A nepsuruseget kb a mezogazdasag termelokepessege es a kereskedelem hatekonysaga (elosztas) hatarozta meg abban a korban, ami Europaban sem volt magas, az Andok kozepen X ezer meteren meg gondolom meg alacsonyabb. Nem voltam meg arrafele, de kukoricat termeszteni az Andokban azert eleg kemeny lehetett. A Mediterraniumban pl Egyiptom, Libia sokkal nagyobb hatekonysaggal termelt buzat (napsutes), mint Europa.
Tavol keleten is, Kina, Japan a nagyobb termesek hataroztak meg azt, hogy Peking vagy Edo/Tokio sokkal nagyobb volt, mint az europai varosok.
Persze európai szemmel nézve még a prekolumbián Mexikó és Peru is sokkal ritkábban lakott terület volt, mint a korabeli Óvilág a maga katedrálisokkal, palotákkal, polgárházakkal és nyomornegyedekkel zsúfolt városaival.
Európa népessége a XVI. sz. elején a becslések szerint kb. 100-110 millió lehetett, legalább 2-szer, ha nem 3-szor annyi, mint az Amerikáké (30 és 50 millió között, bár vannak olyan becslések, amelyek ennél magasabb számokat hoznak, egészen 100 millióig fölfelé.)
Alapvertően igen, meg hogy északon nem voltak "magasan fejlett" városias civilizációk, mint tőlük délebbre a mexikói (azték, tolték, zapoték, maja stb) és andesi civilizációk.
Becslések szerint a mai Mexikó területén 8-10 millió, míg az inka birodalomban kb. 10-12 millió indián élhetett, tehát egyenként is kóval kisebb területen jóval több, mint egész Észak-Amerikában.
Korábbi gondolatmenetet továbbfűzve érdekes és elgondolkodtató, hogy az Amerikák 30-50 millió főre becsült 1492. évi népességéből mindössze 2-5 millió élt Észak-Amerikában, tehát a teljes indián népességnek mindössze kábé egytizede volt észak-amerikai indián, kilenctizede pedig közép- és dél-amerikai volt...
Egyébként az elmúlt egy-két évben szorgosan gyűjtögettem a neten található angol nyelvű szakirodalmat, ha valakinek kellene ilyesmi, keressen meg e-mail-ben.
Deborah Antinori amerikai pszichológus pár éve elküldte nekem egy publikálatlan dolgozatát, amiben eléggé kielemezte őt. Szerinte Naiche személyisége úgy alakult, hogy a kedves, szenzitív fiú az "azonosulás az agresszorral" mechanizmus alapján felvette Cochise autoriter attitűdjét. Ez a kettősség végigkísérte az életét. A nőknek ez nagyon bejön, de nekem úgy tűnik, hogy jó sok férfire is nagy hatást gyakorolt.
Nyilván, hiszen Naitchének a (me)nőzéssel nem voltak gondjai. Ámbár egy valamirevaló apacs főnöktől az ember azért elvárná, hogy ezüst szegekkel szépen kiverje a puskája agyát, az ilyen szép hosszúra kifuttatott fa előagyat meg pláne! :-)
Az igaz, hogy ezek a síksági cuccok viccesek olyan törzsek tagjain, akik egészen másféle viseletet hordtak eredetileg, de azt se felejtsük el, hogy az egymás közelében élő törzsek korábban is sok mindent átvettek a másiktól. Pl. a préri-apacsok, a keleti nez perce-k, sosonok a tipiket, a bölényvadász életmódot, a ruházatot.
A keletről áttelepített törzseket ilyen szempontból nem ismerem, de lehet, hogy akik Oklahomában letelepedtek, egy pár dolgot szintén átvettek a közelben, szabadon élő síksági törzsektől. Kereskedtek is velük, lehetett kukoricát adni bölényhúsért, -bőrért, nyilván ruhadarabok is gazdát cseréltek ilyenkor. Kétségtelen, nem a képen látható volt autentikus öltözék.
Nem állítom, hogy a csirokikkal, vagy a szeminolokkal is biztosan az történt, amit írtam (nem erre enged következtetni az 1927-es dátum sem), de azért előfordulhatott.
