Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Éjszaka átvág a púpos a temetőn, egyszer csak elé ugrik egy kis törpe, s megkérdi a púpost: - Mi van a hátadon púpos? - Egy púp - Kell az neked? - Nem. A púpos hirtelen felegyenesedik, s boldogan sétál keresztül városon. Szembejön vele a sánta, akinek elmeséli mi történt. A sánta fejvesztve rohan a temetőbe elé is odaugrik a törpe. - Mi van a hátadon te sánta. - Semmi... - Akkor nesze itt egy púp!
Tud valaki esetleg Károlyi családról Budafokon? Egy távoli rokonuk próbálja felvenni velük a kapcsolatot, családfakutatás tárgyában. Ha személyes adat van benne, akkor itt a címem: barosstori@gmail.com
A postán (Budafok), mennyi időt szoktatok várni? Levelet kaptam az ügyfélgondozási központból, "eddig még egy esetben sem tapasztalt a fiókvezető nagy várakozást". Lehet,hogy csak én kértem ügyintézőket az ablakba? Észrevettétek,hogy a dolgozók többsége felmondott+kézbesítők közül is? Hát, Novemberben írtam és tegnap kaptam gyors válasz e-malon.
Nagyon szomorú. Ha arra gondolok, hogy a Városház téren kétszer építették át a járdát a sarkokon az akadálymentesítés érdekében közpénzből, akkor teljesen érthetetlen számomra ez a közöny. Ez vezet oda, hogy a Játék utca Duna utca sarkán az akadálymentesített részen áll a víz, ha esik az eső, a Szakorvosi rendelő mellett a Duna utca, Leányka utca sarkán, a murvás területen a szomszédos park és az épület felújítását követően is tócsákban áll a víz. Igaz ez nagy hidegek esetén befagy és helyettesíti az ingyenes jégpályát és az is igaz, hogy nem esik mindennap az eső. De miért hagyjuk, hogy így legyen?
Nem nagyon érdekel ez az internetes téma rajtunk kívül sok mindenkit. Kerestem egy témába vágó topikot de ott már is megy a csendes anyázás, libsizés, kommenyistázás, mert egész véletlenül a pol. fórum alatt nyitotta valaki.
Mindent bontanak, kivéve a lakóépületet a deltavágány mellett, valamint a kétvágányos III-as csarnokot a sarokban. A mellől elbontják a toldalékot és önálló épület lesz új oldalfallal.
Tehát ezen két épület kivételével az összesnek reszeltek, a bontás kezdéséhez konkrét időpontot nem tudok.
Deák, ha már itt vagy, mi a véleményetek a budafoki kocsiszín bontásáról? Ide jönnek az új spanyol villamosok és új kocsiszín épül. Kérdés, persze hogy az ott lévő épület csoportból mit bontanak a fő csarnok mellett. Ezek a huszadik század elején épülhettek, a korabeli ipari építési stílusban.
Ezzel egyetértek! Valóban nagy segítség lehet a mostani és főként a jövőbeni kutatóknak. Az elsődleges adatbázisok - maradván az általam is használt, így jobban ismertek körénél - a történelem során, apránként épültek fel, kis, vagy nagyobb közösségek munkája eredményeként. Így ennek költségeit is általában ők vállalták, illetve finanszírozták. Gondoljunk pl. az egyházi, vagy állami anyakönyvekre. Ezek szabad hozzáférhetőségét ma korlátozni, alapjaiban elfogadhatatlan. (Természetesen, a tényleges és indokolt személyes adatok védelme és a nyilvánosságra hozása szabályait figyelembe véve! Itt gondolok pl. arra, hogy egy 20-30 éve halott esetében nem biztos és indokolt az öngyilkosság kapcsán annak módját is közzétenni, de pl. már elfogadhatónak tartom egy 1945-ös halott esetében a halál okaként az "orosz lövés" megjelenítését egy dolgozatban, főként, ha annak megtörténtének körülményeit is leírom. Úgy gondolom, ez a kutató és az adathoz hozzáférő és azt használó felelőssége, illetve alapvető emberi jó érzése, ami úgyis korlátozó tényező.)
Az elsődleges adatbázisok digitalizálása bizony jelentős költség. Ezt a közösségi pénzből előállító, vagy ilyen támogatását igénybe vevők esetében nem tartom indokoltnak, hogy pénzes hozzáférésűek legyenek. Az sem lehet erre indok, hogy további ilyen munkák támogatására használják majd ezeket a bevételeket. Ismert, hogy a címkézett bevételek döntő többségében nem az alapcélra fordítódnak, főként, ha állam által kezelt kasszába folynak be. Egyéb másodlagos adatbázisoknál a térítési díjat elfogadhatónak tartom, ha az nem közérdekű adatbázis. Erről most ennyit, mert a hosszabb bejegyzést slr-en kívül, senki nem olvassa végig...
Valójában, ha a szabadon használható digitalizált anyagok előállítóit támogatnák a szóban forgó, a különféle adathordozók, vagy berendezések árába épített plusz adókból, még talán egyet is értenék. Gondolj bele csak azok a szabadon kutatható adatbázisok mennyi segítséget/ vagy éppen szórakozást, művelődési lehetőséget nyújtanak az azokat használóknak. Például az E-könyvek esete, a MOL vagy az ACANUM, vagy éppen az egyetemek szabadon kutatható adatbázisai stb. mind ide sorolhatjuk. Persze hogy ne csak a hazai servereken tárolt és közrebocsátott dolgokról beszéljünk ide kell érteni a külföldi elérhetőségeket is. Mindezek lehetőséget nyújtanak még az azonos érdeklődésű/foglalkozású alkotók kontinenseken átnyúló eszmecseréihez is. Ezzel vissza is tértünk az alap témához az internet nyújtotta csodálatos lehetőségekhez amit sem korlátozni sem megadóztatni nem lenne tisztességes dolog.
Egészítsd ki a listát a szkennerrel, fénymásolóval és más adathordozó eszközökkel. Még senkitől sem kaptam szerzői jogdíjat (sem vissza az eszközök árából), hogy több ezernyi fotómat ezeken a dolgokon tárolom, több példányban, régi negatívjaimat, diáimat ezekkel digitalizáltam...
Felmerül bennem a kérdés, ha jogdíjat fizettem az eszköz után, akkor miért ne másolhatnék le egy könyvet, zenét...??? Miért jogdíjas, ha biztonsági másolatot készítek valamely, általam megvásárolt (jogdíjjal megterhelt) CD (DVD)-ről, egyéb dologról?
Egyáltalán kinek osztják le ezt a pénzt? Ugye, nem kis pénzről van szó.
