A hőszigetelésen nyugvó aljzatbetonba is tegyél vashálót. A szigetelés , tapasztalatom szerint tömörödik/zsugorodik az első években, ahol nagyobb a terhelés ott jobban, a vas segít, hogy ne repedjen össze a betonod.
Szuterenben van egy garazs, ami nem igazan hasznalhato, igy meg szeretnem szuntetni a garazs funkciojat. A lejaro a garazshoz rogton az utcai keritesnel kezdodik. Szerintetek tervezo es engedelykoteles-e a garazsajto befalazasa es a lejaro feltoltese?
A kettő közül minimum az egyikbe kell. Attól függ. hogy hol mennek a víz, gáz stb. csövek. Igazából ez dönti el a helyes ráteg sorrendet. A vasbeton lemez legalább 15 cm vtg. legyen. ilyen kis területen nem kell sok beton, úgyhogy inkább 20 cm a jó, de mind a kettő alsó-fölső vasalással ha rendeset akarsz. Egysoros vasalás nem sokat ér, mert nagyon kicsi a belső erők karja.
A sávalapom 100 cm mély, +50 cm sóderágyon. Így aztán 30 cm mélyre közvetlenül az alap mellett is le mernék ásni ásni. Viszont a drénezésnek csak rendszerben látom értelmét.
Hőszigetelés topik olvasgatása javasolt szigetelés ügyében, majd minden kérdésedre választ találsz.
1. Ablak beépítéséről mostanában többször is volt szó, jó kis ábrákkal. Ha nem akarod, hogy kilógjon a redőny a szigetelés síkjából, akkor abból kell visszaszámolnod az ablak helyét, ha nem elég vastag az eps. Talán 14cm a legvékonyabb redőnytok, amit láttam. Vagy lehet vakolható, ha elfér. Lehet az ablak köré plusz szigetelést tenni amolyan díszként, ami segíthet.
2. Lábazati szigetelést elvileg a padlószint alá 50-60cm-el érdemes levinni. Aszfaltjárdát is fel lehet vágni, még könnyebb, mint a betont. :) Konvektor után maradt lyukat meg egyszerűen befalazod, mi mást lehetne vele tenni?
4. Szerintem nem olyan nagy gond a feljáró szigetelése. Többen is úgy csináltuk, hogy a meglévő ajtó fölé egy elcsúsztatható szigetelést tettünk, ami persze össze van hozva a padlás szigeteléssel, ennél olcsóbb megoldás szerintem nincs.
"4, padlásfeljáró. Olvastam, hogy valakinek komoly gondja volt a feljáró okozta hőhíddal. Ha kamrában van, ahol alapból nincs fűtés, és hűvösebb, akkor is gond lehet?"
Attól függ, hány fok van a kamrában, mekkora a relatív páratartalom, és ehhez képest hány fokos az a felület, amelynél nem biztosított a folyamatos légmozgás, szellőzés.
Ezzel a táblázattal könnyen megállapítható, hogy van-e esélye a páralecsapodásnak.
A piros vonallal jelzett példában: 20 fokos hőmérséklet és 60%-os relatív páratartalom mellett egy 12 fokos felületen már lecsapódik a pára. Ha ez a kritikus hőmérséklet-különbség napokig vagy tovább fennáll, vagy ha a felület nem tud kiszellőzni, akkor ott megtelepszik a penész.
De ha szinte a talajszintről indítod a fal melett a lejtést, és mondjuk 80 centiig a faltól lemész 30cm mélyre, és ott lesz a dréncső, abból mi baja lehet az alapnak? Ez nem leásás, ráadásul nem is az alap melett.
Köszi! Igen, dréncső alkalmazásával nekem is könnyebb lenne a dolgom. De azt javasolták, hogy a háztól legalább 1 méterre ássak, tehát közvetlenül az alap mellé nem tudnám elhelyezni a dréncsövet. A másik probléma, hogy a sávalapon nincs felületszivárgó, sem egyéb vízszigetelés, ráadásul utólag nehéz is lenne szigetelni, mivel egyenetlen a felülete.
Szeretek alaposan utánajárni mindennek, ami néha persze már engem is idegesít. :-) Ha lenne egy egységes követendő irányvonal, akkor egyszerűbb lenne a dolgom, így azonban... Nálunk elég hitvány jellegű a talaj. Főleg igaz ez akkor, ha ritkább a növényzet, vagy túl rövidre van vágva a fű: egy nagyobb, intenzívebb esőzés során ilyenkor a felső 5-10 centiméteren "fogkrém-szerűvé" áll össze a föld. és szó szerint beleragad, elsüllyed az ember cipője. Az utcán lévő járda egyszerű 40x40-es járdalapokból áll, ami közvetlenül a tömörített földre lett terítve. Június-júliusban a hirtelen nagy mennyiségű csapadék következtében a járdalapok alatt teljesen átázott a föld. Ha rááltam, a lapok ide-oda billegtek. Aztán amikor a rá következő napokban újra jött a napsütéses kánikula, a füvesített talaj gyorsan kiszáradt, viszont a járdalapok alatt továbbra is nedves maradt a föld. Emiatt gondolom, hogy van némi valóságtartalma annak, amit egyesek a talaj szellőzéséről állítanak. Okosabbak ezért azt javasolták, hogy ha járdát készítek, akkor nagyszemű kavicsot terítsek alá. Alapvetően én is a járdalapban gondolkodom, ha szükségessé válik a járdaszakasz kiépítése. Mégpedig pont azért, amit Te is írtál róla (utólagos szigetelés vagy javítási munkák során könnyebb felszedni). Amúgy valószínűleg soha nem járnék rajta, mint ahogy eddig sem közvetlenül a ház mellett járkáltam.
Sok a szabadidőm, olvasgatok :D így lenne pá kérdésem is, úgy össze-vissza kategória, hogy is mennek a dolgok.
1, ablak. Oké, kitesszük a falsíkra. Mi lesz a redőnnyel? Mert ugye a legtöbb ember szeretne redőnyt is... a fal szigetelését a redőny keretére húzzuk rá? Tehát akkor ne is a fal síkjában legyen az ablak? Hogy működik a szakszerű beépítés? Vannak vékonyított redőnytokok, hogy annyit ne lógjon ki? Gondolom ha van, drágább, mint a hagyományos :D párkány alá és fölé kell valami, vagy mehet rá az ablak, és alá a tégla+ragasztó?
2, lábazat szigetelés. A padlószint alá vigyük le? Mi történik, ha nincs előkert, és a ház fala rögtön egy aszfaltjárdával találkozik? Ha szerencsénk van, és magasan van a padlószint, tegyük rá a szigetelést a járdára? Konvektor kivezetőjével mit csináljunk? Szimplán próbáljuk befalazni, vagy hogy megy a feleslegessé vált lyuk eltüntetése?
3, pince szigetelése. Alulról, máshogy nem megy. És oldalról? Ha netán beázik, áshatunk jó mélyre? Ha a belmagasságok szeretnénk hobbit szintről emberire növelni, leásunk az alapig, eddig tiszta. És ha még lejjebb kéne ásni? Lehetséges? Alulról víz ellen szokás ilyenkor szigetelni?
4, padlásfeljáró. Olvastam, hogy valakinek komoly gondja volt a feljáró okozta hőhíddal. Ha kamrában van, ahol alapból nincs fűtés, és hűvösebb, akkor is gond lehet?
Én kavicságyat szerettem volna, így a következőt csináltam:
80cm szélességben kiástam a fal mellett, ennyire került a szegélykő, de nem betonoztam, csak sóderágyra állítottam. Ennek a fal felőli oldalára tettem be a dréncsövet, kicsit méllyebbre. A fal és a szegélykő között lejtőt képeztem, erre teljes szélességben drénlemez került, majd erre a kavicsos feltöltés. A lábazat előtt van egy előtétfal élére állított kisméretű téglából, tavaly óta (mióta megcsináltam ezt a drénezést) nem látok rajta igazán nedvesedést, csak ha odaver az eső, de azzal nincs mit tenni, azt majd a lábazati vakolat levezeti.
Egyesek szerint elengedhetetlen a legalább 60-70 centis járdaszélesség,
Ez ok, DE jarnal arra egyaltalan napi rendszeressegel ?
mások szerint viszont így nem tud kiszellőzni a talaj,
Oszt annak minek 'szelloznie' ? A haz alatt milyen lehet szegeny talaj .... ?
En a nem jaros oldalon az autobejaro oldalan , leraktam sima 40x40-es betonlappal a fal mellett. /a faltol 70 cm-re ott a betonsav a kocsi kierekenek/
Ez ot eve volt...gondoltam atmenetileg , meg utban is volt a jardalap, meg betonozni se volt kedvem...
DE ez jost pont jol jon , mert nemsoka fel kell szedni, mert a meglavo labazati.fali hoszigre rajon meg1 reteg...utanna visszarakom....atmenetileg a kovetkezo 10 evre ! :-)
Én ezt így tudnám elképzelni: a lábazatnál vízzáró habarccsal holker kialakítása, a sávalap mellett K szegélykő, a kacskaringós széleket pedig réskitöltő habarccsal lehetne eltüntetni.
A kivitelezéssel ilyen formában nem is lenne gond, a kérdés viszont továbbra is nyitott: kell-e a járda, vagy elég ez a keskeny, 20-25 centis sáv, mellette pedig a füvesített talaj?
Egyesek szerint elengedhetetlen a legalább 60-70 centis járdaszélesség, mások szerint viszont így nem tud kiszellőzni a talaj, és ha a sávlap oldalán nincs felületszivárgó lemez, akkor nincs sok értelme. Mi ebből az igaz?
Igen, a kérdés lehetne az is, hogy mindenképp szükséges-e a járda, vagy szóba jöhet a megfelelően tömörített talaj, sűrűn füvesítve?
Illetve ha beton, térkő, vagy egyéb járdaszakasz épülne, akkor hogyan lehetne esztétikusan megoldani a kacskaringós sávalappal történő vízzáró csatlakozást?
Ha jól értem. akkor a kérdés az, hogy kell-e járda. Beton járdát úgy kell megcsinálni, hogy kis szakaszokra bontva kell dilatáltatni és akkor nem kell sokat föltörni.
Ház körüli járda kialakításában kérném a segítségeteket. Ami jelenleg a legnagyobb fejtörést okozza, hogy milyen anyagot válasszak, illetve hogy mindezt hogyan kivitelezzük. Sajnos a sávalapom pont a talajszintig ér, és a tré földmunkának köszönhetően "kacsakaringós" a beton széle. A sávalap oldala "csupasz", nincs se drénlemezzel, se egyéb más szigeteléssel ellátva.
Néhányan azon a véleményen vannak, hogy ha adott egy legalább 70-80 centire túlnyúló tető. és a tetőről összegyűlő csapadékvíz elvezetése biztosított, akkor a legegyszerűbb választás a sűrűn befüvesített talaj (így az könnyebben ki tud szellőzni, a fű gyökérzete pedig segít a "vízelvezetésben". Ez nekem szimpatikus lenne, csak nem tudom, hogy tényleg megfelel-e az elvárásoknal. Kérdés, hogy ha karbantartott is a terület, mi lesz, ha megint rövid idő alatt olyan óriási mennyiségű csapadék hullik le, mint pár hónapja?
Aztán ott van a mosott kulé vagy egyéb kavicságy, amit valamilyen szegélykővel támasztanak meg. Több helyen láttam ilyen megoldást, méghozzá úgy, hogy nem volt alatta drénezve, csak egy tömörített föld volt kb. 10 centi kavicsággyal. Ezt az ötletet én inkább elvetném, mert szerintem ennek semmi értelme; ráadásul a szegélykő csak ront a helyzeten, hiszen megáll előtte a csapadék. Dréncsövet meg nem tudok közvetlenül a sávalap mellett fektetni, mivel a kiásott talaj elég nagy rizikófaktor. Szóval a kavicságy részemről elvetve.
Betonozni sem igazán szeretnék, mert ha valamilyen utólagos javítás vagy szigetelés jönne számításba (víz-, gázvezeték, szennyvízcső hozzáférés, esetleg sávalap szigetelés), akkor a betont fel kellene törni, majd újra betonozni. Meg őszintén szólva, eleve nem is tetszik a "nyers" beton felület.
Tehát elsősorban valamilyen mobilis (könnyen bontható), de hatékony megoldást keresek
Szóba jöhetne még a járdalap, a térkő, farönkből vagy rönkszeletekből épült járda. Viszont nem tudom, hogy hogyan lehetne illeszteni a kesze-kusza sávalap mellé, illetve a réseket hogyan lehetne vízmentessé tenni.
Esetleg valakinek valami más ötlet? Vagy jobb lenne az egyszerű füvesítés?
Valami ilyesmire gondoltam én is, azt nem tudtam mivel rögzítsem a lemezeket egymáshoz. Popszegecs? Na, olyat se csináltam még, bár tudom miről van szó. Én csak arra gondoltam, hogy az L alumíniumot betolom a cserepek alá (hogy ne kelljen felszedni, csak kicsit megemelni), aztán majd a sziló megfogja. Max. nyomok alá még valami ragasztót is, ha a sziló nem elég.
A cserepeket nem gondoltam leszedni, de a szélesebb vápa nem rossz ötlet! Ha jól emlékszem, ezek festett alumínium lemezek és itt hajtogatta össze a bádogos. Lehet, hogy jobb lenne őt visszahívni (akár garanciában is, mert 3 éve készült a tető), de kétlem, hogy idejönne, a számlát is azóta hozza...
