"A foton ettől még nem hullámfüggvény. " A foton sokkal inkabb hullamfuggvegy mint barmi mas. Az leirja az ossze tulajdonsagat. Termeszetesen nem kell szoszerint erteni, mert egyertelmuen nem matematikai fogalom a foton, hanem letezo valami. De nem tudod jobban leirni mint azt a hullamfuggvegy teszi. Emiatt leginkabb hullamfuggvegy a foton. Maradjunk ennyiben.
Nem akarlak itt marasztalni, de mit jelent szamodra az, hogy "inerciarendszereken belül minden rendszert " ?
Az utolso mondatnak pedig vegkepp semmi ertelme. Szamoltal mar a Lorentz-transzformacioval? Ha a "fazister alaki elterese" alatt a foton hullamfuggvenyet erted, akkor nincs igazad. Mas sebessegu inercialis rendszerben igen is lehet mas a foton hullamfuggvenyenek a _formaja_.
ezért raktam direkt bele : "az uj inerciarendszerben vett " ezt értsd ugy hogy azonos koordinátaértékekkel rendelkeznek mindkét rendszerben ... amiből adódik hogy nem egy pontról beszélek .....tehát nem a pont "inerciarendszer független" helyzete (nem egy pont) azonos hanem a két inerciarendszerben vett azonos koordinátaértékkel meghatározott (két)pontról van szó
gyorsítás utánn kilépő foton pedig azért érkezik az uj inerciarendszerben vett (a gyórsitás előttivel ) azonos koordinátapontra mert a célbaérkezési (koordináta)pontot is a forrással (szobával) együtt gyorsítottad ...."
Már tisztáztuk, hogy más inerciarendszer más pont... Most pedig azt írtad, hogy azonos.. De majd holnap..
Nos, gondolom egyertelmu a valasz. A kovetkezo lepes, hogy megyallapitsuk, melyik inercialis rendszerben kap a lezerdioda felulete egyszerre aramot. Szerinted? Gondolom ez is trivialis, a lift rendszereben. Tehat ott egyideju az emisszio, vagyis az ottani meroleges a kilepesi iranya a fenysugarnak. Ami az allo rendszerbol nezve elore mutat.
Sajna alaposan félreértettelek. Én ugyanis nem arról beszéltem, hogy mit látok. hanem hogy mi van.
Szóval eredeti falas, piros-zöld-sárga-kék pontos példádnál maradva: a fal ugyan függőleges mindkét rendszerben, de a mozgóból ferdének látom, mert két végéről nem egyszerre induló fényét látom meg. Ezért nem szertem a mit látok kérdéseket, mert félreértem őket.
hát amit leírtál jelenséget az még pontatlan egy kicsit ... pl 1/1 -nél egy fentről induló 30.000km ig növekvő fénycsíkot fogsz látni majd ez a 30.000km es fénycsík lefut/lekúszik majd szépen alulra érve "elfogy" ....1/2 -nél pedig azt látod mintha egyszerre gyulladt volna ki cső összes pontja .....
szóval ha az állónál is van ill. a mozgónál is van egy ilyen fénycső (ami minkét cső álló helyzetében épp egybeesik) a mozgás során azt látod hogy a te állód merőleges a mozgónál levő pedig nem esik egybe vele hanem ferde s mindig csak egy egy pontban metszik egymást ... ez miatt látod ferdének mozgás során az egyébként merőlegesen álló falat ....
ez miatt van az is hogy ha egy autó relativisztikus sebességgel megy el meletted az uton akkor azt látod hogy ugyan még az autó nem ért oda a te helyzetedre húzott mozgás irányra vett felelzőmerőlegeshez DE már te LE TUDOD olvasni annak hátsó rendszámtábláját :D
A geometria torzul. Mivel a Minkowski geometria 4d-s ezert ebben benne van az egyidejuseg torzulasa, errol irtam en. Ez a _torzulas_ minden inercialis rendszer valtasakor fellep, amit vehetsz gyorsulasnak is, de valojaban itt masrol van szo.
"Ezt a c-vel egyenes vonalban haladó fotont, bármely inerciarendszerből,
egyenes vonalon c-vel haladónak láthatjuk.."
pontosan DE saját rendszerük koordinátáit tekintve nem ugyanazon egyenes vonalon ... ez a hosszkontrakció hatása ..... 2 origóilag egybeeső rendszernél "A"- ban origó --> y=0,5x irányvektor "B" ben nem origó--->y=0,5x
gyorsítás utánn kilépő foton pedig azért érkezik az uj inerciarendszerben vett (a gyórsitás előttivel ) azonos koordinátapontra mert a célbaérkezési (koordináta)pontot is a forrással (szobával) együtt gyorsítottad ....
". Ez az _egyszerre_ csak egy inercialis rendszerre ervenyes. Egy ehhez kepest mozgo inercialis rendszerben faziseltolodas lep fel, ami miatt ferde lesz a foton kilepesi iranya."
Ezzel azt állítod, hogy a szoba geometriája változik ha a sebesség növekedéssel
új inerciarendszerré válik.
Mások pedig éppen arról győzködnek, hogy a szoba geometriája kizárólag a gyorsulás alatt torzul, a sebesség állandósulásával visszaáll az eredetire..
Így a fázistér is a lézer felszínén újra a geometriai merőlegesre áll vissza..
Ha ugyanezt az űrhajóból nézem, akkor sok kis ferde fénycsík lesz, amik nem esnek egy egyenesbe, és nem is lesznek egymással párhuzamosak. De mindegyik egyszerre érkezik a szemembe. Asszem, de ezt meg kell próbálni kiszámolni. De ehhez neki kell veselkedjek.
Hülyeség.
Nem vettem figyelembe, hogy fénysebességgel gyúlnak ki a fények. Magyarul, akkor gyulladnak ki, amikor a fölöttük levő féy odaér. Tehát mintha egyetlen fénysugár lenne csak.
Egyetlen fénycsíkot képeznek a fénysugarak, egyetlen egyenesbe esnek, egyszerre érkeznek a szemembe.
Te ugy kepzeled a foton fuggetlenseget, hogy fogol egy papirlapot, azon mozgatsz valamit, es ha kisugaroz egy fotont, akkor az nem veszi figyelembe a mozgast, hanem a papirlaphoz kepest halad c-vel. Jol gondolom?
Köszönöm, hogy nem kell egy 300 000 km-es cső alá beállnom, nemigen hallatszana ki alóla a hangom.
Remélem értettem, de majd a válaszom alapján megmondod.
A csőben minden pont felvillan 0,1 mp-ig. Egy függőleges egyenest rajzolnak ki a fénypontok.
Ha most a csőre merőlegesen mozgok egy űrhajóban, akkor is egy függőleges egyenest rajzolnak ki a fénypontok. Én azonban ezt nem függőlegesnek látom, mert az alsó pontokat azonnal meglátom világítani, a felsőt pedig csak akkor, ha már jóval odébb vagyok.
(Feltételezem, hogy lámpaszerűek a fénypontok, mert ha lézerszerűen világítanak lefelő a csőben, azaz a fény bennmarad a csőben, akkor csak a legalsót látom meg.)
Ha most sorban gyulladnak ki lefelé, akkor a cső mellett állva egy függőleges egyenes rajzolódik ki. Mivel nem csak egy pillanatig, hanem 0,1 sec ideig világítanak, kis függőleges vonaldarabkák lesznek, amik benne vannak a csőben, jönnek lefele. (Alighanem, mégis jobb, ha pont alá állok). De az összes fényvonal-darabka egyszerre fog a szemebe érkezni.
Ha ugyanezt az űrhajóból nézem, akkor sok kis ferde fénycsík lesz, amik nem esnek egy egyenesbe, és nem is lesznek egymással párhuzamosak. De mindegyik egyszerre érkezik a szemembe. Asszem, de ezt meg kell próbálni kiszámolni. De ehhez neki kell veselkedjek.
Azt nem írom le, hogy mi van, ha középen állok, mert izgat a számolás.
A megnemertes gyokere onnan ered, hogy sokan a fotont egy pontnak kepzelik. A foton nem egy pont hanem egy hullamfuggveny irja le, ami terben es idoben kiterjedt. Ha egy lezerdioda egy fotont merolegesen sugaroz ki, akkor ott a feluleti atomok ugyan abban a fazisban vannak, egyszerre sugaroznak. Ez az _egyszerre_ csak egy inercialis rendszerre ervenyes. Egy ehhez kepest mozgo inercialis rendszerben faziseltolodas lep fel, ami miatt ferde lesz a foton kilepesi iranya.
