Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Te laikus vagy, - itt a nép hangjával is megtámogatva - főépítész úr pedig világosan levezette a helyzetet az ülésen, és ezt a tervtanács is elfogadta, a Műszaki iroda sem tett kifogást. A jogszabályban lévő rést kell kezelni, kitölteni, és nem erőszakoskodni.
A Tervtanácsnak a településképre hivatkozva módja lett volna megakadályozni. Háromszor leírtam már, nem magyarázom tovább, mert te úgy sem akarod megérteni.
Mégis hová kellene módosítani a rendeletet? Bele kellene írni, hogy ha egy sorházban két lakás között van egy centiméter hézag, attól az még ugyanaz az épület marad?
Erről jut eszembe, hogy a Ruhr-vidéken december 12.-én részemre feladott levelet még mindig várom! Nem először fordul elő, hogy nem jut el hozzám póstai küldemény. Mivel nem ajánlott küldemény ezért csak morgolódhatok.
Bizonyos küldeményekre ez is megoldás lehet, de a klasszikus postai szolgáltatások jó részét nem fedi le. Ugyanakkor, több hasonló cég is létezik ebben a körben, van közöttük pontos és megbízható is, a pénzükért valóban megdolgoznak...
A közelmúltban a postai szolgáltatásokról folyt itt a diskurzus. Egy friss adalék az akkori véleményekhez:
Amióta Budafokon lakunk postafiókot bérelünk a Budafok 1. postán. Részben azért, hogy a nagyalakú, esetleg vastag küldeményeket ne kelljen a postaládába gyömöszölni, részben pedig azért, mert így akkor vesszük át a küldeményeket, amikor mi szeretnénk. Postafiók szerződésünk úgy szól, hogy az utcai címre szóló küldeményeket is a postafiókba tegyék. Azt már megszoktuk, hogy a postafiók korábbi bérlőjének levelei is bekerülnek még évek múltán is. Azt is megszoktuk, hogy a nyári szabadságolások idején, amikor helyettes postás jár, akkor kihozza és begyömöszöli az utcacímre érkező küldeményeket, mert hát ugye a szolgálatátadás vagy elmaradt, vagy tojtak rá. De ami mostanában történik, az minden elképzelhetőt felülmúl. Miután többször tapasztaltuk, hogy az új postás begyömöszöli a leveleket a postaládánkba, feleségem szólt neki egyszer. Aztán amikor ez néhány nappal később ismét megtörtént, akkor megint szólt neki. Aztán persze, hogy szükség volt erre harmadszor is. Mit gondoltok ettől a postafiókba kerültek a levelek? Nem. No, erre egy nagybetűs feliratot ragasztottunk ki a postaládára, melyben kértük, hogy a küldeményeket az XX számú postafiókba kérjük tenni. A felirat kb. másfél hónapig volt kinn, aztán leszedtük, gondolván, hogy működik a dolog. Egy darabig működött, aztán megint nem. Tegnap egy 3980.- Ft értékű, jó vastag Adókódex landolt a kerítésen át a kuka mellett, aztán jött az eső és ronggyá ázott... nem cifrázom tovább, az átlósan olvasóknak ez is sok.
Úgy látszik, hogy a Magyar Posta az egyre emelkedő árai mellett csak erre képes. Ma zárva volt a postahivatal, még reklamálni sem lehetett. De azért, ami késik, az nem múlik. A küldeményt azért lefényképeztem.
Ismételten összefoglalom dr. Örsi Károly tájépítész, kutató véleményét, aki tavalyelőtt írt erről Kékesi doktornő kérésére. 53-57 között telepített ezüsthárs fasor, akkor viszonylag zavartalan körülmények között fejlődhettek. Fiatalnak számítanak, mert ez a fa 200-250 évig is elél. A kerítésen belüli fasor virulens, jó állapotban van. A közút felőli oldalon 1 m-es kibetonozott árok létesült a későbbiekben, amivel a fa gyökerek egy részét elvágták, a kutató felőli oldalon 1 m-es támfal épült, a gyökérzetet ez is akadályozza, így a fasor egy gáton találta magát, ahol még járda is húzódik kábel csatornával. A tápanyag, víz felvétel leromlott, nyilvánvaló volt, hogy a kártevők ebben a helyzetben jobb eséllyel támadhatnak.
Illetékes kapott tőled egy recipe ferrumot. Ilyenkor az szokott lenni, hogy itt terem valaki, aki illetékesnek érzi magát, és felháborodottan megmagyarázza, hogy miért nem illetékes. Ezt a forgatókönyvet szerettem volna megúszni. Jeleztem, hogy körbejártam a dolgot, és ebben tényleg nem találtam illetékest. Mindenki jól végzi a dolgát, csak a fák rohadnak ki. Amire nincs eljárás, azért mind egyaránt felelősök vagyunk. Én tettem, amire erőmből futotta, és jeleztem, hogy a lehetőségeim itt elfogytak. Az szóljon hozzá, aki valami konstruktívat tud.
Nem hibáztattam senkit. Jelezni szerettem volna, hogy a te tevékenységed tetszik, az illetékesek hozzáállása abból, amit ezen a felületen és kint a területen látok pedig nem tetszik. Nekem nem az a fontos, hogy ki a hibás, hanem az, hogy a jelzett problémák megoldást nyerjenek, amit még én is szeretnék látni.
Nem ismerem a konkrét estet , de egy rendelet tartalmaz lakásszámot, beépíthető %-ot, stb, stb és még olyasmit is (tartalmazott régen a ránk vonatkozó, hogy ma ott mi van nem tudom) hogy az új épület illeszkedjen a környezet jellegébe.
Villa szerint a Műszaki irodán átment, rajtuk sokadszorra.
Ha a rendeletnek megfelelt, akkor az építtető miért ne akarna olyat építeni ami megfelel a leírt szövegnek?
Ha a Műszaki irodán átment, miért a civil(?) szervezet a mumus, miért rajtuk kell számon kérni, hogy átengedték?
Ha megfelel a rendeletnek, akkor a szépészeten kívül még mibe szólhatnak bele?
Nem szeretem, ha a jelzéseim kapcsán valakit elkezdenek hibáztatni, az nem vezet semmire. A mai világot szabályok, protokollok vezérlik, és bár már elképzelhetetlen mennyiségben gyártottunk szabályokat, mégis vannak olyan bajok, amikre nincs szabály.
Én végigjártam tudósoktól önkormányzaton át minisztériumokig, talajvédelmi hatóságig megannyi közösséget, fórumot, konkrét személyekkel beszéltem, és őszintén hiszem válaszaik alapján, hogy egyiküknek sem feladata foglalkozni a rémálmaimmal. Talán azzal követtem el a hibát, hogy konkrétan azonosítottam egy kártevőt (most már tudom, hogy egy komplex életközösség irtja a fáinkat), és a protokollokban mindenhol az van leírva, hogy az általam jelzett állat ellen nem kell védekezni, mert nem jelent problémát.
Aki ismerőseimnek eddig megmutattam a bajt, nem virtuálisan, hanem kint az utcán, az mind azonnal megértette, és még hónapok múlva is jelezte, hogy "basszus, tényleg igazad van, mióta nézem, én is látom a pusztulást".
Mindig rettegtem a temetőktől és a gyásztól, most viszont már úgy érzem, néha muszáj megélnünk a veszteségeinket. Vannak emberek, akik előre látják egy cselekedet vagy tétlenség későbbi következményeit. Van egy korai pillanat, amikor még be lehetne avatkozni és megelőzni a bajt. Ha ezt nem tesszük meg a maga idején, akkor már a sors kezében vagyunk, tehetetlenné válunk. Még vígan él a fa - legalábbis úgy tűnik -, mikor én már látom, hogy nem normális véget fog érni, hanem két éven belül kipusztul. Ha akkor nem tesszük meg a szükségest, amikor még lehet, akkor később már hiába sírunk, tüntetünk, keresünk felelőst, nincs értelme. Ilyenkor meg kell élni a veszteséget, és vagy tanulunk belőle, vagy nem. A hársfasort és a rózsakertet én már több, mint egy évtizede meggyászoltam. A rózsakert maradékát persze szükséges ápolni, de ahogy a hársfasor, a kert sem lesz már az, amivé két évtizede még tehettük volna. Körbeépítik, így sem a klíma, sem a méret, sem a gazdálkodás szükséges körülményei nem lesznek meg, így ami marad, az legfeljebb egy emlékkert lehet. Ezért szorítok azoknak, akik a Márk-örökséget máshol próbálják életben tartani.
"Az esetet nem ismerem, de a leírtak alapján olyan „hibáért” teszitek felelőssé a tervtanácsot, ami a rendelet alkotás folyamatában keletkezett."
Foglaljuk össze röviden: A Tervtanács az önkormányzattól független emberekből álló szakértő testület, feladata az építészeti minőség és a településkép védelme. A Tervtanács véleményére hivatkozva meg lehet tagadni az építési engedélyt.
Az önkormányzat rendeletben rögzítette, hogy a családi házas övezetben nem épülhetnek abból kilógó, soklakásos nagy tömbök. Hogy ebben mi a hiba, amikor nyilvánvalóan a kialakult településszerkezetet és településképet védi, azt el nem tudom képzelni.
A rendelet betűjét az ügyes építész kijátszotta, és egy háromlakásos sorházat betett a családi házak közé. A Tervtanács ezt megakadályozhatta volna, de nem tette. Egy ilyen döntést egyetlen módon lehet megvédeni: be kell bizonyítani, hogy a településkép jobban járt a háromlakásos sorházzal, mint ha csak két lakás épült volna oda.
Ekkora marhaságot még ti sem állítotok, ezért jön elő az önkormányzat hibáztatása meg a csűrés-csavarás a fizetett tervtanácsi tag részéről. Egyedül 504 LACI vetette fel, hogy mégis milyen felelősségük van ezeknek az embereknek a feladatuk elvégzéséért? Köszönet neki!
Ha már városkép.. Mit szóltok a Kossuth Lajos utcai, felállványozott ház kialakuló színvilágához? Én nagyon bízom benne, hogy a felhordott színréteg még csak valami alapozó féle, mert az a zöld + sárga kombináció elég vészesen néz ki jelen állapotában..
Én drukkolok, hogy befejezzék mielőtt tönkremennek. Különben úgy járunk vele mint a Rózsakert utcai sportkomplexummal.
Ha valaki vendéget hoztam-vittem általában megkérdezték, hogy mi épül itt. Akkor volt nagy csodálkozás amikor elmondtam, hogy épületgépészeti szakáruház. Mindenki azt kérdezte, hogy ide minek?
„Valakik felvesznek pénzt olyan munkáért ahol gyakorlatilag semmi felelősségük nincs.”
Én bízom benne, hogy ez azért nincs és nem is lesz így.
Gondold végiga következőket:
A KVSZ-t az önkormányzat megbízása alapján külső cég készíti, a megfogalmazott irányelvek alapján. A szükséges egyeztetéseket, véleményezéseket követően a képviselő testület vagy megszavazza, vagy elutasítja a tervezetet. A rendelet megalkotása a képviselő testület feladata, ha rossz a szabályozás tessék módosítani.
Az építési hatóságnak és a tervtanácsnak is a testület által megalkotott hatályos rendeletek szerint kell eljárnia. Az esetet nem ismerem, de a leírtak alapján olyan „hibáért” teszitek felelőssé a tervtanácsot, ami a rendelet alkotás folyamatában keletkezett.
Érdekes, hogy az a rendeletalkotási hiányosság, aminek következtében a tervtanács évekig nem működött, nem zavarta az illetékeseket….
A Föld történetében egy hársfa élete egy észrevehetetlenül rövid pillanat. Az én életemben már nincs annyi év, amennyi alatt megnő egy hársfa. Majdnem mindent meg lehet szerezni pénzzel és akarattal, az időt nem. Különösen ha több fa pusztul el, mint amennyit telepítünk.
Szóltam, hogy baj van a fákkal, de megint gyorsabbak a reményeim, mint a világ működése. A vészjelzéseimet még csak néhányan hallották, és a cselekvésig még kevesebben jutottak el. Pusztulnak a fák. Nemcsak az öreg fák, hanem a pótlás is. Nem olyan pusztulás, mint az eddigiek, ez másféle, és úgy látom, nemhogy a gyógyszer nincs meg, de még a gondolat szikrája sem, hogy valamit tenni kellene. Ez a betegség viszont nagyon gyors, és egyelőre visszafordíthatatlannak tűnik. A fa megkapja - elpusztul. Annyit néztem végig, hogy most már viszonylag korai fázisban felismerem a jeleket, de akkor már késő. És marhára nincs kedvem egy újabb reménytelen üggyel foglalkozni, pusztuló fákat fényképezni.
Az a pusztulás módja, hogy gombák sokasága lepi el a fát. Átszövik a fa testét, lelökik a kérget, elkorhasztják a fát. Nem tudom, mitől terjed ilyen gyorsan és kiterjedten, az viszont tény, hogy megfigyeltem egy szárnyas rovart, amiről tudott, hogy a fába teszi a petéit, és csomagol mellé gombafertőzést is, hogy az utódoknak legyen korhadt fája. Ez a rovar időnként nagy felhőkben közlekedik. Mikor a megrágott és extrém gyorsasággal elkorhadt fa már kidőlt, a földből még akkor is törnek fel a gombatestek tömegesen. (mondjuk eddig a fázisig még nem sok fa jutott el, de az ágak lehullása és a kéreg ledobása már nagyon sok fán megfigyelhető, a lehullott ágakban pedig többnyire ott az említett rovar faragásának nyoma.) Egyre több helyen látom, hogy az élő fából gombatestek nőnek ki, és nem a közismert taplógomba, hanem rendes kalapos gombák. Egyre biztosabb vagyok abban, hogy egy sok szereplős közösség alakult a fáink kipusztítására: rovarok, gombák és fotoszintetizáló lények együtt.
Itt speciel ő maga lesz az utcakép. Ez Budatétény, akár tetszik, akár nem. Hogy csak egy szakaszt emeljünk ki, az RTL Klub székházától a művészeti iskola - művház - uszoda együttesen és a Tesco-n át a Camponáig, majd a Való Világ villa, aztán egy kis telek, ahol még bármi lehet, a vasúti aluljáró, ami majd valamilyenné formálódik, mikor kibővítik a szélességét, aztán az általad fényképezett épületgépészeti áruház, a használtautó-kereskedésből lett zöldséges, végül a trafóház. Ez városrészünk egyik arca. Már most is valamilyen, aztán lesz még valamilyenebb, azt a kérdést feszegetem, hogy ez az arcképváltozás csak úgy megtörténik, mint az én öregedésem, vagy volt valakinek a fejében, tervezőasztalán egy kialakult városkép arról, hogy mivé válik majd alsó Budatétény.
Meg persze nemcsak ezt feszegetem, hanem azt is, hogy ha már valamilyen lett, mit csinálunk a részletekkel, a finomságokkal, apróságokkal. Tudom, hogy a Konstruktív sokak nemtetszését váltotta ki, de valójában azért nem fogadta be a városrész, mert az egész beruházáshoz képest apróságokat nem sikerült megoldani. Ott egy embereket vonzó, egymással összehozó közösségi tér alakulhatott volna ki. Az a hatalmas vetítőfelület olyan attrakció lehetett volna, amilyen máshol nincs. Erre a (végül létre nem jött) közösségi térre nézett a Campona emeleti panoráma ablaka, amit azóta be is "deszkáztak", annyira nem képviselt értéket a létező és a lehetséges látvány. Néhányakkal a Konstruktívban terveztünk egy Rózsakert-bemutató vetítést, ami azért nem tudott létrejönni, mert
- nem lehetett botlás veszély nélkül megközelíteni, nem lehetett olyan járható burkolatot építeni, amin megindulhatott volna a közösségi élet, szabadtéri asztalkihelyezés és felszolgálás
- a Campona akkori tulajdonosa nem volt hajlandó leoltani azokat az egyébként okafogyott parkoló-világításokat, amelyek felülről ráreflektorozva a vetítővásznakra megtekinthetetlenné tették a vetítést.
A házak, az egy dolog, az utca használhatósága, funkciója meg egy másik. Már nem különösebben érdekel, hogy milyen lesz ez az utcakép ertéeltől sorompóig, de az még érdekel, hogy valaki látja-e maga előtt tervként, makettként vagy virtuális modellként.
Azt már csak mellesleg jegyzem meg, hogy a szembe-oldali hársfasor kipusztulása megkezdődött - ha valaki még nem vette volna észre -, már jópár fát kivágtak, mert életveszélyessé váltak. Azt tippelem, hogy pár éven belül egy sem marad a néhai hársfasor fáiból. Szóval az is egy új városképi elem lesz, ami majd onnan kibontakozik. De hogy mik a Rózsakert (legalábbis Gyula vezér lépcső felőli része) beépítésének elképzelései, arról húsz éve nem sikerül látványtervet megpillantani.
Sebaj, a lehetőség azért így is megvan minden helybélinek, hogy ezeket az írásos-tervrajzos koncepciókat megismerhesse, kialakíthassa saját viszonyulását a város formálódásához. Köszönet az anyagok készítőinek.
Így van, a tervtanácsnak ez nem feladata, és nincs is benne a statutumában, rendeletében, az önkormányzaté lehet leginkább, persze civil oldalról is indítható.
...még ugyan nincsen kész, de majd biztos be illeszkedik az utcaképbe.