Szerintem kb. 100 év múlva Magyarországon lesz kb. 20 ember, aki tud majd hordót készíteni vagy kosarat fonni. És ha nem pont ezt a 20-at fogod megkérdezni, akkor a többi csak szétrakja a karját, hogy fogalma sincs. Mindez úgy, hogy 100 évvel ezelőtt a lakosság nagyrésze ha nem is tudta csinálni, de el tudta volna mesélni, hogy hogyan történik. 100 év múlva kihalnak a minták...
A másik: eleve titkos infokat nem fog tudni "bárki, akit megkérdezel". Ahogy a középkori vallási iratok tartalmát, pláne nem az ihletését-eredetét nem kötötték közember orrára, úgy ezt sem. Márpedig a tervezés-építés valószínűleg egy kiválasztott kaszté lehetett, épp úgy, mint a többi civilizációban.
Mondjuk nekem konkrétan az egész közép-amerikai civilizációk kialakulása és pusztulása érdekes és misztikus, de még nagyon kevés az infom... Ha szereted az ezotériát, akkor érdemes Sitchin elméletét elolvasni, ha jól emlékszem kitér a közép-amerikai civilizációkra.
A sumér városok tudtommal elég fejlettek voltak, városszervezés, csatornázás, stb. megvolt náluk is. A tudás és a tudás átadása valószínűleg magasabb szintű volt, mint pl. a középkor Európájában.
Amúgy legszívesebben a sumer városállamokat nézném meg, de nem lenne ellenemre a korai Hellász sem ;)
Ezékiel templomának rekonstrukciója valóban ipari létesítménynek hat, de:
- egyrészt a leírásnak megfelelően próbálták rekonstruálni az építményt. Volt néhány nyitott kérdés, mert vagy nem minden méret lett megadva vagy nem mindig egyértelmű, de ha elolvasod a könyvet, láthatod, hogy mennyire igyekeztek az egyes részegységeket a lehető legpontosabban modellezni. Ne úgy képzeld, hogy leírta Ezékiel, hogy volt egy bástya az egyik sarokban, hanem az aprólékos leírásnak megfelelően próbálták összerakni a tervrajzot. Csak egy kis részlet, bár gondolom ismered a leírást:
"Ezután elment a keletre néző kapuhoz, és fölment a lépcsőin. Megmérte a kapu küszöbét: egy nád széles volt; és a másik küszöböt: ez is egy nád széles volt. 7 Mindegyik őrszobai egy nád hosszú és egy nád széles volt, és az őrszobák között 5 könyök volt. A kapu küszöbe egynádnyi volt a kapu előcsarnoka mellett, mely befelé nézett.8 Megmérte a kapu előcsarnokát, mely befelé nézett: egynádnyi volt. 9 Majd megmérte a kapu előcsarnokát: nyolckönyöknyi volt; és az oldalpilléreit: kétkönyöknyiek voltak. A kapu előcsarnoka a befelé néző oldalon volt.10 A keleti kapu mindkét oldalán 3-3 őrszoba volt. Mind a három azonos méretű volt, és az oldalpillérek is azonos méretűek voltak mindkét oldalon."
- másrészt ő nem beszél díszítésről, felesleges sallangokról. Tehát nem a rajzoló hagyta le, hanem a "szemtanú" nem mesélte el. Ennek bizonyára oka van. Ahogy annak is, hogy a templom nem hasonlít az akkori templomokra, másrészt pedig valamiért fontos a kívánt alaprajz és méretezés. Oka van, nem öncélú.
Felettébb érdekes, de az idén még senki sem jött, hogy megfejtette, hogyan épült a Nagy Piramis?!? Vagy csak én siklottam el felette?
Persze, engem brutál nem érdekel, hogyan épült (gondolom egyik követ tették a másikra, vagy ez túl egyszerű, túl triviális, nem elég misztikus?). Úgyhogy lehet nem vettem észre a hírt.
Hogy miért ezt a piramis csesztetik, az nem világos. Mondjuk még van az évből pár hónap...
2. nem volt írásuk, így csak szóbeli hagyomány lehetett volna
3. a Lánchid csak 170-180 éve épült, mégsem emlékszem már rá, hogyan építették
4. a gótikus székesegyházak több építési megoldására sem emlékszik már senki, mivel nem készültek építési naplók
5. a spanyol krónikások pont olyanokat kérdeztek, akik semmit nem tudtak róla, vagy összevissza beszéltek démonokról és óriásokról
6. voltak, akik tudták hogy épült, hiszen egy államban, mint amilyen az inka volt, valamiféle építőcéhek voltak ilyen munkával állandóan megbízva (akár más államokban). De őket, meg nem kérdezték az írástudó spanyol krónikások
7. nem a kecsuák/aymarák építették
8. a görögök, egyiptomiak, rómaiak emelte nagyobb épületekről a későbbi falusi, sokszor más etnikumú lakosság azt hitte, az óriások művei
9. mindenki tudta, de szándékosan nem mondták el a spanyoloknak
10. Végül: ha minden nagy építményhez, kezdve Baalbektől a Nagy Piramisig és Theodorik síremlékéig, odarendeltek volna az építésénél egy történetírót, és ezek fenn is maradnak, ma nem kellene találgatni, és rejtélyek sem lennének... (de akkor meg miről beszélgetnénk?).
A jelenlegi hivatalos magyarázatok szerint X és Y inka építette Machu Pichut, Ollantaytambot meg a többi hatalamas inka erődöt és építményt. Hogy hogyan épültek, milyen technikával tervezték meg, milyen szerszámokat használtak, arról nem sokat tudunk.
A hivatalos álláspont szerint az ajmarák és kecsuák az inkák leszármazottai.
Az hogy lehet, hogy 400 év alatt teljesen elfelejtették, hogy hogyan, milyen módon és milyen szerszámokkal építették azokat a monumentális építményeket?
Ez még a tavalyi uborkaszezonnal jött. A szerző szintén megtalálta Atlantiszt és annak helyét:
Christos A. Djonis: Atlantis - The Find of a Lifetime (2021).
A könyv ajánlója sejtelmes, mert nem árulja el, hol is találta meg Atlantiszt: "Még soha nem volt olyan valódi felfedezés, ahol egy javasolt helyszín minden fizikai jellemzője megegyezett volna Platón Atlantiszról szóló leírásával. Még az eredeti Santorini-hipotézis sem tudott kellőképpen megfelelni az adott kritériumoknak... Többéves kiterjedt kutatás után, új régészeti bizonyítékokkal és a műholdas technológia segítségével Christos A. Djonis hitelesen feltárja, hogy Platón Atlantisz történetét egy valós őskori helyszínre alapozta, amely most 400 láb mélyen a víz alatt van. Most egy valódi felfedezéssel rendelkezünk, ahol minden fizikai jellemző, valamint Platón megadott kronológiája hibátlanul egyezik, és pontosan abban a sorrendben vannak, ahogyan Platón ábrázolta. Ráadásul a DNS és a régészeti bizonyítékok egy fejlett neolitikus civilizációról, amely elfoglalta az őskori, víz alá merült szigetet, i. e. 9600 körül, tovább erősítik a tökéletes forgatókönyvet."
Nos, a könyv jelentős része (az egész 160 oldal) azzal megy el, hogy miért nem jó megoldás a Santorini, a Fekete-tenget, a Katbay-öböl Indiában és hasonlók, mint Atlantisz-megfejtés. Amennyire megtudom állapítani, ez a Djonis teljesen amatőr az ókori történelemhez (saját bevallása szerint 2011 előtt nem is érdekelte Atlantisz), most meg lekörözve mindenkit, megoldotta az ügyet a kis dicsekvő görög... (még wikipedia szócikkekre is hivatkozik, ami gyakorlatilag "nem forrás", mintha erre fórumra hivatkozna, sőt, rosszabb, mert folyamatosan átírják a wikit, azaz változik a szövege).
Szóval a tökéletes egyezés a Kükládokban lenne, Krétától északra és a török partoktól keletre. Itt volt ez az okoska szerint Atlantisz, amiből csak kisebb szigetek maradtak. A könyv végén még durcizik is, mert állítása szerint a NG nem forgatott vele Atlantiszról egy sorozatot, mert túl tudományosnak ítélték a teóriáját (bár ezt nem értem, hiszen az ilyen hollywoodi ízű NG ebből is tudott volna egy nagy hülyeséget kihozni). Djonis elképzelése, ami "tökéleset egyezés" a platóni beszámolóval:
Már lehet itt senkit nem érdekel ez a populista reklámfilm, csak amiatt érdemes megnézni, amit az egyiptológusok mondanak benne.
Érdekes beleolvasni a film alatti kommentárokba, főleg nők, unatkozó háziasszonyok ekézik az egyiptológusokat, mint "hülyéket"... Szánalmas!
Az hogy ősi szent építmények esetében kiszámítható az a mértékegység-rendszer, ami alapján tervezték, az bizonyos. Kezdve a megalitoktól, az egyiptomi piramisokon, babiloni zikkuratokon át az amerikai szent városokig. Fix mértékegységek nélkül ez nem megy.
Hogy a nagyobb szakrális építményéknél a méreteknek vannak szimbolikus, mágikus vagy naptári jelentései, az is bizonyos: kezdve az egyiptomi templomoknál vagy a totonák főváros, Tajin piramisához, aminek oldalain összesen 365 fülke van...
1 ó 18 perc körül van, hogy azt mondja a narrátor titokzatos bölcs "társa", hogy a piramis alapja köré és belé rajzolt kör kerülete egymásból kivonva ezt a számot adja: 299,79299, ami ördögi módon ("mutasd meg ezt egy fizikusnak" - mondja a bölcs, de minek ehhez fizikus?) hasonló a 299,792458 millió méterhez, amit a fény egy mperc alatt megtesz!
Egyébként több piramidológus (Davison vagy Noetling) is úgy gondolta, hogy az Nagy Piramis építői beleépítették a piramisba a fénysebesség értékét (ami majdnem 300 millió m/s).
Viszont teljesen bizonyos, hogy az egyiptomiak építették, s nem a zsidók, marslakók, óriások vagy Noé és Thot titokzatos népe. Ráadásul szinte minden más méretet az építők által használt ún. szent könyök (63,56 cm) ill. az egyiptomi királyi könyök (52,3 cm) alapján számítgattak ki a piramidológusok. Hiszen az egyiptomiak egyszerűen nem használták a francia métert (az 1800 körül megalkotott métert). Most akkor miért is adtak volna meg benne méterben bármit? A fény sebesége miért nem könyökben van megadva?
Egyébként ha überelni akarnám ezt a hülyeséget, azt mondanám és még jobb is lenne, hogy a Nagy Piramis gúlacsúcsának földrajzi szélessége modern méréssel: 29,9792458° (= 29°5845,3, tehát ennyire van az ekvátortól). Mivel a 360 fokos kör kerület osztása pedig sokkal régibb a méternél, így bizonyosabb adat is. És az adatot írhatom persze így is (tízzel szorozva, miért is ne!): 299,792458, ez nem fény sebessége?
És máris jobb vagyok annál a békaevőnél!
Egyébként az egyiptomi óbirodalmi időkben a tudományok elég magas szinten álltak, nem csak az építészet, hajózás, hanem a földrajz, térképészet, technika, stb. Valószínűleg tudták, hogy a fénynek időre van szüksége a haladáshoz (Empedoklész), de hogy próbálták-e megmérni, amihez optika, tükrök, távcső és pontos időmérők kellenek, nem tudni. De hogy ilyen ostoba módon lenne "beleépítve" a piramisba, mindenféle utalás, rendszer nélkül: az szerintem elvethető.
A sumér közemberek vályogtégla házakban laktak, hogy ezek mennyire voltak praktikusak nem tudom (de a minószi lakóházak már nagyon azok voltak), de mindenhol van kontraszt a szakrális építmények és a lakóházak közt: legfőképpen a majáknál vagy Kínában.
Ahol a köznapi élet minőségében legjobban közelített a szakrális építményekhez, s ahol pár évig élnem kellene, az ókori római birodalom lenne. Például a 30 ezres Pompei, és római polgár lennék, jogokkal. A városban voltak fürdők, könyvtárak, boltok, étkezdék, kupik stb. De szívesen mentem volna Hadrianus császárral, s a temérdek tudóssal, íróval, mérnökkel, történetíróval, akik elkísérték 121-ben, hogy felmérje birodalmát: Egyiptom, Alexandria, Marokkó, Baalbek, Hellasz, Itália, Gallia. (gondolom neked is voltak ilyen gondolataid, melyik korba mentél volna szívesen vissza).
Ezékiel temploma, ebben a formában, ahogy itt meg van rajzolva, inkább egy ipari bázisra emlékeztet (nem tudom, ki rajzolta, s remélhetőleg nem arra hajazott az ókori adatok alapján, oda hajlítva azokat, hogy valamiféle "bázisra" hasonlítson a rekonstrukciója). Hasonlóan ahhoz, amit elképzeltem Daidalosz mérnök alkotásaként Krétára, a telkhinek bázisaként Pharoszra vagy Neuszerré naptemploma okán Héliuposzba.
A szakrális építmények titkos geometriájáról lehet olvasni a dán Tons Brunés könyvében, amire itt már többször utaltam (Peter Tompkins is lelkendezett róla a Nagy Piramisról szóló könyvében):
"Az emberek kis tapasztott vagy vályogházakban laknak, de az isteneiknek isteni otthont építenek..."
Ez is megér önmagában egy témát... A sumer civilizáció állítólag nem egyszerű kis házakban élt, hanem volt várostervezés, sok tekintetben felülmúlva az utána jövő világot. Egyiptom viszont, valamint az ókor és a középkor társadalmainak egyszerű emberei valóban kalyibákban éltek a templomokhoz képest. Nagy volt a kontraszt.
Miért épültek? A maival ellentétben leginkább úgy tűnik, hogy a vallás és az emberek közé ékelődtek a templomok. Zárt építmények, amelyek felett a papok rendelkeztek. A létezésük oka szimplán a vallás és egyház hatalmának reprezentálása. Vagy esetleg magasztosabb cél?
Ki és hogyan sugallta az építőknek, hogy az általuk addig látott házak és paloták helyett megtervezzék és megépítsék ezeket a formabontó építményeket? A szakrális geometriának kell, hogy legyen egy (vagy több) origoja, kellett tudás az adott kor normáinál jóval nagyobb és teljesen más felépítésű épületek elkészítéséhez. Többek közt ezért is érdekes az Ezékiel féle sztori: lehet, hogy másoknak is volt ilyen elhívás élményük, ahol "készen kapták" a terveket?
A képről, amit betettem (és az alapjául szolgáló leírásról) az Ezékiel féle templom rekonstrukciójáról nekem egy jól védhető bázis ugrik be, többszörös biztonsági (és beléptető) rendszerrel. Nem beszél díszítésről, oda nem illő sallangokról, csak és kizárólag funkcionális helységekről.
Igen, ezeknek a szed-kamráknak "tökéleteseknek" kellett lenniük. Eredete a prehisztorikumba nyúlik, ráadásul nem egy forma méretűek az ismert szed-kápolnák, de valamiféle tőlünk idegen matematikai és geometriai elveknek kellett megfeleljen mind.
Szenuszert szed-kamrája v. Fehér Kápolnája négyezer éves, de csak hatszáz évig állt, majd szétszedték és beleépítették a pülonba. Majd a két világháború közt szétszedték pülont és felépítették belőle újból a kápolnát.
Régebben adtam itt Schwaller de Lubicz nevelt lányának, Lucie Lamy-nak könyvéből részleteket.Lmay végezte Lubicznak Luxorban a méréseket. A könyvében a kápolna több méretében kimutatja a szakrális építészet ezoterikus mérési elveit. Hogy miért 350 ujj az egyik rendszerben az épület oldala, míg miért egy másikban az átló 500 ujj, azaz 25 remen, ami aránylik a meridián 45°-án a szélesség egy percének 1200-ad része. De kimutat más összefüggéseket is (vagyis, ami szerinte összefüggés!).
Irod: "Miként tervezték ezeket az épületeket?" - Igen! Szintén én is erre gondoltam. Honnan jött a késztetés, honnan az ötlet? 5500 évvel ezelőtt építik, és még tán írás sincs, legalábbis abból az időszakból még nem találták. Az emberek kis tapasztott vagy vályogházakban laknak, de az isteneiknek isteni otthont építenek...
Bárki bármit mond, a szakrális építészet az elmúlt hatezer év alatt nem nem körözte le magát. Minden korszaknak voltak csúcsteljesítményei: a zikkurat-tempolomktól, Karnakon át a gótikus székesegyházakig. Ma sem haladtuk túl ebben a suméreket. Csak a kényelem nőtt a panelekben, bérházakban, és van elektromosság a lakásban...
"megláttam az uruki Fehér Templom rekonstrukcióját, azt gondoltam: a régészek kiástak a jövőből egy épületet. "
Egészen pontosan így érzek én is. Egyrészt: sallangmentes, letisztult forma, maximálisan praktikus, ennek ellenére arányos és szép. A szépsége nem a díszítésekből, hanem a funkcionalitásból és a megfelelő arányokból ered. Hasonlóan tökéletes a szed-kápolna is:
Miként tervezték ezeket az épületeket? Van bármilyen megmaradt tervrajz és/vagy logisztikai leírás a kora ókori építéskezésekről? Merer naplója már valami hasonló lenne, de egyrészt csak egy töredék, másrészt pedig inkább egyfajta szállítólevél, ami utólag készült. Izgalmasabb lenne látni, hogy milyen munkautasításokat kaptak írásban az egyes területek... ha ugyan létezett ilyen.
"A kis zöld kavicsok villámcsapástól, kígyóktól védtek, vagy csak engesztelő felajánlás volt valamelyik istennek."
A kis köveknek nem volt ilyen vélt gyakorlati haszna (de egyiktől sem védett volna meg). Mert hát ez volt a lényeg, hogy nincs gyakorlati haszna. Ahogy azokat az ókori papokat sem védte meg a fókabőr a villámcsapástól, akik hittek ebben.
De az Akapana kapcsán megírtam, hogy szerintem mi értelme volt ezeknek a kis zöld kavicsoknak...
Amikor nagyon régen, talán a Zamarovsky könyvben, ami sumérokról szólt, megláttam az uruki Fehér Templom rekonstrukcióját, azt gondoltam: a régészek kiástak a jövőből egy épületet. Pedig 5500 éve épült. Valami ilyesmi épületre bukkanhatnának egy távoli lakatlan bolygón űrhajósaink. Pedig a sumérok építették.
A Fehér Templomban volt az Ég Királyának nászszobája, amikor Anu eljött közénk. Volt ilyen a Nagy Piramisban vagy a luxori templomban is (Hérodotosz is írt erről). A templom alatt egy 12 m magas zikkurat épült. A templomtól északra van egy nagy terasz, közepén egy aknával, amiben tűzoltár lehetett.
A zikkurat tetejét bitumennel vonták be, majd az egészet téglával fedték, az így vízhatlanná tett tetőn épült a templom. A templom melletti terasz rendkívül érdekes, mert egy burkolt bitumenbevonatú, sekély csatornarendszert fedeztek fel. A terasz két oldala felől a templom két ezekkel párhuzamos bejáratán át szállította a folyadékot a templom középső csarnokába, ahol a két vezeték találkozott. Itt egy aknába folytak. Ez megint azt a folyadék áramoltató rendszert juttatja eszünkbe, mint amilyet Egyiptomban bizonyos piramisoknál, templomokban, aztán Tiahuanacóban, bizonyos indiai templomoknál, Salamon Templomában, Teotihuacánban, Kínában és még máshol is láttunk (különböző formákban):
Ezékiel pontos és szemléletes ( látomáshoz túl részletes) leírása szerencsés, mert a különböző zsinatok a lázas kanonizációban sok iratot kiselejteztek és száműztek. Nem sejtették még akkor, hogy a kerékben kerék milyen folyamatokat indít majd el. Az apokrifok és pszeudepigráfus iratok ma már-már elérhetők az internet segítségével, unalmas téli estén még ráfanyalodhatunk a böngészésükre. Ezékiel élményei nem csoda, hogy megdobogtatják az emberek szívét legyen az ufós, dühödt szkeptikus, Daniken, vagy egyszerű NASA-mérnök.
A megfelelő alapozás, a megfelelő méretezés kinek a kútfőjéből származhatott? Én sem tudom elhinni, hogy a világ különböző pontjain spontán feltűnnek zseniális tervezők remek kommunikációs, logisztikai, stb. képességekkel és a semmi közepén irányítják a felkészült, nem éhes, nem fáradt munkásokat. Ezért is hoztam fel Apszut ami a babiloni kozmológia szerint az alvilágban van. Énok hegyeivel együtt egyszer már idéztem:
" Ahol kellett, korlátokat állított fel, és őröket rendelt ki, akiknek az volt a feladatuk, hogy megakadályozzák a vizek elfolyását, hogy a folyók maradjanak meg medrükben, a tengerek partjaik között. Azután átkelt az égen és földön, minden területet megvizsgált, hogy alkalmassá tegye az istenek és emberek számára. Áthaladt Apszu szentélyén is, ahol Nudimmud lakott. Lemérte az Apszu arányait, hogy majd országa építésénél felhasználja. "
" Innen dél felé mentem és helyet láttam, amely éjjel-nappal égett, ott, ahol hét, drágakőből való hegy emelkedett, három keletre, három pedig délre. A keletre fekvő közül az egyik színes kőből volt, a másik igazgyöngyből, azok pedig, amelyek délre feküdtem, vörős kőből voltak. A középső ezek között az égig ért, olyan volt, mint Isten trónusa, antimonból, ormának csúcsa pedig zafírból volt. " /Hamvas - Énok/
Tervek előtt kellett lennie valaminek ami valami emlék, utasítás, vagy az a bizonyos hagyomány: " Minden hagyományhoz genezis tartozik. Kozmológia, aritmológia, és gyakorlati életrend, rítus, mitológia és antropológia, amely ugyan a hagyomány lényegét nem mondja ki, mert az kizárólag a szellemi kasztban érett felsőbb létszinten megnyilatkozott tudás lehet, ez pedig legfeljebb, ami az emberi életben kezdettől fogva emlékezetes, vagyis amit „mondanak” . A nagy és komplett hagyományok, teljes létrendszerek, amelyek a világ keletkezését, az ember származását, természetét, a lét célját, értelmét mondják el, a rend elvéről beszélnek, amelyre a világ felépül, a fizikai valósággal a társadalommal és az emberi lénnyel. "
Köszönöm! Nem gondoltam, hogy ilyen részletes választ kapok ;)
Nem értek az építészethez, viszont felmerült bennem pár gondolat:
- a templomok mindig körbe vannak kerítve, ergo nem közösségi helyként funkcionálnak elsősorban, hanem jól védhető erődítmények
- sokszor van egy belső fal vagy védelmi egység is. A külső és a belső között pedig tér, ami szemmel tartható
- a védett helység ritkán van középen, jellemzően a főbejárattal szemben, az ellenkező irány felé eltolva. Ez persze magyarázható azzal, hogy az épület előtt kell egy tér, hogy a tömegek elférjenek. Vagy hogy védelmi terület legyen...
Nemrég olvastam Daniken könyvét, az Ezékiel próféta űrhajója címűt. Ebben a Blumrich féle magyarázat van részletesebben kifejtve az űrhajót tekintve, viszont ami szerintem ennél is érdekesebb -vagy legalábbis egy másik rejtély- a templom, ahova Ezékielt elvitte valaki (?) és arról részletes leírást közöl. Nem csak leírást, de adatokat, méreteket is. Olyan részletességgel, hogy hol voltak falfülkék, hol milyen vastag a fal, stb. Ez önmagában is megdöbbentő (és persze kérdéses: miért tette? miért kellett lejegyeznie?). És hogy visszakanyarodjak az általad közölt alaprajzokhoz: i.e.2300 előttről beszélünk. Nem jövök azzal, hogy "az emberiség épp csak kilépett az ősközösségből", de mégis fura az, hogy ezek az épületek: zikkuratok, templomok előzmények nélküliek és mégis hasonló felépítésűek. Arról nem beszélve, hogy némelyik majdnem ötezer év távlatából megmaradt, amikor gondoljunk csak akár magyarországi párszáz éves romokra, amik ugyan szintén kőből épültek, mégis az enyészetté váltak. Arra akarok kilyukadni, hogy olyan tudásról tesznek tanúbizonyságot, aminek nem látszik előzménye. Gondolva akár a Nagy Piramis terhelés elosztó kamráira. A megfelelő alapozás, a megfelelő méretezés kinek a kútfőjéből származhatott?
Ha valakit érdekel az Ezékiel féle templom rekonstrukciós rajza, íme:
Szerintem érdemes a könyvet is elolvasni, ami ugyan danikenes, de ugyanakkor többféle teóriát próbál felállítani a rendelkezésre álló adatok alapján.
Egy kicsit erőltetett párhuzam, de érdekes: Fort Knox ma, az alaprajz hasonlít a régi templomohoz:
"Kezdésként az Ovális Templom építői nyolc méter mély gödröt ásnak. Ezután az épület alapozása és a falak megemelése előtt a gödröt visszatöltötték homokkal... Nem tudjuk megmagyarázni ezt a hatalmas előkészítő munkát, amely alapozási rítusokra utalhat."
A Nagy Piramisban 1987-ben a Királynői Kamrába vezető vízszintes folyosó mögött pár méterrel, fúrásokkal egy ismeretlen kamra jelenlétét mutatták ki. A kamra fala olyan kőből készült, amit a piramisban máshol nem használtak. De ettől is érdekesebb, hogy az üreg tele van átrostált kvarchomokkal, amit nem a helyi homokból biztosítottak, hanem 6 km-ről hoztak. Az egyiptomiak számára a homok a tisztaság jelképe volt.
I. Szenuszert lishti piramisának négy szertartásos alapkőüregében lévő tiszta homokréteg is arra utal, hogy az Ovális Templomnál éppen köze lehet az alapkő vagy alap lerakása rituáléjához a homoknak. Nyilván nem szolgált építési jelentőséggel, mert nem hogy felesleges, de gyengítő hatású is volt, mint Sznofru dashuri tört piramisánál, amit homokra építettek (ellenben a római Colosseumnak már hét méter mély alapot ástak, amit betonnal töltöttek meg: ennek viszont építészeti jelentősége van).
Az ősidőkből vannak ilyen "érthetetlen" dolgok, amiket az építményeknél alkalmaztak. A bolíviai Tiahuanacóban lévő teraszos építményt, az Akapanát, átrostált földből építették, majd több kilométerről kis zöld kavicsokat hoztak, hogy felső terasz anyagába belekeverjék (egyiknek sincs semmi jelentősége a konstrukció szempontjából). Az olmékok, mint nemrég láttuk, kisebb úszómedence formájú üregeket vájtak a talajba, hogy a sima aljára gyönyörű mozaikképeket rakjanak, majd betemették ezeket. Az építők mit sem törődtek azzal, hogy soha nem fogja ezeket más látni, ahogy azok a mesterlegények sem, akik a gótikus katedrálisokat, fenn a mennyezet oldalüregeiben vagy a tetőn is díszítették, ahová már egy látogató szem sem látott el...
A Ovális Templomnál alkalmazva ez az "elv", hasonló indíttatású. Talán összefügghet azzal, amit írsz, hogy a föld alatti üreget, Apszut jelképezte. Az egyiptomi Héliupoliszban volt a "Nagy Homok": egy homokdomb, amit szentnek tartottak, mert elsőként emelkedett ki az Ősvízből...
A harmadik rajz (a kék) szerintem maga "fehér templom", ami a mai Warka területén található uruki zikurat tetén áll (valamikor fehér vakolat fedte), az évezredek során nagyon sokszor átépítették, felújították, s talán ezért maradt fenn az összes hasonló közül a legjobb állapotban.
A mostani hozzászólásod legutolsó képén pedig a perui Lima közelében a Supe folyó partján található ősi város, Caral számos hatalmas lépcsős piramisának egyike látható, a hozzá kapcsolódó süllyesztett kerek szentéllyel. Ezeknek a lépcsősre épített mesterséges domboknak a tetején sok különböző helyiség maradványai találhatók, amelyek alighanem az elit lakóhelyei, az elöljáróság illetve a papság hivatalai, raktárai lehettek. Az egész komplexum az esős évszakban rendszeresen kiáradó Supe egyik pár hektár területű hordalékterraszára épült. A folyó ilyenkor igen zabolátlan, így több kilós, vagy több tízkilós köveket sodor ide a hegyekből. A piramisokat is ezekből építették, némileg hasonló technikával, mint ahogy manapság a gabion támfalakat és kerítéseket, csak drótháló ketrecek helyett háncs-kosarakkal erősítve. Ennek megfelelően mára inkább csak hatalmas kőkupacok maradtak belőlük, amelyeket Ruth Shady régész és csapata évtizedes munkával rekonstruált.
Khafadjé ovális temploma (Early Dynastic Period (c. 2900–2334 BC)
(ma: Irak)
Ebből az időszakból kevés templom ismert, mivel ezeket más építkezések fedték le, avagy egyéb az emberi természetből adódó megszokott módokon rombolták le, illetve hordták szét.
A sumér stílusú szakrális építészet maradványai közül a legismertebb Khafadjé (ókori Tutub) városának ovális temploma.
Kezdésként az Ovális Templom építői nyolc méter mély gödröt ásnak. Ezután az épület alapozása és a falak megemelése előtt a gödröt visszatöltötték homokkal... Nem tudjuk megmagyarázni ezt a hatalmas előkészítő munkát, amely alapozási rítusokra utalhat... ((*
" Khafadjé ovális templomának kettős szentélye van, és ötvözi a hagyományt és az újdonságot… A nagy belső udvaron, raktárokkal és műhelyekkel körülvéve istentiszteleti szertartásokat szerveznek. Egy kis szentély emelkedik a teraszon. A hatalmas udvar egy enyhén megemelt, ovális zárt részbe van beépítve… Aztán egy második, alacsonyabb zárt egy második építménynek ad helyet, amelynek terve egy központi udvarral rendelkező házra emlékeztet, kétségtelenül egy második szentély.
Az építészek jelentőséget tulajdonítanak a szentély keresztes alaprajzú középső hajójának, amely magasabb, mint a melléktermek (az oldalakon). Az Anu istennek szentelt szertartások ezután a tetőn zajlanak…"
Második zöld kép: Mari, (Tell Hariri, ma: Szíria) az első építkezések a Kr.e. 3. évezred végére, Kr.e. 2850-2700 körülre nyúlnak vissza. Három egymásra épült palotát és több, ie 2340 körül emelt templomot fedeztek fel, pl.: Ishtar, Ishtarat, Ninni-Zaza.
"Egy impozáns első palota, amely pre-sargonikusnak minősül, műhelyeket és raktárakat foglal magában. Kétségtelenül a királyság kereskedelmi és gazdasági központja szerepét tölti be. Mari számos építménye között található egy elszigetelt építészeti együttes is, amely egy udvar körül bontakozik ki, és egy szentélyt idéz..."
( A várost kb. Kr.e. 2550 körül ismeretlen okokból elhagyták!)
Végül Tell Uqair
A festett templom egy szép nagy komplexum (horizont) melyet előszeretettel hasonlítanak az uruki "Fehér Templomhoz".
Számos freskó épségben került elő, és a bagdadi múzeumba került. (Vesztére.)
A templomról úgy vélik, hogy az "Uruk vagy a korai Jemdet Nasr időszakból származik. "
Kettős teraszos templom Uruk, ie 3300 körül;
Úgy gondoltam az alábbi képeket is ideillesztem ködös alternaív dilemmáim vetületeként:
((* Azért ha nagyon akarunk kereshetünk magyarázatot erre:
" Templom, nemesfémből és lápis lazuriból épített, aminek az alapzata a mélységben végződik, a templom, ami Apszuban a herceg által szeretett." "Apszu a tiszta hely, ahol a sorsokat elrendelik."
Tehát van Apszu, Ubsukinna és még számos szent domb, ami kiemelkedett, vagy kijött a földből mint egy hegy.
Úgy hiszem itt van minden tervrajzok eredete és titka elásva!
