Az Antalos relaxációt inkább most ne. A másikat kipróbálhatod szerintem, figyeld meg melyik lépésig esik jól és annak megfelelően csináld. A napüdvözlet és utána a pihenés viszont együtt van, az egy lépés.
Próbálom leírni a lelkiállapotom, bár biztos nehéz lehet elképzelni.
Úgy érzem, pár hete, mintha "elcsúsztam volna" valahova, tehát mintha átbillentem volna valamiféle más tudatállapotba(lelki stressz+túlterhelődés), ami nem kellemes, kb olyan érzés, mintha egy sötét búra alá kerültem volna vagy mintha két emelet közt megragadtam volna, szorongással, depresszív gondolatokkal, minimum..
Ebből valószínűleg valamiféle segítséggel fogok kikerülni-gyógyszer+terápia, de magam is szeretném elősegíteni ezt, hogy minél kevesebbre legyen szükség előbbiből.
Azért járogatom ezt így körbe, nem szeretnék magamnak nagyobb megzuttyanást okozni, de tétlenül se akarok ülni, hogy majd elmúlik, meg kívülről elmulasztja valami. Hiszek az erőfeszítésben. :)
Ennek tükrében, amit leírtam, is nézegessem az Antalos relaxációt és amit utána írtál(következő poszt)?
Nyugodtan kezdd el újra a mantra meditációt, semmi bajod nem lesz tőle. Talán még a gondolataid is kitisztulnak.
Egyébként a mantrák a védikus hagyományokból eredő szavak.
Az, hogy a TM kapcsán mit ígérnek, valóban csak marketing, a TM valójában a legegyszerűbb és leghatékonyabb stresszoldó módszer. Lehet, hogy a tüneteidet is stressz okozza.
Sziasztok, némi tanácsot kérnék, bár vaciccáltam, melyik topikba írjak, lehet, máshova is beteszem.
Pár éve tanultam TM-et, elég kedvezményes lehetőséggel, részfinanszírozással. Kezdeti lelkesültség után nem igazán foglalkoztam vele, egyrészt lustaság, másrészt félelem(mi van, ha "beragad" az agyamba a mantra), harmadrészt pedig mert nem teljesen fedték fel(már emlékeim szerint!), mi is ez.
Zavarosnak éreztem.
Pár hete előállt nálam egy eléggé depressziós, kényszergondolatos, ködös, zavaros agyi állapot, "zúg" a fejem és eszembe jutott a mantra, amit adtak.
(Tehát nem a mantrázástól állt ez elő, hogy ne legyen félreértés!)
Arra gondoltam, hogy ellensúlyozandó a fenti állapotot és amíg nem születik rá megoldás, talán nem lenne rossz ötlet valamit mantrázni, egyrészt hogy nyugtasson, másrészt hogy amíg ez megy, talán félretolja valamennyire a fenti állapotot, talán(!) picit feltisztítja a fejem.
Viszont nem merem, szeretném ezt, amit adtak, ismételgetni, nem tudom, honnan jött ez a mantra, meg úgy az egész TM nekem picit marketinges. Persze lehet attól még a módszer jó, csak a körítés nem.
Arra gondoltam, esetleg aki ért hozzá, tudna ajánlani valami biztosabb, ősibb, stb ismételgethetőt?
Nem szeretném azt mondogatni, kogy kutya, kutya. :)
Tilopa így szólt: Akár az üreges bambusznád, pihenj testedben könnyedén.
"A bambusz belül teljesen üreges. Amikor pihensz, úgy érzed, mintha te is bambusz volnál - belül teljesen üreges vagy és üres. És csakugyan ez a helyzet: a tested éppen olyan, mint egy bambusznád, és belül ugyanúgy üreges. A bőröd, a csontjaid, a véred mind része a bambusznak, belül pedig r és üregesség van. Amikor a szád tökéletesen elné mult, néma csöndben üldögélsz és nem csinálsz semmit, a nyelved némán a szájpadlásodhoz tapad, nem foglalkoztatnak gondolatok, az elméd passzívan figyel, és semmilyen konkrét dologra nem vársz, érezd úgy, mintha üreges bambusznád volnál."
Ha mélyebben belemész a TM-be, akkor majd hallod, hogy a TM az jóga, méghozzá a leghatékonyabb.
Én a TM után 3 hónappal mentem a TM-Sidhi programra, ahol megtanultam az ászanákat, hamarosan abból a 3. sort, amiben van a majurasana is. A váltott orrlyukú légzést is megtanultam, és én a TM-es időszakomban 14 évig naponta csináltam a TM-es ászanákat - napüdvözlettel és a váltott orrlyukú légzést is. Voltak évek, amikor rengeteg Ghandarva véda és Sama védát is hallgattam. No meg a Rig Védát.
Ebből a váltott orrlyukú légzés maradt meg, azt most már 30 éve csinálom. Ritkán még szoktam a TM-Siddhi utáni meditációs zenét is hallgatni (nem a Rig Védát), az még mindig nagyon jól ellazít és felfrissít.
Ászanákból mást csinálok, meg most sok qi gong gyakorlatot csinálok.
A Satyananda jógában kihangsúlyozták a napi élet és rutin fontosságát is, hogy a nap nem jógázó részét hogyan töltjük és ez mennyire fontos.
Amúgy a Satyananda jógában mondták a meditálás és előző és következő életek kapcsolatát.
A TM és a jóga az nem külön dolog. A TM egy mantra jóga, ami későbbi TM tanfolyamokon kiegészül ezzel azzal. Ezért van a TM-ben a Stapatya Véda, Ayur Véda, Jhotish, ászanák, pránajáma. A TM tanfolyamon már mondját a váltott orrlyukú légzés fontosságát is.
Az első TM mantra csak a bevezető, ahol még nem akarják túlterhelni az érdeklődőt a TM teljes eszköz tárával.
Értem, köszi. A TM tanfolyamon adtak valami jegyzetet, ahol volt néhány ajánlott jógagyakorlat is, gondolom a "minden más" fejlesztéséhez ez is hozzájárulhatna. Bár én soha nem foglalkoztam vele, nem igazán érdekel a jóga.
A témát csak érintették, annyit mondtak róla, hogy a következő életében ott folytatja az ember, ahol most abbahagyta.
A meditációban nehéz előre lépni, 10-20-30 év alatt is csak kicsit sikerül. Több élet kell hozzá, hogy az ember jelentősen előre lépjen.
Nyilván függ attól, ki milyen intenzítással gyakorol, és mennyire központi nála az, hogy naponta a meditációval foglalkozik.
-----
A személyes véleményem egyezik a fentiekkel, azzal kiegyészítve, hogy erről a témáról simán lehet egy másfél órás előadást tartani.
Egy ilyen előadásnál is azonban mindenki csak a személyes tapasztalataihoz tudja kapcsolni a hallottakat, tehát még ha oda is tud figyelni,
érti is a témát, csak kis részét tudja magáévá tenni a hallottaknak. Amúgy tartottam már ilyen előadást, 10-en pár főnek, szerintem jól sikerült.
Azóta még több mindent tanultam és több mindent átérzek, hogy mennyire fontos.
A meditáció eredménye egy lecsapódása minden másnak amit gyakorlunk és amit teszünk. Nem a meditációt kell erőltetni, az önmagában egy közel nulla dolog,
ahhoz, hogy előre is lépjünk. Minden mást kell figyelni, tökéletesíteni.
A testet, az energiákat a testben, a kapcsolatokat, a szokásokat, a munkánkat, az érzelmeket kezelni.
Minden fontos. Nekem most sokat segít a qi gong, amit 4 éve gyakorlok.
"Az, hogy a jelenségek eltűnnek, teljesen nyilvánvaló és nem is szorul különösebb magyarázatra, hiszen a természetük ez: megjelennek és eltűnnek. Nem tartanak örökké. A megjelenésre azonban úgy tűnik, nincs ész-szerű és logikus magyarázat."
Az érzékek miatt a gondolkodó tudat tárgyiasítja
a jelenségeket, létrejön a mulandó természetük:
megjelennek és eltünnek. Valójába pedig csak a tárgytudatban léteznek,...ezért illúzió az érzéki világ,
Az emberi élet bizonytalan. Még az sem biztos, legfeljebb csak valószínűsìthető, hogy lesz következő inkarnáció. Ezért sem lehet biztos választ adni erre a kérdésre.
