Az NDN újabban az indiánok önmegnevezése, (mondd ki angolul a rövidítést :), egyesek szerint csak az indiaiaktól való megkülönböztetés miatt használják, mások szerint a pc közbeszédre reagáló fintor ez. A srác is ezt használja magára. De én a macska miatt tettem fel. :)
Teljesen OFF itt ugyan, de a középső és déli prériövezet virágzó mezőgazdaságát az tette lehetővé, hogy öntözésre használják fel a föld alatti ún. Ogallala-víztározó vizét, amelyet a Föld legnagyobb föld alatti tavaként tartanak nyilván.
A problémák az utóbbi 1-2 évtizedben mutatkoznak, ti. a túlhasználás (mértéktelen öntözés) és az éghajlatváltozás miatt az Ogallala-víztározó vízmennyisége rohamosan csökken, jóval nagyobb mértékben, mint a természetes vízpótlás.
Sok szakember azt mondja, hogyha nem változnak meg a trendek, 2050-re a prérividék nyugati részén lehetetlenné válik a növénytermesztés.
Vissza lehet majd adni a marhatenyésztőknek meg az indiánoknak:-)
"Nem akarok hülyeségeket írni, de szerintem a homokviharok pont az erózió miatt alakulnak ki."
Ez teljesen így van. Ott volt pl. a Nagy Síkságokon a "Nagy Felszántás" a XX. sz. első két-három évtizedében, aztán meg ennek gyümölcseként a milliókat tönkretevő hatalmas homokviharok az 1930-as években.
"Állatok meg már alig vannak a prérin..."
Igen, lényegében mára az egész prérividék óriási gabonatáblák és legelők együttese, de maradt azért néhány nemzeti park és vadrezervátum, ahol részben fönnmaradt az eredeti növény- és állatvilág.
Ott van pl. a Yellowstone, hogy mást ne mondjak, igaz az már inkább a hegyvidék, mint a préri.
Ez nagyon sokat megmagyaráz a szóban forgó témakörből, mármint abból is, hogy miért volt az Amerikák népsűrűsége és technológiai fejlettsége annyival alacsonyabb az Óvilágnál, főleg az eurázsiai civilizációknál.
Egyreszt megertem a nosztalgiadat a preri irant, masreszt azert hadd vegyem eszre, hogy itt multkor megbeszeltuk, hogy azzal a mezogazdasagi intenzitassal egy kontinensen max partiz millio ember elt meg. Nyilvan nem azert mert nem volt kedve az anyaknak kettonel tobb gyereket szulni...
Ami engem ezen elgondolkodtat az az, hogy az amerikai prériről 50 millió bölény tűnt el pár évtized alatt. Ezek az állatok ugye "gondozták" a földet... A musztángokat is öldösik, mert le legelik a farmerek földjeit. Igaz, a lovak nem őshonosok.
Nem akarok hülyeségeket írni, de szerintem a homokviharok pont az erózió miatt alakulnak ki... Ha kikapálsz egy darab földet és nem takarod szerves anyagokkal, azt égeti a nap, veri az eső, a szél elszállítja a felső réteget. Olyan a kapálás okozta rész, mint egy tátongó seb, csak a takarás menti meg attól, hogy elsivatagosodjon, ugyanis a halott föld egyre nagyobb területet foglal el az élőből. Állatok meg már alig vannak a prérin...
Én is néztem a lányommal a Yakarit! Hetekig kellett "Kis Mennydörgés" mintázatú foltos pónikat rajzolnom utána! Hogy úgy mondjam, változó sikerrel! :-)
általában azt lehet mondani, hogy az észak-amerikai nyelvekből - egyes közép- és dél-amerikai nyelvekhez képest - nagyon kevés szó került át az európai nyelvekbe. Ezek is szinte mind a keleti algankin nyelvekből valók, amelyekkel az angol telepesek legelőször érintkezésbe léptek.
Ilyen pl. a mocassin, a wigwam, a tomahawk, a squaw, a pepoose (indián csecsemő), a pemmican.
Ezen kívül az amerikai angolban még van egy-kettő, pl. a már említett succotash (babból és kukoricából készült étel), a sachem (eredetileg szacsima, algankin főnök) vagy a toboggan (egyes északkeleti törzsek egyszerű szánkója), aztán ki is fújt gyakorlatilag.
A sziú nyelvekből pl. egyetlen szó sem került át az európai nyelvekbe, habár a bölénybikát jelölő 'tatanka' vagy 'tatonka' szó azért ismerős lehet sokaknak.
Ott van pl. a Tatanka hátizsák-márka vagy a Minimax-mesecsatornán a Tatonka c. rajzfilmsorozat.
Ez utóbbi - nem meglepő módon - a végtelen kiterjedésű észak-amerikai vadonban játszódik, főhőse a bátor és bölcs bölénybika, Tatonka, aki mindig megsegíti a bajba jutott állatokat.
Sokáig azt tartottam a legérdekesebbnek ebből az egész témakörből, hogy az európaiak/fehér amerikaiak milyen lendületesen gyarmatosították ezt az irdatlan kiterjedésű földrészt, meg hogy az őslakók milyen elkeseredetten védelmezték őseik földjét, magyarán szólva tehát az indián háborúk története.
Mára azonban már sokkal jobban érdekelnek az ősi amerikai kultúrák, főleg azok a földművelő kultúrák, amelyek bámulatra méltó alkalmazkodási képességről tettek tanúbizonyságot az évezredek során, magyarán az, hogy a természeti környezettel milyen csodálatos összhangban lévő mezőgazdasági kultúrákat tudtak létrehozni és fenntartani évszázadokon, szinte évezredeken át.
Főleg a mai USA délkeleti és délnyugati régióiban élő törzsek, de az Appalache és a Nagy Tavak vidékének őslakói is.
Nem szentségtörés, de azért önkritikát gyakorlok, és közzéteszek egy kicsit "irodalmibb" változatot is. Az eredeti levél nyelvhelyességi szempontból valahol a kettő közt van. :)
Én is további kellemes/békés/áldott ünnepeket kívánok mindenkinek.
Naiche levelét Donald B. és Ruth K. Herbert publikálta néhány évvel ezelőtt. Könyvük címe: Egy küszködő misszionárius beszámolója a Geronimo népe közt, a Meszkaleró Apacs Rezervátumon, 1914-1919 között végzett szolgálatról. Ez a misszionárius James Arthur Osborne volt, az Amerikai Református Egyház lelkésze.
Nagyon örülünk, hogy üzenetet kaptunk tőled Cooney által. Tegnap (vasárnap) Cooney felolvastatta nekünk a levelet Mr. Arthurral, Duncan pedig tolmácsolta. Mi nem tudunk sokat írni, de gondolunk rád. Valahányszor üzenetet kapunk tőled, ugyanígy felolvastatjuk majd mindenkinek. Valamennyien Isten gyermekei vagyunk, és csak levelekkel tudunk segíteni egymásnak. Mint egy igásló; ha ütöd, gyorsabban megy; ugyanígy, amikor levelet kapunk tőled, kedvünk támad keményebben munkálkodni Jézusért.
Ugyanazt csináljuk, mint amikor itt voltál. Minden vasárnap istentiszteletet és vasárnapi iskolát tartunk, hogy többet tanuljunk. Örülök, hogy tanítanak engem Jézusról, és nagy öröm számomra azt tenni, amit Jézus mond. Itt, White Tailben kevesen vagyunk keresztények. Négyen vagy öten munkálkodunk keményebben a népünk között. Mindenki hallotta a jó tanítást, de nem mindenki próbál a szerint élni. Öten, Duncan, Stephen, Cooney, Jasper és én, próbálunk segíteni a népünknek, és visszatartani őket a régi úttól. Amikor nincs itt misszionárius, ugyanúgy megtartjuk az összejöveteleket. Vasárnaponként valaki, aki tud olvasni, felolvas nekünk, mi pedig indián dalokat énekelünk és imádkozunk, ugyanúgy, mint máskor. Ennyit akarok mondani neked, mint testvéremnek, és a feleségednek, mint nővéremnek, mivelhogy mind Isten gyermekei vagyunk. De most az indiánokhoz akarok szólni, és te felolvashatod nekik a templomban.
Barátaimnak és indián testvéreimnek:
Barátaim, indiánok vagyunk. Elmondom nektek, hogyan éltem. Régen, amikor még nem hallottam Jézusról, azt gondoltam, hogy az életem az enyém, azt tettem, amihez kedvem volt, és az életem rossz volt. De aztán hallottam Jézusról, és úgy találom, hogy a régi út hibás volt. Most úgy élek, mint egy fehér ember, és ugyanazt az Istent szolgálom. Arra jutottam, hogy az életem nem a sajátom. Az én életem Jézusé. Jézus az életét adta értem, és most, amit Jézus mond nekem, azt teszem. Kérem őt, hogy segítsen nekem, és ő nagyon sokat segít, látom, hogy az életem megváltozott. A szívem megváltozott; a bűneim le lettek mosva. És most, ha hallom az Evangéliumot, azt teszem, amit Jézus kér tőlem. Jézus megmondja nekem, hogy mi a jó és mi a rossz. És ti, testvéreim, ugyanígy tehettek.
Úgyhogy barátaim, hallgassátok meg a prédikátort, aki tanítja nektek az Evangéliumot, és menjetek el a templomba minden vasárnap, és megismertek egy jobb utat az életre, és később visszanézve láthatjátok majd, hogy mennyivel jobb lett. Tudjátok, hogy az élet nagyon rövid. Nem tudjátok meghosszabbítani. Csak a Jézusi Úton járva tehetitek hosszabbá az életeteket. A prédikátor megtanítja nektek a helyes Utat Isten Könyvéből. Csak a Könyvet hallgatva ismerhetitek meg az igaz Utat.
Ugyanolyan vagyok, mint ti. Indián vagyok, és nem beszélek jól angolul, nem tudok olvasni, de van tolmácsom, aki segít megírni ezt a levelet. Megmutattam nektek, hogyan jutottam vissza a helyes útra. Kérnetek kell tehát Istent, hogy segítsen Jézussal járni. Próbáljatok Vele élni és Vele járni. Ezen az úton haladva meg fogjátok tapasztalni, hogy ez a helyes és igaz Út. Jézus vár rátok, mindig keres titeket, hogy elhatározzátok, hogy ezen az Úton fogtok járni. Jézus meg akar menteni titeket; nem akarja azt látni, hogy a sötétségben jártok. Ismeritek a prédikátort, aki minden vasárnap tanít titeket. Ő nekem testvérem, a felesége a nővérem, Miss Hospers a húgom, mert mi mind Isten gyermekei vagyunk. Ők fehérek, és ti azt kérdezitek, hogyan testvéreim ők nekem, egy indiánnak? Mert Isten nekünk, indiánoknak, Atyánk, és ugyanúgy az ő Atyjuk is, és mi mind az ő gyermekei vagyunk – egymás fivérei és nővérei. Most már tudjátok, hogyan lehetnek fehér fivéreim és nővéreim. Ők a ti fivéreitek és nővéreitek is, ha a Jézusi Úton jártok. Sok különböző törzs él az Egyesült Államokban. Misszionáriusok dolgoznak közöttük mindenfelé. Úgyhogy barátaim, remélem, hogy megteszitek, amit mondok nektek. Várom a választ, és mindig, amikor elmegyek a templomba, imádkozni fogok értetek.
Én a magam részéről úgy döntöttem, hogy az ünnepek hátralévő részét olvasással, elmélkedéssel és imádkozással fogom tölteni, de az új évben jó lenne ismét felpörgetni ezt a topikot.
Elég jó csapat jött itt össze, nincs pl. a sok fölösleges egymásra ugatás, ami más topikokban bizony elő-előfordul.
Ez levél kiadták néhány évvel ezelőtt Donald B. és Ruth K. Herbert. A fejléce könyvüknek „YAH-ET-TE - Egy Küzdés Missionary's Feljegyzése munkanak között Geronimo's Emberek a Mescalero Apache Fenntartás 1914-1919” A hittérítőben ez számlanak Fordulat. Dzsem Osborne Arthur a Református Templomnak Amerikaban.
A következő a teljes szövege Naiche's levélnek.
Levél J. Denton Simms -ból Naiche, Fiúja Cochisenek
Indiai Házikó
Mescalero, N.M.
Március 9, 1915
Mr. J. Denton Simms
Dulce, N.M.
Kedves Fiútestvér:
Vagyunk összes nagyon boldog hallani -ból te keresztül Cooney. Cooney Mr. Arthur olvas a levél nekünk és Duncan értelmez az templom tegnap. (Vasárnap). Nem tudjuk ír sok de emlékszik te. Bármikor akármelyik nekünk hall -ból te fogunk van az felolvas annak ellenére út. Vagyunk összes God's gyerekek és ez csak levél tudunk segíteni egymás . Ez szeret egy csomag horse; amikor te találat az a ló megy harder; így amikor hallunk -ból te az készít nekünk érez szeret dolgozó keményebben Jézus.
Vagyunk tett mindamellett mint amikor te itt. Minden vasárnap nekünk van egy találkozó és Vasárnapi iskola annyira... hogy tanulunk több. Én vagyok boldog az emberek tanít engem felől Jézus és Én vagyok nagyon boldog mi Jézus elmond engem . Itt mi bent lakik Fehér Farok néhány Keresztény rólunk . Felől négy vagy öt alaposan megdolgozik saját embereinkkel. Összes embereinknak van hallott a jó tanítás de nem összes megpróbál élni arra . Öt rólunk , Duncan, Stephen, Cooney, Jasper és magam, megpróbál segíteni embereink és tart őket -ból haladó odahaza régi út. Amikor nekünk van nem hittérítő itt nekünk van találkozó int ő ugyanaz út. Egy ki tud olvas, olvas nekünk és énekelünk Indiai ének és imádkozik egyaránt vasárnap .
Ez az összes Én vagyok akarna mond neked mint egy fiútestvér és feleséged mint egy nővér mint vagyunk összes God's gyerekek. De most akarok beszélgetni az Indiai és tudsz olvasni az nekik templomban.
barátaim és fiútestvér Indiai:
barátaim vagyunk Indiai. Én fog elmond te hogyan Én egyszer élt. Sok évvel ezelőtt amikor Én soha hall felől Jézus Gondolom életem sajátom és Megtettem mint Én kérem és életem hibás. Akkor Én hallott felől Jézus és felfedez az a régi út hibás. Most Élek mindamellett mint egy derék ember és szolgálok mindamellett Isten. találok az kinn az életem nem sajátom . életem tartozik valahova Jézus. Jézus adott élete nekem és most mi Jézus akar engem Én fog az. kérdezek őt segíteni engem és Ő segítség engem egy teljes sors, tudok látni életem változtatott. szívem changed; bűneim mosás el. És most addig ameddig tudok hallani az Evangélium Én vagyok akarna mi Jézus akar engem . Jézus elmond engem mi helyes és mi hibás. És te, fiútestvérem, tud mindamellett .
Így te, barátok, kell figyel a prédikátor ki tanít te az Evangélium és jön templom minden vasárnap és tanulsz több egy jobb út élni és később tudsz nézni vissza és lát hogyan jobb ez most. tudsz élet nagyon rövid. Te nem tud kinyújt az hosszabb. Csak haladó a Jézus Út tud csinálsz életed hosszabb. A prédikátor fog tanít te az igaz Út -ból God's Könyv. Csak hallgatózás az Könyv tud tudsz az igaz Út.
Én vagyok mindamellett mint te. Én vagyok Indiai és Nem tudok beszéd sok Angol vagy olvas valamennyi de Nekem van tolmács ki segítség engem ír ez levél. Nekem van mondta te az út Én vissza a helyes Útba. Így te kell megpróbál kérdez Isten segíteni sétálsz közel Jézus. Megpróbál élni közel Őt és megpróbál sétálni zár. Távolabb az Útban fogsz tanul az ez a helyes és igaz Út. Jézus várakozás you; látszó neked az egész idő alatt döntsd el belép ez Út. Jézus akar menteni you; Ő ne akar látni sétálsz a sötétben . tudsz a prédikátor ki tanítás te minden vasárnap . Ő enyém brother; felesége sister; Tévedésem Hospers nővérem, mert vagyunk összes God's gyerekek. Ők fehér – mondasz hogyan vannak fiútestvér és nővér of engem egy Indiai? Mert Isten mi Indian's Apa akárcsak Ő Apájuk és vagyunk összes gyerekei – fiútestvér és nővér együtt. Most tudsz hogyan Nekem van fehér fiútestvér és nővér.Ők fiútestvéred és nővér túlságosan ha sétálsz a Jézus Út. Vannak sok különböző törzse embereknek az Egyesült Államokban. Hittérítő munka között őket hol ők most. Így te fiútestvér remélem mi elmondok te. remélem hallani -ból te és kivétel nélkül jövök templomunk Én fog könyörög érte te.
Ez az összes, így viszontlátásra fiútestvérem.
(aláírt) Naiche
(Egy főnöknek Apache Indiansnak)
Talán nem szentségtörés ha online fordítótol kértem segítséget.
This letter was published a few years ago by Donald B. and Ruth K. Herbert. The title of their book is „YAH-ET-TE - A Struggling Missionary’s Record of work among Geronimo’s People on the Mescalero Apache Reservation in 1914-1919” The missionary of this account is Rev. James Osborne Arthur of the Reformed Church in America.
The following is the full text of Naiche’s letter.
Letter To J. Denton Simms From Naiche, Son of Cochise
Indian Lodge Mescalero, N.M. March 9, 1915
Mr. J. Denton Simms Dulce, N.M.
Dear Brother:
We are all very glad to hear from you through Cooney. Cooney had Mr. Arthur read the letter to us and Duncan interpreted it at church yesterday. (Sunday). We cannot write much but remember you. Whenever any of us hear from you we will have it read to all the same way. We are all God’s children and it is only by letters we can help one another. It is like a pack horse; when you hit it the horse goes harder; so when we hear from you it makes us feel like working harder for Jesus.
We are doing just the same as when you was here. Every Sunday we have a meeting and Sunday School so that we learn more. I am glad that people teach me about Jesus and I am very glad to do what Jesus tells me to do. Here we live in White Tail a few Christians of us. About four or five work hard with our own people. All of our people have heard the good teaching but not all try to live that Way. Five of us, Duncan, Stephen, Cooney, Jasper and myself, try to help our people and keep them from going back in the old way. When we have no missionary here we have meetings int he same way. One who can read, reads to us and we sing Indian songs and pray in the same way on Sunday.
This is all I am going to say to you as a brother and to your wife as a sister as we are all God’s children. But now I want to talk to the Indians and you can read it to them in church.
To my friends and brother Indians:
My friends we are Indians. I will tell you how I once lived. Long time ago when I never hear about Jesus I thought my life is my own and I did as I please and my life was wrong. Then I heard about Jesus and find out that the old way was wrong. Now I live just the same as a white man and I serve just the same God. I find it out that my life is not my own. My life belongs to Jesus. Jesus gave his life for me and now what Jesus wants me to do I will do it. I ask him to help me and He helps me a whole lot, I can see my life is changed. My heart is changed; my sins are washed away. And now as long as I can hear the Gospel I am going to do what Jesus wants me to do. Jesus tells me what is right and what is wrong. And you, my brothers, can do just the same.
So you, friends, must listen to the preacher who teaches you the Gospel and come to church every Sunday and you learn more a better way to live and later you can look back and see how better it is now. You know life is very short. You cannot stretch it longer. Only by going the Jesus Way can you make your life longer. The preacher will teach you the true Way from God’s Book. Only by listening to that Book can you know the true Way.
I am just the same as you. I am Indian and I cannot talk much English or read any but I have interpreter who helps me write this letter. I have told you the way I got back into the right Road. So you must try asking God to help you walk close to Jesus. Try to live close to Him and try to walk close. Farther on in the Road you will learn that it is the right and true Way. Jesus is waiting for you; looking for you all the time to make up your mind to walk in this Road. Jesus wants to save you; He don’t want to see you walk in the dark. You know the preacher who is teaching you every Sunday. He is my brother; his wife is my sister; Miss Hospers is my sister, because we are all God’s children. They are white – you say how are they brothers and sisters of me an Indian? Because God is we Indian’s Father the same as He is their Father and we are all His children – brothers and sisters together. Now you know how I have white brothers and sisters.They are your brothers and sisters too if you walk the Jesus Way. There are many different tribes of people in the United States. Missionaries work among them where they are now. So you brothers I hope do what I tell you. I hope to hear from you and every time I come to our church I will pray for you.
