Akkor en is hagy irjak baromsagokat egy kicsit.
A specrel szerint az idodilatacio visszavezetheto a sebessegkulombsegre. Valyon akkor nem lehetseges az, hogy a gravitacios terben levo ora is azert jar lasabban, mert 'valojaban' mozog a megfigyelohoz kepest?
A bolygo forgasi sebessege elsore eleminalhato az okok kozul, mivel a polusokon nincs forgasi sebesseg.
A masodik akkor jutott eszembe, amikor simplered gyorsulos abrajat eloszor lattam. Lehetne ugyis a dolog, hogy minden befele zuhan a bolygo kozepe fele, de lassulna az oraja, es a lorentz kontrakcio miatt a tavoli testek mindig ugyanolyan messze lennenek.
Szerencsere ez sem tarthato, mert a Fold felszinenek 11 km/s al kellene befele zuhannia, de ennel a sebessegnel a hosszcsokkenes a Fold-Hold tavolsagra 1-2 cm/s.
Es ugye koztudott, hogy a Hold 4cm tavolodik EVENTE.
A Hold palyan a zuhanasi ertek 1.6 km/s, ami miatt kb 10km/s sebessegkulombseg marad megmagyarazatlanul.
De itt erdekes osszefuggeseket talaltam. A Hold Fold koruli keringesi sebessege kb 1km/s.
Ez gyok(2) szerese annak a nemletezo 'sebessegnek', ami a gravitacios idodilataciot okozhatna,
aminek a keplete a v=gyok(2MG/R)
Es ez minden bolygora igaz a nap korul. Ez sejtesem szerint valahogy kapcsolodik az altrelhez, de nem ertem hogy.
help wanted ;)
Továbbgondoltam Gézoo felismerését. Az abszolut sebességet is bele lehet venni, és akkor kimondható, hgy egy gravitációmentes gyorsuló rendszerben pattogó labda valamilyen rezonancia-jelenség folytán átveszi a rendszer abszolutsebességének egyre növekvö hányadát, ezért az ilyen labda relativsebessége exponenciálisan növekszik. Gravitációs térben felfüggesztett rendszerben nincs ilyen rezonancia! Ezért itt a földön ugy pattog a labda, ahogy. Ezzel el lehet különiteni a gyorsuló és a gravitáló rendszereket, azaz a belsö mérés igenis lehetséges, ebben az egyben Gézoo tévedett!!!
Azt még nem tudom, lehet-e köze ennek az elemi gravitációs töltéshez, de gyanitom, hogy sok köze van hozzá!
Elnevezhetjük ezt a felismerést Astrojan-féle alapigazságnak, ...az ellenkezője sohasem...
Aha, elnevezhetjük, ráhibáztál. Arról nem beszélve, hogy pont ezzel fogunk utazni a csillagokba. Nem érdemled de megsúgom, ezért nem fogjuk érezni a gyorsulást amikor egy másodperc töredéke alatt a fénysebesség fölé ugrunk. Ez nem a Star Trek hanem DVAG manipulációs "térugrásos" űrutazás. Valóban nagyjelentőségű felismerés, hogy nem a rakétaszék gyorsítja a tested hanem a fókuszált gravitációs tér amely a tested összes atomját egyformán gyorsítja s mintha szabadon esnél nem érzed a gyorsító erőt, nem présel palacsintává a gyorsulás. Pedig a fénysebesség ezerszeresére ugrasz másodpercenként húszszor.
Ennek van igazi jelentősége de sose fogod megérteni.
végülis érdekes kérdés ez. a tudomány eddig nem foglalkozott az önellentmondó rendszerekkel. lehet, hogy érdemes volna? egy új tudomány születését jövendölöm. nevezzünk mondjuk ... közgazdaságtannak :)
Ragaszkodom a gyorsulva pattogó labdához. Ha a labda a szobában exponenciálisan növekvö sebességgel pattog, akkor a szoba gyorsuló rendszer, ha pedig a labda szokványosan pattog, akkor a szoba egy gravitációs térben álló rendszer. Mivel ezt a ketőt igy egyértelműen megkülönböztettük, az az iker öregszik jobban, amelyiknek a szobájában növekvö sebességgel pattog a labda! Ez pedig belső méréssel megállapitható!
Bár az abszolut sebesség fogalma, lehet hogy belezavar. Anélkül viszont igy van!
Nekem különösen az tetszik, hogy Gézoo az abszolut sebességet azért akarja behozni a képbe, mert ezzel magyarázná az idődilatációt. Ebben az a szép, hogy nem függ tőle... :-)))
szerinted lehet értelmesen válaszolni arra, hogy azért van abszolút sebesség, mert ha van relatív, akkor abszolút is kell legyen? ezt ki lehet jelenteni komoly arccal?
Mellébeszélsz, mert nem akarod tudomásul venni, hogy tévedsz.. Pedig ha az ész akarod osztani, jó lenne, ha nem féligazságokat osztanál.. rosszabbak a hazugságnál.
Már hogyne lenne abszolút sebesség? Ja kérem, hogy nem tudjuk mekkora?
Az Nem számít.. Attól még ha van relatív sebesség, akkor van abszolút is..
Különben relatív sem lehetne.. Sőt megkülönböztetés sem kellene és így nem relatív sebességnek hívnánk, hanem sebességnek.
Hogy ne lenne szimmetrikus a téridőgörbe? A tiéd az én rendszeremben ugyanolyan mint az enyém a tiédben.. Ha lerajzoljuk, majd egymásra fektetjük fedik egymást a görbék. Tökéletes szimmetria.. A te görbéden az én gyorsulásom, az enyémen a tiéd..
Hatás-ellenhatás elv.. ugye ismerős? Vagy már nálad az sem szimmetrikus?
Amivel összekevered: a harmadik rendszerben felvett pálya.. na igen, de nincs harmadik rendszer..
Úgy, hogy nem marad más, mint elfogadni a tényt, hogy tévedsz.. Vígasztaljon, hogy
nem vagy egyedül, sokan tévednek.. Einstein idején rajta kívűl mindenki tévedett..
"Hát ez az.. A specrelnek "varázserő" ide vagy oda, működnie kell.. "
működik is, de nem kompenzálja a varázserőt. a specrel a varázserőtől függetlenül működik, a varázserő ahhoz adódik hozzá.
"Egyszerűen annyira öregszik, amennyire az abszolút sebessége alapján kell neki"
mi?! nincsen abszolút sebesség!
"Tehát az ikerparadoxon magyarázatából teljes joggal kizárhattuk a belső mérést.."
teljes jogod van bármit kizárni, de értelme nincsen sok. variálhatod, ameddig akarod, a tény tény marad: az ikerparadoxon szerint a téridőben megtett út számít, ami pediglen maximummal rendelkezik. aki más pálya szerint mozog, mint a maximális hosszúságú, annak rövidebb idő telik el.
"Kizártuk a 4D-térbeli pályaívek hosszát, mert mindkettő rendszer terében a másik ugyanazt a mozgást végezte.. nem volt különbség.."
a két rendszer még mindig nem szimmetrikus. hiába próbálkozol azzal a baromsággal, hogy varázspingponglabdával elsikáljuk a különbséget.
"Maradt más lehetőség, mint az abszolút sebességek különbségének értelmezése?"
Az kevés;) Ha az űrhajódat elektromos tér gyorsítja (mert mondjuk pozitív töltése van nekije), azt belső méréssel könnyedén ki tudod mutani: különböző (fajlagos) töltésű próbatesteket vizsgálsz, és látod hogy különböző mértékbben gyorsulnak.
elég baj, ha nem érted, hogy a mérőműszerek becsapása és két jelenség azonossága kurvára nem összefüggő dolgok.
példa:
földhöz rögzített doboz, felette gézoo féle csodagép vonzó állásban: a szobában súlytalanság, IR viszonyok.
gyorsított doboz, rakéta orrában gézoo féle csodagép vonzó állásban: a szobában súlytalanság, IR viszonyok.
továbbra sem tudod eldönteni, hogy melyikben vagy. a kettő teljesen azonos.
az lehet egy érdekes kérdés, hogy HA találnánk egy távolható erőteret, ami minden anyagra egyformán hat, akkor emez erő hogyan építhető be az áltrel modelljébe. egyszerűen egy semmiből megjelenő tömegként vegyünk figyelembe? de azt hiszem, ezzel ráérünk foglalkozni akkor, ha találunk ilyet.
