Ciprian a feladat szerint a B versenyző aki utazik és ezt mind a ketten tudják , feltételezhető az is hogy tudják azt is hogy a mozgó tetestárs ideje telik lassabban .
Tehát B is kitudja számolni A versenyző idejét ha tudja a szükséges adatokat,
Ami jelen esetben az hogy ő halad A-hoz képest 0.8 c-vel és azt hogy neki hat évig kell utazni majd megfordulni és visszatérni A-hoz.
A tudás birodalma egy lufihoz hasonlítható. Ami belül van, azt ismeri a tudomány, ami kívül, az ismeretlen. Ahogy fejlődik a tudomány, nagyobb lesz a lufi, jóval több dolgot ismerünk - és a tudásunk határa nagyobb felületen érintkezik az ismeretlennel.
mindkét iker rendszeréből csak ugyanazokat a számításokat lehet a specrel szerint elvégezni, mert mindkettő rendszeréből, ugyanazzal a sebességgel és idő adatokkal a másik iker távozik
Csak ott tévedsz, hogy a specrel számításait csak inerciarendszerekben lehet elvégezni, márpedig ha két iker szétválik és újra találkozik (gravitációmentes térben), akkor legalább az egyik nem volt inerciarendszer, vagyis nem használhatod mindkét rendszerben a nevezett számításokat. Geometriailag: a Minkowski-téridőben két különböző egyenesnek legfeljebb egy közös pontja van. Ha két iker szétválik és újra találkozik, akkor tetszőleges inerciarendszerben (de csak abban) kiszámolhatod, mennyit öregedett az egyik és a másik a két találkozás között és mindig ugyanazt az eredményt kapod. Geometriailag: ha a Minkowski-téridőben veszel egy tetszőleges folytonos görbét (azaz a [0,1] intervallum egy folytonos képét), akkor annak ívhossza nem változik egy egybevágóság hatására. Ez persze világos, hiszen az ívhosszat a görbébe írható töröttvonalak (egymáshoz kapcsolódó egyenes szakaszok) hosszának szuprémumaként (legkisebb felső korlátjaként) definiáljuk, márpedig az egyenes szakaszok hossza egybevágóság hatására nem változik (ez az egybevágóság definíciója). A szokásos euklideszi térben ennek az állításnak a megfelelője a következő: ha veszel egy tetszőleges folytonos görbét a térben és azt eltolod, elforgatod vagy tükrözöd, akkor az új görbe ívhossza ugyanannyi, mint az eredetié.
Szóval tényleg nem árt egy elméletet ismerni és érteni, mielőtt kritizálni akarod. Gyanítom, hogy életedben egyetlen ívhosszat sem számoltál még ki. Adok egy szép gyakorlófeladatot, hogy meggyőzz az elenkezőjéről: mennyi az y=x2 parabolának a (0,0) és az (1/2,1/4) pontjai közötti ívének hossza? Elég, ha 10 tizedesjegy pontossággal megmondod a választ.
Ciprian mint irtam minden adatott megadtak , zavarkeltésként az évenkénti fényjeleket viszik be feleslegesen az adott modellbe , a fény futásideje és a rendszerek közti ugrálásba belezavarodik a gyanutlan szemléló(számoló).
Teodor eredeti kérdése az volt, hogy mennyi ideig tart az út a földről és az űrhajóról mérve. Ez nem volt hiányos kérdésfeltevés. Erre megadtad a helyes választ. Teodor nem kérdezte, hogy ez hogy jött ki neked, és hogy melyik rendszerből számoltad. És hogy ugyanaz jött volna-e ki akkor is, ha más rendszerből számoltad volna. Viszont megkérdezte utána, hogy találkoztál a megoldás közben paradoxonnal. :-)
Ez viszont már buta kérdés volt részéről, az eredeti kérdésének fényében.
Ciprian nem kell harmadik rendszer csak anyit kell figyelembe venni hogy a B halad a saját ideje szerint 6 évet , tudjuk a sebességet amitt az álló rendszerében adtunk meg ez a sebesség állandó az ut során . Valamikor korábban kérdeztem , hogy kinek a rendszerében adtuk meg a sebességet .
Ezért tudjuk a lorentz trafóból hogy az idő kontrakció száma 0.6 , tehát a B ideje enyivel lassabban telik , ha B-t vizsgálom akkor Begy éve A-nak ~1.67 évnek felelmeg . A többi a feladat kiirásban csak megtévesztése a tudatlanoknak.
Hozzáteszem, hogy a harmadik rendszerben x=0 pontba is tehetem a kiindulást, de akkor valószínűleg többen nem fogják megérteni, miért kell a harmadik rendszer?
Lenne egy parányi kérdésem egy 8 fényévnyire levő csillaghoz menyi ideig tartana az ut oda vissza , 0.8 "c" sebességgel , a földi idő szerint és az ürhajó ideje szerint ?
A földön 20 év telt el, az űrhajón 12 év. Az iker visszaérkezéskor 8 évvel fiatalabb lesz.
Volt egy becslésem (c fénysebesség, ró a mi sűrűségünk), abban a tömeg és a sugár megduplázódott, a hatáskeresztmetszet meg 4 szeres lett- ami a gyorsulás magyarázata. De feltételezem, hogy a sűrűség ott kisebb. Erre lehetne következtetni a mérési adatokból. Hogy most milyen a dr/dt?
Calie Még sehol nem láttam leírva univerzumunk tömegét, és sűrűségét. Saját becslések alapján találtam E+52-54 közötti értékeket. És adódott 1 nukleon, (proton) /m3 sűrűség.+/-néhány nagyságrend, hiába-no. Ha ismersz más értékeket, megköszönném.
Ha ismerném univerzumunk tágulása valamely mérési eredményeit, meg tudnám becsülni szűlő univerzumunk azon régiójának átlag sűrűségét, amelyen a miénk áthaladt, a közeli 14 Mrd évben. (Azért szülő univerzum, mert a miénk egy régiója kollapszusaként született belőle) Nem semmi- ez lenne az első információ egy igazán másik világról.
Lenne egy parányi kérdésem egy 8 fényévnyire levő csillaghoz menyi ideig tartana az ut oda vissza , 0.8 "c" sebességgel , a földi idő szerint és az ürhajó ideje szerint ?
Minden, amiről csak van, és lehet ismeretünk, valamilyen szempontból körülhatárolható, tulajdonságokkal bír és névvel nevezhető, ahogy az a Biblia első oldalán áll leírva.
Én nem mondok le arról, hogy világunk megismerhető. Akik hivatkozásom komolytalannak tartják, inkább azok...
