Akkor az űrhajóból az látszik, hogy a föld 0,6 c-vel 10 év alatt 6 fényévet tesz meg, a 6 fényévnyi távolságra lévő cél felé.
A Föld ugyebár távolodik az űrhajótól 0.6c sebességgel, a célbolygó közeledik az űrhajóhoz 0.6c sebességgel, az őket elválasztó 4.8 fényév távolságot 6 év alatt teszi meg. Eddigre a Föld szintén 4.8 fényévet távolodott az űrhajótól.
Annyit segítek, hogy a maradó iker szerint az űrhajós iker az odaúton 1000/3=333.3 év alatt tesz meg 800/3=266.7 fényévet (ezalatt a célbolygó 166.7 fényévet haladt); az űrhajós iker szerint a célbolygó közeledik felé 0.5c sebességgel, 200év alatt teszi meg az őket elválasztó 100 fényévnyi távolságot.
(Ha iker, legyen kövér!) Az egy ikerpárt már unalomig rágtuk, eredmény nélkül DE! Mi van, ha két ikerpár van, két csillagon, amelyek távolodnak C=0,5. Elindul mindkettőről az egyikük (ekkor a távolság 100 fényév), (v=0,8C) féluton találkoznak. Nem állnak le, fényjellel jelzik, hány évesek. Elérve a másik csillagot, két évig azon ülnek, majd ki- ki visszafordul saját csillagára, és o,5 c-vel ballag hazzafelé. Otthon azután mindketten beszámolnak, mikor, kivel találkoztak? Ha hazaérnek egyáltalán, hiszen a csillagok is távolodnak. Meg kell mondjam, hogyha Lorenzt transzformációt kell számolni, még én is tudok gyököt vonni, de ebbe beletört a bicskám. Számolt e már valaha valaki két ikerpárral is? Szerintem nem lehetséges eset....
- A földi megfigyelő szerint az űrhajó mozog a célbolygó felé, 10 év alatt 6 fényévet tesz meg v=0.6c sebességgel, akkor találkoznak. - Az űrhajós szerint a célbolygó közeledik felé, 8 év alatt 4.8 fényévet tesz meg v=0.6c sebességgel, akkor találkoznak.
Egy kicsit zavarba hoztál, mert én a gyorsulásról kérdeztelek, és te az inerciális szakaszokat is belekeverted valahogyan:
"Az egyenletesen mozgó szakaszokon pedig mondjuk egy interferenciacsík eltolódásából tudnánk a hajónk sebességére következtetni."
Hogyan lehetne egy inerciarendszer sebességét belülről megállapítani, és ha mégis, az mihez képesti sebesség lenne? Itt valami sántít.
A gyorsuló szakaszban fellépő kék- ill. vöröseltolódás keletkezésére sem teljesen jó az érvelésed szerintem, mivel ott is csak a sebességre hivatkozol. A sebességváltozásnak kellene szerepet játszania, és ennek az eltolódással való kvantitatív összefüggésére voltam kíváncsi. A lézergiroszkóp működési elvét nem ismerem, tudsz erre valami forrást (linket) ajánlani?
Na tessék.. Tegnap már nem tudtam reagálni a hibádra, és így az tovább él..
Ha egyszer 10 fényév távolságot tesz meg a hajó 0,6 c sebességgel, akkor
A földi megfigyelő szerint a 10 év alatt 6 fényévnyi távolságot tesz meg.. és a fedélzeti
óra sebessége a 0,8 gamma miatt, 1,25 ször lassabban jár, mint a földi óra..
Az űrhajó rendszerében a föld 0,6 c -vel távolodik tőle, így 10 év alatt 6 fényévnyi távolságot tesz meg. A földi órák a 0,8 gamma miatt 1,25-ször lassabban járnak mint a hajó fedélzeti órája.
Mindezekkel szemben a specrelre hivatkozva azt állítjuk, hogy mi állunk, és az űrhajó mozog.. Így az ő órája lassult..a távolságokat rövidültnek látja...
Na itt áljunk meg. Az még a specrel szerint igaz lenne, hogy az űrhajó órája lassult hozzánk képest, de...
Mi az űrhajót látjuk rövidültnek.. hamisan ugyan, de valóban rövidültnek látjuk..
ettől még nem lett rövidebb..
Így ha az űrhajó minket lát rövidültnek, az sem valóságos, hanem hamis rövidülés..
ezért az út hosszának meghatározásánál nem szabad számításba venni..mert
Az origóból indul (vagy kellene, hogy induljon) a föld, az űrhajó1 és az űrhajó2 ideje..helye, mindhárom IR esetében. Az ábra szerint nem így van.
Az ábra időosztása gyök(2)*földi időegység.
Az még értelmezhető, hogy a hely eltolással ábrázolja a három IR origóját, de az már kevésbé, hogy ugyanazt a hibát követi el, mint tegnap NevemTeve, vagyis kétszeresen
alkalmazza a Lorentz transzformációt ugyanazon adatokra..
Így a földi időegység négyzetével ábrázolja az űrhajó2 esetében az időegységeket.
Azt látom, hogy mindenáron bzonyítani próbált az elkövető, de azt is, hogy
a klasszikus "félig alkalmazott specrel - és a számításoknál cserélgetett IR-ek" hibáit
sem volt képes átlépni..
Volna egy másik ábrád?
Olyan ami pl. csak a föld és külön ábrán az űrhajó rendszerében ábrázolja a másik rendszer mozgását??
( Remélem csak a három rendszer egy ábrán való ábrázolása okozta ezen ábra hibáit.
Nem én vontam kétségbe a két sebesség azonosságát, hanem te; lapozz vissza a 28305-re. A specrel szerint a helyzet a következő:
- A földi megfigyelő szerint az űrhajó mozog a célbolygó felé, 10 év alatt 6 fényévet tesz meg v=0.6c sebességgel, akkor találkoznak. - Az űrhajós szerint a célbolygó közeledik felé, 8 év alatt 4.8 fényévet tesz meg v=0.6c sebességgel, akkor találkoznak.
Éppen azt látni rajta, (így az alig olvasható felbontással is,) hogy csak a földi megfigyelő rendszerében a maradó és a távozó ikertag (az ábrán űrhajónak írt) ívszakaszait egyaránt ábrázolja.., de
sem az egyik, sem a másik ikertag rendszere nincs ábrázolva..
Így a csalás az, hogy maga a paradoxon hiányzik az ábráról ezzel a lefelejtéssel..
Nos, senki nem mondta azt, hogy az ikrek, bár egyszerre születtek, de mindketten egy rendszerben is tették ezt..
Bár a lényeg szempontjából nincs jelentőssége. Hiszen, még akkor is ha közös rendszerben születtek, majd tenyereiket és talpacskáikat összeillesztve ellökik egymástól magukat, akkor már két külön IR-ben, sőt: egymástól távolodó IR-ben haladnak..
Majd mindkettő a térgörbületen áthaladva visszaérkezik a szétválás helyére, és
tenyereiket, talpaikat összeillesztve lefékeződnek egy rendszerré..
Ebben az elrendezésben nyílvánvaló, hogy nem lehet korkülönbség köztük..
Na most, ugyanaz a helyzet, csak most az egyikük a hátát egy végtelen nagy tehetetlenségű, gravitáció mentes testnek támasztja..
Ugyanaz a taszítóerő, ugyanaz a sebesség amivel távolodnak.. és már nem is lesznek
azonos korúak a találkozáskor..
És most jön a specrel lényege!
Az utóbbi eset azzal a különbséggel, hogy a harmadik rendszerbéli megfigyelő,
aki az első esetben szimmetrikusan jobbra és balra távolodónak látta az ikreket, második esetben csak a nem támaszkodót látja távolodni,
most azt látja, hogy a végtelen tehetetlenségű, gravitáció mentes háttámla,
pont kétszer akkora sebességgel halad balra, mint az első esetben az elökés
után a balra haladó ikertag.
És most is ugyanazon ikrek, ugyanazon ideig-erővel lökik el egymást..
De most a háttámlás távozik balra és a jobboldali marad helyben..
Így, ugyanaz a taszítóerő, ugyanaz a sebesség amivel távolodnak.. és már nem is lesznek azonos korúak a találkozáskor..
Mindhárom esetben az ikrek v sebességgel távolodnak egymástól..
Az ikrek rendszereiben felírva a másik mozgását, mindhárom esetben ugyanaz
a Minkwvszki-metrika szerinti útszakasz..
A specrel szerint mindhárom eset azonos az ikrek szempontjából..
Nem kell semmi boszorkányságra gondolni. Tegyük fel, hogy még indulás előtt a villogó lámpákat úgy állítja be az úrhajós, hogy azok pontosan egyszerre villanjanak. Az űrhajó elejéből és végéből induló két fényimpulzus ekkor pont az űrhajó közepén fog találkozni. Tekintve, hogy a fény terjedése független az őt kibocsájtó test sebességétől, a fényimpulzusok akkor is pont így fognak haladni, ha az űrhajó már megy. Csak épp amíg az űrhajó két végéből elinduló fényjelek találkoznak, azalatt az idő alatt az űrhajó előrébb jut valamennyire. Tehát ekkor nem az űrhajó közepén, hanem annál egy kicsit hátrébb fog a két fényimpulzus találkozni. Az űrhajó közepén ülő megfigyelőt pedig előbb az előről induló villanás éri el, a hátulról induló csak később. (A mozgó űrhajó közepén ücsörgő megfigyelő ezért azt fogja mondani, hogy az első lámpa hamarabb villant. Erre mondják, hogy az egyidejűség megfigyelőfüggő).
Amikor gyorsul az űrhajó, akkor egyre hamarább éri el a megfigyelőnket az előről induló fénysugár, vagyis nagyobb villogási frekvenciát észlel (=kékeltolódás). A hátsó pedig egyre később, tehát onnan pedig kisebbet (=vöröseltolódás).
Persze, ha igazából ki akarnánk mérni ilyesmit, akkor nem villogásokat, magának a fénynek a frekvenciaváltozását figyelnénk, tehát valójában az említett kék- ill. vöröseltolódást. Az egyenletesen mozgó szakaszokon pedig mondjuk egy interferenciacsík eltolódásából tudnánk a hajónk sebességére következtetni.
A lézergiroszkóp működése is valami hasonló elven alapul.
