egyszer az a baj hogy szövegesen kifejtem mert Teve a számszerűsített nyers példát kéri leírom aként akkor meg az sem jó mert szétszórt a mondanivalóm
ott van leírva minden 28625 -ban !!! mi kell ennél több ? mond s megadom de míg általánosságban írtok arról hogy mi nem világos vagy értelmezhetetlen addig nem tudok mit válaszolni
Szetszortad a gondolataidat, mar lassan keptelenseg osszeszedni. Mi a lenyege annak amit leirtal, tomoren? Ugy mond el, mintha idiotakkal beszelgetnel ;)
figyelek nem mondani szeretnék hanem kérdezni el tudod mondani mit nem értesz ? milyen adatra lenne még szükség hogy világos legyen? mi az ami ennyire "misztikussá" teszi nektek ezt a kérdést ? melyik mondat amelyikkel nem bírsz értelmezésileg megbírkozni ?
Ha fordításról lenne szó, akkor természetesen ugyanazok a képletek kellene szerepeljenek... esetünkben viszont a magyar változat jobb mint az angol: például ott egyáltalán nem foglalkoznak a w<c (a hullámsebesség kisebb mint a fénysebesség) esettel.
"Ez borzasztóan "Gézoo"-s megfogalmazás" szerintem meg "Gezoo" -s felfogás :)
"ugyanez magyarul:" mi az hogy ugyanez magyarul ? :D nem leírtam magyarul hogy nem kérdeztem semmi ilyet : "mikor és hol találkozik a mozgó iker a bólyával a saját rendszerében, illetve az álló iker szerint."
elösször csak egy szöveges feladatot vázoltam melynek nem számtani hanem arányviszonyítási válasz a lényege nemértetted. erre még azt mondom oké. kérted hogy számszerűsítve adjam meg megadtam minden adatot számszerűsítve rendszerhezkötve, minden lényeges mozzanatot, mindent amit kell világosan ahogy elő van írva az hogy ez sem segít rajtad s mindig az "magyar" fordításon gondolkozol s mindig ugy sikerül lefordítanod amiről leírtam hogy nem az, háááááát......
VALAKI PLS. olvassa el a 28625 -os példát s vagy Tevének magyarázza el vagy nekem hogy mi nem érthető benne THX
Csak egy kérdés. Miért nem ugyanazokat a formulákat használod, ami az angol nyelvű szócikkben van? Nem kéne minél jobban hasonlítania egymáshoz a két verziónak? Csak kérdezem, nem szemrehányás.
Persze lehet, hogy a kérdés értelme a következő: Adott két viszonyítási rendszer, K és K', K' K-hoz képest 0.8c sebességgel halad '+X' irányba. K szerint egy bizonyos foton egységnyi idő alatt egységnyi távolságra jutott, szintén '+X' irányban. És K' szerint? A Lorentz-trasnyformációt alkalmazva az jön ki, hogy 1/3 időegység alatt 1/3 távolságegységet haladt a foton.
"kérdés hogy az R rendszer bolyánál levő megfigyelője milyen adatokat fog felírni a foton detektálásakor R' rendszer épp helyileg ott levő megfigyelőjéről
Ez borzasztóan "Gézoo"-s megfogalmazás... ugyanez magyarul: mikor és hol találkozik a mozgó iker a bólyával a saját rendszerében, illetve az álló iker szerint.
Az utóbbi kérdés tiszta: t=1.25, x=1 Az előbbi attól függ, hogy a fékezés előtt vagy után nézzük; ha előtt akkor t=0.75, x=0.6, ha után akkor t=0.75, l=1.
A gyorsulás nem okozhatja az idődiletációt mert az idő különbség a sebesség különbségtől függ , és az utazás nagyságától.
A gyorsulás másban játszik szerepet , megváltoztatja a mozgó rendszer tehetetlen tömegét a benne fellelhető részecskék szóval mindennek ami mozog a tehetetlensége nől meg . A klaszikus fizikából tanultad bizonyára ez mitt jelent .
Erre a jelenségre a legjobb bemutató eszköz a "bugócsiga" .
A specrel allitasat a szimmetriarol egyfelekeppen lehetne kiserletileg alatamasztani. Kell ket atomora, ezeket fel kell vinni az urallomasra, vagy repulore. Az egyiket le kell juttatni a Foldre, majd vissza a parjahoz, ami a Foldhoz kepest nagy sebesseggel mozog. Ha ekkor is egyezik a meresi eredmeny a specrel joslataval, akkor nincs tovabbi kerdes. Akkor a specrel a valosag legjobb leirasa. De ameddig mindig a referencia ora a Foldon marad, addig csak felig van tesztelve az idodilatacio. Ekkor meg lehetseges hogy a gravitacios mezo az amiben a feny c-vel terjed.
tényleg ilyen nehéz válaszolni arra amit kérdezek ? :D
nincs találkozás egyik iker részéről sem a bólyával nincs ilyen kérdés hogymennyi idő mulva ér oda nincs ilyen kérdés hogy mennyinek méri az adott távolságot
"kérdés hogy az R rendszer bolyánál levő megfigyelője milyen adatokat fog felírni a foton detektálásakor R' rendszer épp helyileg ott levő megfigyelőjéről
tippek pl R' rendszer megfigyelője bediktálta koordinátája R'x' = 180ekm v. 300ekm v. 500ekm .......... vagy valami ideje R'x't' = 1 sec v. 0,6 sec v. ..... vagy valami"
ezt ha megszakadok se tudom egyértelműbben leírni mivel szerintem nem lehet
kérek egy koordinátaértéket és egy időértéket R' rendszerből saját idővel és saját koordinátákkal a bólya, foton, R rendszer megfigyelője és R' rendszer megfigyelőjének 4 es koincindenciájáról
Az álló iker szerint: ő maga áll A(t,0) a bólya tőle egységnyi távolságra van B(t,1) a másik iker 0.8c-vel haladva 1.25 idő alatt jut el egységnyi távolságra C(t,0.8t)
A mozgó iker szerint a távolság 0.6 egység, a bólya 0.8c sebességgel közeledik felé, 0.75 idő múlva találkoznak.
Tehát az első iker szerint a második ikernek lelassult az órája: a találkozáskor 1.25 helyett csak 0.75-öt mutat. A második iker szerint a Föld-bólya távolság először 1 volt, azután hirtelen 0.6 lett, végül ismét 1-re nőtt.
"Szertinted miert?" miért kellene hogy legyen ? a fordulás sr szerint szemléljük ennél fogva maga a dilatáció mértéke nem változik csupán az egyidejűség vált irányt s a távoli órák aszinkronitási értéke vált előjelet
akkor még egy utolsó próba hogy ne csak szöveges legyen a feladat :) adott 2 rendszer melyek mindegyik pontján megfigyelők állnak adott egy ikerpár egyik az egyik másik a másik rendszerben a 2 rendszerben a rendszereikben mozdulatlanul álló ikrek helyzete határozza meg a koordinátaorigókat
1 esemény a két iker egymás melett áll s 0 a 2 rendszer relav sebessége adott egy bólya 1 fénymásodpercnyire tőlük +x irányban az ikerpár fotont bocsátanak ki a bólya felé (Rt=R't'=0)
2 esemény Rt=R't'=0,999 sec nél R' rendszer 0,8c re gyorsul/vált (sr hez híven végtelen gyorsulással)
3 esemény Rt= 1 secnél R rendszer ben a bolyánál álló megfigyelő detektálja a beérkező fotont. mondjuk neki hogy jegyezze föl az épp koincidenciában ("melette" levő) R' rendszer megfigyelőjének saját koordinátáját és saját idéejét (tehát amit R' rendszerről bediktál helyileg a bolyánál a foton észlelésekor R rendszer bolyánál álló megfigyelője részére)
kérdés hogy az R rendszer bolyánál levő megfigyelője milyen adatokat fog felírni a foton detektálásakor R' rendszer épp helyileg ott levő megfigyelőjéről
tippek pl R' rendszer megfigyelője bediktálta koordinátája R'x' = 180ekm v. 300ekm v. 500ekm .......... vagy valami ideje R'x't' = 1 sec v. 0,6 sec v. ..... vagy valami
Így van. Az idődilatációt egyszerű kiszámítani. Teljesen mindegy, hogy oda vagy vissza megy az űrhajó, a két út során a dilatáció értéke ugyanakkora. Az iker visszatérésekor pedig az oda-vissza út során a két út számtani összege az idődilatáció. A fordulás nincs hatással az idődilatáció számértékére.
Persze el lehet bonyolítani, ha ugrabugrálunk az inerciarendszerek között. :-)
Termeszetesen ez a latszat kepes valosagos erot letrehozni, lasd az aramjarta vezetek koruli magneses teret. Az elektron attol fuggoen, hogy a vezetekhez kepest milyen iranyba halad, mas es mas iranyu eroket kap a vezetektol. Van olyan IR, ahonnan a vezetek negativnak latszik, van ahonnan pozitivnak. Ha egy semleges rendszerbol szemleljuk ezt az erot, akkor nevezzuk magneses eronek. Pedig elektromos ero, csak egy masik , hozzank kepest mozgo IR ben.
Az igazi kerdes az idodilatacio. Mert aki elott eloben elvegeztek a kiserletet, az nem fogja mondani, hogy az csak latszat. A gyorsulas szep magyarazat lenne ra, de az hogy csinal ilyet? Fordulasnal beragad az orarugo? :)
Én is ha egy kicsit mélyebbre akarom beleásni magamat a miértekbe, és nem elégedek meg azzal, hogy a téridőnek ez a tulajdonsága és kész, akkor a v/c=cosa sajátosságain tünődök el.
Különösen akkor izgalmas ez a képlet, ha nemcsak a fény látványán, hanem az elektrodinamikán is elgondolkozik az ember.
Ha valakinek nem lenne vilagos: a 4.8 fenyev a kozepso abrarol olvashato le, az urhajos fordulasanal a Fold tavolsaga. Nade milyen esemeny van ott? Lenyegtelen a fordulas szempontjabol. Csak az egyidejuseg szemszogebol szamit, es csak addig, ameddig az urhajo tartja a 0.8c sebesseget.
Naszoval. Nezzuk, mi is az a 4.8 fenyev amirol olyan batran allitjak a szakertok hogy az a Fold realis tavolsaga az utazo szerint. Az abrarol nagyon jol leolvashato, hogy ez a tavolsag az egyidejuseg szempontjabol 'valos' tavolsag. DE a Fold a fordulaskor nem ennyire van hanem 8 fenyevre. Allitsuk meg az urhajost, es ekkor tisztan latszani fog. Ha a Fold fele ismet elkezd gyorsulni, akkor a LATVANY messzebbre fog ugrani. Miert? http://en.wikipedia.org/wiki/Image%3AXYCoordinates.gif Ezen az abran jol latszik hogy miert. Az oldalrol jovo feny elolrol 45 fokbol fog jonni kozel 0.8 0.9c nel. Az elolrol erkezo fenysugarakkal ha haromszogelunk, akkor messzebbnek fogjuk a tavolsagot becsulni, mint a hatulrol erkezokkel. A relativitas kepletei a feny eme furcsa viselkesdeset irja le. Se tobbet se kevesebbet. Es igen, elugrik a Fold az utazo szerint fordulaskor ahogy ibot4 abraja ezt bemutatja, de ez csak latszat. Ha fordulaskor megall a Foldhoz kepest, akkor 8 fenzevnyire fogja latni azt. Mellekesen, latszik hogy magat a Foldet a ket evvel az indulas utani allapotaba fogja latni minden rendszerbol.
Egyszerűen annyit kell írnod, hogy: "a gyorsabb űrhajó szerint a lassabb űrhajó pályája az x=At+B képlettel fejezhető ki" (persze neked kellene kiszámolnod, hogy mennyi A és B).
