Jó, ez persze engem is bosszantana. De eddig nem bosszantott, pedig itt vannak olyan topikok is, ahol ilyen előfordult már. Talán, ha van olyan igény, lehetne csináljatok egy klubot! Valahol már volt szó erről. Oda nekem nem lenne belépésem, nem sértene. De valahol le kell irjam, hogy nem tudom, minek a vákuum? Még sehol sem adtatok magyarázatot!
És sok vita lenne később, ki nem való oda? Ha csak nem mind egy véleményen lennétek. De akkor minek a klub? Az étel tele van...bocs az élet tele van ilyen kérdésekkel, míg meg nem válaszoljátok, el kell viselnetek....
"Ötlettelen vagy, más ötletét viszont gyilkolod, és ezzel szórakozol."
most hagyjuk az olyan ezerszer elhangzott érveket, hogy ez az állítás teljesen a levegőben lóg, semmi alátámasztása nincsen.
inkább arra válaszolj: te a saját szakterületeden is értékeled, ha valaki a kurrens elméleteket nem ismerve, matematikai alapok nélkül áll elő tökéletesen működésképtelen zöldséggel, ami ellentétben áll a jelenlegi elmélettel? a saját kutatási módszertanod nem az elfogadott tudáson alapszik, hanem annak megkérdőjelezésén?
Teodor Kösz az érdekes információt. De a vákuum olyan gyüjtőfogalom, mint a Jolly- Joker, mindenre átváltható, minden belefér. Minden tudományág, ha valamit nem tud-reá hivatkozik, és megvan a magyarázat. Infntilis azt hinnem, hogy erről könnyen lemondanak....
Meglátásod helytálló. Az állandó "tömegű" vákum feltételezése hibás. Az említett számok mértékegység nélküli arányszámok.
Az egyértelmű, hogy minél kissebb a térfogat, annál több tömeget, energiát képes elnyelni. Az is igaz, minél kissebb a rádiusz, annál több tömegre van szükség, hogy a fény annyira meggörbüljön, hogy ne todja elhagyni az adot térfogatott. Ha ettől a tömegtől több jutna az adott térfogatba, akkor nő a rádiusz, tehát a számított tömegnél, energiánál akkor se tud többet tárolni a tér.
Biqn-t én is próbálom cáfolni, de velem szemben mindig igaza szokott lenni. Inkább nem vitakozok vele. Veletek egészen más... Ami a fekete lyukat illeti, bizonyítható, hogy az eseményhorizonton belül strukturált kell, hogy legyen. Eltérő sűrűségű részeket kell, hogy tartalmazzon. Közöttük újabb fényzárt objektumokat (fekete lyukakat) is. Vagyis pont olyan kell, hogy legyen, mint a mi Univerzumunk, itt belül. Csak a sűrűséglépték más és más. Meg a fénysebesség, és gravállandó, meg majdnem-minden más is. Hogy mi az, ai mis azonos, azt méghiábavalóbb mondanom.
Az a "bánat", hogy Maxell egy ilyen, valójában korpuszkuláris fényt irt le. FÉNY= V-EM (és nem csupán -EM), vagyis a töltés haladását a vákuumban
Márpedig létezhet olyan, folytonos modell, amelyhez nem szükséges a vákuum, ami nem létezik. Egy ilyent ismertettem. Annak "képlete":
FÉNY= GI-EM, vagyis: tömeg-töltés váltakozása. Ebben nincs anyag-energiamegmaradás vesztés a nulla ponton sem.
Ha pedig elismeritek a vákuumot, amiben hisztek, és tisztelitek Maxwellt, aki ezt az elméletet megalkotta, és a többi tudóst is, amelyek más elméletet szeretnének majd a fényre alkotni, végül önmagatokat, hogy következetesek vagytok, akkor ki kell hogy tegyétek azt a V betüt, ami a vákumra utal, amelynek abban az elméletben főszerepe van. Mert hiánya szörnyű zavart okozott a fejekben, ami itt is többeknél lemérhető.
De tőlem nem kell bocsánatot kérjetek soha- tévelygéseitekért. És elismerésetek se kell: számomra a legnagyobb: a sajátomé. Én már- teljesítettem- ez csak ráadás.
Valóban, de ez rátok illik. Te például nem tudván különbséget tenni (nem a Te hibád, így tanultad) a korpuszkula-hullám (diszkrét-folytonos) módszerek között, össze-vissza, nem a helyükön használod azokat.
Mikor én egy folytonos módszert, a fény hullámelméletét vizsgálok, te egy korpuszkulát utaztatsz keresztül a topikon.
Hadd mondjam el mégegyszer:
1. Létezik DISZKRÉT vizsgálati, és szemléleti módszer. A fény korpuszkuláris elmélete ilyen, mert a TÉRBELI változásokat rögzíti. A térben halad egy TÖMEG. A te hullámod vége arrébb megy egy centivel, de önmaga, mint egy puskagolyó, nem változik. Még foroghat is a tengelye körül. 2. Létezik FOLYTONOS vizsgálati, és szemléleti módszer. A fény hullám elmélete ilyen, mert az IDŐBENI változásokat rögzíti. Időbeni periódikus átalakulás tórténik, az elektromágneses, és gravitációs-inerciális mezők között. Mközben az anyag-energiamegmaradás nem sérül, mert ahol EM nulla, ott a GI maximum.
A két szemléleti mód összessége adja a fény tulajdoságait.
Ti meg ezeket zanzásítjátok, és elégedettek vagyk magatokkal, mindig az rángatjátok elő, amellyel az értetlenség örökre fenntarthat. Ezt én nem támogatom.
. A te hullámod vége arrébb megy egy centivel, de önmaga, mint egy puskagolyó, nem változik. Még foroghat is a tengelye körül.
Én is ismerek olyan faszkalap tanárokat, akik annyira ötlettelenek, hogy képesek még a vizsgán is gyilkolni az ötletgazdag vizsgázók eredményeit. Persze az is lehet, hogy rendelkezni kellene azzal a minimális képességgel egy adott szakmán belül, hogy a produktív ötletet meg tudjuk különböztetni a tőrülmetszett hülyeségtől. De ne aggódj, én pl. nagyon kedvelem a beképzelt ostoba majmokat, akik előszeretettel nevezik kutatónak magukat, de a fejükben lévő káoszon kívül még semmit sem találtak... Szürkébb lenne nélkülük a világ :O))
Semmi. Fizikailag nem létező megoldások. Ui. makroszkopikusan minden E-B konfigurációnak ki kell elégítenie a Maxwell egyenleteket.
Kicsit olyan ez, mint a minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.
A hullámegyenlet levezetésekor arról van szó, hogy tetszőleges vákuumbeli mező kielégíti ezt az egyenletet. (azaz szükséges feltétel egy vákuumbeli E-B mező esetén, hogy kielégítse a hullámegyenletet)
Az egyenlet minden megoldása azonban nem nem elégíti ki a Maxwell-egyenleteket. (azaz az egyenlet kielégítése nem elégséges feltétel)
Minden vákuumbeli E-B mező kielégíti a hullámegyenletet, de a hullámegyenlet nem minden megoldása elégíti ki a Maxwell-egyenleteket, ami viszont a fizikai létezés kritériuma E-B mezők esetén.
"Vegyün egy Nap térfogatot a jelenlegi átlagsürüséggel, az atomok helyén az előzőleg kiszámolt proton nagyságú FL-al.
Rakjunk az adott térfogatba további proton tömegeket, mindaddig, amig egy Nap térfogatú FL-t nem kapunk. belefér 10^b darab.
b<a, tehát a protonon belül nagyobb az üresség, mint rajta kivül. Ha belül nagyobb az üresség, akkor kivül kissebb. Tehát a vákuumnak tömege van, az anyag olyan mint a buborék benne."
azaz: csinálunk egy protonátmérőjű fekete lyukat (10^a kell hozzá), ezt naptömegűre hízlaljukmajd megnézzük, hogy protont kell még hozzáadni, hogy hogy akkora legyen, mint a Nap (10^b kell hozzá). Idézet ugyanis ezt jelenti:
"Rakjunk az adott térfogatba további proton tömegeket, mindaddig, amig egy Nap térfogatú FL-t nem kapunk. belefér 10^b darab."
Tehát napátmérőjű fekete lyukhoz kell 3,2E62 proton. Protonméretű feketelyukhoz kell 2E39 proton. A kettő hányadosa 1,6E23. Tehát ennyi protonátmérőjű fekete lyuk kéne szerinted ahhoz, hogy napátmérőjű fekete lyuk képződjön, ami meglepő(?) módon éppen a két sugár hányadosa.
Ezt hoztad ki 10^b-nek? Ennek semmi köze ahhoz, amit írtál az idézett hozzászólásban.
A másik:
azt mondod, hogy 10E39, azaz a protonátmérő nagyságú fekete lyuk létrehozásához szükséges protonszám 10E16-szor nagyobb, mint amennyi fekete lyuk kéne a napátmérőjű fekete lyuk létrehozásához. És akkor mi van? Nem veszed észre, hogy ez csakis amiatt van, mert akkor sugarat választottál, melynél éppen ez az érték jön ki? Másként szólva:
legyen N azon kicsi lyukak száma (m tömeg, r sugár), melyekből M tömegű lyuk R sugárral felépíthető, ekkor
N=M/m=R/r
azaz, ha R-t növelem, akkor egyszer elérem azt a pontot, ahol R/r meghaladja m/m_p-t nem?
Még egy dolog: mi a búbánatnak írtad ki ezt:
5,357978215033330
nem lett volna elég ennyi: 5,36?
Az pedig pláne hogy jön ide, hogy atommagokról beszélsz? Van neked realitásérzéked? Szerinted hol vannak atommagok akkor, amikor feketelyukakról beszél az ember?
Habár nemszoktam beleszólni ujjabban a mondani valódba , de találtam nekedvaló szöveget:-)))
"Hiaba, Arisztotelesz utan mar ugy megszoktak, hogy valakit istenkent kell tisztelni, hogy most muszaj volt Newtont magasztalni az egekig. E tekintely ellen fellepni nyilvan csak egy masik nagy fizikus tudott. Raadasul csakis egy angol. Young volt ez 1802-ben. Az o nyoman valt uralkodova a feny hullamjellege (legalabbis Angliaban). (Majd 1926-ban de Broglie tette az egeszet a mai helyere.) Tehat a feny az egy hullam, ami 300 000 km/s sebesseggel terjed. A sebesseget is sikerult megmerni. Romer, Fizeau. Raadasul ez egy transzverzalis hullam. Termeszetesen ez a hullam egy kozeg rezgesekent terjed -- mondtak a fizikusok. Igen am, de kiszamoltak e kozeg Young-modulusat. Azt kaptak, hogy a vasnal millioszor merevebb ez az anyag. De a bolygok vigan ropkodnek benne. Vagyis eleg ritka, ha minden ellenallas nelkul lehet benne szaladni. Nos ez a furcsa kozeg volt az ETER (eter hullamai, mondjuk meg ma is). "
Semmit, ha nem teljesíti pl. a rotációs Maxwell-egyenleteket, ami összecsatolja a két megoldást. A divergenciás egyenletek szintén szükségesek. Elképzelhető olyan megoldás, amiben pl. E térerősség párhuzamos a hullámszámvektorral . Az ilyet a divergenciás egyenlet zárja ki. Kiköti, hogy E-nek merőlegesnek kell lennie a hullámszámvektorra.
"Ezek parciális differenciálegyenletek a meghatározandó Ex(x,y,z,t) függvény és társai számára. A hullámegyenlet némileg csalóka, ti. nem ad számot az elektromos és mágneses tér csatolásáról. Ha tehát találunk hullámegyenlet megoldásokat, ezek olyan megoldásfüggvényeket is tartalmazhatnak, amelyek ugyan megoldásai a hullámegyenletnek, de nem írhatnak le elektromágneses hullámokat. A hullámegyenlet megoldásaival tehát vissza kell zarándokolnunk az eredeti Maxwell egyenletekhez, hogy megállapíthassuk, a megoldások közül melyek lehetnek EM hullámok. "
Kedves matematikus topik társak , kicváncsi lennék arra hogy akkor a többi megoldás mitt ir le?
Szerintem számold ki ugyanezt mondjuk a Föld átmérőjű FL-re és a protonra, arra persze egészen más érték jönne ki a végén, tehát a számításod valahol hibás, mivel a vákuum "sűrűsége" nem függhet attól, hogy a Földet vagy a Napot veszed viszonyítási pontnak...
Ezen az elvi hibán kívül is van benne hiba: N: nap átmérőjű FL tömege n: proton átmérőjű FL tömege
Aztán kiszámolod az N/n értéket, majd ezt valamiért viszonyítod az n-hez, de nem értem milyen alapon? (Ez a tipikus mi a több: 1kg vagy 10m?)
