De mint írtam, mind a kettő csak "hipotézis", nem mint tények (ráadásul "ütik" is egymást). Hogy mennyi az igaz bármelyikből, azt az idő dönti el. Az ásatások jelenleg is folynak.
Már megint helyettem írsz, tényleg lesz valami vénuszi törpe fóbiád. Majd megint zavarosan beszélsz, meg nem tudsz aztán aludni tőlük.
Már kénytelen voltam szólni, mert egy csomó hsz-en keresztül lefolyóztál, meg összefolyóztál, esőztél, belegabalyodva egy vízcsatornarendszerbe, ami lehet nem is az. Tetted azután, hogy kezdésnek felraktad Manzanilla tanulmányát, amiben nincs is semmi medence a tetején. Ennek ellenére, mint valami bepörgött tetőfedő egyre kínosabban magyarázgattad ezeket a földhözragadt teóriákat, a lefolyolyókról ill. összevissza-folyókról. Sajnos, igazából hagytalak beszélni, de a végére már meguntam. Én se vagyok fából...
Tiahuanaco szerintem egy rendkívüli hely, bár ezt neked hiába magyarázom, mert neked nincs olyan, számodra, ugyanaz, mint mondjuk Pompei. A rendkívüli helyek meg rendkívüli látásmódot és teóriát igényelnek a megértéshez! A te ilyen Kis Mukk-szerű nézőpontod számára, ami az iskolai történelemkönyveken alapul, ez mindig érthetetlen lesz. Az kiderült ebből a sorozatáriából is, amiben egyre kínosabban belelovaltad magad és erősködtél ezekről a folyosókról, melyekről korábban azt sem tudtad, hogy léteznek.
Lehet nem lesz igazam, vagy el kell vetni a vénuszi civilizáció elméletét, de ezt majd a jövő eldönti. De legalább nagy dolgokban buktam el, míg te ilyen kis földhözragadt, semmitmondó, jelentéktelen eszmefuttatásokban, melyek már keletkezésük pillanatában bedőltek, mint az íjazás a Nagy Piramison, lefolyószerelés az Akapána teraszán...
Ha unod is, semmi mást nem vagy képes mondani. Csak nagy garral előadod, hogy vagy
"1. Egy hatalmas hidrológiai „gépezet” vagy „közmű” lehetett." (ahogy én is mondtam),
2. Vagy nem az. "De akkor mire használták a piramis testben összevissza futó különös alagutakat?" "Semmit sem lehet tudni . . ."
Aztán két hónap múlva nagy sejtelmesen ismét előadod itt, hogy vénuszi törpék futkorásztak benne.
Mint két napja a 15298.-ban:
"A tiahuanacói emberek közt is felbukkanhattak a kabirok, . . . Akapana piramisa valójában nem csupán egy ismeretlen technikai civilizáció "óriási gépezete" volt, hanem szörnyűséges emberáldozatok és emberkísérletek helye is. Ugyanazt a technológiát találjuk, mint Atlantiszon, a gizai Nagy Piramisnál vagy a mexikói Teotihuacánban, és még néhány hasonló helyen. Mindegyik helyen fura vízcsatornákat találtak . . . mintha valamilyen "vezeték-csatornák" lennének, összetett és szövevényes kő alagutak, melyeket kimunkált kövek borítottak. Értelmét nem tudjuk a hálózatnak, mert egy teljesen más technikai civilizáció szülötte. A legendák szerint még egy épület-templom is található a piramis mélyén. . . önjáró robotot küldtek a kis alagútba . . . ennek átmérője 60x60 cm. Simára csiszolt kőlapokkal van kirakva. Nem a mi embertípusunknak épült, hisz egy felnőtt ember alig fér bele. . . a tiahuanacóiak használtak egy Vénusz-naptárat 12.000 évvel ezelőtt. Kérdéses persze, hogy miért?"
Igyekszem visszaadni a te magasröptű érvelésedet:
Hagyjuk ezt a sok vénuszi koboldot, semmi közük az egészhez. Uncsiak és félrevezetők, és egyszerűen nem meggyőzők, biztosan nem úgy volt, ahogy mondod, nem hiszek neked, feleslegesen erőlködsz velük.
Csak hát nekem elég nehezemre esik ilyen gyermeteg szöveget írni.
Ehecatl több képén is feltűnik, ami a krétai szörny képén is látható, hogy a hátulján valamiféle lángcsóva tör ki.
Nolanus jó régen beidézte a mexikói mítoszt ide. Itt van megint:
Tollanban Quetzalcoatl uralkodott, azonban három 'démon'(vagy 'varázsló') (Tezcatlipoca, Ihhuimecatl és Toltecatl) összeesküdött ellene, mert Quetzalcoatl nem akart emberáldozatokat végrehajtani, és a helyébe egy 'engedelmesebb' királyt akartak ültetni. Tezcatlipoca (akinek a neve nagyjából Füstös Tükröt jelent) egy nagy tükröt vitt Quetzalcoatlnak, aki eléggé megrémült, amikor meglátta magát, ugyanis rendkívül visszataszító teremtmény volt. A démonok rávették, cicomáztassa ki magát, hogy elfedje rútságát, és megjelenhessen a hívei előtt. Rávették azonban arra is, hogy bár rituális, szent önmegtartóztatásban élt, igyon az általuk kevert erős agávéborból. Quetzalcoatl persze teljesen lerészegedett, és amennyire ezt a szöveg sejtetni engedi, ezen állapotában vérfertőzést követett el a hugával. Ez volt az az ok, ami miatt nem maradhatott Tollanban, elzarándokolt hát keletre a tengerhez meghalni. És innentől jönnek az igazán érdekes dolgok: "Kiadta a parancsot szolgáinak: készítsenek egy kőládát neki. Készítettek hát valóban egy kőládát neki, És mikor ez meglett, belefektették Quetzalcoatl-t [Négy napon át maradt a fedél alatt, aztán megparancsolta szolgálóinak, hogy gyűjtsenek össze minden dolgot, ami uralkodásával kapcsolatos volt, és rejtsék el azokat egy Atecpanamochco nevű helyen. Aztán ő és szolgálói elindultak gyalogszerrel a tenger felé.] Az Egy Nád évében történt. Így mondják; mikor megérkezett a tengerhez, az óceán partjára, Megállt, sírni kezdett, elrendezte a dolgait, és felöltözött Ékes ruhájába, felvette türkiz maszkját, stb. És amikor teljesen felkészült, A tűzre vetette magát, a lángok közé; Ezért hívják ama helyet Tlatlayan-nak, a helynek, ahol Quetzalcoatl elégett. Így mondják; mikor elégett, hamvai felszálltak az égbe, És akik csak nézték, mind ama becses madarakat látták azokból felrepülni; {itt e madarak felsorolása áll} És miután hamvai így felszálltak, felemelkedett Quetzalcoatl szíve is, Miképpen azt látták, és hitük szerint is, felment az az égbe, s belépett az az egekbe. A régiek úgy mondják, azzá a csillaggá lett, ami hajnalban tűnik fel. Úgy mondják, akkor tűnt az fel, amikor Quetzalcoatl meghalt, Ezért nevezték Tlahuizcalpanteuctli('A Hajnal Ura')-nak. Úgy mondják, amikor meghalt, nem lehetett látni négy napig. Úgy mondják, aztán a halottak birodalmába költözött, És négy napig [ott, az alvilágban] dárdákat készített, És a nyolcadik nap végén egy nagy csillag tűnt fel, Amit Quetzalcoatl-nak neveztek, és mint mondják, elfoglalta helyét birodalmában. [Eztán amikor csak feltűnt csillagként Quetzalcoatl, mint azt hitték, bizonyos emberek csoportja mellett jelent meg, a naptár napjának adott jelétől függően, és lesújtott rájuk dárdáival, legyen bármi is ennek jelentősége(?)] Ez volt hát az élete annak, akit Quetzalcoatl-nak neveztek, Aki az Egy Nád évében született, És az Egy Nád évében is halt meg, És úgy számolják, összesen 53 évet élt."
A tiahuanacói emberáldozatokról eszembe jut a mítoszokból ismert áldozat, a 14 ifjúból az emberevő Minótaurosznak, aki a krétai Labirintus legbelső szobájában őríztek. Ezt a Labirintust a történelem előtti idők legzseniálisabb mérnöke, Daidalosz építette. Erről már bőven írtam:
Minotaurosz eredeti neve Aszteriosz („csillagokból származó”), egy szörny formájú humanoid. Görög ábrázolásai tudtommal csak a klasszikus kortól, azaz az i.e. 6. századtól maradtak fenn. A krétai táblák nem említik ezen a néven (csak Daidaloszt). Kellett legyen egy korai neve, de a görögök egy más néven vették át, amit mutat az is, hogy elsimerik volt egy korábbi neve: Aszteriosz. Talán krétai nyelven is csillaglakónak nevezték a szörnyet?
Peter James és Nick Thorpe: Ancient Mysteries nagyszerű munkájukban (2001) azonban közlik egy Krétán talált kőpecsét lenyomatát. Megdöbbentő ábrázolás, ráadásul bronzkorinak mondják a keletkezését, azaz a minoszi korszakba teszik, majd ezer évvel a klasszikus görög korszak elé:
Kétségestelenül ugyanazt a bizarr lényt mutatja, akinek a görög időkben finomítottak, lágyítottak kinézetén, s jobb híján bikafejű szörnynek tartották. Számos pénzérmén maradt fenn ábrázolása, nagyjából megtartva a régi testtartást, mint ezen a krétai érmén vagy ezer évvel későbbről:
Elég bizarr, de Minotaurosz ősformája leginkább az Alien film szörnyét idézné, mintha az emberi elme fenntartotta volna valamilyen zugában az ősi idők retteget kannibál szörnyetegét...?
Minotaurosz alakja felidézi a mexikói Ehecatl alakját, aki kezében fogja a Vénusz jelképét. Ehecatl is "visszataszító" vénusz-lények sorába tartozik, mint Oannész és a több semi-daimón.
Véletlen pont, Viracocha is az "égből jött" ugyebár... amúgy elégé hasonlít a zikkuratokhoz ez (is... hiszen a dél- és közép-amerikai piramisok általában a történészek számára igen kínosan hasonlítanak rájuk) nem..?
Hagyjuk ezt a sok esővizet (vagyis most már „mosóvizet” is), lehet semmi köze az egészhez. Meg unom is, hisz lehet teljesen félrevezető. Egyszerűen biztosan nem volt az, amit itt kifundáltál. Nem meggyőző, amit előadsz, felesleges tovább erőltetned, nem hiszek neked!
Az Akapana egy hatalmas megalitikus építmény. Az alapját nagy kövekből rakták, majd a közelben kiásták a félig föld alatti templomudvart, s az innen lévő földből épült az Akapana. A lépcsőit kőfalakkal, hatalmas, akár 65 tonnás andezittömbökkel erősítették meg. Azok építették, akik megalapították Tiahuanacót. Kétségkívül szakrális helynek szánták a piramist és a várost. Ha olvastad Linda Manzanilla tanulmányát, akkor tudod, hogy a város eredeti neve Taypicala lehetet, azaz „a közép köve”, ami a világ középpontját jelentette az építői számára.
Manzanilla szerint az Akapanát Virakocsának, a világ teremtőjének építették. A piramis rekonstrukcióját 1992-ben készítette.
A piramis tetejéről elsőként 1900 körül Créqui-Montfort talált egy csatornát, 47 x 70 cm keresztmetszettel, ami függőlegesen levezetett, majd derékszögben (!) iránytváltva északnak fordulva ment ki a piramis alól. Posnansky teljesen szerencsétlenül „Cloaca Maxima”-nak nevezte ezeket (az ókori Róma szennyvízcsatorna-rendszere okán), sőt, azt gondolta, hogy ezek a „lefolyók” a fenti medence vízszintjét szabályozták. Hogy mennyi ilyen csiszolt kőlapokkal kirakott „vízcsatorna” megy a piramis testében, nem igazán tudjuk, jellemzően Manzanilla is feltárt egy, az oldalfalaknál kivezető nyílást, vagy amit a tetején találtak 2005-ben, ami a „legújabb” ilyen, ami construct „tipikus összefolyó”-ja.
Két elég érdekes hipotézis is körvonalazható az Akapana kapcsán, hisz az látható, hogy mint „piramis” is eltér az ókor minden más piramisától:
1. Ez egy hatalmas hidrológiai „gépezet” vagy „közmű” lehetett. Már az építése során meg kellett a belsejében alkotni ezeket az útvesztő alagutakat. Mivel a járatok bár gondosan kimunkáltak, ember nem használhatta azokat a szűk keresztmetszetük miatt. Ebből kifolyólag a piramis tetején egy hatalmas víztározót takarhat az az üreg, máskülönben mire lettek volna alkalmasok ezek a járatok?
2. Manzanilla 1992-ben közölt rekonstrukcióján (lásd lentebb), ami a legújabb, egyszerűen semmilyen medencét nem mutat a piramis tetején! Ezt közli Protzen is a Tiahuanacóról szóló könyvében. Manzanilla ásatott az Akapana területén, tehát a legújabb eredményeket használta. Ezzel viszont bedöntötte, hogy a fenti ciszternából afféle vízerekként haladtak volna a piramisban ezek a zárt csatornák? De akkor mire használták a piramis testben összevissza futó különös alagutakat? Ha felnőtt emberek nem is nagyon fértek ezekbe.
Viszont az akapanai ásatásokkor megtalálták több szobrát chacapumának, a vérfarkas párjának, a vérmacskának (fentebb jobb szélen). Rendszerint ülő helyzetben, tágra nyitott szájjal, a kezében egy levágott emberfejjel. Ráadásul már eddig is nagyon sok, brutálisan lemészárolt ember csontvázát találták, emberáldozatokét, sokszor az alagutak bejáratainál. Még a csontokon is vágások, harapások, karmolások nyomaival. Miféle szertartások, "áldozások" folytak itt?
Sajnos még ma is igaza van sok mindenben Harry Gerolnak, aki az Akapanáról szóló alfejezet végén ezt írta: „Semmit sem lehet tudni ennek a városnak a kultúrájáról, sem e kultúra elterjedéséről, romjai csupán a fejlődés kezdetét mutatják. Ma még nem tudni, mi okból települt ez a megalitikus város a Titicaca-tó szigetének zugába, de valószínűleg az első emberi közösség lehetett Dél-Amerikában. Jégkorszak utáni eredete azt sejteti, hogy építői a legrégibb dél-amerikai népek első hullámát alkották.”
Nyilván többet tudunk ma, mint Gerol 1965-ben, de az nem jelenti, hogy a legfőbb kérdések mind tisztázva lennének...
Elmondtam, hogy szerintem a platón lévő lefolyókon akkor engedhették ki a vizet, ha tárolás helyett azonnal le akarták ereszteni a frissen hullott esőt. Azt képzeltem, ennek megértése nem okoz neked ennyi nehézséget. Sok oka lehetett annak, hogy miért kívánhattak így cselekedni. Például:
1. A friss eső még hűvösebb.
2. Nem áporodott, nem szennyeződött.
Ha régen nem esett eső, akkor éppen ellenkezőleg:
3. A meginduló esővel először lemosták a teraszt, s csak ezután, a tiszta felületen gyűjtött vizet engedték a medencébe.
Lehettek viszont más okai:
4. Bizonyos időszakok esővizét nem akarták egymással keverni, mert különböző mágikus hatásokat tulajdonítottak nekik.
5. De az is elképzelhető, hogy olyan szertartásokat is tartottak ott, amelyek után le kellett takarítani a platót úgy, hogy a szennyes mosóvíz ne folyjon a medencébe.
"Ha egyszer a medence alján is voltak dugók, nem elég azokat kihúzni, ha túl sok van a medencében (mint a fürdőmedencéknél)? Szerinted?"
Hátha csak egy részletre válaszolsz, attól még nincs igazad! Szóval csak azt nem nyögted ki, hogy minek kellett volna ide egy más irányban lefolyó??? Amikor a medencében is volt (több)!
Kiszámolgattad, hogy éves szinten sem lehetett annyi eső, hogy akár félig megtöltődött volna a medence (és még a szivárgás/párolgás nincs is benne), sőt, hát Gerol is azt írja, hogy a medence aljából vízalagútak mentek 16 méteres lejtéssel kívülre, ahol belecsatlakoztak egy főcsatornába. Most ez akkor a lakosság édesvízkészlete és öntözövize is volt egyben?
Valami lapos bérháztető csatornáit hasonlítgattad ide, ős-Amerika más piramisai helyett: Teotihuacan főútján vagy 38 lépcsős piramis van, ott is így, azok belsejében (!) vezették el az esővizet?
Találtam egy viszonylag hosszabb cikket 1942-ből: "A vízvezeték története". Szerepel benne Eupalinosz alagútja is, ami valóban hatalmas mérnöki bravúr lehetett akkoriban (pláne, hogy nálunk még a siettetés miatt, a Nyugati téri felüljáró sem találkozott össze...)
"Ha a medence felé dőlt a padló, akkor most a plató széle felé lévő kis akna mennyi víztől szabadította volna meg a medencét?"
Ott egyáltalán nem a medencéből folyt le, hanem a platóról.
Ha terveztél volna valaha lapos tetőt, amelyen pár százalékos lejtőkkel terelik az esővizet a lefolyók felé, akkor nem ilyen nehezen értenéd meg a dolgot. Ez a piramis persze annyira tönkrement, hogy az ilyen kisebb lejtőket és mélyedéseket hiába is keresnénk rajta. Egyetlen egy lefolyót találtak, s nem rekonstruálható egyértelműen még az olyan sokkal nagyobb mélyedés se, mint az állítólag 3200n2 felületű és 7m mély medence. Nem tudni igazából azt se, hogy hol helyezkedett el. Az viszont elég határozottan látszik a rajzokon, hogy a kérdéses lefolyó a kerek nyílású kőlappal nem a piramis felső platójának szélén volt.
"de amúgy ís írtad már, hogy azért írtál zavarosan, mert a vénuszi törpék az éjszaka megzavartak vagy mi"
Ilyen soha nem írtam, csak te hazudtad. Arra megkérhetnélek hogy legalább arról ne hazudozz, hogy én mit írtam.
„Csak én értem, hogy ha ez a piramis tényleg egy ciszterna volt, akkor nem 20 literes demizsonokban hordták fel rá a vizet, de nem is valami rejtélyes gépezetekkel.”
Most ezzel azt akarod tudatni, hogy egy „józanabb” és "ésszerűbb" figura vagy?
Ezekkel a dugóiddal bajban vagy! Ha azt hiszed, hogy addig csűröd-csavarod az egészet, amig valamennyire alfogadhatónak hat, amit ilyen zavarosan magyarázgatsz, akkor tévedsz. Teljesen világos, hogy az elején összevissza beszéltél. Most meg "korrigálsz", vagy próbálsz "javítani".
Ha a medence felé dőlt a padló, akkor most a plató széle felé lévő kis akna mennyi víztől szabadította volna meg a medencét? És akkor a kis akna felé mi vezette a vízet? Egyáltalán minek oda? Eddig kijáratát sem találták. Ha egyszer a medence alján is voltak dugók, nem elég azokat kihúzni, ha túl sok van a medencében (mint a fürdőmedencéknél)? Szerinted?
Több képet is néztem az aknáról, de nem nagyon láttam ma sem víznek vagy sárnak a nyomát.
Te, nem lehet, hogy mégis más funkciója volt ennek a 60x60-as aknának, s nem "összefolyó cső" volt vagy minek is titulálod?
Gerol szerint egyébként a medencét csak időszakosan töltötték fel.
Gerol több évet töltött a helyszínen, s nyilván egyszerű gépekre gondolt, nem tudom, mit akarsz az ilyen megjegyzésekkel, hogy "rejtélyes gépezetek"? Vagy neked minden rejtélyes, amiről nem hallottál vagy nem illik valahogy össze neked ez a szó, hogy "ókor" és "gépezetek"??? Olyasmire gondolhatott, amit az óvilágban Egyiptomtól Kínáig már az ókorban több a mi civilációnk is feltalált. Tiahuanacót gyakorlatilag szétverték, csak a kövek és a föld maradt meg, még a köveket összekötő fémkapcsokat is kivagdosták, és minden mást elvittek.
Az egyszerű gépek közt is van vízemelő, mint a gémes kút (sadúf), vagy 5000 éve ismerik. Az archimédeszi csavart a görög feltaláló Egyiptomból hozta, s elődjét már a fáraókorban ismehették. Az ókori hispániai bányákban is használták. Ez is felfelé hozta a vízet, akár vízkerék és vízlánc, szintén az ókorból (Vitruvius is leírta). Szóval mi is több ilyesmit feltaláltunk, és nem is különösebben "rejtélyesek". Talán Gerol arra gondolt, ha ilyen hatalmas vízgyűjtőt raktak fel 16 m magasra valakik, azoknak lehetett ötletük ezek megtöltésére? Hátha volt egy indián "Archimédesz" arra is?
Az archimédeszi csavar, és az ún szakije, amit a középkori Egyiptomban is használtak vízemelésre:
Felesleges a Vénusszal takaróznod, ha zavarban vagy, hogy az nagyobb hülyeség, mint amiket te írsz (de amúgy ís írtad már, hogy azért írtál zavarosan, mert a vénuszi törpék az éjszaka megzavartak vagy mi). Ilyen alapon nyugodtan írhatod minden kétséges eszmefuttatásod után, hogy Daniken azért nagyob bolond mint te, te csak egy iceke-piceke bolond vagy, ha kiderül mégsem lehet igaz a teóriád...
"de akkor ez miért nem a medence irányába vezette a vizet?"
Már elmondtam:
"az összegyűjthető víz túlnyomó többsége nem közvetlenül a medencébe esett, hanem a felső felületre. Ha ezt azonnal fel akarták használni, akkor kihúzták a dugókat az összefolyókból, ha viszont nem volt rá szükség, akkor bedugták, hogy belecsurogjon a medencébe."
"Egyébként nem tudni, hol lyukad ki, de a piramis oldala felé tart. Ez nem ellentétes azzal, hogy a tető meg a medence felé lejt?"
Nem, lásd fenn! Ha ez a piramis esőgyűjtő volt, akkor az összegyűjtött vizet valahogy ki kellett belőle vezetni, szükségképp az oldala felé.
A párolgást nyilván igyekeztek csökkenteni, ezért nem hagyták körben lecsurogni a piramis nagy felületű lépcsőin, hanem inkább összegyűjtötték egy kisebb felületű és mély medencében.
A maják "szent kútjai" se csak áldozati helyek voltak. Az ilyen vízvételi lehetőségek a városok létalapját adták, s nyilván ebből eredt a különleges tiszteletük is.
Kemény éjszakád lehetett, ez megint nagyon izzadságú lett (szinte átjön a széles sávon).
„Nem vagyok én vízügyi szakember.” – igen, ezzel jól védhető, ha hülyeséget írsz. („nem tanulmányoztam az amerikai piramisokat annyira, hogy fejből tudjak” – szóval akár igazad is lehet, akár más piramisok tetején is vannak ilyen esővíz-elvezető aknák, csak épp nem volt időd utánanézni...: nem rossz!!!).
Gondolom ezt az évi esőmennyiséget Gerol is ismerte, valamiért mégsem esővízgyűjtőnek mondja. Ha felteszed, hogy az egész tető a medence felé lejt, és ugyanakkor fenntartod, hogy az az akna lefolyócső volt a tetőn: de akkor ez miért nem a medence irányába vezette a vizet? Egyébként nem tudni, hol lyukad ki, de a piramis oldala felé tart. Ez nem ellentétes azzal, hogy a tető meg a medence felé lejt?
„Vízszigetelő burkolat nélkül persze rengeteg elszivárogna.” – és ott van még ekkora vízfelületnél a párolgás is.
A piramisokról szerintem a víz az oldalukon áramolt le esők után. Némely régészeti beszámoló említ vizes árkokat az Akapana kerül (egyébként volt ilyen Gízában is a nagy piramisoknál, ami az esővizet szállította a dombról a Nílus idevezetett csatornájába).
Azt nem vetted számításba, hogy ha az Akapana tetején valóban volt medence, az inkább valamiféle "szent tó", lehetett, mint sok egyiptomi templom mellett vagy a maják szent kútjai? Éppen ez is előjött nekem. Egy Puma Punkuban lévő kőlapon hasonló formájú rés van vágva, mint az Akapana tetején lévő medencének:
Ahogy nézem a rekonstrukcióit, egyre több lépcsője van. Edmund Kiss rajzán még 3 lépcsős, Manzanilláén már 7 van (lentebb a 2. kép).
Egy elképzelt gép a tiahuanacói szertartásokról. A távolabbra balra az Akapana látható:
"De szerintem az esővíz összegyűjtéséhez nem kell semmiféle emelő gépezet"
az összegyűjtéshez nem feltétlenül, de a továbbításhoz már használhattak - persze nem mindegy, hogy mit értünk gépezet alatt. itt egy példa erre, szintén a Nasca kultúrából:
"One of the mysteries of the Nazca civilization, which existed from 500 to 200 B.C.E., has finally been solved, thanks to satellite observations. The Nazca are famous for their impressive lines carved into the Peruvian desert, but they also built an incredible system of aqueducts, some of which still function today. The system is covered in spiral openings, called puquios, but their function remained unclear – until now.Rosa Lasaponara and a team from the Institute of Methodologies for Environmental Analysis in Italy have discovered that the puquios’ corkscrew-shaped tunnels funnel wind into a system of underground canals that push the water where it needs to go.The team used satellite images to pinpoint the position of all the puquios across the Nazca region and then compared them to how water sources and settlements were distributed. Their research will be published in the journal Ancient Nasca World: New Insights from Science and Archaeology later this year."
egy másik példa a Nasca kultúra által használt öntözőrendszer:
"The only reliable sources of water for the people of the Nazca valley are the high mountains of the Andes. Down here drought is the rule and the rivers flow from their mountain sources for only two brief seasons. At some point in the past the Nasca built an impressive irrigation system to control the precious water. 150 kilometres of aqueducts, most of them underground, criss-crossed the region. The ancient Nasca system is still in use today. This is a puquio. It gives access to deep, subterranean tunnels which can become blocked with debris."
<A talajvíz kinyerésére és távolba szállítására használt qanat vizrendszerek mindenfelé ismeretesek az arab kultúrában, de sokkal messzebb, Kínában, Indiában, Pakisztánban, Iránban, sőt Japánban is.>
itt a rejtélyesben többször is volt már szó a különböző vízgyűjtő, tározó rendszerektől, legutóbb a Göbekli Tepében feltárt csatornákról és ciszternáról:, lásd 15122:
Left: view towards the west along a channel excavated for a rainwater drainage pipe for the shelter GT2. Right: overview of agglomerated (round-oval) structures revealed in this same trench (cf. Fig. 1, B). (Photos: L. Clare, Göbekli Tepe Project, September/October 2017)"Remarkably, in the following year (2017) the remains of several further agglutinated round house structures appeared on the nearby western slope of the mound during the excavation of a narrow channel for a rainwater drainage pipe (Fig. 1: B. Fig. 3)" 3 Left: view towards the west along a channel excavated for a rainwater drainage pipe for the shelter GT2. Right: overview of agglomerated (round-oval) structures revealed in this same trench (cf. Fig. 1, B). (Photos: L. Clare, Göbekli Tepe Project, September/October 2017)
"Rainwater-harvesting A feature from another sounding excavated in 2015 in the northwestern part of the mound could also point to the continued presence of huntergatherer populations at Göbekli Tepe. Located just 15 metres east of building H in the northwest part of the site, a sizeable and still only partially excavated rockcarved pit with a diameter of some 8.0 metres and a depth of 2.8 metres came to light in trench K10-55 (Fig. 1: E. Fig. 6). At present, little is known about the function(s) of this feature, which was found to contain, among other things, large numbers of worked limestone slabs, in some places piled up nigh on to its full height; however, given the evidence of prehistoric »rainwater-harvesting« from the adjacent plateau, including carved channels and »cisterns« in the natural bedrock, its interpretation as a component in an on-site water-acquisition system is a distinct possibility. Support for this interpretation comes from nearby trench K10-35 where a sounding excavated by Klaus Schmidt in 2013 revealed a carved channel in the natural bedrock. Notably, this channel section, located just 12 metres to the west of the new »cistern«, had been carefully protected with a cover of limestone slabs." 6 A large pit carved into the limestone bedrock is so far unique and might have served as a cistern for the collection of rainwater (cf. Fig. 1, E). (Photo: L. Clare, Göbekli Tepe Project, April 2015)
"De mivel a medence tetejével van egyszintben, most meg átlovagoltál, hogy akkor az esőzések miatt volt ez a 60x60-as akna. Gondolom, ha elkezdett esni az eső, egy indián felment a piramisra és kihúzta a dugódat?"
Nem lovagoltam át sehova. Csak én értem, hogy ha ez a piramis tényleg egy ciszterna volt, akkor nem 20 literes demizsonokban hordták fel rá a vizet, de nem is valami rejtélyes gépezetekkel. Hanem az égből aláhulló esőt gyűjtötték össze. S akkor az összegyűjthető víz túlnyomó többsége nem közvetlenül a medencébe esett, hanem a felső felületre. Ha ezt azonnal fel akarták használni, akkor kihúzták a dugókat az összefolyókból, ha viszont nem volt rá szükség, akkor bedugták, hogy belecsurogjon a medencébe.
De az persze csak egy lehetséges elgondolás, hogy ez az egész egy vízgyűjtő rendszer volt. Nem tudom mennyire megalapozott. Viszont ezerszer valószínűbb, mint hogy vénuszi koboldok rohangáltak volna benne, miután rejtélyes módon átpréselték a testüket az alagutaknál sokkal szűkebb bejárati lyukon.
De szerintem az esővíz összegyűjtéséhez nem kell semmiféle emelő gépezet. Azon a vidéken évi 800mm csapadék esik. Így ha csak a közvetlenül a medencébe hulló esőt gyűjtik is, az is 0.8 m magasan megtölti. De ha a piramis felső szintje kicsit lejt befelé, akkor az oda hulló eső is belefolyik. Az a felület kb. 12.000m2 tehát majdnem négyszerese a medence általad írt 3200 m2 felületének. Így egy évi esőből akár 3 m magasan is megtelhet. Vízszigetelő burkolat nélkül persze rengeteg elszivárogna.
A felső szintről induló csatornaág nyilván az ide hulló vizet vezethette le. Szerintem ebben nem várható olyan erős vízmosásnyom, mint mondjuk egy olyan aquaductban, ami folyamatosan szállította egy forrás vizét.
Nyilvánvaló, hogy nem előtte olvastad el szerintem, de ahogy gondolod, avagy a "szived joga" (ahogy te is mondanád nekem)!
"A vízlevezető rendszer pedig nem csupán abból az egyetlen járatból állt, amibe a piramis felső szintjéről beleengedték azt a kis kerekes járgányt."
Mondjuk épp arról mondtad, hogy "tipikus összefolyó", s a fedőlap lyukába egy dugó járt szerinted. De mivel a medence tetejével van egyszintben, most meg átlovagoltál, hogy akkor az esőzések miatt volt ez a 60x60-as akna. Gondolom, ha elkezdett esni az eső, egy indián felment a piramisra és kihúzta a dugódat? Ezt így akkor jól gondolom, igaz-e?
akkor az általad előadott vízelvezető rendszernek ellentmondó tanulmányt minek linkelted be egyfajta bizonyságként (ha még előtte el is "olvastad"!!!), az már a kissér zavaros észjárásodnak örök homályba szakadó foszlánya fog maradni...?!?
"A többi megjegyzésed a fantáziád terméke." Gondolom, már túl öreg vagy, hogy bármit elismerjél.
De érted, nem lehetsz mindenben "fej", veszed?
Hogy is írtad: „Olyan nehéz lenne egyszer vállalnod, amit írtál?” (15212)
Ahogy azt neked is látnod illene, a medencét illetően többféle, egymásnak is ellentmondó rekonstrukció létezik, ugyanúgy mint ahogy a lépcsők számában is vannak bizonytalanságok. A vízlevezető rendszer pedig nem csupán abból az egyetlen járatból állt, amibe a piramis felső szintjéről beleengedték azt a kis kerekes járgányt. De ennek teljes rekonstrukciójáról egyelőre nem hallottam.
Ha már ilyen vízügyi szakember is van körünkben, a piramissal kapcsolatban van még egy érdekes. Harry Gerol amerikanista az Inkák tündöklése és bukása c. könyvében (1965) írja az Akapana teraszán lévő medencéről:
„Tetején hét méter mély, nyolcvan méter hosszú és negyven méter széles medence van. Ez az üreg valószínűleg a lakosság tiszta vízzel való ellátására szolgált…
A tetőterasz mélyedése e szerző szerint egyedüli maradványa annak a szentélynek, amelyet az őslakosság a történelem előtti korban emelt ezen a helyen…
Elképzelhető, mekkora munkára volt szükség egy ilyen ciszterna kikövezéséhez és időközönkénti feltöltéséhez, hacsak nem találtak ki valamilyen géprendszert a víz magasba emelésére.”
Gerol méretei szerint 22.400 köbméter víz fért a ciszternába, ami valóban elég sok, pláne ha ezt emberek töltötték meg. Úgy egy jó húszliteres demizsonnal is egymilliószor kellett fordulni. Nem csodálom, hogy valamiféle gépezetet képzelt ide. A másik furcsaság, hogy ha ez a lakosság tisztavíz-készlete lett volna, mint írja, úgy minek folyatták el lefolyókon? Vagy mégsem ivóvíz volt benne? Ha meg öntözésre használták, mi a fenének hordták fel a piramis tetejére?
Szerinted elképzelhető valamiféle gépezet erre az indiánoktól, mint azt Gerol gondolta? Illetve máshol is volt ilyen furcsa öntöző technika az ősmúltban? Tudsz ilyet?
Belinkeltél egy olyan tanulmányt, amiben a rekonstrukció nem mutat a piramis tetején semmilyen medencét, ugyanakkor ugyanabban a hsz-ben (!) medencéről beszélsz a lapos piramis tetején, meg hogy a fotók, amiket mutattam az aknáról a tetején, egy tipikus „vízleeresztő csatorná”-t mutatnak.
Hogy utána ill. utólag, vagyis a hsz. beírása után (!) elolvastad vagy nem, nem tudom (bár a kioktatás szempontjából nem is érdekes!), igaz valóban emlegettél google translatort a spanyol szöveg miatt (éppenséggel az utólagos olvasás elfogadható).
Ez már annyira szánalmasra sikeredett, hogy nem is nagyon tudok hozzászólni, meg mihez is kellene? Az arab qanathoz…? (esetleg linkhunter hozhat rá egy spanyol linket, baráti segítség gyanánt, mintha ez lenne a beszéd tárgya). Nem tudom, neked mennyire tetszik, ha kivagdosok én is a szövegeidből, mint te az enyémből, hogy úgymond valljak színt és más drámai végszavaid stílusában?
„ha nem érdekel, akkor ne is olvasd el!” (15309).
Kiderült, hogy gyakorlatilag te nem néztél (nem elolvasás!) bele Manzanilla tanulmányába (mert úgymond már előtte megzavartak a vénuszi törpék)!
A saját szavaidat szeretném bevetni az ügyben (rögtön két színben, megkülönböztetve a személyes törekvéseid két folyamát, mikor milyen maszk van rajtad:, a tudomány álcája vagy az értetlenkedő kisemberé), szóval azokból egy csokor, amiket nekem irkálgattál az utóbbi pár napban:
„Amikor lelepleződött a szándékos ferdítése…” (15283) „a személyiségzavar típusa” (15296)
– „Ez egy tipikus összefolyó.” (15301):
„Ha nem tudsz értelmesen válaszolni, akkor mindig ilyen mellébeszéléshez folyamodsz?” (15212):
– „A mi házunk lapos teteje nagyjából 850 négyzetméteres…” (miért nem a fürdőszoba, ott van ilyen összefolyó?)
„El tudom képzelni, hogy egyes Dél-amerikai schenoudák micsoda vénuszi eredetmítoszokkal etethetik az ottani rejtélyhívőket…” (15292):
– „Én nem tanulmányoztam az amerikai piramisokat annyira... De hát nem csak Dél-Amerika szerte találhatók efféle járatok…” (15317) (mifféle járatok?)
„Tiahuanaco kőfaragványai se tudományos vagy technológiai eszközök maradványai, hanem egy építészeti gyakorlat, építészeti stílus emlékei. Nem rejtélyesebbek nem érthetetlenebbek, mint Göbekli Tepe vagy a görög-római templomok oszlopai.” (15232):
– „A tetején lévő mélyedés rekonstrukciója is bizonytalan, egyesek valóban nyitottnak gondolják.” (15313):
„Szerintem tudsz te annyira fogalmazni, hogy ha valóban így akartad volna, akkor így is írtad volna.” (15260)
– „A talajvíz kinyerésére és távolba szállítására használt qanat…” (15319):
„Hát ha mindenképp ide akarsz menekülni…” (15218) „Olyan nehéz lenne egyszer vállalnod, amit írtál?” (15212)
A talajvíz kinyerésére és távolba szállítására használt qanat vizrendszerek mindenfelé ismeretesek az arab kultúrában, de sokkal messzebb, Kínában, Indiában, Pakisztánban, Iránban, sőt Japánban is. Ez a technika feltehetően még a perzsáktól ered.
De én most egy sokkal közelibb alagutat mondanék, egy egészen grandiózus mérnöki alkotást, amin az Samos szigeti ókori görögök vezették át az ivóvizet egy hegy alatt, a forrásától Pythagorion városába az. i.e VI. században. Ez az ezer méteres fúrás mindvégig mesterséges, érdemes elolvasni
És ez a csoda viszonylag könnyen meg is tekinthető. A turisták szerencsére pár száz méter után megunják, és visszafordulnak. De a látogatható szakasz végét nem falazták le, és jó görög hanyagsággal általában nem is őrzi senki, csak pár figyelmeztető tábla van kitéve, és persze nincs is tovább világítás. Így aztán mi legközelebb zseblámpával felszerelve mentünk vissza, ahol senkitől se zavartatva eljutottunk egészen a legérdekesebb pontig, ahol a déli járat összetalálkozik az északival. Ha elolvassátok a wiki cikket, akkor megértitek azt a zseniális trükköt, amit itt alkalmaztak annak érdekében, hogy nehogy elmenjen egymás mellett a két vágat. Hát ezt akartam látni a saját szememmel. Ezen felül az is kiderült, hogy erről a részről már nem hordták ki azt a követ, ami a munkaalagút alatti vízcsatorna kivájásából származik. Ez az alsó szűk lyuk itt már kb. 5-6 méterrel a járható alagút alatt fut, és 20 méterenként függőleges akna köti össze vele.
Az északi szakaszon már sokkal szűkebb a felső munkajárat is, és sok helyen annyira rossz a kőzet, hogy az építéskor nyeregszerűen rakott kőtáblákkal kellett biztosítani. Úgyhogy nem sokáig kísértettük a sorsot, hanem visszafordultunk.
<Az még szerintem nem cáfolat Avi Loeb által felvetett megdöbbentő lehetőségére>
az Avi Loeb által felvetett "megdöbbentő lehetőséget" senki nem akarja megcáfolni, mivel az nem egy komoly tudományos elmélet. szemben a nemrég ismertetettel, amely az eddigi összes megfigyelést meggyőzően és koherensen megmagyarázza.
<ez mégis inkább valami jéghegy>
eddig is ez volt az elmélet, csak nitrogén helyett eddig fagyott hidrogént feltételeztek, de Avi Loeb ezt számításokkal megcáfolta.
<ez a klikkelés váró netes "sajtó">
talán nem a netes "sajtót" kellene olvasgatni, hanem ezt:
Én nem tanulmányoztam az amerikai piramisokat annyira, hogy fejből tudjak az esetleg bennük található vízlevezetőkről. Ezt a cikket is csak azután találtam, hogy neked minden pár méternyi szűk üregről valami vénuszi törpék jutnak az eszedbe. De hát nem csak Dél-Amerika szerte találhatók efféle járatok, hanem például a közel-kelet megannyi civilizációja is összefurkálta maga alatt a csupasz sziklát. Sok-sok kilométeren keresztül vezetve a vizet mindenféle felszín alatti szűk járatokban, amelyek részben szintén mesterségesen készültek. A forró égövi kőpusztaságokban így óvták meg a párolgástól.
A keresztény rombolás tudatos volt! El akartak tüntetni minden nyomot, ami a Biblia "információival" ellentétes... pl nem említ a Biblia ugyebár fejlett civilizációt, Amerikában, tehát nem volt szerintük... aztán amikor megtalálták buzgón rombolni kezdték, hogy a valóságot a Bibliához igazítsák... a tatárok, törökök, nácik és bolsik, együttvéve is pólyásbabák voltak hozzájuk képest... (tehát ne hidd hogy csak a kincskeresés rombolással okozta ezeket a jelenségeket... az iszlám is ugyanezt csinálta... Mezopotámiában egyetlen ép zikkurat van több százból... viszont van sok domb szerteszét a sivatagban (amik jelentős részét, ha jobban megnézel, felsejlik az ősi templom ill piramis)
3 Left: view towards the west along a channel excavated for a rainwater drainage pipe for the shelter GT2. Right: overview of agglomerated (round-oval) structures revealed in this same trench (cf. Fig. 1, B). (Photos: L. Clare, Göbekli Tepe Project, September/October 2017)
6 A large pit carved into the limestone bedrock is so far unique and might have served as a cistern for the collection of rainwater (cf. Fig. 1, E). (Photo: L. Clare, Göbekli Tepe Project, April 2015)
