Eszembe jutott, hogy a rómaiak a kőbányában is hagyhattak hulladék, pénzérme, cserépmaradványokat, hiszen a hatalmas munkálatok rengeteg időt, energiát, emberközpontosítást igényeltek. De nem találtak ott sem ilyen maradékokat.
a Dél Köve alatt egy következő nagy kőhasáb kialakítását is elkezdték"
Szerintem ezek arra utalnak (olvastam erről), hogy a rómaiak idején már voltak tömbök a kőbányában üledék alatt. Ezeket a római korban üledék boríthatta. Árulkodó nyom, hogy a nagy kőbányai monolitokat sosem vágták fel kisebbekre a rómaiak, hogy azokat felhasználják pódiumuk építéséhez.
"Ez alatt is találtak vajon római cseréptörmeléket..?"
Itt lehet nem dobáltak cserepet be alá, mert ez egy kőbánya és alatt nem a puszta föld van! Ez a híres "Dél Köve"/"Viselős asszony Köve" (Monolit I.), 20 m hosszú és vagy 1000 tonna súlyú lehet. Az egykori kőbányában áll, ahonnan a nagy tömböket bányászták 2000 éve. Innen a templom csak 900 méterre van. Van egy másik hasonlóan nagy tömb (Monolit II.), egy másik közeli kőbányában, amit 1994-ben találtak meg. Itt egymás mellett a Monolit I. és a Monolit II.
A Dél Köve nem egy "otthagyott" tömb, mert alul még mindig az anyakőzethez kapcsolódik. Évszázadokig ezt tudtuk. 2014-ben jelentették be német régészek, hogy a Dél Köve körül további tömböket találtak. Elsőnek a Dél Köve mellett ástak ki egy 20 méteres 1650 tonnás tömböt (Monolit III.). Ha készre vágták volna és arrább teszik, ma ez lenne a világ legnagyobb építőköve! Úgy néz ki ezt a gigászi kőhasábot is egyben akarták elszállítani! Kiderült, hogy a Dél Köve alatt egy következő nagy kőhasáb kialakítását is elkezdték.
Az amit mutatsz kőhasáb, itt már a felső. Lentebb lehet látni, hogy néz ki manapság a Dél Köve (alatta és az mellette is hatalmas tömbök vannak félkészre faragva), de erről sem látszik, hogy tudnál, mert római cserepeket keresel alatta. Ezeket az óriás tömböket valószínűleg a Trilithon tömbjei mellé akarták beépíteni, de az építkezés valamiért félbemaradt, ahogy a pódium oldalsó tömbjei sarkának lenyesése, ami egyik sajátossága a római templomoknak. Inkább egy háborúra gondolok, mint pénzhiányra (már akkoriban is folytak erre felé gyakran háborúzgatások).
Napkitörésre utaló bizonyíték Gízában a történelem előtti időkben: A Nagy Piramis közelében talált Inventory Stela (Khufu lányának sztéléje a 26. dinasztia idejéből) szerint Khufu (aki a Nagy Szfinx állítólagos kifaragása előtt uralkodott!) elment megnézni a Nagy Szfinxet és az azt eltaláló villámot. Itt van megerősítő bizonyíték (plasma scars), kiterjedt üvegesedés formájában, amelyet a fennsíkon találtak:
Forgotten Civilization: New Discoveries on the Solar-Induced Dark Age Robert Schoch
Több tudományos tudományágból származó bizonyítékokat kombinálva Schoch azt állítja, hogy az utolsó jégkorszak hirtelen véget ért, i.e. 9700 körül egy felkavarodott Nap miatt következett be. A napkitörések elektromos/plazma-kisüléseket szabadítottak fel a Földön, drámai klímaváltozást, valamint megnövekedett földrengést és vulkáni tevékenységet, tüzeket, magas sugárzási szintet és hatalmas áradásokat idézve elő. Schoch elmagyarázza, hogy ezek az események hogyan hatottak az akkori civilizációkra, hogyan mozdították vissza az emberiséget több ezer évre, és hogyan vezettek hat évezredig a Solar-Induced Dark Age (SIDA) kialakulásához. A SIDA-keretet az ókori történelemre alkalmazva feltárja, hogy hány megalitikus emlékmű, sziklarajz, őslakos hagyomány és legenda kerül logikusan a helyére, beleértve Kappadókia földalatti városait, a Húsvét-sziget rongorongo-glifjeit és a törökországi Göbekli Tepe komplexumot. Azt is felfedi, hogy Napunk sokkal instabilabb csillag, mint azt korábban hitték, ami arra utal, hogy a történelem megismételheti önmagát egy elég erős napkitöréssel ahhoz, hogy elpusztítsa a modern társadalmat.
A tudósok 2023. márciusában feltártak egy rejtett folyosót a gízai nagy piramis főbejárata közelében, ami a királyi kamra fölötti kamrákhoz hasonlóan a teherelosztást szolgálhatta.
Nem a törökök. A muszlim az tussolna mindent szíve szerint Mohamed előttről, de ott elég sok örmény él és kurd... azok dafke elmondják a nagy titkokat, ha megtudják...
2019-ben a délkelet-törökországi Mardinban található Boncuklu Tarlában történt felfedezés Göbekli Tepére hasonlít, de akár 1000 évvel idősebb is lehet. Úgy tűnik, Törökország nem fél a jégkorszak vége előtti dátumoktól, mint Egyiptom.
Valóban különleges vidék Kisázsiának ez a része, tele különös országokkal, népekkel, városokkal: Pergamon, Lüdia, Kilikia, Frígia, a hajózó károk, erre született Homérosz, vagy ott van Milétosz, ahonnan a láng elindult: amiért mi most itt egy számítógép mellett ülünk...
rómaiak szinte elfoglalták az összes jelentős nagy kultúra területét: Fönícia, Babilon, Egyiptom, Görögország (de kezdték az etruszkokkal). Igazság az, bármerre mentek mindenhol nálánál ősibb kultúrákba botlottak.
Most olvasgatom Kekova és különleges környékének történetét, történelmét. Lükia, a mitikus Lüdia alatt és köztük Kária. Nomádok, kalózok, aranybányászat, legendás királyok. Csupa ősi színtér amit a rómaiak bekebeleztek.
Vajon mi érdekelte őket jobban? A kőtár, vagy a hely kisugárzása?
Szenvedélyesen kutattak titkok, kincsek után, ahogy Hitler is. Teljesen megértem őket.
Ha jól értem Baalbeket, akkor két elmélet létezik. A római elmélet szerint a kisebb kövekből álló pódium1-et a szeleukidák vagy a rómaiak hozták létre a föníciaiak és a görögök romjai, a Nagy Udvar mellett, és csak ezt követően fejezték be a pódium1 U alakú kiszélesítését (pódium2-t) ugyancsak a rómaiak, hogy a Jupiter templomukat a földrengésektől megvédjék.
Graham Hancock elmélete szerint mindez fordítva történt. Először hozták létre 5-10 ezer évvel ezelőtt a pódium2-t, a hatalmas kövekkel, majd azt követően töltötték fel az U alakot a görögök és a rómaiak, ráépítve templomukat.
Nem világos, hogy melyik pódium kövei alatt találták meg a római pénzérméket, cserepeket stb.?
Az olasz Pozzuoliban az öböl fenekén, 6 méteres mélységben egy 50 m hosszú, oszlopsoros templom látható. Viszont a város piacának nagy oszlopsoros építménye sajátos hírnévre keveredett. Ezt korábban Serapeumnak hitték, mivel az egyiptomi Serapis egy szobrát is megtalálták itt. A vízre néző 6 hatalmas márvány oszlopából három ma is áll. Ezek több mint 12 m magasak. 1750-ben tárták fel a létesítményt.
A legérdekesebb, hogy az oszlopok 7 m magasságig kagylók és vízerózió nyomait viselik. Ezek egyértelműen arra utaltak, hogy az oszlopok a felszínen álltak eredetileg, majd századokra a tenger belepte azokat, hogy aztán újból kiemelkedjenek egy ismeretlen időpontban. Ezt nem okozhatta földrengés, hiszen az oszlopok nyilván elborultak volna.
Ezt a furcsaságot számos kutató vizsgálta a 18. század óta, mígnem jött egy Hugh Auchincloss Brown nevű amerikai villamosmérnök, aki már 1948 óta a pólusok elmozdulásáról értekezett, és hajmeresztő dolgokat állított régi civilizációkról (mint. pld. a Húsvét-sziget). 1969-ben írt egy hosszabb cikket, diagramokkal, számításokkal megspékelve, hogy a Puzzoliban lévő "Serapeumot" egy ősi kézműves civilizáció állította, mely 12-19 ezer évvel ezelőtt létezett! A tenger szintje akkoriban 6 méterrel alacsonyabban állt.
Brown is már-már megszokottan ekézte a régészeket, hogy nem hajlandók elismerni teóriáját, és persze "átírni" a történelem könyveket. Hozzáteszem, a régészek az építményt i.sz. 100 körülire helyezik (az elsüllyedését és kiemelkedését pedig a középkorra). Egyébkén Brown elméleteiről már 1948-ban cikket közölt egy magyar újság: Felborulhat-e a Föld címmel.
A Hafré piramis alsó két sorának hatalmas mészkőtömbjeit a Szfinx árokból bányászhatták ki, majd szállíthatták erre a helyre. Ha ez igazolást nyerne, akkor biztos, hogy az alsó két sor platója is 4. dinasztia kora előtti időkben épült. (Ezt az alsó két sort burkolhatták rózsaszín gránittal az Óbirodalom idején, amiből ma már nem sok maradt, csak a piramis csúcsa körül több).
Egy ókori görög város lehet. A tengerszint Hérodotosz kora óta a vagy 2-3 métert emelkedett a Földközi-tengeren. Több ókori kikötőváros partmenti létesítményei a tengerben fürödnek. Úgy nézem kőbánya is volt: azon a hatalmas sziklán hasonló bevágások vannak sorban, mist több kőhasábon a baalbeki terasznál:
Ahogy korábban volt említve, Robert Schoch és Thomas Dobeclki egy szeizmikus vizsgálat részeként egy mállott mészkövet azonosított a Szfinx alatt. Lehner később megerősítette egy mállott mészkő jelenlétét a Szfinx alatt egy sor fúrás során, amelyeket egy víztelenítő rendszer részeként építettek be, hogy megvédjék a Szfinxet a talajvíztől.
A Szfinx testén számos javítási munkálatot végeztek, kezdve magukkal az egyiptomiakkal, egészen napjainkig. A Szfinx testén végzett legkorábbi javításokat az Óbirodalom idejére jellemző kőműves technikákkal vitték véghez. Gauri és munkatársai "Fáraók-korabeli burkolóköveknek" nevezik a legősibb javításokat, amelyek "5000 éven át voltak kitéve a helyi viszonyoknak", azaz az Óbirodalom idején használták őket fel.
Zahi Hawass a 2010-es években jelentette ki: "Úgy tűnik, hogy a Szfinx tatarozáson esett át az Óbirodalom idején, mivel a jobb hátsó lábnál talált minták elemzése alapján beigazolódott, hogy azok az Óbirodalom korából származnak."
Schoch Temple árok-elmélete kapcsán beszél arról, hogy a Szfinx körüli mészkő sziklaágyra jellemző a karsztos topográfia, és számos olyan réssel és nyílással rendelkezik, amelyeken el tud szivárogni a víz. Annyira eresztene, mint egy szita. A Szfinxet övező terület, még ha masszív falakat is építettek volna köré, nem tartana meg egy nagyobb mennyiségű állóvizet. A víz elszivárogna a Szfinx alatt található üregeken és hasadékokon keresztül, bele az általánosságban vett gízai fennsíkba. Ennél a pontnál beszél Schoch arról, hogy annak érdekében, hogy szivárgás nélkül megtartsa a vizet, a partfalat és a talajt szigetelni kellett volna, de nincs semmilyen bizonyíték, ami ezt alátámasztaná.
Egy fontos momentum a Szfinx vízeróziójához: Kheopsz fáraó uralkodása idején közvetlenül a terület felett (nyugat-keleti irányú lejtős terület) működő, hatalmas kőfejtők meggátolták, hogy jelentős csapadékhatás érkezzen a Szfinxhez.
Tavaly, 2022-ben jelent meg Mark Lehner és Pierre Tallet egyiptológusok tollából: The Red Sea Scrolls - How Ancient Papyri Reveal the Secrets of the Pyramids c. könyv.
A 2013-ban felfedezett vörös-tengeri papiruszok felfedezése, fordítása és óriási jelentősége. Ezek a legrégebbi papirusz-szövegek, amit eddig felfedeztek.
Ezek a feljegyzések/naplók Merertől vagy Deditől gyakorlatilag hasonlóan alaposak, mint egy 20. századi építési napló. Hajóval elhatoltak egészen az építkezésig. Ott gyakorlatilag egy csomó hely (tó, csatorna, kikötő), mind Hufuról volt elnevezve. Dedi írnok naplójának töredékei említik Gizában a királyi rezidenciát, sőt, ami ettől is érdekesebb lehetett, a Királyi Levéltárat.
Ezen elmerenghet az ember, ha az ottani írásos anyag valami jól letemetett helyen megmaradt volna, úgy mennyi minden derülne ki nem csak Egyiptom ősi múltjából, de a Nagy Piramis építéséról is.
"Schoch-Reader (főleg Schoch)-féle elmélet-rendszer... nem a 4. dinasztia építkezéseit kérdőjelezi meg..."
Micsoda lovagiasak! Hihetetlen!
Sajnos nem tartom reálisnak, hihetőnek az egész "elmélet-rendszert", valószínűleg a "jövőben" még jobban elfognak csúszni ezen, nem hogy bebizonyosodna, hogy 8-10-13 ezer évesek lennének ott bizonyos mesterséges objektumok, közte a Szfinx. Ilyen téren ennek jövője nem nagyon lehetséges. Egyszerűen a felfedezések nem állnak le, a feltárások folyamatosak Gízában és Egyiptomban. Maga az egyiptomi mítoszok, a hagyomány se tud semmiféle előttük élt rejtélyes fajról, civilizációról, királyságról ill. annak nyomairól, emlékeiről Gízában.
Kellene valami szikra, hogy higgyen benne az ember, enélkül meg még unalmas is. Kocka már el van vetve. Úgy gondolom, a további vita felesleges részemről; nem is fogok többé "helyesbítéseket" beírni Gíza-ügyben, mert teljesen eredménytelennek látom.
Ez az egész Schoch-Reader (főleg Schoch)-féle elmélet-rendszer
1. nem a gízai modell jelenéről, inkább jövőjéről szól
2. nem a 4. dinasztia építkezéseit kérdőjelezi meg, hanem a mikronyomokat tárja fel, amikre ráépülhetnek az esetleges jövőbeni feltárások a környék homokja és a Nílus hordaléka alatt (feltételes mód, nem biztos)
Olyan ez, mint a politikában sokan azt tartanák igazságosnak, hogy legyen világszerte nyitott társadalom az esélyegyenlőség miatt. Nagyon szép gondolat, de ma még megvalósíthatatlan a nemzetállami szuverenitási törekvések miatt. 50-100 év múlva már minden megváltozhat.
. 
. 
. 
