A digiMOT, ahogy itt szó is volt róla nem jó hozzá, mert az "forgatja" a kimenetet, a DigiSwitch-nek pedig két független kimenete van, amit vezérelsz. Az MTB-hez ez utóbbi kell. Valószínű azért így alkották meg a tervezői, hogy egy-az egyben lehessen cserélni a mágnestekercses állítóművel, és ne kelljen még a digitális vezérlést is cserélni mellé.
MTB: Nem lesz vele gond. Az állítómű nagyon megbízható! (lassan egy éves napi tapasztalatom van vele).
Szépen méltóságteljesen, mint egy szervó pakolgatja a váltót!
Szerintem az nem lesz jó hozzá. Az MTB szórólapján, mint ha olyat olvastam volna, hogy sima kapcsoló dekóderrel kompatibilis pl Lenz LS110, LS150. Tehát ha minden igaz úgy kell vezérelni mint egy sima mágneses állítóművet.
Az MTB MP1 váltóállítót megvettem, de a Digitools DigiMottal nem tudom állítani, mert ha eléri a végállást, akkor jön vissza, addig, amíg a kapsolási idő tart.
Valaki tud segíteni, hogy kéne DigiMottal üzemeltetni?
Egyébként nagyon klassz, kis méretű, és halkabb, mit a Tillig és persze a Conrad. Csak azokat egyszerűen bekötöttem és mentek :)
Egy halk kérdés: nem lenne célszerű ezeket a Digitális vasútmodellezés topikban megvitatni? Nem mintha itt baj lenne, csak ha valaki később vissza akar keresni valamit, akkor ott hamarabb megtalálja.
Bonyolult dolog ez. Nem csak az önindukció játszik bele, de a motorok kommutáláskor egy elég nagy impulzust lökhetnek vissza. Ha a (digitális) műszer csúcsra van kalibrálva, jó nagyot is mérhet. A modern, szabályozós dekóderek ráadásul másodpercenként sokszor (egyesekben beállítható) kihagynak egy pár ezred másodpercre, akkor mérik meg a motor által generált feszültséget, amiből kiszámolják a motor fordulatszámát a szabályozáshoz. A mérésben ez is benne lesz. Szóval én inkább maradnék a szkópnál.
(a dekóderekben van védelem, ami a kommutálási tüskét elnyeli, nehogy arra szabályozzon)
Egy diódahaddal, egyenáramú mérésre állítva lehet egyszerűen mérni, bár így ~1.4 volttal kevesebbet mér a műszer (a diódákon ennyi feszültség esik) – szerintem ez csak a (közel) 100%-os kitöltési tényezőjű AC DCC-jelre vonatkozik, és ott is a csúcsfeszültséget méri. A motorkimenet feszültsége eleve DC, a diódák nem sok mindent csinálnának, az egyszerű digit. műszer meg ugyanúgy csak egyenáramot, vagy szinuszos váltóáramból számolt effektív értéket tud mérni,
megmutatja nekünk a pwm jel feszültségét, – az mindig 0 és egy bizonyos érték között váltakozik. Amire Te gondolsz, az a feszültség effektív értéke.
PWM-jel effektív értékét nem egyszerű mérni, legalábbis szimpla multiméterrel nem. True-RMS-műszerrel, vagy digit. szkóppal viszont simán rámérhetsz, azok kiszámolják neked az effektív értéket. Ezen kívül leginkább olyan műszerekkel tudod mérni, amelyek mérési elve az elektromos áram munkavégzésének mérésén alapul, pl. Deprez, vagy hődrótos műszer.
(Szerintem motorral együtt mérni a motor önindukciója miatt még nagyobb kapufa, mint üresen; a hagyományos multiméterek nem a mindenféle összevissza jelek mérésére vannak kitalálva, főleg, ha arra egy pörgő motor is ráül.)
"meg lehet mérni egy sima multiméterrel azt a feszültséget, amiről most mi beszélünk?"
Egy diódahaddal, egyenáramú mérésre állítva lehet egyszerűen mérni, bár így ~1.4 volttal kevesebbet mér a műszer (a diódákon ennyi feszültség esik). AC állásban a legtöbb multiméter pontatlanul mér négyszögjelet, mert szinuszos jelalakhoz van beállítva (vannak olyan műszerek, amik valós effektív feszültséget mérnek, de az tudtommal nem hobbi kategória).
"Ha a dekóder motorkimenetén terheletlenül egyenfeszültséget mérek, akkor az bármely sebességfokozaton mindig ugyanazt a feszültséget mutatja. Nekem ez logikusnak tűnik, hiszen a pwm jel feszültsége nem változik, csak a kitöltési tényező."
Nekem furcsa ez a tapasztalat, mivel a ugyan a feszültség csúcsértéke állandó, de az effektív értéke a kitöltési tényezővel arányos (ettől működik az egész dolog). Kérdés, milyen műszerrel mérted, egy Deprez-műszer valószínűleg terheletlenül is feszültségváltozást mutatna, egy digitális műszer meg fene tudja mit reagál egy nagyfrekvenciás jelre. Na, mindjárt méricskélek egy kicsit.
Bár ilyen mélységig még sose mentem bele, de érdekelne: meg lehet mérni egy sima multiméterrel azt a feszültséget, amiről most mi beszélünk?
Ha a dekóder motorkimenetén terheletlenül egyenfeszültséget mérek, akkor az bármely sebességfokozaton mindig ugyanazt a feszültséget mutatja. Nekem ez logikusnak tűnik, hiszen a pwm jel feszültsége nem változik, csak a kitöltési tényező.
Ha rákötünk egy motort, és terhelés alatt vizsgáljuk ugyanezt, akkor a feszültség szépen növekszik a motor fordulatszámával, maximális fordulatnál elérve az előbb említett feszültséget. Ha nem is pontos a mérésünk, de ebből lehet következtetni valamire? A terheletlen állapotban mért feszültség a motorkimeneten megmutatja nekünk a pwm jel feszültségét, amivel a dekóder a motort "bombázza"?
A motorok impedanciája nem játszik szerepet. Elhanyagolható még 30kHz-es PWM mellett is - ennyit az elméleti villamosmérnökösködésemről :)
Egyébként a mai mágnesek köszönőviszonyban sincsenek azokkal, amiket 30-40 évvel ezelőtt használtunk – mágnesológiából nem vagyok naprakész, de itt lehet a kutya elásva. A Linzbauer-könyv még a mágnesek halálát vizionálta egyutas egyenirányítás esetén is.
A motorok impedanciája nem játszik szerepet. Elhanyagolható még 30kHz-es PWM mellett is, számold csak ki! Emellett a PWM lényege az, hogy a feszültség nem érdekes. Elég nagy frekvenciájú PWM-mel járathatod a 12V-os motort 220V-ról is. (na jó, a szigetelés esetleg nem fogja bírni ;-))
Egyébként a mai mágnesek köszönőviszonyban sincsenek azokkal, amiket 30-40 évvel ezelőtt használtunk (és még sok modellező mozdonyaiban bent vannak). Az energia sűrűség azóta sok százszorosára nőtt.
Egyébként a DCC feszültség nem csak elméleti probléma. Nagy terepeken (pl. FREMO) igen is gondot okozhat, hogy az egyes betápok (booster) feszültsége nem egyforma. Ugyanis amikor a mozdony átmegy a szakaszhatáron, rovidre zárja a két boostert, a nagyobb feszültségű elkezdi táplálni a kisebbet. És meg az is lehet, hogy a kisebb feszültségű az izmosabb! Leéghet a mozdony áramszedője, de nekem éppenséggel egy dekóderem is meghalt ettől.
> Hogy a dekóder ebből mennyit ad, hova (pl. a motorra), az ugye nem a szabvány tárgya.
De benne van, csak egy kicsit elrejtve. A lényeg az, hogy a dekóderek alapból a bemenő feszültséget használják, feltehetőleg egyenirányítás után egy H-híddal. A szabvány pl. a CV5-re (max. sebesség) azt írja, hogy az a DCC feszülséggel arányos, tehát ha oda 191-et írsz, az a DCC feszültség 3/4-ét jelenti. Vagyis a szabvány alapján a dekóderek nem kötelesek abszolut szabályozást végezni, a beállított értékek mindig a bemenő feszültséghez képest értendők. Ez azzal jár, hogy a mozdony viselkedése más és más lesz attól függően, mekkora a DCC feszültség a sínben.
Vannak olyan modern dekóderek, amelyekben be lehet hangolni, hogy a sebességszabályozás a DCC sebességfokozathoz igazodjon, tehát pl. az 1-127 sebességfokozat 1-127km/h (természetesen igazi mozdony) sebességnek feleljen meg. Ekkor a szabályozás független lesz a DCC feszültségtől, persze csak amennyiben a DCC feszültség engedi. Ha túl kicsi a feszültség és a mozdony egyszerűen nem megy olyan gyorsan azzal a feszültséggel, az persze más. Akkor mondjuk 1-90km/h-ig gyorsul, utána pedig nem.
De az az igazság, hogy ezt csak a leírásból tudom, mert nem kísérleteztem még ezzel a beállítással.
Sziasztok! Tudna nekem segíteni valaki abban hogy a Zimo hangdekóderhez a cv beállításokat magyarul hol találhatom meg? Angolul megvan de nem értek angolul sajnos!
"Szerencsés a többi olvasó, mert csak el kell olvasnia az általatok megosztott évtizedes tapasztalatot,
s így talán elkerülhet néhány keményebb buktatót.....:-))))"
Szerencsétlen a többi olvasó, mert miután sokszor olvasta a "magas feszültség tönkreteheti a mozdonyt/dekódert" kezdetű intelmet. És miután rászánja magát egy alacsonyabb feszültségű, stabil táp beszerzésére, hát nem azt találja mondani egy hasonlóan nagy tudású topiktárs, hogy 16 volton nem minden mozdony teljesít jól? :-)
Még jó, hogy a kedves olvasó állítható tápegységet vett...
Én úgy gondolom, hogy ott nem kevés és a sok az alapvető probléma, hanem a szabályozatlanság, ami terhelés függvényében akár 30Vig felugrált. Egy normális, stabil táppal szerintem a Roco központ árában és tudásában nézve egy igen fasza kis alap. Stabil táp kell hozzá és tudni hol a határa.
A másik:
Csíkos mester boncasztalán én többségében 10+ os korú gépeket szaktam látni.
Hübsch úr ajánlása is 2000 datálású
A belinkelt Tillig performansz is vagy 15 éves.
Én viszont maximum 10 éves technikákról, modern 5 pólusú motorokról és 3-4.generációs dekóderekről és stabil központokról, erősítőkről beszélek.
1.) A dekóder bemenetén szimmetrikus négyszögjel van (pl. 16V).
2.) A dekóder a négyszögjelet egyenirányítja (ugye ez egy 15,x voltos többé-kevésbé sima egyenfeszültség).
3.) A szükséges motorteljesítménynek megfelelően ezt a 15,x voltos egyenfeszültséget a dekóder kitöltésitényező-variálással kapcsolgatja rá a motorra. Tehát a motor nem egy 0..12V dc feszültséget kap, hanem időben változó 0, illetve 15,x voltot!
A moduláció frekvenciája jóval nagyobb, mint a sima egyenáram 100Hz-es lüketése, emiatt a motor impedanciája is jóval nagyobb, emiatt nem probléma, ha a motor az egyébként névleges 12V-nál nagyobb tüskéket kap.
De innentől kezdve szerintem pucoljunk át a digit. vasútmodellezésbe, mielőtt kiszántanak minket :)
Egy kicsit fejtegessük csakis baráti, társalgási hangulatban ezt tovább.. :-)
Igaz, hogy főleg nagy asztalok közelében mozgok nap, mint nap, de tapasztalataim alapján:
- Közel 250 dekódert felügyelek napi szinten
- ugyanennyi motort
- Hetente átlagosan 1 dekóder ég szénné valamelyik gépben
- Havonta átlag 2 motort kell cserélni
Olyat még nem láttam, hogy a bemenő feszültség tett volna direkt kárt valamelyikben.
Amitől tönkremennek, az mechanikai megerőltetés vagy akadás, ütközés, stb..
Tehát, amikor a dekóder tolja a kakaót a motornak, az meg valamilyen mechanikai akadály miatt erőlködik. Ilyenkor jellegzetesen bűzlik a motor, oszt idővel kipurcan és előbb-utóbb kokszosítja a dekódert is.
vagy mert nem old le a központ zárlatvédelme, ez pedig elkoszolódás esetén jellemző...
Mindkettő ugyanúgy bekövetkezik 14,16,18 vagy 20 voltos eredő tápfesznél..
De, és kizárólag az én VÉLEMÉNYEM szerint:
- A dekóder a motornak a bemenő X AC tápot 0-12 volt közötti DC táppá alakítja, függetlenül attól, hogy 12 vagy 22 volt a sínfesz.
- A kettő közötti különbözetet vagy nevezzük többletnek a dekóder hővé alakítja, azaz melegszik, ez tény, hogy kisebb bemenőnél kevésbé melegszik, de állítólag ezt a dekódereknek bírnia kell.
Namost, ha 16V AC a booster/központ kimenő feszültsége, akkor a sínen, miután keresztül megy csatlakozókon, foglaltságérzékelőkön, vezetéken, sínszálon, átlag 15,2-15,5 lesz jelen. Ezt kapja a dekóder.
Ugyanez 18 V-nál --->> 17-17,5 V
Előbbinél működik a dig.füstölő, utóbbinál nem. Utóbbi előnye még, hogy más digi funkciókra is jut elég energy (világítás, elektromos kupplung, stb..)
Szokásom, hogy a dekóder CV5,6 értékét a maximum 2/3-ra veszem, ez azt jelenti, hogy a motor max 9-10V DC-t kaphat a dekódertől full gázon is.
Végül, de nem utolsó sorban H0-ról beszéltünk végig, nem értem, hogy került bele N-es, TT-s mozdony, meg motor ????
Az más kávéház, itt H0-ról volt szó és füstölőről, dekóderről és motorokról!
Köszönöm a segítséget mindenkinek! De nem akartam ekkora lavinát indítani.A csepegtetős módszerrel sikerült rávennem a füstölésre, bár elég gyengén, de legalább tudom, hogy működik!
A sín feszültséget nem tudom kimérni, de a trafó 18 V DC, amit a Roco Maus-hoz adtak. És valóban rosszul fogalmaztam: "füstölő is digitális üzemre való", arra gondoltam, hogy 16-22V-on működő. Mivel nincs tapasztalatom ezekkel kapcsolatban, így azt vettem meg, amit a boltban ajánlottak. A modell Roco (62278), a dekóder foglalat mellett van a jumper, de nem nyúltam hozzá. Most egy Roco kezdő készletből való (számát nem tudom), nem hangos dekóder van benne. Később szeretnék bele hangdekódert.Valószínű az a megoldás, hogy beszerzek egy Seuthe 10E füstgenerátort.
Még egyszer köszönöm a segítséget mindenkinek! Üdv.: Laci
A linken található ábrákon ugye az van, hogy a "NON N-SCALE DECODER MAXIMUM" 27V, míg az "N-SCALE DECODER MAXIMUM" 24V. Hogy a dekóder ebből mennyit ad, hova (pl. a motorra), az ugye nem a szabvány tárgya. A 27V és a 24V lenne a garanciális limit, azt kellene tudnia egy DCC dekódernek szó nélkül.
Persze, Hübsch úrnak is könnyebb a Power Station adatait betenni, mint a dekóderét.
A vicc az, hogy mindig csak akkor vagyunk nagyon-nagyon DCC kompatibilisek, ha a másik azon a paraméteren éppen nem az.
(csak csendben jegyzem meg, van olyan gyártó, aki ilyent merészel írni, de mind mondtam csak csendben, mert erre hivatkozva kaptam már akkora pofont, hogy ilyen kis .... cég leírására ne is figyeljek oda, ne is merjek rá még véletlenül se hivatkozni.)
Ez egy ismeretlen német gyártó ismeretlen terméke, egy ismeretlen honlapról.
Bitte prüfen Sie vor Inbetriebnahme des Triebwagens die Span- nung an Ihrer Digitalzentrale. Für den Betrieb von Fahrzeugen der Spurweiten TT, H0, H0e und H0m wird eine Digitalspannung von max. 14 Volt empfohlen. Höhere Spannungen führen zu einem höheren Verschleiß der Motoren.
Ezt gyártó írta, nem innen-onnan vett információ, és csak AJÁNLÁS.
Mindenki azt tesz a modelljével amit gondol.
Ez pedig egy fórum, ahol beszámolhatunk a dolgokról/gondolatokról.
