A női múmiák az ókori Egyiptomban mindig jobban bomlottak voltak, mint férfi társaik. Rájöttek, hogy ez azért történt, mert a férfi testeket sokkal hamarabb balzsamozták be, mint a női testeket. A női testeket a családi házban tartották, amíg el nem kezdtek bomlani, hogy elkerüljék a balzsamozóknál a nekrofíliát.
Ezt az "örök élet kupont" egy ókori egyiptomi tekercs ihlette, amely örök életet garantál hordozójának!
A topik látogatóinak most lehetősége van letölteni a névre szóló kuponokat. Biztos, ami biztos; sosem lehet tudni... Elhelyezhető: farzsebben, briftasniban, íróasztalon, szélvédőn, hűtőmágnes alatt, oltási könyvben, cigarettatárcában, a négylevelű lóherék és halpikkelyek mellett, stb...
Ez a Gleeson féle spekuláció egy szeletnyi katasztrófa-történet. Voltak megalitok 3000, 4500-6000; és akár 20000 évvel ezelőtt is (Jáva). Bocsánat, hogy göbeklizek, ott is egy kataklizma túlélői jelentek meg, mert a helyi erő nem volt érdekelt templomok és más - generációkon átívelő megterhelő fizikai munka árán létrehozható (univerzális szféra-örvény princípium címmel a debil utókor által megbélyegzett és azzal így el is lehetetlenített)) köves tervezetekre. Itt pedig 11600 évről beszélnek (plusszminusz ezer év belefér, hiszen a "régészet nem tudomány").
És soha nem fogjuk megtudni, hogy a földradar által kimutatott mélységben mi rejtőzik. A földradar úgy nyilatkozott, hogy eddig 10 százalék van feltárva, pár réteg az ötvenből.
Kövezettek meg, de a kövek kora nem izgat. Az inkább, hogy Gleeson a piramisokat felhasználó elméletében az aszteroida március 13-án, Szerda reggel csapódott be, kb. ie 10 000-ben. Éppen továbbgondolom Gleeson elméletét, ami túlzás, inkább csak a magam képére formálom, újabb megkövezést is vállalva. Tehát 10000-ben aszteroida, ami Atlantisz végét is jelentette tönkrevágta a légkört (a növényekről majd később) beindult a piramis effektus, ami később Hufu neve alatt futott még egy kört, ez így nagyon sántít tudom, de majd dolgozom rajta.
Most pedig a göbeklis katasztrófa egyik elméleti feldolgozását vizsgáljuk meg, hogy illeszkedik-e Gleesonhoz - perszehogy, máskülönben nem is hoznám. Hiszen mindkét esetben nagy focimeccs zajlott az égen, egy Ronaldinho szombréró ami egy aszteroidamezőt is eredményezett: volt a Gleeson-féle ütközés, majd később is még belefutott a Föld a darabokba, pl. a tűz az égből tunguszkánál. 12000 évvel ezelőtt véget ért az aranykor, azóta csak a nyüglődés megy, akkor történt a kibillenés, a megtántorodás. Ja a növények. Erről majd legközelebb, hadd ülepedjenek ezek addig.
Talán az lesz a címe, hogy növények a younger dyras zsebében, és dinoszauruszok a másikban.
A tisztázás érdekében azért megjegyezném a következőket: vagyis a Nagy Piramis is hasonlóan nézett ki, mint a képen lévő. De te a Nagy Piramis helyett a Hafré, vagyis a Második Piramis képét raktad ki, mint Ahet Hufu. Azt viszont nem tudom, hogy ennek a csúcsát is egy bearanyozott piramidion alkotta volna-e, mint azt a Nagy Piramis esetében feltételezik?
Majd utána nézek ennek is. Viszont Hafré piramisának a csúcsa majdnem megmaradt eredeti állapotában, csak a hegye hiányzik, közel sem annyi, mint a Nagy Piramis esetében. [meschtered]
A fenti kép jól példázza, hogyan nézhetett ki építés után a Nagy Piramis. A turai fehér mészkő borítás, a csúcson lévő bearanyozott piramidion szikrázott a déli napsütésben. Egyesek szerint ebben az állapotában a Nagy Piramist (sőt, a Második Piramist is) még a Holdról is láthatták az arra kószáló idegen űrhajósok...
"Ami annyira szabályos, hogy alighanem egy forgatott, cső alakú szerszám segítségével behordott homokkal és vízzel vájták."
Szerintem elképzelhető, hogy a tűzgyújtás egyik módszere adhatott ötletet a kövekbe fúrt lyukak technológiájára. Ez bizonyosan nagyon régi, sokezer éves tanulmány. Az emberré válás első lépcsői a marokkövek, tűzgyújtás... (a mítoszok szerint az istenek adománya).
Ez a kövekbe fúrás v.leg megelőzte a kereket, mint találmányt, de messze nincs olyan jelentősége, mint a keréknek. Ez már a neolitikum végi ember találmánya, pláne nemcsak mint szállító eszköz (taliga, szekér, kordé) elemét számolom keréknek, hanem a malomkövet vagy a fazekaskorongot is (de távolságmérésre is használták a kereket).
A női múmiák az ókori Egyiptomban mindig jobban bomlottak voltak, mint férfi társaik. Rájöttek, hogy ez azért történt, mert a férfi testeket sokkal hamarabb balzsamozták be, mint a női testeket. A női testeket a családi házban tartották, amíg el nem kezdtek bomlani, hogy elkerüljék a balzsamozóknál a nekrofíliát.
