Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Az angol és francia gyarmatositás rasszista és a gyarmataik a gyarmatositok gyülölete miatt, ma is az ami volt: indiai, afrikai vagy épp arab.
Ellenben a spanyolok és portugálok ott keveredtek a meghoditotakkal ahol csak tudtak és gyarmataikat latinná
tették és megszüntették a tisztavérüséget, ott hemzsegnek a meszticek, mulattok és mindenféle tarka nép: ezért szépek a dél-ameriakiak és venezuela adja a legtöbb szépségkirálynőt.
Különben gondolkoztam rajta és a bukásuk egyik fő oka az alacsony népesség volt, egyszerűen nem volt elég ember a gyarmatok benépesítésére, a birodalomhoz szükséges hadsereg fenntartására, az ország ipari szükségleteinek előállítására, ezért kifolyt a pénz az országból árucikkek vásárlására. Nem véletlen, hogy a nagy, népes országok lettek hosszú távon sikeresek, mint Anglia és Franciaország.
Azért érdekes hogy a földrajzi felfedezések első hullámának haszonélvezői, Európa perifériájának két országa Spanyolország és Portugália, akik vissza is süllyedtek a régi szintjükre a gyarmataik elvesztése után.
Anno réges-rég a nagy földrajzi felfedezések topikon ez a témakör eléggé jól ki lett tárgyalva, persze mindig vannak új infók, érdekességek, amiket érdemes megosztani, közkinccsé tenni.
Különben az a érdekes, hogy a könyv elején kiderül, hogy Portugália Európa egyik legszegényebb országa volt a gyarmatosítások előtt, nem volt véletlen az a vad vágy az arany iránt a felfedezőik közt.
Ismered Roger Crowley nevét ? Egész jó könyveket írt a tengeri nagyhatalmak harcairól. Most vettem meg a Portugál gyarmatosítás fénykoráról szóló Hódítók könyvet.
Közben kiderült, hogy Benkőnek van egy újabb 2017-2018-as kiadású trilógiája, a Vér és kereszt, amely a keresténység fölvétele és az államalapítás időszakában játszódik.
Ennek az első kötete a Sosemvolt pogányok, amely Géza fejedelem uralkodása idején játszódik:
"Na, remélem, hogy Taksony végre odasóz egy jóízűt nekik, már alig várom. :-)"
Mondhatni, hogy kitaláltam az író cselekményszövését.
958 késő tavaszán Zolta fia Taksony fejedelem végre megunja azt, ami a Dunántúlon Bulcsúék halála után folyik és Ákus fia Tarcal vezetésével egy ezerhatszáz könnyűlovasból álló egységet küld át a Dunán, hogy rendet csináljon.
Ezek egy kisebb ütközet után elfoglalják Fejér palánkvárát, a mai Székesfehérvár elődjét, a kegyetlenkedő kiskirályt, Uport, a saját emberei végzik ki.
Hamarosan helyreáll a rend a Dunántúlon, amit a bölcs és igazságos Taksony így betagolhat a saját uruszágába.
Nos van még egy-két csavar, Apor és Botond sikertelen bizánci hadjárata, no meg jönnek-mennek a magasrangú bizánci követségek a biharvári fejedelmi udvarba, a vak is látja, hogy valami készülőfélben van.
Jó film , író uaz, mint a Vadonnak ...Dobai Péter ☺ kb ugyanerrol szól Ujkery Csaba Zsivanyok c. Konyve is. Somogyikent kiemelten szivesen nézem ill. olvasom a környékünk történelmét.
Mondjuk Karczag György Zúgó nyilak regényéből egy kis Muhi, egy kis tatárjárás...de én Kun Lászlót is jó filmalanynak tartanám , aztán az Anjouk , Mátyás király , török hódoltság stb-stb...van olyan a magyar történelem , hogy nagyon jó filmeket lehetne belőlük fabrikálni .
Az is érdekes, hogy minden márc.15-én a Kőszívű embert vagy a Hídembert vetítik , meg okt.6-án is kb :)...de pl a Vadon című , 48/49 utáni időszakban játszódó filmet kb egyszer vetítették , annak ellenére, hogy a szereplők kitaláltak elmegy. Én annak idején felvettem kazettára , jó lenne digitalizálni , hogy újra megnézhessem...már csak azért is, mert jó részét a környékünkön forgatták.
Kb ebben az időszakban játszódik a Klapka légió is...
Utána azonban már kezd a regény cselekménye lassan, de biztosan Géza nagyfejedelem uralkodásához közelíteni.
A lechfeldi vereség utáni években tűnik fel a kis Gyécse (Gyeücse, Gyeücsa, Gyécsa, kinek hogy tetszik) gyermekként a regényben, apja, Taksony bihari udvarában.
No meg Sarolt is feltűnik, aki később Szent István királynak ad életet.
A Dunántúlon meg közben vér és káosz, önjelölt fejedelmecskék mindenre kapható harcosokból zsoldossereget toboroznak maguk köré és adó meg szolgáltatások beszedése címén sanyargatják a népet, a közrendű szabadokat is.
Na, remélem, hogy Taksony végre odasóz egy jóízűt nekik, már alig várom. :-)
Benkő szerint a 3 dunántúli vezér halála után, az augsburgi csatát követő években a Dunántúlon káosz volt, mindenféle önjelölt fejedelmecskék tűntek föl, mert ezekben a nomád társadalmakban az öröklési rend nem volt egyértelműen leszabályozva.
Taksonynak pedig az uralma eredetileg csak a Dunától keletre terjedő részekre terjedt ki, legalábbis Benkő szerint, tehát amíg a Dunántúlt az uralma alá nem hajtotta, ott egy jó kis interregnum, anarchia volt.
Visszatérve Benkő írói stílusára, azért azt el kell ismerni, hogy nagyon olvasmányos , amellett a csatajelenetei nagyon plasztikusak.
Sőt, amikor arról ír, hogy hogy pl. hogy néz ki egy csatamező csata után, az ember szinte érzi a könyv lapjairól kiáradni az oszló emberi tetemek és lódögök bűzét...
Mondhatni hogy már-már naturalisztikus.
Én egyébként csak javasolni tudom a magyar töri ezen periódusa iránt érdeklődőknek.
