Ha benne lenne az örmény, lelő az azer. Ha benne lenne az azer, keresztbe lenyel az örmény. Ha benne lenne a grúz, minek adna mások népszerűsítésére pénzt az örmény. Egyelőre itt tartunk: még megy egy levél a grúzoknak...
Amúgy mindháromnak megvan a baja a Viktorral: az azeri a baltással átverte és most rajta röhög, az örmény pont a baltás miatt pipa rá, a grúz meg azért, mert a Putyin seggéből kandikál ki. Ez utóbbi két helyen nagyjából így magyarázták, amikor ott voltam.
Miota a Wizz beinditotta gruziai jaratat, Azerbajdzsanba alig megy valaki, de remelhetoleg a konnyebben es olcsobban beszerezheto vizummal ez valtozni fog.
Stipi-stopi egy példányt természetesen dedikálva, ahogy szoktuk.
Lektorálást vállalok teljesen ingyér', mert ahogy írod: "hát szórom én a pénzt, mint bolond a lisztet?" (Az etűdök 2-be sajnos elég sok hiba benne maradt - ez baráti észrevétel, nem macera. Amúgy élveztem ezt a könyvet is.) Ajánlatom komoly.
Xinalig 1 napon belul oda-vissza szerintem kizart.
A tobbi hegyi uticel is igen feszitett lenne 1 napban.
Tehat vagy toltsetek a 3. napot is Baku kornyeken, vagy csak 1 napot szanjatok ra, es akkor 2 napban menjetek el a hegyekbe. Bar Xinalig igy sem tudom, osszejonne-e berles nelkul.
Lahic valszleg konnyebben. De en ezt preferalnam, engem Baku es kornyeke nem nyugozott le.
Április elején tervezek egy 3 napos villámlátogatást Bakuba. Ha és elvileg 2 nap alatt meg lehet nézni a várost illetve a környéket, akkor Te mit ajánlanál egy egynapos kirándulásra? Xinalig-ba el lehet jutni és vissza napon belül? Egyáltalán április elején fel lehet menni oda?
Baku es kornyeke, majd Lahicon at Seki szerintem kenyelmesen belefer, es jo kombinacioja a tortenelmi latnivaloknak es hegyi tajaknak. Esetleg hozzaveheto Ganca is.
Utobbiak helyett esetleg alternativa lehet Quba es Xinalig.
Bakuban es Sekiben van jo szallas, de Lahicban es Xinaligban ottjartamkor inkabb a hazaknal kiadott szobak voltak jellemzok.
Az orszag belso, hegyes reszei sokkal szebbek a sivar tengerpartnal, igy Bakura es kornyekere en 1 hetbol max 2 napot szannek.
Nagyon régóta szemezek Azerbajdzsánnal (Grúzia, Örményország megvolt), de a vízummacera eddig visszatartott. Viszont, most ahogy olvasom, beköszönt az aranykor ;). Úgy érzem, lassan akkor ideje lenne indulni.
Tapasztalattal bíró utazókat kérdezek, 1 hét kényelmesen mire elég (inkább ezt választanám, mint az eddig kalkulált standard bakui hosszú hétvégét) ? (Baku, Yanar dag, Gobustan, hegyek, Ganca, Gabala (Seki) ...?) Mennyire könnyű belföldön utazni? Van egy bizonyos útvonal, amit érdemes lenne követni ? (nem riadnék vissza az Azerbaijan Airlines kipróbálásától sem) Mit ajánlanátok? Várost néznénk, könnyű túra is beleférne (nagyon szeretünk, de nem teljesítményhajszolás lenne a lényeg), illetve "vidéken" is inkább kényelmes szállást keresnénk a "kalandos" helyett.
Ez megoldható Azerbajdzsánban szerintetek? Mire érdemes nagyon odafigyelni?
egy hete tértünk haza egy háromhetes batumi-baku kerékpártúráról, amely során átkerekeztünk grúzián és azerbajdzsánon. az útról napi szinten vezetett blog és sok fénykép (néhány nap múlva egy kb. egy órás összevágott videóanyag is) megtekinthető: https://www.facebook.com/transzkaukazus oldalon.
ha kérdésetek van, azt ott tegyétek fel, amennyiben tudok válaszolok!
Jerevánból az 519-es Marsrutkával mentem fel Byurakanba (250 dram volt ha jól emlékszem oda). Viszont aki így utazik ne szálljon le Byurakanban hanem menjen tovább kb 1 km-t a Marsrutkával ugyanis ott a végállomása.
Itt felfelé indulván találtam egy taxit, mely felvitt a tóig 3200-ra. A felfelé út így 10.000 dram volt. Mint utólag kiderült itt picit átvágott a taxis, ugyanis a fenti hotel tulaja azt mondta, hogy 7.000 dramért visznek le Byurakanba.
A tónál két lehetőség van. Vagy sátrazik az ember, amit eredetileg én is terveztem, vagy fent található egy Hotel, mely egy éjszakra 9.000 Ft. A szállás olyan amilyen, hideg víz, műholdas tv, penészes falak, koszos ágynemű és persze nuku fűtés:D Így én ott inkább hálózsákban aludtam fent (éjjel brutál nagy vihar volt villámlással, széllel és felhőszakadással), így utólag személy szerint jó döntésnek éreztem, hogy mégis megszálltam. Gyakran járnak fel Örmények/Oroszok kempingezni a tóhoz és persze fürdeni:D
Minden embert hívnak oda magukhoz, hogy megkínálják őket (nekem dinnyét, és whiskeyt kínáltak).
Az időjárás, mint minden magashegységben rendkívül gyorsan változik. Reggel 7-kor indultam neki a déli csúcsnak (3885 m) és 9 re értem fel teljesen felhőmentes időben. Tervben volt a nyugati csúcs (3995 m) megmászása is, de sajnos itt elkezdtek gyülekezni a viharfelhők és mivel elég kitett a déli csúcs, így úgy döntöttem, hogy elindulok lefelé. Lefelé kb 1 óra volt az út.
Két nagyobb hófolt keresztezte az utat, melyen muszáj átkelni (szerencsére elég kásás volt), illetve a csúcson reggel még biztos, hogy repkedtek a mínuszok (friss hó volt a csúcsközeli köveken, míg a nap el nem kezdte olvasztani őket).
Lefelé gyalog indultam ez a cuccaimmal. Itt kiemelten felhívom mindenki figyelmét a kutyákra! A juh/szarvasmarha tenyésztő kis birtokokat védik elég elszántan. Elég para mikor beáll mögéd egy lépésnyi távolságra és eszeveszetten ugat. Végül egy jó 50 méterig kísért egy lépésnyi távolságra. Szerencsére egy 10-15 km-es séta után életem második stop jelére elvitt egy öreg Barkasz egészen Jerevánig :). Nagyjából ennyi lenne. Ha bármi egyéb kérdés van szívesen válaszolok:D
Egyebkent pont Azerbajdzsan az az orszag a regioban, ahol videken sokan egyaltalan nem tudnak oroszul.
Persze azert mindig akad valaki, aki tud. A bakui es a videki elet kozt oriasi a kulonbseg, bar mint azt korabban irtam mar, a fovaros "csillogasa" is joreszt csak egy kirakat, pl a repterrol a kozpontba vezeto ut menten uj koboritassak fedtek le a regi panehazak a foutrol lathato elejet, es az "ovaros" jo resze is csak hasonlo burkolat moge rejtett rondasag.
De szerintem ebbe sz orszagba sem a fovarosert erdemes utazni (noha Jerevannal az is erdekesebb) hanem a roppant valtozatos tajakert es az itt meg gyakran restauralstlanul omladozo tortenelmi emlekekert.
A macerasabb vizumugyintezestol es a dragabb bakui szallastol eltekintve semmivel nem nagyobb falat Azerbajdzsanban utazni, mint 2 szomszedjaban.
Érdekes ez az orosz tudás. Közel 30 éve egyáltalán nem beszéltem oroszul és két nap után teljesen visszajöttek a szavak. Persze a választékosság hagyott némi kívánni valót :D. De még egy érdekes adalék: a 7 azeri ismerősünk egymás között is oroszul beszélt. Először teljesen meghatódtam, mert azt hittem rám való tekintettel..., de kiderült számukra ez a természetes, mert bár mindannyian Bakuban élnek, mindegyiküknek vannak orosz gyökereik.
Az olajjal kapcsolatban ugyanazt mondták, mint Te: az olaj üzletből a lakosság igen kis százaléka részesül, akik tényleg viszonylag jól keresnek, de ennek jelentős részét "elviszi" a drágaság, a többség viszont továbbra is nyomorog. A teljes kereskedelmet, ipart és a szolgáltató szektort 2 klán tartja kézben, a haszon nagy részét lefölözve az egyéb résztvevők csak morzsákhoz jutnak.
Az utazással kapcsolatban: egyelőre nagy falatnak érzem, de nem adjuk fel :D
