Itt álljunk meg egy pillanatra. Kintről nézünk két zárt dobozt.. Mindkettőben
emberek.. és órák.. Fogalmunk sincs arról, hogy ők mit éreznek, de
az ikerparadoxonnak akkor is "működnie", számíthatónak kell lennie..
(Arról nem is szólva, hogy csak a saját, erős gyorsulásokat tudnák kimutatni, de a másikéról fogalmuk sem lehet.., de az ikerparadoxonnak akkor is "műküdnie" kell,
ha nem tudják meg akkor is ha tudják, hogy ő maguk gyorsulnak-e vagy sem..)
" de hogy dönti el, hogy ha önmagát állónak hiszi, akkor a másik
mit csinál..? Hiszen mindkettő a másikat látja mozgónak, akkor ki öregedjen lassabban ?"
Eldob egy követ. Ha az egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, akkor itudja, hogy inerciarendszerben van, simán alkalmazhataja a Lorentzet és helyesen megkapja a a másik öregedését.
Ha a kő nem egyenesen és egyenletesen megy, akkor tudja, hogy ő nem inerciarendszer. Ekkor nem alkalmazhatja simán a Lorentzet, mert rossz eredményt kap vele.
Ebben igazad van, de gondolom az is világos, hogy mindkettő a másikat tartja elmozdulónak.. Bármelyik, bármilyen mozgást végez, ezt a mozgást mindkettő a másiknak tulajdonítja..hiszen ő maga áll.
"Kösz' !" a bocs neked is szól! :) (csak hirtelen ez jutott eszembe hogy legegyszerűbben kifejezzem mormotának hogy mire gondolok :) s ettől te még se számomre se önmagad nem vagy se több se kevesebb)
"Mindkét rendszer számára, önmaga áll, a másik mozog,
a másik végez inerciális és nem inerciális mozgásokat."
"Hogyan döntik el, hogy ki öregedjen lassabban-gyorsabban "
egyik nem végezhet csak inerciális mozgásokat mert akkor saját rendszerükben egy helyben álnának
valamelyiküknek át kell élni valamely irányú gyorsulást hogy ne egy helyen legyenek
1. Inerciarendszer az, amelyben az elhajított test egyenes vonalú és egyenletes sebességű mozgást végez.
2. Ha egy rendszer inerciarendszer, akkor a hozzá képest nem egyenes vonalú és egyenletes sebességű mozgást végező rendszerek egyike sem inerciarendszer.
3. Ezekből következik, hogy az ikerparadoxonban nem ehet mindkettő inerciarendszer.
Az értelmes dolog hogy mindegy hogy hogyan gyorsitottad a rudat hol hatottrá az erő , ugy is mindenképp rövidült .
Adinak csak azért irtam a kérdést mert a gyorsuláshoz ragaszkodott , pedig nem számit hogy melyik rendszer gyorsult .
Nos mormota akkor hol is tartunk , ha tolsz egyrudat gyorsitod rövidebb lesz , ha huzod akkor hoszabb lesz. A végeredmény az erő megszűnte után az eredeti hosz.
A fény keletkezésére , sebességére nincs hatással az hogy hol keletkezik gyorsuló rendszerben vagy IR.-ben .
A specrel pedig nem a valóságot írja le hanem ami belőle látszik. A valósághoz ezenkívül semmi köze. Ezt másképpen úgy lehetne megfogalmazni, hogy a specrel összhangban van a mérési eredményekkel, a Janóelmélet viszont nincs.
Azért nem hoz ilyen kisérletet mert nincs ilyen. Csak szája van.
Ha valami probléma felmerül akkor feldobálnak egy pár dolgot jönnek a müonok a Hazafele kisérlet na meg a jó öreg Michelson kisérlet.
Ez a Michelson interferométer nagyon elmés készülék, lehet vele fénysebességet mérni, ezerféle nemlétező inerciarendszerben is kitűnően méri a semmit.
Ha veszek egy kiló kenyeret azzal is ki tudom mutatni bármilyen nemlétező inerciarendszerben, hogy nem tudok mérni vele semmit tehát nincs éter.
Aztán itt van a GPS ami a relativitáselméletet ugyebár bizonyítja. Vagy cáfolja.
Aztán jönnek még nagytudású emberek akik bizton állítják, hogy a specrelt a fénysugarak Nap melletti elhajlása bizonyítja (nem tudni miért), mert szerintem ez a DVAG gradienst bizonyítja. Mert ugye nem a fénytörést bizonyítja a napkoronában.
Esetleg a Merkúr perihélium precesszió is a specrelt bizonyítja (nem tudni miért), mert szerintem ez is a DVAG gradiens létét bizonyítja (támasztja alá).
Aztán itt vannak a földfelszínen képződő müonok, jó vele dobálózni csak éppen a specrelt nem bizonyítják egyáltalán semennyire.
Gravitációs vöröseltolódás ugyan hogyan bizonyítaná már a specrelt? A DVAG gradienst bizonyítja.
A bináris kettősök színképei, haha. Vezesd bele ezt a fényt üvegbe. Tök mindegy milyen sebességű csillagról indult a fény, az üvegben mindig egyforma lesz a sebessége mert az üveg az egy közeg. Benne a fénysebesség mindig ugyanaz.
A fény a csillagközi térben is (DVAG) közegben terjed. Semmi köze a specrelhez.
A specrel pedig nem a valóságot írja le hanem ami belőle látszik. A valósághoz ezenkívül semmi köze.
Kihagytam valamit, axied 27287?
Ja, és nehogy azt találd ki, hogy nem a specrelt hanem az áltrelt bizonyítja.
Az áltrelt semmi nem bizonyítja, kivéve a hívők tömegét akik körömszakadtáig bizonygatják. Ha elakadnak akkor még mindig jöhet a medve...
még annyi hogy a világos és sötétkék rudszakasz azért került külön szinnel elválasztásra (ill. 2 rudként definiálásra) mert az R' rendszerben +x irányba felfektetett zöld rudon végig futó fekete vonal (ami az R' rendszer R't = 0 -át jelzi lokálisan) pont a világoskék és sötétkék rud találkozásánál lesz R'x=300 igy méri R' is az (Rdx=300) + (Rdx=200) = (Rdx=500) -at 500/gamma = (R'dx = 300) -nak na tényleg jóéjt ....
bocs lehet hogy már túl fáradt vagyok de nem vág az agyam hogy mire gondolsz talán ha adnál egy "alternatív" példaválasz akkor vagy holnap frisebben :D ujraértelmezem
"Azt még most se tudom, miért kellett világoskék meg sötétkék rúd, és miért pont olyan hosszú amilyen." az kezdetben azért került feltüntetésre mert az R' rendszerben (a +x irányba fekvő zöld rúd megadott 300ekm es nyugalmi hosszán) igy elemzhető végig a 3 as koincidencia
"Ellenőriztem, a fény jó helyen találkozik a zöld rúd végével." nem csak azon találkozás megy végbe jó helyen hanem az összes mivel eleve Ltrafós képletek számolják a feltüntetett értékeket (max én cseszhetem el)
"A gyorsítás hozta létre a példádban a relatív sebességet. A relatív sebesség természetesen befolyásolja, milyennek mérik az adott sebességgel mozgó rudat. Akkor is ilyen lenne, ha nem azt gyorsítom hanem a másikat, vagy mindkettőt félig stb." egyetértünk (mivel épp az egyik pusztulátum határozza meg ezt
"Ez nem világos, hogy mi köze bármihez. A gyorsulást lehet belső méréssel érzékelni, az rendben van. De hogy jön ez ide, miért érdekes, mit akarsz vele alátámasztani?" mivel ahogy az ierparadoxonnál egy helyről indulnak az ikrek mely "biztosítja" az adott öregedési állapotuk azonosságát (hacsak nem születésük utánn rögtön rakják űrhajóban mert ugya annak az lenne a cáfolata hogy nem egyhelyen születtek :D ) ugy az azonos nyugalmi hosszakkal rendelkező rudak (piros és zöld) egy rendszerben kerültek "legyártásra" arányuk 1/1 voltának igazolásra
"Nem értem, mit akarsz ezzel. Meg tudják mérni egymás hosszát, ki tudják számítani a sebességből meg a mért hosszból a nyugalmi hosszt. Na és?" a mérésbe ne feledd hogy benne van az aszinkronitás és a dilatáció is a koincidencia megállapításához nem kell aszinkronitás ill. dilatáció
"Hát ha szerinted lehet, mondd meg egész pontosan, hogyan kell következtetni... :-) Szerintem ugyanis nem lehet."
hajlamos vagyok arra hogy meggyőzz de had fordítsam ki a kérdésed :) adj meg 2 olyan eltérő mozgásállapotváltozást (külön -külön) R -re és R' (tehát R -re adjunk meg 0 gyorsulást-t, R' re pedig a megadott gammához szükséges "maradékot" ez az egyik és legyen pl. R -re "-"/R' -re "+" 0,5c a másik eset) ahol a 3 -as koincidenciák ugyanazon értékeket adják eredményül
"Ezt meg magyarázd meg légy szíves, mit jelent. Még jobban örülnék, ha a szokásos kifejezéseket használnád, kevesebb lenne a félreértés." néz a rajzot 1:(+x irányba haladó foton) és 2:(Rx = 900) hoz harmadikként 3:(R'x =300) egybeesés párosul 1:(-x irányba haladó foton) és 2:(Rx = -900) hoz harmadikként 3:(R'x = -2700) egybeesés párosul de bármely köztes állapot is megadható
tehát pl. a feladat hogy meghatározzunk "1:(-x irányba haladó foton) és 2:(Rx = -900) hoz harmadikként 3:(R'x = -2700) egybeesés párosul" -hoz egy R nemgyorsult, csak R' gyorsult párosítástól eltérő gyorsítási értéket (persze továbbra is a megadott gammára)
bocs de megyek feküdni majd folytatjuk (örülök hogy nem fulladtunk kudarcba beszélgetésünket illetően) jóéjt mindenkinek!
Még annyi, hogy a rajz nem szimmetrikus, az alsó mozgó vacak bal oldala dög hosszú, franc se tudja miért.
Szimmetrikus ahogy én kértem akkor lenne, ha azt ami fent van, felépítenéd alulra is. Aztán az alsó rendszerében is animálnád a felső mozgását. És azt kapnád, hogy tiszta egyforma a két animált gif, kivéve hogy 180 fokkal el van forgatva.
gondolom itt a "hogyan" szó a "miért így" kérdést takarja s nem a "milyen mértékbent" ?! (a mien mértékben -ra vannak "megerősítően értelmezett" mérési eredmények a L trafóra) a miért így -et pedig nem tudom elképzeléseim vannak (mely intuíciók az einstein féle aktív vákuumból és az avanzsált/retardált hullámok elméletből származnak) mint sokaknak de ha jóltudom ez nincs tisztázva máig (meg nem is vagyok fizikus! :) ) de ezeket had ne részletezzem most mert ahoz hogy holnap ne jöjjön a gyorsröptű vázolásomra egy halom "nemérted az egészet" -hez hasonló válasz ahoz most már túl álmos vagyok
Most már tudom, mi micsoda. Azt még most se tudom, miért kellett világoskék meg sötétkék rúd, és miért pont olyan hosszú amilyen.
Ellenőriztem, a fény jó helyen találkozik a zöld rúd végével.
a fő kérdésünk az volt hogy maga a gyorsítás okoz e az egyeztetetten egyenlő nyugalmi hosszak arányaiban változást
A gyorsítás hozta létre a példádban a relatív sebességet. A relatív sebesség természetesen befolyásolja, milyennek mérik az adott sebességgel mozgó rudat. Akkor is ilyen lenne, ha nem azt gyorsítom hanem a másikat, vagy mindkettőt félig stb. Vagy ha sose gyorsult volna egyik se, hanem az idők kezdete óta így mozognak, vagy így születnek. :-)
mindkét rendszer tisztában van magával és a másikkal a gyorsítás tényét illetően mivel azt fényelhajlás módszerével észlelni tudják anélkül hogy külön elárulnánk nekik
Ez nem világos, hogy mi köze bármihez. A gyorsulást lehet belső méréssel érzékelni, az rendben van. De hogy jön ez ide, miért érdekes, mit akarsz vele alátámasztani?
a -x ill. +x irányba terjedő 2 fotonok 3 -as koincidenciái (1:foton, 2:R rendszer és 3:R' rendszer ponjainak egybeesése) alapján pedig meghatározható a nyugalmi hosszak aránya
Nem értem, mit akarsz ezzel. Meg tudják mérni egymás hosszát, ki tudják számítani a sebességből meg a mért hosszból a nyugalmi hosszt. Na és? Tök szimmetrikus az egész. Mindkettő rövidnek méri a másikat, mindkettő visszakorigál a sebességből számolt ugyanakkora gammával.
a -x ill. +x irányba terjedő 2 fotonok 3 -as koincidenciális értékei (1:foton, 2:R rendszer és 3:R' rendszer ponjainak egybeesése) alapján következtetni lehet arra hogy ki milyen mértékű gyorsuláson esett át
Hát ha szerinted lehet, mondd meg egész pontosan, hogyan kell következtetni... :-)
Szerintem ugyanis nem lehet.
a -x ill. +x irányba terjedő 2 fotonok 3 -as koincidenciális értékei
Ezt meg magyarázd meg légy szíves, mit jelent. Még jobban örülnék, ha a szokásos kifejezéseket használnád, kevesebb lenne a félreértés.
"Mi micsoda ezen a képen? Jön-megy minden, és nem értem, mi miért és egyáltalán." oh hogy szakadna rád a klozetajtó ! :D leírtam már vagy 3 szor s te kérted ugyanezt ellentétes irányba haladó fotonnal is (megkaptad egyben a kettőt! :))
na szóval: Mérési jegyzőkönyv (:D) adott R rendszer melyben felveszünk origótól +x (jobbra) irányba egy piros rudat (300e km nyugalmi hossz) egy világoskékrudat +x irányban mellé (200 ekm nyugalmi hossz) illetve a világoskék rúd mellé +x irányban sötétkékrudat (400 ekm nyugalmi hossz) az rudak "másolatát" az origóra tükrözve -x irányban ugyanilyen sorrendel felállítjuk
csinálunk egy másik rúdrendszert ugyanabban az R rendszerben (ez biztosítja az si alapján legyártott rudak 1/1 arányát) valahol az előbb vázolt rudaktól -x irányban (balra) melyen kijelölön egy ujabb origót (ez lesz R' rendszer origója) ezen uj (majdani R') origótól +x irányba felállítunk egy zöld (300ekm nyugalmi hossz) rudat majd ezen zöld rud másolatát felállítjuk majdani R' rendszer origójára tükrözve (azaz majdani R' -x irányában) majd ezen -x irányban levő zöld rúdtól -x irányban felállítunk egy világoszöld rudat(2400ekm nyugalmi hosszal)
a zöld rudakat R rendszertől "különválasztva" elkezdjük gyorsítani +x irányba mely által valós másik R' rendszerré válnak a gyorsítás 0,8 erlativ sebeségre történik majd mikor a 2 origó koincidenciában van (lokálisan szemlélve egybeesik) akkor egy fényforrás felvillan (2 fele terjedő foton/hullámfront a 2 irányban haladó sárga pötty) innen indul maga a gif ábra
a sárga foton feliratok a saját rendszerbeni fényhullámterjedést koordinátáit ábrázolják magyarul fent az R rendszer adataiban, alul R' rendszer adataival a "dx" kezdetű szines feliratok a szines rudak mért hosszait adják meg felül az R rendszer adataival alul pedig R' rendszer adataival gam és v/c gondolom világos fehér "t=" az R rendszer sajátideje "tasz" feliratok a kölcsönös óra aszinkronitásokat adják meg 300ekm nyugalmi hosszon
leellenőrizheted az összes adatot (ezért került belassításra 33/1 R rendszer idejét tekinve a gif) hogy L trafós képletekkel az összes számolás alapján mindig mindkét rendszerben c -re 300e skalárt kapsz
"Mivel kb. ötödszörre se értetted meg mit magyarázok, váltsunk taktikát." látom te már váltottál ( Gézoo taktikára :D (mielőtt megértenénk egymást változtatunk:)) (bocs)
"Tegyél valami határozott állítást" akkor sokadjára : a fő kérdésünk az volt hogy maga a gyorsítás okoz e az egyeztetetten egyenlő nyugalmi hosszak arányaiban változást ehez nem értem miért kellene takargatni azt hogy ki gyórsul mindkét rendszer tisztában van magával és a másikkal a gyorsítás tényét illetően mivel azt fényelhajlás módszerével észlelni tudják anélkül hogy külön elárulnánk nekik a -x ill. +x irányba terjedő 2 fotonok 3 -as koincidenciái (1:foton, 2:R rendszer és 3:R' rendszer ponjainak egybeesése) alapján pedig meghatározható a nyugalmi hosszak aránya
de menjünk tovább ha szeretnéd s ebben még meg is győzhetsz ha gondolod :) ha kiveszed a mérési jegyzőkönyvemből hogy mely rendszer került gyorsításra attól független a -x ill. +x irányba terjedő 2 fotonok 3 -as koincidenciális értékei (1:foton, 2:R rendszer és 3:R' rendszer ponjainak egybeesése) alapján következtetni lehet arra hogy ki milyen mértékű gyorsuláson esett át
Mi micsoda ezen a képen? Jön-megy minden, és nem értem, mi miért és egyáltalán. :-)
Mivel kb. ötödszörre se értetted meg mit magyarázok, váltsunk taktikát.
Tegyél valami határozott állítást, pl. hogy te meg tudod különböztetni melyik rendszer esett át gyorsuláson vagy melyik az amelyik igazándiból rövidült vagy mittudomn, bármi olyat amit szerinted én valószínűleg hülyeségnek minősítek. :-)
Ha eltalálod és tényleg hülyeségnek minősítem, akkor részletesen leírom, miért. Ez így jó lesz?
csatoljam a mérési hegyzőkönyvet is ? :) (az enyémben szerepel a gyorsítás !) halgatom a véleményed s most mond hogy mit cseréljek fel ? mely értékeket hogy ne tudjam megkülönböztetni ?
