Ezért is írtam, hogy nem minden Parkside gép kuka, de azért azt lássuk be, ezek a "fúróélező", "korongcsiszoló", jellegű bazári vackok még barkácsszinten is nevetségesek. Az oszlopos fúrótól is óvakodnék, a gérvágó meg ki tudja... cseréplécet meg lambériát szabdalni jó lehet, de azon túl... akinek gyakori használatra kell gérvágó, kevés, akinek meg egy évben kétszer, arra meg jó a kézi fűrész is.
Jópár Lidl-ből való szerszámom van, amivel elégedett vagyok, szóval ez a véleményem nem ösztönös undorból táplálkozik. :D
Van (volt) viszont jópár olyan is, amit kicsomagolás után már másnap vittem vissza...
Anélkül, hogy a legkisebb kritikát is mondjam, inkább csak kérdés azzal a szép, mutatós szekrénysorral (ill. polcrendszerrel) kapcsolatban: A TV biztosan jó helyre került olyan magasságba?
Még a "hőskorban" úgy tanították az egészségügyiek, hogy a TV-t szemmagasság alatt, kb. 30 fokos szögben kell elhelyezni. Rosszak az emlékeim, vagy változott a szemlélet?
Pont akartam írni, hogy na vajon kinek lesz bátorsága megvenni :) Valahogy az a tippem, hogy az is vesz belőle ennyiért, akinek van belépőszintű ékszíjas már otthon. (Jó, nem Hobbitra gondoltam) Gondolom hamarosan kiderül, milyen ez a StarWars-os (mástól olvastam, de kjó hasonlat :D) oszlopos. Mármint nemcsak a külföldi YT videókból.
Azért a bólintós gérvágó (még ha csak bólogatni is tud), 20e-ért nem tűnik rossznak. Annak aki gyakran darabol kisebb leceket. Jó, nem egy Kapex. /meg nem Domino ... :P :) /
Másik fórumon épp most volt mutogatás, elég szép nappali együttest pakolt össze egy fórumtárs. Aki ráadásul nem szakmabeli. A (csak általa tudott és látott) hibáival együtt is, sztem le a kalappal. Amiért ez idekívánkozott (mert már a 2. véleményt olvasom hogy kb. "kuka" LIDL barkácsszekciója), az a szerszámlista:
Konkrétan én szégyenlem felrakni a szorítóim képét. :) Egy darabka fenyőpalló felmetélve, pár fakocka, menetesszár, tekerentyű-variálisznak meg bodzaág. Ja, van benne hatvanas szög is. De legutóbb már megmaradtam annál, hogy pár deszka, sok pár csavar, egy pár ék/deszka. Ez az utóbbi verzió a legpraktikusabb, mert ha valami elkopik, akkor az még jó lehet akár tűzre is.
Ilyen belépő szintű fűrésszel kapcsolatban nagyon sok írás van a fórumban .Nekem nem volt ilyenem sose de ezek nagyjából ugyanazt a színvonalat jelentik.
Tán a szervizháttér és gari dönthet. Ebben tán jobb az Einhell, de meg kell tapizni mind a kettőt.
Azért ennek van ára így is, "akciósan" - pláne onnan nézve, hogy ebből sose egy kell. Pár éve az ágy projektemnél csináltam 6 db 110 cm-es nagy táblásító szorítót.
40x10 húzott laposacél, 16-os orsó. Kb. 4500 ft /db áron jön ki, de akkor abban már benne van az elektróda, a flexkorong meg az áram is.
Szépnek nem szép, de nem ez az igazi hátrány, hanem hogy kissé nehéz. De ezekkel úgyse vonulok sehova.
Csináltam ilyent én is 50-es U vas az stimmel és a lapos menetes szár is ( 20 mm ) . A 6 db anyával 30.000 volt, az U vas 10.000 és sokkal precízebben tudom rögzíteni a mozgó pofákat, Csavarok végén 10 mm vastag tányérok vannak. Jó szerszám, de bele őszültem mire leszabtam. Dög nehezek lettek. Szerintem zártszelvény is elég lehet főleg, ha vastag falu( 3 mm) és a 12-es menetes szár is tud szorítani. A videón a krapek sok hibával alkot ( az U vasak fúrásánál minek tette oda pl a fa darabot, biztosan szereti, ha billeg, sokkal jobban felfeküdt volna a gép talapzatán és vinklibe lettek volna a furatok. a golyós megoldás viszont jó ötlet.
Baromi szép lett ! (mondom ezt úgy, hogy én inkább a minimál stílust kedvelem :)
Kíváncsi leszek a tapasztalatokra ha majd vizet kap. Mindenképp írd majd meg légyszi. (nyilván nem az első 4 csepp az érdekes, hanem pár hónap használat után)
"Szerintem menetes-szárral ilyet nem csinál, az majdnem biztos."
De. Az ugyanekkora átmérőjű menetes-szárnak kisebb a menetemelkedése, így azonos forgatónyomaték mellett nagyobb szorítóerőt fog adni. Az egy másik eset, hogy töredéke lesz az élettartama.
A videó bemutatója is "átverős", mert az asztalosszorító fogantyújának kicsi az erőkarja, így töredék nyomatékot tud vele kifejteni az orsóra a sajátjához képest.
Találtam ezt az oldalt, szerintem jó alusineket stb. lehet találni csúszóasztal , maróasztal stb. építéséhez. És nem drága és ingyenes szállítás. Véleményetek??
Igen .. engem is az érdekelne, egy ilyen csomag vaszkosztat. Mert az ember a szögvasakat még csak összevadássza "ingyen". De ilyen trapézmenet, a végén a gömbcsuklóval nem terem minden háztartásban.
Szerintem menetes-szárral ilyet nem csinál, az majdnem biztos. De sokszor tuti nem.
Viszont ha olcsón hozzájut az ember az alapanyaghoz, nem utolsósorban van aki összevarrja .. érdemes lehet belevágni. Meg kellett néznem, pontosan mikor és mennyiért vettem meg pont ugyanezt a másfél méteres "csaplehúzót" (honnan ez a név? akkor is úgy hívták, ez nem az újkori unis agymenés), 2015-ben volt 13e Ft+ÁFA/db. Vettem négyet, tényleg elnyűhetetlen, brutális darabok. Az a "vasúti sín" profil meg a trapézmenet teszi a dolgát rendesen.
Más kérdés ... hogy nem ők a leggyakrabban használt szorítóim, ritkán van szükség ilyen szorítóerőre amit ez produkál, plusz .. 13 kiló darabja, kétszer átgondolom hogy mikor veszem elő őket.
Azért kapott egy pluszt részemről a poszt, végülis részben "csináldmagad-barkácstopik" ez :)
Lassan összeáll a legújabb dió/cseresznye fürdőszoba bútorom a fa mosdótállal. A betétek 4 mm diófurnéros rétegelt lemezből vannak. 5600 volt négyzetmétere de csak egész táblában volt kapható, szóval maradt egy csomó.
Amúgy kb. 50 rugót költöttem anyagokra, de sok anyagból a nagy része megmaradt. Effektíve olyan 25-30 ezer körül lehet az anyag ár.
A mosdóra végül epoxy bevonatot gondoltam legjobbnak és vettem is egy kiló víztiszta öntőgyantát a Nagy Lajos király útján. Az elképzelésem az volt, hogy ecsettel felviszem több rétegben .
Ez elég rossz választás, illetve elgondolás volt , mert sajnos a lassú edzővel vettem.... 48 óra mire kiköt, ez inkább a vastag rétegben öntéshez van kitalálva.
Másrészt annyira folyékony, hogy minden olyan felületről lefolyik ami nem teljesen vízszintes. Ráadásul csak akkor simul ki szépen a felülete ha legalább 1 mm vastag.
Szóval ezzel az ecsetes megoldással szívás.... 3 rétegen vagyok túl, mind vissza lett csiszolva és új réteg, közben ugye 48 óra várakozás. Remélem, hogy most már nem fog kelleni újabb réteg, elég lesz csak egy egész finom szivaccsal visszacsiszolni. Ez azért kell, mert nem akarom hogy fényes legyen, alapból pedig ez fényes.
Szóval legközelebb valami gyors lamináló gyantát választok ilyesmihez.
Alsó rész (a mosdó itt 2 réteg gyanta alatt van már:
Fakezelő olajjal egyszer már le lett festve a felület, gondolom száradást követően erre mehetne a viasz.
Mivel elég nagy felületről (3db 3m2-es tolóajtó) van szó, érdekelni, hogy hogyan érdemes felvinni a felületre az anyagot (henger), illetve a gépi polírozás megfelelő e ilyenkor?
Eddig kisebb felületeknél PNZ keményviasz-olajat használtam, olyasmi hatást szeretnék, de létezik erre olcsóbb megoldás?
Boltban 3mm lemezt tudtam venni, az sem egyszerű. Van 2es, de modellező anyag, kb a4es darabokban aruljak, sokszoros áron.
A piacról hordtam haza mandarinos ládákat. 2mmes a többsége. Macerás szétszedni, nagyrésze gyújtós lesz, de hozzá is ad a projekthez, hogy recycled anyagból van.
A láda valami nyár, vagy más puhafa, könnyebb vágni mint a nyírt. Sniccerrel is elvágod párszor meghúzva, csak utánna sablonnal derékszögre kell csiszolni az élét. Megy gyorsan. Én asztali fűrészen vágtam tologathatós sablonban.
Pár centis darabkákra? Ha van olyan lapszabászat ami tart 2 mm rétegeltet (4mm már esélyesebb), és vállalják is ezt a feldarabolást akkor számold úgy, hogy kb az anyagár tízszerese lesz a vágási költséged. Vagy több.
A fotón egy 900 éves olajfa látható, amit vasútvonal-építés miatt néhány éve átköltöztettek eredeti helyéről egy botanikus kertbe. Köszöni, jól van... :)
Adott egy Makita 2712 körfűrész, amit most kaptam vissza szervizből, ugyanis billegett a motortengely kissé (egy lap szélességnyit "ugrott" a lap jobbra mikor elérte a teljes fordulatszámot).
Ezt sikeresen orvosolták, nincs billenés, nincs ütés.
Viszont a lap most az asztal szélével nagyon nem párhuzamos, szemmel láthatóan keresztben áll.
Lehet ennek valami állítási lehetősége?
Nem szívesen küldeném vissza megint, majd egy óra szétszedni, bedobozolni, újabb óra összerakni mikor visszakapom...
Sziasztok, ilyesmi sok rekeszes dobozt kellene gyártanom. Tudtok olyan lapszabászatot, ahol ilyen vékony (2-4 mm) rétegelt lemez is felvágnak, és akár pár centis darabokra is? Köszi
Az Ulmus pumila Celer a turkesztáni szilből lett nemesítve.
A turkesztáni szil viszont fává nő. Kísérleteztek vele az alföldfásítási programban, ahol olyan fafajokat kerestek, ami bírja a rosszabb termőhelyet, a szikes talajt.
Az a sövénynek nemesített szil, vagyis a Ulmus pumila Celer.
Abból nem lesz fűrészáru
Az alap szil az a Ulmus minor. Lassan nő (~mint egy tölgy/bükk)
Én is nemrég láttam egy könyvben milyen gyönyörű mintázata van, kerestem is több telepen de sajnos nem találtam sehol :(
Egyébként élő faként is gyönyörű, csak kevés helyen van. Bp. II.kerület adyligeten / mellett van egész sok belőle, meg ott hatalmas tölgyesek is vannak, imádom azt a környéket.
Múlt héten vettem Zatikba több, 50-es kerti dió szélezetlen fűrészárut, de vissza is vittem annyira nem tudtam felhasználni (stafnik kellettek belőle). Lett hát belőle pár vágódeszka :D (kép alább)
Aztán a 10.kerületben találtam egy jobb fatelepet, ott tudtam ~ jó áron gőzölt kerti diót venni csak nem volt belőle elég készleten. A maradékért a székesfehérvári nagy telepre mentem, ott gőzölt amerikai diót tudtam venni sokkal jobb áron mint bp-en bárhol. És nyíl egyenes, szépen vágott, nagyon jól feldolgozható anyag volt, vettem olyat is ami 4m hosszú és 55-60cm széles szinte teljes hosszában. Nagyon jó fatelep, tényleg minőségi áruval és jó áron. Csak messze van... Ottani tulaj is kicsit fa őrült, tele az iroda a világ bejárása közben minden hatalmas fával pózoló képekkel :)
Azt is elárulta, hogy a Zatik honnan szedi az egzóta faárut - mivel Ő is velük dolgozott régen. Nyugatról az asztalosoktól a leeső faanyagot gyűjti be nagyon jó áron, azt árulja tovább. Ügyes.
Van egy Bajai "rokonom" autószerelő volt, de kamionossá vált szinte az egész család. Ő mondta nekem többször, hogy sose szerette a fát, mire jó semmitmondó anyag, rossz vele dolgozni, én pedig mindig azt válaszoltam akkor miért ülsz a székemen... és folyton maga alá nézett :-) ( vannak akik a bénaságukat így vezetik le ) és vannak akik annak a kevésnek is tudnak örülni mint ahogy én is bármilyen egyszerű is az :-)
Csodálatos fa, van 200 éves szil svartnival borított ruhásszekrényajtóm de a mostani anyaghoz képest világos tölgynek látszik. Nagyon kevés van már belőlük és mégis az írtásos fakitermelés áldozatává válnak, ahonnan veszem ők is így szerzik be. Lassan grammban mérve lehet majd hozzájutni ha egyáltalán lesz fűrészáruként fatelepen.
Van a közelemben egy tűzifás, szándékosan rendelek tőle méteres rönköket mert mindig találok köztük valami jót. Európai fafajokból nagyon sokféle, de csak méteresek 24000/köbméter+ szállítás. Jobb mint a fatelep csak vizes, de az árát tekintve tudok várni két évet a fóliasátorba pihentetve. Még nem tudom mi lesz belőle de valami spéci motyó :)
Egyre ritkább faanyag. Nem találtam volna ki. És ilyesmi kerül a tűzifába? Érdekes... (éppen tegnap került a kezembe, Nagymamám tűzifája aprítása közben találtam egy kis darab akácot, ami annyira megtetszett a csíkjai miatt, hogy eltettem emlékbe - mindezt jó harmincöt éve és most került elő. Semmi különleges nincs benne, de úgy látszik, már akkor is vonzódtam a fához. :) )
Szilfa vakuval készült a fotó és nem adja vissza milyen vöröses és márványos, természetes napsütésnél lett volna az igazi de olyat nem találtam :) A szilvánál is jóval hangsúlyosabb, pedig dolgoztam már szillel mégis ennyire kirívó vöröse-.lilás barnasággal még nem találkoztam. Érdekességkép dobtam fel mert a tölgy tűzifa rendelésem között volt sajnos csak egy darab. Megy a szárítóba mert ezt nem szeretném elfüstölni.
Létezik, tavaly árultak jófogáson tuja deszkákat. A legnagyobbak ilyesmi szélesek voltak. De az inkább a világosbarna és valami lilás, bíbor árnyalat között mozgott, nem ilyen volt. Sajnos messze volt nekem, pedig nagyon tetszetős, szép anyag volt. 40 ezerért valami 0.3 köbméter.
Vagy esetleg mostoha körülmények között tárolt (a sötét helyeken kicsit beázott) eperfa? (Bár frissen vágva sárgás árnyaltú, de pár nap alatt a levegőn így megbarnul.)
Vagy valamilyen öreg szilva-féle. Talán mirabolán?
De lehet fejenként csak egy tipp a megengedett... :-)
Teljesen nem, nagyon meg fogsz lepődni. Amikor kettévágtam tegnap lánccal le ültem kicsit meglepődésembe , először korhadtnak hittem de teljesen ép anyag. Még várok kicsit a megfejtéssel a többiekre hátha látott valaki már ilyet, mert én még eddig nem, pedig tudom milyen fa.
Én eddig csak olyan kilinccsel találkoztam amin mindegyiken össze lehet a két kilincsfelet rögzíteni.
Régebben volt egy tökös kilincs (bele volt sajtolva az átmenő 8-mm-es négyszögvas magába a kilincsfélbe) míg az ellen oldalon volt a pinás kilincsben egy menetes furat amibe sliccelt hernyócsavar volt, és az ebbe belemenő csavar fixálta a pinást a tököshöz.
Az utóbbi évek nyugati trendje szerint nincs más tökös-pinás kilincs, hanem mind a kettő pinás, és van egy kivehető 8-as négyszögvas elem ami adja a közösítést, és mind a két kilincsen van menetes luk a hernyócsavarnak ami mostanában ezekhez a kilincsekhez már nem sliccelt, hanem imbuszos.
Maga a címkében nincs semmiféle csapágy, csak maga a kilincs és a címke anyaga. be van zsírozva, és egy ütközőpályán elmozogva rugóval ellátva visszatér az eredeti vízszintes állásába a kilincs. Ez a régebbiekben nem volt. Ott csak a zárban lévő határolók adták a kilincs stabil alapállását.
Ezért is lógnak a régi kilincsek, mert a zárban elkopnak ezek az ütközőpontok, és olyan lesz a kilincs alapállása mint az öregemberek farka... kókadt...
Míg az újfajta címkéknél mivel a címkében vannak ezek a határolók így szépen mindig hetykén a helyére állnak a kilincsek.
A záron keresztül menő csavarok nem arra szolgálnak, hogy magát a két kilincs-címke feleket stabilan összekössék, hanem azért van ez az átmenő izé hogy a "külső" oldalon ne legyen bontható a címke, így betörésbiztosabb legyen a címke.
Egyébként én még nem láttam olyan kilincset amit alapból ne lehetett volna stabilan egymáshoz rögzíteni.
Sziasztok! Arra lennék kíváncsi, hogy valakinek van-e közvetlen tapasztalata úgynevezett szekrényággyal? A lehajthatós ágyra gondolok (wall bed, Murphy bed). Ha jól látom, ehhez idehaza egy cég gyárt gázrugós vasalatokat.
Két fő változata van ezeknek a lenyitható ágyaknak, egyik a rövidebb vége mentén nyitható, a másik a hosszabb vége mentén.
Engem az utóbbi érdekelne, tehát, ami nem franciágyként működik, hanem emeletes ágyként. Ez persze dupla annyi vasalatot jelent, hiszen két különálló ágyról van szó. Miután ezeket vendégágynak szánnám, tehát nem lenne naponta mozgatva, évente csak párszor, kérdésként merül fel, hogy kell-e feltétlenül gázrugós vasalat, vagy meg lehet ezt oldani valami egyszerűbb módon? Az ha nem kisujjal lehet mozgatni, nem gond.
Nem akarom megspórolni a dolog kitalálását, de a spanyolviaszt sem fedezném fel, ha valaki tud kész megoldásokról. Kézenfekvő lenne, de nem együtt nyíló változatban gondolkodom:
Olyan teli schildes (hosszúpajzsos) kilincset kell beszerezni, aminek a tengelyén van egy kis anya, azon ki van képezve egy négyes imbusz. Így a két kilincs össze van metevítve és amikor az ajtót nyitogatod, nem a schild rögzitő csavarjait feszegeted. Ehhez a schild anyaga öntött kell legyen, hogy a csapágy, amin a kilincs válla fekszik és forog, megfelelően vastag legyen. A lemezből sajtolt schildeket, aminek egy műanyag gyűrű a csapágya el kell felejteni örökre.
Az rozettás kilincseknél pedig két M5 átmenő csavart alkalmaznak, az egyik rozettába ki van képezve egy belső menet.
Általába a zárbetéteken ki van képezve két furat, amin az átmenő csavarokat át lehet tólni.
Belső ajtóhoz való hosszúpajzsos kilincsből két fajta van, ami jó.
Az egyiknél a kilincs fel van rögzítve a pajzsra egy zégerrel, így az egyik kilincs tartalmazza a tengelyt is (bele van préselve), a másik kilincs neve az ellendarab, ott van egy furat, amibe a bemegy az a kis csavar -imbusz fejjel.
A másiknak típusnak ki van képezve a kilincs csapágya. Ennél is a két kilincs össze van kötve.
Ez a kilincs egy fél évet bírja, kiszakadnak a rögzítőcsavarok, ez lemezből van sajtólva és a pajzs köti össze a két kilincset, nem a tengely.
Belső ajtó bevésőzárból és kilincsből is van 90mm-es és 88mm (DIN), a két méret nem kompatibilis.
Belteri ajtókon kezdenek kilazulni a csavarok, amik a kilincseket tartják. Nyilvan vissza tudom csavarni őket, de előbb-utóbb újra ki fognak lazulni. Lenne értelme annak, ha beragasztanám a csavarokat ? Ha igen, milyen ragasztót javasoltok ?
(talán MDF vagy forgácslap az ajtók belseje, a színe furnéros ha ez bármit számít)
Ne akarj. A 'pöttyözések' ellenére k...a sok a salakzárvány - a csiszolás után látszik. A rések méretéből ítélve a beolvadás sem olyan jó, mint kellene, így a tartása sem leend teljesen megfelelő (ezen esetben eltekinthetünk ettől, mert ez nem óriáskerék, vagy atomreaktor-tartály, tehát egynek jó lesz). Némely zártszelvény vége le van gyógyítva, de az is halott f...án vizesborogatás, mert akkora rések vannak, hogy egy kis ügyességgel át lehet köztük köpni. Egy kevés odafigyeléssel szinte tökéletesre meg lehetett volna csinálni. Apróságok, de hát izé, inkább meg sem szólaltam volna...
[tojni sem tudok, de tudom azt, hogy mikor büdös a tojás]
Egy jó apparáttal, amit valaki beállít (vagy kikísérletezed a megfelelő áramerősséget a megfelelő pálcavastagsághoz), gyakorolsz 10 percet és ennél szebben is tudsz, hidd el :)
A Cattani-k (olasz) jónak számítanak a fogászati kompresszorok között. Nagyon csöndesnek nem mondanám (persze nem egy Praktikeres hangereje), de nálunk külön helyiségben van, így ez nem volt szempont. Az öreg is Cattani volt, az új is az lett.
Ami nálunk tönkrement, és említettem itt, éppen egy fogorvosi cucc volt.
Oké, nem a legdrágább volt, de azért nagyon kiakadtam a cégen. Kellett volna egy nagyon csendes gép, de úgy tűnik, a hatszázezreset kellett volna megvennünk....
Még annyit az ebay-hez, hogy nagyon nem mérvadóak az árak még a licit vége előtt 10 perccel sem. Sokszor láttam, hogy az utolsó 2 percben többszörösére felmegy az ár, mint az előző hetekben, napokban. Mindig a végét érdemes megnézni, ha szeretnél tájékozódni az árakról. Azért némi szerencsével tényleg lehet nagyon jó dolgokat kifogni jó pénzért.
Vannak fizetős programok, amik az utolsó tizedmásodpercben is képesek licitálni, és ezzel lehet nyerni. Egyszer majd feldurrantam egy ilyen miatt, mikor elvittek előleg egy hangfalat ezzel a módszerrel. Már nagyon nyerőnek éreztem magam.
Elvileg nem látod az igazi nevét annak, aki megnyerte, vagy akár a többi licitálóét sem, csak valami betűhalmazt.
Igazad van, azt nem is vitatom, hogy az olajos tartósság szempontjából jobb.
Azt nem írtam, de hozzátartozik az igazsághoz, hogy nálunk olajosat még olajleválasztóval sem szabad(na) használni a szabályok szerint. (fogászat)
Egyébként ezt az említett kompresszort tavaly lecseréltem egy modernebb típusra, ami a beszívott levegőt ki is szárítja, egy külön kondenztartályba gyűjti. Na, ennél már a korróziótól sem kell annyira rettegni. Vannak ügyes dolgok, de ahogy írtad, ezeknek az ára is sajnos más kategória... (utóbbi majdnem hétszámjegyű, borzasztó...)
Nem vitatom, hogy vannak csoda anyagok, csoda bevonatok, de ezeknek a gépeknek az ára is más kategória.
Ipari gépet iparival, árában van értelme összehasonlítani.
Nyilván van létjogosultsága a technikának, ahová ez elengedhetetlen ott megéri a kompromisszumot.
Napi 12 ki be kapcsolás az nem túl nagy felhasználás, és igazából csak érzed, hogy még teljesen jó, de lehet, hogy már igazából lassabban tölt fel, többet fogyaszt, csak ezt mérni kellene!
Szóval ár, tartósság szempontjából az olajos lesz a nyerő.
Valószínű erről volt szó! Közben kaptam hírlevelet ebay-tól és ajánl vagy 4 darabot is 4-6 10 ezer forintért, én csak annyit látok, hogy nem rozsdásak szombati lejárattal, egyikre lehet licitálok, 15e körül azért jobb lenne mint a juuma ára.
Igazából "csak" 18e Ft a különbség, persze nem mindegy, abból majdnem kijön plusz egy tányér... - ez is kérdés még, bár gondolom, kompatibilis... rákérdezek...
Még nem licitáltam az ebay-on elég érdekesen elkelt az a Record 4 amiről beszéltem. Olyan valaki nyert aki,igaz többet adot, de valami nem stimmel az időpontnál és mintha ő tette volna fel a licitre. egyelőre nem értem.
Persze minden viszonyítás kérdése. Valamikor ezek a keresetekhez képest nagyon drágák voltak, kb mint ma egy Lie Nielsen. Ehhez képest most töredék áron vehetünk belőlük, ugyan változó állapotban, de funkciók tekintetében akár 100%-os állapotban.
De hogy mennyit ér egy képeken látható állapot? Ha nem gyűjtő, hanem használó akarsz lenni, akkor őszintén szólva ez sem sokkal többet, mert 160 EUR ért (nem számolom át fontba, legyen 54e HUF) már kapsz egy Juuma No 4-et és mindenütt azt írják, hogy az bizony jó.
Bocs, hülye vagyok. Az olcsóbb 194 ezer és az a nem létező cikkszámú. A drágább az akciósan 214 ezer de annak van a festoolnál is cikkszáma. Azt kell csak megtudnod, hogy az "új" padok feltehetők-e a régi gépre (jó eséllyel igen). Ha igen akkor a régit kell választani, és megvenni 24 ezerrel olcsóban. .
Nem tudom, ki mire veszi a gyaluját, de én nem gyűjteni, hanem használni vettem magamnak.
(Nekem legfontosabb a talp jó állapota volt: ne legyen (nagyon) rozsdás, ne legyen benne mély karcolás, ne legyen leütve a széle.)
Mert ezeket a gyalukat szépen fel lehet újítani (a neten sok ilyet is árulnak: tehát nem eredeti állapotban vannak: nem rozsdamenetes acélról van szó....).
Teljesen korhű, minden alkatrészében egy bizonyos gyártási időszakot képviselő gyalut nehéz találni (szerintem), de nem lehetetlen. A gyűjtők az eredeti dobozos (papír dobozos!), gyári állapotú darabokért hajlandók nagyobb pénzt is kifizetni.
Az angol E-bayen egy csomó alkatrészt is árulnak külön: akár azt is meg lehet tenni, hogy egy gyalu alkatrészeit külön vadássza össze a vásárló (gyűjtő). Szerintem így drágábban jön ki a végeredmény, de akkor nem lesz "hibrid" a gyalu az alkatrészeit tekintve.
Egyébként az alkatrészek kompatibilisek egymással: vica versa időben.
Akármilyen időszakból származik is a gyalu és akárhányféle alkatrész is van rajta: nagyon nem lehet mellélőni, met tényleg öröm velül dolgozni. Nem egy Clifton, vagy egy Lie-Nielsen (azokhoz nem volt még szerencsém sajnos), de árban is sokkal olcsóbban hozzájuk lehet jutni és ahogy telik az idő, egyre kevesebb jó állapotú lesz belőlük.
....Az utolsó másodpercig érdemes licitálni.... :)
Utánanéztem, és már jópár éve megjelent ez a "Mult-jet" formátum. Lehetséges vajon, hogy még mindig van, amit nem ezzel a tányérral adnak? Ebből telefonálgatás lesz, mert pár helyen oda sincs írva...
akkor látható, hogy kissé ellentmondásos. A fogantyún levő arany Record logó 1962-1980 között volt. A penge viszont inkább arra hasonlít, amit a mellékelt oldalon 1956-59 közé datálnak.
E kettő alapján (ez ugyan kissé találgatás és nem látszik egész pontosan) a réz állítókerék a 60-as évek második felére utal.
A fogantyúk nem túl szépre pácolt bükkből vannak. Ez csak annyit jelent, hogy valószínűleg 50-es évek közepe utáni (bár korábbi sem kizárt)
Ebay-on megakadt a szemem egy Record N°4-en jelenleg 37 fonton áll a licit 2óra és vége, Ha veszed a fáradtságot és megnéznéd akkor megtudod állapítani a korát sac/kb. 7 ezer forntos szállítás mellet megérheti az árát max meddig van értelme licitálni?
Passz. Én mind a 4 talpat megvettem hozzá, azt használom amire épp szükség van. De ha tippelni kell akkor mondjuk konkáv esetén 4-5 cm, konvex esetén meg nincs értelme a kérdésnek. :P
150-es Rotex-használóktól kérdezem: a gyárilag vele adott "puha" kivitelű csiszolótalp vajon kb. mekkora rádiuszú ív csiszolására alkalmas? (létezik még szuperpuha és kemény, utóbbit meg fogom venni hozzá, előbbin gondolkozom, hogy van-e értelme...).
Pl. egy felújítandó ágykeret fejtámlájának tetejében van homorú és domború ív is, úgy kell elképzelni, mintha egy szélezetlen palló sziluettje lenne (persze szélezett, csak ilyen formára van levágva).
Persze. Nagyrészt a Stanley volt a "fejlesztő" és tőle vettek mások szabadalmakat illetve amikor már lejártak, akkor csak használták. Nekem vannak otthon Stanley és Record alkatrészeim, azért elég sok a hasonlóság közöttük. El tudom képzelni azt is, hogy némileg egyező (?) beszállítói körrel dolgoztak.
Nagyjából így van. Ha jól van fotózva egy példány és nincs nagyon szétvágva, akkor elég sok "jel"ből meg lehet állapítani a korát. Amikor az ezzel foglalkozó Record oldalt megtaláltam, azért is kerestem inkább Recordot, mint Stanleyt, mert az utóbbiak korát sokkal nehezebben tudtam belőni. A Stanley sokkal nagyobb cég volt, többet változtattak a modelleken és akármennyire vannak leírások, nekem nehezebb volt azonosítani pl. a meglevő Stanley 4 1/2 -es gyalut, mint a Recordokat.
Nekem még két "régi" békás Record No 4. van.
Persze készültek később is használható darabok, mert amikor a No. 5-ös Stanleyt vettem, akkor "belehúztam" mivel egy szedett - vedett gyalu volt, csak azt akkor még nem tudtam. Az látszott, hogy Record lever cap van rajta, gondoltam, ettől olcsóbb, mint a többi ;-). De volt ott még más is: a talpa alapján azon műanyag nyélnek kellett volna lenni, de bükk volt - ez persze jobb, de akkor még nem tudtam, hogy ezt a típusú talpat a 80-as évektől gyártották.
Viszont kifogástalanul működik, egyáltalán semmi gond vele, vagyis nem faragtam rá, de ez akkor egyáltalán nem rajtam múlt.
De a fentiek miatt én inkább a Recordot szeretem. Illetve a Woden még kisebb gyártó volt, azt sem nehéz azonosítani körülbelüli korra, bár nemrég megszűnt a wodentools.com oldal, amelyen ez az info volt.
Ennek ellenére lehet még találni pár blogot, ahol van info a kor beazonosítására (Woden), alighanem főként a megszűnt oldalról származtatva.
A kis Zastava 600-as kocsimban cseréltem párszor hengerfejtömítést, de mindig újat tettem be, miután az első nem ilyen cselekedetem hatására valószínűleg (inkább biztosan) nem hajszálpontosan ugyanabba a helyzetbe sikerült visszatennem, és emiatt akárhogy is húztam meg a csavarokat átfújt a hengerek között.
Az álmoskönyvek szerint hengerfej tömítést meglazítani majd újrahúzni baljós jel. Szerintem halaszd el őszre és akkor majd lelkiismeret furdalás nélkül leveheted a hengerfejet.
A Record gyalukból a régebbiek jobb árakon mennek el liciteken, mint az újabbak (már amikor a közönség tudja is, hogy pontosan mire is licitál).
Lehet, hogy a ritkaságuk miatt (War Finish, stb.), de az is közre játszhat, hogy azok jobb minőségűek is voltak állítólag (frog alakja, stb.). Aztán idővel mindig átterveztek rajtuk ezt-azt és egyre gyengébbek lettek az új alkatrészek.
Sziasztok! Új vagyok még itt. Csináltatok már házilag egyszerű faesztergát hobbicélra?Tudnátok adni tippeket. Elsőre fából szeretnénk csinálni a fiammal. Mi az, ami, ami mindenképp fémből kell legyen?
Tudna adni valaki pl. valamilyen vázlatot a sajátjáról?
Ne is mondd :) én is innen vettem a kézi gyaluk gyűjtését
Van 2db 4-esem(egy noname és egy rocket, sajnos őt fel kéne újítani nem megfelelő hozzá a forgácstörő és a kis pöcök is eléggé kivan ami oldalra állítja a kést), egy 5-ös (ez valami francia cucc), egy rb3 (narex), egy rb10(stanley).
Van egy record no.44C és egy no.43 (valszeg orosz cucc). Ezekhez sajnos össze 1 késem van de nyárig akarok csinálni 1-1 készletet nekik. Kéne hozzá ezüstacél :)
Van még egy 220-as stanley marokgyalu, sajnos ez félre rendelés miatt, jobb lett volna egy no60 1/2 :) illetve egy nonema (truper) kis vonókés :)
Igaz - de amíg azokig eljutok, azért nálam leggyakrabban a körfűrész megy sokat és jellemzően azért használom a nagy egyengető gyalugépet, az ontja magából a cuccot.
+ azért néha marógép (nem tudja elszívni rendesen a porszívó).
Tagadhatatlan tény, hogy az asztalos kéziszerszámokhoz, mint pl. a gyalu is vagy a véső, nincs szükség elszívóra. Ez egy olyan határozott előny, ami miatt gyakran inkább azt veszem elő mint a csiszológépet.
Nekem van egy olajmentes (ipari minőségű) kompresszorom, ami kb 20 éve naponta (!) legalább egy tucatszor bekapcsol a legkisebb hiba és érezhető hatásfokvesztés nélkül...
pedig őszintén szólva nem is tudom, hogy a kézi gyalu elengedhetetlen eszköz, vagy már inkább hobbiasztalos fétis ;-)
Fogalmam nincs, miért foglalkozok velük ennyit, amikor nem nagyon fordult elő, hogy a már meglevő eszközökkel ne tudtam volna valamit gyalulni, szóval nem hinném, hogy újabb gyalu(k)ra lenne szükségem. Sokkal inkább pl. egy rendes elszívóra, mert ugyan volt ilyen projekt tervem, de be kell látnom, hogy sose lesz kész, ha magas csinálom. A műhelyembe olyan ritkán jutok, hogy minden ott töltött perc ajándék. És bokáig járok a fűrészporban, mert a körfűrészre kötött porszívó korántsem képes minden port kötni. De mégsem az elszívókat nézegetem, hanem a kézi gyalukat... :-(
Naponta ennyi? Ez 1 rétegben is durván20-25 négyzetméter. Egy 24 literes tartály ehhez elég sovány.
Ilyen melóhoz legalább 100 l-es tartály és kéthengeres 3-400 l szívóteljesítményű kompresszor kell szerintem. Ha sima vízleválasztót teszel utána, még akkor is érhetnek meglepetések. A tartályban lévő levegőnek meg az utántermelő kompresszornak ki kell tartania legalább egy teljes felület fújásáig, mert ha abbahagyod akkor nem lesz szép. Sok függ a használt szórópisztolytól is.
Ja, egyébként itt összekeveredtek kicsit a dolgok. Az az állítás, hogy a régi jobb, mint az új és akár olcsóbb is, elsősorban a "pados" No 4-5-X számú gyalukra vonatkozik.
Ez a No. 62-es jack azért furcsa madár, mert az árát (ami még több is, mint egy új Veritas) talán inkább a ritkasága indokolja. Van itt egy írás ilyen felújításáról, amelyen nagyon jól látható szétszedve - háááát, abból én nehezen tudom leszűrni, hogy jobb lehetne a Veritasnál, talán még az új Sweetheart 62 sem rosszabb nála.
Bár az újnál külföldi fórumokon több gyártási hibára panaszkodtak eleinte (pl. hogy az állítható száj nem állítható, mert az alkatrészek szorulnak, vagy hogy a Norris állítómű gyalulás közben elmozdul, de ezeket a hibákat a gyártás első időszaka után kijavították.
Van egyébként néhány régi Stanley, pl. a Bedrock sorozat, aminek az ára jóval magasabb, mint a gyakoribb eredeti Bailey mintájúaké - ezek sem biztos, hogy a gyakorlatban jobbak, csak sokkal ritkábbak. De erről nem tudok saját tapasztalatból semmit, mert sose volt a kezemben Bedrock.
Ez nem így működik az én világomban. Mivel nem gyártanak hozzá kést, az egyetlen lehetséges megoldás az volt, hogy a Fine Tools-ról (Pacman hibája! ) megrendeljem a Veritast. :)
Naaa... Én például nem haragszom, pedig ha úgy veszem, az egész műhelyemért ti vagytok a felelősek (a kézi szerszámok egy részét és az elektromos szerszámok nagy részét a ti ajánlásaitok vagy a belinkelt oldalak/videók alapján vettem). Pedig ez is elég szép összeg. De én kifejezetten hálás vagyok érte.
Akkor részletezem, a márványdarabot amit fényesíteni szándékozol lehetőleg bő vízben, csiszold fel vízpapírral amilyen finomságút csak kapsz a boltban, vagy esetleg tartasz otthon. Ha ez megvolt egy arra alkalmas asztali köszörűre vagy fúrógépbe szerelt, sűrűn varrott rongy koronggal polírozd fel amilyen fényesre csak tudod. Fényező paszta: valamilyen sűrű zsírba pl.: faggyú, gépzsír, stb. keverd bele a hintőport ( Talkum ) és a márványra és rongykorongra kenve azt polírozd. Régebben valamilyen állati eredetű enyvet pl.: csontenyvbe keverték a csiszolóport melegen és azzal tükrösítettek polírozták a felületeket. Márványnál mivel puha, jó a Talkum de kell szánni időt a tetszetős végeredményhez. Azért nem írom a gyári polírozó pasztákat mert drágák és nem mindegyik jó a kőhöz..
Hugomnak volt egy sírköves udvarlója, ha jól emlékszem ők használtak valami cuccot fényesítésre polírozás után. Annyi rémlik, hogy melegíteni kellet, úgy vitték fel a felületre, de pontosabbat sajnos nem tudok. Lehet működik valamellyest polírozás előtt is.
Esetleg ha van elérhető közelben sírköves biztos tud valami okosat mondani.
Cipőkanalat csinálok, a tartó alapja egy márvány darab lenne, aminek csak az egyik oldala van felpolírozva. A matt oldalakat lehet lakkozni, vagy olajozni, hogy legyen egy kis fénye?
Ez így igaz. LEhet, hogy a gyalut sem, csak a legyártott készleteket adják el.
Ehelyett inkább venném valamelyik kínai gyártásút. Juuma, Dictum, Faithfull, mittudomén. Vagy kísérletezés helyett becsuknám a szemem és tényleg Veritas.
Én meg .. nem is tudom kire. Amikor idekeveredtem, és elkezdtem a fórumot az elejétől olvasni, tán Vajk egy régebbi posztjából (4834?) szedtem a website-ot. Köszi Mester :D
Sajnos a vastagoló működési elve miatt ilyen, a Dw733 dewalt is csinálta, metabo is. Elvileg egy jó hosszú asztallal orvosolható (ill jól beállított etető asztallal mérsékelhető), de vmennyi mindig lehet. A baj ugye, hogy elején csak az első henger nyomja, a hátsó henger lejjebb van, ezzel a kés is lentebb és akkor kerül jó magasságba a kés, amikor a hátsó henger már az anyagon van.
Mindig nagyolva vágom hosszra, gyalul majd méretre szab. Sajnos vmennyi hulladék mindig van, ezekből lesz mécsestartó pl xd nincs ám felesleg...
Nem kell vkinek kefés 18v metabo csavarozó? Jó árban van, s levehető tokmányú masina (nem a csavaros, hanem a Quick kivitel) , no meg egész könnyű xd Én nagyon agyaltam rajta, de lehet inkább 10.8v lesz, s hozzá ütvecsavarozó xd
Az alap hozzászólás az volt, hogy néha olcsóbb újat venni mint régit, és ennek részben oka az, hogy a régi sokkal jobb. És itt Stanley/Stanley vagy Record/Record viszonylatról van szó.
Ezért nem fair pl. egy régi Stanley árát összehasonlítani egy új Veritassal, mert bár igaz hogy mindkét állítást cáfolja (azaz jobb az új Veritas mint a régi Stanley, és drágább az új mint a régi) viszont nem egy kategória.
Az sem volt fair, amikor Stolaz a maróliftről értekezett. Sokba volt az a post nekem nagyon. :)
Nálam egyébként a Bailey típusú vintage gyaluk ilyesmi kategóriában vannak, leszámítva a kést. Az viszont igaz, hogy amit linkeltem, az egyik sem éllel felfelé néző kivitel. Mea culpa.
A használtak, amiket belinkeltél, azok nem alacsony szögű 62esek, hanem sima No 5 bailey gyaluk. Naná hogy ezeknél drágább egy új 62es Veritas. De konkrétan egy Juuma 62es újat olcsóbban kapsz, mint egy régi teljes állapotú Stanley 62est.
Még nem gondolkodtam el rajta alaposabban. Csak azért írtam be, mert épp erről volt szó.
Ezek (mindkettő) rendbe tett gyaluk, nem igazán kell velük dolgozni, amennyire emlékszem (egy éve kezembe sem fogtam őket legalább) - szóval rájuk kell nézni.
Nem is tudom... talán 20e körüli összeget megérnek darabonként. Ennél lehet olcsóbbakat is fogni ebayen, azokkal jellemzően van pár óra munka. Illetve van elég sok fiatalabb, vagy darabokból összerakott példány. De ha valaki rászán időt, akkor ráakadhat szép darabokra.
Van még pár hónap, aztán az angol hülyék miatt jön a + vám meg ÁFA. Mindjárt rá lehet majd dobni 40%-ot az árakra.
No nem. Az egy Woden és a késétől eltekintve, amit kicseréltem egy újra, az lényegében egy új gyalu. Azon erősen törpöltem, hogy esetleg megváljak mindkét Recordtól vagy akár a Stanley SW-től, de ettől nem. Igazából - persze nem napi használattal - de azért vagy 2-3 éve ott áll a polcon a Stanley SW és nem tudtam igazi barátja lenni, bár sok panaszom sincs rá, szépen dolgozik, de a régi, könnyebb gyaluk nekem jobban kézre állnak.
Nemhogy a 4 db sok, de szerintem még a 3 is, vagyis igaziból elég lenne max kettőt megtartanom - ráadásul egyszerre egyet tudok használni ;-).
Ez valami rosszul értelmezett gyűjtésnek tűnik, de én nem tartom magam gyűjtőnek, mert használni akarom, ami van, a Wodent is.
Ez utóbbi egyébként nagyon - nagyon sokban nem különbözik a két Recordtól, talán csak annyiban, hogy pontosabbak az apró alkatrészei. Kevesebbet kell forgatni a gombot a kés magasság állításához, ilyenek. A két Record teljesen hibátlanul működik, de ilyen állapotút, mint ez a Woden, nagyon ritkán lehet fogni.
Az Ashley Iles pengével együtt (azt is megvettem egyszer, még ha most a polcon is állt), már simán 30e felett volt az ára.
De ez így az életemben szerintem már örök darab, alighanem abba is hagytam vele a No. 4-es gyaluk "gyűjtését".
Még anyit az unimaxnál van három darabos kézigyalukészlet időnként akcióban is ,alapvetően megéri az árát csak mint írtam foglalkozni kell vele a legelején de utána lenyomod vele a fatelepet.
A kéziszerszámra is nagyjából az igaz, ami az elektromos gépekre: a legolcsóbb helyett a jó középkategóriát érdemes megvenni.
Viszont, ha nem tudod otthon élezni, akkor nem lesz benne sok örömöd. Ha szerzel egy síküveg darabot, akkor kétoldalú ragasztóval és néhány filléres csiszolópapírral meg lehet oldani a dolgot, ezer ilyen videó van a Net-en.
A leggazdaságosabb megoldás a használt vásárlása, meglepően jó darabokat ki lehet fogni, és még a lepukkantabb darabok felújítása is megoldható házilag, ha van hozzá kedved és időd.
Kezdő gyalunak a 62-est (jack plane) szokták ajánlani. A kés éllel felfelé néz, ami azért jó, mert különböző élszög, különböző munkákra jó. Az éllel lefelé néző gyaluknál nincs ilyen szabadság, ott a tönk (frog) határozza ezt meg.
A 62-es mindenre (is) jó. :) Elég hosszú egyengetni, de lehet vele simítani, puhafát vagy keményfát gyalulni, akár bütüre is jó vagy shooting board-hoz (ez nem tudom mi magyarul) is előszeretettel ezt a gyalut használják. Így lehet könnyen 45 fokos képkeretet gyártani vagy tökéletes derékszögre gyalulni a lécek végét.
Nem akarlak eltántorítani de a fémtokos gyalukkal alapvetően a vetemedéssel és az illesztésekkel van gond a gyalutesten kívül belül újjal régivel egyaránt. Meg kell őket javítani illeszteni utólag, ami nem nagy ördöngősség néhány órát vesz igénybe de utána örök élet meg egy. Vannak az olcsó kínai piacos dupla gyaluk azok a legszarabbak de ha be van állítva reszelve csiszolva azok is ugyanolyan jók mint a Stanley, nekem három van Kínai meg négy Stanley és fatokosok. A fémek 25 éve töretlenül működnek köztük egy ami már lehet hetven is van és pontosak.
Csak egy kérdés amikor rögzíted a vastagoló asztallapot ha esetedben lehetséges, akkor is lekapja az anyag végeit. Vagy fordított helyzetben a késtengelyt a hengerekkel felső tengely mozgatásnál
Az igazság az, hogy ahogy nemrégiben valaki remekül megfogalmazta itt: jelenleg nagyon kevés időm van, azt a kicsi időt szeretném olyan gépek/eszközök között tölteni, amivel lehet is tökölés helyett produktívan munkát végezni. Terveim között több örökölt eszköz/gép felújítása szerepel (párom például örökölt egy komplett kovács műhelyt), de most ez nem fér bele (2 munkahely, 3 gyerek...). Emiatt is gondolkodtam új vagy akár használt, de használható gyalu beszerzésén.
Mivel ez egy kísérlet részemről, nagyon nem szeretnék anyagilag belebonyolódni, ez az igmtools-os gyalu kifejezetten tetszik, de akár fejes.i "feleslegessé" vált gyalujára is vevő lehetek, ha lélektani határon belül van az ára, email címem publikus :)
"Első" gyalunak szvsz egy No. 4-es fémtestű, Stanley Bailey mintájú gyalut tudok ajánlani. Ebből lehet venni újonnan is, de Stanley-ből nem igazán érdemes, az ebay tele van egészen jó állapotú régi gyalukkal, amelyek jobb (pontosabb) gyártási minőséget képviselnek, mint az újak.
A leggyakoribb értékelhető márkák a Stanley, Record, Woden, Érdemes rákeresni itt a bal oldali keresőben, többször volt szó erről részletesebben.
Újakból elfogadható áron inkább kínai stanley bailey klónokat lehet venni. Ezekből vannak nagyon jók, pl a Juuma, de már annak az árán is vagy 2-3 db régi gyalut lehet venni.
Aztán persze ott van a Lie Nielsen, a Veritas és a Clifton - ezek más ligában játszanak.
Egyébként mivel nekem történetesen valahogy 4 db No. 4 gyalum lett, legalább egytől szerintem megválnék. Van két Record No 4, egyik sztem áruképes. Mindkettő az ötvenes évekből való, igazán nincs közöttük különbség.
Ennek az az előnye, hogy tényleg jó halk, sokkal halkabb, mint az azonos légkapacítású szimpla cucc. Négy hengere van, de fele fordulatúak a motorok, szóval nagy légszállítása ennek sincs.
Plusz érdemes szétszedni azonnal - és már új korában -, mert elég trehányul volt összerakva például a mienk is, amit majdnem 300 k forintért vettünk, és emiatt bő év alatt tönkre is ment, pótalkatrész nuku.
"Vastagolásnál ha egyenként engedem át rajta a deszkákat akkor az elejéből és a végéből kb 5 cm-en kicsit többet gyalul"
Ez sztem minden vastagoló sajátossága, pláne ha rövid az etető asztala. Nekem is megvan a metabon, ha ez vígasztal, ezért csináljuk úgy, hogy hosszabbra hagyjuk az anyagot és utólag szabjuk pontosra vagy folyamatosan toljuk a deszkákat és nem hagyjuk, hogy első kifusson és csak utána toljuk.
Ha a gyalugépre gondoltál, akkor nem szóltam, de amúgy a Scheppachnak vannak használható gépei is. Illetve vannak olyan kínai gépek, amikből a Scheppach névvel árult gépek is megvehetők. Pl. Kity fűrészek, oszcilláló csiszoló, amit a Triton is árul ugyanazok ezzel a márkanévvel is.
Nekem Scheppach hms 1070 van. Nem a világ csodája de el lehet vele lenni. Én használtan vettem a jófogáson. Kb 60e Ft körüli áron. Vastagolásnál ha egyenként engedem át rajta a deszkákat akkor az elejéből és a végéből kb 5 cm-en kicsit többet gyalul, mert billeg az asztala amikor még csak az egyik behúzó henger alatt van az anyag. Az egyengetőjén a gyalulási vastagság pedig kicsit elmászik, de az sajnos miattam lehet. Egyszer szétszedtem és azóta produkálja ezt a hibát.
Egyszer persze én is le szeretném cserélni egy jobbra de egyelőre el vagyok vele.
Nekem is van öreg fa testű gyalum, soha nem tudtam használni, beállítani. A 4-es fém gyalu valahogy jobban kézben tartható, mármint az történik amit gondolok, ha picit kijjebb tekerem a kést nő a forgács, ha billentem egy hangyányit, azon az oldalon lesz mélyebb ahol akarom. Persze tisztességesen meg kell fenni.
Kitanultam a használatát, azóta a fatestűt is be tudom állítani, és szeretek is dolgozni vele. A kis félkezes lapos gyalu is nagyon hasznos.
Jók azok a fatestű gyaluk. Ha képes vagy rendesen megfenni a pengéit, akkor nem szopás, csak fárasztó munka. Ellenkező esetben nem munka, csak medve és a vadász meséje - de ez utóbbi a fém testűekre is vonatkozik.
Konkrét feladatra konkrét gyalu kell. Asztallap síkbahozására böszme hosszú, ún. ropánt gyalu kelletik. A végső simításokra simitógyalu, a kisebb bizbaszokhoz marokgyalu, vagy az a kétkezes apró izé (meg nem mondom mi a böcsületes neve), az erősen csomós anyagokhoz cittlinggyalu (kösz Paco). A bütükre erősen alacsony élszögű gyalu... Erről valamiért az jutott eszembe, hogy...
Nem arra való. Én ugyan használtam a dewalt excentert erre, de csak ragasztó levakarásához. Sose lesz szép faipari géppel a fal, nem az kell oda. Falcsiszolók nem véletlen nagy tárcsásak. A fal hihetetlenül ette a papírt is, amim volt.
Ráadásul más jellegű a por, ki fogja nyírni a gépet, pláne ha nincs full automata porszívó rákötve.
Van dedra falcsiszolónk, inkább vigyél abból valamit, de ne nyird ki az excentert :)
A javaslatom az, hogy először próbáld meg a fatestűeket megélezni. Sokkal nagyobb kihívás és amikor ez megy, akkor keresd a jobb ( fémtestű)szerszámokat.
Belépő szintű kézi (nem elektromos) gyalut keresek. Nincs konkrét elképzelés, sem konkrét feladat amire kellene, egyszerűen szeretném kipróbálni milyen is a kézi gyalulás. Van otthon pár örökölt fatestű, de félek, hogy azok csak elvennék a kedvem :-) Mit javasolnátok? Nézegetem néha néha a használt piacot, de akikre ráírtam már mind eladta azonnal ahogy feltette...
Nekem van 2db belőle. Régebben azokat használtam, már van nagy komoly(abb) elszívóm. Kiteszem ezt a kettőt a jófogásra. Darabját 10-ért. Csak még nem volt rá időm.
Speciel én is így szoktam létrehozni a derékszöget a faanyag élén. Ledobom az egyik oldalt meggyalult deszkát, rárakok egy vasdarabot (legutóbb egy 30x30-as zártszelvényt), beállítom, lefogatom szorítókkal és ez mellett eltolom a marógépet párszor. Az is igaz, hogy nem kettő deszkát és nem egy menetben túrok le. De eddig ez az ezepárszáz kínai watt eddig elég volt erre a műveletre... Sokkal pontosabb derékszöget lehet készíteni (pláne gyorsabban), mint valami kézigyaluval (elektromos vagy nem elektromos, teljesen mindegy). Ha jól jelöl az ember, akkor a kutya nem mondja meg, hogy milyen technológiával készült el a nagy mű.
Ha ehhez hozzáteszem azt is, hogy valami márkás gépet használok, márkás marófejjel... Tizenpár éve került ötezer valamennyibe a tíz marófejjel együtt.
Elhiheted, hogy itt a tanyán nekem sem hiányzik a hó. Csak a bejáróm 200 m hosszú és az utat sem takarítják erre már vagy 20 éve. Még szerencse, hogy átlag 5 évente van felénk nagyobb havazás...
Köszönöm, bár ez a pad nekem kicsit japán stílusúnak túnik (talán nem véletlenül), a barátom meg valami magyaros, népi stílusút vár tőlem.
Ennek ellenére letöltöttem a rajzát mert nagyon szép munka és lehet egyszer elkészítem magunknak. Jól mutatna itt a bambuszligetben. :)
Csak sajnos előtte van egy pár fontosabb projekt és a legtöbb nem fával kapcsolatos...
Ja, hógolyózunk, vagy átülünk a másik kocsijába ... :D Hogy őszinte legyek, csak a gyerekeket sajnálom .. nekem ku**ára nem hiányzik a hó.
Egyszer Egy griff fórumtárs osztott itt meg kicsit hasonló jellegű kerti padot, videóstul, meg főleg korábban (ez lehet jobban érdekel téged most), rajzostul:
Most hogy újra belenéztem az albumba: az jól meglepett hogy van már sketchup fájl is hozzá, anno még kérdezte hogy mennyi idő lenne abban megtervezni .. de akkor megtanulta :) (vagy megkapta valakitől).
Imádtam, nagyon jó gép, de kellett az egyengető, csak ezért cseréltem. De 100-ból nem áll meg. Esetleg egy metabo vastagolót kell nézni, kicsit olcsóbb, de az se 100.
Hát már meg van kb 2 éve az fsx. Nem sokat hasznaltam, akkor se ment fél óránál többet egyszerre, úgyhogy engem nem zsibbasztott még. A szalagcsiszolót viszont most vettem és utólag elgondolkodtam, hogy a 2 árából szinte kijön a 450es.
Sziasztok! 100e környeken lehet kis kombinált gyalut venni? Vagy esetleg csak vasargoló? Ssjnos kicsi a helyem szóval a hc260 mar nem fér el :( sőt egy elszívó se nagyon, így olyan kéne amihrz nrm krll feltétlen...tudom hogy nem ideális a helyzet de hátha tudtok segíteni :)
Készitenék egy 15mm vastag csapolt rámát fenyőből.
6mm MDF-ből kivágnék egy kicsivel nagyobb lapot, mind a ráma külmérete, majd dekopírral kivágnám a üveges részt, nagyolva, de úgy, hogy maradjon üvegfalc, azaz mondjuk 10mm szűkebbre, mind az üveg, körbe a kerületén-kis asztali elektromos lombfűrésszel. Aztán nekiállnék tökéletesre kicsiszolni a belső éleket, van egy alapozó, amivel ha bekened az vágott élét az MDF-nek, akkor jól lehet csíszolni, mert kikeményíti az elvágott felületet.
Utánna a lapokat a rápréselném a rámára. Aztán kidolgoznám az külső éleket, oda is jár az MDF-re az az alapozó.
MDF-et festeni elég nehéz. Csak PU-val lehet, 3-4 réteg alapzóval, 2 alapos csíszolással a lakkozás előtt.
Régebben kérdeztem, hogy használ-e valaki így felsőmarót táblásításhoz. Most végre képet is találtam róla, hogy más is alkalmazza a módszert és "nem ördögtől való"...
Szende Aladár--Szabolcs Árpád: Helyesírás lépésről lépésre c.-ű könyvében, a --mielőtt-- egyben és hosszú ő-vel van írva. Kiadás 1999 évben. Azóta ez is változott volna? A személyes névmásokat ( Én ,Te, Ő, Mi, Ti, Ők) emlékeim szerint nagy betűvel tanultuk írni, ez is változott volna vagy csalnak az emlékek?
A 450 nem tudom mennyire zsibbaszt, fsx200 után vettem meg a dewalt 6423-at, alig drágább és nem zsibbaszt. Ami fsx200-nál 15 perc, addig Dw 2 óra után kezd csak zaibbasztani, nem mindegy.
A 450 amúgy egy jó gép és turbó fokozaton van bőven leválasztás, két rezgőkör is magáért beszél.
"Gondolom te is azért használod főleg a GEX-et, mert valamennyire kiváltható vele a szalagcsiszoló."
Meg írt még egy fontosat: nem veri szét a csuklóját.... Nekem is GEX van (GEX 125-150 AVE) ezt megerősíthetem. Biztos van más márkának is "csuklókímélő" excentere, majd elmondják. De a kis szalagcsiszolómat (egy Hyundai, működik amúgy) én sem tudom mikor vettem elő utoljára. Anyaglehordásra ott van jó sok kézigyalum, egy régi elektromos kézi gyalu (OK! "márkájú, Baumax kisöprésekor vettem, még megy ...), meg egy nagyobbb kombigyalu.
Utoljára az említett kis Hyundait komolyabban ekkor használtam, mikor vastag és régi lakkréteget szedtem le egy régi virágtartó asztallapjáról. A képek dátumaiból látható, hogy nem tegnap volt. Persze ettől még lehet hasznos szolga, de én is inkább egy komolyabb/jobb excentercsiszolóra szavaznék, sokkal univerzálisabban tudod használni.
Hát igen, ezek a te szempontjaid, valószínűleg rendben is van. A Tormek nekem nem jön be az ára miatt sem ( + kiegészítők) és azért sem mert sok benne a hibapont ( holkeres felületet képez , igaz elhanyagolható méretben).
Valóban nem olcsó szerkezet, ezzel nem tudok vitatkozni. A homorú felület valóban elhanyagolható, de ezt is megoldották, ha valaki erre allergiás. A kő oldalán kell élezni.
Azt sem látom rendesen, hogy mivel szabályozható a leköszörült anyag mennyisége, vagy csak idő és türelem kérdése és elkoptatható egy kés akár mennyire?
Elvben igen, gyakorlatban nem igazán. A kő és a lassú fordulat miatt alig választ le anyagot, szinte nem kopik semmit a felület. Nekem pont ez a bajom vele, hogy egy élet is kevés arra, hogy egy szerszámnál a kezdeti formát kialakítsd, mert nem erre van kitalálva. Nekem van egy esztergáláshoz való ferde vésőm, ahol 1 óra alatt sem sikerült kialakítani a kezdeti élszöget és a ferdeséget, aztán fel is adtam. Szerintem legalább 5-6 óra lenne a durva szemcsével, de annyit nem ér meg nekem a dolog. Idegesít is nagyon.
Nem látom a határolót ami megakadályozza, hogy egy beállított értéknél nagyobb mértékben lehessen anyagot leválasztani.
A fentiek miatt erre nincs is szükség. Külföldi fórumokban vannak olyan emberek, akik 15 éve használnak Tormeket és azt mondják, hogy azóta nem kellett a szerszámokat cserélni, mert annyira hatékony az élezés.
Szóval aki mondjuk esztergálásból, vagy élezésből él, az nagyon dicséri. Hobbistáknak se rossz, de ahogy mondtad, sajnos az ára nem baráti, főleg a kiegészítőkkel együtt, amik nélkül használhatatlan az alapgép.
Mellesleg nekem is volt az a Metabo FSX2000, de viszonylag gyorsan túladtam rajta. Jól működött, de nem bírtam elviselni a vibrálását. Konkrétan zsibbadt a kezem még a munka befejezése után is. Ez pedig nagyon komoly és nehezen gyógyuló mozgásszervi betegségeket tud okozni hosszabb távon. Szerintem ez is egy megfontolandó érv.
Mi a feladat? A szalagcsiszolóknak jóval komolyabb az anyagleválasztó képessége, legalábbis gyorsabb. Én régen a szalagcsiszolót 40-es szalaggal gyalu helyett is használtam. Az excenterekkel meg finomabb felületeket lehet csinálni.
Sokáig csak egy kis szalagcsiszolóm volt, mindenre azt használtam. Aztán mióta vettem egy GEX-et, kb. egyszer vettem elő. Talán ez jelent valamit.
Én sejtem miről beszél Feri. Nem rólad, hanem arról a - sajnos egyre gyakoribb - rettenetről, mint pl: "ki megyek az udvarra, meg beszélhetnénk ezt ...." stb, stb. De sztem vigyük át az offba, mielőtt terjedelmes lenne itt.
Szerintem írásban Feco tökéletesen írta, "hogy jól ki is hangsúlyozzák". Ha mondja, akkor lehet mondani igekötő nélkül, mert a beszédével meg tudja nyomni a 'hangsúlyozzák' szót.
De ha leírja, akkor bizony más értelme van, igekötő nélkül, mint igekötővel.
"jól is hangsúlyozzák" = nem rontják el, helyesen hangsúlyozzák.
Valamit javít írásban, ha felcseréli az 'is' és a 'hangsúlyozzák' szót: "jól hangsúlyozzák is".
Én is nyelvtannáci vagyok ám! Mindjárt meg is kérdezem: mi a különbség a hangsúlyozni és a kihangsúlyozni között? :) Semmi, de mégis szinte mindenki így mondja, pedig nem kéne.
Nekem meg az bántja a fülemet, hogy "egyenlőre menj a zsömléhez", "egyenlőre menj szelni", "egyenlőre". S még jól ki is hangsúlyozzák, hogy láthassuk azt, hogy milyen úri néppel van dolgunk. :) Ezek után mikor megemlítem azt, hogy az a szó, amit te most használni akartál, az az "egyelőre", ami időhatározó szó, de egyenlőre meg majd a baltás gyilkos fog összemetélni, mielőtt elásna az erdőben - s leend vala sértődöttség.
Hát, a fene tudja. Nem világos számomra, az elektronika mennyire van elválasztva a külvilágtól. Nálunk volt egy egyszerű kvarcóra a fürdőszobában, de talán egy hónapig sem bírta, tönkrement a párától. Most egy odavaló szigetelt óra van benne, az bírja. Szóval szeretném látni ezt a projektet hosszú távon is.
Pszichológia előadáson hallottam: Pszichológus szülők gyereke elkezdett rettenetesen félni valamitől. Sokáig nem akarta megmondani, miért, de végül bevallotta, attól tart, hogy jönnek majd a "pici hópaták", és bántani fogják. Gondolom, kitalálható, miről beszélgettek otthon a szülők :)
Ez amúgy nekem is mindig bántja a szemem, de nem merek érte szólni. Főleg annak aki konzekvensen így írja - lehet hogy valahol így "népiesítették" a pallót? Vagy ez is úg yalakulhatott ki egyeseknél, mint kishugomnál - mikor először hallotta kicsi korában a vegetáriánus szót, de konzekvensen Vegetári János-nak mondta, merthogy az első verziónak (szerinte) nincs értelme ... ?)
Ádám, ha hazajöttél Görögbű' ... és unatkoznál, és még maradt energiád (dominód? :D ..ezt már sosem úszod meg, mintha csak te dominóznál az országban) újabb tükörkeretre.
Avagy: újabb projekt szuperkockácknak és/vagy őrülteknek.
Az tudom hogy volt már itt ilyen linkelve, de úgy rémlik az nem fürdőszobás (szigetelt/nem párásodó) volt.
Arra azért kíváncsi vagyok mennyire életszerű borotválkozás (vagy sminkelés) közben egy telórol a tükörre streamelt videót nézni - miközben épp arra koncentrálnék hogy ne szabdaljam magam össze. Mondjuk a pontos idő, a "csakmégötperces" (pl nekem) ébredőknek hasznos lehet. Zenét a tükörre streamelni ... nemtom, megintcsak felesleges "luxus". Videoklipet mennyire lehet nézni közben, csak a zenét/híreket meg csak a mobilról kihangosítva is lehet hallgatni, de méginkább egy sima rádión. Szóval ez tényleg csak annak aki unatkozik, olcsón hozzájut használt latop képernyőhöz v más kijeltzőhöz. Még a párátlanítás miatt lehet érdekes.
Találtam egy német oldalt, frankón összehasonlítják a lapostiplit meg dominót. Google translate, sorry xd
következtetés Következtetésként elmondható, hogy a keksz van a horgony minden olyan munka, ahol táblák kell összekötni. Mondja el a hasított test építését, a konyhai munkalapokat, ...Ha megnézzük az ezeken a területeken gyakran használt anyagokat, akkor is mondhatnánk, hogy lapos tiplik = forgácslap. A dominócsavar viszont inkább otthon érzi magát tömör fában, különösen, amikor keretek, korlátok, tömörfa ajtók vagy akár keretet kitöltő bútorok építésére vonatkozik
Ezt írtam lentebb kb.
A dewalt lapostiplivel nagyon pontosan tudok dolgozni, de tény hogy fő területe a lapok illesztése, ráadásul gazdaságos a használata. Most nagyon tetszett ebben, hogy le lehet fúrni asztalba és a léceket nyomtam hozzá majd húz és mar. Baromi gyorsan haladtam vele.
Dominó főként keretek összerakásánál nagyon jó,de ott verhetetlen.
Volt ferm és Hilda lamellázóm, az nem említhető maki/dewalt páros mellett. Utóbbival tényleg pontosan lehet dolgozni...
Mindenki azt veszi ami számára a jobb, Lapoknál nekem marad ez. Majd idővel lehet lesz dominó is, lapokhoz viszont marad a lapostipli.
Nem próbáltam egyéb laposmarókat, maróval viszont dominóztam nem keveset, úgy is haladós tud lenni és jó.
Nem, hirtelen nem tudok, de megvárom amíg igen, és akkor veszem meg. (egyébként domino lesz, lamello és a mafell még annál is drágább) Senkinek nem akartam a lelkébe gázolni, pont azt írtam, hogy frankón, szépen lehet dolgozni egy makival is, de ez nem jelenti azt hogy ugyanolyan jó a két gép, csak erre akartam utalni.
Ha mindenáron funkcionalitást akarsz összehasonlítani, akkor pl az említett Mafell DD40P-nek a maga 410.000Ft-os árával mi létjogosultsága van az 5000Ft-os wolfcraft sablon mellett ?
A porsche-nek is 4 kereke van, pont mint a trabantnak. A hilti is ütvefúró, meg az einhell is. Mégis akkor mi lehet a különbség ?
Múlt héten volt szerencsém összerakni egy nagyobb cipősszekrényt domino-val, életemben először használtam. Elképesztően pontosan és gyorsan ment a szerelés, sokat nem kellett gondolkodni hogy mit/hogyan csinálj és ennek ellenére is pontos lett a végeredmény. Baromi termelékeny, egyszerű használni, biztonságos és egy gramm port vagy forgácsot nem generált (volt porszívó persze) Eddig is akartam venni egyet, de most már tuti hogy nem fogok kísérletezni mással.
Mondom, kategóriájában kell összehasonlítani, nem a 60k-s noname géppel.
Az 5x30-as domino (amit mondjuk bútorlaphoz érdemes használni) fajlagosan sokkal olcsóbb. 300db/4800ft, van nagyobb kiszerelés, úgy méginkább. Nyilván drágább mint a sima tipli vagy a lapostipli, de ez van.
> ugyanúgy pontos
na. na-na.
Persze, ha az eredeti lamelloval hasonlítod össze, akkor egyformán pontos, de az konkrétan drágább mint a domino. Vannak más, pontos gépek is, de azokért kérnek pénzt is, nem dobják utánad az aldiban. Ha megnézzük a termelékenység / pontosság / tartósság / biztonság / elszívás kategóriákat, akkor igen kevesen tudják mindenben azt a szintet mint a domino.
Ahogy a Hilti-t sem hasonlítjuk az einhell-hez, úgy a dominót is illik kategóriájában összehasonlítani. A vicc, hogy a többi, hasonló cucchoz képest - Lamello Zeta p2, Mafel DD40P - kifejezetten olcsó.
Féreértés ne essék, nem azt mondom hogy olcsóbb lapostiplizővel nem lehet szép eredményt elérni, csak azt hogy a porsche-t ne a trabanthoz hasonlítsuk.
Olcsóbb, ugyanúgy pontos, marás után minimálisan pozícionálható vízszintesen, szintén gyors, nem kell sokáig szorítózni a lapostipli gyors dagadása miatt (ebben talán jobb, mint dominó)
Lapoknál inkább ezt érdemesebb szerintem használni, léceknél viszont dominó sokkal jobb.
(deszkáknál is lapostiplizek, mindenhol ahol csak lehet, persze attól is függ mekkora teher kerül rá, de nem kell alul becsülni a lamellot se.)
8x40 130db dominó 4800ft,
50db d20 keksz meg 300ft
Ipari gépeknél is ott a difi, egy dominó gép árából veszek 3db dewalt vagy makita lapostiplizőt...
Azért nem mindegy na...
Ezért mondom mind a kettőnek megvan a maga területe. Jobb gép a dominó, ez nem is vitás, de nagyon nagy az árkülönbség.
Sose mértem ennél xd viszont amiért nem lenne rossz egy dominó az a 5cm-nél vékonyabb lécek, ott nem lehet használni. A max illesztés és ceruzával vonal húzás, de ha lehet a gép széle az alap pozíció vagy a kiálló két tüske a gépen.
Érdemes lenne egyszer csinálni egy részletes összehasonlítást dominó vs lapostiplivel kapcsolatban.
Mind a kettőnek van hatalmas előnye a másik ellenében, de mindnek megvan a spec területe.
Ha valaki tud beszerzési forrást olivafára nem elrugaszkodott áron, az ossza meg legyen olyan kedves az infót, mert pl. ilyen szép késmarkolatokat lehet belőle csinálni:
A dobcsiszolás után összedobtam a kötéseket a szekrényhez 15 perc alatt. Ezért szereti mindenki a Dominót, aki használja.
Van a gyári dobozban egy központosító kiegészítő, így az ilyen kötéseket még mérni sem kell és így is tökéletes lesz. Összesen 32 lyukat kellett fúrni, ebből 8 db-nál húztam egy csíkot 2,5 centire kombinált derékszöggel (1 perc), a többi munkadarabnál egyáltalán nem mértem, hanem ezt a feltétet használtam:
Jeruzsálemben az olajfák hegyén be van kerítve az a pár 10 db fa, ami alatt Júdás megtette a híres cselekedetét. Ott ült valamelyik fa alatt Jézus. Meg 2015 januárjában Stolaz.
Inkább megújulásra képesek. A törzs és a korona "csak" 5-700évig él, de a gyökérzetről kihajtó sarjak körül ölelik a régi törzset és új koronát növesztenek. A régi törzs elkorhad, így belül üregesek.
Ez nem autókarosszéria. A fa eleve másként viselkedik, mint egy fémen levő zománc, vagyis más eredményre kell számítani.
Szvsz bőven megfelel a legegyszerűbb megoldás, pl, a fúrókra feltehető olcsó előtét.
Megjegyzem, erre nincs bizonyítékom, csak véleményem van róla, de kb az lesz a végeredmény, mintha kézzel csinálnád. A tölgy természetes felülete miatt... próbáltam egy egészen nagy, képtelenül finom felületűre kézi gyalult csomómentes tölgy ágyon, egyfajta matt fényig gyorsan eljutottam, onnan tovább nehezen se.
Nem élek Athénban, és sajnos nem tudok ilyesmit most hazavinni, mert nincs feladott poggyászom. A boltban egyébként már megmunkált (többnyire faragott, pl. tálak, egyébként néhány fűrészelt, ragasztott, pl sakktábla) és felületkezelt termék volt, meglehetősen elrugaszkodott árakon. Nem hinném, hogy ez a kis üzlet a legjobb beszerzési forrása az olajfának...
Sziasztok! Lenne egy olyan kérdésem hogy tudnátok e tanácsot adni hogy egy Defém
400 -as vastagsági részére hogy lehet digitális magasság mérőt rakni ? És milyen lenne ideális rá ? Akinek van tapasztalata és tudna tanácsot adni az nagyon meg köszönném :)
Köszi fiúk, a megoldás valószínű most egy fúrógépbe fogható szett lesz, nem hiszem hogy ekkora vagy nagyobb felületeket kellene a közeljövőben políroznom, ezt is megcsinálhatnám még kézzel is, nade...... :-)
Ha véletlen lesz majd nagyobb viaszolni való munkám, akkor már tudom merre kell keresgéljek.
(Megyek Paco a Rotexért! :-) )
És igen, az alap olaj auro 126-os, a viasz pedig a 171-es.
Rudolf. Ebben a viaszban már gyárilag van lenolaj, akkor ebbe már nem kell többet belekevernem ugye? A felület előkészítéssel el leszek azt látom, már túl vagyok 3 kicsi próbadarabon.... :-)
Miért ne lenne sík felület a végén? Alapállásban beállítod a deszka legvékonyabb részéhez az asztal -henger távolságot és indítod. Persze hogy leköveti a felületet de egyúttal "koptat" a "hupliból" annyit, amennyit a beállított rugónyomás enged. Ezt a rugónyomást kell jól belőni, kikísérletezni, hogy ne terhelje túl a dobot hajtó motort vagy ne fogja meg érezhetően az előtolást. A henger csak felfelé tud elmozdulni, mert a csapágytuskók alul felfekszenek, így a beállított minimális vastagság biztosítva van, tehát végül sík felületet kapsz. Hogy ezt 2-3 vagy 5 áteresztésből éri el az ember, az függ a hupli nagyságától, a csiszoló szemcsemérettől, gép teljesítménytől, stb, de talán nem kellene vadtagoló gyalunak használni a dobcsiszolót. :)
Az állandó előtolással lehet a 3-4 áteresztés sem tart tovább, mint a belassuló Sandsmart rendszernél 2. Azt se felejtsd el ez egy házi és analóg kivitelezés lenne, tehát a "ló helyett..." esete...
Ha meg igazán precíz akar lenni az ember, be lehetne építeni a nyomórugókhoz egy-egy előfeszítést állító "kallantyút" is (mint ahogy a régi MZ motorokon 1 vagy 2 személyre állítottad a hátsó rugókat) és akkor egy, pontosabban 2 mozdulattal lehetne változtatni a puha és keményfához szükséges nyomóerőt is...
Lesz ebből a fadarabból valaha sík felületű? Értelemszerűen ez hosszmetszet, és persze kicsit felnagyítva ábrázolom a problémát. Rosszul gondolom hogy a rugós hengered végigköveti ezt a "folyamatos huplit"? Vagy ... ha lesz is sík, sokkal több menetre lesz szükség (?) Lehet rossz irányban gondolkodok ...
Az a mindkét irányba vágó szár elég meggyőző, nekem új hogy van ilyen is. Őt is felvettem a kívánságlistámra. Aztán eszembe jutott Lady Fantasy minapi kérdése, a spirálbitek élezéséről. Na ezt az "updown" bitet lehet még egy élmény élezni :)
A Biopin keményviaszolaj https://www.grandacs.hu/webshop-Kemenyviaszolaj-2-302 is szép selyem fényű felületet ad különösebb polírozás nélkül. Igaz ez is munkás. Mire kialakul a homogén felület az az alaptól függően 4-5 réteg + várakozási idők. Az alapot 280-assal szoktam csiszolni, az első réteget beszívja, a másodikat megcsiszolom 280-al, vagy inkább 500-assal, a harmadik már majdnem jó, a negyedik általában már hibátlan. Tölgynél az ötödik is necces. Nagyon jó, kemény felületet ad néhány nap,hét száradás után. Másnap csiszolható, nem ragad tele a papír.
Darabka rongy, bele egy darabka vatta, mint a politúr labdacs, azzal szoktam kenni. Ha nájlon zacsiba kerül az első három rétegre még jó, befejezni szűzzel.
Az olaj teljes kiszáradása után lehet csak pollirozni.
A viaszt melegítsd fel 65-70fokra és adj hozzá egy kis lenolajat, vagy bármilyen más minerális olajat.
Azt egy puha ecsettel vidd fel a felületre és várj max. 1 órát.
Útánna egy gyapott ronggyal állj neki és pollirozd fel.
Elég egy réteg, ha a darab tökéletesen síma és pórusmentes.
Ha nem akkor vagy 3x meg kell ismételni a műveletet.
Én a tölgyfadeszkát kicsíszolnám pórusmentesre, de az nagyon nagy munka. 4-5 lépésben kell átcsíszolni, a legjobb kézzel, egy fa culagra ragasztott postóra felilleszteni a csíszolópapírt. A felületet tökéletesen síkra kell kicsíszolni.
A végén 320-as papírral kell áthúzni.
Ha tőlünk fényes tőlgyfa fúrnéros bútort kérnek, akkor 3-al szorzom az árát.
10 réteg lehetvékony PU filler kell felvinni rá és 5x átcsíszolni- hogy a pólusok teljesen eltünjenek, a lakkozás előtt.
én használtam sokat. minnél többet vársz, annál keményebb meló, de annál fényesebb lesz. mivel én mattot akartam, félóra múlva egy pha ronggyal kézzel megdörgöltem rendesen, és kész. ha órákat vársz, baromi kemény lesz, rendes gép nélkül képtelenség eldolgozni.
Gyorsan újra elolvastam az Auro 171 használatiját. Melegszórással max egy óra, hidegen felhordva pedig 1-4 órán belül polírozható. Ennek megfelelően számold át az alábbi 20/40 percet amit írtam.
A fúrókkal szopni fogsz mert merőlegesen kell tartani a felületre, a sarokcsiszolók túl gyorsak, az excentereknek meg nem megfelelő a mozgásuk.
Ha van állítható sebességű sarokcsiszolód én azzal kezdenék neki. 1100-1300 körül, a végén akár 2000 ig felemelve a fordulatot.
Ha nincs akkor állítható sebességű fúró. Fordulat ugyanaz, itt a gond a merőleges tartása lesz, de végül is nem egy halál nagy a felületed, ki fogod bírni.
Ha pénzt is áldozol rá akkor a legegyszerűbb elmenni a legközelebbi szögteszkóba és megvenni a legolcsóbb kétfülű polírgépet kb 10 ezer forintért, azt később is tudod ilyenre használni. Kb ez a legolcsóbb is.
Ha kicsit többet áldoznál rá akkor eljössz ide budára és odaadom neked a 150-es Rotexet, vidd el csináld meg, majd visszahozod. Vagy a 180-as Einhell egykaros polírozót. De itt többe kerül a benzin mint az előbb emlegetett megoldás. :(
A hozzávaló "szerszám" a bárányszőr. Kétfélét találhatsz. A fúróba csapos korong való a sarokcsiszolóra 14-es menetű rátekerős. Van olyan amire zsínórral kell felkötni a bárányszőr van ami tépőzáras. Ezek sem olcsók 2-3000 egy gumikorong és 1-2000 a szőr hozzá. Még az is lehet amúgy hogy azt a gépet fogod használni amihez éppen kapsz korongot. :P
Legvégső gány megoldás, hogy leteszel a felületre egy pamutpólót, négyrét hajtod, gyengén rányomod a 150-es excentert papír nélkül, és ezzel kened fel simára a felületet. Ezt akkor csináld amikor 20 percnél tartasz, és még egyszer 40-50 percnél de akkor erősen rányomva. Ugyanis minél tovább vársz annál keményebb a visaz kisimításkor, és annál több erő kell az eldolgozásához. De a felület minősége is ugyanígy javul. Max egy óra amit várhatsz azután már nem érdemes próbálkoznod nem lehet felsimítani.
Érdekes ez a Sandsmart. Azt hittem, hogy nem is fog dolgozni, mert úgysem fogom erőltetni a gépet. Maradt az előző projektből egy kis gyalult borovi deszkám, úgyhogy elkezdtem építeni a dobcsiszoló új szekrényét, amit 4 oldalon megcsiszoltam az összeállítás előtt.
Az elmúlt pár hétben vetemedett rendesen, ráadásul 4 elemet egyszerre toltam be és bizony dolgozott a technika rendesen. Annyit vettem csak észre, hogy pár másodpercenként kigyullad a piros lámpa és előtoló többször le is lassított.
Ami érdekes volt, hogy kijövő fán semmi hordósság nem látszott és még tapintásra sem volt egyenetlen a felület.
Aztán egy méretes tölgy képkerethez kellett néhány akasztót gyártani. Gondoltam, hogy a dobcsiszolóval tudok a legkönnyebben leszedni a 19 centi hosszú 15 mm-es deszkákból 3 mm-t, persze nem egyszerre. Valószínűleg túl nagyra állítottam be az anyaglevételt. Piros lámpa megint kigyulladt, az előtoló nagyon lelassult, dolgozott a gép rendesen. Talán a képen is látszik, hogy a jobb oldali darabon van egy kis egyenetlenség.
Mondjuk szerintem legalább 1,5 mm-rel mélyebbre állítottam, mint kellett volna. Második fogásnál 0,4 mm-t csökkentettem az eredeti magasságon, azt vitte gond nélkül és szép sima lett a felület.
Aha. Amikor azt írtam, hogy "Mivel a széle nyitott, a dob szélességének dupláját is lehet csiszolni, ha kétszer toljuk át a lapot és másodszorra megfordítjuk.", akkor azt úgy értettem, hogy nyitott a széle. ;)
Na most ezeket olvasva beugrott az "isteni szikra" mert én is tervezem egy hengercsiszoló építését és arra gondoltam, hogy mi van akkor ha a henger nem fix rögzítésű, hanem tudja követni a deszka domborulatait.
Tudom első hallásra ez meredeknek tűnik, de az az ötletem, hogy a hengernek, pontosabban a csapágyházaknak van egy alsó fix pontja, viszont a csapágy mindkét oldalon egy rugó ellenében felemelkedő (acél)tuskóban lenne, így ha a henger domború felülethez ér, a rugónyomás ellenében megemelkedne, lekövetné a felületet majd visszatérne alapállásba, a beállított fix értékre. Persze közben ugyanúgy csiszolna csak nem terhelné a gépet a túl nagy fogás és az előtolás sem változna észrevehetően. Következő menetnél (vagy a harmadiknál) már végig a beállított szinten menne a henger, hisz a púpok addigra "elkopnak" és végül kiegyenlített lenne a felület.
Így szélesség és fafajta szerint esetleg csak az előtolást kellene állítani és nem kell hozzá semmi szenzor meg bonyolult kiértékelő elektronika...
Kb úgy működne mint az ipari vastagolók behúzóhengere illetve annak a felfüggesztése. Mit gondoltok?
Help please. Még nem volt alkalmam semmit sem polírozni, így nem is értek hozzá. A feladat: adva lesz egy 3 méter hosszú 20 cm széles tölgyfa deszka. Felülete olajozva és viaszolva. A viaszt elvileg a felhordást követő 20-40 percen belül illene políroznom.
Szerintetek ezt mivel csináljam.
Van 220-as fúróm, van aksis fúró-csavarozóm, van kis flexem., illetve két metabo excenterem (egy 125-ös és egy 150-es koronggal)
Melyikkel lehet polírozni (auro viaszt) és milyen kiegészítő kell hozzá?
Tudom Rotex :-) de még hanyagolnám a beszerzését ha lehet! :-)
Szuper gépet vásároltál gratulálok hozzá! Már én is nézegettem, mert nekem is nagy szükségem lenne egy hengercsiszoló gépre. Az én munkámat is nagymértékben megkönnyítené. Eddig még nem mertem belevágni a vásárlásba. Elég húzós az ára, és nem volt eddig olyan akinek személyes tapasztalata lett volna a géppel. Nekem meg az asztallapok csiszolásához a nagyobb 22-44 méretű gépre lenne szükségem. Nem kis kiadás lenne. Bár az utóbbi időben letettem arról hogy veszek gépet, mert rátaláltam egy cégre, ahol kontakcsiszológéppel bérbe lehet csiszoltatni.
Persze egy saját hengercsiszológép sokkal jobb lenne. Azt hiszem ezen érdemes lesz újra gondolkodni! :-)
Majd időnként számoljál be milyen az új gép, huzamosabb használat után milyen tapasztalataid vannak. Én kíváncsian fogom várni a tapasztalataidat!!!!!
Egy nagyon egyszerű tábla felosztó progit vagy appot keresek. Elég ha annyit tud, hogy beírom a tábla méretét a szálirányt, szabandó méreteket darabszámot. köszi.
Gyerekkoromban, úgy a 60-70-es évek fordulóján a nagyapám, aki igazi patkolókovács volt, még bejárt dolgozni a helyi tsz műhelyébe, ahol ilyen szekereket készítettek és javítottak. Volt szerencsém sokszor elkísérni, közelről is láttam ezt. Neki is volt szekere, 2 tehénkéjét fogta be, és hordtuk a mezőről haza a szénát, kukoricát, egyebet. Más világ volt az még, és azóta is örülök, hogy láthattam még ilyet.
Azért nem szabad túl nagy erővel préselni mert ha az meghaladja a faanyag nyomószilárdságát akkor károsodik a faanyag
Az a jó ha minél vékonyabb a felületek közti ragasztóréteg és minél jobban beissza a ragasztót a faanyag
Ettől lesz ugyanis erősebb a ragasztott kötés mint maga a faanyag mivel az átitatott rétegben egy új erősebb kompozitanyag keletkezik és ezért nem ott törik majd el a szerkezet ahol megragasztottad
Ez a dolog is kimondottan a "halvány-lila fingom sincs" kategóriába tartozik és ennek megfelelően én túlbiztosítom magam minden rögzítésnél.
(talán a vegyi dűbel az aminél nem)
Persze az évek alatt kialakult valami "tapasztalat" (pl. kell-e ragasztani a laminált forgácslapot vagy fatipli különböző változatait) és így használok vagy 5 féle ragasztót de talán azért mert már nem akarok mindent megoldani a legolcsóbban mint valamikor. ;-)
De, hogy "szakmát" is vigyünk bele:
"Így valamely ragasztott kötés teljesítménye attól függ, hogy a ragasztott kötés kialakításában részt vevő elemek (ragasztóanyag és ragasztandó felület) megfelelően legyenek előkészítve, valamint a ragasztáskori tényezők (ragasztóanyag viszkozitása, a ragasztó nyílt ideje, a felhordott mennyiség, zárt idő, présnyomás, présben tartás, illetve prészárás, présnyitás, a környezet hőmérséklete és páratartalma stb.) optimálisan legyenek megválasztva, beállítva."
Én legutóbb a műhelybe faragtam a födémbe vele egy olyan gerendát, ami két pallóból és pár távtartóból áll, és a flaschencug tartógerendája lesz. Az élét kellett megfelelő formára hozni, két végén ferdére legyalulni, hogy beférjen, ahova kell.
Anno amikor balsafából építettünk robbanómotoros repcsimodelleket, a balsaléceket/lapokat bekenegettük PVA ragasztóval, összeillesztettük, és szépen hagytuk megszáradni.
Nem volt préselés, csak a helyén kellett tartani a darabokat.
Így is baromi erős lett a kötés, a motor nem tudta szétrázni a sárkányszerkezetet, és ha tört a gép, szokás szerint sosem a ragasztásnál tört.
Úgy tudom préselésnél a túl nagy erő sem előnyös, mert akkor nagyon elvékonyítjuk a felületek közti ragasztóréteget.
A PVA alapú ragasztókat a fákhoz találták ki bár ezek különféle tulajdonságokkal (nedvességálló, kül-beltéri alk., rövidebb-hosszabb nyitott idő stb) bírnak, de biztos ami biztos én PU alapút használnék.
Titebond, Gorilla, Soudal, Technobond és még sokan mások...
Ami minden esetben fontos bármilyen ragasztót használunk az a préselési erő.
Mind a kettő szőrösödik öregkorára és akkor megint ott tartunk, hogy gyalu (kézi vs. elektromos) vagy szalagcsiszoló vagy úgy hagyod, most úgy is JanuHairy van. ;-))
Vajon mit csinálhat Ádám Athénban? Wellness hétvége? Bútorépítés?
Egyengetőm, vastagolóm nincs, kézi elektromos gyalum van. Ahol méret nem különösebben számít, de a felület nem árt ha szép, oda előszeretettel használom (épp az imént linkelt piros Makita van nekem is). ha fontos a méret, akkor megyek asztalos rokonhoz, neki van megfelelő gépe :)
Elég sok raklapanyagot használok fel ház körüli erre-arra (keresztmetszete 75x75 vagy 75x50mm), ahhoz pl. elsőosztályú eszköz.
Ha lécekből akarsz valamit csinálni, akár csak valamilyen szerkezet kereteként felhasználni, azt szőrteleníteni jó. Én erre szoktam használni. Bár mióta megvan a vastagoló, szerintem elő sem vettem a fiókból.
Sziasztok, fatiplis lépcsőkorlàtot mivel érdemes ragasztani, hogy tartós legyen? (Tehát a korlát-oszlopok és a lépcsőfokok közötti ragasztás től van szó. ) Köszönöm!
Igen. Célom a szőrőket eltavolitani, és később asztalos játszóteremen felhasználni 8cmt meg nem haladó fadeszka gyalulására. Kosz az előző cmt lap ajanlast.
Biztosan lusta vagyok, de ez így elég rosszul hangzik, én nem állnék neki. Nem csíkok lesznek benne jó eséllyel, hanem lépcsők, nem is párhuzamosak. Ezeket levésegetni - nem fogod élvezni. A 240-es csiszolás meg olyan a deszkának, mint a simogatás. Persze ha sok a szabadidőd, arra fordítod, amire akarod. :)
Lehet, hogy megérne egy kört körülnézni a környékbeli fatelepeken, szoktak vállalni bérgyalulást is. Ha már nem akarsz sokat áldozni egy vastagolóért, utána még mindig mérlegelheted a költségeket.
Kérdés gyalulással mi a célod ? Csak a szőrös felület lemunkálása ahogy a fűrésztelepről jött vagy egyenes és merőleges felületek kiképzése ? Az elsőre úgy ahogy jó lesz, a másodikra nem. Van a Makitának Ácsgyaluja, azzal kicsit vállalhatóbb lesz az eredmény
Kösz. Tudom de arra gondolok, hogy a belemart csíkot kézi vésővel felszedem, utána 180-240 es excenterrel befejezem. 80-90ert néztem a 200as talpon álló egyengetőket, de ennyit nem szánok rá (utána nem adnám el, ismerem magam :) A lenti Hitachi jó valasztas? Eldobhato lapot vegyek deszkahoz vagy Pilanát? Kösz
A fűrészlapra reagálnék, ha én haladni szeretnék vennék egy 286.016.10M lapot a CMT-től. Nekem csak CMT lapokkal van tapasztalatom, de azok a normál lapokhoz képest ég és föld. Kimondottan szép vágási felület, lehet tolni a fát és még így is kevésbé terheli a motort (100+ éves az Einhell-em) és halkabb.
A minőségi lapok ezt tudják.
Ezt a CMT lapot kivitelezőknek ajánlják ahol szöggel is találkozhatnak.
Ezekkel a kicsi kézi elektromos gyalukkal nem tudsz deszkát gyalulni. Nem azért mert esetleg nem bírnák hanem mert keskenyek. Egyformák nem lesznek az tuti . Egy30 as egyengető vastagságoló kombi gépet vegyél . Mikor megvan a felújítás eladod .
Sziasztok, régen jártam itt 🙂. Családi házam csinositom így elmaradtak a faipari munkák. De ez most változik. Padlasteret építem be. Néhány (15 db} gerendát, és kB 5m2 dió deszkát akarok gyalulni. Egy Hikoki (p20sf / st) masinaba botlottam ami tetszik, de van e alternatívája. Látok zöld Boscht (pho2000) és egy Makitat (m1902) is amelyik 30 alatt van. Nem volt még gyalum.
Mellik jobb választás?
Továbbá vagy 300m deszkát/lecet kell hosszba vágom a Bosch Pts10zel. Kérdésem: vegyek néhány eldobhato parkside hossz ági lapot vagy végre ruhazzak be egy Pilanára? Lesz ebben vagy 200 méter födém deszka, de abban maradni fog szög is nagy valószínűleg.... Sajnálnám a Pilanat. Kösz szakik és éles szerszámot kívánok nektek 🙂
Vagy olyat is lehetne, hogy felokosítjuk a gépet egy sor érzékelővel, amivel kimaszkoljuk a decka szélességét betolás előtt. Mondjuk elég két centis lépésekben? Vagy elég a három is? 20 szenzor.... nem egy ökör ára. De kiértékelni proc kell, meg abba okosság....
addig, hogy a főmotor terhelése alapján állítjuk az előtolást, ok. hogy a változó előtolás meglátszik a csiszolás képén, az is ok. tehát előre kellene tudni, hogy mi az az előtolás, ami még végig alkalmas lesz, és eleve azzal tolni fixen végig. a másik lehetőség, hogy a megengedhető fogást tudni előre, hiszen ha elég kicsi fogást vettem, akkor szépen végig fog menni.
a sandsmart okos annyiban, hogy a pillanatnyi terheléshez állítja az előtolást. (akár a fogást is állíthatná, és akkor az elkerülhetetlen plusz menettel nem mennénk méret alá, csak ahhoz motorizálni kellene a liftet) Ez így egy P szabályzás. Ha nem a pillanatnyihoz állítja, hanem a kicsi idővel korábbit is figyelembe veszi, akkor legalább nem gyorsít vissza azonnal ha túl van a huplin (PI). Ha még azt is figyelembe veszi, hogy milyen gyorsan nő a terhelés, akkor már PID.
de ez mind kevés, mert az lenne az igazi, ha kiválasztaná a megfelelő előtolást mielőtt az anyag a csiszolóhoz ér. ehhez viszont az kell, hogy lássa hogy milyen széles az anyag, milyen vastag, mennyire kemény, és emlékezzen, hogy ehhez mekkora előtolás, mekkora fogás alkalmas. ezt a képességet, ezt az emlékezetet, tudást hívják szakértelemnek. ezért van az, hogy aki nem ért hozzá, az bármilyen profi géppel is csak kontárkodni tud. hogy a profi gép a profi munkának szükséges de nem elégséges feltétele. a gyártók persze próbálják elhitetni a hobbistával (de a cégtulajdonossal, a melós főnökével is), hogy a gép új csodaképességei helyettesítik a szakértelmet, és az ő gépük megéri a sok pénzt, mert egy majom is képes vele profi munkát végezni.
a klasszikus ipari csiszológépeken szokott lenni ampermérő. amit lát a kezelő munka közben, tudja hogy mekkora a gép pillanatnyi terhelése. így létrejön a zárt visszacsatolás, megtanulja, elraktározza hogy mikor mi volt a sok, kevés. hiszen neki van szeme is és memóriája is, a sandsmarttal ellentétben. akár a fülét is használhatja. szépen a fejében kialakul a tudásbázis hogy milyen munkadarabhoz milyen előtolás alkalmas. szakértővé válik.
Ott van olyan lehetőség, hogy egyedi igény miatt írhatsz neki, hátha elkészíti neked. Vagy .. felhasználni a fentit, és összeházasítani kettőt vagy másfelet, és akkor úgy csuklik ahogy a képeden van.
Aliexpresszen a "lid box support hinge" hozza a leghasonlóbbakat, csak az első oldalt néztem a találatoknál, lehet ha türelmes vagy, lesz pont úgy csulkó pánt is későbbi oldalakon:
(Figymá, ilyen (kép) vaslat kellene, van? Ja, van, tessék, fél dollár, ingyen szállítással)
De elnézve a képedet .. nem tűnik rakétatudománynak a házilagos elkészítés. Gyerekkorom fémépítő játékát juttatja eszembe. 1 pár ilyen pánthoz fognék 6 db "fémcsíkot" (alu? kicsit merevebb valami?) , megfelelő helyeken (forgási pontok és a 2-2 felfogatási ponton) megfúrni. Forgási pontokat kb popszegeccsel oldanám meg. És kész.
"Hö, király!" Nem sokat morfondíroztál rajta :) Használd egészséggel!
Kíváncsi lennék a konkrét tapasztalatodra a SandSmart-tal kapcsolatban. Anno mikor nekikezdtem a sajátom építésének, nemcsak a DIY videókat néztem át, hanem a gyári gépek felépítését, feature listáját is, így eljutottam persze a Jet-nek ehhez a technikájához is. Ezen a fórumon olvastam egy érdekeset:
"And if you take a deep pass and it does have to activate, I the spots where it had to slow down will often have bumps or very visible sanding marks requiring you to make another pass anyway."
.... hogy nevezetesen mikor csiszolás közben érzékeli a túlterhelést, és lelassítja a szalagtovábbítást: gyakran látható nyomot eredményez (sztem nem meglepő módon) és így kell még egy menet, amivel azt eltünteted. De nyilván ekkor már megint óvatosan, hogy ne aktiváld a SandSmart-ot megint. Tehát: ha egyébként is jól (nem túlterhelve) használod, nem is lenne rá szükség. Persze aztán leírja, hogy nem felesleges feature ez, mert pl óvja kicsit a csiszolószalagot is, meg a továbbítószalagnak sem tesz rosszat ha nincs feleslegesen nyúzva (nyújtva/feszítve).
Agyaltam a SandSmart technológia hátterén, hogyan csinálhatja. OK ... értem, vagyis sejtem: (motor)terhelést néz, azaz mennyi áramot vesz fel éppen, és ennek függvényében lassítja le a szalag sebességét. Hasraütésre: mondjuk terheletlen állapotban felvesz 5A-t (+/- 0.5%), normálisan terhelt állapotban felvesz 7A-t (+/- legyen itt is 0.5%). Ha ezen túlmegy, lassítsuk a szalagot addig, amíg megint a 7A+/-0.5% tartományba ér. De azon tűnődök, honnan tudja hogy mikor milyen széles anyagot tolok át rajta, ezáltal mikor milyen értéket nézzen túlterhetnek. Mert úgy sejtem (bár ezt meg is mérhetném akár a sajátomon is) más terhelés éri a gépet, mikor egy 2 cm széles csíkot tolok át rajta, és veszek le belőle helyes anyagmennyiséget (legyen mondjuk számszerűen 0.1 mm), meg egész más terhelés éri a motort, mikor ugyenezt a helyes anyagmennyiséget 50 cm széles anyagon teszem. Azaz (ha az elmélet helyes) : más áremfelvételt kell soknak tekinteni 2cm széles anyag esetén, és más áremfelvételt kell annak tekinteni 50 cm széles anyag esetén. Azaz: hogyapi***ba tud ez mindigjól működni, milyen értéket táplálnak a gép memóriájába hogy keskeny és széles anyagnál is helyesn értékelje túlterheltnek a gépet, és vegye vissza a sebességet. Na mindegy, akár az offban is elmélkedhetünk majd rajta. Már ha érdekel ez bárkit is :D
Amúgy akaratlanul én is beépítettem az "OkocsCsiszolást" a gépembe :D Nekem a szalagtovábbító hengerek (bükk) rétegelt lemez-pogácsákból készültek. Nem pont ezért az okoscsiszolásért nem vontam be gumival, hanem azért hogy ha pl menet közben éri sok anyagleválasztás, ne akarjon elszakadni a szalag, hanem csússzon meg. És ez be is jött, ez történik ha sokat akarok levenni, vagy pl ami simán előfordulhat akár a vágódeszkáiddal is, hogy valahol a közepén/végén kicsit vastagabb az anyag - és mivel itt tizedmm-ről beszélünk, ez simán esélyes. Ez a szalagcsúszás köszönhető talán a rugós feszítésnek is, ami tán egyfajta önbeállást is eredményez, hiszen pont annyira feszíti meg a szalagot, amennyit az maga enged. Erre e részére kicsit "büszke" is vagyok, mert bár fostam tőle hogy nem működik - de jól teszi a dolgát. És nagyon nem is láttam még ilyet DIY megoldásokban (bár simán lehet hogy nem láttam az összes ilyen videót).
Megjött a dobcsiszolóm, párszor használtam már és pozitív csalódás volt. Még annál is jobb, mint amire gondoltam.
Elszívás kifogástalan, a csiszolás minősége szuper. Nagyon masszív szerkezet és precízen lehet állítani a magasságot. Nincs snipe, mint a gyalulásnál, nem számít a szálirány és rengeteg kézi csiszolási munkát meg fog spórolni, amit a legjobban utálok az asztalosságban.
A lába nem mozgatható és nem is tetszik a formája, fogok csinálni hozzá egy fékezhető kerekeken álló szekrényt, amibe lehet majd pakolni.
Van anyag a szerkezetben. Dögnehéz egyébként.
Az okok, ami miatt nem építettem magamnak, mint maróasztalt vagy munkapadot (az időhiányon kívül):
4 csavarral könnyen állítható a szalagfeszesség.
Pontosan lehet állítani a dob párhuzamosságát a szalaggal. Mivel a széle nyitott, a dob szélességének dupláját is lehet csiszolni, ha kétszer toljuk át a lapot és másodszorra megfordítjuk. De az csak akkor működik jól egy ilyen gépnél, ha tökéletesen párhuzamos a dob az asztallal.
Van benne egy ún. Sandsmart technológia ami nagyjából annyit csinál, hogy optimalizálja az előtolási sebességet, ha túl sok anyagot akarunk leválasztani és/vagy túl gyors az előtolás sebsssége. Ettől a csiszolási minőség sokkal jobb lesz.
Tormekhez csak annyi megjegyzést szeretnék fűzni, hogy megértem azt, aki drágállja, de ha bárki azt gondolja, hogy olyat csinál házilag, akkor ki kell, hogy ábrándítsam. Ez a cucc elképesztően precíz, minden ízében minőségi.
Nem lehet vele egyébként komolyabb anyagmennyiséget leválasztani, ferde vésőt például nem is tudtam a megfelelő élszögre fenni, mert 1 óra után meguntam. Abban zseniális, hogy egy beállított élszöget újraélezzünk vele minimális anyagleválasztással.
Szerintem a Tormek is egy rendszer, ami akkor kezd el igazán értéket termelni, ha minél több dologra használjuk. Én azzal élezem a konyhakéseimet, az ollókat, a gyalukéseket, a vésőket és az esztergaszerszámokat. Utóbbit elég nehéz gép nélkül élezni.
Ami mellette szól, hogy mivel ott van a műhelyben, kisebb az esély, hogy életlen szerszámmal dologozzak, mert 3 perc bármit újraélezni és ugye tudjuk, hogy az életlen szerszám balesetveszélyesebb.
Apám is saját élezővel tolta, csak neki full acél volt, kb 5mm vastag lapokból összeállítva, és trombitalemezzel bejlagolva. Nehezen lehet tolni. Megvan a mai napig.
Ezzel a görgős csodával nagyságrendekkel könnyebb toligászni a kést.
Bartusekre adnék pluszokat.Amit elvállalt mindig időre készen volt.
A makita lapomat nem tudta elvállalni mert v alakúak a fogai de korrektül mondta hogy vigyem Boronkaihoz.Nekik viszont egy szép negatívot adnék mert az igaz hogy faszán éleztek és a foghiányt is 900 ft-ért pótolták,de cserébe szépen leköszörülték a fogáshatároló bütyköket a lapról.
Szóval ott is csak óvatosan!Ők is lőnek jó nagy bakokat.Azt hittem hogy a gyerek fejébe vágom a frissen élezett lapot amikor láttam mit csináltak.
Nem tudok róla. Őszintén, nem is hallottam. Az a gond a Dewalt késével, hogy van belemarva két nút ami kell a késbeállításhoz, és ezt a sima gyártott késeknél még nem láttam.
Ahogy írták, senki nem tudott egy élsíkot tartani. Vagy Homorú volt, vagy domború, és egyszer sikerült egy köszörűsnek a régi 160mm-es orosz csodámba hullámot tennie, ráadásul három hónapon át jártam hetente ezért a nyakára, míg elkészült vele. Mondjuk ingyen b@szta el, de ez nem vigasztalt.
És nincs senki, akihez vihetném a környéken. Pesten van, de felmenni, odaadni, hazajönni, megint, fel, megint haza az kétszáz kilométer meg egy nagy csomó idő.
Hozattam Angliából utángyártottat a DeWaltba, de még abban is volt egy kis ív a végei felé. A gyári Olasz amit az Aqua-tól vettem az jó, meg a Miskolci Servintrade is. Alsózsolcán egy cég köszörült egyet, az se sikerált nekik egyenesre. Monoron méghogy egyenest nem tudnak, de ráadásul még a két vég közt is szép 2mm-es eltérést köszörültek bele, amivel csak az a gond, hogy így már nem is élezhető legközelebb újra.
A Tormek + kiegészítői árán meg lehet venni 20 újat. :-) Tudom azzal más is élezhető, de megtekintés után, az nekem nagyon soknak hat. 300000Ft egy dörzskerekes, műanyagtárcsás segédbigyóért?
20 éve volt egy köszörűsöm, akinek vettem fel munkát jutalékért. Orvosi műszerész volt, az a fajta gyerek, aki nagyon sokat, nagyon lassan beszél és a keze nem tud egyszerre mozogni a szájával... Szóval mindig várni kellett rá, akármennyi időre is hagytam ott a cuccot.
Viszont olyan keze volt, hogy azóta sem találtam párját. Azóta már kinőtte magát az orvosi műszer iparban, nem köszörül.
Körömollókat többször elvittem különböző helyekre de meg sem közelítették azt amit ő tudott vele csinálni.
A híres Révész nevű késes unokája is köszörült nekem korábban, ő is nagyon ügyes volt. Tavaly év végén megnyitotta újra a műhelyét a XIV. Tábornok utcában, de csak fiatal alkalmazottakat láttam ott dolgozni, nem tudom hogyan dolgoznak.
Én sem ismerem, csak a könyvkötő ismerős ajánlotta, hogy oda hordta a gépe kését élezni, és vihetem hozzá az enyémet én is bátran.
Szerintem egy könyvvágó kés élezése kábé olyan meló, mint egy gyalukésé. Illetve a könyves késem életlenül is élesebb, mint amit a gyaluhoz frissen élezve kaptam.
A gyalukés véknyabb jóval, a könyvesem 10mm vastag, kb 100mm széles, és 700mm hosszú. :))))
A könyves kés élszöge laposabb, 15 fok ha jól emlékszem.
Egyáltalán nem drága. Kell belőle két sín, négy kocsi a megfelelő hosszban, és viszonylag könnyen és gyorsan össze kell dobni egy tilitulit, amire a kések felszoríthatóak.
Aztán ezt odarögzíteni a saját köszörűgépünk elé, és mehet az élezés.
Jóval Tormek ár alatt lesz, még géppel együtt is.
Egy sín egy kocsival 350mm hosszban 15 dollár. Ez elég a 250-es késekhez. Ehhez kell még két kocsi pluszban, hgy négy legyen, a jobb vezetés miatt:
Hát igen, ezek a te szempontjaid, valószínűleg rendben is van. A Tormek nekem nem jön be az ára miatt sem ( + kiegészítők) és azért sem mert sok benne a hibapont ( holkeres felületet képez , igaz elhanyagolható méretben). Azt sem látom rendesen, hogy mivel szabályozható a leköszörült anyag mennyisége, vagy csak idő és türelem kérdése és elkoptatható egy kés akár mennyire? Nem látom a határolót ami megakadályozza, hogy egy beállított értéknél nagyobb mértékben lehessen anyagot leválasztani. Visszatérve a gyémántlapra, én azt gondolom magamról, hogy nagyobb biztonsággal tudnám a linkelt gyémántlapot ( 400-as nekem is van) a tartóba befogott 260-as késeken tologatni. Talán így kisebb az esély a billegésre mint fordítva. Aztán az is lehet ez egy rossz gondolat.
Az egyenletesség a kulcs, de ha nagyon szigorúan nézed: amikor megfordulsz a másik irányba, van egy része az élszalagnak, ami ha csak a másodperc töredékére is, de többet érintkezik a kővel. De mégis vállaható éleket csinál. De linkelhetnék más élezőgépet is, pl ez, itt is ugyanez a szitu:
De, lelógnak. Erre írtam hogy "ügyesen" kell húzogatni/tologatni rajta a sablont. Az a baj hogy ezt így nem lehet itt leírni, hogyan. Ráérzel, ha ott van előtted.
De lehet erről is van videó valahol, kisebb kövön nagyobb (hosszabb) élszalagot megfenni.
A helyzet az, hogy valamit nem tudok vagy nem jól, ezért úgy teszem fel a kérdést, hogy mekkora gyémántlap kell ahhoz, hogy a 260 mm hosszú késeket húzogatni lehessen rajta?
A kis-Kossutiban volt egy vadászbolt ahova "hordtuk" az ollót és a húsdarálót éleztetni. (Ők is elvitték valahova.) Most az bezárt és mellette lévő Munkaruházati boltba van kiírva, hogy élezésre átveszik ezeket. De most abban sem vagyok biztos, hogy az a bolt meg van még. (Nem járok gyalog előtte!)
Még véletlenül sem :) Hogy őszinte legyek: meg sem fordult a fejemben. Ügyesen köll húzgálni és akkor egyenletesen élez. Illetve: nem teljesen vili, mitől lenne jobb a késeken a gyémántlapot húzgálni, és nem fordítva. Nem lesz tőle nagyobb a lap, és ugyanúgy oda kell figyelni hogy egyformán húzd végig az éleken.
Valaki dicsérte itt a fórumon: Bartusek Zoltán köszörűs, Fogarasi út 105. A 9. ker Angyal u Tűzoltó és Tompa utcai szakaszán egy pincében is működött egy ollókat és késeket élező magáncég, a hírnevét erősíti a környékbeli klinikákról is hozzá hordták a szerszámokat talán a szikéket is. Öreg műhely 10 éve még dolgoztak.
Nem véletlenül a gyémántlapokat húzgáltad a befogott gyalukéseken? A 260 mm esetében elég nagy darab gyémántlapokra lenne szükség, ha még is a késeket huzigáltad. A közösen vett késeimet használom azóta és a nyáron egy 18-as rétegelt élgyalulása elintézte őket. ( 18 mm széles rece képződött).
Na addig pötyörésztem míg megelőztél a Tormekkel (titkon számítottam a jelentkezésedre :D). Sokszor szemeztem én is magával a géppel (T4), főleg Egy griff élő bemutatója óta.
A fúróhegy supportnak is szépen elkérik az árát. Bár mondjuk te használni is szoktad a szerszámaidat, de utolsó emlékeim szerint 60 vagy több db Mátyást kértek érte.
Én egyelőre a gyalukés élezést megoldottnak gondolom ezzel a DIY módszerrel ... Persze csak addig amíg nem kapok el egyszer egy szöget.
Vésőim is inkább max fenésre szorulnak, arra jó a gyémántlap, vizeskő is - főleg amilyen "tempóval" én koptatom őket.
Tippelek: holkeresre élezték, domborúra élezték, meg se élezték. Nem egyedi probléma. Bari- is mondta hogy neki is elcseszte itt (Miskolcon?) egy cég, holkeresen kapta vissza. Aztán megcsinálta maga az élezősablonját, de nemtom használta-e már.
Aztán kedvet kaptam tőle, én is megcsináltam nagyjából ugyanazt-ugyanúgy, de én ki is próbáltam a Metabo "eldobható", túl sokszor nem élezhető késein. (De erről írtam is itt.) Ami már tépte, nem vágta a papírt. 600-800-1200-as gyémánt lapokon húzgáltam. Igen jól sikerült. És mivel teljesen sík felületű a gyémántlap (és még új is volt), nagyon el sem lehetett cseszni. Még tavaly volt tán valamikor, olyan jó lett hogy most is az van benne. A jó kis 3mm vastag kések /amit együtt vettünk Veled meg 2 másik tpiktárssal/ meg félre vannak téve, pihennek.
Persze kicsorbult késnél más lenne a helyzet, leginkábba csorbulás mértékétől függően. Gyémánlapon "kicsit" sokáig tartana azt kiszedni belőle.
Én úgy kipróbálnám egyszer a Tormek gyalukésélező sablonját... ér-e olyan (relatíve) sok pénzt. Elég sok élezést kéne rajta csinálni sztem, hogy "visszajöjjön" az ára. Bár ha szépen csinálja, az önmagában nyereség hogy nem íves éllel kapod vissza.
Egyértelmű, hogy az általános szakemberhiány, és az itteni rossz gazdasági helyzet miatt mi, hobbisták abszolút a perifériára szorultunk, amikor ilyen -tulajdonképpen kvalifikált- feladat megoldásáról van szó.
Ezért csúszik el a határidő (mert a minden héten ötven kiló éleznivalót odahordó céget mindenképpen ki kell szolgálni, ha cigánygyerekek potyognak az égből is), illetve ezért is nem találunk erre alkalmas céget garmadával országszerte.
Ami van, az nem ránk bazíroz, sőt inkább nyűg vagyunk neki.
Nekem is volt ilyen tapasztalatom, igaz csak egy. Nem csinálták meg az általuk ígért határidőre, külön vissza kellett menni, de akkor sem volt meg. Akkor elszaladtak megélezni és visszahozták a késeket úgy, hogy több helyen 1-2 centis felületek nem is lettek megélezve. A Titexet kerüljétek jó messzire!
Én aztán úgy oldottam meg, hogy vettem a Tormekhez egy gyalukés élező feltétet, így otthon tudom élezni a késeket.
Aztán lecseréltem a gyalut spirálkésesre, úgyhogy most cseszhetem a feltétet. ;)
Ilyen okok miatt gondolkodom a fúrászár élező feltéten is, de nekem úgy tűnik, hogy fafúrókat/ augert mintha nem tudna élezni.
Lehet valahol kapni olyan profilt, amiből üveges szekrényajtót lehet csinálni, és van rajta bevonat? MDF eseleg deszka formãtumban, amit csak darabolni, élébe belemarni az üveg helyét és lehet összerakni!?
Köszi! Lehet élvek vele ha sem az igm sem a depo nem opció, de remélhetőleg megoldják :) a depo dupplán űtba esik, itt dolgozom tőlük pár perc sétára (az új üzletük újpesten)
Vannak mindenféle gépek. Ez csak elsőre védhetetlen, meglepődnél milyen egyszerű dolgokkal lehet ilyen élt köszörülni.
De egy darabhoz leformázni a követ drága, azért is írtam, hogy nekünk jobban megéri a csere.
Az erre szakosodott célketyerék tapintóval lekövetik az él spirális formáját.
Nem kell élezéshez három hullám, elég csak az élszalag belső oldalának íves részét lehúzni.
Azért ebben az országban is vannak fémipari üzemek, melyekben rengeteg marógép dolgozik, rengeteg spirálmaróval.
A nagyobb üzemeknek már megéri eltartani akár saját berkeikben, akár beszállítóiknak egy élezőüzemet az ilyen spirálmarókhoz. Fémiparban rengeteg használnak ilyeneket, s szokták is élezni időnként.
Akik a gépeinket szállították költözködéskor, üzemeltetnek egy ilyen élezőműhelyet. Tudnak spirálmarót is.
no pont ilyesmin gondolkodtam 'anno, de sajnos nem volt ilyen szalagom. De ez már késő, mert nincs 1 milliméteres helyem, leginkább semekkora. Pár tized.
Lehet hogy a körme túl tiszta, de legalább nem km-es műköröm. A gatyóját irigylem, ilyen szuper kantárost még nem láttam. Abban a műhelyben minden van csak fűtésre nem telik? Szegényke kabátban kénytelen dolgozni...
? Kb.90 kg. 1m darab
