Nem tartozik szorosan az eszmefuttatáshoz, de (azt olvastam valahol, hogy) a XX. sz.-i USA-beli felhőkarcoló-építkezéseknél előszeretettel használtak indiánokat. Tériszony, szél, hideg nem fájt nekik. Vagy fájt, szó nélkül tűrték.
Vagy esetleg voltak olyan háborúk, amik kimaradtak Dee Brown könyvéből?
Bocsánat, én a könyv előszavából úgy értelmezem, hogy Dee Brown nem akart leltárt írni. Őt az indiánok megnyilatkozásai érdekelték, ahogy az indiánok látták a dolgokat, a világot. Ezért nem írt előbbi időszakokról ("az első kézből származó indián megnyilatkozások legazdagabb forrását azok a jegyzőkönyvek...; A XIX. század második felében... ...mindig ott ült az írnok is; ...az 1870-es években... ...azt követelték már, hadd jelölhessék ki maguk a tolmácsot és az írnokot; stb).
Így némi túlzással azt is lehetne mondani, hogy kiválasztott 17 beszédrészletet, ami megfogta, s a könyvben a 17 fejezet elején (közben) megadott pár sor a lényeg, és a többi a háttér, hogy értsék a népek.
Egyértelmű, hogy az utóbbit, mert Missouri tagállamban 1868-ban már régen béke honolt. Ezeknek a nagy része egyébként Kansasban és Nebraskában történt meg, a Dog Soldiers-nek "köszöhetően", ahhoz az Éberhard által említett sziúknak igen kevés köze volt (legfeljebb csak Pawnee Killer déli oglaláinak és néhány kisebb brule csoportnak).
Megjegyzem, ugyanabban az évben volt Washita is... Ott egyszerre sikerült kb. ugyanennyi áldozatot összehozni a US Army-nak. Tudom, persze, az csak a "jogos felháborodás" volt.
Jut eszembe, bocsánat, a visszaemlékezések szerint ez nem a westernfilmek szekérkaravánja volt, hanem, mivel favágás volt a cél, a szekerek teknője (box) le volt kapva, hogy a négy kerék + tengelyek segítségével jól lehessen fát cígelni. A teknők állandóra le voltak rakva a táborban, ovális formában, az aljukra, és az oldalukra lőréseket vágtak már előre. Eze felül azt mondja a résztvevő, hogy a lőrések mellett 2 rétegben kukoricászsákokat halmoztak fel, ami a szekérdeszkával együtt elég biztosan megfogta a lövedékeket. Szóval azért itt az előkészületek számosak voltak.
Bocsánat, Brady és mások szerint Elliott őrnagy nem utóvéd volt, hanem 15 emberrel menekülő indiánokat üldözött, mikor ez hirtelen rossz ötletté vált.
Custer valóban sörgősen elhagyta a környéket, de úgy kezdte, hogy az indiánok irányába vonult, röviden szikráztak is, majd amikor az indiánok gyanakodni kezdtek, hogy emögött van valami, és elmenekültek, indult el Custer is haza.
Az biztos, hogy a fehérek csináltak megélhetési módot a skalpolás nemes szokásából, amikor fizetni kezdtek a begyűjtött ellenséges skalpokért. 1688-ban a francia-kanadaiak kezdték, aztán 1693-tól már a britek is fizettek a francia skalpokért. Később aztán ez visszaütött: a függetlenségi háború idején rengeteg amerikai gyarmatos akkor fordult el a britektől, amikor 1777-ben brit zsoldban indiánok megskalpoltak egy Jane McCrea nevű lányt. A spanyol-mexikóiak is szép pénzt fizettek az apacs skalpokért. Sokszor fogadtak fel amerikai skalpvadászokat, akik viszont nem ritkán békés, földművelő indiánokat, sőt mexikói parasztokat gyilkoltak meg a harcias és veszélyes apacsok helyett, úgyhogy a mexikói hivatalos szervek saját állampolgáraik skalpjaiért fizettek szép pénzt ezeknek a gátlástalan mészárosoknak.
Bizony, és általában a befogadottak nem igazán vágytak vissza a "civilizált"világba. Egyébként én a pauni-sziú háborúkkal kapcsolatban hallottam lefejezésekről. Tényleg nem akarok ezeken lovagolni,csak mint mondtam tiszta képet szeretnék kapni. Akár hogy is, a fehér civilizáció gonoszságait biztosan nem tudták felül múlni !
Hát, ebben én nem vagyok annyira otthon, de az biztos, hogy az irokézek, huronok, apacsok, komancsok és néhány algonkin törzs kezébe kerülni nem volt egy leányálom.
De azért nem csak kínozták a foglyokat, nagyon gyakori volt, hogy adoptálták, beolvasztották őket a sajátjaik közé.
"A legyőzött ellenség megkínzása,csonkítások, skalpolás,vmint ellenséges törzsek asszonyainak,gyerekeinek lemészárlása szokás volt az első hódítók beérkezése előtt is ?"
A skalpolás már szokásban volt az európaiak beérkezése előtt is, erre régészeti bizonyítékok is vannak.
Arra lettem volna kíváncsi,hogy csak bizonyos törzsekre voltak e jellemzőek az általam említett szokások,vagy megszokott jelenség volt-----a háborúskodás velejárója ? Szóval,ha lehetne bővebben,csak,hogy teljes képem legyen...
Sziasztok.Mit tudtok az indiánok kegyetlenkedéseiről ?A legyőzött ellenség megkínzása,csonkítások, skalpolás,vmint ellenséges törzsek asszonyainak,gyerekeinek lemészárlása szokás volt az első hódítók beérkezése előtt is ?Ez némi képen ellent mond annak a képnek és mély rokonszenvnek ,amely bennem kialakult életmódjuk és ősi kultúrájuk iránt...
Én most kimondottan a közép-nyugati részre gondoltam, tehát a Minnesota-erdővidék, a Missouri-völgy és a Kelet-Kansas állandó falvait vetettem össze a nomád bölényvadász falvakkal. Tehát, akik választhattak, hogy miből élnek.
Igen, csak annak kb. 2/3 Dél-Amerikáról szól! Ha így nézzük, akkor igen, alaposabb munka, mivel az egész Amerikával (észak, dél) foglalkozik, az ősi kultúrák pedig csak Észak-Amerikával.
Kössz az ajánlást főnök,megpróbálom beszerezni.Egyébként szerintem a Hudson vándora című kisregény és A fekete köpeny c.film történetei és leírásai sem rugaszkodtak el túlzottan a valóságtól,de mégsem szakirodalmak.
A keleti erdővidék nemzetségeiről ,törzseiről szinte semmilyen szakirodalmat nem ismerek.Kis túlzással Cooper- szintű ismereteim vannak róluk.Igaz a Viasat Historyn volt egy sorozat/törzsfőnökök/ ami némiképp felhomályosított ,egyébként : that's all... Látom Wolfgar-főnök Te nagyon" vágod"----tudsz valamit ajánlani ?
A száraz és félszáraz nyugati pusztaságokon a lovas bölényvadász életmód valóban népességnövekedést eredményezett, de a nedves, csapadékosabb keleti erdővidéken a földművelő életforma volt az, amelyik messze a legmagasabb népsűrűséget eredményezte.
Sokkal nagyobbat, mint amit a lovas bölényvadász életforma valaha is adhatott.
Az megint más kérdés, hogy a XVI-XVII. századi nagy járványok a keleti földműves kultúrákban is a népesség drasztikus csökkenését eredményezték.
Becslések szerint átlagosan 60-80 %-os volt a népességcsökkenés ebben a kulturális zónában még a tényleges gyarmatosítás megkezdése előtt...
Mondjuk, azért gyakran előfordult az is, hogy kereskedtek és bölényhúst és -bőrt adtak cserébe kukoricáért.
Egyébként, a lovas bölényvadász kultúra azért nagyfokú népességnövekedéssel járt, tehát egy sikeres stratégiának tűnt. Azért is váltott sok korábban földműveléssel, gyűjtögetéssel foglalkozó nép át rá.
