Az a "bánat", hogy Maxell egy ilyen, valójában korpuszkuláris fényt irt le. FÉNY= V-EM (és nem csupán -EM), vagyis a töltés haladását a vákuumban
Márpedig létezhet olyan, folytonos modell, amelyhez nem szükséges a vákuum, ami nem létezik. Egy ilyent ismertettem. Annak "képlete":
FÉNY= GI-EM, vagyis: tömeg-töltés váltakozása. Ebben nincs anyag-energiamegmaradás vesztés a nulla ponton sem.
Ha pedig elismeritek a vákuumot, amiben hisztek, és tisztelitek Maxwellt, aki ezt az elméletet megalkotta, és a többi tudóst is, amelyek más elméletet szeretnének majd a fényre alkotni, végül önmagatokat, hogy következetesek vagytok, akkor ki kell hogy tegyétek azt a V betüt, ami a vákumra utal, amelynek abban az elméletben főszerepe van. Mert hiánya szörnyű zavart okozott a fejekben, ami itt is többeknél lemérhető.
De tőlem nem kell bocsánatot kérjetek soha- tévelygéseitekért. És elismerésetek se kell: számomra a legnagyobb: a sajátomé. Én már- teljesítettem- ez csak ráadás.
Valóban, de ez rátok illik. Te például nem tudván különbséget tenni (nem a Te hibád, így tanultad) a korpuszkula-hullám (diszkrét-folytonos) módszerek között, össze-vissza, nem a helyükön használod azokat.
Mikor én egy folytonos módszert, a fény hullámelméletét vizsgálok, te egy korpuszkulát utaztatsz keresztül a topikon.
Hadd mondjam el mégegyszer:
1. Létezik DISZKRÉT vizsgálati, és szemléleti módszer. A fény korpuszkuláris elmélete ilyen, mert a TÉRBELI változásokat rögzíti. A térben halad egy TÖMEG. A te hullámod vége arrébb megy egy centivel, de önmaga, mint egy puskagolyó, nem változik. Még foroghat is a tengelye körül. 2. Létezik FOLYTONOS vizsgálati, és szemléleti módszer. A fény hullám elmélete ilyen, mert az IDŐBENI változásokat rögzíti. Időbeni periódikus átalakulás tórténik, az elektromágneses, és gravitációs-inerciális mezők között. Mközben az anyag-energiamegmaradás nem sérül, mert ahol EM nulla, ott a GI maximum.
A két szemléleti mód összessége adja a fény tulajdoságait.
Ti meg ezeket zanzásítjátok, és elégedettek vagyk magatokkal, mindig az rángatjátok elő, amellyel az értetlenség örökre fenntarthat. Ezt én nem támogatom.
. A te hullámod vége arrébb megy egy centivel, de önmaga, mint egy puskagolyó, nem változik. Még foroghat is a tengelye körül.
Én is ismerek olyan faszkalap tanárokat, akik annyira ötlettelenek, hogy képesek még a vizsgán is gyilkolni az ötletgazdag vizsgázók eredményeit. Persze az is lehet, hogy rendelkezni kellene azzal a minimális képességgel egy adott szakmán belül, hogy a produktív ötletet meg tudjuk különböztetni a tőrülmetszett hülyeségtől. De ne aggódj, én pl. nagyon kedvelem a beképzelt ostoba majmokat, akik előszeretettel nevezik kutatónak magukat, de a fejükben lévő káoszon kívül még semmit sem találtak... Szürkébb lenne nélkülük a világ :O))
Semmi. Fizikailag nem létező megoldások. Ui. makroszkopikusan minden E-B konfigurációnak ki kell elégítenie a Maxwell egyenleteket.
Kicsit olyan ez, mint a minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.
A hullámegyenlet levezetésekor arról van szó, hogy tetszőleges vákuumbeli mező kielégíti ezt az egyenletet. (azaz szükséges feltétel egy vákuumbeli E-B mező esetén, hogy kielégítse a hullámegyenletet)
Az egyenlet minden megoldása azonban nem nem elégíti ki a Maxwell-egyenleteket. (azaz az egyenlet kielégítése nem elégséges feltétel)
Minden vákuumbeli E-B mező kielégíti a hullámegyenletet, de a hullámegyenlet nem minden megoldása elégíti ki a Maxwell-egyenleteket, ami viszont a fizikai létezés kritériuma E-B mezők esetén.
"Vegyün egy Nap térfogatot a jelenlegi átlagsürüséggel, az atomok helyén az előzőleg kiszámolt proton nagyságú FL-al.
Rakjunk az adott térfogatba további proton tömegeket, mindaddig, amig egy Nap térfogatú FL-t nem kapunk. belefér 10^b darab.
b<a, tehát a protonon belül nagyobb az üresség, mint rajta kivül. Ha belül nagyobb az üresség, akkor kivül kissebb. Tehát a vákuumnak tömege van, az anyag olyan mint a buborék benne."
azaz: csinálunk egy protonátmérőjű fekete lyukat (10^a kell hozzá), ezt naptömegűre hízlaljukmajd megnézzük, hogy protont kell még hozzáadni, hogy hogy akkora legyen, mint a Nap (10^b kell hozzá). Idézet ugyanis ezt jelenti:
"Rakjunk az adott térfogatba további proton tömegeket, mindaddig, amig egy Nap térfogatú FL-t nem kapunk. belefér 10^b darab."
Tehát napátmérőjű fekete lyukhoz kell 3,2E62 proton. Protonméretű feketelyukhoz kell 2E39 proton. A kettő hányadosa 1,6E23. Tehát ennyi protonátmérőjű fekete lyuk kéne szerinted ahhoz, hogy napátmérőjű fekete lyuk képződjön, ami meglepő(?) módon éppen a két sugár hányadosa.
Ezt hoztad ki 10^b-nek? Ennek semmi köze ahhoz, amit írtál az idézett hozzászólásban.
A másik:
azt mondod, hogy 10E39, azaz a protonátmérő nagyságú fekete lyuk létrehozásához szükséges protonszám 10E16-szor nagyobb, mint amennyi fekete lyuk kéne a napátmérőjű fekete lyuk létrehozásához. És akkor mi van? Nem veszed észre, hogy ez csakis amiatt van, mert akkor sugarat választottál, melynél éppen ez az érték jön ki? Másként szólva:
legyen N azon kicsi lyukak száma (m tömeg, r sugár), melyekből M tömegű lyuk R sugárral felépíthető, ekkor
N=M/m=R/r
azaz, ha R-t növelem, akkor egyszer elérem azt a pontot, ahol R/r meghaladja m/m_p-t nem?
Még egy dolog: mi a búbánatnak írtad ki ezt:
5,357978215033330
nem lett volna elég ennyi: 5,36?
Az pedig pláne hogy jön ide, hogy atommagokról beszélsz? Van neked realitásérzéked? Szerinted hol vannak atommagok akkor, amikor feketelyukakról beszél az ember?
Habár nemszoktam beleszólni ujjabban a mondani valódba , de találtam nekedvaló szöveget:-)))
"Hiaba, Arisztotelesz utan mar ugy megszoktak, hogy valakit istenkent kell tisztelni, hogy most muszaj volt Newtont magasztalni az egekig. E tekintely ellen fellepni nyilvan csak egy masik nagy fizikus tudott. Raadasul csakis egy angol. Young volt ez 1802-ben. Az o nyoman valt uralkodova a feny hullamjellege (legalabbis Angliaban). (Majd 1926-ban de Broglie tette az egeszet a mai helyere.) Tehat a feny az egy hullam, ami 300 000 km/s sebesseggel terjed. A sebesseget is sikerult megmerni. Romer, Fizeau. Raadasul ez egy transzverzalis hullam. Termeszetesen ez a hullam egy kozeg rezgesekent terjed -- mondtak a fizikusok. Igen am, de kiszamoltak e kozeg Young-modulusat. Azt kaptak, hogy a vasnal millioszor merevebb ez az anyag. De a bolygok vigan ropkodnek benne. Vagyis eleg ritka, ha minden ellenallas nelkul lehet benne szaladni. Nos ez a furcsa kozeg volt az ETER (eter hullamai, mondjuk meg ma is). "
Semmit, ha nem teljesíti pl. a rotációs Maxwell-egyenleteket, ami összecsatolja a két megoldást. A divergenciás egyenletek szintén szükségesek. Elképzelhető olyan megoldás, amiben pl. E térerősség párhuzamos a hullámszámvektorral . Az ilyet a divergenciás egyenlet zárja ki. Kiköti, hogy E-nek merőlegesnek kell lennie a hullámszámvektorra.
"Ezek parciális differenciálegyenletek a meghatározandó Ex(x,y,z,t) függvény és társai számára. A hullámegyenlet némileg csalóka, ti. nem ad számot az elektromos és mágneses tér csatolásáról. Ha tehát találunk hullámegyenlet megoldásokat, ezek olyan megoldásfüggvényeket is tartalmazhatnak, amelyek ugyan megoldásai a hullámegyenletnek, de nem írhatnak le elektromágneses hullámokat. A hullámegyenlet megoldásaival tehát vissza kell zarándokolnunk az eredeti Maxwell egyenletekhez, hogy megállapíthassuk, a megoldások közül melyek lehetnek EM hullámok. "
Kedves matematikus topik társak , kicváncsi lennék arra hogy akkor a többi megoldás mitt ir le?
Szerintem számold ki ugyanezt mondjuk a Föld átmérőjű FL-re és a protonra, arra persze egészen más érték jönne ki a végén, tehát a számításod valahol hibás, mivel a vákuum "sűrűsége" nem függhet attól, hogy a Földet vagy a Napot veszed viszonyítási pontnak...
Ezen az elvi hibán kívül is van benne hiba: N: nap átmérőjű FL tömege n: proton átmérőjű FL tömege
Aztán kiszámolod az N/n értéket, majd ezt valamiért viszonyítod az n-hez, de nem értem milyen alapon? (Ez a tipikus mi a több: 1kg vagy 10m?)
Két dolog: 1, valamivel alá tudnád támasztani, hogy a vákuumnak van energiája? 2, Gondolom m=E/c2-et akartál írni, mert az úgy hibás... (persze egy megoldható egyenletrendszer, de gondolom nem ez volt a célod :-) )
Mi az, hogy Te térről beszélsz? Maxwell meg vákuumról?
Jó érzéked van a lényegtelen dolgok kiemeléséhez, a lényeg egyidejű figyelmen kívül hagyása mellett.
Igen, én térről beszéltem, a tér egy pontjáról. Maxwell meg sok mindenről bezélt nyilván, de az hogy jön ide?
A kettő ugyanaz?
A fizika modellekkel dolgozik. A "mi a vákum" jellegzetes laikus semmit se értő kérdés. Teljesen értelmetlen vitába bocsátkozni olyannal, aki nem érti a modell szerepét.
Végre egytértésre kéne jussatok valamiben.
Kikkel kellene egyetértésre jutnom és miért? Tipikus cáfoló megjegyzés. Akkor jön elő, ha a cáfoló nem érti se egyik, se másik magyarázatot, de a meg nem értett gondolat szavainak köznapi jelentéséből arra a következtetésre jut, hogy ellentmondás van két állítás között.
akkor ezekszerint a matematika használata részedről be van fejezve? ha akarod megígérem, hogy nem lesz bonyolultabb a következő feladat sem. és végül eljutunk valamely hasznos specrel tudáshoz.
Legyen ugyanis n a kis fekete lyuk képzéséhez szükséges neutrontömeg, N a napméretű képzéséhez szükséges neutrontömeg (amúgy a neutron is baromság: közelítőleg 11 perces felezési idővel nem tudsz felépíteni semmit).
n=m/M_0
N=M/M_0,
ahol M_0 a neutrontömeg.
Legyen r a proton, R a Nap sugara.
Az alábbi érvényes: egy feketelyuk sugara (nem az, ez a S-sugár, nem egyezik meg a fekete lyuk sugarával de becslésnek jó szolgálatot tesz):
A tévelygés nem azonos a tévedéssel. De ezért csak akkor tud (elvileg őszintén) bocsánatot kérni valaki, ha előbb belátja, hogy tévelygett, tévedett...
