Az orrod tőle fokhagymás szólást tárgyalja az O. Nagy-féle Mi fán terem? Az alábbiak ennek a kivonatát képezik.
Jelentése: ’bármennnyire szeretnéd is, nem lesz részed benne; abból ugyan nem eszel’.
A szólás mögött az a babona áll, hogy a fokhagyma szaga elriasztra a boszorkányokat. A szólás eredeti alakja: orrod attól, fokhagymás!, azaz ’vedd el attól az orrodat, ne közeledj ahhoz, mert az fokhagymás > ne nyúlj hozzá, mert ez olyasmi, amitől te irtózol, ami nem neked való’ – tehát feltehetőleg e szólás valami boszorkányos rontás ellen védő mondóka volt, s ebből rövidült szólássá.
Én nem így tudom. A teljes kifejezés a madárlátta kenyér . A paraszt azt a kenyeret nevezte így, amelyet elvitt magával a munkába, és onnan haza is hozta:
Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl!
A szólás eredete az lehetett, hogy a kenyér szabad ég alatt volt, azért látta a madár.
Köszönöm, meggyözö.
Akkor jöjjön a következö:
Orrod töle fokhagymás.
Igazából nem is tudom pontosan, hogy mit jelent (vagy azt, hogy "Semmi közöd hozzá", vagy azt, hogy "Úgysem fogod megtudni"), de azt aztán végképp nem, hogy hogy jön a fokhagyma a képbe.
Talán az orrára koppint kifejezéshez is van valami köze?
Biztos választ nem tudok, csak tippelek. Azt tartom valószínűnek, hogy a "madár" itt a nagy távolságra utal, hiszen a mesékben nagy távolságra csak repülve lehet eljutni, és a világvégén az öreganyó is így fogadja a legkisebb fiút: "Hol jársz itt, ahol a madár sem jár", vi. olyan messze, ahová a madarak sem tudnak már elrepülni.
Így a madárlátta kenyér talán az a vekni, amit olyan messzire vittek, ahová már a madarakon kívül más nemigen szokott eljutni.
Kezdem:
madárlátta (pl. kenyér) - ez ugye olyami, ami megtett egy nagyobb utat (oda-vissza? bár ez nem tudom, szükségszerü-e).
De miért pont madár látta? Miért nem mezö/hegy/út stb. látta?
