Szerintünk magyarok találták fel a transzformátort (meg is buknál az érettségin, ha nem fújnád, hogy déribláticipernovszki :-)), az amerikaiak szerint Gerorge Westinghouse és Wiliam Stanley, az angolok szerint Lucien Gaulard és John Gibbs, a németek szerint Werner von Siemens...
De ugyanígy mondhatnám a karburátort (mondjuk itt azért mi is elismerjük, hogy a karburátort Karl Benz találta fel, Csonka János és Bánki Donát csak továbbfejlesztette), meg sok-sok más dolgot még...
Közgazdászként már sokszor megfogadtam, hogy nem szállok bele Hi-Fi-s fórumokon, az ár, érték, piac, és hasonló közgazdasági alapfogalmak körüli vitába, főleg nem, ha olyanok folytatják, akik, hát hogy fogalmazzak finoman, nemigen értenek ehhez, sőt sok esetben tényleg még az alapfogalmak jelentésével, pontos definíciójával sincsenek tisztában. De valahogy, a közgazdászkodás olyan, mint a foci ehhez mindenki ért, vagy legalábbis azt gondolja, hogy ért hozzá. Még pl. műszaki kérdésekben nem szoktak azok vitatkozni, akik nem értenek a műszaki dolgokhoz, addig gazdasági kérdésekben csak nagyon keveseket akadályoz meg az a vitában és megfellebbezhetetlen kijelentésekben, hogy nem értenek a gazdasághoz, nem értik annak működését. Pedig ez, higgyék el nekem, ugyanúgy egy szakma, egy tudomány, mint a műszaki szakmák, tudományok. Még inkább igaz ez a szocialista gazdaságra, amivel kapcsolatban szintén bölcsességeket hallok olyanok szájából, akik vagy nem is éltek azokban az időkben, vagy ha életek is, egyáltalán nem láttak bele a gazdasági folyamatokba. Nem akarom nagyon bő lére ereszteni a mondandómat, de néhány kérdést tisztázni kell ahhoz, hogy lássuk, nem Róbertbácsi ingyen konyháján, vagy a Baptista Szeretetszolgálaton keresztül kerültek exportálásra a magyar termékek, és mégis kénytelenek voltunk őket az előállítási költségek alatt exportálni. Először, létezett egy KGST, aminek a lényeg az volt, hogy a szocialista országok elsősorban ezen a piacon belül egymással kereskedtek. Másodszor, a KGST-n belül, volt egy elszámoló pénz, azaz olyan pénz, ami csak számlapénzként létezik, és nincs valós megjelenése, és aminek semmi köze nem volt egyetlen ország nemzeti fizetőeszközéhez sem, még a szovjet rubelhez sem, amiről félig a nevét kapta, ez pedig a transzferábilis rubel volt. Ezt a transzferábilis rubelt, csak az országok közötti elszámolásra használták, és a vállalatok nem ezzel dolgoztak, de ebből a keretből. Tehát a Warsói Szerződés keretébe tartozó országokba exportált hadiipari termékek ebben a transzferábilis rubelben lettek elszámolva, amit egyébként a KGST-n kívüli országok nem fogadtak el, éppen úgy, mint pl. az akkori EGK elszámoló pénzét a ECÜ-t sem fogadták el az EGK-n kívüli tagországokban. Igen ám, de a magyar ipar kétszeres szorításban élt, a konvertibilis valutával rendelkező országokba való export tekintetében. Először is azért, mert ahhoz, hogy a nyugati termékek iránt egyre növekvő fogyasztói igényeket ki tudják elégíteni, ilyen konvertibilis valutára volt szükség, mivel csak ezzel tudtuk a lakosság számára kívánatos termékeket megvásárolni. Másodszor pedig azért, mert a nálunk fejlesztett/gyártott termékekhez sokszor olyan alkatrészekre volt szükség, amit a KGST országaiból nem lehetett beszerezni, de ezeket a termékeket gyártani kellett, egyszer azért, mert erre kötelezettséget vállaltunk a KGST-n belül, másodszor azért, mert a többi KGST országból jövő importterméket (Lada, Skoda, Tesla, stb.), csak akkor tudtuk kifizetni, ha transzferábilis rubelt szerzünk ezen országokba való exporttal. Tehát, itt álltak a magyar vállalatok, és két oldalról rugdosták őket, hogy szerezzenek konvertibilis valutát. Ezért azok megpróbáltak exportálni úgy, hogy nem kaptak sem időt, és főleg pénzt nem, a termékeik adott exportpiacra való bevezetéséhez, vagy arra, hogy azoknak reklámot csináljanak, promótálják őket stb. Helyette azt mondták az elvtársak, hogy szerezzenek ennyi és ennyi konvertibilis valutát, mindegy milyen áron, azaz, mindegy mekkora veszteséggel, de a lehető leggyorsabban. A veszteségeket pedig majd fedezik a KGST-be irányuló exportból. (Gondolom, senkinek nem mondok vele újdonságot, hogy a KGST felbomlásakor nekünk gyakorlatilag minden tagországgal szemben pozitív volt a szaldónk, azaz minden tagországgal szemben nagyobbak voltak a követeléseink, mint a tartozásaink.) Tehát, a magyar vállalatoknak úgy kellett exportálni, hogy a termékeiket nem tudták bevezetni az adott exportpiacra, nem tudták ott megismertetni azok kvalitásait, ráadásul különböző okoknál fogva nem tudták garantálni a szervízelést, pótalkatrész ellátást, stb., ellenben meg volt határozva nekik, egy kötelezően teljesítendő exportvolumen, de nem darabszámban, hanem konvertibilis valuta tömegben. Mindabból, amit leírtam, pedig egyenesen következik, hogy kénytelenek voltak szinte bármilyen áron, amit a kinti vevőnek volt képe meghatározni, értékesíteni az árujukat, akár az előállítási költség alatt is, csak azért, hogy ezt a konvertibilis valutában meghatározott exportvolument teljesíteni tudják. Azaz, nem jótékonykodásból, hanem komoly kényszerből adták el nyugati exportra az előállítási költség alatt is a termékeiket. Az más kérdés, hogy szükség esetén az állam kompenzálta az ebből adódó veszteségeket.
Elnézést mindenkitől ezért a hosszúra nyúlt irományért, de néha már nagyon nyomják a begyem az olyan pökhendi megjegyzések, hogy Azt azonban nem hiszem el, hogy több keleteurópai sőt nyugati állam studiójának a baptista egyház segélyszolgálatán keresztül óriási ráfizetéssel vagy ajándék képpen jutattuk el., miközben már ebből is látszik, hogy az illetőnek elég kevés fogalma van az akkori gazdasági viszonyokról, és tartok tőle, hogy talán hasonlóképpen kevés a mostaniakról is.
Túlzásba viszed a borúlátást. Nem minden épül le, pl. a mutyi prosperál, és soha nem látott magaslatokat ostromol. Persze akit kihagynak belőle, annak savanya a szőlő...
Nekem az fáj, hogy a 30-as évek végén, ill. a negyvenes évek elején a skandináv országokban, ha azt mondtad rádió, azt mondták Orion.
Ezekben az években a Philipstől az USA-ig az Egyesült Izzótól vették a rádiócső licenceket. Ott dolgozták ki a bárium és stroncium katódot és onnan radarozták meg a világon elsőnek a Holdat.
OFF azt hogy te mit hiszel el az tőled függ nyilván. azért mások számára tán elgondolkodtató lehet hogy a 80-as években a 10-szer ennyire dübörgő gazdaságunk kitermelt egy államcsőd közeli helyzetet a milliárdosaink nélkül... ON
de maradjunk a magnóinknál a történet másik oldala részemről lezárva
Azon még nem gondolkodtál el, hogy miért szünt meg az egész nehéz és könnyű ipar, hogy miért gyártják a Boci csokit Csehországban és a Pilóta kekszet Lengyelországban, csak nálunk ráfizetéses mindíg és mindennek a gyártása?
" A belefeccölt anyagot munkát tehát a kimagasló minőségét sosem tudták megfizettetni rentábilisan. " Logikus, hisz akkor Mo.-on az átlag fizetés 5x magasabb volt, mint mondjuk Svájcban.:-)) Nem megszüntetni kellett volna a vállalatokat, hanem átszervezéssel gazdaságossá tenni és fejleszteni, netán.
Azt azonban nem hiszem el, hogy több keleteurópai sőt nyugati állam studiójának a baptista egyház segélyszolgálatán keresztül óriási ráfizetéssel vagy ajándék képpen jutattuk el.
Ha most csak tizedrésznyire dübörögne a gazdaság, nem lennénk ekkora xarban, az azonban biztos, hogy sajna nem lennének milliárdosaink.
ha A termék ráfizetéses de B nem az és ezmellett B nagyobb A-nál akkor a végeredmény micsoda? Vajon miért szűnt meg egycsapásra a hadi megrendelések megszűntével a magnós részleg mint nagyvállalat?
a Mechlaboron belül a magnógyártás mostohagyerek volt. csupán ugy tudott fennmaradni hogy a katonai részleg fenntartotta. A belefeccölt anyagot munkát tehát a kimagasló minőségét sosem tudták megfizettetni rentábilisan. Volt alkalmam beszélgetni többször is azzal a személlyel aki anno a külker ügyeket is intézte.
Azt hiszem, ti nagyon félreértettek Audi komát, Ő nem azt mondta, hogy szart gyártottunk, hanem hogy ráfizetéses volt, ami azt jelentette, hogy nyomott áron kellett értékesíteni, és nem a valóson!
Na ez a mentalitás ami miatt 65 éve nem jutunk semmire. Ugyan mi a szarból értünk, ha az Ikarus busszok, a félvilágon futó Ganz motorvonatok, az Újpesten gyártott folyam- és tengerjáró hajók, az egész világon elismert MOM termékek, a világszínvonalú Forte fotóanyagok és még rengeteg más magyar gyártmány mind-mind feleslegesen gyártott, ráfizetéses trágya volt.
1990 környékén Pesten lehetett kapni uj Geo Metro autokat. Ezek ára 260.000.- Ft wolt. No most ez az amerikai Suzuki. Ditroitban legyártották, fel kamionra, behajozták, elhozták Hanburgba, ott kamionra rakták és elhozták Pestre és mindenki keresett rajta és jol járt. Pár db még ma is fut belölük. Felszereltsége: Automata öw, ha beülx rádfexül. Automata wálto, különleges csillapitásu lüökháritok és kb minden olyan, ami ma egy luxus merdzsoban benne wan. Ja, akkor kezdték kishazánkban gyártani nekünk a sutyokikat. A kezdöáruk 980.000.- Ft wolt. No és ma is ez a trend, de mindenütt. Pl: Az amerikai árak rádöbbentenek, hogy ha akarok vennei egy igazán drága autót odaát, egy ford mustang GT500 Shelbyt, akkor azért kemény 8.000.000ft-nak megfelelő dollárt is ki kell perklálni, de ha beérem egy használt sima V6-os mustanggal, akkor ez meglenne 2 misi alatt is... vagy újonan egy alap 300 pacis mustang 4.000.000Ft alatt...
az STM pont egy igen rossz példa, ugyanis az összes gép ráfizetéses volt hála az akkori cserekereskedelemnek. amugy is csak egy melléktermék volt , egy ajtóval odébb már a 60as években milliós áron gyártottak katonai rádiót a MechLaborék .
Ha hiszitek, ha nem. Konkét tudomásom van róla. A 70-es években egy az USA piacon 1000$-ért forgalomba hozott Nakamichi termék teljes önköltségi ára -amikor becsomagolva elhagyta az üzem területét- 100$ azaz egyszáz dollár volt.
Azokat nem csak idehaza lehetett volna eladni (mint az STM példája is bizonyítja), másrészt az idők során eléggé sok nagyértékű készülék került honfitársaink tulajdonába. Tömeges gyártás esetén valószínűleg az árak is egyre csökkentek volna.
Oszt mér? A G36 az egyik legszebben szóló magnó pedig sok hibája van. Pocsék a szalagvezetése, a törlőfejet cserélni kell mert az eredeti nem töröl jól, de akkor is szépen szól, na!
Egyáltalán nem könnyű a fiatalok helyzete, mert míg dédapámnak az I. vh alatt tüzérként néhány hét alatt sikerült jelentős hallásromlásra szert tenni, addig szegény mai skacoknak ez csak több éves csutkára feltekert tüc-tüc hallgatással+ diszkódübörgéssel történő küzdelem árán realizálható úgy ahogy.
még jó, hogy túlvezérlődik 0db a max, digitálisnál nincs hova tovább...
analógnál sincs csak ott ha beveri a fejét a jel akkor is szépen lekerekedik minden az átlagérték feljebb csúszik, azaz a csúcsok nyugodtan verhetik a +3db-t...
de mivel a diginek nincs zaja ezért szépen mehet a legnagyobb csúcs 0db re és minden minuszba...itt nem kell "túlvezérelni", ha egy szalagosnál végig minuszban vagy elég zajos lenne a végeredmény.
én mondjuk bakelit őrült voltam (nem szalag, abból csak akai 4000ds mkII-öm volt nem a gx4000d) csöves előellő elő végfokkal, most meg gagyi mp3 akat hallgatok, Boszt tranzisztoros, sőt integrált-hibrid erőlködőkkel (mert ezek csak erőlködnek) igaz már nem 20kHz a fülem -3db je hanem nekem is kb 14Khz...
na de a zene belül szól, már lassan elég az mp3 a gyujtáshoz.
azt viszont elképzelni sem tudom a mai fiatalok fejében mi az ami megmarad belül, ha az utcán mp3 at hallglatnak telefonból és ez idegződik be, vagy a nagyobb sávszélű változat az autóhifi, és ez a techinai maximum.
De ezeknek a soksávos Fostekeknek, nagyon fos a jel zajviszonya Nemrég írták ,lehet hogy épp ebben a topikban, 40 dB körüli, és akkor már muszáj valami zajcsökkentőt, jel nyomorítót használnod!,Cseberből, vederbe, Otthoni zene hallgatásra valami normális félsávos kellene 19-38-on!
Gazdagon, Mesés érzékenysége volt a PCT-254-l vidikonoknak, ráadásul oldalt volt a leszívó csonkjuk, és így meg nemmentek be a japán eltérítőkbe!30 lux alatt meg sem szólaltak!
Főleg akkor amikor belecsavartam a kávémba a citromot, mert nem arra figyeltem hanem a fócusra! Amúgy amennyi cigit elszívtam,(akkor is) az egy kissebb város kiirtásához elég lett volna!
Nem kellett annak a nap,elég volt egy tisztességesen megdimmelt reflektor is.
A jellemeznek reszeltek,csövek mehettek a kukába,vagy esetleg a "fehérlapos" módszerrel tudták valamennyire orvosolni a dolgot,ha nem volt túl nagy kiterjedésű a jellemez beégése.
De a cső emlékezése az eléggé durva tudott lenni,főleg ha adásba került az a kamera.
Némellyik cső beégés nélkül is hosszabban "emlékezett".
A maga korában, qrva jó ót, Láttam, De most elsírnád magad! Főleg ha cipelned kellene, (persze a hozzávaló lámpákat is,Meg ha új bontó csöveket vennél belle, mert véletlen, bele "néztél" vele a napba!( Mooszkóp cső gyártás!)
Ellenben ha most, is ennél ,az "Emberibb" technikánál tartanánk akkor Sherpákat kellene fogadnod, hogy segitsenek levinni a balatonra a kamerádat, meg a video magnót! A vágásról, átírásról, nem is beszélve!
Egyébként a képátvitelnél,mármint a professzionális televíziónál is sokkal "emberibb" képet adott az a kamera amelyik analog volt,melegebbek voltak a színek,és nem
voltak a kontúrok túl élesek.
Mondjuk ebbe beletartozik az adáslebonyolító rendszer,a rőgzítőrendszer,a vezénylő,és a központi kapcsolóterem továbbá az átviteli rendszer "analógsága"
Viszont azok a kamerák nem CCD alapú képalakotókkal működtek hanem képbontó csövekkel.
A secam,és a korai pal rendszerre gondolok,már az mtv-ben is hybrid az átviteltechnikai rendszer,a rögzítés tudtommal full digi.
Marha, mindenhol akad, ollan is van aki alá keveri, de azért idővel kialakul valamiféle egyensúj! Ha meg nem, hát? Ez már nem a mi problémánk! mi már elvagyunk a kellemes, enyhén zajos, ám-de mechanikusan korrekt kis géprinkel!
Dehogynincs,én sosem írtottam ki,de vannak akik igen,ráadásul olyan szoftvereket használnak amik hihetetlen módon elcseszik e bemenő jelet,ráadásul még fázishibát is okoznak a feldolgozott jelnél.
Torzítás, IM, Harmonikus, Frekimenet Fázismenet, Futásidő,Impulzus átvitel, Így elsőre. A zaj, főleg a fehér zaj ,jó mester szalagnál, vagy lp-nél elenyésző!
Na látod ez az! 70 dB lel zaj viszony már nagyon jó, halgatáskor már, semmiképpen sem zavar a zaja, és isten ments hogy én oda beengedje bármijen zajcsökkentőt, Föleg, nem DBX-et! Nem a zaj alegfőbb ellenség!!!
És ez még a xarabbja, Isten átka, me' mattított hátoldalú..... a B nélküli lenne a jó, de a legjobbat az SRT-F szallaggal nyujtaná - azzal specifikálták 19-en 28 kHz-ig az átvitelt, Multkoriban hozzámjutott egy, de úgy kikeményedett a fóliája, hogy használhatatlannak bizonyult. Az SRT szallagok - persze nem újak - fel-fel tünnek a vatyerkán is, azokkal érdemes próbálkozni, eszméletlenül strapabírónak bizonyultak.
Újonnan fel-fel tűnik egy-egy TDK LX-35, de leginkább 26-os orsón, az 1080 méteres, rámegy két 18-as orsóra...
Az akairól már leírtam miért,természetesen a stúdiómagnókat favorizálom,és én is használok digitális cuccot,egy 16 sávos hard disk recordert.
Sajnos analog stúdiómagnóra,és szintén full analog pultra jelenleg nincsen pénzem.
Egyébként ADC/DAC-k ről még annyit hogy azon kívül hogy sok esetben totál hibásan írja át a bemenő analog jelet digitális formátumra,azonkívül a másik nagy probléma az aliasing jelenség,amikor az audio interface főleg gyártói szempontból költségtakarékos konverterei hibásan végzik el a jel oda-visszaalakítását,és a kimeneten,és így a felvételben megjelenik egy nagyon ocsmány,és baromira zavaró digitális csörgés.
Ez a jelenség sajnos tapasztalható jópár szintetizátornál is nem csak felvételi rendszernél,csak ott némelyiknél a belső effektszekcióval,meg EQ-val elkenik,illetve a frekenciáját megvágják.
Az olcsóbb gépeknél ez elég erősen hallható,kb a 3. oktáv közepétől a felső oktávtartomány tetejéig.
Az MP3 meg úgy rossz ahogy van.
Agyontömörített jelfolyam....................
Csak annyi van benne az eredeti jelből (zenéből) amennyi nagyon szükséges.
Egyébbként, maguk az "ELVEK" Analóg, kontra Digitális , nem zár ki semmit! Mind a kettőt lehet nagyon jól csinálni , sok munkával hozzáértéssel,STB. De ! a digitális technika,hihetetlenül jól kézben tartható, sorozat gyártható,és olcsó!!!, Gondolom hallottál már az analóg számító gépekről? Nos képzeld el a PC-et analóg, az internetet analóg! Nemhinném hogy eltudod! A Dinamika, nállad mit jelent, Mert én még úgy tudom hogy 100dB-jel zaj viszony,-KÉT!!!, nagyságrenddel, nagyobb, mint 60 dB, legálábbis műszakilag! Persze ha nem erre gondolsz akkor fejtsd ki! Az analóg jelrögzítés "KB" 20-30 dB javult 30 év alatt! Ma zajcsökkentő nélkül a legjobb stúdió ,magnó sem tud 72-75dB jel zaj viszonyt!
Nem érted a lényeget ,nem érted hogy miért arra megy a világ amerre megy!Például, megemlíteném, hogy ama csodás analóg világban a magnók 90 százeléka, szemétre való volt, és úgy is szólt! Csak sokkal drágábban ,rengeteg anyaggal, és munkaórával, de ugyan ilyen remek minőségűek voltak, a lemezjátszók is, Lásd, Mister Hits, stereoHits és társaik Egy, normáli MP -3 játszó simán leveri őket! Te az analóg technika "Krémjét" állítod szembe, a mai, még csak húszéves digit technikával!, De ez a technika már túlnőtt az analógon, nyugdíjazta! És még előtte a jövő! Az hogy a mi korosztályunk szereti mert ez volt az "elérhetetlen" az más kérdés, de mi is a stúdió magnókat szeressük, a kor technikájának csúcsát! Persze tudjuk már hogy vége, ez már csak utóvéd harc a front"kiegyenesítése","rugalmas visszavonulás,STB. Mint ahogy nagyon szeretjük a 424-es-sel vontatott balatoni vonatot, mert visszahoz valamit a fiatal korunkból! De ha a reggel hatkor autóval a dugóban ácsorgóknak azt ájánlanád hogy menjenek még egy kört fiakkerrel is, mert az adja meg az utazás igazi zamatát, lehet hogy futnod kéne!!De ha már ennyire favorizálod az analógot, egyre kevésbé értem azt a hitvány akait? A soksávos analóg magnóval való munkáról, pedig már előttem szóltak!
DE van olyan digi lánc,hiszen ha elektronikus hangszert vesznek fel,és nincsen mikrofonozás,továbbá a szintetizátor full digitális akkor nincs analog elem,kivéve a hangszer és egyéb jelkábeleket.
Amit írtam az "csak" a rögzítéstechnikai része a dolgoknak.
Megemlíthetném mondjuk azt az óriási külömbséget ami mondjuk egy analog és egy digitális szintetizátor kimenetein tapasztalható az analog javára természetesen.
Itt dinamikáról,illetve annak hiányáról van szó amit halani lehet.
Szóval szerinted mitől előnyösebb egy tisztán digitális felvételi lánc a hangzás szempontjából mint egy analog?
...Hmmmmm azé' érdekes nézegetni 60 dB mélységben a Nagra, a Studer és a Phono zaját....... persze nem Red Book felbontásról van szó... már ha ama híres dinamikáról van szó, De amúgy Nincs olyan digit lánc, ami ne analóggal kezdődne, úgymint mikrofon, annak az előerősítője...
Felvételi láncból kihagyni az analog technikát az én személyes véleményem szerint a rögzítendő zene "kiherélése"
Ok,használjunk pc-t,vagy mac-et,pro tools,vagy logicot esetleg cubase-t multitrack-re,de egy szigorúan digitális felvételi lánc az nekem túl steril.
Már az audio interface ADC-kapuin bevitt jel is egy csomó értéket le fog vágni a digitalizálás során,és nem a 25 ezres kommersz hangkártyák ADC áramköreiről beszélek hanem mondjuk egy digidesign-ról,vagy vagy egy Focusrite-ról.
Persze lehet itt mindenféle plugin-el vacakolni,és mondjuk tape echot-t szimulálni,de az nem az igazi.
Ok vannak olyan zenei stílusok ahová az atomsteril digi sound kell,és a kiadó ilyet is
vár el,ergo ez a hangzásreferencia.
Csak azt ne felejtsük el hogy a nyugati high end stúdiókban a mai napig használatban vanak a studerek,meg az Otari-k.
Annyi,de annyi tranziens elvész a digitalizálás során,akármilyen konverzióval rögzítünk,hisz az analog világban nem 0-ra meg 1-re történik az átírás,és nem egy ADC negatív,és pozitív tartományú felbontási tartományában mozog a jel.
Elfogadom hogy a gyártásra küldendő anyag digitális formában van letárolva,de azt hogy a teljes felvételi láncban ne legyen analog komponens azt nem csípem.
Egyébként egy digitális konverter sokkal hamarabb túlvezérlődik ugyanazon az értéken ahol az analog még bőven a 0 dB-es kivezérlésnél tart.
Persze dinamikaszabályzókkal mindent meg lehet csinálni.
Még annyit hogy a volt sógorom által aki nagy haverom most is, és a Volt Taurusban most is nagy góré!Szóval ismeretség utján lemásolták neken a GX-4000D nyomógörgöjét, értve alatta szinterbronz persely esztergálás stb, a gumikeveréket kikeverték a laborban, majd csináltattam hozzá ott a srácokkal vulkanizáló formát.
Kivulkanizálták majd lefagyasztották,utána úgyan arra a profilra esztergálták...
Nem haragszom, nincs miért...Csak sokat szenvedtem annak idején álmaim magnójával,szervizeltem én ahogy tudtam, csak sajnos akkor semmilyen segítségem nem volt senkitől aki értett volna hozzá...Most már az egészen mosolyogva legyintek egyet, megtanultam hogy mi miért volt annó...
Szerintem senki nem itél el mert használni akarod...Csak mindenki aki itt van régóta, magamat kivéve , sajnálna feltenni egy új szalagot. Én se tenném...
A nyolcvanas évek közepe fele nővéremékkel átjártunk állandóan hévégente egy jó barátjukhoz vendégségbe...Ennek a fickónak csak Akai cuccai voltak, ritkán voltak használva inkább a nappali diszei voltak. Ott recskáztam no nem szó szerint az Akai GX-4000D előtt hogy mekkora meg vááá...Nekem is nagy álmom volt annó, aztán mind az előbb írtam , leesett három full jó állapotban ingyen 1995-környékén...
Tartós használat után, mondjuk egy-két év se telt el csalódtam bennük...Persze mindig megmagyaráztam magamnak hogy a hülye én vagyok, csak beállítás kérdése a dolog...Addig addig állítgattam őket míg meguntam és vásároltam pénzért nem ingyen három motoros más márkájú gépeket...Ezekhez merek új szalagokat használni
Akármennyire is szeretjük a magnokat és hangjukat, én már egy soksávos gépre egy fillért sem költenék. Megtanultam a PC-n a soksávos SW-rel dolgozni (a dolgon van a hangsuly) már nem mennék vissza szalagra (pedig sok évet töltöttem 24 meg 48 sávos analog meg digimagnok kellemes társaságában).
Ma már csak játszani lehetne velük dolgozni aligha.
Ez a magnó egy gyerekkori álmom volt,míg másokat a foci érdekelt engem meg a zene és a zene körüli dolgok.
Szóval ez nekem semmi más mint egy egyszeri befektetés,aztán lehet hogy egyszer majd a fiam vagy lányom:)) fogja örökölni a gx-et,feltéve ha addig nem pereg szét,vagy ha nem sz@rják le alapból az egészet:)))
De egyszer tuti lesz egy soksávos gépem amivel aktívan dolgozhatok.
Tagadhatatlan, hogy mechanikája jelentősen elmaradt elektronikájától. A tökéletlen fékmegoldáson túl, nevetséges volt a sebesség váltás megoldása is. Ennek ellenére sokan használták nemcsak nálunk, hanem tőlünk nyugatabbra is. Ára kb. 18e. körül volt, ezidőben a bizományi 60-70 e. Ft-ért árulta a használt A és B 77-es Revoxokat.
Az Uherekkel kapcsolatban csak annyit, hogy hosszabb használat után mechanikai zajuk jelentősen megnőtt és ennek megszüntetése nem kis feladat volt, volt részem benne.
Na, de a médiamark, mint referencia jaj-jaj jaj! De hát hétköznapi zenehallgatáshoz is van sokkal jobb! A gyakorló magnósok akik ide írogatnak ,mind kipróbálták már, és nyugdíjazták, is , ZENÉT mindenki, Más! készülékkel hallgat!
Mielőtt teljesen leír engem a rögtön itélő (szalagos magnó) bíróság.....XD
-Nem vagyok egy kizárólag design alapú ember,bár ha valami jól néz ki azt nem itélem el.
-Ok a gx-4000 nem egy csúcs minőség aláírom,viszont összehasonlítva a mai electroworld,media markt vagy esetleg teszkó garázdaságos megfejltésekkel még mindíg magasan veri a mai vezőnyt.
-Gyerekkori álmom ez volt,de stúdiócélokra nyilván nem ezt használnám ez egyértelmű,mivel semmilyen szempontból nem felel meg stúdiócélokra.
-Igaz hogy megvannak a lent,és lentebb említett hibái a gx-nek,de akkor is szeretném zsírúj szalaggal használni egy kicsit a gépet.
Egy biztos,ha egyszer összejön egy komolyabb soksávos gép,akkor sem dobom majd ki ezt a magnót.
Neharagúdjál , nem akarlak megbántani!!!De én nem mernék AKAI GX-4000d-re új szalagot vásárolni és használni...Sajna személyes hosszútávú tapasztalatom van vele-velük...Kb 15-évvel ezelőtt nekem full ingyen leesett három jó állapotú
( értve alatta fejek gyári megkimélt nem eltekergetett állapotban stb stb ) ,
a volt asszony akkor kezdte a szinkron szinész pályafutását és ingyen hozzánk vágtak egy cégnél három magnó decket...Már nincsenek meg,nagyon jóóó... ( Disznek elmennek )
Tartós használat után lejátszás felvétel a mechanika elkezdett szarakodni csörög zörög, a szalag megnyújtási technológiáról nem is beszélve...Ezer dolgot lehetne említeni ami majd zavarni fog téged tartós használat közben...Szóval hosszú távon gáz, annó nekem is nagyon tetszettek...Szerintem teljesen megfelel neked hozzá
mondjuk Zonal szalag. A Jakab Gabinál tudsz venni 1000méterest magra tekerten,át tekered két darab 18cm orsóra, elejére végére teszel szintén tőle befutó szalagot és hibátlan lesz.Ha a fejek elvannak tekergetve vagy megrepedezve az gáz, vehetsz hozzá akármilyen szalagot nem lesz jó!Jóminőségű használt szalagból pár ezer forintból meg úszod az egészet,engem meg enne a méreg amikor egy több ezer forintos esetleg új szalagot megyújtana kinyirna az akai, szerintem ki b....nám az emeletről bekapcsolt állapotában...Remélem nem bántottalak meg ezzel, csak a személyes tapasztalatomat próbáltam megosztani veled!
Nem köpködtem le, csak éppen arra akartam rávilágítani, hogy kábé ua lóvéért lehet lényegesen jobbat kapni.
Nekem is volt GX 4000 -em. Az volt a legelső 3 fejes magnóm, és vettem a fáradtságot, hogy jól beállítgassam. A leeresztő fék nyomatékot is beállítottam, de kicsit akkor is nyávogott a kis magátmérőnél. Egyébként igen. asszem 15.e. Ft ba került a 80 as években a GX 4000 , és ha jól emléxem 50 e. körül volt egy B77 . Bár ebben nem vagyok 100% ig biztos
Azért nem szép dolog ennyire leköpködni, annak idején mégiscsak ez volt az a magnó amihez ujonnan juthatott hozzá sok ember, akinek régi álma egy szép és jó orsós magnó volt. Ezekben az években egy használt B 77 kb. háromszor annyiba került.
Másrészről egy jó állapotban lévő, jól beállított (mechanikusan is) GX 4000 egyáltalán nem olyan hitvány, mint aminek sokan kikiáltják.
Pont ezen agyalok én is. Közel ugyanazon az áron lehet kapni UHER ROYAL-t, ami mérföldekkel jobb, mint egy akaji4000-es, és fel sem merül a nyávogás, vagy a szalag gyötrése.Nem beszélve arról, hogy mennyivel kifinomultabb technika minden szempontból. Ennek ellenére mindenki az akajjjiba van belezúgva.....
Ez már korunk világa, a legfontosabb, hogy hogy néz ki a polcon, a dizájn, ! Az hogy szarul bánik a szalaggal, nem fér rá nagy orsó,nyávog, áthallik, az nem baj!Ezeket nem látni! Főleg egy zenésztől?? Hogy ezek után mért kell rá zsír új szalag, felnem foghatom?
Ezzel az óhajjal késtél vagy 20 évet.... 25-évvel ezelött Nejem járt Bécsben, és hozott nekem egy TDK LX-35 szallagot. Már akkor 800 ATS volt az ára....
"Ha magnózni is akarsz nem csak birtokolni, akkor nem kifizetődő a házimagnó. A profi gép ugyan drágább de a szalag könnyebben beszerezhető és olcsóbb is."
-Zenészként dolgoznék is soksávos technikára (nyilván nem a gx-4000 re értem a soksávos technikát :P )
Ha megtehetném akkor A80-ra dolgoznék MCI vagy más nagyformátumú pulton keresztül A810-re lekeverve és masterizálva.
A GX-4000 el csak az a tervem hogy legyen egy sima negyedsávos home magnóm,
pár minőségi szalaggal szimpla zenehallgatásra.
Tisztában vagyok a magnó hibáival,mint például a durva bánásmód a szalagokkal,az áthallás,illetve a szalagvégi nyávogás.
Viszont ez egy viszonylag szép és jó állapotú gép,és pár szalaggal megtartanám.
ugyemlékszem Spacc tett be linket-címet pesti képviseletről. ott nincs alsó határ. kinntről rendelve szerintem ilyen picike szalagnál a 20db a minimális rendelési mennyiség. Ha magnózni is akarsz nem csak birtokolni, akkor nem kifizetődő a házimagnó. A profi gép ugyan drágább de a szalag könnyebben beszerezhető és olcsóbb is. Majd jön Bigi és elmondja keményebben :-))
Kontakt kellene hogy honnan tudnék a GX-4000-re vadiúj nullkilométeres szalagos rendelni,illetve hogy kb. mennyibe kerül darabja a szalagoknak,van e egy minimális rendelési mennyiség,és van e Magyar képviselete az adott cégnek,vagy cégeknek.
Nem tudom, van -e magnós topic, ezért itt adok fel egy több szempontból rendhagyó üzenetet.
1.) Nem adás-vétel, hanem csere. (Pénz, fujj ... :-) )
2.) Teljesen hibátlan orsós magnót keresek + néhány szalagos + 1 üres orsóval, cserébe pedig nem audiós cuccot kínálok, hanem orosz szamovárt, ami kifogástalan állapotú (villamos fűtésű). Íme:
Nyílvános az e-mail címem.
* Nem valami studiócsúcs HI-FI csodára gondoltam, hanem egy "közönséges" orsós magnóra, lényeg a hibátlanság
"Az szinte biztos hogy nem egyformán voltak beállítva a gépek, mert ezzel ellnekező tesztről is hallottam " És ha akkor nem voltak beállítva rendesen a gépek? :)))
Az szinte biztos hogy nem egyformán voltak beállítva a gépek, mert ezzel ellnekező tesztről is hallottam (Gyuri Érsekujvárról, a törzstagok ismerik) ahol a 210-es győzött. A fejek meg ha azML van mindegyikben akkor egyformák, leszámítva az esetleges szórást, bár sziguruan válogatták öket.
Egyszer összehasonlítottunk két "márkatárssal" egy frissen beállított 210-est, 610-est és egy 850-est. Ugyanazzal a hanganyaggal, ugyanazon a cuccon. Én azt vártam hogy a régebbi gépek jobban fognak szólni /a fenti típusok mindegyikéből van otthon, és használtam is őket, de nem egyszerre/. Az eredetihez is hasonlítottuk a felvételeket. Meglepetésemre az újabb gépek jobban szóltak a régebbieknél. Egyébként a mérések teljesen alátámasztották a hallottakat. A 210-es felvétele tért el a legjobban az eredetitől, kis magas hiányt hallottunk, de nem zavaró, csak ha az eredetihez hasonlítod kapcsolgatással. A vájtfülűbbek biztos tovább tudnák ragozni a témát. A 210-esek elpusztíthatatlanok. Egy dolgot nem szeretek a mechanikáján. A fejek rögzítését. De lehet rá tenni 610-es fejegységet is. Volt itt valahol egy komplett leírás Ge->Si tranyó csere ügyben, meg magasátvitel javítgatás mod. is. Én nem próbáltam, de kíváncsi lennék az eredményre.
a 600-as szalagvezetése bonyolultabb , több vezető és kiegyenlítőgörgője van de a fázismenete gyöngébb mint az egyszerűbb 300-asé. a 200-as még légpumpás csillapítású a főmotor szinkronmotor , túl sok faxni nincs bennük. meg vannak csinálva , nincs anyag kispórolva belőle. 85 kiló. a Topicban van több ismerője a gépnek, segítünk ha szükséges. Rajta , ha bírod hellyel!!
Egyazon hanganyaggal, ugyanazon erősitővel, hangsugárzóval és fejhallgatóval soha nem volt lehetőségem az összehasonlításra. Arra viszont nem is lennék hajlandó, hogy ilyen tökéletes készülékek között nagyképűen hangzásbeli különbségeket elemezzek. Vannak úgyis elegen, akik ezt folyton-folyvást megteszik.
Korom, könnyen a germánium végtranzisztorokban keletkezett,egy könnyed gerjedés után, PL ASZ1016, Vagy AD161-162,És a sok korom , lassan rajtam, is meglátszik!
Megjegyzem, hogy a 200-ast megvásárló minden készüléke kommersz asszimetrikus, ezért kérésére a 200-as be- és kimeneteit is át kellett alakítani. Ez külön alkatrész felhasználást nem tett szükségessé, néhány forrasztással megoldható volt.
A korom miatt bőven volt dolgom, germániummal, de nem útálom őket, most is ittvan eőttem, egy EMG kettős táp a hatvanas évekből, és orig, pedig évek óta bevan kapcsolva éjjel nappal.
Nem akarok beledumálni, de egy éve csináltam egy ilyen STM 200-as átalakítást. Azóta is kifogástalan, nincs panasz zajra és szinte az összes tranzisztor az eredeti germánium. Szerencsére nekem a fejek vadonat újak voltak.
szerintem igen. ahogy én kiveszem a hirdetésből vannak plusz modulok, tehát talán a sztereo fejeken kívül más nem is kell! De vedd figyelembe hogy germánium tranyós a készülék. Fejeket lehet szerezni. Dzogcsenen keresztül még egy derekas MODhoz is hozzájuthatsz ami azthiszem a felvevő erősítőt érinti.
Érdekelne a véleményetek! A vaterán hirdetnek, egy STM 200-at, Reális? Menyiből jönne ki a 210-esítése, és van e hozzá anyagotok! Fej,odulok, STB,? Köszi.
Kiskoromban én is kisvasútakat szerettem vón, ezeret, de szüleim csak a bélyeggyűjtést tolerálták, me ahhoz nem kő terepasztal a lakás meg nem volt nagy...
Javadra is fordíthatod. Elmehetnél valamék gagyitévébe műsorvezetőnek, ott asszem ez direkt követelmény. Cafeteriaként tán kapnak is fogalmazásgátlót, h ki ne gyüjjenek a gyakorlatból.
Ezt nem is állitottam, csupán azt, hogy lehet találni elfogadhato megoldást (és sporolni némi apropénzt, anélkül, hogy komolyabb komprosmisszumokat kellene tenni)
Azért az azonos fejek nem érnek fel a spéci felvevő ill lejátszó fejekkel. A Nagra zajban torzításban ezeknél a Telefunken fejeivel sokal kisebb zajt és torzítást produkált, nem beszélve arról hogy 3 Hztől vett fel.
El sem tudod képzelni mit jelent a tradicio - nézz meg néhány nagynevü autogyárat - ha nem tudnád kiröl van szo ezt hinnéd sok részletmegoldásra, hogy most szöktették meg a modellt a Ford elsö gyárábol.
A korszak végén már olyan jok voltak a szalagok és olyan zajtalanok az erösitök, hogy meg lehetett optimálsira csinálni a magnot egyforma fejekkel is. (Föleg ha valaki egy uj modellt fejlesztett).
A nagyok ill. a tradicios gyártok viszont maradtak a kapcánál, a régi fejekhez nem kellett uj erösitöket fejlesztgetni (csak a régieket feljavitgatni ami adva volt az uj modern alkatrészbázissal) a gyárban mindenki tudta, hogy mit kell tenni, beállitani. Egy ilyen átállás ott nem igen volt elképzelhetö, hiszen sok modellt évtizedekig gyártottak változatlanul (emlékszem, hogy nem volt gond a Kudelskitöl az akkor 20-30 éves magnokhoz alkatrészt (fejet) venni. Ha valaki akarta, akár a hajdani magnomodellt is képesek voltak legyártani (a filmesek nagyon konzervativok).
Végigböngésztem a Kawashima-n a TEAC-ok lejátszó és felvevő fejeinek gyári számait. Érdekes a helyzet: A TEAC/TASCAM sztereo félsávosokon (X-10M, X-1000M, X-2000M, A-7300-2T, A-7400, 32-2, 35-2) kölönböző típusuak a felvevő és lejátszó fejek. A 4 csatornás 3440-esen szintén. A 8 csatornásokon (38, 48. 58) viszont azonosak!!!
nincs baj! csak pl én szeretném érteni miért dolgozott duplán a Nagra, a Telefunken , a Studer stb . tehát mi a mérhető előnye a '3' fejnek , mert a frekimenet aligha.
A Lyrec 2sávoson tuti eltérő fejek vannak és még mindig a 2sávosokról szól a történet. ott miokból van ez ? írod a fejek fejlesztését de hogyan tudták fejlesztéssel megoldani a kétféle fej eltérő résszükségletét?
A házi (félprofi) magnokat nem ismerem annyira (meg már el is felejtettem), de egyforma fejek voltak a Lyrecen meg a soksávos Fostexen is. A nagy MCI (meg talán az Apex MM1100) is soksávos 2 collos magnon meg ha jol emlékszem eleve csak 2 fej volt.
Ez a kezdetekre volt inkább jellemzö, amikor a zenészek örültek a lehetöségnek és megelégedtek a gyengébb minöséggel is.
Késöbb azonban az igények annyira megnövekedtek, hogy bizony néha órákig tartott mire az ember beállitotta az optimális hangzást a fejhallgatokban és nem igen voltak vevök a rosszabb hangzásra (áthallásra), és az üveg másik oldalán is kellett jo minöség.
Sok hasonlo kategoriás magnoban egyformák voltak a fejek, föleg a korszak végén mért akkorra már tudtak igen jo minöségü univerzális fejeket is gyártani.
Már mondtam, hogy annak semmi értelme nem volt még a profi gépeken sem.
Ha a 3. lejátszofejet hallgatod, akkor már néhány ms-el vagy késve, igy nem tudsz pontosan belépni, nem tudsz a kész sávokra rájátszani, hiszen amit hallasz az késik a felvételhez képest. Ha volt ilyen fej, akkor azt csak a végkeverésre használták, ami kb. 5-10% a valamennyi munkához képest, és erre elég felesleges volt a 3. fejet is állandoan koptatni. Volt olyan studiogép is ahonnan utolag kiszerelték, mert egy-egy ilyen soksávos fej nem volt soha olcso mulatság.
a félsávos Tascamoknál is előszeretettel dívik ez a dolog. a kérdés erre vonatkozott. meg kellene nézni egy mono Tascamot , akkor talán kiderülne végérvényesen : csupán egy fejgyártósoruk volt :-)
Ez egyáltalán nem kötelező! Ha szinkronizáláskor 3 fejes gép felvevő feje adja ki a kontrol hangot, az gyengébb minőségű ugyan az eltérő résszélesség miatt. Ez azomban nem akkora probléma, mert csak azért kell hogy legyen mivel szinkronban lenni, a végeredményt nem befolyásolja.
A komolyabb Tascamok és TEAC-ok azért 3 fejesek voltak, és volt rajtuk szinkron lehetőség is. A Tascam 38-ast nem ismerem, de például úgy emlékszem a nagyon népszerű 80-8-as szintén 3 fejes volt.
A soksávos magnonál muszáj egyforma fejeket berakni, mert a felvételkor általában a sávok egy része lejátszásban van (hiszen kell a szinkronlehallgatás), igy meg kell találni az optimumot a fel ill. lejátszo fej jellemzöi között. (ès nem árt ha a két fejnek egyforma a hangja).
A Tascam saját honlapján részletesen kifejti a filozofiáját. Ezeka gépek az otthoni zenecserzők kiszolgálásra készültek legfőképpen, és ebben semmiylen más cég nem ért a nyomukba. A négycsatornáshoz még elment az 1/4"-os szalag, de a 8 és 16 hoz már szélesebb szalag kellett. Például a TEAC A-3340S sorozata a világon eladott legnagyobb darabszámú 4 csatornás gépek. Rendelkezetek symul-sync-kal és némelyik 38 cm/sec + külső dbx csatlakozással. Egyszer volt egy film a spektrumon a néhai Nirvána együttes frontemberéről. A család megmutatta azt a szerkót amin az ifjú titán már 8 éves korában otthon készített saját zenei felvételeket, és be is indították a gépet. Az egy 4 csatornás TEAC A-2340-es volt. Késöbb a 80-as években a TEAC változtatott a szalagos magnóra épülő házi studió koncepcióján. Ez volt a Portastudió ami CC kazetta alapú, 2,4 és 8 csatornás rendszert jelentett, de a csatornák külön-külön is használhatók voltak. A sebesség 9,53 cm/sec, több motoros mechanika, de csak kombi fej (+dbx mint opció) Aztán mikor bealkonyult az analóg szalagnak akkor jöttek a merevlemezes herkenytyűk, de ez már nem igazán tartozik ide. (a Fostex is próbált hasznot húzni ebből az elvből, csak neki messze nem volt olyan választéka mint a TASCAM-nak)
Há ezaz... ócsónak kell lenni. Ezek a magnók házi demó felvételekre készűltek, Szemző is arra használta, begyakorolta rajta felvételt, arányokat hogy kevesenn drága műsorídőt kelljen nagy studióban fizetni.
Háromfejes magnón is van korrekt szinkron lehetőség még a félprofi kategóriában is. (TEAC A-3440, Sony 880-2. Tandberg TD-20 stb) Az egyszerüsítés jegyében használtak kombi fejes rendszert, így nincs szinkron probléma.
Ráadásul ez a Tascam kombi fejes is, tehát nuku monitor! (ehhez jön hogy semmivel sem kompatibilis. Olyan mint a Tascam Syncaset 238, ami CC kazettán rögzített 8 sávot, 9,53 cm/sec-on....)
Fostex 8 sávosom van normál szalaggal, 38-on zajcsökkentő nélkűl 28-32 dB a jel-zaj viszony kümönböző szalagokkal mértem. Egy katasztrófa a dolog, zajcsökkentővel jó de a hang... no ennyi.
basszki a futomü nálam, a kardeszka a karral együtt spaccnál, a káwa is. Jöwö héten lex egyben, de akko még el akarja winni gabo is. A 125 fogalmam sincs, h mi lehet? Talán a fejböséged?)))
Ismeri valaki ezt a fajta TDK szalagot? Az orsó olyan mint az AUDUA, de a doboza ismeretlen. ráadásul a szivar 1/2"-osnak hírdeti, és iylet még nem láttam.
Tavaly készült kép. A szürke burkolat ezen a pédányon újra van festve. A tuchelen törlő- és előmágnesezőáram mérőpontok vannak kivezetve. Oscillator kérdésére: A ki és bemenetek természetesen szimmetrikusak, de amit az alábbi képen látsz, az a piros XLR-szerű valami az a 220-as tápcsatlakozó.
Van a kerek gombos /reed/ és a szögletes gombos /Rafi/ Azon belül a 4 és az 5 szögletes gombos kezelőpulttal szerelt. A szinkron főmotoros és az elektronikusan vezérelt főmotoros. A szalagmérő óra nélküli és a szalagmérőórás. Azon belül a mechanikus és a digitális /LCD/ órás. A TBA-s erősítőkkel szerelt és a TAA-s erősítőkkel szerelt. A IEC-es és a NAB-os. A 19/38-as és a 9,5/19-es sebességű. A Philips, a Woelke és az ML fejekkel szerelt. A mono/sztereó átkapcsoló nélküli és a mono/sztereó átkapcsolós. A tranzisztoros és az IC-s /TBA810/ végfokkal szerelt.
Legalább három dolog lehet, 1. fejállás,2. előmágnesezés, 3.szalag, valamint ezek kombinációja! Ha generátorral akarsz felvevőfejet állítani, akkor először adj be 400 Hz-et,állíts be 0 dB-t, Majd küldj 10-kHz-et, és állítsd be a legnagyobb kimenőjelet, a fej döntögetésével! Vigyázz, hogy a fej magasságát ne állítsd el!
Nem ismerem őket, nemvettem még tőlük semmit, de ettől persze lehet jó! A kolégák látom ajánlották Jakgabit ,a vateráról, nem olcsó ,de megbízható! Én is vettem már tőle, Ha javasolhatom ,egy féle szalagra áljál, be, és amagnót is erre állítasd be, mert szalag, és szalag között nagy külömbségek vannak, mágneses tulajdonságaikat illetően, és mechanikusan is! Az AKAI,nem a finom szalag,kezelő fajta! 25 mikronosnál, nem ajánlott vékonyabbat tenni rá!
Én is szeretnék egy A-80 ast mérőhíddal,egy 24 sávos pultot 24 direct out-al,mondjuk valamiféle NEVE vagy SSL pult meg is felene,master tape recordert,Dynaudio BM-15A,és genelec stúdiómonitorokat,UA dinamikaszabályzókat,meg profi hangszereket.
Lehetne erről a témáról,meg szintézisrendszerekről még nagyon sokat írni.
Hát én rendeltem 4db szalagot magamnak,azokkal próbálkozom.
Remélem hogy csak a jelenlegi szalagot nem tudja normálisan előmágnesezni a fej,és azért tompább a hang,bár érezhetők a felső tartományban lévő tranziensek,de még nem az igazi.
egyelőre ennyit tudok,és igen szeretném hallgatni.
Nem a retro-s hülyegyerek vagyok,aki csak divatból csinálja.
Köszönö a segítséget, mert bennem ,ezek már igen homályosak, (a-70-es Évek ) elején foglalkoztam utóljára szintetizátorral. Olvasva hozzászólásaidat, látom meggyűlt a bajod az AKAI-val ,szivesen segítek, rendbetenni, bár ha hosszútávon magnózni szeretnél, tényleg utánna kellene nézned valami jobb darabnak. Persze az a kérdés hogy mit szeretnél vele csinálni!
De a régi analog szintik is ilyenek,ahol tranzisztorokkal,meg egyéb félvezetőkkel volt tele a hangszer,vagyis full analog
Az elején még mint egy kétajtós ruhásszekrény,aztán az ic-k miatt egyre kisebbek lettek.
Egyébként az minősül analog szintetizátornak ahol az alap hullámforma előállítása (VCO),szűrése(VCF),burkológörbén történő modifikációja(ENV),és erősítése (VCA)végig analog módon,vagyis feszültségvezérelt úton megy végbe.
Ahol már a jelút (DCO)-val kezdődik ott már hybrid szintézisről beszélünk.
Persze, tudom, az még elektromechanikus volt ,motorral, és színusz profilú fogkerekekkel! Tehát szó szerinz nem szintetizátor volt, de még analógnak tekinthető elektronikus hangszer!
A hammond az orgona,azt gondolom tudod,vagyis nem letárolt mintákat játszik vissza,illetve nem egy elektronikus oscillator(nem én :) ) állít elő hullámfomákat.
Számomra, az utolsó ,"Analóg " szinti, a Hammond orgona volt!! Egyébbként köszönöm a leírást, most már nekem is újra felderengett hogy mi asampler, De mondandóm lényege, inkább az hogy,te már ízig -vérig digitálisvagy a topic lakók többségéhez képest, már a korodnál fogva is!
A Sampler másnéven mintavevő arra szolgál hogy hangmintákat tölts bele valamilyen adattároló médiumról,ezek álltalában wav formátumok.
Lehet az Floppy disk,cd,vagy merevlemez.
Továbbá mintát is vehetsz a gép bemenetein keresztül (mikrofon,vagy vonal),majd ezt a mintát letárolva floppyra,vagy merevlemezre később is elő tudod szedni.
Ezeket a mintákat szerkesztheted (vágás,effektezés,stb.stb.),mindezt szintibillentyűzetre kiosztva,vagyis abc-s hangokra.
Igen,ez egy full digitális hangszer,a régebbieknek,és a 20-30 évvel ezelőttieknek még analog volt a szűrőblokkjuk,de a kilencvenes évek óta mindenük digitális.
A sampler mint olyan már nem létezik,2003 körül gyártották az utolsókat,már csak olyat lehet újonnan kapni amik inkább dobhangokhoz valók,ezek az Akai MPC-k.
Egyébként elég sok szintibe beépítenek sampler funkciókat,de az már nem különálló egység.
Jézusom, azt sem tudom, mi az a sampler! Nem, én a jó öreg analóg szalagos magnókra gondoltam meg arra ,hogy azt említetted hogy az analóg technika örökké élni fog!
ASR-10 ről még annyit hogy fasza mintákat lehetett hozzá szerezni,de ha már samplereknél járunk akkor Emulator sorozat,illetve a nagy konkurens az AKAI S-1000/1100
Jobbak a szűrők a régi emu samplerekben,mint az ASR-ekben.
Isten áldja a Sequntial Circuit-ot,ami már rég nincs,illetve a Dave Smith(aki főmérnök volt a cégnél) mostanában nagyon aktív.
Viszonylag olcsó,és drága Analog szintiket gyárt DSI Instruments név alatt.
Egyébként a Prophet-5 licenszét vásárolta meg anno a Korg,és ebből lett a Polysix,mely egy hat szólamú full analog gép feszültségvezérelt oscillatorokkal,és szűrőkkel.
Egyébként a Polysixnek az volt a "gúnyneve" hogy a szegény ember Prophet-5-je
A Prophet ugye öt szólamú hangszer ha jól emlékszem,és nincs arpeggiatora,
míg a polysix vagy egyszerübben PS6 az mint fentebb írtam hat hang polifón,
és van benne arpeggiator.
De akár a PS6 ot,akár a Prophet-5 öt nézzük,mindkettőben SSM filterblokk van
A Prophetnek van CV kapuja a vezérlésekhez,a Polyixnek is van hasonló,
de az inkább ritmusgépek,és Step sequencerek vezérléséhez,és szinkronjához van kitalálva.
ASR-10:-Nem rossz,kicsit nyakatekert a kezelése elsőre,(meg másodikra is).
Kicsit instabil némelyik,akár a legtöbb Ensoniq cucc,meg amcsi szinti.
Már ők sincsenek ugyebár.
Asszem felvásárolta az EMU system,azt meg a Creative Labs komersz hangkártyákat gyártó cég.
Lehet még rendeli új szalagot pl. Amerikából Ampex utód Quantegy-t (bár azt itt többen nem ajánlanánk főleg GX Akai-hoz), vagy ott van a BASF/EMTEC utód RMG, csak náluk meg 20 db a minimális rendelési mennyiség. Ajánlom a vaterán jakgabi termékei közül a Zonal szalagokat, én már többször is vettem a GX-hez, jól szól vele már 9,5-en is.
Nézd az tény hogy nem volt stabilizátor a moogokban,kezdve a moduláris rendszereken át a többi korabeli szintetizátorokon keresztül a minimoog,és el is hangolódott minden feszültség és hőingadozásra,ami igaz volt gyakorlatilag az összes korabeli moduláris/félmoduláris/és fix huzalozású szintikre,de volt azokban a hangszerkben,mármint a hangjukban részletgazdagság és lélek,ami a legfontosabb.
A DX7,meg az egész DX sorozat az már ugyebár egy másik történet,totál másfajta szintézisredszer (FM).
Tudod én akkoris a valódi analog szintézisben hiszek.
Azért a 70-es évek végétől már megoldották a hangolás stabilizálását a mérnökök,sőt memóriájuk is lett a 70 es évek végétől a szintiknek.
Megjegyzem a most kapható moogoknak is kell 25-30 perc hogy stabillá válljon a hangolásuk.
Egyébként a DX7 "tette be a kaput" az analog szintiknek,mert nagyon korszerű volt akkor a dx,preset memória,kristály alapú stabilizálás,és MIDI.
Innentől kedve a nagy nevek hybrid hangszereket építettek digit vezérlésű oscillatorokkal (DCO),a többi része a hanggenerálásnak az analog volt.
A Korg a DW-6000/8000 el be is fejezte a hybrid hangszerek gyártását 87 körül,
A Roland pedig a JX-8P/Super JX-10 modellekkel szintén 87 körül,
Onnantól kezdve mindenki PCM alapú hangszereket épített.
Na ennyit erről,bocs az újbóli offolásról.
Egyébként a témáról rengeteget lehetne még írni,de ez mégiscsak a szalagos magnók fóruma.
Èn joval korábban születtem és amikor te születtél már lemezeket vágtam.
Sokban egyetértek azzal amit mondasz, de az analog világnak is megvolt minden balhéja (pl. ha be kellett ujra állitani egy Moog vagy ARP szintetizátort).
Mekkora kö esett le mindeki szivéröl, amikor elöbukkant a DX-7-s majd utánna a többiek.
Én úgy értem hogy technikailag nem fogja a digit az analogot legyőzni,
más szempontból már sajnos megtörtént.
Mondjuk aki nem hallja a külömbséget az ilyen olyan tömörített sound és az analog rendszerek közt annak úgyis mindegy.
Hála Istennek azért én abban a korszakban voltam kisgyerek amikor még volt becsülete a hangzásnak,kár hogy nem születtem kicsit korábban mint 1977.
Még az akkori csehszlovák tesla "tömeglemezjátszó" is normálisabban szólt mint a mai steril vackok,pedig azok a gépek aztán ölték a lemezt köszönhető a fix,akár 5 g-os tűnyomásnak,meg a zafír lemezgyilkos pickupoknak.
Egyébként ugyanez a helyzet (mármint az igénytelenkedés) a mai szintetizátorok területén is.
Méregdrágán,és gányul összehajított kaszni,és billentyűzet,DSP-k álltal a legtöbb esetben iszonyat rosszul modellezett oscillator,szűrő(k),és burkológörbe generátorok,üres és steril sound.
SOHA nem lehet tökéletesen leírni egy analog szintézisrendszert modellezéssel.
Amint stabillá válik a modellezett hullámforma,onnantól kezdve megette a fene az egészet.
Ne legyenek ilúzióid, kifogunk pusztulni mint a dínók! Az analóg technikákhoz, precíz finommechanika kell, és ez drága, és szaktudás kell! Valamint nemkevés nyersanyag,ellenben képzett hangmérnök STB-STB: De a legfontossab ,IGÉNY. és ez csak egy szűk rétegnek van! Ez pedig nem piaci tényező!!!
Mindenesetre én rendelek négy szalagot aztán meglátjuk.
Remélhetőleg azokkal már nem lesz baj.
Óriási hibának vélem hogy a hobby,és hifi magnókhoz nem gyártanak már szalagot.
Sajnos fel fog nőni,(illetve már fel is nőtt) egy olyan generáció akik a valódi,és szofisztikált analóg hangzást már nem igen fogják ismerni,és nem is lesz rá igényük,
ergo zeneileg elbutulnak,és megsüketülnek.
Mondjuk ha megnézzük hogy mit termel ki globálisan a zeneipar,és azt milyen szinten keverik ki a stúdiókban akkor nincs igazán min csodálkozni.
Studer A-80 helyett protools,meg logic.
Minőségi analog pult helyett,meg digit.pultok,stb.
Analog szintetizátorok helyett szoftveres megoldások,stb.
Egyszerüen borzasztóak a mai felvételek,egy csomó minden hiányzik a hangképből,hát még amikor mp3-ba konvertálják.
Mire az ipodra,meg hasonszűrü szörnyűségekre kerül a "zene" addigra teljesen ki lesz egy csomó harmonikus dolog ölve a zenéből.
Ezért nem fogja a digitális világ legyőzni az analogot mert az analognál lélegzik,és él a zene,a digitálisnál meg statikusan,kimatekozva "áll" a hangkép akár egy egyenlet.
az aktiv hiradástechnikai műszerész nem egyenlő a szalagosmagnó-beállítóval :-) utóbbihoz speciálisan csak erre a területre használható felszerelés tartozik. Itt a topicon is vagyunk többen is akik ezekkel a holmikkal rendelkezünk és nem félünk használni :-)
Üdvözlöm a HiFis Urakat! Magam is rajongok a hifi cuccokért,de a szalagos technikákba nem mélyedtem még bele. Van egy SABA 305-S gépem,ami elektroncsöveket is tartalmaz és arra lennék kíváncsi,hogy ez mennyire számít jónak,illetve piaci ára kb. mennyi lehet. Szalago nincs,ezért ki sem tudtam próbálni,csak CD lejátszót kötöttem rá és hangfalon hallgattam.Nekem halknak tűnt,de nem szólt torzan. Ja,van beépített hangszórója is.
Pontosan így van! Ha meg akarja tartani érdemes átnézetni , hisz nem mai darab. Egy szalagos magnó fejeinek házi tekergetéséhez pedig ne adjunk tippeket . Csak rosszabb lesz.
Szóval először felvétel közben a felvevőfej fejrésének merőlegességét állító csavart csavargatnám, mert így gyorsan kiderül, hogy csak egyszerű elállítódásról, vagy komolyabb gondról van szó..."
Melyik az a csavar,felülröl a két nagyobb méretű csavar a fej tetején?
Először arra gyanakodnék, hogy a felvevőfej és a lejátszófej (már) nincs szinkronban egymással. Viszont ha a régi felvétel szépen szól, az azt jelenti, hogy a lejátszófej jó pozícióban maradt és a felvevőfej állítódott el.
Szóval először felvétel közben a felvevőfej fejrésének merőlegességét állító csavart csavargatnám, mert így gyorsan kiderül, hogy csak egyszerű elállítódásról, vagy komolyabb gondról van szó...
Mint korábbi hozzászólásomban említettem hogy amikor megvettem a gx-4000D-t akkor kaptam hozzá egy szalagot,amin Elvis Presley-t től kezdve,a Shadows-on át van minden.
Ezek a felvételek viszonylag szépen szólnak,de ha fel akarok venni a szalagra akkor jóval tompább felvétel hallható,a magas tranziensekből meg nagyon kevés.
A kérdésem az lenne hogy gyanakodjak e esetleg felvevő/törlő fej hibára,vagy szimplán öreg a szalag,és már nem tudja a fej normálisan előmágnesezni?
A fejeket megpucoltam,de semmi változás,megjegyzem szinte nem is volt rajta szennyeződés.
Szerintetek mennyit ér egy STM 310. Állítólag 70 ezer forint körül árulnak egyet Vilniusban. Érdemes megnézni?
Egy korábbi bejegyzésre utalva: Nekem előbb volt Nagrám mint Akaim, de most is egy Akai X-IV-re hajtok. Érdekes módon annak ellenére, hogy olcsóbb mint egy "átlag" Nagra, annál mégis jóval ritkább.
Amúgy , meg bizonnyos " CUKROS" bácsi szimptómákat fedeztem fel az utóbbi időben magamon !!! Becsalogatok , fiatal egyéneket, és szemérmetlenül mutogatok nekik hang felvételeket 500W helyet 20 watton , és nem MP_3 ban, ez bűn tetendő?
Uraim,kedves topiktársak ! BAJ VAN !! Nagy baj! Egyre inkább érzem hogy kevés a műhelyben lévő szalagos magók száma, és minősége! Help, hilfe, segítség!!Egyre inkább érzem hogy találnék helyet , STM 210, 310? 610, 800-as és egyébb magnóknak!! Van ez ellen ellen szer??? ? Vagy elvisz az ördög? Studer, már maga a vég?? Jobban járnék a h1n1 -el! Álítólag azt túl lehet élni! Ez csak az idősebb korosztályt támadja.
Én is Akaikkal kezdtem,mint szerintem sokan itt közülünk :)) Üdv a csapatban! :) (a tengelytoldatot a szalagvezető búra alatt nézted?oda van felcsavarozva :)) De ha nem van,akkor van egy rozzant Akai 4000 D-m,annak ugyanolyan a toldata,oda tudom adni :))
Örülök hogy végre találtam egy nekem való topicot:))
Nos,rólam annyit,32 éves múltam,és egy Akai GX-4000D boldog tulaja vagyok tegnap délután óta.
Istrumentális elektronikus zenét szerzek egyébként abszolte mértékben computer nélkül.
Sem felvételhez sem hangszerként nem használok számítógépet.
Remélem nem leszek kiutálva a magnómmal innen,hisz mégsem Studerem vagy Nagra-m van.
Rögtön kérdezek is két dolgot:
a gx-4000 hez a hangtengelyre a sebességszabályzó (váltó) "adaptert " honnan tudnám beszerezni?
Sajnos nem kaptam a magnóhoz.
Másik kérdésem,új vagy megkímélt állapotú szalagokat orsóval hol,és mennyiért lehet szerezni?
A magnóhoz kaptam egy orsónyi szalagot,meg egy másik orsót is (logikus:) )
Szerintem nagyon régi már a szalag,szemre ugyan nem problémás,de már a magas tranziensek nem jönnek elő eléggé amikor felvételt készítek a szalagra,viszont ami rajta van Shadows,meg Presley,az eléggé szépen szól.
Aprópopó......ha már említed a GX 4000-rest, a konstruktőrrel kéne kicseréltetni a lejátszó erősítő (bal-jobb) két első tranzisztorát, amire azért időnként sor kerül. Megnézném hogyan szippant, vagy hogyan nyúl be a pákával, mert ezért az egész panelt kiszerelni képtelenség.
Mán magyaráztam neked....... Ezeket az egységeket ha nem is az örökkévalóságnak, de jó pár évtizedes üzemre tervezik, utána öxepattincsák, osz jónapot. A javításával se foglalkoznak. Kidob, és bele egy tartalék. Ennek nem sok köze van az említett magnóhoz. A cardridge egységet egy meglévő konstrukcijóba "állmodta" bele a baromagyú konstrüktör.
Csak! Mint ahogy egy mezei GX 4000 -es készülék szétszedése is - ha mondjuk az elektronika paneljét akarod levenni - már mondjuk a tápegységtől való szétválasztás is bonyolultabb, mert nem bontható a csatlakozás, itt is egyszerübb lett wón félig szétszerelni az egész kütyüt és úgy csinálni a dolgot, de én nem akartam emiatt atomjaira robbantani a kütyüt.
Köszönöm szépen a hozzászólást . Én nem vehetem meg mert akkor a mostani tulajt kellene zaklatnom a használattal , azt meg nem szeretné . De az biztos hogy ezt nem tudná kidobni a mama :-)) Vagy 10 éve volt legutóbb bekapcsolva . Aztán eltekert rajta egy gombot a gazdi , és a műszer mutatója megmozdult , ezzel jelezvén hogy valamelyik kondiban még volt szufla... Azt nem tudom hogy van-e még hozzá vallami , de majd hétfőn megtudom hogy milyen cuccai vannak . Ősrégi magyar csöves Orion oszcilloszkópot tudnék adni ( tehát ingyér ) olyannak aki gyűjti vagy valami nosztalgikus gondolat miatt használni szeretné , de van vagy 15 kg meg 40x40x50 cm . Selejtezéskor nem dobták ki , és egy szekrény alján csücsül . Én meg sajnálnám kitenni , mégis csak magyar technikatörténeti emlék... Üdv , Ihagee
Üdv! A képen mutatott B&K műszer nem 2112 típusú(2111helyett)? Tényleg matuzsálemi kort megért szerkezet, de egy tisztességes hanggenerátorral,pl. a korban hozzáillő B&K 1022-vel magnó méréshez, beállításhoz kiválóan alkalmas!A magnók mechanikai jellemzőinek kivételével(szalagseb. eltérés, nyávogás stb.) gyakorlatilag mindent meg lehet vele mérni,beállitani, a beépített terc/oktáv szűrőnek köszönhetően. 1963-ban még(vagy már) szerepelt a gyártó katalógusában,tehát tényleg nem "fiatal",de elnyűhetetlen tipus. Hozzávetőlegesen sem tudnám az árát megbecsülni,de aki komolyan ,hozzáértéssel foglalkozik magnó javítással, beállítással annak értékes lehet. Ha értő kezébe kerül,esetleg tudok kezelési útmutatót biztosítani. Üdv
A mutko ementem a bömi xerwizbe, h állandojan wilágit wmi peros a müxerfalban, xedjék ki, me zawar. Ha hixitek, ha nem, de azt a kibaxott bömi müxeregységet 5 felnött ember eccerre xedte xét, mert másként nem is lehet! A wége perxe az lett, h leragasztották, mert perxe egy rohadt led wilágitott, amihez nem lehet hozzáférni sehogyan sem. Az öxxerakásához mán elég 6 kéz is... )))
Persze, de azért többször felmerült bennem is annak gyanúja, hogy egy-egy bizonyos kütyüből a gyárban is csak naponta egy darabot bírnak összerakni....
Node anno nekem kellett életre keltenem, hozta a gazdija hogy nem vált sávot a kartrídzszsa, - persze hogy nem váltott, mikor elötte soha nem használták, és a fejegység vezetőperselyeibe besűrüsödött a zsír....
A kiszedés még csu-csu, de amikor wixa akartam rakni, akkor az maga volt a siralom, eleve 3 kezet igényelt volna a dolog....
Szeretném a segítségeteket kérni. Szereztünk egy AKAI GX 4000D-t (ajándékba kaptuk). A felújítás nagyja már megvan, de hiányzik még alkatrész. Szükség lenne egy jobb és egy baloldali kuplungra. Amúgy elég szép állapotban van a gép, kár lenne veszni hagyni... Főleg, hogy a kisfiam nap mint nap használja, modhatjuk, hogy szerelem ez...
Hát én is kiváncsi vagyok mit lehet kapni érte ? Barátodnak esetleg más Brüel cucai is vannak? Szeviz könyveket, tartozékokat, csatlakozókat _egyébb régi dolgokhoz is, pl. Telefunken hosszúkás 22 polusúhoz mamát ) _ keressek számos Brüel cuchoz A Tesla B4-ért kár. Jó kis magno volt Máig bennem van, hogy a B43 a saját végfokjával, Minimax hangfalal milyen jól szólt a Rháday utcai Gelkában Üdv A.L.
Levelem elején kicsit OFFolnék . Egy kollégám szeretné eladni Brüel &Kjaer Audio Frequency Spectrometer Typ 2111 nevű készülékét . Szép nagy dinoszaurusz , működik , de kb . mennyit kaphat érte ? No nem úgy értem hogy annyit amennyit adnak érte , hanem mi a közel reális ára egy ilyen ősi masinának . Köztetek elég sok szakember van , talán használtatok is ilyet.
A másik téma nem off . Ma vettem egy BRG M40-es magnót (az említett kollégától ). az előzménye ennek az , hogy anyósomnál tároltam néhány régi magnót , és egy lomtalanítás előtt megkérdezte hogy kellenek-e azok nekem . Mondtam hogy igen , de én hülye nem fogtam gyanút . No egy idő után hiába kerestem a Tesla B4-et meg egy magyar magnót , mama kicsobbantotta őket . Vót nagy patália , és azt mondta hogy akkor kifizeti , vegyek másikat . Most akkor mit tegyek ? Az M 40-ért a tulaj nem akar 5 ezernél többet , én meg legalább 8-ra gondoltam , de lehet hogy 10 ezret is megér?? :-)) Mi legyen ? Üdv , Ihagee
Mostanában már nem hallgatok rádiót, csak EZT a cuccot nyüstölöm, Ezzel a dobozzal és a hozzávaló subbal. Azért, h ne legyek off ILYEN gépem is van, de nem kapcsoltam be 15 éve. Azért gondoltam jobban képben vagytok árakkal mint én, mert láttam itt a topikban belinkelve azt a gyönyörűséges akai 18 cm-es fémorsót, amilyen nekem is van egy darab. Válaszotokat előre is köszönöm.
Katonai célra gyártották, volt nekem, nem voltak benne a szokásos illesztőtrafók. 38 és 19 volt rajta, nem volt magasabb sebesség. Nem volt túl jó hangú készülék és mono volt.
Szépeket Exhfm Amit kértél az nincs, de megkérdezném: Brüel 2706-os végfok doksid van ? Esetleg 2707, és 2712 Nekem 2713, 2708-asom van 2708-ból darab is Mailra irtam vona, ha lenne Szebbeket Androvics László
...hát, mert annyira szép állapotban van az a magnó, meg azok a nagyon szép fémorsók is. És azok a bontatlan szalagok....Bár a Sony ULH-ért nem kár. Remélem jó kezekbe kerültek.
Akkor sokan hülyék. Az íbéjen 5 licit volt 100 dollár, vagy afölötti értékben. Ez már jelent valamit. Ha te feldobod oda az orsókat, akkor neked is kifizetik ezt az árat, függetlenül attól, hogy nem helyebeli vagy, legfeljebb a posta valamivel drágább lesz.
Hú, gyönyörűek ezek az orsók, ez a cucc engem is érdekelt volna. Ez így együtt megért volna nekem vagy 50-60 ezer forintot, de gondolom, hogy ennyivel labdába se rughattam volna, mert csak az orsók érnek darabonként 5-6 ezer forintot, a bontatlan szalagok meg 3-4 ezer forintot. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire nyomták fel az árát végül. Aki megvette, megkereshetne, hogy mitől válna meg jó áron.
De mosolyog!!!
Ez is randa monnyuk egy gx-747-hez képest, de mégsem cserélném el akajira.
