Naszoval. Nezzuk, mi is az a 4.8 fenyev amirol olyan batran allitjak a szakertok hogy az a Fold realis tavolsaga az utazo szerint. Az abrarol nagyon jol leolvashato, hogy ez a tavolsag az egyidejuseg szempontjabol 'valos' tavolsag. DE a Fold a fordulaskor nem ennyire van hanem 8 fenyevre. Allitsuk meg az urhajost, es ekkor tisztan latszani fog. Ha a Fold fele ismet elkezd gyorsulni, akkor a LATVANY messzebbre fog ugrani. Miert? http://en.wikipedia.org/wiki/Image%3AXYCoordinates.gif Ezen az abran jol latszik hogy miert. Az oldalrol jovo feny elolrol 45 fokbol fog jonni kozel 0.8 0.9c nel. Az elolrol erkezo fenysugarakkal ha haromszogelunk, akkor messzebbnek fogjuk a tavolsagot becsulni, mint a hatulrol erkezokkel. A relativitas kepletei a feny eme furcsa viselkesdeset irja le. Se tobbet se kevesebbet. Es igen, elugrik a Fold az utazo szerint fordulaskor ahogy ibot4 abraja ezt bemutatja, de ez csak latszat. Ha fordulaskor megall a Foldhoz kepest, akkor 8 fenzevnyire fogja latni azt. Mellekesen, latszik hogy magat a Foldet a ket evvel az indulas utani allapotaba fogja latni minden rendszerbol.
Egyszerűen annyit kell írnod, hogy: "a gyorsabb űrhajó szerint a lassabb űrhajó pályája az x=At+B képlettel fejezhető ki" (persze neked kellene kiszámolnod, hogy mennyi A és B).
Szerintem a tudást két módon tárolódik: egyrészt a memóriánkban, másrészt analizáló készségünkben.
Az igaz, hogy a memorizált tudás semmit sem ér analitikus képességek nélkül, és fordítva viszont már nem így van: akinek jó az analizáló képessége, a tankönyvekben utána tud nézni a sémának is.
Azonban egy feladat megoldásánál szükség van az intuitív képességünkre is, amely túlnyomó részt a memorizált tudásunkra épül. Az intuíciót pedig csak rengeteg példa megoldása árán szerezhetjük meg.
Még egy fontos dolog: már Neumann is rájött arra, hogy az agyunk nem a logika szabályai szerint építi fel a feladat megoldásunkat, hanem túlnyomó részt intuítiv módon, mint tyúk a kendermagban, csipegetünk a memóriánkban. Aki az ellenkezőjét állítja, nincs tisztában agyunk neurális hálójával.
Szóval jó az, ha a tárgyi tudás a könyvtár polcairól bekerül az agytekervényeink közé.
Mondom én, aki mindig hadilábon állt a memóriájával, és ezt a hiányosságát könyvespolcok építésével próbálja áthidalni :-)
A Váci utca elején nyílik a Duna felé a Pesti Barnabás u., a Március 15. tér sarkánál levő jellegtelen bejáratú Millennium Center földszintjén, egyenesen a végén van a bolt.
Egyszerűen annyit kell írnod, hogy: "a gyorsabb űrhajó szerint a lassabb űrhajó pályája az x=At+B képlettel fejezhető ki" (persze neked kellene kiszámolnod, hogy mennyi A és B).
Ha a két ürhajó közötti eltérésekre vagy kiváncsi vagy vissza számolod mind a kettőt a földi kordinátákra vagy 0.2 gammával vetheted össze a kettő mozgását .
A tanáraim azt mondták nem a képleteket kell megtanulni hanem azt hol találod azokat és hogyan alkalmazzod , melyiket mikor mire.
Máris itt egy lehetőség: az előző földes-űrhajós példában legyen egy másik űrhajó is, amelyik lassabb mint az előző, sebessége 0.6c, iránya azonos; mozgása a föld szerint x=0.6t. Hogyan mozog a gyorsabb űrhajó szerint (azaz mi az út-idő képlete)?
Ha te kiszámolsz valamitt mindig leirod a képleteket , mindig átrendezed a kérdésnek megfelelően , beirod a számokat , számolsz m megkapod az eredményt szép pontos levezetés tökéletes eredmény .
De mi van az értelmezéssel a kapott eredmények és a kiinduló adatok összefüggéseivel ezek nélkül csak egy értelmetlen szám halmazt kapol amiből hakérdeznek valamit nem mindig választod ki a megfelelőtt .
A tanáraim azt mondták nem a képleteket kell megtanulni hanem azt hol találod azokat és hogyan alkalmazzod , melyiket mikor mire.
Próbáld meg formálisan leírni hogy mit is gondolsz, pl:
A földi megfigyelő szerint: Önmaga az origóban áll: A(t,0) A célbolygó tőle nyolc fényévre áll: B(t,8) Az űrhajó sebessége 0.8c, a nulla időpontban indul: Ű(t,4/5t) --> Ű(0,0), Ű(10,8) A foton két évvel az űrhajó után indul: F(t,t-2) --> F(2,0), F(10,8)
arról van szó hogy egyik iker csupán annyi időre vált ir -t amig a nyugalmi helyzetükben kibocsátot fényhullámfront a (az ikerparadoxon során megfordulásra kijelölt) célbolygónál elérése előtt -0,1 (majd elérése pillanatában) és +0,1 másodperccel elérése utána van mindkét ir televan megfigyelőkkel és azt kérdeztem hogy szerinted a célbolygónál álló egyik ir megfigyelője melyik (sajátkoordinátán levő) másik ir megfigyelőjével "ráz kezet" a fényhullámfront észlelésekor (a koordináta origók az ikrekkel egybeesőek végig; nyilván nem 0,2 seces hibatürésen belüli értéket kérek )
Nos ha arra a fényre gondolsz amely egy időben indul az ürhajóval az már a büdös életben nem látja már , ha arra gondolsz hogy folyamatos fénysugarat hogyan látja az utja során az már más tészta.
Egyáltalán semmiféle "látás"-ról nem volt szó. A kérdés ez volt: a földi megfigyelő szerint egy foton x=ct pályán halad, milyen pályán halad az űrhajós szerint?
Az SR. szerint nem tiltott a fénynek nagyobb utatmegtenni egy év alatt, de kinek az évéről beszélünk most?
A földi év szerint érted a fényév fogalmát ami jelen esetben távolságra értendő , vagy az utazó fényévére gondolsz , mint fogalom ugyan az de mint távolság egysége már nem ugyan azt a menyiséget takarja. Jelen esetben minden nem vektoros menyiség transzformálódott , az idő megnyúlt az ut rövidült a vektoruk az változatlan , nem értem mi ebben a probléma , problémád.
Amit írsz, az bizonyára értelmes a TEODOR-elméletben, a specrelben a következő a helyzet:
- A földi megfigyelő szerint az űrhajó mozog a célbolygó felé, 10 év alatt 8 fényévet tesz meg v=0.8c sebességgel, akkor találkoznak. - Az űrhajós szerint a célbolygó közeledik felé, 6 év alatt 4.8 fényévet tesz meg v=0.8c sebességgel, akkor találkoznak.
ha az ikerparadoxon során az ikrek (origók) indulás előtt a célbolygó felé fényhullámot bocsátanak ki
majd mikor a fényhullámfront a célbolygó elérése előtt van mondjuk 0,1 sec el
az egyik iker v=0,8c re vált s mindegy melyikük rendszerében 0,2 sec mulva visszalassul az előző ir be
akkor a célbolygónál levő nyugvó rendszer megfigyelője a foton beérkezésekor a mozgó rendszer mely koordinátájánál levő megfigyelővel együtt regisztrálja a foton beérkezését ?
Az SR. szerint nem tiltott a fénynek nagyobb utatmegtenni egy év alatt, de kinek az évéről beszélünk most?
A földi év szerint érted a fényév fogalmát ami jelen esetben távolságra értendő , vagy az utazó fényévére gondolsz , mint fogalom ugyan az de mint távolság egysége már nem ugyan azt a menyiséget takarja.
Jelen esetben minden nem vektoros menyiség transzformálódott , az idő megnyúlt az ut rövidült a vektoruk az változatlan , nem értem mi ebben a probléma , problémád.
Nos ha arra a fényre gondolsz amely egy időben indul az ürhajóval az már a büdös életben nem látja már , ha arra gondolsz hogy folyamatos fénysugarat hogyan látja az utja során az már más tészta (van sok sok tészta PL: mákos lekváros diós grizes stb...).
Amikor távolodik az ürhajó jelen esetben f0*0.6=f ,
Nem szoktam válaszolni baromságokra , de kikővetelted magadnak . Szerinted a vadász látja a puskagolyót ? Ha ez volt a válasz, akkor inkább arra kérlek, hogy írjál valami lapos butaságot, aminek semmi köze a kérdéshez.
De ha te tudod a képletett rá számold ki. Már kiszámoltam, csak elkerülte a kis figyelmedet... ott van a 28538-ban.
Azt irod 6év*0.8c=4.8 , látszólag semmi baj vele csak megint kevered a dolgokat . A hat év rendben van hiszen számolja utközben , a 0.8 c is adott fix adat, a végeredményel az a baj hogy a B versenyző adataival számoltál és a végeredményt az A versenyző léptékében adtad meg. Ez halandzsa. Az űrhajós szerint a célbolygó közeledik hozzás 0.8c sebességgel, az űrhajós szerint a távolság kezdetben 4,8 fényév és szintén az űrhajós szerint 6 év telik el a találkozásig. Stimmt? Minden adat az űrhajós rendszerében érvényes.
A TEODOR-elméletben lehet hogy így van, de a specrelben nem, ott út=sebesség*idő, esetünkben 6év * 0.8c = 4.8 fényév.
Azt irod 6év*0.8c=4.8 , látszólag semmi baj vele csak megint kevered a dolgokat .
A hat év rendben van hiszen számolja utközben , a 0.8 c is adott fix adat,
a végeredményel az a baj hogy a B versenyző adataival számoltál és a végeredményt az A versenyző léptékében adtad meg .
A mmormota már leirta a megoldást.
Az SR. szerint a nagy sebességű utazáskor az idő lelassul a tér zsugorodik , te ezt a zsugorodott teret nem tudod elképzelni mindenkép a földi mércét akarod használni ott is .
El hiheted a saját rövidebb méter rúdját ugyan anyiszor fektetheti fel a 4.8 fényévnyi utra mint az A a saját méter rúdját a 8 fényévnyi utra .
A másik pedig az hogy a B rendszerében egy szokásos fényév az ~1.3334 szeres távolságot jelent.
