"magad is jobban fogod érteni" ezt az ego -t :) rajz megvolt, azt próbáltam vázolni hogy használd fel a fény "abszolut terjedését" valamint a pontok lokális abszolut egybeesését a tényleges kontrakció elemzéséhez világosan ki fog tünni hogy a konrakció se függ kevésébé a gyorsítástól mint maga a dilatáció az ikerparadoxonnál s nem kell a "Dubois féle" merevtest problémába menekülni a paradoxon tárgyalása során :) világos ha nem abszolut merev testtel számolunk akkor a bogárnak igy is úgy is annyi de a kontrakció világosan értelmezhetó egy foton/fényhullám terjedése során mégpedig a fényhullám lokális észlelése során a másik rendszer lokálisan egybeeső ponjai regisztrálásával ha ezt megérted akkor nem fogsz majd a gyorsítást figyelmenkívül hagyva 2 nemugyanazon (gyorsítási) folyamat eredményeinek összehasonlításával merevtestproblémára és "addigvizsgálhatóságra" hivatkozni
Már néztem azt az oldalt nektek nem tűnt fel semmi rajta meg a leirásban sem?
A fény mindig egy fényévnyi utat tessz meg egy év alatt .
Ha valaminek a sebessége 0.8 c akkor 0.8 fényévnyi utat tessz meg 1 év alatt.
A klaszikus fizika szerint 5 év alatt éri utól az első villanás nem 3 év alatt .
Magyarázd elnekem légyszi milyen sebességeket akarsz összeadni és mivel ?
Az A-nak nincs sebessége , a fény meg csak információ továbitó .
A B sebessége akkor most A-hoz képest 0.8 c vagy a fény sebességnek a 0.8 szerese?
Van egy rendszered A rendszerét vizsgálod ha abban mozog B 0.8 c-vel akkor az az első év leteltekor már 0.8 fényévnyi utat tessz meg A rendszerében .tehát A ból nézve A fényével számolva 5 év alatt éri utól az első villanás és ekkor B 4 fényévnyire távolodott el A-tól.
Jobban jársz ha elolvasod egybefüggően, mi a specrel. Ha elekadsz, szívesen segítek én is, más is. Sokkal hatékonyabb, mint ha kérdésekre adott válaszokból próbálod összerakni az egészet.
Párszor leírtam. Két részre érdemes bontani a dolgot.
A világunk történetesen olyan, hogy Minkowski geometriával lehet jól modellezni. Hogy miért, nem tudjuk. Az, hogy nem tudjuk, nem különösebben meglepő. Ha euklideszivel lehetne, azon kevesebben csodálkoznának, de miért is? :-)
Ezen a geometrián belül pedig már nyilvánvaló, hogy miért lesz fiatalabb az egyik iker. Ehhez persze meg kell ismerni a specrelt, ami középiskolás matematikával és némi matematikai érzékkel egy délutántól egy hétig terjedő idő alatt kényelmesen megtehető, érzéktől függően. Van, aki sose érti meg, pech.
Te a hozzászólásaidból láthatóan egész egyszerűen nem tudod, miről beszélsz, szemlátomást sose olvastál el ilyen tárgyú fizikakönyvet, vagy ha igen, nem értetted meg.
Ami szimetrikus az a megtet ut az van szimetrikusan ábrázolva . Mint Gezo is irta a beérkezett impulzusok számlálásából nem lehet a forrás idejére és annak menyiségére következtetni .
Az a pontból a b pontba haladhatsz az egyenesen és az iven is az SR szerint hogy alakulnak az idő változások a két utvonalon , de rajzolhattam volna háromszüget is .
Einstein szerint hurok az időben .
1. hogy kell kiszámitani a sebességét az iven haladónak hogy találkozzanak a b pontban .
A sajátidő, az igen. De az idő ennek egy koordinátavetülete, és gyorsulgatás esetén ez olyan mintha mindig más irányú vetületeket akarnál összeadogatni. Ez meg ugye nem ad értelmes eredményt.
Bocs, a záró gondolat lemaradt. A földi órával nem történt semmi, ketyegett, ahogy kell, csak az utazó iker úgy ítéli meg, hogy a földi idő ugrott, amint megfordult. Magyarul, az odautazó és visszautazó rendszerében nem ugyanazon földi események egyidejűek a fordulással. Hogyan is lehetne, mikor két különböző inerciarendszerben más távoli események egyidejűek ugyanazon eseménnyel.
Nem volt elírás, csak úgy látszik, nem vagyok komplett.
De hadd világítsam meg álláspontomat a síkgeometriai analógiával.
Legyen a földhözragadt testvér analógja egy fekete x irányú vonal.
Az odautazó egy piros vonal, mely a fekete bal végéből indul, pozitív meredekséggel.
A visszautazó egy kék vonal, mely a piros végét köti össze a fekete másik végével. Egy egyenlő szárú háromszög.
Téridő: Mit gondol az odautazó, mennyi az idő a földön a forduláskor? Azaz, melyik esemény egyidejű a földön az ő fordulásával az ő saját rendszerében?
Sík:
A fekete vonal melyik pontjának azonos az x koordinátája a törésponttal a piros vonal x-y rendszerében? Ezt a pontot egy a pirosra a töréspontban állított merőleges metszi ki, a fekete felezőjétől jobbra.
Téridő: Mit gondol az visszutazó, mennyi az idő a földön a forduláskor? Azaz, melyik esemény egyidejű a földön az ő fordulásával az ő saját rendszerében?
Sík:
A fekete vonal melyik pontjának azonos az x koordinátája a törésponttal a kék vonal x-y rendszerében? Ezt a pontot egy a kékre a töréspontban állított merőleges metszi ki, a fekete felezőjétől balra.
Ugrott a fekete pont x koordinátája, ugrott a földi idő a visszaforduláskor.
Kedves van egy forrásod az mindig azonos frekvencián sugároz . AZ SR. szerint az idő lassulás irány független , mindig egy formán jár a sebesség függvényének megfelelően , arról van szó hogy távolodva és közeledve nem ugyan olyan arányú az eltérés a számláláskor , az ikerparadoxonban is számlálás történik mégpedig 1/év frekvenciával történik kibocsájtásra a forrás tól.
Ennyi erővel fogsz két órakvarcot, hő és stb kompenálod, az osztójukat beállítod
úgy, hogy 1 másodpercenként adjanak egy jelet..egy villanást.
Majd a terem két végébe viszed őket.. és az egyik fázisát a másikéhoz igazítod.
Ezek után az elsőnél ellenőrzöd, hogy helyes-e a másik fázisa. Azt fogod látni, hogy igen.. Ekkor mindkettőhöz a másiktól, pontosan 1 sec-enként érkeznek a a jelek..
Na igen, de mi van akkor ha mozog a Föld?? A specrel szerint semmi..
No igen, de ekkor a kettő közé teszed a kezed pár másodpercre.. majd elveszed
és összehasonlítod a saját villanás és a beérkező fázisát..
Az első beérkező jelet pontosan 1 másodpercenként követi minden inpulzus...
Ez eddig is így volt, de a specrel szerint mégsem egyszerre villannak a források..
Hiszen a Föld mozgásából következően a szembe futó inpulzus c-v az elfutó
c+v idő alatt érné el a detektort.. Tehát nincsenek azonos fázisban,
ebből következően
az izotropikus terjedési definíció értelmében a lámpák nem villannak egyszerre..
