Keresés

Semmi. Fizikailag nem létező megoldások. Ui. makroszkopikusan minden E-B konfigurációnak ki kell elégítenie a Maxwell egyenleteket.

Kicsit olyan ez, mint a minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.

A hullámegyenlet levezetésekor arról van szó, hogy tetszőleges vákuumbeli mező kielégíti ezt az egyenletet. (azaz szükséges feltétel egy vákuumbeli E-B mező esetén, hogy kielégítse a hullámegyenletet)

Az egyenlet minden megoldása azonban nem nem elégíti ki a Maxwell-egyenleteket. (azaz az egyenlet kielégítése nem elégséges feltétel)

Minden vákuumbeli E-B mező kielégíti a hullámegyenletet, de a hullámegyenlet nem minden megoldása elégíti ki a Maxwell-egyenleteket, ami viszont a fizikai létezés kritériuma E-B mezők esetén.

Akkor vegyük át még egyszer.

Először is, ezt írtad:

"Vegyün egy Nap térfogatot a jelenlegi átlagsürüséggel, az atomok helyén az előzőleg kiszámolt proton nagyságú FL-al.

Rakjunk az adott térfogatba további proton tömegeket, mindaddig, amig egy Nap térfogatú FL-t nem kapunk.
belefér 10^b darab.

b<a, tehát a protonon belül nagyobb az üresség, mint rajta kivül.
Ha belül nagyobb az üresség, akkor kivül kissebb. Tehát a vákuumnak tömege van, az anyag olyan mint a buborék benne."

azaz: csinálunk egy protonátmérőjű fekete lyukat (10^a kell hozzá), ezt naptömegűre hízlaljukmajd megnézzük, hogy protont kell még hozzáadni, hogy hogy akkora legyen, mint a Nap (10^b kell hozzá). Idézet ugyanis ezt jelenti:

"Rakjunk az adott térfogatba további proton tömegeket, mindaddig, amig egy Nap térfogatú FL-t nem kapunk.
belefér 10^b darab."

Tehát napátmérőjű fekete lyukhoz kell 3,2E62 proton. Protonméretű feketelyukhoz kell
2E39 proton. A kettő hányadosa 1,6E23. Tehát ennyi protonátmérőjű fekete lyuk kéne szerinted ahhoz, hogy napátmérőjű fekete lyuk képződjön, ami meglepő(?) módon éppen a két sugár hányadosa.

Ezt hoztad ki 10^b-nek? Ennek semmi köze ahhoz, amit írtál az idézett hozzászólásban.

A másik:

azt mondod, hogy 10E39, azaz a protonátmérő nagyságú fekete lyuk létrehozásához szükséges protonszám 10E16-szor nagyobb, mint amennyi fekete lyuk kéne a napátmérőjű fekete lyuk létrehozásához. És akkor mi van? Nem veszed észre, hogy ez csakis amiatt van, mert akkor sugarat választottál, melynél éppen ez az érték jön ki? Másként szólva:

legyen N azon kicsi lyukak száma (m tömeg, r sugár), melyekből M tömegű lyuk R sugárral felépíthető, ekkor

N=M/m=R/r

azaz, ha R-t növelem, akkor egyszer elérem azt a pontot, ahol R/r meghaladja m/m_p-t nem?


Még egy dolog: mi a búbánatnak írtad ki ezt:

5,357978215033330

nem lett volna elég ennyi: 5,36?

Az pedig pláne hogy jön ide, hogy atommagokról beszélsz? Van neked realitásérzéked? Szerinted hol vannak atommagok akkor, amikor feketelyukakról beszél az ember?

Ezt értem , a kérdés az volt milehet a többi megoldás megfelelóje?

Mint tudjuk egyes megoldások az EM-et adják.

Habár nemszoktam beleszólni ujjabban a mondani valódba , de találtam nekedvaló szöveget:-)))

 

"Hiaba, Arisztotelesz utan mar ugy megszoktak, hogy valakit istenkent kell tisztelni, hogy most muszaj volt Newtont magasztalni az egekig. E tekintely ellen fellepni nyilvan csak egy masik nagy fizikus tudott. Raadasul csakis egy angol. Young volt ez 1802-ben. Az o nyoman valt uralkodova a feny hullamjellege (legalabbis Angliaban). (Majd 1926-ban de Broglie tette az egeszet a mai helyere.) Tehat a feny az egy hullam, ami 300 000 km/s sebesseggel terjed. A sebesseget is sikerult megmerni. Romer, Fizeau. Raadasul ez egy transzverzalis hullam. Termeszetesen ez a hullam egy kozeg rezgesekent terjed -- mondtak a fizikusok. Igen am, de kiszamoltak e kozeg Young-modulusat. Azt kaptak, hogy a vasnal millioszor merevebb ez az anyag. De a bolygok vigan ropkodnek benne. Vagyis eleg ritka, ha minden ellenallas nelkul lehet benne szaladni. Nos ez a furcsa kozeg volt az ETER (eter hullamai, mondjuk meg ma is). "

Semmit, ha nem teljesíti pl. a rotációs Maxwell-egyenleteket, ami összecsatolja a két megoldást. A divergenciás egyenletek szintén szükségesek. Elképzelhető olyan megoldás, amiben pl. E térerősség párhuzamos a hullámszámvektorral . Az ilyet a divergenciás egyenlet zárja ki. Kiköti, hogy E-nek merőlegesnek kell lennie a hullámszámvektorra.

A linken amitt irtam tegnap meg előtt ott van a levezetése , meg az idézett rész.

Ebből a rövid idézetből nem derül ki, egyáltalán miről van szó.

Nem értem, mi köze mindennek a vákum sűrűségéhez, tömegéhez stb.

 

A számítás azt mutatja, hogy a kis fekete lyuk sűrűbb, mint a nagy. Ehhez ugyan kár volt ennyit számolni, látszik a Schwarzschild rádiusz képletből.

 

De mi köze ennek ahhoz, hogy hol mennyi hely van, és főleg, mi köze szerencsétlen vákumhoz???

"Ezek parciális differenciálegyenletek a meghatározandó Ex(x,y,z,t) függvény és társai számára. A hullámegyenlet némileg csalóka, ti. nem ad számot az elektromos és mágneses tér csatolásáról. Ha tehát találunk hullámegyenlet megoldásokat, ezek olyan megoldásfüggvényeket is tartalmazhatnak, amelyek ugyan megoldásai a hullámegyenletnek, de nem írhatnak le elektromágneses hullámokat. A hullámegyenlet megoldásaival tehát vissza kell zarándokolnunk az eredeti Maxwell egyenletekhez, hogy megállapíthassuk, a megoldások közül melyek lehetnek EM hullámok. "

 

 

Kedves matematikus topik társak , kicváncsi lennék arra hogy akkor a többi megoldás mitt ir le?

Szerintem számold ki ugyanezt mondjuk a Föld átmérőjű FL-re és a protonra, arra persze egészen más érték jönne ki a végén, tehát a számításod valahol hibás, mivel a vákuum "sűrűsége" nem függhet attól, hogy a Földet vagy a Napot veszed viszonyítási pontnak...

Ezen az elvi hibán kívül is van benne hiba:
N: nap átmérőjű FL tömege
n: proton átmérőjű FL tömege

Aztán kiszámolod az N/n értéket, majd ezt valamiért viszonyítod az n-hez, de nem értem milyen alapon? (Ez a tipikus mi a több: 1kg vagy 10m?)

A Nap tömege: 1,989E+30 kg
A Nap rádiusza: 7,96E+08 m

A proton tömege: 1,67262158E-27 kg
A proton rádiusza: 5,0E-15 m

Schwarzschild rádiusz: 2GM/c^2

A Nap átmérőjű FL tömege: 269457 Nap tömeg = 5,357978215033330E+35 kg =
3,2033415562E+62 proton tömege.

A proton átmérőjű FL tömege: 1,6925692196037E-18 Nap tömeg = 3,365564205422950E+12 kg = 2,0121492187E+39 proton tömege

Tehát a proton tömegének a 2,0121492187E+39 szerese fér bele egy protonnyi térfogatba, addig míg FL nem lesz.

És még ennek a 3,2033415562E+62/2,0121492187E+39=1,592000000014710E+23
szerese kell, hogy Nap átmérőjű FL kapjunk.

A 2,0121492187E+39 láthatóan nagyobb mint a 1,592000000014710E+23

Ebből következően az atommag 1,263912825804900E+16-szer ritkább, mint a vákum, vagy a vákumnak ennyiszer nagyobb az adott térfogatra eső tömege.

mit nem? nincs befejezve a matematika a részedről, vagy nem kell feladat?

"Ne bosszants! Azt látom, hogy szinte mindig"

Jó legyen neked igazad, most nem tévedtél. :O)

"Mi a bánat az a V-EM sugárzás és miért olyan fontos? Reggel is írtál ilyet, de akkor sem értettem (pláne, hogy mit keres a specreles topikban)"

Ti írtátok, hogy szinte minden leírható a relativitás elmélével.
Akkor ez vagy a "mindenbe", vagy a "szint"-ébe tartozik. :O)

Nem. Most a "Hard Day's Night" következik! :O)

"1. a vákuumban van-e energia?
(van)

E=mc^2
Ec^2=m

Ebből következőleg tömege is van."

Két dolog:
1, valamivel alá tudnád támasztani, hogy a vákuumnak van energiája?
2, Gondolom m=E/c²-et akartál írni, mert az úgy hibás... (persze egy megoldható egyenletrendszer, de gondolom nem ez volt a célod :-) )

Mi az, hogy Te térről beszélsz?
Maxwell meg vákuumról?

 

Jó érzéked van a lényegtelen dolgok kiemeléséhez, a lényeg egyidejű figyelmen kívül hagyása mellett.

Igen, én térről beszéltem, a tér egy pontjáról. Maxwell meg sok mindenről bezélt nyilván, de az hogy jön ide?

 

A kettő ugyanaz?

 

A fizika modellekkel dolgozik. A "mi a vákum" jellegzetes laikus semmit se értő kérdés. Teljesen értelmetlen vitába bocsátkozni olyannal, aki nem érti a modell szerepét.

 

Végre egytértésre kéne jussatok valamiben.

 

Kikkel kellene egyetértésre jutnom és miért? Tipikus cáfoló megjegyzés. Akkor jön elő, ha a cáfoló nem érti se egyik, se másik magyarázatot, de a meg nem értett gondolat szavainak köznapi jelentéséből arra a következtetésre jut, hogy ellentmondás van két állítás között.

"Ha megoldom, akkor majd jön a következővel"

akkor ezekszerint a matematika használata részedről be van fejezve? ha akarod megígérem, hogy nem lesz bonyolultabb a következő feladat sem. és végül eljutunk valamely hasznos specrel tudáshoz.

Hirtelen kívülállónak érzem magam a vitában... Mintha egy beszélgetésbe folynék bele félúton és ezért semmit nem értek...

Mi a bánat az a V-EM sugárzás és miért olyan fontos? Reggel is írtál ilyet, de akkor sem értettem (pláne, hogy mit keres a specreles topikban)

Dől az egész.

Legyen ugyanis n a kis fekete lyuk képzéséhez szükséges neutrontömeg, N a napméretű képzéséhez szükséges neutrontömeg (amúgy a neutron is baromság: közelítőleg 11 perces felezési idővel nem tudsz felépíteni semmit).

n=m/M_0

N=M/M_0,

ahol M_0 a neutrontömeg.


Legyen r a proton, R a Nap sugara.

Az alábbi érvényes: egy feketelyuk sugara (nem az, ez a S-sugár, nem egyezik meg a fekete lyuk sugarával de becslésnek jó szolgálatot tesz):

r=(2Gm)/(c^2),

így M=(c^2R)/(2G)=[(c^2r)/(2G)]*[R/r]=m*(R/r)

osztva M_0-val:

N=n*(R/r)

Ugye nem kell ecsetelnem, hogy (R/r) mekkora?

Baromi nagy. Semmi képpen sem igaz, hogy


"b<a"

Ennyit erről.

A tévelygés nem azonos a tévedéssel. De ezért csak akkor tud (elvileg őszintén) bocsánatot kérni valaki, ha előbb belátja, hogy tévelygett, tévedett...

Te soha nem tévedsz?

Iszonyú az a kár, amit egy elmélet okozhat.
 

Hát még egy félreértelmezése...

Az a valami. :o)))

Szerinted úgy keletkezik az állóhullám, hogy a húr rugóereje azonos ütemben nő a tehetelenségével?
Ezen gondolkodjatok picit, és utána a fényen is.
 

Gondolkoztam. :o))

A tehetetlensége hogyan nő szerinted, azt én nem tudhatom, de a rugóerő a kitéréssel együtt nő. Ezen meg te gondolkodhatnál.

Biqn
Ha muszáj, én is mondhatom a tömegre, hogy az vákum. Mert mindegy, hogy hívják, ha kilóra mérik...és nem túl drága.

A szemléleti hiba a tiéd.
Te egy papirmasséból kivágott szinuszgörbét reptetsz: csak egy olyannak lehetne állandó energiája.
Vagyis: fotont.
De akkor ne beszéljetek hullámtermészetről, mert az egy állandó alakzat, csak görbe hasú.
Iszonyú az a kár, amit egy elmélet okozhat.
Én mindig fel is hivom a figyelmet az enyéim miatt:
De kérdezzék meg a házi fizikusokat, és pszichiáterüket. :-)

A pellengér mindíg kevesebb energiába kerül mint a megértés.

1. a vákuumban van-e energia?
(van)

E=mc^2
Ec^2=m

Ebből következőleg tömege is van.

2. erre egy számítás kapcsán derült fény, ezért ellenőrizhető:
(A) egy proton térfogatába protonokat tömünk, mindaddig, amíg egy proton nagységú feketelyukat nem kapunk.
/ a tömeg a lényeg, eltekintve az elektromos taszítástól, de alkalmazhatjuk neutronra is /
belefér 10^a darab.

Vegyün egy Nap térfogatot a jelenlegi átlagsürüséggel, az atomok helyén az előzőleg kiszámolt proton nagyságú FL-al.

Rakjunk az adott térfogatba további proton tömegeket, mindaddig, amig egy Nap térfogatú FL-t nem kapunk.
belefér 10^b darab.

b<a, tehát a protonon belül nagyobb az üresség, mint rajta kivül.
Ha belül nagyobb az üresség, akkor kivül kissebb. Tehát a vákuumnak tömege van, az anyag olyan mint a buborék benne.

Gondolom most én is megyek a pellengérre. :O)

Mungó

Azért vegyünk egy analógiát. Nagybőgőn a magas C-t.
Szerinted úgy keletkezik az állóhullám, hogy a húr rugóereje azonos ütemben nő a tehetelenségével?
Ezen gondolkodjatok picit, és utána a fényen is.
Na joccakát...

"Most lebuktál csökevényes agyú fajtárs"

Illő lenne moderálnod magad. Tudós emberhez nem illő ez a stílus, nem?

Szerinted mennyi az EM hullám energiája a nulla pontban?

 

Ez a kérdésed egy szemléleti hibára utal. Egy adott pontban, amikor eléri a nullát nyílván nulla. :o)))

Csakhogy haladó hullámról beszélünk. Készíthetsz egy modellt is egy szinusz alakban meghajlítgatott drótból is. Ha ezt a drótot végigtolod az asztalon láthatod, hogy a hullám csúcsai, nullahelye halad a térben. Tehát nem arról van szó, hogy a tér bizonyos pontjain tartósan ott van, vagy nincs ott. A víz felszínén haladó hullám nullahelyzetű pontja sincs állandóan ugyan azon a helyen, csak időnként áthaladnak a vízrészecskék ezen a potenciálon.