Vannak az orosz búvárszivattyúk, azok még olcsóbbak. Kár, hogy olyan vékony sugárban nyomják mint ahogy egy kétéves gyerek pisil. A hosszabb cső is csökkenti a szállított vízmennyiséget, meg a cső irányváltozásai is, nemcsak az emelési magasság.
Nagyon-nagyon also hangon ez 120e Ft/m2+afa lenne anyagostol. Tekintsuk 60%nak az anyagot, es ugy, hogy megvan mindened, de akkor is ~1.2 millio ft kell meg a 16 m2-hez.
Csak a tervezesi koltseg illetekkel, statikaval egyutt 200e Ft...
Azt elfelejtettem, hogy szivattyúnál mindent emelőmagasságban mérnek, a veszteséget is. Csőhossz, iránytörés mind veszteség, amit le kell vonni az ememlőmagasságból. Magyarul ha 7m-re akarom a vizet fölnyomni, akkor a 7m-hez hozzá kell adni még a cső súrlódását (mondjuk 1/2 m) és a három iránytörést (0,75m). Tehát a maximális szállítható vízmennyiséget úgy kapom meg, hogy a görbén megnézem, hogy hány liter víz tartozik a 7+1/2+3/4m=8,25m emelőmagassághoz. Az itt írt veszteségeket nagyjából az ujjamból szoptam, de azt hiszem nem nagyon nagy marhaságok.
Még régi vízügyes múltam alapján úgy sejtem, hogy a semminél jobb, de nem sokkal. A mienk az VAGY max 35m-t emel, VAGY 4,5m3-t nyom. A kettő együtt nem megy. A mienk 1100W-os, az se sok. 350 W szerintem nagyjából az erkélyen néhány cserép muskátli locsolására megfelelő. Már több éve vettük a mienket, az - ALKO - eddig jól működik. A doboz oldalán ott a jelleggörbe, hogy hány méter magasra hány litert nyom, általában percenként. Ha homokos a kút akkor jó ha van homokszűrője is, mert hamar megeszi a homok a járókereket. Kb. 3 éve vehettük a szivattyút, közel 40 rongy volt, szerintem ma már 40 fölött kezdődnek a használható szivattyúk.
Sziasztok én döntés előtt állok és kéne egy kis segítség.Szeretném bővíteni a lakást.Egy szoba kellene de nem tudom eldönteni hogy oldjam meg.
Legyen különálló készre gyártott faház,vagy panelből építsek vagy szokásos épitkezéssel legyen plusz egy szoba.Lehet különálló épület is.Bár épiteni nem engedélyeznek most mert csatornázás volt bővíteni igen. Anyagilag és időre melyikkel jönnék ki jobban?Egy minimum 4x4-es vagy 4x5,5x5-ös szoba kellene nappali-konyha esetleg egy kisfürdő még férjen el.Nem rendelkezek sajna milliókkal és idén be is akarom fejezni.Mi lehetne a legjobb megoldás?Pl fél millából kijönne egy hagyományos szoba?Cserép,tégla van anyagot sokat nem kell hozzá venni.
A kőzetgyapot páradiffúziós ellenállása vagy 100x "gyengébb" az XPS-től. Illetve a gipszes vakolat is páraáteresztő, ami ráadásul rengetes vizet képes felvenni. De ha megfelelő vastagságú extrudált polisztirolt vágsz a nyílásba, szilóval vagy egyéb vízzáró anyaggal tömíted a szélét, és ezt gletteled, akkor nem lesz vele gond.
Ha a kivezetés a lefolyóba van kötve, akkor az úgy tökéletes (nálam sajnos egy leeresztő van hozzá). Ennek ellenére szerintem az esővédő sapka használata így sem hátrány, esetleg kérdezz rá a kémény fórumban. Én a gyári Schiedelt vettem meg olyan 20 ezerért (200 mm-es, saválló acél), de léteznek ettől olcsóbbak is, akár madárvédő hálóval szerelve. Amióta megvettem, volt 1-2 zivatar nálunk, és alig-alig folydogált le a béléscsövön néhány csepp eső.
Egy sima legolcsóbb normál szivattyút, mivel gáz nem lesz a vízben, mélység nem lesz csak 1 méter. Beledugsz egy vízszintkapcsolót ami kikapcsolja a motort ha lement a vízszinted.
Régen nem tettek bele, de az Eurocode szerint kell. Amúgy nem is árt. Ennyi egy melléképületnél megjárja. De 90 cm mélyre leásni túlzás, 70-80 cm elég.
Nem hiszem, hogy 30 cm széles alapot sikerül elég mélyre ásni. de 40 cm-es már menni fog. Nem szabad azt hinni, hogy melléképületnél nem kell lemenni a fagyhatárig.
Nem lesz padlás, elegendő akár 30 cm széles alap is?
Mert még régebben valahol olvastam, de nem tudtam, hogy igaz-e, hogy 10-10 centivel szélesebbre kell ásni az alapot, mint ami rámegy falazat. Vagyis ez az Én esetemben 50 centit jelentene, de azt kicsit sokallom egy melléképületnél.
Kétségtelen, hogy egy ilyen tönkrement szigeteléshez nem nagyon lehet csatlakozni. Kérdés, hogy a padló alatti új szigetelést hogyan csatlakoztatja a régihez, mert gondolom a főfalak nem lesznek lebontva.
6x4m melléképületet építek 30 leier téglából. Milyen széles kell, hogy legyen az alap, illetve kell-e bele és, ha igen milyen vasalás? Az alapot a helyszínen készítjük betonkeverővel. Szerelőbeton nem lesz.
Adott egy 70-es kisméretű tégla, kocka ház, aljzatbeton csere.
A kérdés a következő, mit lehet tenni az eredeti szurkos szigeteléssel, hogy jól össze lehessen vasalni az új víz szigeteléssel?
Az a probléma, hogy törik, szakad, poros, és a mester szerint, nem lehet majd tökéletesen összeolvasztani. Eddig száraz volt mindenütt a ház, de most hogy meg lett bontva félő, hogy nem lesz megfelelő.
Van valami okos más módszer, vagy mik a tapasztalatok. Mindenképp újra alá kell rakni az egészet körbe???
esetleg, dupla lemez, vagy + függőleges szig, esetleg valami alkalmas önthető anyag?
Teljesen tanácstalan vagyok, és 1 napom van eldönteni. A szaki szerint alárakás körbe...
Ebből is látszik, hogy nincs egy egységes jogalkotói rendszer, és a különböző hivatalok közt sincs semmiféle együttműködés. Engem a hivatalnokok a házszámmal kapcsolatban küldözgettek anno ide-oda. Az okmányirodában azt mondták, hogy nincs feltöltve a gépükre a változás, és az építésügyi hivatalba kell mennem egy kérvényért, ami alapján majd feltöltik hozzájuk a rendszerbe. Az építésügyi hivatalban viszont azt mondták, hogy mivel megkaptam a használatbavételi engedélyt, így már semmi dolgom sincs. Visszamentem az okmányirodába, ott lehülyézték az építésügyi hivatalt, és megint visszaküldtek. Az építési irodában aztán átküldtek a bal oldali szárnyba, merthogy a jobb oldali szárny nincs kapcsolatban velük, nincsenek összehangolva. A bal oldali szárnyban azt mondták, hogy valami 10-15 ezer Ft-ot kell fizetnem, és lesz házszámom. Soha nem voltam egy feljelentgetős fajta, de akkor nagyon elborult az agyam, és megfenyegettem az egész bagázst. ...még aznap elintézték az egész ügyet, ingyen és bérmentve.
