Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Nem akarok beleszólni a dolgába, de szerintem a vasúti sínek felől támadva foglaljuk vissza, feltehetően onnan várják legkevésbé a rohamot. És akkor, ha már elkezdték a bontást, mert a melósok körében kitört pánik alatt minden stratégiai pontot el tudunk foglalni. Ha már ott vagyunk, akkor a strandot és a wigwamot is szerezzük meg (az utóbbit azért, mert a Városház térről elhozott zászlót oda tudjuk kitűzni).
Lehet, hogy egykor Budafokhoz tartozott, de most a XI. kerület része. Mondom ezt szememmel látott hivatalos tulajdoni lap és térkép alapján.
Nem vitatom a korábbi tulajdonjogot, kerülethatárt, nem kutattam utána, megbántani sem szeretnék senkit, csak megjegyzem, hogy ma a XI. kerületben található az egész kóceráj kihúzóstól, olajfoltostól.
A http://terkep.budapest.hu/ oldal is ezt támasztja ajá, a mellékelt térképen a rózsaszín a kerülethatár.
A Budafoki kocsiszín egy tulajdonnév, kár vitatkozni a helyességén. A héves időszak utolsó előtti előtti maradványa. Albertfalva kitérő a Fehérvári út felújításával fog eltűnni, a Városház téri végállomás pedig a jó ég tudja. Tavaly el kellett volna kezdeni a terület rendezését, de például az orvosi rendelő felújításánál nem tudom, hogy ezt figyelembe vették-e (persze inkább az útépítésnél az orvosi rendelőt). Elég szűkös a hely, hacsak nem helyezik át a villamospályát nyugatabbra.
Csak az érdekesség kedvéért, vedd majd a fáradtságot egyszer és nézz utána a régebbi térképeken. Sajnos nagyon sokan a XI-hez tartozónak gondolják, holott legfeljebb elbitorolt területként tehetik ezt, mert ismereteim szerint, hivatalosan soha nem csatolták el Budafoktól. Egyébként meg nekem is mindegy...
Egyébként sokan gondolják azt, hogy az még pont Budafok. Másoknak meg azt nehéz elhinni, hogy Kelenvölgy az egyesítés előtt Budafok városához tartozott és nem önálló volt.
Olyan ez, mint északon: Az Angyalföld ksz. Újpesten volt, az Újpest ksz. meg Angyalföldön.
Még a kihúzó egyetlen egy métere sem XXII. kerület. A régi cégnév után (BBVV) maradt rajta.
Viszont földrajzi totós játékba elmegy másik két párja mellé. :-)
Szerintem egy ház formájának szépségénél fontosabb az, hogy mennyire van rendben tartva maga az épület és környezete. Úgy értem, az utcai közérzet szempontjából. A Déli Pályaudvart a mai napig egy szép épületegyüttesnek tartom: zseniális ötlet volt a Vérmezőre néző üvegfal, meg a másik két üvegfal, ami a város forgalmát engedi láttatni a vonatra várakozóknak. Kizárólag a karbantartatlanság, a mocsok, és az értelmes funkciók felszámolása, ellehetetlenítése tette elviselhetetlenül rossz hellyé a Délit. Még a csúnyácska Budatétény megálló is tetszett azzal, hogy új és tiszta volt, és hogy a fém részek Campona színűre voltak festve. Ma már ez a hely is lepusztult, mocskos, és a legújabb javítás is olyan kölletlenül készült, hogy rossz nézni. (aki jár arra, tudhatja, miről beszélek)
Szóval azzal a villamos remízzel kapcsolatban az lenne a kérdésem a tervezőhöz, hogy vajon elég alaposan körüljárta-e az általa tervezett ház vélhető jövőjét, karbantarthatóságát, üzemeltethetőségét. A látványterv ugyan nem tetszik, de kész vagyok elfogadni. Csak az a bajom, hogy már a látványterven is előre látom az elérhetetlen üvegfelületeken megülő rozsdás-olajos levet, úgy fogja belepni az egészet a kosz, hogy esély nem lesz a letakarítására. Ez a terv akkor mutatna jól a valóságban, ha a fényesnek ábrázolt felületeket néhány havonta letakarítanák. Szerintetek le fogják?
A vörösesbarna klinkertéglán nem látszott meg a vasút és a villamossínek mellett óhatatlanul megjelenő vaspor rozsdás leve. Fényes sárga tetők és hajlított füstüvegek? Elfogadom, ha a mesternek ez tetszik, talán hozzá is szokok, de vasút-koszosan már nem szeretném. A dolog csak azon múlik, hogy költenek-e majd a takarításra, karbantartásra. A négyesmetró is tetszett, amíg tiszta volt, de az elkoszolódása már megindult, és a trükkös, nagy terek és nehezen hozzáférhető felületek tisztítására senki nem gondolt. A Rákóczi téren egy fantasztikus fényjátékot csináltak (tegye fel a kezét, aki még nem látta), minden elismerésem. De ott is a négy tükörből egy már elromlott, és nem tudom, lesz-e valaki, aki megjavítja.
Félreértesz, a szakértők véleménye nem keserít el. Semmire nem vágytam jobban, mint hogy valaki hitelesen azt mondja: tévedek, és feleslegesen riadózok. Akiket utóbb megkérdeztem, azokat nem iróniából neveztem szakembereknek, tényleg megbízom bennük. Sajnos magánbeszélgetés volt, nem kértem hozzájárulásukat, hogy megnevezhessem őket, és idézhessem a levelüket.
Azt határozottan megerősítették, hogy nagyon erős tempóban pusztulnak ki a fáink. Csak abban korrigáltak, hogy nem az általam vélt okok dominálnak, hanem nagyon sokféle tényező okozza a vitathatatlanul gyors és erős pusztulást. Ez azt jelenti, hogy bár megnyugvásra nincs sok okunk, de legalább tudhatjuk, hogy van, aki nemcsak a szakirodalmat és a hatósági protokollokat figyeli, hanem a természetet is.
Azt viszont még mindig nem tudom, mit tehetnék a környezetemben láthatóan súlyosan fertőzött fákért, amik nyilvánvalóan ki fognak pusztulni hamarosan. Valószínűleg semmit, és valószínűleg jobb megélni a valóságot, mint sajnálkozni rajta. Védekezni nem védekezhetek, mert magánszemélyként sem növényvédőszert nem használhatok közterületen, sem nem metszhetem a fákat. (amit eddig metszettem, azt majd meggyónom) Talán egyet tehetek: öntözhetek. Korábban volt egy szóbeli megállapodás, hogy a közterületi csapokat használhatjuk a közterületi fák öntözésére, de a legutóbbi (nem magán, hanem hivatalos) beszélgetésnek az volt a végkövetkeztetése, hogy részemről etikátlan dolog lenne a közösség vizével locsolni: akkor lennék tökös gyerek, ha a saját, vízórával mért, csatornadíjjal terhelt vizemből locsolnám a közterületet. Amit persze meg is tennék, csak sajnos nem tudom kivezetni a vizet a panellakásból. Így tehát tudomásul veszem, hogy az aszfaltnak jár az ivóvíz, a növényeknek nem.
Ne keseredj el, azért biztos felkelti valaki érdeklődését, az a szakértők által megfogalmazott vélemény, hogy a szárazság miatt a fák ugyan kipusztulnak, de a gombák jobban szaporodnak. És az is egy kifejezetten érdekes álláspont, hogy a nálunk megjelenő eddig ismeretlen fajok nálunk is védettek.
Biztos vagyok benne, hogy az általad pontosan dokumentált környezeti változások, véges időn belül meg fognak jelenni a kutatások célkeresztjében. Köszönet fáradságos munkádért. ~Y~ ^Y^ `Y'
Kértem levélben és szóban is, hogy ezekre a hangolásokra figyeljenek majd. Annyi különbség lesz, hogy este az 58-as megy majd az Etele térről, minden más XXII. kerületi busz az Őrmezői termináltól megy majd.
Ami várható, bár nem biztos, hogy a Savoya Parktól nem sokkal egy másik után fognak indulni a 241/251-es buszok, hogy tényleg csak az üljön fel a midibuszra, akinek muszáj és ne legyen esetleges utaslemaradás azok miatt, akik csak a Leányka utcáig mennének a csomagokkal.
A faromlással kapcsolatban újabb, tisztelt és hiteles tudós megnyugtató véleményét kaptam meg, miszerint nem akkora a baj, mint gondolom. A fadarázzsal kapcsolatban azt mondták konzultáló tudóstársai, hogy a rovar csak a már elpusztult fát támadta meg. A fotóimon sokféle gombát azonosítottak, a zuzmóról megerősítették azt az álláspontot, hogy az nem káros a fára*, ellenben a nyírfa-fotóim végén a laskatömegre nem nyugodtan tekintettek. A fák erős pusztulásának elsődleges okaként a szárazságot nevezték meg, jelezve, hogy évente számos új kártevő jelenik meg országunkban, amik ellen nem könnyű megszervezni a védelmet, különös tekintettel arra, hogy a fapusztítók közt még védett fajok is vannak.
Újabb megerősítést kaptam tehát arra, hogy feleslegesen nyomom a vészcsengőt, nem is nyomom tehát tovább. Meggyőzve nem vagyok, mert a válaszok, amiket kaptam, rendre egybecsengenek a szakirodalommal, amibe már én is belekóstoltam, a megfigyeléseim viszont mást mutatnak. Nekem az volt a gyanúm, hogy egyes károsítók viselkedést változtattak, de erre nem kaptam megerősítést. Ezzel kimerítettem a lehetőségeimet és a dologgal terhelhető barátaimat, nincs más választásom, mint hinni a szakembereknek.
[kibekk on]
* én sem azt állítom, hogy a zuzmó árt a fának, hanem azt, hogy a zuzmók tömegéből és mintázatából elég jól következtetni tudok a számomra végzetesnek tűnő baj jelenlétére. A zuzmó egy szimbiózis, és bár nem vagyok biológus, az az érzésem, hogy a más okból a fában túltengő gomba-komponens segít elszaporodni a fotoszintetizáló nemgomba-összetevőnek, ami a kérgen a sajátos, színes mintákat alkotja. Itt tényleg csak a kibekkelt jövő fogja megmondani, hogy volt-e bármi alapja amatőr megfigyeléseimnek és következtetéseimnek.
Rendszeresen böngészem az internetet, hallgatom és nézem a híreket, de nem tudom milyen szigorításokra célozgattok a fényképezéssel kapcsolatban. Megköszönném ha tájékoztatnátok.
Ma végtelen egyszerű egy panorámakép elkészítése. A telefonok és az új fényképezőgépek beépített programmal rendelkeznek: ez a program segíti kijelölni a szeletek helyét, automatikusan elkattintja a gépet, és összefűzi az egyes képkockákat. Aki nem szeretné a kamerája beépített panoráma funkcióját használni, az használhat ingyenes, PC-n futtatható szoftvert, ahol az összefűzés geometriáját és más jellemzőit is be lehet állítani.
Amikor azt a képet készíttem, még nem voltak ilyen automatikus panorámakészítő programok, komoly kézi- és agymunka volt a panoráma szerkesztés. A fényképezőgép objektívjei nem tökéletesek. Egy négyzetes hálót hordó vagy párna alakúra fényképeznek, és a képek a széleken sötétebbek, mint középen, és a fényesség eleve eltérő az egyes szeleteken. Ha csak összemásoljuk a szeleteket, abból nem sok jó sül ki: foltos, hullámos lesz, és nem illeszkedik. Ha nagyon széles a panoráma, akkor a napos oldal és az árnyékos oldal is a képre kerül, valamit csinálni kell, hogy az egyik ne égjen ki, a másik ne legyen túl sötét. Annál a bizonyos képnél szükség volt a kor legjobb film digitalizálójára, aztán a képeket megannyi rétegre bontották, és sok-sok digitális szűrő alkalmazásával, aprólékos kézimunkával tüntették el az egyenetlenségeket, és varrták össze a szeleteket. Ez volt a munkának az a része, amihez sem eszközöm, sem tudásom nem volt.
A csepeli ipartelepet szerettem volna fényképezni, akkoriban volt a felmászós - toronyból fotózós korszakom, így sokáig kerestem azt a tornyot, ahonnan Budafok takarás nélkül belátható a Duna felett. Végül megtaláltam, de egy olajszállító és gáztározó magáncég magánterületén állt, és fegyveresek őrizték. A céget nem lehetett megtalálni a telefonkönyvekben, és az igazgatóhoz sem könnyen jutottam be. Mikor bejutottam, akkor azt értette meg nehezen, hogy nem egy bizonyos időpontra kérek engedélyt, mert a fényképezéshez fény kell, és hogy az égiek mikor milyen fényt adnak, azt nem én döntöm el, tervezni sem tudom. Akkor kell fotózni, amikor van fény. Végül meglett az engedély, és már csak a tériszonyomat kellett legyőznöm. Az első sorozatot digitális fényképezőgéppel készítettem, itt a környéken szerintem az volt az első digitális kamera, Párizsban vettem, mikor kijött az első (majdnem) használható modell. Magam fűztem össze a panorámát kézimunkával, a kis felbontású kamera képeivel az én számítógépem is elbírt. Ez a panoráma itt a topicon is szerepelt. Később, amikor kábé egy év múlva megjött a megfelelő fény, és az igazgatót is el tudtam érni, na akkor fel tudtam menni filmes géppel, és a tőlem telhető legjobb felvételeket készítettem el. Ez után fordultam profihoz, aki a filmből digitális állományt készített, és összefűzte panorámává. Nagyjából ennyi a kép teljes története.
A Péter-Pál utca felső szakaszán volt egy tájidegen fa, egy jegenye. A gazdájával együtt az Alföldről származott ide, és vert gyökeret. Ezt a fát rendszeresen metszették, gondozták daruval, ám egy idő után túlnőtte a darut, és a daru magassága felett egy metszetlen, fej jellegű csúcs nőtt rajta. A panorámát távolról, hunyorítva nézve Budafok profilját olyannak láttam, mint egy nagy ragadozó madár árnyképét, amint kiterjesztett szárnyakkal suhan a kamerával szembe a szélben. A két szárny közti mélyedés középen a Péter-Pál utca völgye, a madár feje pedig az a bizonyos jegenye-csúcs. Szerettem azt a képet.
A fotózással nem biztos, hogy ennyire rossz a helyzet.
Épp most szabadították fel a rendőrök arcképét.
Nem pont azonos, de hasonló a telefonbeszélgetések felvétele.
Egy behajtó cég 6. éve zaklat más tartozása miatt, nyilván nem viszik perre mert tudják, hogy nem nyerik meg. Régóta közlik hogy felveszik - hozzáteszem, hogy én is, csak eddig valahogy eszembe sem jutott közölni, gondoltam innentől kölcsönös az engedély.
Valamelyik utolsó alkalommal a beszélgetés végén elkottyintottam. Irtózatos felháborodás és fenyegetés a vonal másik végén, de éppen panaszt is tettem, és arra megjött a válasz. A szokásos mellébeszélés, de kitértek arra hogy előzetes engedély nélkül vettem fel a beszélgetést: nem tehetem közzé - ergo saját célra felvehetem, azt nem kifogásolták.
Ilyesmi lehet szerintem a fotó is az utcán. Milliónyian készítenek percenként milliónyi fényképet, betarthatatlan és ostoba rendelet, a városban a turisták csak az eget és a tetődíszeket fotózhatnák - max panoráma. És rájuk is kell hogy vonatkozzon a törvény.
Vagy lassan kapható lesz olyan gép - és kötelező a használata - ami képes arcot felismerni és azonnal kikockázni?
Köszönöm, hogy megosztottad a kép készítésének részleteit, bár az egyes felvételek kalandos készítéséről még nem is szóltál! Nem véletlenül említettem ezt példaként, hiszen a kép nagyon szép és nagyon egyedi, ugyanakkor amit most a többiekkel is megosztottál, az részben megmutatja azt, hogy vannak emberek, akik felismerik munkád fontosságát és hajlandóak arra áldozni is, ráadásul nem csak közpénzből. Ugyanakkor azt is jól szemlélteti, hogy van egy szint, amit nehéz átlépnie sokaknak, ez pedig az értékmentés felelőssége a jövő generációja számára. Mindig tisztelettel tekintettem munkádra és családi hátteredre azért, amit tettél, tettetek és teszel! Itt említem meg, hogy Drbit-et és munkáját, ha nem számolta fel időközben az értékesített töredéken felüli gyűjteményét, vélem, az utókor egyszer ugyancsak a helyén fogja értékelni...
