójáról egyelőre nem hallottam.
Ha már ilyen vízügyi szakember is van körünkben, a piramissal kapcsolatban van még egy érdekes. Harry Gerol amerikanista az Inkák tündöklése és bukása c. könyvében (1965) írja az Akapana teraszán lévő medencéről:
„Tetején hét méter mély, nyolcvan méter hosszú és negyven méter széles medence van. Ez az üreg valószínűleg a lakosság tiszta vízzel való ellátására szolgált…
A tetőterasz mélyedése e szerző szerint egyedüli maradványa annak a szentélynek, amelyet az őslakosság a történelem előtti korban emelt ezen a helyen…
Elképzelhető, mekkora munkára volt szükség egy ilyen ciszterna kikövezéséhez és időközönkénti feltöltéséhez, hacsak nem találtak ki valamilyen géprendszert a víz magasba emelésére.”
Gerol méretei szerint 22.400 köbméter víz fért a ciszternába, ami valóban elég sok, pláne ha ezt emberek töltötték meg. Úgy egy jó húszliteres demizsonnal is egymilliószor kellett fordulni. Nem csodálom, hogy valamiféle gépezetet képzelt ide. A másik furcsaság, hogy ha ez a lakosság tisztavíz-készlete lett volna, mint írja, úgy minek folyatták el lefolyókon? Vagy mégsem ivóvíz volt benne? Ha meg öntözésre használták, mi a fenének hordták fel a piramis tetejére?
Szerinted elképzelhető valamiféle gépezet erre az indiánoktól, mint azt Gerol gondolta? Illetve máshol is volt ilyen furcsa öntöző technika az ősmúltban? Tudsz ilyet?
Belinkeltél egy olyan tanulmányt, amiben a rekonstrukció nem mutat a piramis tetején semmilyen medencét, ugyanakkor ugyanabban a hsz-ben (!) medencéről beszélsz a lapos piramis tetején, meg hogy a fotók, amiket mutattam az aknáról a tetején, egy tipikus „vízleeresztő csatorná”-t mutatnak.
Hogy utána ill. utólag, vagyis a hsz. beírása után (!) elolvastad vagy nem, nem tudom (bár a kioktatás szempontjából nem is érdekes!), igaz valóban emlegettél google translatort a spanyol szöveg miatt (éppenséggel az utólagos olvasás elfogadható).
Ez már annyira szánalmasra sikeredett, hogy nem is nagyon tudok hozzászólni, meg mihez is kellene? Az arab qanathoz…? (esetleg linkhunter hozhat rá egy spanyol linket, baráti segítség gyanánt, mintha ez lenne a beszéd tárgya). Nem tudom, neked mennyire tetszik, ha kivagdosok én is a szövegeidből, mint te az enyémből, hogy úgymond valljak színt és más drámai végszavaid stílusában?
„ha nem érdekel, akkor ne is olvasd el!” (15309).
Kiderült, hogy gyakorlatilag te nem néztél (nem elolvasás!) bele Manzanilla tanulmányába (mert úgymond már előtte megzavartak a vénuszi törpék)!
A saját szavaidat szeretném bevetni az ügyben (rögtön két színben, megkülönböztetve a személyes törekvéseid két folyamát, mikor milyen maszk van rajtad:, a tudomány álcája vagy az értetlenkedő kisemberé), szóval azokból egy csokor, amiket nekem irkálgattál az utóbbi pár napban:
„Amikor lelepleződött a szándékos ferdítése…” (15283) „a személyiségzavar típusa” (15296)
– „Ez egy tipikus összefolyó.” (15301):
„Ha nem tudsz értelmesen válaszolni, akkor mindig ilyen mellébeszéléshez folyamodsz?” (15212):
– „A mi házunk lapos teteje nagyjából 850 négyzetméteres…” (miért nem a fürdőszoba, ott van ilyen összefolyó?)
„El tudom képzelni, hogy egyes Dél-amerikai schenoudák micsoda vénuszi eredetmítoszokkal etethetik az ottani rejtélyhívőket…” (15292):
– „Én nem tanulmányoztam az amerikai piramisokat annyira... De hát nem csak Dél-Amerika szerte találhatók efféle járatok…” (15317) (mifféle járatok?)
„Tiahuanaco kőfaragványai se tudományos vagy technológiai eszközök maradványai, hanem egy építészeti gyakorlat, építészeti stílus emlékei. Nem rejtélyesebbek nem érthetetlenebbek, mint Göbekli Tepe vagy a görög-római templomok oszlopai.” (15232):
– „A tetején lévő mélyedés rekonstrukciója is bizonytalan, egyesek valóban nyitottnak gondolják.” (15313):
„Szerintem tudsz te annyira fogalmazni, hogy ha valóban így akartad volna, akkor így is írtad volna.” (15260)
– „A talajvíz kinyerésére és távolba szállítására használt qanat…” (15319):
„Hát ha mindenképp ide akarsz menekülni…” (15218) „Olyan nehéz lenne egyszer vállalnod, amit írtál?” (15212)
A talajvíz kinyerésére és távolba szállítására használt qanat vizrendszerek mindenfelé ismeretesek az arab kultúrában, de sokkal messzebb, Kínában, Indiában, Pakisztánban, Iránban, sőt Japánban is. Ez a technika feltehetően még a perzsáktól ered.
De én most egy sokkal közelibb alagutat mondanék, egy egészen grandiózus mérnöki alkotást, amin az Samos szigeti ókori görögök vezették át az ivóvizet egy hegy alatt, a forrásától Pythagorion városába az. i.e VI. században. Ez az ezer méteres fúrás mindvégig mesterséges, érdemes elolvasni
És ez a csoda viszonylag könnyen meg is tekinthető. A turisták szerencsére pár száz méter után megunják, és visszafordulnak. De a látogatható szakasz végét nem falazták le, és jó görög hanyagsággal általában nem is őrzi senki, csak pár figyelmeztető tábla van kitéve, és persze nincs is tovább világítás. Így aztán mi legközelebb zseblámpával felszerelve mentünk vissza, ahol senkitől se zavartatva eljutottunk egészen a legérdekesebb pontig, ahol a déli járat összetalálkozik az északival. Ha elolvassátok a wiki cikket, akkor megértitek azt a zseniális trükköt, amit itt alkalmaztak annak érdekében, hogy nehogy elmenjen egymás mellett a két vágat. Hát ezt akartam látni a saját szememmel. Ezen felül az is kiderült, hogy erről a részről már nem hordták ki azt a követ, ami a munkaalagút alatti vízcsatorna kivájásából származik. Ez az alsó szűk lyuk itt már kb. 5-6 méterrel a járható alagút alatt fut, és 20 méterenként függőleges akna köti össze vele.
Az északi szakaszon már sokkal szűkebb a felső munkajárat is, és sok helyen annyira rossz a kőzet, hogy az építéskor nyeregszerűen rakott kőtáblákkal kellett biztosítani. Úgyhogy nem sokáig kísértettük a sorsot, hanem visszafordultunk.
<Az még szerintem nem cáfolat Avi Loeb által felvetett megdöbbentő lehetőségére>
az Avi Loeb által felvetett "megdöbbentő lehetőséget" senki nem akarja megcáfolni, mivel az nem egy komoly tudományos elmélet. szemben a nemrég ismertetettel, amely az eddigi összes megfigyelést meggyőzően és koherensen megmagyarázza.
<ez mégis inkább valami jéghegy>
eddig is ez volt az elmélet, csak nitrogén helyett eddig fagyott hidrogént feltételeztek, de Avi Loeb ezt számításokkal megcáfolta.
<ez a klikkelés váró netes "sajtó">
talán nem a netes "sajtót" kellene olvasgatni, hanem ezt:
Én nem tanulmányoztam az amerikai piramisokat annyira, hogy fejből tudjak az esetleg bennük található vízlevezetőkről. Ezt a cikket is csak azután találtam, hogy neked minden pár méternyi szűk üregről valami vénuszi törpék jutnak az eszedbe. De hát nem csak Dél-Amerika szerte találhatók efféle járatok, hanem például a közel-kelet megannyi civilizációja is összefurkálta maga alatt a csupasz sziklát. Sok-sok kilométeren keresztül vezetve a vizet mindenféle felszín alatti szűk járatokban, amelyek részben szintén mesterségesen készültek. A forró égövi kőpusztaságokban így óvták meg a párolgástól.
A keresztény rombolás tudatos volt! El akartak tüntetni minden nyomot, ami a Biblia "információival" ellentétes... pl nem említ a Biblia ugyebár fejlett civilizációt, Amerikában, tehát nem volt szerintük... aztán amikor megtalálták buzgón rombolni kezdték, hogy a valóságot a Bibliához igazítsák... a tatárok, törökök, nácik és bolsik, együttvéve is pólyásbabák voltak hozzájuk képest... (tehát ne hidd hogy csak a kincskeresés rombolással okozta ezeket a jelenségeket... az iszlám is ugyanezt csinálta... Mezopotámiában egyetlen ép zikkurat van több százból... viszont van sok domb szerteszét a sivatagban (amik jelentős részét, ha jobban megnézel, felsejlik az ősi templom ill piramis)
Hát mondjuk, már az a csoda, hogy egyáltalán megtudták mondani hogy lépcsős piramis volt, annyira szétverték a spanyolok (mert azt hitték a piramis kincseket rejt)! Száz éve ez inkább ez egy természetes dombnak nézett ki!
Viszont küldted pdf-ben Linda Manzanilla írását, amiben benne van a piramis rekonstrukciója: most ezt akkor nem nézted meg, mert ezen semmilyen víztározó nincs a piramis tetején? (Merthát ilyet írtál: "a legfelső szintjén pedig megint csak volt egykisebb medence, s a kérdéses csatorna onnan vezet éppen a piramis pereméig")
Aztán:
"Az olyan esős vidéken nem csak egy zárt medencéből kelhetett levezetni az esővizet, hanem még egy nagyjából vízszintes lapos tetőről is."
Akkor ez volna Ó-Amerikában az első ilyen, hiszen Mexikótól Peruig az indiánok lapos tetejű piramisokat emeltek, de nem tudok arról, hogy a vizet a lapos tetőről, magában a piramis testben vezették volna el, ilyen alagutakon. Esetleg tudsz egy másik ilyet is (több ezer piramis van Amerikában)???
Az még szerintem nem cáfolat Avi Loeb által felvetett megdöbbentő lehetőségére, hogy két sokkal kisebb volumenű kutató, Alan P. Jackson és Steven J. Desch szerint ez mégis inkább valami jéghegy.
Várható, hogy még jönnek más csillagászok is, akik így kívánnak majd a szürkeségből a fénybe kerülni.
A piramist néhol 7 néhol 6 szintesnek írják. A tetején lévő mélyedés rekonstrukciója is bizonytalan, egyesek valóban nyitottnak gondolják.
Az olyan esős vidéken nem csak egy zárt medencéből kelhetett levezetni az esővizet, hanem még egy nagyjából vízszintes lapos tetőről is. A mi házunk lapos teteje nagyjából 850 négyzetméteres, s van rajta 9 db 110mm átmérőjű lefolyó. Egy komolyabb eső után néhol mégis bokáig áll rajta a víz, pedig a lefolyók hörgő örvényekkel nyelik.
"2010-ben ezt írtam ide: "A perui Cusco fellegvárában, a híres Sachsayhuaman alatt..."
Nekem is gyanús volt, honnan jöhetett az infó? Igazából csak leteszteltem, hiszen van két használható kopóm: mi igaz ebből? Meg lusta is voltam a neten keresgetni.
Az a négysoros szöveg kéthelyről van (és nem is függ össze). Az első fele a miniatür lépcsőkről George C. Andrews magyarul is megjelent könyvéből (35. oldal), amit angolul 1987-ben adtak ki. Ebből látszik, hogy sok köze nem lehet Anselm Pi Rambla állítólagos 2003-as felfedezéséhez. Jobb lett volna, ha Andrews tudósítására lett volna valami plussz infó.
Szerintem 6 szintes. Az Akapana vízelvezető csatornáiról még ebben a fórumban is többször írtam vagy utaltam rájuk. 16,5 magas volt eredetileg a teraszos piramis. A tetején lévő medencét Harry Gerol 7 m mélynek mondja. Majd hozzáfűzi könyvében: "A víztárolóban a domb aljáig vezető csatornák maradványai fellelhetők. Mind a nagy ciszterna, mind a vezeték kőlapokból készült falainak maradványai még láthatók. Az alaposan megtervezett főcsatornának tizenhat méteres szintkülönbségű a lejtése, és nyilvánvalóan az egymás után felfedezett mellékcsatornákkal összekötött fővezeték volt. A vezetékeket a főcsatornával összekötött védőárok vette körül.” Protzen írja könyvében, hogy ezeket a csatornákat Créqui-Montfort vagy Posnansky már feltárták (2013).
"...kérdéses csatorna onnan vezet éppen a piramis pereméig, és éppen az alapszintje alá egy méterrel."
Egyébként piramisplatón lévő nagy üreg Linda Manzanilla rekonstrukcióján egy nagy süllyesztett udvar, aminek az egyik oldala nyitott is (azaz alkalmatlan medencének).
A "kérdéses" csatorna, amiről beszéltem és amibe a kisrobotot engedték a képeken és aminek tetejét fedő kőlapból szerinted kihúzták a dugót és "egy tipikus összefolyó" volt: gyakorlatilag én úgy látom, hogy egy szintben van a medence tetejével ráadásul messzebb is a medencétől. Ezen, milyen vizet eresztettek le? A folyosó belsejében, ami egy vízszintes szakasz, se nagyon látszik vízmosás nyoma. Itt, hogy működött, mint "vízleeresztő csatorna” (aminek hívod)?
Nagyon szellemes ez a leleplező cikk. Jópofa slusszpoénal:
"About 300 yards from the Sacsayhuaman esplanade, just across from the Rodadero, is the Chinkana Chica, another smaller naturally formed tunnel adorned with Inca carvings. Descending into this winding passage is thrilling, but definitely bring a flashlight. You have no chance of getting lost forever in here, but it’s very easy in the pitch darkness to bang your head."
"The team did excavate a sealed 17th century colonial crypt, but while there was a waft of subterranean toxic methane gas to contend with, no secret tunnel entrance was found."
És az erőd óriás köveiről mellékel hozzá széltében ismert képeket. Mintha ezek bármi módon hitelesíthetnék, hogy itt koboldok futkostak a föld alatt az erődtől a Koricancha templomig.
<Értelmetlen dolog minden szűk járathoz valamiféle törpe lényeket vízionálni.>
végül is a topikt témájába pont illenek a legendák. a baj ott kezdődik, amikor a legendákat tényként tálalja, mint például ezt: "A perui Cusco fellegvárában, a híres Sachsayhuaman alatt olyan csatornákat vájtak ki, hozzávezető lépcsőkkel együtt, melyet csak törpék tudnak használni. 2003-ban jelentették, hogy találtak egy föld alatti alagutat, ami Sachsayhuamant és a cuzcói Koricancha templomot köti össze. Anselm Pi Rambla spanyol régész a felfedező, aki szerint az alagút részét kamrák, galériák, kutak és síremlékek sora alkotja, Cuzcó város alatt. Az alagút hossza két kilométer."
Az egész 7 szintes piramis egy mesterséges medence közepén áll. A legfelső szintjén pedig megint csak volt egy kisebb medence, s a kérdéses csatorna onnan vezet éppen a piramis pereméig, és éppen az alapszintje alá egy méterrel. Az elrendezés ennél nyilvánvalóbb módon nem is mutathatná a célját: vízleeresztő csatorna. Ugyanerre utal a felső végét fedő kőlap, a maga vízszintes vájataival és könnyen elzárható kerek nyílásával. Amiből egyetlen mozdulattal kihúzható a dugó: Ez egy tipikus összefolyó.
Értelmetlen dolog minden szűk járathoz valamiféle törpe lényeket vízionálni.
Az Amazon birodalom a legendák szerint, a Karib tenger szigeteinek többségén volt... de nyilván ahogy hódítottak valószínűleg, Mexikót, Floridát és Kolumbiát is elérték és a partvidékeken letelepedtek... hadban álltak több ókori indián királysággal is, pl Aztékok és Inkák... A rejtély itt annyi, hogy léteztek-e vagy csak mítosz... de szerintem inkább amiatt rejtély... mert a keresztény pusztítás elérte őket is... a legtöbb ilyen rejtély, márt a szó is utal rá ELREJTETT, tudatosan eltitkolt, eldugott, elhazudott ill elpusztított... E halálos hatalmi sunyiskodást Róma kezdte (többek közt pl ezért hiszed hogy Baalbek terasza római építmény) és a keresztények tökélyre vitték közel 2000 éven át pusztítottak, romboltak, dugdostak, tagadtak, átkoztak és irtottak a világ minden táján ahová csak odafértek... Róma terror birodalma ma is fennáll... nem szűnt meg soha... csak rájöttek a vezetők, hogy nem légiókkal kell meg helyőrségekkel, hanem sokkal hatásosabb hazug beteges ideológiával, templomokkal, papokkal, sátáni zsarolással, megfélemlítéssel... birodalmuk területét megsokszorozták így a római katonaállam kvázi bukása után...
Peter James és Nick Thorpe: Ancient Mysteries c. 651 oldalas könyvükben (2001) számos régi rejtélyt mutat be. Ők közlik ezt a 17. századi holland metszetet, ami egy dél-amerikai amazont mutatna, aki egy armadillón lovagol. A konkvisztádor Orellana csapatát is harcos amazonok támadták meg, akikről elneveztés az Amazonas folyót. Orellanák látták faluikat, nagy fehér házaikat.
Tiahuanacóról is volt már szó régebben (2010-ben!).
A tiahuanacói emberek közt is felbukkanhattak a kabirok, mert ott is hallunk föld alatti városról, pld. Anello de Oliva krónikásnak 1625 körül lefordítottak az indiánok egy kvipu-szöveget (!), ami arról szólt, hogy a híres Tiahuanacó valójában a föld alatt épült, és nem felette. Lent a mélyben nagy termek vannak, hozzájuk négy csatorna vezet le. Oliva szerint Tiahuanaco kiterjedését akkor fogják majd igazán megismerni, ha felkutatják a földalatti lakásokat, mert a város nagyobb részben a föld felszíne alatt épült. A tiahunacói Akapana piramisa - amit egykor hatalmas andezittömbökkel burkoltak - valójában nem csupán egy ismeretlen technikai civilizáció "óriási gépezete" volt, hanem szörnyűséges emberáldozatok és emberkísérletek helye is. Ugyanazt a technológiát találjuk, mint Atlantiszon, a gizai Nagy Piramisnál vagy a mexikói Teotihuacánban, és még néhány hasonló helyen. Mindegyik helyen fura vízcsatornákat találtak, amik kivezettek az építményből, vízmedencéket, és még néhány dolgot...
Tiahuanaco ősi városát Pizarro utáni négy évszázadban szinte teljesen szétverték, a köveit elhurcolták építkezésekhez.
Tiahuanacói kőelemek, mintha valamilyen "vezeték-csatornák" lennének:
Nolanus annak idején feltárt egy Vénusz-bolygót jelentő motívumot:
A tiahuanacói Akapana piramis egyedülálló a világon. A tetején egy nagy vízmedence volt. Ennek formája szintén a vénuszi motívumot mintázta (ez a motívum egyben jelentette a vénuszi emberhasznosító gépezet "száját" is!).
Az Akapanában a régészek összetett és szövevényes kő alagutakra utaló nyomokat találtak, melyeket kimunkált kövek borítottak. Értelmét nem tudjuk a hálózatnak, mert egy teljesen más technikai civilizáció szülötte. A legendák szerint még egy épület-templom is található a piramis mélyén. Harry Gerol kiváló amerikanista tízezer évesnek mondja a piramist. Nemrég egy expedíció behatolt ezen járatok egyikébe. Itt megnézhetitek: https://www.youtube.com/watch?v=HUQUgRT8q1c
Az önjáró robotot küldtek ebbe a kis alagútba 2006. június 13-án a régészek. Ennek átmérője 60x60 cm. Simára csiszolt kőlapokkal van kirakva. Nem a mi embertípusunknak épült, hisz egy felnőtt ember alig fér bele.
A piramis tetején egy kőlap fedte, miben egy kerek lyukat vágtak. Előbb lemegy 3 méter mélyre az akna. majd vízszintesen folytatódik 18 méter, utána megint esik függőlegesen 1,7 métert, majd vizszintesen halad tovább, de ez a szakasza már nem ismert, így az sem, hogy hová vezet.
Lentebb lásd az aknát fedő követ, az akna száját és ahogy a minirobotot leeresztik az aknába.
Kazancev orosz író és mérnök szerint a tiahuanacóiak használtak egy Vénusz-naptárat 12.000 évvel ezelőtt. Kérdéses persze, hogy miért?
Valószínűleg majd a Titkos Történelmen is meg kell emlékeznem Tiahuanaco ismeretlen kultúrájáról.
Új adatok is kerültek elő, mint Protzen Tiahuanacóról szóló könyve (2013), amit már említettem!
A miniatür szobrocskák azonban nem az inkák terméke lehetett. Hiszen Sacsayhuamán erődjét a régészek szerint már az ún. Killke kultura (i.sz. 900-1200) elkezdte építeni, majd az inkák foglalták el a területet a 13. században, de csak a 15. században folytatták ill. újraépítették az erődöt.
Már 2010-ben ezt írtam ide: "A perui Cusco fellegvárában, a híres Sachsayhuaman alatt olyan csatornákat vájtak ki, hozzávezető lépcsőkkel együtt, melyet csak törpék tudnak használni. 2003-ban jelentették, hogy találtak egy föld alatti alagutat, ami Sachsayhuamant és a cuzcói Koricancha templomot köti össze. Anselm Pi Rambla spanyol régész a felfedező, aki szerint az alagút részét kamrák, galériák, kutak és síremlékek sora alkotja, Cuzcó város alatt. Az alagút hossza két kilométer."
