Szia Furai! Ezt tényleg nem értem. Miért nézegessem a hatásfokot? Jó vacak. Ennek szerinted mit kellene jelenteni? ( Pedig én egy réten lévő tarka kecskével álmodtam, ami az álmoskönyv szerint 24 órára világos gondolkodást ad. Videjó, ugyan már.....jókor jót álmodni az a nyerő )
Szia Nem Biztos! Tényleg kénytelen voltam végigolvasni a fórumot, közben akaratlanul is megismertelek. Érdeklődéssel és nagy figyelemmel olvastam a hozzászólásaid, és nekem nagyon szimpatikus volt az a kitartásod és munkád, amivel a szélgéppel kapcsolatos számításokat igyekeztél megtanulni. Megtaláltam pár képletet: Nyomaték: M = szél sebesség 2 (m/sec) * R 3 / lambda 2 (az eredmény Nm -ben adódik. R-t méterben kell beírni. Lapát kerületi sebessége = lambda*szélsebesség (m/perc) Lapát fordulatszáma = lapát kerületi sebessége(m/perc) / D*3,14 Élve a kérdezés lehetőségével: --Ezek a képletek, amiket említettél? --Az utolsó számolásod a fórumra is feltett 9119-es hozzászólás táblázata volt? --A forgó szélkereked adataira (fordulat, teljesítmény , nyomaték) voltál kíváncsi?
Hogy ne csak gyorsjárási tényezőkről legyen szó, itt egy kis "terepszemle". Még sajnos nem tudok szolgálni üzemi képekkel, mert az első felemelési kísérletnél az emelési pont túl alacsonyan volt és a terhelés lenyalta a vasfogakat a csörlőről. Ma kicsit (2 méterrel) följebb raktam a generátor nyakához és mintha leolvadt volna a fej súlya...
A közeli képen látható, hogyan vezettem le az oszlop közepén a három erű gumikábelt. A mostani jobb elhelyezés miatt a generátor tekercsei és a kábel levezetés is esővédett helyre került.
"Egyszerűen nem veszed tudomásul a méreteket és az anyagigényt."
De csak én számolom azt a részt is ami a föld alatt van, mert az is hozzá tartozik.
Tudod mibe kerül egy 50 méteres szárny szállítása, több országon keresztül, utakat lezárva, mert nincs mindenhova vizi szállítás...
És nem csak méretet kell figyelni, hanem azt is míből van...
A szárny az egyik a legdrágább anyagok egyikéből szénszálas vagy üvegszálas kompozit, a másik sima tégla, beton, vászon, előző a legdrágább építőanyagokból a másik a legolcsóbbakból.
"5 karcsú torony" durván annyi helyet foglal, mint a kövér WAVT, ha az alapozást is beleszámítjuk, csakhogy a karcsúból 500 tudja azt a teljesítményt, és ezt az 500 karcsút, csak bizonyos távolságra lehet telepíteni egymástól. Azaz a helyfoglalásuk durván 100 az egyhez, a WAVT javára, ezért lehet pl. azt akár a város közepében is telepíteni, meg a hangja miatt is, meg még sok minden más miatt...
Egyébként kicsiben is megmutatkozik, a HAWT és a VAWT helyigénye. A telkemen egyet sem tudok felállítani a HAWT-ből, olyanok az adottságok (ha közepére rakok egyet az szélárnyékba kerül a háztól, ami 7 méter magas (és pont az uralkodó szélirányban van, ahonnan az energia 95%-a jön nálam), a házra pedig semmiképp nem raknák szélkereket. A telek 4 sarkába, ahol a szél fúj, meg nem tudom rakni, mert a merevítők a 2 szomszédnál lennének. A VAWT-ből a telek 4 sarkára (sarkonként 5 db-ot tudok egymásra rakni a hat méterig, egyenként 1,5 m * 5 méteresek ) azaz 20 db 5 kW-ost el tudnák helyezni, jó adottságokkal. Az testvérek között is 100 kWatt. Ennyit már a VET (villamos energia törvény) sem enged meg háztartásiként telepíteni, már energiatermelő céget kéne alapítanom, vagy vennem. És még lenne hely a telek végében kétszer ennyinek, jó szélirányban, ha nagyon kellene (ez már 200 kWatt beépített teljesítmény)
A HAWT-ből ha mégis a tetőre raknám elférne max 3-4 db 500-600 W-os, jól látszik az arány, 200 kWatt a 2 kWattal szemben, ugyanazon a 1400 m2 telken.
"Ha 1 karcsú torony és 3 vékony lapátka zavarja az embereket, mennyire zavarná vajon néhány 100m*100m-es fal, köztük a szintén 100 m magas és hasonló átmérőjű "forgó-morgó"?"
Én már álltam a látszólag lassan forgó karcsú alatt, majd beszartam a közel hangsebességgel mozgó szárnyvég mellett... részben a látvány, részben a hangja miatt...
Az a nagy VAWT 10-es fordulattal zajtalanul forog, sétálhatsz melette...
Tengelymagasságokat említettél... vawt esetében akkor maga a turbinamagasság ne haladja meg a a tetőgerinc + 3 métert és akkor elvileg kisebb a nyűgös tisztviselők ház előtt toporgásának esélye, jól látom?! :)
Hivatalosan a 6m a lapát teteje (legfelső állás) lehet, tetőgerinc + 3m-re szintén ez igaz.
Félhivatalosan a 6m a vízszintes tengely, tetőgerincnél szintén.
Nemhivatalosan kitolható teleszkópos rúd, egy hónap után emeled :)
Figyelj arra hogy a nálatok érvényes helyi ép. szab. tilthatja magát a szélmocit vagy az ilyen magasra építését. (sajnos vannak még rohadék önkormányzatok)
A ház gerince 6 méter felett van... amit gliderfan írt 3 méter, az megtalálható valahol hivatkozható módon? Ahogy a cikkből kisejlik, 6m-ig senki nem szól bele semmibe, majd ha 500w alatt vagyunk és 6m felett, akkor be kell jelenteni az Önkormányzatnak és az Örökségvédelmi hivatalnak... és ha áldásukat adják, akkor mehet magasabbra is... ?!
hadd mutassam be az Akác 2000 mérőműszerrt, a jelenlegi hat méteres szolgálati csúcsmagassággal ezt fogom felbővíteni, az Akác 4000 -re, ( ócsó bárdi autós keskeny spaniferrel )a kéményhez műtöm, ide 50mm vastag 3-4m hosszú palló tetejére kerül a mérő
Nem tudom. Sok akku= sok pénz. Minden drága. Csak a munkaerő nettó fizetése alacsony. Hová tűnik a sok pénz, kinek a zsebébe vándorol? Mindenki válaszolja meg magának...
Eddig annyi infóm van, hogy ki kell tölteni egy formanyomtatványt, minek neve:
"Betétlap, háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatásához"
ezt letöltöttem, ki is nyomtattam... de tovább egyenlőre nem akartam lépni, mert előbb működjön a szélgépem, aztán veszek még két 100 wattos napelemet és egy invertert (WindyBoy 1100 LV + hozzávalók), amivel egy hibrid rendszert akarok összehozni. (az inverter nagyon drága..., na a napelem se olcsó...)
Hajrá egyik, ne hagyd magad másik... :-) Sajnálom, hogy Freex nincs itt a fórumon. Tőle vettem az elektromos bicikliszettet. Nagyon korrekt, és kedves embernek tartom az eddigi információváltások alapján. Mialatt kielemezgetjük a szélgépeket itt a fórumon , szerintem azóta ő, és a szeles barátja építenek, és szolgáltatják az áramot a településen.
Szia Inoxy! Tényleg nem használtad a kiüldőzés szót, de a lényeget takarja. Viszont ezt vond vissza, itt a fóromon, mert valótlan állítás:
Freex egxszer "barátom"-nak nevezett téged (olvass vissza meg fogod találni), erre Te közölted vele, hogy nem vagytok barátok, és kioktattad egy olyan témában amiben Ö otthon van. Ekkor hagyta itt a fórumot. Miért volt erre szükség?
Ne menekülj ki az egyenes válasz elől! Ez nem szélgép vagy fizika képlet téma! Vagy engem, vagy Téged elég csúnyán minősít korrekció nélkül!
Ráadásul én nem csak fényképet, de szélesvásznú nagyfelbontású videót is raktam fel, úgyhogy nekem van igazam és ezzel lezártam a vitát.
:-)
Komolyra fordítva, én úgy látom mindenkinek igaza van, csak mindenki más szemszögből közelíti meg a dolgot. Aki épített már egyet, az végigment az összes felmerülő problémán, már máshogy látja a dolgokat. Én is teljesen máshogy állnék neki, ha újrakezdeném, és még csak a közepén járok, pedig előtte majd egy évig nézegettem, a leírásokat, tanulmányoztam a szakirodalmat, nézegettem a videókat...
Nézzük például a gyorsjárási tényező oldaláról: nem vitás, minél gyorsabban pörög a szélkerék, annál olcsóbb a generátor, de ha már a szelet is bevesszük a képletbe, és különböző szélsebességek gyakoriságát egy év alatt, már nem biztos, hogy az olcsóbb előbb meg is térül. Nem beszélve a zajról és a biztonságról, egy gyorsan pörgő keréknél...
Ettől persze még sokaknak ez a jó megoldás, akiknél az olcsóság a fő szempont.
Akik meg többet tudnak áldozni a dologra lehet egy másik megoldás az üdvözítő, mert többet rak bele, a rendszer egészét nézi, és hosszú távon többet fog termelni, előbb megtérül a beruházás.
És eddig csak a kerék-generátor-szél tényezőket néztem.
Nézzük tovább:
Nem mindegy, hogy a szélkerék a tetőre kerül, az oszlopra a kert végébe, vagy földre...
Ha a kert végébe rakod, akkor már a vastag vezeték, esetleg oszlop költségével is kell kalkulálni, ha 60 méterről vezeted a 20-100 ampert az nem kis költség, drágább a szállítás, mint a három "deszka", amiből kifaragod a kereket, és sokkal több a veszteség a kábelen mint amit nyertél azzal, hogy 4-5-6-7 vagy 12 es a gyorsjárási tényező. Lehet, hogy valakinek valami ingyen van, és ehhez igazítja az egész rendszert - lásd Erbe vasmagja :-) , vagy nálam az építkezésből maradt vápa, kerítésláb, stb...
Ha tetőre rakod és nagy teljesítményű az rezonanciát kelt, gyakrabban festheted a házat, lehet a festésre többet költesz, mint a termelt energiád...
De figyelembe kell még venni, hogy mire akarod használni a termelt energiát,
- akkuba töltesz , szuperkapacitorkoba töltesz ?
- vizet szivattyúzól, kompresszort hajtasz ?
- invertert használsz, és az milyen ?
a) olcsó színuszos (leválasztasz fogyasztókat a rendszeredről, és azt hajtod, kapcsolgatsz ide-oda ?)
b) olcsó trapéz inverter ? (ua. de a felét sem tudod tudod az összes háztartási gépednek használni ?),
c) drága színuszos - hálózatra visszatápláló SMA WindyBoy ( kb. 350 ezer a beugró, ráadásul a paramétereihez kell igazítanod az egész rendszert ... és az összes többi költség eltörpül melette, viszont, ha profi invertert használsz az a szélhez be fogja állítani az optimális terhelést, tehát többet kihoz a rendszerből, gyorsjárási tényező ide vagy oda, mint egy buta aksi, stb...
és így tovább...
Én azt látom, eddigi tapasztalataimból, hogy a forgórész építése a probléma pár százaléka, mint a annak a költsége is...
Szia Nem Biztos! Az ilyen válaszokat szeretem. Ez nekem, és mások számára is világossá és érthetővé teszi a dolgot. Ha a tárgykörbe mégis lenne kérdésem, feltehetem Neked? Tényleg visszaolvastam, tetszett.
Szia Inoxy! A másik kiüldözése igen súlyos vád! A kijelentésedet remélem csak elnézted......
Freex ekkor hagyta itt a fórumot: freex válasz | megnéz 2010.01.13 14:36:20 Š (12706) Ezek után nem is! Részemről eddig tartott a fórumozás, aki akar privát mailben megtalál.
ui: Nem gondolod, hogy kicsit megkérdőjelezi a szavahihetőségedet, hogy a 22km/h-s szélből, ami 244W energiát tartalmaz 1.5m átmérőn, hogyan csináltál 30A-t? Meg a napelemgyártás sem egyébb, mint elemi GYÁRI napcellák összeforrasztgatása? Előzmény: 3921 (12704)
3921-el vitatkoztak (aki leírta hogy van szélgépe meg napeleme is) . 3921 a 12701-es hozzászólását aláírta a hobbielektronikás nevével, Pudding1. Ott megtalálható a honlapja, neve címe stb.
Szeretném ha itt a fórumon visszavonnád a kiüldözésről szóló állításod! Ehhez viszont ragaszkodom!
"Ha érdekel, átküldöm a teljes leírást, amibe ez megvan." Néhány tucatot már elolvastam az évek során, csak kísérő magyarázat nélkül érthetelen volt az ábra. Kösz
Most utoljára foglalkozok ezekkel a "lelki" problémákkal itt ezen a fórumon. Én figyelmesen olvasom a fórumot, és elég jól emlékszem mindenre.
ki sértődhetett meg. Négy ember, de nem én kezdeményeztem
ez a megállapításod sem pontos mert én nem sértődtem meg, így tehát a négy már csak három.
Nem Te kezdeményeztél?
Freex egxszer "barátom"-nak nevezett téged (olvass vissza meg fogod találni), erre Te közölted vele, hogy nem vagytok barátok, és kioktattad egy olyan témában amiben Ö otthon van. Ekkor hagyta itt a fórumot. Miért volt erre szükség?
( Bocs, de azt nem tudtam, hogy ha valakinek szélgépe van, akkor igaza is van ha szélgépről van szó)
Megint csak kérdezem, hol írtam én ezt? Azt írtam, hogy akinek van szélgépe annak van miről (konkrét, általa megtapasztalt dolgok) beszélni. Nem a "net"-ről, meg lexikonokból osztani az észt, másokat levitatva. És a végén odaírva, hogy "szerintem."
Amíg az áramlevezetésről Te ismét csakegy leírást teszel fel, addig én felteszek egy fotót ami nálam már régóta működik!
Persze lehet az általad már többször favorizált "össze-vissza" csavarodó mödszert is alkalmazni, én viszont egy másikat választottam. Ezt itt. Persze ezen dolgozni kell, ezt nem lehet megvenni a boltban mint pl. a három fázisú dugót és aljzatot.
Szia Erbe! Ez egy 40 éves német bemérés. A melléírt magyar nyelvű magyarázó szöveg rossz, de a diagram jó. Azt magyarázza, mi történik, ha a gyorsjárási tényezője alatt vagy fölött járatjuk a szélkereket. Nézzük a 7-es gyorsjárást. Ha nagyon leterhelem, hogy nem ér el csak egy 4-es gyorsjárásnak megfelelő fordulatot, a teljesítmény tényezője csak 0,1 lesz. Ha hagyom túlpörögni, felmegy a fordulata egy 13-as gyorsjárásnak megfelelő értékre, akkor ismét csak 0,1 lesz a teljesítmény tényező. A görbe szerint a szélkerék terheletlenül a gyorsjárási tényezőjének kétszeresére képes felpörögni. Kénytelen vagyok elhinni, de egyszer majd végiggondolom, hogy ezt a fordulat hogyan is jön ki. Érdekes az a megjegyzés, hogy már akkor leírták, a költségek miatt érdemesebb a 7-es gyorsjárást alkalmazni. A félreértések miatt leírom, hogy ezzel nem nőtt, hanem csökkent a teljesítmény, de a generátor kisebb mérete miatt volt gazdaságosabb. Az meg természetes, hogy ma már a számítógépes tervezés és megmunkálás miatt a legjobb hatásfokú a 10-es gyorsjárású gép. Nekünk amatör szinten jó ez a görbe is. Ha érdekel, átküldöm a teljes leírást, amibe ez megvan.
Szia Inoxy! Egy viszonylag értélmes megjegyzésemre (13537) rendes válasz helyett egyből rámragasztottad a vitatkozó jelzőt (13538-os hozzászólásod). Nem tetszett. Kár, hogy soha nem tudunk egy adott problémát megvitatni. Én ilyen észérv ellen nem tudok mit mondani: Légyszi tedd ide fel a fotókat a tiédről. Mert addig Te beszélsz mellé. Visszamenőleg megnéztem, ki sértődhetett meg. Négy ember, de nem én kezdeményeztem, csak a nekem szánt kioktatásuk vagy megjegyzésük nem tetszett olyanról, amiben nem volt igazuk. Ebben a négyben Te is benne vagy. ( Bocs, de azt nem tudtam, hogy ha valakinek szélgépe van, akkor igaza is van ha szélgépről van szó) Örülök hogy nem sértődtél meg. Így legalább olvasod a fórumot, és legalább rájössz, hogy néha van hasznom is. Fogok még lobbizni a vasmagos tárcsagenerátor mellett, ami szerintem jobb és olcsóbb mint a légmagos, párszor még felteszem az áramlevetésről a leírást, és ha bárki megkér rá, szívesen segítek méretezni ( Erbével együtt) a bármilyen stílusú generátort.
Nem sok esélyem van a mellébeszéléseddel szemben, ezt már tapasztaltam.
Én beszélek mellé? Én aki már többször itt is és a másik fórumon is mindent leírtam a szélgépemről. Akár le is lehetne gyártani a leírás alapján. (Ezt azóta sem tette meg senki.) Te sem.
Légyszi tedd ide fel a fotókat a tiédről. Mert addig Te beszélsz mellé.
Egy kollégát már akkor, amikor megjelentél itt a fórumon azonnal megsértettél, Ő akkor el is hagyta a fórumot, azóta semmit nem írt. Pedig neki is volt, és van is működö szélgépe. Én saját szememmel láttam, mivel voltam nála.
A teljesítményszámolásról mikor beszéltem én? Én egy egyszerű képletről írtam, amivel szerettem volna érzékeltetni, hogy a fordulatszámnak mekkora szerepe van. Sokkal könnyebb magas fordulatot elérni (fából faragott lapátok) mind hatalmas felülettel (költséggel) nyomatékot "csinálni."
Ezt írta valaki a másik fórumoin:
9,6 Nm azaz 9.6 Watt
Ez pedig nem igaz! És ha ilyet látok mindig is ki fogom javítani. Ha én követek el hasonlót, Ti is tegyétek ugyanezt. Ő belátta a hibát és nem sértődőtt meg. Te miért intézkedsz helyette?
Ennyi időráfordítással, mint ez a levelezés, jobb lett volna valahogy megpróbálni Gilderfannak segíteni.
Aki figyyelmesen olvassa a fórumot és nem csak vitatkozni akar, hanem szélgépet építeni, azoknak már igen sokat segítettem!
És a végén még egy fontos dolog. Nem sértődtem meg még akkor sem ha mellébeszéléssel vádoltál.
Ez a mobil cucc ez trükkös, ötletes, de tényleg tudhat ennyit? Fogyasztót rákapcsolva nem csökken a fordulat. Ez reális? Vajon milyen generátor lehet benne? Leírás szerint:
Permanent Magnet FTC 3 Phase System FTC Coil Assembly AC Generator with IGBT Controller
Vagy a nagy dobozban alul aksi van inverterel? Na jó ez csak vicc lenne... :) :) :)
Elég fura a mellékelt ábrád. Odaírja a görbék mellé, milyen gyorsjárási tényezőre érvényes. A kép alatti számsor 1-14 alá a kis nyílhoz mégegyszer odateszi a lambdát. Gyanítom, az a számsor inkább a szélsebességet ábrázolja 1-14 m/s-ig. Az ábra szerint nálunk a 3,5-5-ös gyorsjárási tényezőjű kerekeknek lenne a legtöbb esélyük a termelésre, mert a 7-esnek annyira kicsi a teljesítménytényezője kisebb szeleknél, hogy nagyon ritkán termelne. Mármint ha az alsó számsor a szélsebesség? Egyébként más sem tetszik a rajzon. Találkoztam olyan ábrákkal, ahol bizony a 8-as-10-es gyorsjárási tényezőjűeket sokkal magasabb Cp-vel ábrázolják, míg ezen a 6-os, 7-es rosszabb, mint a 3,5-ös. Bár ezeken mindegyiken a Schnellaufzahl van alul, de valahogy más az értelme.
szabad kérni esetleg részletes infokat ezekről a falapátokról (mérete, rajz, esetleg fotó több szögből stb.) ami alapján "utánfaragható" lenne itthon? Mert engem érdekelne egy ilyen gyorsjárású hawt verzió - de sok tapasztalatom nincs ebben a tipusban - tanulnom kellene még, és ehhez jó mód lenne egy ilyen gép megépítése. Jó faanyag van, inkább bíbelődöm vele többet, addig is fejlődök... :)
Én próbálkoztam ilyennel, de egy adott méret felett sok köztes merevítő kell bele, mert az anyag nyúlása miatt mikor az ívről kellene leválni a a szélnek, az inkább benyomja azt ... és így - plussz vázelemekkel - elveszti szerintem az egyik fő előnyét.. ez persze saját vélemény/tapasztalat, lehet én nem voltam elég ügyes... :)
Viszont ami linkeltél "madaras turbina" elgondolkodtató és ötletes... nálam megy most egy savonius jellegű kerék (kb. 4 nm) egy membránszivattyúval kisérleti üzemben ... elgondolkoztam, hogy lehetne megoldani, hogy a nem dolgozó oldal ki tudjon így fordulni a szélből, majd vissza mikor dolgozni a kell... elég sokat dobhatna a kiveheteő teljesítményen - persze csak szerintem - és elméletben... :)
Na ezért nem nézek én videjókat! Eltelik 1 perc és még mindig csak a Föld és a Hold forgolódik. Egyébként nemrég volt hír a kínai Maglev turbináról, az terelők nélkül készülne. Egyszerűen nem veszed tudomásul a méreteket és az anyagigényt. Ha 1 karcsú torony és 3 vékony lapátka zavarja az embereket, mennyire zavarná vajon néhány 100m*100m-es fal, köztük a szintén 100 m magas és hasonló átmérőjű "forgó-morgó"? És akkor hol van még ez a 2 GW-tól???
Azt lehet, és a mérés a legfontosabb szél ügyben...
Fontosak még a tereptárgyak, amik lassítják, vagy akár felgyorsítják a szelet.
Nem mindegy hogy dombon van a szélkerék, vagy völgyben, stb...
Nehéz jó tanácsot adni, arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nagyon pici eltérés a szélsebességben jelentősen befolyásolja, hogy nyereséges vagy sem az adott szélkerék..., hogy épp hol a határ 3.5 vagy 4 vagy 4.5, ez nehéz kérdés...
Mindig meg kell keresni a szélkerék adattáblázatát, mekkora szélben indul, és az adtott szélben mennyit termel... fontos, hogy a szélsebesség éves aránya is meglegyen,
azaz adott km/h-ás szél hány órát fúj egy évben nálad. Ebből és a táblázatból már lehet forintot számolni, amit durván eloszthatsz kettővel, a rendszer többi része miatti veszteséggel (szállítás, tárolás, visszalakítás)...
Igen Valaki most is épít pvc csőből,és nem az elsőt... És sikerülni fog neki. ott lesz nyomaték bőven!(kivehető energia ez is) Egy dolog a necces,hogy mi lesz viharban.Itt nálam volt tavaly olyan széllökés,hogy majdnem beszartam! 1 széllökés volt az egész,és a faluban sorra dőltek ki a fák tőle. Ez ellen nem ér semmit a kifordító sem.Ez ellen erősen túlméretezett szerkezet alkalmas csak.
Hát az enyém nem hangos,mondjuk kis fordulatú. 350 körül a max fordulata VIHARBAN. Nagyon szép hangja van amúgy,és a szomszédban már nem lehet hallani! Hangról megmondom hogy éppen termel-e,vagy üresjáratban forog... Átmérő 2 méter ,kb 5 méter magas lehet :P Szóval nem nagy.
Szia Inoxy! Nem sok esélyem van a mellébeszéléseddel szemben, ezt már tapasztaltam. Változatlanul kérdés: Próbáltam az általad leírtak alapján gondolkodni: ...ha visszahelyettesítetek a képletbe máris látjátok hogy megvan az annyira áhított néhány száz watt. Hát ez ilyen egyszerű. Ezt én nem tudtam értelmezni. Mit, milyen képletbe? Talán ha leírnád, hogy megértsem.
Egy konkrét számsor a válasz, aminek az eredménye x watt. Honnét veszed a nyomatékot meg a fordulatot? Azt is magyarázd el! Amit leírtál, azt senki nem tudja felhasználni teljesítmény számolásra!
Két ok miatt fogalmazok így: ---- Ne szóld le a PVC csőből építőket, inkább segítsd! Nagyon sok szélgép működik PVC lapáttal. ---- olvastam a hobbielektronika fórumon a hozzászólásod: (#692805) joco21 válasza fonix2 hozzászólására (#692047) Válasz Sze, 16:48 Szia fonix2. Ezt azért gondold át mégegyszer, mert ezzel másokat félrevezetsz. Légyszi korrigáld. A 9.6 Nm/s helyesen 9,6 Nm azaz 9.6 Watt Itt most Te vagy a félrevezető. Szóval konkrét válasz kell a teljesítmény számolásra.
Ennyi időráfordítással, mint ez a levelezés, jobb lett volna valahogy megpróbálni Gilderfannak segíteni.
A kis széllel az a baj, hogy gyakorlatilag semmi energia sincs benne..
A 3.5 m/s szél (13 km/h) semmire nem jó még 2,5 m2-ről is gyári szélkerékből csak 20-30 Watt jön le, amit ha szállítasz-eltárolsz-kinyersz megmarad a fele, azaz 10 Watt !!!
4 m/s-nál ( 14 km/h ) már 80-100 Watt is lehet a termelt energia ugyanezen felületen !!! ebből marad 50 Watt...
4.5 m/s (16 km/h) már akár 200 Watt is kenyerhető...
A megadott linken sajna nincs a szélkerékhez szélsebesség-teljesítmény diagram, ahol precízen meg lehetne tudni, hogy az adott gép mekkora szélnél mennyit energiát termel, ahol pedig nincs ilyen onnan ne vásárolj...
Ha a 3.5 m/s az egy éves átlagsebesség amit megadtál, akkor nálad a szélenergia valószínűleg soha meg nem fog térülni... egy 1000 wattos gépből jó ha kiszedsz 20-30 Wattot...
A határ valahol a 4/ms felett van éves átlagsebességre...
Vannak széltérképek, nézd meg mekkora nálatok az éves átlag szélsebesség, abban a magasságban ahova telepíteni tudod a szélkereket....
Nyilván adott felületen akármit is csinálsz, max annyi energiát tudsz kivenni, ami abban a felületben (helyesen térfogatban) van. Hozzáteszem, hogy a levegőben a mozgási energiánál nagyságrendileg több hőenergia is van, mielőtt beleköt valaki...
Mégegyszer: ha az átmérőt növeled, nem csak az erőkar nő, és fordulat csökken, hanem a rotor által bejárt felület is nő, ahonnan az energiát lopjuk.
Ezért termel többet a falu határában lévő 90 méteres átmérőjű lassú fordulatú 2-3-4-5 Megawattos a mi pár méteres 500-1500-2000 Wattos kis szélkerekünkhöz képest...
A kis szélben meg sajna egyik sem fog termelni pluszt, :-( még akkor sem ha forog, mert a veszteségek mind elviszik azt a kicsit amit szélből kilopnál.
azaz Windmax 1 kw 5 lapátosán gondolkozom kintről behozva,(pl. solarzellen-shop.de/ windkraftanlagen)) vagy inkább ebből az 5 lapátosból 2db 600-as legyen, mert errefele 2,5-3,5 m/s -ok vannak 6m-en (tervezem a 10-12m-es méréseket is), és ezek esetleg korábban indulnak, illetve termelnének, mint a nagy mert ugye itt arra megy ki a játék hogy minnél alacsonyabb m/s -nál induljon a termelés
csak azzal még nem vagyok tisztában, hogy a helyi szervek engedik -e a 6m-nél magasabb tornyot
Úgy gondolom, hogy adott felületre ható adott sebességű szél esetén nagyobb erőkarnál annyival lesz nagyobb a forgatónyomaték, amennyivel kisebb lesz a fordulatszám. Rövid kar: kis nyomaték, nagyobb fordulatszám. Hosszú kar: nagy nyomaték , kisebb fordulatszám. A teljesítmény valószínűleg azonos lesz mindkét esetben. Olcsón kiszuperált hordókból, vagy vasvázra feszített vászonból, fóliából lehetne építeni.
Sejtettem, hogy gerjeszteni fogod... én is így gondoltam, mielőtt nekikezdtem volna az építésnek...
:-)
Persze teljesítményben kivételek mindig vannak, lehet hogy kisebb élettartamra és nagyobb teljesítményre méretezik az újakat... hazánkban az eddig épült legnagyobb 3 MW-os és egy van belőle, pont az ami az ablakomból látszik, meg melette van 7 db 2 MW-os és ez a jellemző, és vannak kisebbek is, pl. Csorna melett...
Mutass egy 2 Gigawattosat, akár tervezőasztalon....
A Darreius az majdnem olyan mint a hagyományos háromlapátos, nem csoda ha leszerelték... a függőleges tengelyű akkor hatékony, ha turbinaként működik, és a szembejövő lapátok elől el van terelve a szél, de ezt már leírtam többször is.
Én mégegyszer ne érts félre nem kötözködni akarok, az a jó, hogy együtt tud dolgozni a csapat, és javítja a másikat. Én is a légmagos híve vagyok, most is azon töröm az agyam hogyan lehetne olcsóbban megépíteni...
Abban egyetértek veled, hogy az átmérő növelése növeli ugyan a várható teljesítményt, csak másik oldalról annyi problémát vet fel, hogy én inkább a függőlegest választottam, pont azon problémák miatt amiket említesz.
Nem a képletteddel volt baj, hanem utána a következtetéssel.
"Tehát hiába építetek igen nagy kereket, ha a fordulat kicsi lesz. A kapott teljesítmény is kicsi lesz. A megoldás a minél magasabb fordulatszám elérése."
Arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nemhogy nem lesz nagyobb a teljesítmény a sugár növelésével, hanem növelésével négyzetesen nő ez a teljesítmény...
Csak a vizszintesnél vannak korlátok az átmérő növelésében.
És persze van még ezer tényező a méreten kívül, ami befolyásolja a kinyerhető teljesítményt...
A végső cél szerintem, minél kevesebb pénzből építeni, a biztonságos működés melett, és minél több energiát kinyerni összességében.
A nyomaték pedig az erővel van összefüggésben, azaz ugyanazon az erőkaron kétszer akkora erő az kétszer akkora nyomaték, vagy ugyanaz az erő kétszer akkora karon (szélkerék átmérőn) kétszer akkora.
A VAWT-m karácsony óta forog, a szélmérést végzem jelenleg, hogy hol termelne a legtöbbet. Ha meglesz a helye, jön rá egy terelő ami kb. kétszer ekkora (és durván megnyégszerezi a kinyerhető teljesítményt, mert így valóban a felét produkálja mint egy hagyományos felépítésű, úgy viszont a dupláját).
Moduláris felépítésű lesz, azaz egymásra tudok tenni többet is, egészen 6 méterig. Így egy oszlop 6 méter magas, és 4 méter átmérőjű lenne, ez 24 m2/db felület, eredetileg összesen 3-at akartam belőle építeni, azaz 72 m2-ről szedte volna le a szélenergiát, de már tervezek egy teljesen új konstrukciót, ami eltér minden eddig megoldástól, nem hasonlít sem a függőlegesre, sem a vizszíntesre. Ötvözi mindkettő előnyeit és kihagytam mindkettő hátrányait. A csatolt képen láthatod a készülő terelő tartóját...
Ezt én nem tudtam értelmezni. Mit, milyen képletbe? Talán ha leírnád, hogy megértsem.
Hát ebbe a képletbe: P=nyomaték x fordulat. Néhánnyal lejebb írtam.
De ti azért csak építsetek igen nagy átmérőjű rotort. Szennyvízcsőből. Aztán majd mit tesztek vele 10-15 m/sec-nél. Ja, tudom kifordítjátok. Pont abból a szélből amiben van energia. Helyette az 1-2m/sec-et akarjátok használni. Hát Ti tudjátok. (Mint a reklámban.)
egy gyorsjárású ( 7 körüli ) szélkeréknek ha a szárnytöve nincs megszélesítve, akkor úgy 3 m/sec szélsebességnél indul,
Nem értem miért írod ezt nekem? Az én lapátom ilyen, széles a töve. Ezért könnyen indul.
Én nem akarok 1-2m/sec szélben semmit. De ettől feljebb kiveszem ami benne van, és nem féltem a rotort mert tuja a 6-700-as fordulatot is. Ja és légmagos generátorral.
Nekem két problémám van mindössze. Nem elég magas a 6m. Ezt majd megoldom. Amit nem tudok befolyásolni, hogy kb. 3 naponta van elfogadható szél. De ez a hobbi ettől szép.
Szia Inoxy! Nem tudom hogy fogalmazzak.... Ha fizikáról van szó, annak semmi köze a a vitatkozáshoz (csak a fizika kevésbé ismert szélsőséges dolgainál, arról meg itt szó sincs). Ez a megállapításod a 13536-os hozzászólásodban igaz: A teljesítmény ugye a nyomaték (Nm) x a forgulatszámmal (1/sec) Ez ugye a Nm/sec azaz Watt. Ez az eszmefuttatás meg rossz: Tehát hiába építetek igen nagy kereket, ha a fordulat kicsi lesz. A kapott teljesítmény is kicsi lesz. A megoldás a minél magasabb fordulatszám elérése. Fából faragott lapáttal már néhány m/sec (6-7) szélnél el lehet érni több százas fordulatot, amit ha visszahelyettesítetek a képletbe máris látjátok hogy megvan az annyira áhított néhány száz watt. Hát ez ilyen egyszerű. És a lapátokat kifaragni sem túl bonyolult.
Szerintem: A gyorsjárási tényezőnek (a szélkerék fordulatszámának egy adott szélsebességnél, ha jól van méretezve) csak egész kis légsebességeknél lehet köze a kinyerhető energiához. Oka: egy gyorsjárású ( 7 körüli ) szélkeréknek ha a szárnytöve nincs megszélesítve, akkor úgy 3 m/sec szélsebességnél indul, mig egy lassú fordulatú már 1 m/sec légsebességnél is energiát adhat le ( mondjuk 1-2 wattot , pontosabban 0,18 watt/m^2 ).
Mások ( tőlem okosabbak, akik bizony jó sokan vannak) így számolják a szélkerék teljesítményét: Pmax = eta * 8/27 * ró * A * v^3 Ahol eta a szélkerék hatásfoka (50...80%), ró a levegő fajsúlya, A a szélkerék által súrolt felület, v a levegő sebessége.
Más megközelítéssel: Melléklek egy régen készült diagrammot, ahol a teljesítmény tényező a légáram teljes energiatartamára vonatkozik, és különböző gyorsjárású kerekek bemérését tartalmazza.
Próbáltam az általad leírtak alapján gondolkodni: ...ha visszahelyettesítetek a képletbe máris látjátok hogy megvan az annyira áhított néhány száz watt. Hát ez ilyen egyszerű. És a lapátokat kifaragni sem túl bonyolult. Ezt én nem tudtam értelmezni. Mit, milyen képletbe? Talán ha leírnád, hogy megértsem.
200 wattra átalakítás nélkül semmiképpen nem tudod hasznosítani. Kondenzátorokkal aszinkron generátorként felgerjesztve már az üresjárati meghajtása többet igényel 200 wattnál. Illetve itt pontosan fogalmazva VA, mert főképpen meddőteljesítményként jelentkezik. De vesztesége van bőven. Kis teljesítményre úgy lehetne legegyszerűbben átalakítani, hogy nagyjából 90 fokos osztásban kifúrod 4 horonyból az alumíniumot, majd tekercselsz bele gerjesztést. Pontosan 90 fok nem lesz, hanem ~85-95-85-95 fokos osztások, mert a forgórész horonyelosztása nem egyezik az állórésszel. De ez már használható.
Azért segíthetnétek abban hogyan nézzem meg ezt a motort. Az oké hogy lekötöm a betáp vezetékeket, gondolom lesz egy csomó kivezetésem. Terheletlenül vagy terhelten egy akkuval nézzem? Fúrógéppel forgassam? Milyen pontok közé kössem a voltmérőt pararam pararam...
Szóval hogyan nézzek megy egy három fázisú motort hogy jó-e generátornak?
Igaz hogy 2.2kw-os a moci, de nincsenek nagy céljaim, 200w termelés bőven megfelelne (7-8-9m/s-nél).
"Ezek rendkívül lassú 10-60 ford/perc között forognak, viszont a teljesítményük felmehet 500-1000 HAWT teljesítményéig (akár 2 gigawatosak is lehetnek szemben egy HAWT max. 3 megawattjával)" Ezt csak annak hidd el, aki már épített ilyent!
Az eddigi legnagyobb, 4 MW-os Darrieust Kanadában már régen leszerelték. Miközben az 5 MW-os HAWT-ket úgy 5 éve folyamatosan növekvő számban építik be és tudomásom szerint még egyet se selejteztek belőlük. :-(
Szia Furai! Na de mi a szélkerék teljesítménye, és hogy függ össze azonos szélsebességnél és szélkerék átmérőnél a fordulattal? Előre is köszönöm a választ.
Forgó mozgásnál a teljesítmény a forgatónyomaték és a szögsebesség szorzata.
Azaz minél erősebben és minél gyorsabban forog annál nagyobb teljesítményű egy szélkerék.
A szél teljesítménye meg a sebességének a harmadik hatványával függ össze.
De ennél jóval bonyolultabb az rendszer:
minimum négy dolgot kell összehangolni:
- szélkerék optimalizálása (a törvények max 6 méter magas oszlopot engednek és ezt kevesebbet hangzik el, maximum 1 kW generátor teljesítményig lehet építési engedély nélkül szélkereket csinálni. )
- generátor optimalizálása (minél magasabb a fordulat annál olcsóbb a generátor)
- energia szállítás optimalizálása (ne a kert végébe építsd a generátort, és célszerű minél magasabb feszültség)
- energia tárolás optimalizálása (akku, inverter, szuperkapacitor, stb.)
A szélkerék átmérőjének növelése a kinyerhető teljesítményt nagyjából négyzetesen növeli. Mivel a szélkerék lapátjai által bejárt terület a kör területével összefüggésben r nyégyzet szorozva a Pi-vel.
Az átmérőt növelve a fordulat persze jelentősen csökken, ez kihat a generátorra, aminek ára a fordulatszám csökkentésével kb. négyzetesen nő :-)
És persze ott vannak még a VAWT-k, amiket megint teljesen más szempontok szerint kell optimalizálni. Ezek rendkívül lassú 10-60 ford/perc között forognak, viszont a teljesítményük felmehet 500-1000 HAWT teljesítményéig (akár 2 gigawatosak is lehetnek szemben egy HAWT max. 3 megawattjával)
A videón az ország legnagyobb szélkerekét láthatod, melette meg az én kicsikém...
Nem, azok nyilván nem kis teljesítményűek. De most ebbe ne menjünk bele.
Az a baj, hogy a hozzászólásokban nem a lényeget látjátok meg (tisztelet a kivételnek), hanem vitatkoztok a hozzászólóval. Ez persze nem baj, ez a fórum erre való. De a jó dolgokat meg kellene szívlelni.
Azt tudjátok, hogy nekem van szélgépem( ez persze nem dicsősség, nem érdem, egyszerűen építettem egyet) amely 8-10 m/sec-ban 400- 500-at forog ami 800W, 1kw körül van. Nekem ez elég. Ahol én lakom ez jó teljesítmény. Persze álmodni lehet a 2-3kW-ról. Majd szivesen megnézem ha valaki épít ilyet. És persze ha meg is mutatja nekem.
Szóval csak azt akartam mondani, hogy a lényeget lássátok meg.
Üdv Inoxy! Pár napja nézegettem az amerikai szélerőmű parkokat. A nagy átmérőjű kerekek mind lassan forogtak. Akkor azok is kis teljesítményüek? http://www.youtube.com/watch?v=Gu3EyzOYpGY&feature=related
A teljesítmény ugye a nyomaték (Nm) x a forgulatszámmal (1/sec) Ez ugye a Nm/sec azaz Watt.
Tehát hiába építetek igen nagy kereket, ha a fordulat kicsi lesz. A kapott teljesítmény is kicsi lesz. A megoldás a minél magasabb fordulatszám elérése.
Fából faragott lapáttal már néhány m/sec (6-7) szélnél el lehet érni több százas fordulatot, amit ha visszahelyettesítetek a képletbe máris látjátok hogy megvan az annyira áhított néhány száz watt. Hát ez ilyen egyszerű. És a lapátokat kifaragni sem túl bonyolult.
Szerintem próbáld ki,nehogy úgy járj,mint akik el lettek hajtva az ötleteikkel :P Én mindent inkább kipróbálok,akkor is,ha mások szerint nem működik. Ha pontosan átlátom a dolgot,csak akkor vetem el próba nélkül az "ötletet" Sok generátor kering az interneten,leírva a döbbenetes teljesítményüket! A fele sem igaz szerintem,pedig valaki állítja hogy már pedig annyi az ennyi...
A gyorsjárási tényező megmutatja, hogy a szélkerék kerületi sebessége a legnagyobb átmérőjén hányszor nagyobb, mint a kereket megfúvó szél sebessége. Egy szélkerék lapátja csavarodott formát mutat, mert minden átmérőn a kívánt gyorsjárási tényezőnek megfelelően van beállítva a lapát szöge a forgási síkhoz képest. Ez a szög számolható szárnyprofilra, ívelt vagy sík lapra egyaránt. ( egy páran tudják számolni itt a fórumon ) A szélkerékről levehető teljesítmény nem függ nagy mértékben a gyorsjárási tényezőtől barkács szinten. A legkisebb fordulaton a legkisebb leveendő teljesítményhez tartozó egyen vagy váltó feszültséghez tartozó menetszámot kell meghatározni. A legnagyobb fordulathoz tartozik egy szélkerék teljesítmény. Ehhez kell méreteznia a generátor nagyságát és a rézhuzal átmérőjét. Itt is kell kompromisszumot kötni. Mert jó hatásfok több mágnes felhasználást jelent. Pl a szélkerék lead 1000 wattot, de méretezéstől függően a generátor leadhat 700-950 wattot. A különbség melegíti a generátort a tekercsek ellenállása miatt.
Üdv Gliderfan! Az előző generátor adatlap a 4-es gyorsjárású kerékhez lett igazítva. Amit most melléklek, az meg a 7-es gyorsjárásúhoz. Ez már barátságosabb méretű. És nagy valószínüséggel nincs elszámolva! Ezt teszi egy 1,75 százados szorzó a fordulatnál. Este, ha lesz időm, írok a fordulatról pár mondatot. Remélem látod, miért kérdezősködött Erbe ennyire a szélkerék adatai miatt. Ja, emlékeztem az áram levezetésról írt hozzászólásodra, ebből adódott, hogy van géped.
Hogy ne csak kérdezzek. Az biztos, hogy a legjobb generátor a gyári vasmagos. Ha ez nem megy, akkor csinálni kell. Ebben tudunk segíteni. De hogy mit és hogyan akarsz, abban Neked kell dönteni. Volt már itt szó a fórumon vasmagos tárcsagenerátorról, meg a járókerékről is. Olvasd el légy szíves a 13233, 13234 és 13255 hozzászólásokat. Na meg kiindulásnak két melléklet, ami csak az én véleményem most.
Üdv Gliderfan! Már délelőtt rájöttem, hogy Neked már régóta van szélgéped. Így aztán még kiváncsibb lettem arra, hogy hogyan csináltad meg a PVC lapátokat. Gondolok itt arra, hogy törekedtél-e olyanra, hogy különböző átmérőkön meglegyen a megfelelő lapátszög, a lapát íveltsége pedig megközelítse az ideálist. Már egyszer (öt percig) elgondolkodtam azon, hogy én hogyan csinálnám. Légy szíves, írd már meg, milyen átmérőjű csövet használtál.
akkor valószínőleg olyan 1-2 körüli gyorsjárási tényezővel számolhatsz majd... ez már alapból behatárolja a hatásfokot, és valószínűleg a sebességet is - ez utóbbiról sajna én nem tudok sokat mondani- nincs gyakorlati tapasztalatom.
Mindenesetre én ezek alaján olyan 500 W körüli átlagra méreteznék ... azt a szakik megmondják, menyire lehet ezt majd "túlterhelni" ... már ha igaz az, hogy érdemes a leginkább gyakran előforduló szélsebességre optimalizálni a generátort...
Talán a gyorsjárási tényező felől kellene a szélkerék paramétereit megközelíteni. Mert egy fából faragott lapáttal el lehet érni 7-es gyorsjárást, a PVC lapát meg ad vagy 4-et. Hatásfok is volt valamelyik táblázatban (Hind2 majd megsaccolja). Ilyen témában kellene a már szélkereket használók gyakorlati véleménye. Aztán ha összeállt a várható lapátozás és generátor stílus, akkor majd a számolgató emberkék kezdhetik a konkrét méretek megadását a lapátozáshoz meg a generátorhoz több figurában, hogy ki lehessen választani a legjobban tetszőt. Írom mindezt azért, mert megjelent az infó: "készül a pigott féle könyv magyar fordítása". Tisztán látszik, hogy nincs két azonos igényű és lehetőségű szélkereket építeni akaró ember. Használjunk fel minden infót, de fogadjuk kritikával. Ebben a fórumban sokkal több van tapasztalatban és tudásban ahhoz, hogy vakon követni kelljen egy külföldi leírást.
Ha letöltöd a következő kis segédletet, az kiszámolja neked amire szükséged lehet a rotort illetően.: http://addat.hu/809f620e/lapát-tervező-net.xls.html
Nyíregyházától délre lakom, préripuszta közepén,északi az uralkodó szélirány, ami akadálytalanul rohan keresztül a telken, legközelebbi akadály 400 méter.
Ugyanez a generátor volt benne! A rotor kb azt a 120-at forogta ott is, azt vettem alapul. Sajnos elenyésző áramot termelt, mert a pvc lapát inkább nyomatékra mint fordulatra jó. A drive üzemi fordulata meg 1000 körül van, így nagy viharban is csak 60 voltot adott le. Légy türelemmel, pár napon belül (szél esetén) már adatokkal is szolgálhatok. ;)
Köszönöm! Írtad mennyi volt az átlagos fordulat ez előzőnél. Abban is ilyesmi teljesítményű/fojtású generátor dolgozott? Van esetleg róla info, mennyi áramot termelt?
A drive egy körülbelül 300 mm átmérőjű szerkezet. A hajtómű is hasonló méretű hasáb. Kicsit nagydarab ugyan, de 5-6 ezerért szerzett hajtóműveknél nem nagyon variálhatsz a méreten... :)
A forgatás relatív, én egy patentfogóval fogtam rá a rotortengelynél (tehát kb 200 mm-es erőkar) és elég könnyen lehet hajtani. Persze ha ráakasztottam egy 200 wattos villanykörtét mindjárt megizzasztott. :)
Csak kézzel forgattam, még nem járt fent az oszlopon. Azért ennyivel tekertem, mert kb ez volt az átlagos fordulat a 8 hónap alatt amíg fent járt a helyén az előző verzió.
Köszönöm az anyagokat, így már értem, csak így azért megint az a baj, hogy a méretezéshez fog kelleni mégis, hogy hány lapátos, és kb. milyen geometriájú, mivel:
"A teljesítmény a dinamikus nyomás és a térfogatáram szorzata"
Ebből következik, hogy a
"vízszintes tengelyű szélkerék esetében a teljesítmény arányos a lapátok által súrolt felülettel"
Egy 2 lapátos esetleg 3 lapátosnál kis forgási sebességnél a lapátok között el tud fújni a szél jó eséllyel szinte munkavégzés nélkül, míg egy soklapátosnál nemigen, mert a "sűrűsödő levegőbe" ütközik ...
A leírásban látható az is, hogy egy adott szélkerékre mindig van egy Cp (max. teljesítmény) amelyet a Lambda gyorsjárási tényezővel lehet összefüggésbe hozni. A különböző szélkerék tipusoknak különböző a Cp-Lambda viszonyuk. Pl. a Savonius kerék, mint ami nekem is van, az elérhető ideális hatásfok körül dolgozik, de csak kis szélsebességnél, és ott ez a Cp amúgy is kicsi ... de van ... :) Egy soklapátos verzió már nagyobb Cp értéket ad, kicsit nagyobb szélsebességre ..... Míg egy 3lapátos már eleve csak nagyobb szélsebességnél van megadva - persze nagyobb Cp értékkel...
Ergo: a kivehető teljesítménynél nagyon nem mindegy, hogy milyen lesz a kialakítása a lapátoknak!!! Szerintem ... a másik ami következik ebből - és egyébként ez egyértelmű: meg kellene tudni, hol lakik a fórumtárs, ott mekkora szél fúj jellemzően, ahhoz választani szélkeréktipust, azt modellezni mekkorák lesznek a paraméterek, és majd csak ezután generátort számolni ... szerintem.
Ezért nem véletlen, hogy ennyire faggatózik erbe kolléga, hogy mi mennyi lesz, csak ugye az előbbi infok nélkül, ezt max. hasra lehet megmondani .. ahhoz meg drága megépíteni egy generátort, hogy majd vagy bejön vagy nem... már persze nekem...
Kicsit sokáig tartott, de én mindig szívok a házilagos tengelykapcsolókkal... Direct drive a la satu. A hajtómű a forgózsámolyra van csavarozva és arra van erősítve a generátor. Lehető legjobb helyzetében van, a mágneses forgórész tökéletes "kalapként" szolgál a tekercsek részére. A rotor és a farok külön-külön erősíthető fel a központi egységre, így mobilabb a rendszer. Teszteltem is: kb 120-as rotorfordulatra már 150 Volt körül termel a drive (3 fázis Graetz hídba kötve), egy energiatakarékos égő szépen világított is róla.
Számolgattam és egy 5 méter átmérőjű szélkerék lapátjai kb 1300-as fordulatnál lépnék át a hangsebességet (pontosabban 1307). Azt, hogy pl 3m/s-nál mekkora fordulata lesz azt sajnos én sem tudom kiszámolni, de hogy legyen kiindulási alap legyen 100 a termelési kezdés, és 600 a csúcs. Remélem nem írtam túl nagy lámaságokat.
Sajnos, ehhez már kevés vagyok. :-( A táblázatot és képleteket, miszerint a szél adott sebességen mekkora energiamennyiséget tartalmaz, már XX alkalommal idéztük. Szélenergia1 Szélenergia2 Szélenergia3-11_oldal Szélkerék teljesítményének kiszámítása Ha ide beírod a tervezett szélkerék sugarát és a hatásfokhoz 100%-ot írsz, megkapod az adott felületen érkező teljes energiatartalmat. Amit ugye akkor kapnál meg, ha a szelet megállítanád. De akkor a kereked sem forogna. :-(
Ezt fejtsd ki nekem picit hagy tanuljak... én azt gondoltam, hogy ez a teljesítményt is erőteljesen befolyásolja, mármint, hogy mekkora felületen tud erőt kifejteni a szél... ?!
"viharmadarat csinál a fórumtárs (3 vékony lapáttal, ami nem valószínű, ha kis szélnél is termelnie kellene) vagy hortobágyi szivattyús jellegű (vagy 67 lapáttal, ami szélcsendben is jár... :) ) ." Ettől csak a fordulatszám és a hatékonyság függ. Emiatt faggatózok annyira a várható fordulatszámok iránt.
"2 m/s-nál 5 m átmérőn a szél összes energiatartalma 101 W. ÖSSZES!!!"
erbe! Ez lapátfüggő nem? Mármint, hogy mekkora a lapátok felülete, illetve a száma. Mert erről nincs info, és nem mindegy, hogy viharmadarat csinál a fórumtárs (3 vékony lapáttal, ami nem valószínű, ha kis szélnél is termelnie kellene) vagy hortobágyi szivattyús jellegű (vagy 67 lapáttal, ami szélcsendben is jár... :) ) .
Szóval tényleg kellene még vajmi info a kerékről, nem?! :)
2-2,5 m/s-nál még nem fog termelni. Ekkora kerék jó ha 3 m/s-nál megmozdul. Sajnos, helyetted nem tudom megállapítani, hogy az általad megépítendő szélkerék változat mekkora fordulatszámmal fog forogni 3 m/s-nál illetve 20 m/s-nál. :-( Aerodinamikában csapnivaló a tudásom. :-(
2 m/s-nál 5 m átmérőn a szél összes energiatartalma 101 W. ÖSSZES!!! Megforgat ez neked 5 m átmérőjű X súlyú kereket? 2,5 m/s-nál már ~200 W. Ez már haladás! :-)
Jó lenne ha 2-2,5 m/s nál kezdene termelni, a maximumra nem tudok mit mondani, de gondolom egy 15-20m/s nál még jó ha termel és csak aztán fordul ki. 3,75-ös maximumot gondolom mire elkészül 12 m/s-nál adja le. Ennyi adat elég?
Még mindig nem írtad meg a kért adatokat. Mekkora fordulatnál kezd termelni a szélkereked, mekkora az a legnagyobb szélsebesség, ahol leállítod? Ennél a leállítási szélsebességnél 15-25%-kal feljebb mehet a termelés a számított maximumnál, tehát a csúcs az max. 3,75 KW. Tájékoztató adatok: 5 m átmérő, 4 m/s szél, 40% (nagyon jó) hatásfok, kivehető energia: ~325 W. Ugyanez 9 m/s-nál éri el a 3,7 KW-ot. Házilag készült keréknél a 40% nem elképzelhetetlen, de nem is valószínű. :-(
Számomra is nyílvánvaló, hogy nem fog egy lepkefingtól rögtön 3 kw-ot adni az év minden percében. Nem akarok találgatásokba belemenni, hogy mennyi lesz éves szinten a termelés, eőször azt szeretném megtudni, mennyiből lehet kihozni, aztán majd meglátjuk....
"És hol találok vasmagos leírást?" Igazán jót nem. Ha megvannak az adatok, megkapod az építési útmutatást is. Több változatra is van számítási módszerünk. 5 m lapátátmérő: Évente legalább 2 alkalommal néhány percen át termelne 3 KW-ot. ??? És az év többi szakával mi lesz?
"van valahol vasmagos generátor leírás" Van. Microcar összehozott Excelben néhány táblázatot, ami az alapadatok beírása után kiszámol menetszámtól hatásfokig minden lehetséges dolgot. Ezt igazság szerint a mágnesek adatainak a beírásával kellene kezdeni, de ha megírod a kívánt feszültséget, teljesítményt, induló és maximális fordulatot, kiókumláljuk neked, mennyi és mekkora mágnes szükséges hozzá. Honnan szeded a 3 KW-ot? Mert a generátor könnyen elkészül, de mi fogja hajtani?
És van valahol vasmagos generátor leírás amit meg lehet építeni hatszor kevesebb anyagból? Én szeretnék építeni, de most kicsit elbizonytalanodtam. Tudsz abban segyteni, hogy tekercseket hogyan kell méretezni? 230 voltosat akarok, puffert akarom fűteni, és kb 3 kw-os generátort lenne jó összehozni.
Nincs benne semmi félrevezető. Sőt! Ha megépíted, még működik is, teljesíti amire kitalálták. Igaz, legalább hatszor annyi anyag kerül bele, mint egy vasmagos változatba, akár tízszer annyi árú mágnessel. Ez nem elég indok?
Üdv szelesek, úgy olvastam, hogy készül a pigott féle könyv magyar fordítása. Szuper, ez lesz az első használható könyv magyarul! Tud valaki a projektről valamit? Szivesen beszállnék a munkába, vagy megvenném a könyvet, ha kész van.
Az enyém is 110-es csak ebben nem spóroltak az anyaggal: 8mm-es fala van. Viszont az enyémet ki kellett kötni, mert egy pöppet beletoldtam abba a 6 méterbe. ;)
ma építettem egy savonius jellegű szélkerék prototipust (2 lapát, egyenként kb. 2 nm felülettel, össz.méret kb. 2 m magas, kb. 190 cm átm.).
Szépen forog még szinte a legkisebb szélben is (bokrok nem lengedeznek szinte egyáltalán, sőt... ) .
Amire a segítségkérés terjedne ki: ki szeretném próbálni egy membránszivattyúval, hogy mennyi vizet lehetne vele szállítani (egyelőre abszolút hobbi szinten van, tesztelés alatt, pár órás a cucc... ). Van esetleg valahol valami leírás a neten, hogy lehetne házilag ilyen kisebb teljesítményű membránszivattyút építeni - ami passzolna ehhez a méretű szélkerékhez?
Az analíziseket az alábbi honlapon bárki elvégezheti, fel kell küldeni egy BMP formátumú fájlt, a megadott méretben, ügyelve arra, hogy oldalt legyen elég hely a levegőnek az áramláshoz, és a számítógép pár perc alatt elkészíti az AVI fájlt.
Fontos még, hogy több levegő sebességnél kell elvégezni a teszteket, a szél máshogy viselkedik kis sebesség melett és nagy sebességnél.
Sajnos csak álló formákat tud tesztelni, de a semminél ez is több, és ingyen van.
Na igen, csak én némileg túlméreteztem a tartóoszlopot. 200kilós fúrószárra már nem sok terhet rakhatok, mert csörlő legyen a talpán, ami ekkora erőkaron fellépő nyomatékot legyűr. :)
Hát össze van szedve, én is így kezdtem... Viccen kívül az első hozzászólástól érdemes végigolvasni, 1-2 napon belül kiokulsz... De azt az egy-két napot érdemes rászánni.
Sziasztok, van valahol egy oldal, ahol szépen összegezve van az a rengeteg tudás, amit itt felhalmoztatok? :) Mondjuk akár onnan kezdve, hogy elgondolkozom azon, hogy építsek (építtessek) egy szélerőművet a hátsó kertbe :) kizárólag saját használatra. Informatikus vagyok, statikai és villamosmérnöki ismeretanyaggal, bár ez utóbbi inkább műkedvelő szinten. Tehát lehet az irományban műszaki tartalom.
Egyáltalán engedélyezhető-e, van-e értelme, megtérül-e stb.
Köszönöm a bíztatást, de még van mit aprítanom a fűrésszel. :) Ezúttal minimális tömegre törekszem, mert a hajtómű elég sokat hízlal a generátor össztömegén (fránya öntöttvas ház). A farok is 15×15-ös zárszelvény keret, amibe vitorlaként 1 mm-es polikarbonát lesz popszegecselve (ez is van vagy 5 kiló). A maradék 20 kilót a hajtómű és a forgózsámoly adja majd.
De ezeknek semmi értelmük, mivel alacsony szélsebességnél nincs mit kitermelni a szélből.
A VAWT - minden más híreszteléssel ellentétben a közepes és nagyobb szélben termel többet a HAWT-nál, nem pedig a kis szélben, mivel abban gyakorlatilag semmi mozgási energia sincs. 50 Watt szélenergia alatt nem érdemes indítani egy szélerőgépet sem, mert a veszteségeket (csapágy súrlódás, generátor, vezeték ellenállása, inverter vesztesége) ennél lejjebb nem nagyon lehet vinni.
És nem mindegyik VAWT a nyerő, csak a terelővel ellátott.
Csináltam egy szélcsatorna teszted, remélem ebből látszik, miért:
Mint a szimuláción és a képen is látszik a VAWT a szabadsugár-turbinák, és a reakciós turbinák elvét is felhasználja. A legjobb VAWT a Bánki-turbiná másolatai, legyünk rá büszkék, hogy ez a turbinafajta is egy magyar nevéhez fűződik.
Remélem az is látszik a szimulációból, hogy egy terelővel ellátott VAWT megfelel 4 egymás mögé rakott vizszintes tengelyű szélkeréknek, szárnyanként négyszer csapolja meg a szél mozgási energiáját, innen jön ki a megnövekedett hatásfoka.
Persze a paletta nagyon széles a függőleges tengelyűből, van amelyik VAWT a tizedét sem termeli a HAWT-nek és van tervezőasztalon olyan is, amelyik az 1000-szeresét ( lásd ezt a 2 GigaWattosat) : http://www.maglevwindturbine.com/
De még ez sem lényeg, mert az amelyik teljesítményben megfelel 1000 HAWT-nek, az árban megfelel kb. 500 hagyomáynosnak.
Hagyományosból a 2-3 MegaWatt feletti teljesítmény már nagyon problémás a szárnyvégek hangsebesség átlépési problémája miatt.
A VAWT-k legfőbb problémája a generátor, a lassú fordulat miatt. Aki VAWT-t akar építeni előbb építsen 30-as fordulaton működő, pár 100 Voltot termelő, 1 kW-os generátort, 20 ezer Ft költség alatt, vagy építsen akkorát, hogy az áttételek vesztesége már nem téma... utána építheti a turbinarészt - én most építem a lassú forgású generátorom :-)
Én az ablakomból látok egy szélkerék parkot ami magasabb mint 75 méter.
Ez a sopronkövesdi:
A fényképet én csináltam, kb. 40 km/h-ás szélben. A Raiffeisen bank pont aznap adta el őket, amikor a fotókat csináltam. Félelmetes aláállni, rendesen van hangja...
"A 105 méter magas, 90 méter átmérőjű lapátkerékkel felszerelt turbinákat a dán Vestas cégtől vásárolták. A berendezésektől évente több mint 50 millió kilowattóra termelést várnak. " (azaz évente hoz 1,4 milliárd Ft-ot - ránézésre darabja kerülhetett kb. 1 milliárdba - 8 db van belőle, egy két megawattos, hét pedig 3 megawatt teljesítményű - kb. 5-6 év alatt megtérül )
A másik szélpark ami szintén az ablakomból látszik, kb. 2 km-re van, és kisebbek, de már az osztrák területen vannak. Figyelem egy ideje őket, a magyar akkor is forog, amikor az osztrák még nem megy, az én függőleges tengelyűm meg akkor is forog, amikor a magyar 105 méteren lévő nem forog :-)
Persze a kis szélnek nincs energiatartalma, hiába forog nálam percenként kettőt, becserélném az 50 millió kilowattosra...
Amiről még írsz, azt allokálásnak, és nominálásnak hívják az energiaszektorban, és betartása Uniós előírás.
Egyszerűen arról van szó, hogy a rendszereket ki kell egyensúlyozni. Legyen az áram vagy gáz, a rendszernek egyensúlyban kell lennie, mert különben összeomik az egész. Ugyanannyit kell betáplálni egy adott időszak alatt mint amennyit kivesznek belőle.
Ha valaki energiát vesz le erről a hálózatról, vagy rátáplál, meg kell mondania, hogy mennyit akar holnap (vagy a következő órában) levenni, illetve felrakni, mert ha ezt az energiaszolgáltató ( pl. MAVIR ) nem tudja, a rendszer összeomlik. Ez még fontosabb például a gázszektorban. A kis gázfogyasztóknál a kalkulációt a szolgáltató elvégzi helyettük (fizet az oroszoknak helyettük ha nam annyit számol, mint amennyit fogyasztanak), a nagyoknak (egy teljesítmény felett) maguknak kell megadnia, hogy az egyensúly fennmaradjon. Pl. egy nagyobb áruháznak is meg kell minden nap adnia, hogy holnap mennyi gázt akar elvinni, és ezt óránként ellenőrzi is...
Ha a lejelentettől eltérnek, természetesen büntetést fizetnek.
Abban én is látok ellentmondást, hogy a zöld villamos energiát eleve 29 Ft-ért veszik vissza, a kiszámíthatatlansága miatt, és e melett mégegyszer büntetnek is, így duplán számolnak kis hazánkban.
A 75 méteres magassággal szerintem az a probléma,hogy a magyar törvények 80-méterig,de lehet,hogy csak 75 méterig azaz magasságig engedélyez. A szeles Californiában 83 méter magasan állandó széljárás van ezért ott okosan tudnak szinte kötbér,és veszteség nélkül tudnak energiát termelni. Kishazánkban is átveszik a megtermelt fölösleget,de előre kell megmondani,hogy mennyit termelünk vissza ,ill be a hálózatba.Mivel ez csak nagyon nagy szerencsével teljesíthető ezért ez tuti biznisz az áramszolgáltatónak,mivel amíg nincs a hiány teljesítve,addíg nem fizet.
Persze ha csak saját használatra kell,akkor ez a kis intermezzó tárgytalan,de hát itt tartunk ma.
Eredetileg 250-esből akartam építkezni, mert annak idején volt egy csodás rotorom, amikor hozzájutottam 315-ös pvc-hez. Viszont ezek 200-as csövekből vannak, de olcsó hozzájutni, és kiválóan üzemelnek.
Az UV védelemről annyit, h egy réteg cinkkromátos vörös alapozó után rákerült még 5 fekete víz alapú fekete festék. A PVC egyetlen ellensége a napsugárzás, egyébként 100 évig bírja. :)
És a régi rotor, ami azóta Erdélyben forog az örök szélmezőkön. ;)
Szia Bazarghai. Látom neked is pvc csőből lett készitve a lapát. Mekkora átmérőjű volt eredetileg? Kíváncsi lettem volna ha tudnánk mérni a nyomatékot, hogy mekkora a külömbség, két átmérőböl készitett lapátok esetén. Az enyém is ugyan ilyen húros mint a tied, csak kisebb átmérőjű. Nekem nagyon bejött ez a lapát tipus, és nem kell vele bajlódni. Üdv:Binya70.
Végre itt a tavasz, nekieshettem a módosításoknak. Kidöntöttem a tornyot (ehhez először egy csigás konzolt kellett szerkesztenem, mert most nem állt rendelkezésre öt segítő emberke) és szétszereltem a szélgépet. A több, mint fél éves használat során az oszlop belsejében lefutó kábel nem csavarodott össze-vissza, igaz a dolog az kb azonos mennyiségű körülfordulásokkal.
A direct drive ezúttal egy 1:5 áttételű kúpkerekes hajtóműre kerül, és készítettem még 3 lapátot a nálam kiválóan bevált húros-merevítős rotorra, hogy ellensúlyozzam a nagyobb nyomaték igényt. Az egész nincs 10 kiló lapátostól és ha a húrok meg vannak feszítve orkán se hajlítgatja a lapátokat. A rotorátmérő 3,2 m körüli.
Valóban, a magasság is nagyon fontos, a szélenergia rengeteg tényezőtől függ, pl a közelben lévő tereptárgyak, stb...
Az előző hozzászólásban a széltérkép a 70 méteres magasságra volt megadva, és elég régi is lehet. Sajnos (vagy szerencsére) a klíma annyira változott az utóbbi időben, hogy a régebbi mérések (10 éves átlagok) már nem igazán jók.
Szia ha visszaolvastál, tudod hogy én igyekszem elég pontosan mérni a szelet, ez honnan való széltérkép?
A másik mikor készült? Mert sokat csak interpolálnak vagy micsinálnak, szóval becsülnek.
A harmadik kérdés milyen MAGASSÁGBAN készültek ezek a mérések?
Mert nemrégen láttam 3 azonos térképet 5,10,50m magasságbeli mérésekkel, nem volt azonos a szélerő sem az eloszlás (oké hogy magasabban erősebb de arányaiban sem volt azonos).
Szerintem a térkép amit betettél 20-50m magasságra készült, nem?
Annyit pontosítanék, hogy a szélturbinám nem 1,7 m2 lesz, ez csak a turbina közepe, a forgó rész. Így nem is lehet még turbinának nevezni, csak szélkeréknek.
A terelő rész akkor kerül a helyére, ha a terhelés (azaz a generátor is kész).
A terelőlapátok felülete a szél irányából kb. 3 m2 lesz, de szükség esetén fel tudok menni kb. 6 m2-ig, egy turbinánál (reményeim szerint legalább kettő lesz - ha az első beválik).
Szerintem a VAWT-t semmiképp sem szabad terelő (gyorsítógyűrű) nélkül építeni, mert akkor a szembejövő lapátok ellen dolgoznak. Terelő nélkül a teljesítménye kb. a fele lenne a propelleresnek, de terelővel már a kétszerese annak (meg az ára is). Azaz a gyorsító gyűrűnek durván négyszeres teljesítmény növelő szerepe van, legalábbis a tapasztalatok, és a gyári teljesítménydiagramok ezt mutatják, és ebben bízom én is.
Összehasonlítottam két gyári szélerőgépet, magyar szélviszonyokra:
A táblázatban a GYÁRI VAWT generátora eredetileg 2.5 kW-os volt , de ezt lejebb vettem 1.5 kW-ra...
Persze ha már az az invertert is nézzük, akkor az 1 kW lenne a legális, a törvény ennyit enged meg engedélyek nélkül építeni (6 méter magasságik és 1 kW beépített teljesítményig nem kell a szélturbinához építési engedély - ez valószínűleg a vizszintesek miatt van így).
Érdekességképp behelyettesítettem a táblázatomba különböző generátorokat, vizsgálva az éves hozamot:
VAWT (3*1,5 méter befoglaló mérettel):
2.5 KW-os -> 60 ezer Ft
1.5 kW-os -> 56 ezer Ft
1.0 kW-os -> 50 ezer Ft
0.8 kW-os -> 47 ezer Ft
0.6 kW-os -> 44 ezer Ft
HAWT (2.2 méter propeller átmérővel):
0.6 kW-os 24 ezer Ft
Fontos megjegyeznem, hogy én is csak most építem még az egészet, lehet, hogy csalódom...
:-(
Most egyenlőre a szélkerekem fordulatszám mérésére dobok össze valamit, addig pihentetem a generátor készítést...
És a legfontosabb dolog, az a széltérkép:
Ott ahol zöld a térkép nem nagyon éri meg semmilyen szélgépet telepíteni (ha ingyen építed az más), mert az éves hozam még egy 600 Wattos drága, precíz géppel is csak havi 800 Ft-ra jön ki...
Én is csak gratulálni tudok:) Csak így tovább,még sokra viszed ebben a "szakmában" Ha esetleg vízszintes tengelyűt akarnál csinálni,3 méter átmérővel kezdd! alatta nagyon csekély ideje lesz a gépnek "értelmes" energia termelésre! Persze avval is lejön néhány vatt átlagosan :P a havi 3-4 óra normális termelés mellett...
Üdv Furai itt a fórumon! Szeretném tisztázni először, hogy nekem nincs szélgépem. Csak úgy irogatok itt, igaz, ezt néha másképp mondják.... Szép dolgokat csináltál, remélem nem hagyod abba, és ezzel a hobbival a környezetedet is "megfertőzöd", főleg a fiatalokat. Pár megjegyzés az általad leírtakhoz: --az általad javasolt tekercselési módot van aki most csinálja, biztos leírja a tapasztalatát, ha kész lesz. --a mágnes tárcsa középre rakása is lehet egy megoldás szerintem. A vastárcsa berakását is meg lehet fontolni. --a hagyományos tárcsagenerátor számítása nem probléma, én vagy Erbe ezt bármikor megcsináljuk. --természetesen a saját elképzelésed megvalósításában is segítünk. --ha visszaolvasol a fórumban, több érdekes megoldásra is rátalálsz. --a réz vastagság: alapban 5 amper/mm^2 terheléssel lehet számolni. Saját tapasztalatom, hogy ha a generátor hatásfokát is nézem, akkor a tervezett átlagos teljesítménynél jobb ha 3-3,5 amper/mm^2 a terhelés. --ha visszaolvasol a fórumban, nézd meg azokat a hozzászólásokat, amik a szélviszonyokról, és a levehető teljesítményről szólnak. Mert a szélkereked 1,7 m^2-ről veszi le a teljesítményt. Ez a helyi szélviszonyoknál lehet hogy kevés lesz az igényedhez, és az elkészült generátorhoz. Akkor viszont nagyobb kerék kell, annak kisebb a fordulata, és lehet előlről kezdeni a generátort. (ezeknek a szélkerekeknek a gyorsjárási tényezője 0,3-0,5 között van). Melléklek két írást ezekhez a gondolatokhoz. --persze a döntés a Tied. A szélgép készítésében fogunk itt segíteni, írd le, konkrétan milyenre gondolsz.
Működhet természetesen,csak arányosan mérd hozzá a vízmennyiséget a 12 joghúrtos pohárhoz és a fordulathoz. :P Nincs arányban a vízmennyiség a forgató "tömeggel"
Miért ne működhetne? Nem tudjuk, milyen mélyről húzza a vizet, lehet, hogy csak a ciszternából. Elég nagy átmérőn vannak a "ruszlisvödrök", nem is túl nagy a felhozott vízmennyiség. Csupán egy dolog biztos! Ez a kerék NEM Savonius. Ez ugyanis a Savonius alapelve.
Hello Furai. Hasonló képpen Üdvözöllek itt a fórum oldalán. Sokat szoktam böngészni a sörkollektor oldalait hátha ott is akad aki kicsit "szélőrült", de sajnos nem sokan vagyunk. Láttam már és olvastam is hozzászólásaidat a nevezett oldalon, de Én nem igazán hiszek a függőleges tengelyű hatékonyságában. Mint tudod a Bátyámmal mind a ketten építettünk szélkereket és videón fent is van a neten a külömbség. Remélem neked sikerül meggyőzni a függőleges kereket illetően.
Ami a projectedet illeti nagyon szép munka, gratula érte. Ami a mágnesességet illeti én is itt tanultam meg, "és a saját káromon" hogy hogy nem szabad tekercselés, és más apróságnak tünő dolgokat figyelmetlenül hagyni. Pontosan ezért tartok még mindig itt, hogy szélkerekem van, generátor meg még mindig készül. DE ez az utolsó az biztos. Szerintem vas tárcsára kell rakni a mágneseket, mert a levegő rossz erő vonal vezető. Elnézést a rossz szó használatért nem vagyok nagy szakértő de ezt már valaki itt a fórumon leirta. Mekkora átmérőjű generátort akarsz késziteni? Jó lenne valami konkrét adatokat ha írnál.
Tudom hogy az itt levő kollegák akik értenek is hozzá segitségedre lesznek. Kiváncsi leszek az eredményre. Üdvözlettel: Binya70.
Köszönet erbe -nek is, Neked is az infókért. A youtube -os videón látható savonius keréktől majdnem soknak érzem a kijövő vízmennyiséget. Egyébként rejtélyes okból vízszintes tengelyűt szeretnének egyelőre.
Itt egy nagyon egyszerű kivitelű szélkerék látható, én egy ehhez hasonlót javasolnék építeni iskolába (lassú fordulat, így nem veszélyes, és pumpához az célszerű, nagy nyomaték, hulladékhasznosítás, stb).
folytatás (bocs de fönt több kép nem fért be, egy kép meg többet mond ezer szónál)...
Szóval a tegnapi állapot:
Mivel nam találtam (eddig) semmi méretező programot, az ilyen lassú fordulatú generátorok építéséhez, ezért kísérletezésbe kezdtem:
Kiindulásnak a neten kerestem pár hasonló generátort a 3 lapátos propeleres verziókhoz, elég sok eltérő megoldást találtam, de általában 400-as fordulatra voltak csinálva - kevés a függőleges tengelyű masina :-)
Mivel az áttételt elvetettem, ezért valamit ki kellett találnom a kerületi sebesség növelésére. Ezért első körben az átmérőt növeltem, de ehhez sokkal több drága mágnes is kell, ezért gondoltam fele szélességet próbálok- azaz szereztem pár db 40*1*1 cm Neodímium N48-ast (logikailag ezel is növelem a fordulatot duplájára). A fordulatszám növelésére másik két ötletem is támadt, az egyik, hogy én középre raknám a mágnestárcsát a képen látható módon 1 cm vastag OSB lapba reszeltem lukakat, és abba raktam a mágneseket, ennek két oldalára jönnének a tekercsek 2 db 12 cm vasag OSB lapra úgy, hogy az alsó tekercssor fél mágnesnyit (nálam 0,5 cm-t) el lenne tolva a felső lapon lévőkhöz képest, így relatíve a fordulatot dupláznám, és a teljesítményt is, mivel mindkét oldalát kihasználnám, a mágneseknek.
Ezen felül még "megháromszoroznám" a fordulatot, egy "újfajta" tekercselési módszerrel, amit az előző bejegyzésben is látható autógenerátornál használnak, csak én azt "teríteném ki" a sikra. Azaz nálam nem három légmagos tekercs lenne egymás után (hanem egymásba ágyazva - nem tudok jobb szót rá), gyakorlatilag a két mágnes között több tekercs lenne, hasonlóan mint az autógernerátornál.
És ekkor találtam rá erre az oldalra, és látom, hogy hasonló tekercselésbe kezdtetek :
13406 bejegyzés
A felső képen egy kupacban látszik pár Neodímium mágnes merevlemezekből kiszerelve, ezekkel is akartam kísérletezni.
Pár napja csináltam a tekercseléshez impulzusszámlálót (már nem igy tekercselek, mível a másik fajta tekercselést csak az OSB lapon kézzel lehet végezni)
Tegnap este a még a hagyományos tekercseléssel terhelés nélkül sikerült 12 Volt egyenáramot kicsikarnom 4 tekercssel, és 7 db Neo mágnessel, kb. 200-al pörgettem kézzel a lapot. Menetszám 130 réz átmérő 0.63, 4 fázis. Mágnesek között 2cm rés a belső kerületen, a mágnesek és a tekercs közötti légrés változó (mert még nincs rendesen a helyén a tárcsa). Terheléssel meghajtottam egy 5 wattos ventillátort, működött, kb. 60-as fordulatnál elkezdett forogni (5V)
Vagy ma vagy a jövő héten hoznak még 24 db mágnest, akkor tudom kirakni a teljes kört, kíváncsi vagyok mi jön ki belőle...
Még egy érdekesség, az előző képen látható, hogy egy mágnses fóliával vizsgálom az 1 cm-es Neo mágnes erőterét, és az látszik, hogy az 5 mm vastag OSB lapon már 2 cm széles mágneses tere van az 1 cm széles mágnesnek. A tekercseket ezt figyelembe véve tekercseltem.
Egyenlőre ennyi.
A hozzáértőket kérdezném mi a véleményük az elképzelésemről (egy mágnestárcsa középen, kétoldalt sürűn a tekercsek) ?
Milyen vastag rezet javasoltok, ma vennék, mivel kifogytam az itthon lévőből.
Erősebb a mágnes, ha vastárcsára rakjuk?
Előre is kösz a segítséget!
Ja és üdvözlöm Binya70-t, a www.sorkollektor.hu oldalról ismerem, ott fertőződtem meg a zöldenergiával...
Új vagyok itt, szuper, hogy rátaláltam erre a fórumra, segítséget szeretnék kérni a generátor építéshez.
Kicsit hosszú leszek...
Tavaly nyár óta építem a szélturbinám (sajnos heti 1-2 óra szabadidőm van csak rá), de Karácsonyra eljutottam az első fázishoz, kikerült az udvarra szélturbinám forgó része.
A mérete 1,67*1 méter 12 lapátos függőleges tengelyű, beálló csapágyas masina (VAWT), egyenlőre a gyerek hintája lett átakítva tartónak. Sok vihart átélt, terhelés nélkül két 90 km/h vihart is, meg se kottyant neki. Gyakorlatilag azóta megállás és zaj nélkül forog. Az építéshez hulladék anyagokat használtam eddig (maradék vápa az építkezésből, tengely, csapágy tárcsa, minden volt), azért ilyen.
A fordulatszám elég kicsi (20-100-as ford /perc lehet ránézésre), most már kisebbre építeném a forgórészt, hogy gyorsabb fordulatot kapjak, de ez van, ehhez kéne generátort gyártanom. Elsőre egy régi autógenerátort próbáltam átalakítani (ez is volt ingyen), kíváncsi voltam mit tud, ha kicserélem a gerjesztést állandó neodímium mágnesekre. Ezt gyorsító áttétellel akartam meghajtani, de kevésnek találtam a teljesítményt, túl nagy fordulat kéne.
Ezért úgy döntöttem, nekiállok egy újfajta légmagos generátornak.
Tiszteletteljes kérésem lenne. Egy általános iskola környezettudatos igazgatója szeretne a gyerekeknek egy bemutató szélkereket építeni, mely vizet szivattyúz. Ehhez szeretnének rajzokat, és leírást találni.
Aki rendelkezik ilyennel, kérem ossza meg, és küldje el a címemre.
Szintén nagy segítség lenne, ha valaki személyesen is tudna segíteni azzal, hogy válaszokat ad a felmerült kérdésekre akár egy helyszíni látogatással. (Csongrád megye)
A válaszokat előre is köszönöm, és inkább email-ban várnám.
Urak Fd 15-300 generátor tekercselési adataiban tud e valaki segiteni?Horony átfogás, menetszám.Elvittem egyet a tekercselőmhöz bontatlanul,hogy Ő nézze meg hogy volt az eredeti tekercselés.12V ról kellet volna 24 V ra áttekerni.36 hornyu az állórész és 8 mágnes van a forgórészen.sokat agyaltam a kiosztáson,de nem jutok dülőre.Előre is köszönöm.
De épp ez a baj hogy ő NEM informatikai szagértő ha jól emléxem...
Pl nekem nemrégen a teljes Encyclopaedia Britannica Hungarica szócikktörzset + kapcsolati mátrix (1 millió elem!) CSV-ben kellett kiküldeni Chicagóba.
A szivacsok a szöveges infóknál jönnek, ha van benne vessző, pontosvessző, idézőjel (mezőelválasztó) a rekordokban, akkor már nem is 40 soros az a kód...
1 millió soros adatbázis még kezelhető. Ha csak bizonyos statisztikákat akarsz lekérni. Ezt úgy szokták csinálni, hogy vannak a "nyers" adatok egy táblázatban, és készítenek összesítéseket valahány másikban. Ha például az átlagos szélsebességre vagy kíváncsi, akkor csinálhatsz olyan táblázatot ami minden órához egy sort hoz létre. Egy év az 24*365 sor, máris kezelhető lesz.
Az ugyan igaz hogy ezeknek az aggregátumoknak a számítása sok időt vesz igénybe, de szerencsére ezt lehet inkrementálisan. Mivel a múltbéli adatok soha nem változnak, ezért elegendő mindig csak az utolsó 1 napot újraszámoltatni, az meg megint csak nagyon gyorsan megy.
Ha már benéztem beszólok én is. CSV-ben mentés tökéletes. Nem kell Office programban megnyitni. Utólag lehet konvertálni bármilyen más formátumba. Az Office betölti az egészet memóriába. Egy nagyon egyszer (kb. 40 soros) programmal át lehet úgy tölteni adatbázisba, hogy mindig csak 1 sort olvas a file-ból. Tehát ez nem probléma.
Nem "elméletileg" mondom ezt, írtam már több olyan programot ami sok millió soros file-t dolgozott föl ilyen módon.
Na persze ha egyből normális adatbázisba írod az még jobb. ;-)
A CSV-vel az a baj, hogyha megpróbálod excelbe, openoffice-ba vagy máshová beolvasni, és több mint 65000 sor (ugye ha percenként is mentesz, 60x24=1440 rekord naponta), durván 45 nap után feladják ezek a csodaprogramok, másfél hónap meg ugye bullshit a szélmérésben...
Ezért kell az adatbázis, mert nekem pl. a durván egymillió rekord bár nem foglal sok helyet (30 mega), de kezelhetetlen ha pl. átlagos szélsebességet (hiszen pl. ezért mérsz) vagy uralkodó szélirányt (szintén ezért is mérsz) szeretnél megtudni...
Köszi a tippet! megvettem a műszert TE 831X nagyon hárásó, a német atomórához állítja a vekkert, azonnal kiderült hogy száraz a levegő(35% a páratartalom) meg ilyenek.....
nekem az volt a tervem, hogy a szélmérőt a kéményhez 6fm 1 " csővel csatlakoztatom, úgy hogy izlésesen csodálatos narancsszínű spaniferrel odahúzatom a kéményhez alul felül így olyan 14 m-en mérném az ájert
még annyit hogy ha akémény használatban van, felejtsd el az egészet, a kormot vagy a meleg levegőt ezek a cuccosok nem bírják. Ha én begyújtok esetleg 1-2 napra a vegyesbe, leveszem a mérőt (mivel mobil, téglát le a deszkáról, és voilá az egész a kezemben van)
eszedbe ne jusson megfúrni a kéményt. Nekem pl. dupla kéményem van, a használaton kívüli tartalék nyílásától 1-1 cm-rel nagyobb kör nagy tégla keresztmetszetű deszkát veszel, ezt ráteszed a kémény tetejére. A belső, kéménybe eső oldalára lécből pici keretet kell csinálni hogy ne csúszkáljon (mint az egyetemi végzősök sapkája a filmeken).
A deszka közepére fúrsz egy lyukat, abba belelógatsz egy féltéglát (LYUKAS téglát, nehogy felköss egy tömör téglát mert beleeshet a kéménybe). Szóval deszkalap, perem belső oldalon, közepén féltégla, a deszka másik, ég felé néző oldalára szereled a mérőt (ha kell rúdra).
Biztos ami biztos, én még egy komplett lapos tömör téglát is feltettem a deszkára kívülről (csak rátettem).
Még az iszonyú viharos időkben sem mozdult el, tuti megoldás, és a tégla kéményem is érintetlen maradt.
Ja, ételemszerűen én is a tetőre tervezem majd a szélgépet.
Vasmagos tárcsagenerátor adatlapja és ábra a pólusok és mágnesek elhelyezkedéséről: A generátorban 24 tekercs és 26 mágnes van. A generátor 12 fázisú. A tekercseiből kettő mindíg azonos nagyságú, de ellentétes előjelű feszültségen van, ezért ezeket sorba lehet kötni.Természetesen itt is lehet a tekercseket csillagba kapcsolni, így 12 tekercsvég lesz, és ezeket kell kétutas egyenirányítóra kötni. Érdemes azt megnézni, hogy az állórész fog szélessége a belső átmérőn 21 mm, a külső átmérőn 34 mm. A sugár irányba feltett négyszögletes mágnesek oldala a horonnyal nem párhuzamos, egy természetes horony ferdesége van az összeépítésnek. Mottó: hátha valakinek megtetszik.
Biztosan sokan olvassátok a másik szeles topikot is (<a href="http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_1706.html?pg=0&pcount=15&date_order=DESC" target="_blank">itt</a>), amin most éppen a háztető szélre gyakorolt hatásáról esett szó. Ennek tükrében én csak akkor raknám a szélmérőt a kéményre, ha a szélgenerátort is oda tervezem, mivel az ottani szélviszonyok nem lesznek azonosok azzal amit esetleg a háztól távolabb mérhetnénk, így előfordulhat, hogy pont a mérésekkel fogjuk becsapni magunkat.
hétvégén veszem meg az időjárásállomást, hogy rögzítsem a kéményhez a szélmérőt? most az a terv hogy veszek 0,5-1 " csövet a vastelepen, erre rakom a mérőt, csak az a kérdeés hogy a Leier kéményhez hogy rögzítem, mert fúrni nem akarok.....
Nekem is ezt csinálja, a kép helyén keret jelenik meg. Először azt hittem a Linux hülyéskedik, már majdnem berágtam rá és tettem vissza a vindózt, de hopp megjelent...
Ezek szerint nem nálunk van a hiba, hanem moderálják a képeket, és csak utána jelenik meg vagy mi... A Zindeksz legújabb beújítása hogy lassítjuk a képek megjelenését?
Ez már a mese kategória... 56 km/ó... 80-tól már viharosnak mondják. Ezt nézd,ez egy 3 méteres szélkerék teljesítménye,hasonlítsd össze a kettőt. kerékátmérő,és szélsebesség oldalról. Már ha látszik,nekem nem jeleníti meg feltöltés után...
1000W leadásához 15 m/s szél szükséges ennél a szerkentyűnél, azaz 56 km/h ez sok? vagy ennnyi sose fordul elő nálatok állandóra mennyi körül szokott lenni csak úgy példának
még talán megérné ilyen gépet feltenni, de még szerintem itt sem biztos.
Az időkép bullshit mert nem mutat éves, havi összegzést rendesen. Nem egy hónapra kell szélkereket feltenni...
Ráadásul a lokális viszonyok rengeteget számítanak. Szomszéd elkérte a mérőt egy hónapra, áttettük a kéményére. Nála sokkal jobb szél van :D A r*hadék, bezzeg nem hisz az egészben csak kíváncsi volt...
Az épületek, magasabb fák, uralkodó szélirány, hegyek, dombok stb rengeteget számítanak.
Itt mindenkinek az a javaslata hogy először mérj picit, és ha úgy ítéled meg, vásárolj, vagy méginkább ÉPÍTSD MEG hiszen erről szól a topik...
Javasolnám hogy sürgősen nézz utána,hogy az a 20-30 kilós gép mekkora szélsebességnél fog neked 1000W-ot termelni!! Nehogy nagy pofára esés legyen a vége! Tetőre ha felrakod,éjjel hallani fogod a házban ha forog... Egy 1000W-os gép nem kis rezonanciát tud átvinni! 1000W-hoz nem elég egy kis "hazai szellő"
mi a véleményetek a 9 + 12 lapátos szélgenerátorokról, kifejezetten alacsony szélsebességre(1000W), mert tudnék olcsóbban ilyet azért kérdezem, mert az időkép alapján felénk nem nagyon fúj a szél.....
mi a módja ház tetejére való rögzítésnek, mivel ezek csak 25-30 kg súlyúak, minek építsünk külön tornyot?
A 3m/s-os szél már nem is rossz. Én lehet hogy megpróbálnám azt is hogy minden tekercs közé beraknák egy egy trafólemez csíkot. Igaz én szélgenerátornál a vasmag ellen vagyok, de 3m/s os szélnek már szerintem van olyan nyomatéka, hogy legyőzi azt a kevés vas általi mágneses ragadást.
Próbálom minél laposabbra készíteni, ezért lett csak 16 menetes egy fázis, így számításaim szerint 3-as szélben képes lesz tölteni a 24 voltos akkut, 15 menettel pedig már nem.
Igen, így gondoltam, és egyetértek Tanyalakóval, hogy minél lapossabb tekercsekre kell törekedni. Itt a tekercsek elrendezése végett sokkal jobb a mechanikai szilárdság, a különálló tekercseshez képest.
Tökéletes. Ha sikerülne ezeket a Z tekercseket a lehető leglaposabban megcsinálni, akkor az egymással szemben lévő mágnesek távolságát jóval kisebbre lehetne venni, igy nőne az adott mágnesből kivehető teljesítmény.(gondolom én tanyasi:-)
Szia! A tekercs az tényleg jól néz ki, de az eltolás szerintem nem szimmetrikus, valahogy úgy nézem hogy kb 90-90-180 fok. 360 az az egyik tekercs egymás mellett lévő elemeinek a középvonala, vagy lehet a sugár irányú részének a távolsága. Ezt kell elosztani három részre, a következő tekercseket ilyen eltolással rakni fölé.
Jól látod a dolgokat. Az egy próba tekercs volt, amit arra az átmérőre próbáltam tekercselni amit a normál tekercsek átmérője adott, azért hogy ugyanazzal a mágnes tárcsával ki tudjam próbálni mindkét elrendezést. Azóta úgy döntöttem, hogy ezt az elrendezést építem meg kisebb átmérővel, mert így kevesebb réz, vas és műgyanta szükséges hozzá, a hagyományos tekercseimet pedig tovább pihentetem. A mostani elrendezésben 12 mágneshez 24 tekercs "küllő" tartozik, 35 cm mágnes osztókör, 16 menet fázisonként, és három tekercsréteg egymáson 120 fokkal eltolt fázisban. Így néz ki most:
Szia Hind2! Nézegettem a minta tekercsformát. Aztán feltünt valami. 36 darab rádiusz irányú tekercs oldalt számoltam meg, arra is emlékszem, hogy 12 pár mágnesed lesz. A három fázis kialakulását néztem. Mert vegyük úgy, hogy a vezetékekben akkor van a legnagyobb feszültség, ha pontosan fölötte van a mágnes (a mágnes szimmetria vonalában). A három fázis szerintem úgy alakulna ki, hogy az első fázis drótjai fölött van a mágnes. Aztán fordul egy picit, és a második fázis drótjai fölé megy, majd megint elmozdulás, és a harmadik fázis vezetékei fölött van. Az ismételt elmozduláskor meg az első fázis vezetékei fölé kerül. Ez így szerintem egy fázis. A tekercs az rendben, 10 fokos mágnes elfordulással követik egymást a 120 fokos villamos csúcsok az egymást követő fázistekercsekben (bár itt a null átmenetet érdemes nézni, amikor a mágnes pont a tekercs fölött van).
nah: 24V és 48V is barátságosan hangzik. A cél, h jó legyen a cucc és tartós. Aksik és feszszabályzó alap, h legyen. Meg konverter is. Szünetmentesek vannak itthon, kb 6-10kW össz kapacitással, többnyire új aksikkal.
12V-os rendszert gondold meg, alacsony feszültségnél iszonyú veszteségeid lesznek a vezetékhossz miatt mire elér a fogyasztóig... Meg brutál vastag vezetékek kellenek.
Csak egy példa P=U*I ugye, P=12*I, azaz 100W-os hűtő > 8A.... 200W-os plazmaTV> 16A (minimum 2.5-es külön drót a TV-ig?)
Számold ki mekkora az a ház, mekkorák a vezetékhosszok, lehet hogy jobban jársz egy 12V-220W inverterrel (+ annak a veszteségével).
Amúgy a szélmotort is szabályoznod kell (hogy 12V hol 16V ugye) hogy a "konnektorokban" azonos feszültség legyen, egyenáramot nem lesz egyszerű...
Mint lelkes kívülálló én is elgondolkodtam azon, hogy kellene egy szélerőmű otthonra. Párommal most szeretnénk Budapesten cs.házat venni. A házban való elektromosság kiépítése a házban nem gond, úgy gondoltam, hogy a világításra nem 220V-ot használok, hanem 12V-ot. Mivel nálunk a hűtő és mosógépen kívül minden alacsonyabb feszen működik, így nem nagyon van szükségünk 220-ra.
A lényeg, hogy szeretnénk megoldani (amennyire lehet), hogy a lehető legkevesebb energiát kelljen szolgáltatótól venni.
Ebben kérnénk segítséget. 12V-os rendszerben gondolkodva (vagy legyen 24V? - lehet párba is kötni a spotokat -), ki tudna készíteni nekem - vagy hol érdemes venni - kész, komplett erőművet? Ill. mennyi lenne? A telepítést megoldom, nem hiszem, hogy azzal gond lenne. Viszont nem szeretnék semmi kiegészítőt venni. Lényegében komplett rendszert akarok, amit csak össze kell rakni. Sajnos nekem ezek a számolások, mint felületi ellenállás, lapátszögek, ilyesmik nem mennek és időm sincs ezek után nézni a sok munkától.
Nem most kellene, hanem tavasz-nyár fele. Egy összegbe ki tudnám fizetni, ha sikerül megállapodni, viszont valamilyen garanciát szeretnék rá, ha saját készítésű.
Hát ne haragudjatok de én nem értek vel e 1-et, már mint a hirdetéssel. 3 vagy 4 kw levenni 1/min fordulatnál vagy akár viharban is, nagy tulzásnak tartom. Több százezres Kiadás lenne hozzá a mágnes a generátorhoz, nem beszélve a tekercs anyaga öntése, és a vas tárcsa amire a mágnest felrakja az ember. Szerintem itt kezdődik a paraszt vakitás.
A Binya 70 képe alapján ugrott be ez a hirdetés. Érdemes megnézni a prospektos alapján a gyorsjárását. http://www.vatera.hu/szelturbina_szelgenerator_fuggoleges_tengelyu_5kw_163846940.html Persze kell a jó reklám:..nem feltétlen szükséges magas helyre telepíteni, akár a földszintre vagy néhány méterre is elegendő.... Erről jutott eszembe: Ezt a generátort a másik fórumon reklámozzák. Hind2 le tudja ellenőrízni a számolását vele, (és a mágnes méret is azonos) a 36. oldalon van fordulat és feszültség adat: http://www.scoraigwind.com/pirate%20oldies/Hugh%20Piggott%20Axial-flow%20PMG%20wind%20turbine%20May%202003.pdf
Szia Hind2! Lehet hogy ma nem is kellene válaszolnom, több a melléütésem mint a találat. Erbének kellene ezt csinálni, de Ő most igazoltan távol van egy darabig. --A képlet levezetését megtaláltam, majd megint megkeresem. Az biztos, hogy sem a logikáját, sem a matematikáját nem értettem meg többszöri elolvasás után sem. --A gyök 2 = 1,41 biztos jó, a szinusz görbe alatti munkaterületre mindenütt ezt használják. Azt, hogy nálunk hogy torzul el a görbe, azt csak szkóppal lehetne látni. --Az 1,73-as szorzó az egymással 120 fokos szöget bezáró fázisfeszültségek eredőjét adja, szintén biztos. --Az 1,383 szorzó a kétutas híd kapcsolásnál 1,35. U egyen=U vonali eff * 1,35, I egyen= I vonali ef * 1,22. Ebben benne van az egyenirányítási veszteség gyakorlati értéke. Én azért változtattam meg, hogy szebben nézzen ki a végeredmény......
Szia! Nem fejtörés, csak a program más logika szerint számol, gyors és pontos, én meg tévesztek. Ezt jól csináltam, mert azt írtam: egy menet által elfoglalt négyzet területe: 150/102=1,47 mm^2. Ennek egy oldala 1,21 mm, ami egyben a belerajzolható kör átmérője. És ezt ezzel a logikával számolják, így veszik figyelembe az egymásra tekert sorokat is. Itt csináltam egy másik hibát. Nem számoltam bele a a zománcozás vastagságát. Az 1,2 mm-es rézhuzal külső átmérője 1,26 mm. És ennek számolj utána, megdöbbentő, hogy egy látszólag kis eltérés mit jelent. Ügyesen és pontosan kell tekerned a drótot, és a sarkokat egy kis csalással le kell kerekíteni, és soronként rányomni a drótot a sablonra, mert a belső átmérőn a 23,5 mm nagyon passzos. (a program persze a zománc vastagságot is számolja, így könnyű okosnak lennem utólag). Na meg nincs abbahagyva ezzel a dolog, akkor lesz vége, ha az elképzelésnek megfelelően működik majd a generátor.
Szia Microcar. Köszönöm a progit és a sok fejtörést okozó számolgatást. Azt hiszem ettől jobb hatásfokot és adatot nem igen lehetne kihozni ezkből adolgokból. Szerintem ez a sor nem jó a számolásban: a felhasználható rézhuzal átmérője: 1,2 mm Ugyanis az 1.47mm^2-nek az átmérője nem 1.2mm, hanem 1.35mm kb. Megagyszer KÖSZI. Üdv:Binya70.
Igen ott biztosan jó az érték. De a szabadvezetékek terhelhetősége esetén már lényegesen magasabb ez az érték. Kérdés hogy vehetjük-e a tekercset szabadvezetéknek?
Szia! Villamos forgógépek tekercselése 362. oldal: A legnagyobb megengedhető áramsűrűség értéke csepegő víz ellen védett gépekben 4...6 A/mm^2, zárt gépekben 2...3,5 A/mm^2. Én ezt tudtam előásni. Na ezért kell a fórum, hogy itt egy gyakorlati adat is előkerüljön a széllel hűtött, nap által melegített tárcsagenerátorokra.
Ez nem az én napom. a számolásba van egy hiba. Most hozta ki a program. Kíváncsi vagyok, ki jön rá. A méretezés folytatása: a rézdrót súlya : 2,2kg 400 ford/perc-nél a teljesítmény : 325 watt levehető 400 ford/percnél az egyen fesz : 52 volt 400 ford/percnél az egyen áram : 6,2 amper 400 ford/percnél a generátor vesztesége : 74 watt Érdemes megnézni, mit tesz az induló feszültség és a drót átmérőjének kis mértékű megemelése, és a légrés csökkentése. Ezek elég szimpatikus értékek. A kiinduló adatokon nyugodtan lehet változtatni, a program már a mért adatok alapján számol.
Üdv Binya70! Az új tekercsek számolása: Azt írtad: Az lenne a jó ha kb 60-as fordulaton 7-8 volt dc jönne ki a generátorból. Most 12 tekercs, 50 menettel ad 60 ford/perc-en 6-7 volt váltó feszültséget. Maradunk az eredeti, 10 mm-es mágnes távolságnál, és akkor a 8 mm vastag tekercsnél. az összes menetszámod most: 12*50=600 menet ez lead most váltó feszültségbe: 6,5 voltot (vettem a mért közepét) most a voltonkénti menetszámod: 600/6,5=92 menet Az kért egyenáram feszültsége: 8 volt a három fázis vonali váltó feszültsége : 8/1,383=5,78 volt egy fázis váltó feszültsége: 5,78/1,73=3,34 volt egy tekercs váltó feszültsége:3,34/3=1,12 volt egy tekercs menetszáma : 1,12*92=102 menet
a tekercs magassága: 8mm a mágnesek belső átmérője: 192 mm a mágnesek belső kerülete: 192*3,14=603 mm egy tekercsoldal szélessége : (603-(9*20))/(9*2)=23,5 mm egy tekercsoldal keresztmetszete: 23,5*8=188 mm^2 a "horony kitöltési tényező" legyen: 0,8 (magamnak ennyire venném, remélem jó lesz) a felhasználható keresztmetszet: 188*0,8=150 mm^2 egy menet által elfoglalt négyzet területe: 150/102=1,47 mm^2 a felhasználható rézhuzal átmérője: 1,2 mm az erre megengedett legnagyobb áramerősség: 1,2^2*(3,14/4)*5=5,7 amper.
Már csak az a kérdés maradt, Neked ezek a kiindulási adatok megfelelőek-e, és a fórumozók ha átnézik, találnak-e ebben a gondolatmenetben hibát. A többi adatot is mondom, csak azt már a programmal hagy csináljam. Teljesítmény, drót súly, stb.
Üdv Binya70! Köszi a kijavítást! Tényleg elnéztem. De így a jó, ez így annyira pontos, hogy valaki még azt hihetné, hogy a programom érdekében sumákolok egy picit.
Magamévá tettem az effektív feszültség meghatározására vonatkozó képletet a programodból (Ueff = N * 4,44 * f * max fluxus).Mivel a Binya gépén mért adat eléggé alátámasztani látszik annak létjogosultságát. Amivel én eddig számoltam az valóban az U = B * l * v képlet volt. A kettő között próbálok összefüggést találni,(mert elméletileg kéne lenni) és a 1,41-es szorzó közel jó bár nem teljesen pontos, de lehet hogy ez csak véletlen. . Akkor ha csillagban a vonali feszültséget szeretném megtudni használhatom ezt: Uvonali= U eff fázis*1,73 ?? . És ha ezt egyen irányítom akkor: U egyen=1,383*Uvonali ??
Szia Binya70! Tisztáznunk kell néhány dolgot: -- a hozzászólásomból én is tanulok, éppen úgy, ahogy remélem Te is. -- sokszor nagyon részletesen írom le amit akarok mondani. A válasz nem csak annak szól, akinek éppen válaszolok, hanem annak is, aki csak olvassa az írásomat, és kevésbé tájékozott a dolgokban. Legyen lehetősége neki is megérteni és megtanulni a leírtakat. -- csak a szerintem jó megoldásokat kapod, a döntés joga minden esetben a Tiéd! -- a számolás néhány perces dolog. A legkissebb módosításra is kíváncsi lehetsz, kapod utána az adatsort. -- igyekszem csak olyan dolgokat leírni, amiről biztosan tudom, hogy nem butaság.
Akkor a lényeg a most megadott adataid alapján: A Hind2 adataiból próbáltam következtetni a mágneseid erejére. 10 mm légrésre 170 newtont mért. Ezt arányosan csökkentettem a felület és vastagság figyelembe vételével, és a Te mágnesedre 10 mm-es légrésre 83 newton húzóerő jött ki. Ezt, és a 16 pár mágnest, a 60 ford/perc-et, és az 50 menetet beírtam az "Egy tekercs effektív feszültsége" programba. (ezt a programot Neked átküldtem, remélem megkaptad). Egy tekercs feszültségére: 0,73 volt jött ki. Ez 12 tekercsre 8,8 voltot ad, a Te mérésed pedig 6-7 volt. Elég nagy eltérés, de benne van a fordulatszám és a mágnes húzóerő eltérése. Ha ezekbe belevittünk 10-20 % eltérést, akkor már elfogadható az adat. Ezzel a számolgatásom próbáltam a valósághoz viszonyítani. A következő menet az adataid alapján az új tekercsek kiszámolása lesz.
Sziasztok. ZordonC3. A farok részt rugó állitja alap helyzetbe, amit lehet állitani. Úgy állitod be ahogy akarod szélsebesség fügvényében. A másik gépen nincs generátor csak szabadon pörög de nincs nagyjövője épp most szedtük le az oszlopról, teszünk a helyére 1 ugyancsak viszintes tengelyűt. Az én gépemen van generátor de nem jó. Csináltam 12 tekercset átm.1.5 drótból 50 menetet, de össze kellett kötnöm az egészet hogy 60-as fordulaton kb 6-7v körül kapjak. A tekercsek ugy vannak összekötve hogy az első kezdője a második kezdőjével mert forditott polaritás jut a tekercsre, és igy tovább. A válasz Microcarnak: igen forditott polaritással vannak felrakva a mágnesek. Mértem rajta 100-as ford 10-11volt ac-t 200as ford-on 22-24v ac-t. Miért kell a tárcsákat 14 mm-re tenni egymástól? Én már 10 mm-re össze tudom tenni, mivel 8mm-es tekercseket tudok csinálni /megvan a sablon hozzá/. Köszi előre. Üdv:Binya70.
Szia Binya70! Egy előzetes becslés, aminek a 60 fordulat saccolása adhatja a legnagyobb eltérést. a két mágnestárcsa közötti távolság : 14 mm a légrés az álló és forgó rész között : 2*1,5 mm A tekercsek száma : 9 db 60 ford/percnél az egyen feszültség : 7 volt a tekercs menetszáma : 128 menet a rézhuzal átmérője : 1,1 mm a tekercs kitöltési tényező : 0,8 a tekercs magassága : 9,5 mm a rézdrót súlya : 2,3 kg 400 ford/perc-nél a teljesítmény : 260 watt levehető 400 ford/percnél az egyen fesz : 37 volt 400 ford/percnél az egyen áram : 7 amper 400 ford/percnél a generátor vesztesége : 140 watt
Lerajzoltam magamnak a generátorodat a leírásod alapján, 12 tekercs 12 mágnes, és minden harmadik tekercs sorba kapcsolva ha jól értem. Nem írtad, hogy a mágnesek hogyan követik egymást a tárcsádon, de ha ellentétes polaritással, akkor az ebben az esetben nagyon nem jó, ugyanis a két egymás után sorba kötött tekercs feszültsége pont kioltja egymást. Ha pedig azonos polaritással követik egymást a tekercsek akkor pedig az a rossz hír, hogy a hagyományos tekercselés nem jó hozzá. Ha megírod melyik az igaz, akkor tudunk tovább lépni.
Tényleg lassan gondolkodom. A megoldás egyszerű. Ez a generátorod működik. Tehát mérj egy legkissebb, Neked jó fordulaton egy lehetőleg váltó feszültséget. Írd meg, hány darab, és mekkora menetszámú tekercs adta ezt le. Erre a fordulatra, meg a kívánt feszültségre öszzehozzuk a menetszámot.
Szia Hind2! Köszönöm a bemérést! Majd leírom, mire mentem vele. A képek meg adnak nekem egy kis gondolkodni valót. Ha van helyeslésem vagy aggályom, szólok. (csak néha lassan gondolkodom)
A belső átmérőt számoltam, de 8 mmm széles tekerccsel. Most a számolás: ( 20+2x15)*12/3,14=191 mm. Most rendben van. Rövidesen adom ajavaslatot. (ezekből én is tanulok)
Ez tetszik, köszi a képeket. Azért ravasz megoldás, mert gondolom az "alapállapotra" visszaállítást is a szél végzi, azaz ha nem elég a nyomása, simán a félig szabadon mozgó farokrész értelemszerűen a legkisebb ellenállás irányába áll be.
És az ott mögötte? WAVT?
Ezek a gépek még kísérletiek (no generátor) vagy vannak termelési adataid is?
Igen mechanikus kapcsolás van rajta. A felfelé álló lapátot a szél hátratolja megfelelő szél erősségnél, és a farok rész elfordul a gép hosszirányú tengelyéből, ezáltal kiforditja szélirányból.
Microcar. Bocsi de nem jól irtam. Nem 8mm széles hanem 8 mm vastagságú tekercsre gondoltam. most ami fennt van kb 15mm széles tekercs lábakkalvan kiöntve.
gondoltam hogy vmi viharvédelem de ilyen kapcsolósról még nem hallottam, inkább a szélből kifordítós (ferdített farkú) mindenféle megoldásokat láttam eddig.
Mechanikus ez az izé? Mert ha nem, akkor gáz van ha elromlik... Hogyan műxik?
Kipróbáltam, hogy a gyakorlatban is meg tudnám e tekerni a 13333 ban vázolt tekercsformát. Szerintem sima ügy, mindössze 20 menet kell fázisonként ugyanakkora teljesítményhez mint amit a 18 tekercses 95 menetes másik állórészem tudhat. Mivel a 18 tekercses már majdnem kész azt hiszem mindkettőt megcsinálom ugyanazzal a mágnestárcsával, aztán majd meglátjuk.
Szia Binya70! Megpróbálhatjuk közösen megoldani. A mágnesek bemérése fog hiányozni, nélküle csak saccolni lehet a menetszámot, de megoldjuk valahogy. Azt tudom, hogy 40x20x10-es mágnesed van 2x12 db. Ezekhez már nem akarsz nyúlni, gondolom, ezért kell a felrakás mérete. Mert írsz 280 mm-es átmérőt. Ha a mágnesek a kerület irányába a 20 mm széles oldalukkal vannak felrakva, és ha így 20 mm széles mágnessel, meg 8 mm széles tekerccsel számolok, akkor a belső átmérője a mágnesnek: (20+16)x12/3,14=138 mm.
Megmértem a mágnesemet ahogy kérted. Úgy mértrm, hogy egyik oldalon a mágnes fémlapra ragasztva, aztán légrés papírlapokkal beállítva, majd egy másik vaslap. Eredmény: 5mm-87N 10mm-45N 15mm-13,7N 20mm-7,8N ..
. Megnéztem a 12469 es hozzászólást, szép munka, le a kalappal, de a házilagos kivitelezéstől kicsit messze van.
Szia Microcar. Segítenél a számolás terén? Az lenne a jó ha kb 60-as fordulaton 7-8 volt dc jönne ki a generátorból. A max szélkerék fordulat szerintem 350-400 körül megáll. A generátorba 8mm széles tekercset tudok késziteni. A most fent lévő is ilyen széles. Az a baj hogy el rontottam a mágnes/tekercs arányt ugyanis 12 pár mágneshez 12 tekercset raktam, de én naiv azt hittem ha négyesével össze kötöm a tekercset 3 fázisú generátort kapok. Hát nem így lett. Ugyanis 1 fázis lett az egészből. Hát igy állok ma sajna. Köszönet előre. Üdv:Binya70.
Az enyém amerikai mérő, ilyet (és ilyen funkcionalitást) 100e+ felett kapsz csak Mo-n. De ha az idokep.hu oldalon szétnézel, nekik vannak rádiós kapcsolatú, PC szinkronizált mérőik elérhető áron, és ez most nem a reklám helye. Ráadásul a tárolást is meg tudod oldani mert vannak olyan mérők, amik interneten keresztül felnyomják az időkép oldalára az adatokat, azon túl hogy ők rajzolnak belőle országtérképet, neked sem kell sem szoftver sem adatbázis, csak egy 24h-t menő PC. A modernebbeknek már elég egy wifi router is.
Szia nálam egy Thermor BW953-as szolgál, a szélmérő és a csapadékmérő vezetékes kapcsolattal csatlakozik (sima telefonvezeték, a cserélhetőség miatt) a kültéri mérőhöz, ami hozzácsapja a külső hőmérsékletet, barométert, stb-t és wifi sávon rádiósan küldi át a beltérihez, ami méri a belső hő, páratartalom, stb. értékeket, és USB-n adja tovább.
USB oldalon egy kiszolgált Sony Vaio (teljes fogyi 20W!) notebook megy éjjel nappal, azon linux, és egy C# programka olvassa le folyamatosan az értékeket, és nyomja bele MySQL adatbázisba. Onnan egy másik C# program csinál belőle grafikont, komolyabbat mint az időképesek, csak egy jó része nem public.
Ha kíváncsi vagy rá, a mérési adatok elérhetőek (hozzászólásaim között ott a link), illetve csak a szél és légnyomás adatok a www.pilisszanto.hu oldalon is megkukkanthatóak most már.
Manapság már sok az olyan rádiós kütyüre ami beltérire kinyomja az aktuális széladatokat, többségük 1-2 napig tud is tárolni óránkénti értékeket. Komolyabb méréshez komolyabb cuccos is kell, és látod, még így is C# programokat kellett írnom hogy úgy adja az adatokat ahogy kell.
Mondjuk az enyém többet is tud, van direkt TV kimenete (!), reggel az ember csak benyomja az egyik AV csatornát, és voilá, időjárás jelentés :D
Szia Hind2! Tegnap elfelejtettem megírni. Örülnék neki, és megköszönném, ha a mágneseidet bemérnéd 5,10,15, 20 mm-es távval vasmagos tárcsagenerátorhoz. Tudod, nekem az a mániám. Cserébe felrakom, hogy szerintem mit tudna a generátor a nagy mágnesekkel. Voltak hasonló generátorok, nézd meg a 12569-es hozzászólást. Azt tudod, hogy én inkább villanymotorra hasonlító alakban gondolkodom.
Szia Félvezető! Köszi az oktatgatásomat. De az egyenirányítás témában Te dobtál kétszer mellé, az ábrád meg rossz, félrevezető. Az meg fura, hogy amit megsaccoltam, azt most magyarázó szövegként kapom vissza. Te nem ismered az itteni előéletem. Írtóra nem szeretem az ilyen jó tanács szerű stílust, főleg ha nekem szánják. Most is kaptam Tőled három témában, ami nem csatlakozik semmihez, és nem is érdekel. A konkrétumokat tartalmazó válaszaid, felvetéseid viszont változatlanul érdekelnek, és várom is, aztán megvitatjuk. Én is tanúlni akarok itt, mint ahogy eddig is tettem. Bocsi, részemről nincs gond, de ezt jobb tisztázni. Nekem is van jó tanácsom: a lottót úgy kell kitölteni, hogy mind az öt számot kihúzzák. Ezt én is kaptam, nagyon igaz, de eddig nem mentem vele semmire. A hogyant nem árulták el, pedig az a lényeg.
mivel méritek a szélsebességet? a conradba láttam windmaster nevű szerkezetet, de azt hogy oldjátok meg, hogy ne keljen felmászkálni a tetőre, hogy leolvassam az adatokat? mert mielőtt bármit is veszek vagy csinálok, jó volna tudni hogy milyen szelek fújnak errefele.......
Ez akkor lenne tökéletes, ha rézlemezből készülne a tekercs olyan szélesre mint a mágnes, szigetelőkkel egymástól elválsztva. Gyakorlatilag egy egy réteg lenne egy menet, és ha az igy összeragasztott menetekből hármat készítesz , egyharmad távolságra eltolva, akkor mindjárt három fázísúra készítheted. Ez a megoldás adja a legkisebb ohmos ellenállást, és a lehető legjobb légrést.
Az 1.pont a helyes, de 2 dióda párhuzamosan osztozik az áramon 0-120 °-os fáziszögig, ezért a veszteségnél csak mint egyet kell figyelembe venni.
A hatlovas hintót sem húzza egyszerre a 6 ló.
A terhelés megoszlik az összes tekercsen, legfeljebb nem lesznek egyenlően terhelve. Ha megfigyeled, akkor az üresjárási fesz sokkal nagyobb, és a terheléssel csökkenö a gerjesztett feszültség a mágnestér kiszorulása miatt, és így a kevésbé terhelt tekercsek is nagyobb rész vállalnak az összterhelésből.
A vibráció csökkenthető nagyobb forgótömeggel, vagy a mágnesek és tekercsek számát úgy kell megválasztani, hogy ne legyen teljes fedésben egyidejüleg az összes mágnes.
Az alacsony frekvencia nem jó, mivel az egyenirányított fesz erősen pulzál.
Szia Hind2! Egy kis elmélet: A hálózati feszültség 230 volt. Ez pontosan egy szinuszosan változó feszültség, aminek a legkissebb értéke 0 volt, a legnagyobb pedig +- 230*1,41 volt, azaz +-324 volt. A műszerekkel azt az effektív feszültséget és áramot mérjük, ami alapján az áram munkavégzését tudjuk egyszerűen megmondani. A hálózati feszültség ez alapján: Ueff = 230 volt (így korrekt a megnevezés). Az áram is szinuszosan megy a vezetékben. A műszerrel mért értéke: Ieff. Te az U = B * l * v képlettel számolsz. Ez egy alap képlet, minden fizika könyv ezt írja le. Minden ebből van levezetve. Ez a pillanatnyi feszültség értéket adja. Érdekes, hogy szinte soha nem ezt használják, hanem az Ueff értéket adó képletet a max fluxussal. Írod: elméletileg így képes ugyanarra a feszültségre...... csak a frekvencia lesz a fele, és a szinuszjel nem lesz folyamatos..... És mi lesz az effektív feszültség? Teljesen jó dolgokat spekulálsz ki. A 13333-as hozzászólásod elgondolkodtató. Most tanulom a villanymotor tekercselést, nagyon hasonlít az ottani hullámos tekercselésre.
Szia Binya70! Gondold át, mit vársz el a generátortól. -milyen szélkerék fordulaton mekkora egyen vagy váltó feszültséget szeretnél kapni. -mekkora lesz a max szélkerék fordulatod, és ott mekkora teljesítményt ad le a szélkerék (kb 400 watt a mágnesekből megitélve) -ha beméred a mágneseket, akkor lehet mondani drót vastagságot, menetszámot és tekercs méret adatokat. (ebben tudunk segíteni). A tekercs ellaposításának alsó határát a mechanikai szilárdság is meghatározza. Kérdezz rá a generátort már megépítőknél, hogy a nálad használt x átmérőnél mi lehet az alsó határ.
Én úgy gondolom, hogy ne legyen a tekercs egy oldala szélesebb a mágnesnél, a közepében pedig férjen el a mágnes. Én is elkezdtem építeni egyet 12 mágnesből, de 18 tekerccsel, elméletileg így képes ugyanarra a feszültségre mint 24 mágnessel, csak a frekvencia lesz a fele, és a szinuszjel nem lesz folyamatos, viszont így az átlagos átmérője 41 cm ami alkalmassá teszi egy kisebb fordulatú 4 méter körüli gépre.
Szia Hind2. Mit jelent az a túl széles? Nem rontja le a hatásfokot a túl sok drót? Gondolok itt a drót ellenállására. 12 mágneshez 9 tekercset kellene tekerni. Ha el osztom a pl: a 280-as átmérőt amin 12 mágnes van 9 fele, és ami kijön szélesség azt tele lehet tekerni dróttal?
Szinte bármekkora lehet, a legfontosabb szerintem, hogy lapos legyen, így közelebb tudod rakni a mágneseket és ugyanannál a fordulatnál és menetszámnál nagyobb feszültséget kapsz. Ha túl szélesre sikerül akkor egy kicsit nagyobb átmérőjű generátort csinálsz ami már kisebb fordulaton is adni fogja a kivánt feszültséget mivel nagyobb lesz azonos fordulatnál a mágnesek sebessége.
Na akkor még 1x. Szóval én is úgy jártam. Csináltam 12 tekercset 12 mágneshez. Mig a 21w-os izzónál nem lehet észre venni semmit, addig a 55w-os elég jól rángatje az oszlopot. Kérdezném: Tudja valaki hogy 1 tekercs tömb mekkora lehet? Vagy valami elméleti méret6 létezik? Rajz mellékelve.
Igazatok van. A 16mágnes/48 vasmagos hubom is rezonál, és nehezen indul. A "rázás" az áramerősséggel arányos. Mikor satuba fogtam, a szerszámok "énekeltek" a satupadon. :-)
Egy teljesen új tekercselési módon gondolkodom, nemcsak hogy egyszerre termelnek, de az egymás után következő fordított mágnes párok is egy irányba termelnek. Így egy körülfordulás alatt 10 mágnessel 15 teljes periódus játszódik le a tekercselésen, ami 60-as fordulatnál 15 Hz. Gyakorlatilag egy teljesen szabályos és folyamatos szinusz hullámra számítok aminek az amplitúdója ugyanakkora menet, és mágnes számnál duplája a hagyományos elrendezésnél jelentkezőnek. Erre a rázás kérdésre még nem gondoltam.
Kezdem érteni ezt a három fázis dolgot, de még nem mindent értek. Most az a gondolatom támadt, hogy mi lenne, ha csak egy fázisúra tekercselném a generátoromat, viszont két szál drótból. Így reményeim szerint a levehető áram a duplájára nő, a feszültség nem tudom hogyan alakul, de úgy gondolom az maradni fog az eredeti, ha ugyanannyi tekercset használok egy fázisban. Ez még csak agyalás. Van valami hátránya az egy fázisnak a hárommal szemben?
Ez a fázis téma és az egyenirányítása kissé sz..r paszírozásnak tűnik. De ezen a fórumon is volt szó többször 19, meg a csuda tudja hány fázisú generátorról. Én a másik fórumon rákérdeztem, hogy ilyenkor a generátor teljesítménye hogyan jut el az egyenáramú hálózatra. Volt olyan tipp: a legnagyobb feszültségüek dolgoznak oda, a többinek záródik a diódája a magas egyenáramú feszültség miatt. Mivel ez része a generátor méretezésnek, ezért ezt a dolgot is kénytelen voltam megtanúlni. Talán sikerült, talán nem...
Szia Félvezető! Akkor legyünk precizek. A rajz a csillag kapcsolás egyenirányítását mutatja. Van három választás: 1. Három dióda nyit meg, és mind a három fázis tekercs egy adott pillanatban az egyenáramú hálózatra tud dolgozni. 2. Két dióda nyit meg, és két fázistekercs dolgozik egy adott pillanatban az egyenáramú hálózatra. 3. Két dióda nyit meg, és mind a három fázis tekercs egy adott pillanatban az egyenáramú hálózatra tud dolgozni. Én az első pontot tartom igaznak, és bizonyítható is.
Aztán írod: ezért célszerű csillagba kötni, mert kisebb az ohmos veszteség, és nagyobb az induló feszültség. Itt meg az ohmos veszteséggel van gondom. A generátor veszteségére gondolsz, vagy az azon kívülire?
Neked van igazad! Én csak automatikusan írtam a diódák számát.
Mellékelek egy képet a 3 fázisúról. Mindegy hogy csillag v. delta, eszerint mindig csak 2 dióda működik . 60 °- és 120 ˘-onként váltanak.
A képen a tekercsek csillagba vannak, de a csillagpont nem játszik szerepet az egyenirányítás szempontjából.
Mivel a szélnél már alacsony fordulaton kell a kivehető teljesítmény , ezért célszerű csillagba kötni, mert kisebb az ohmos veszteség, és nagyobb az induló feszültség.
Valószínűleg arra gondolok. Olyan 30 000ft körül vannak az aksik, amiket javasolt. Bocs, ha hülye a kérdés, de akkor az aksik a gyenge láncszem? Ha igen, akkor jobb ötlet? Több aksi kell? Vagy komolyabbak? A segítséget előre köszönöm.
Arra a leírásra gondolsz amihez 30 000 forint értékben kell akkumulátort venni? Mert akkor a nap 24 órájában szinte viharos erejű szélre lesz szükséged... Mert az a 2-3 akksi fél napig sem húzza...
Szia Félvezető! Én egy picit másképp gondolom az egyenirányítás veszteségét. Szerintem nem az számít, hogy hány darab dióda van beépítve, hanem hogy egy időpillanatban hány darab dióda működik. A fázisonkénti egyenirányításnál írod, hogy egy fázishoz 4 db dióda kell az egyenirányításhoz. Itt könnyű belátni, hogy egyszerre csak két dióda működik. Tehát a három tekercs egyenirányításának vesztesége itt lesz: 10A x <>1.2V x 6db <>= 72 W. A 13133. a 13140. és 13141-es hozzászólásomban leírtam a háromfázisú kétutas híd kapcsolás diódáinak működését (szerintem). Ez alapján: A Hind2 gépét vettük alapnak, aminek a teljesítménye: 3*120 V * 10 A = 3600 watt. Csillag kapcsolásban az egyenirányítás vesztesége kb: 2 * 1,2 V * 10 A = 24 watt (kb. , mert egy dióda vezeti a max áramot, meg párhuzamba két dióda vezeti a max áramot, ezért a 2-es szorzó. Nincs kedvem átszámolni a két párhuzamos dióda veszteségét, lehet hogy jól saccoltam.....) Deltában az egyenirányítás vesztesége: 2 *1,2 V * 10 A * 1,73 = 42 watt Ezek már barátságosabb értékek.
Én mindegyik generátoromon kivezettem mind a hat vezetékvéget. Így kint úgy kötöm ahogy akarom. De nem variálom, mert nekem minél magasabb feszültség kell. Ezért csillagba kötöttem és utána van egyenirányítva.
Jobban jársz ha kivezeted! Már többször hallottam olyan generátorról,ami tudja magát kapcsolgatni csillag/delta. Van hogy az egyik jobb és van mikor a másik.
Kösz a választ. Azért kérdeztem, mert a legtöbb tárcsagenerátort csillagba kötik, és a csillagpontot ki sem vezetik úgy öntik ki a tekercseket. Én azért valószínűleg az összes tekercsvéget kivezetem, biztos ami biztos. Az angol irodalmat böngésztem ez ügyben, és úgy vettem ki belőle, hogy vannak olyan fordulatszám tartományok, ahol a delta jobb, és van ahol a csillag. Ha jól értettem a csillag inkább ott jobb, ahol jobban kell a feszültség, a delta pedig ott jobb ahol több áram kell, de lehet hogy rosszul értek valamit.
Vagy lekapcsolja az akkut, ha eléri a küszöbfeszültséget, vagy terheléssel a biztonságos fesz alá húzza. Leírta, hogy ha feltöltődött az akku, az áramot egy 55W-os izzóra szeretné vezetni.
Sziasztok! szükségem lenne egy EGYSZERŰ áramkörre. 12V-os akkumulátorhoz kellene,töltöm az akksit,és el kellene fűteni a felesleges energiát. Egy olyan kapcsolás kellene,ami 14,1 volt felett rákapcsol egy 55W-os halogén ízzót.Ha leesik a küszöbfeszültség,akkor lekapcsolja.Ez az áramkör mindig rajta lenne az akksin. Tudtok segíteni?
A 20 Megás 5,25"-os HDD-kben még külön léptetőmotor mozgatta a fejet, annak a mágnese meg felejtős. A régebbi 3,5"-os HDD-k mágnesei sem olyan erősek, sem nem nagyok. Volt néhány széria a Quantum, Maxtor és Seagate-eknél, ami "hatalmas" és erős mágneseket használt. A "hatalmas" alatt 4-5 cm2 és 3,2-3,6-4 mm vastagságot kell érteni. A polarizációjuk viszont a mellékelt ábra szerinti:
Szép kis légicsatorna van itt a Pilis felett, választhattok, melyik teherszállító gépet üzemeltető légitársaságon teszteljem a mágnest? DHL, Fedex... :) Ja a privát email címemen égből pergett teherszállító repülőgép megrendelhető :D
Egy kis segítségre lenne szükségem. Egy háromfázisú tárcsagenerátorból kivehető teljesítményt szeretném megtudni különböző esetekben. Csak hogy gyakorlatias legyen a dolog a fázisfeszültség legyen 120 V, a tekercsen megengedett áram 10 A. Hogyan alakul a kivehető teljesítmény ha: . A, Fázisonként egyenirányítom, és a három fázist ezután párhuzamba kötöm. . B, Csillagba kötöm, és háromfázisú kétutas egyenirányítóval egyenirányítom. . C, Deltába kötöm, és egyenirányítom.
A technika fejlődésének hátrányai: A felső nagyobbik mágnes a Seagate HDD-kben található 1-től ~8 GB-ig. Kivételek akadnak, a Medalist sorozatban más méret van. A két alsó kisebb közösen működött egy 20 GB-os Western-Digital-ban. A nagyobb ~5 cm2, 4 mm vastag. A kisebbek ~8*14*1,6 mm. :-(
Szomszéd: mijaza' rúd a házattetejin? Én: szélmotor. Szomszéd: hádenemlátomalapáttyát'. Én: mert még nincs feltéve Szomszéd: ésmekkoralapáttyalesz? Én: nemtom'. Szomszéd: Honnetudnádicsém? Én: mert még nincs megvéve... Szomszéd: oszt' itt szélsincssoha. Én: látodaztapiciizétottakéménytetején? Azazamipörög. Azzal nézem. Szomszéd: csak nem aztat mondod hogyé azláttya el a házat árammal. A Zegészet? Akkor értem mié' nincs a konyhádba' gáz csak vellany. Én: (izé köpni nyelni nem tudtam, belső röhögés). Szomszéd: oszt mennyittermelegyilyen. Nekem is jut ilyen lenge szellőné? Megveszemám, nemingyenkő! Meg gondolom kikötteted aja gáztot, oszt fűteni is azzal fogssz mi?
Na ezután jöttem megkérdeztelek benneteket, most visszamegyek és felvilágosítom a következő kerítéstalálkozásunknál, hogy annál a szellőnél a cicám macskaszemeit lehet tölteni ekkora árammal, de ha ad egy ceruzaakkut, akkor nála is ingyen lesz a rádijó', merthogy széllel fog műxeni...
(bocsi mindenkitől az alternatív magyarságért, csak hű szerettem volna lenni az eredetihez).
A három fázisnál kell még egy tekercs, mert feltételezésem szerint deltába van kötve, és valószínű egész fázist dupláz, mert amit én küldtem egy fázisra, az csak fél fázist, ezért 50 Hz-s brumm lesz rajta. (úgy mintha egyutas egyenirányítót használnál).
De mondjuk a lényeg az, hogy a kondikon mindig azonos polaritású a feszültség, mert áramirány váltáskor a a kondenzátor feszültsége "ráül" a fázisfeszültségre, vagyis megduplázza azt (1.6 - 1.8 szoros lesz)
Nekem még mindig nem tiszta a dolog. Nem értem, mi a fenének rakott bele annyi diódát, mikor 2 db ilyen kaszkád a 3 f közé kötve hozná a kívánt eredményt? Az pedig 4 dióda, 4 kondi. Nem a középső fázist hozná ki testnek, hanem az egyik kaszkád +, a másik - irányba duplázna. Az előbbi kaszkád tükrözve, átforgatva. Trafó mellékes, L1-L2-L3 fázisok.
Ha esetleg erről még nem hallottatok volna, bocs attól aki már igen. Egy Felcsúton élő magyar mérnök-fizikus feltaláló, aki sokkal hatékonyabb szélerőművet fejlesztett ki az ismert háromlapátosoknál. Itt is olvashatsz róla vagy a gugliban keresgélj.
2 m átmérőn 2 m/s-os szél 16,21 W energiát tartalmaz. Ehhez pedig nincs ideális szerkezet. :-( Ha képes lennél max. hatékonyságú (59,...%) szerkezetet készíteni, a kiszedhető ~9,6 wattot majdnem a csapágy megeszi. :-( Erre mondják, hogy "Hiszen állandóan forog!" Csak nem termel. :-(
Szia 007! Ez a program a választott lapátátmérőhöz, a lapátszámhoz valamint a TSR hez kiszámolja neked a lapátok gometriáját. Megadja a javasolt beállítási szögeket és húrhosszt a lapát mentén a választott TSR hez.
Ez érdekel. Kérem a rajzot. Már nagyon sok 3fázisú motort kötöttem be segédfázissal, de dióda még egyikhez se kellett. Egy esetben elképzelhető, ha azzal védi a szembekapcsolt elkókat. Az elkóval párhuzamosan kapcsolt ellentétes irányban nyitó dióda nem enged az elkón 0,6V-nál (ill. nyitófesz.) nagyobb ellentétes irányú feszültséget kialakulni. Ha csak indításra használom, dióda nélkül is elmegy. Volt rá példa...
Üdv Erbe! Gépész vagyok, de talán ismerem a kondenzátorokra vonatkozó főbb játékszabályokat is. Egy elektromérnök ismerős adott egy rajzot diódával, elektrolit kondenzátorral háromfázisú motorhoz, hogy egy fázissal is menjen. (Majd megkeresem a rajzot, és küldöm). Ha más mondja, kinevetem. De megcsináltam, és működött, a kondi sem pukkant ki. Ez a kapcsolás annyira egyszerű, hogy megér egy próbát.
Szia Hind2! Köszönöm hogy feltetted a mérési eredményt ide. Pár dolgot le tudunk ellenőrízni. A húzóerő két mágnes közötti erő? Te is számolgass! Mert a 100 menetes tekercs nagyobb veszteséget ad, mint a 70 menetes. Max terhelésnél már elég nagy feszültségesés és levehető teljesítmény különbség lehet.
Azt figyelted, hogy a 2 fázison lógó 1000 mikrofarados kondezátorok nem lehetnek elkók, mert folyamatosan váltakozóáramot kapnak? Erre az esetre a szembekapcsolt elkó ill. a nagykapacitású motorindító kondi se alkalmas. !!! A 2 db kondi meg többe kerül, mint akármilyen kapcsolóüzemű átalakító. :-(
Beméregettem a mágneseket, az eredmény: Távolság (mm)- Húzóerő (N) 10-170 12-130 14-120 16-105 18-95 20-75 22-62 23-59 24-55 25-50 26-46 Egy tanúsága már most van a dolognak, Ha nem 100 menetes tekercset készítettem volna ami 22-23mm vastag tekercstestet ad és legalább 25mm mágnes távolságot igényel, hanem csak 70 menetest 14 mm vastagsággal, akkor a kapott feszültségem, és teljesítményem ugyanakkora lenne mint a mostani tekercseléssel számolva, majdnem másfélszer annyi réz felhasználásával.
Sziasztok! Megjöttek a mágneseim az USA -ból. 26 db 2"*1"*0,5" N42 160USD-t fitettem oda, és 8000 Ft volt rá a VÁM amit átvételkot fizettem, így kb. 1500 Ft/ darabra jött ki. Nem olcsó, de még mindig jóval az itthoni ár alatt van.
Csak hogy mennyit kaszálnak, érdemes megnézni az alibaba.com-ot... 300%os árréssel dolgozik mindenki Magyarországon? Oké el kell hozatni Kínából és mennyiség kell, de ehhez (mármint a logisztikához) van kontaktom aki secperc alatt letesz Mo-n Bp-en egy konténert és mindent megcsinál... (csak a kötelező díjakat és illetékeket kéri mert lekötelezettem)
akkor egész nagyban kijön (lusta voltam újra linket betenni). A vissza= értékkel tudod szabályozni hogy hány napra nézzen vissza (30-nál nagyobb értékekre harapok, mert megeszi a notebook-omat)
Bocsi mindenkitől hogy későn írok. Nos, a mikrokódon nem olyan egyszerű módosítani, ugyanis nem az adatfolyam lekérdezése a gond hanem az áttöltés wifi-re, onnan usb-re, onnan mysql-be.
Annyit tudtam megtenni a módosítás érdekében, hogy írtam egy pici kódot ami 10 mp-enként letárolja a belső regiszterekben a mért értékeket, és a max és az aktuális perces átlag mellett azt adja vissza hogy hányszor volt eltérés a maxhoz képest és kb mennyi áááh ez így túl bonyolult a lényeg a lényeg:
10 mp-es méréssel mérve és felrajzolva a görbét, a görbe alatti terület 5%-ban tér el (kb) a 30 mp-es mérésektől, tehát ha a 30 mp-es mérésekre görbét illesztek, akkor az majdnem leírja a 10 mp-es méréseket, tehát nincs értelme 10mp-enként mérni.
10 mp alatt meg nem lehet jól mérni (felpörgés, leállás csillapítása még pici műszernél is számít).
tuutuu javaslom nézd meg a mérési oldalt (korábban volt már szó róla, itt a LINK. A kedvedért átállítottam a grafikonrajzolást a fényes fehér vonal a csúcs széllökés (mp-enkénti mérés max, kérdés mennyire mérhető mp-enként pontosra), a sötétzöld a 10 mp-es mérések összegzése
Annyira nagyon azért nem rángat, mivel a felhajtóerő legnagyobb része a kerületi sebességből adódik, az pedig nem csökken az oszlop mögött sem, de az biztos, hogy hangban jelentkezni fog ez a hatás. De ez is csökkenthető megfelelő lapátkialakítással. Nekem személy szerint ez a kedvencem, valami ilyet szeretnék látni a kertemben. : http://www.skystreamenergy.com/skystream-info/skystreamupclose.php
Biztosan meglepő, de én gondolkodtam már ezen is. Ezzel a gyorsjárású, vagy lassújárású szélkerék kérdést könnyen át lehetne hidalni. Igazából még számítógép sem kell hozzá elég egy röpsúly meg egy rugó, nagyon szellemes megoldásokat találhatsz a neten, de ezeket azért inkább csak feketeöves barkácsolóknak ajánlanám. De ha te ilyen vagy akkor a "variable pitch wind turbine" -ra guglizz rá. Ami nálam a pálmát viszi egyszerű és logikus kivitelben az ez: http://www.vpturbines.com/html/vph1.html#vp1
Hogyha profi kiegyensúlyozot akarsz , felrakod a kereket egy fix tengelyre , és kétoldalon élszerűen felfekvő tárcsákra rakod . Ezt használják motorok kerekénél és ipai köszörükövek kiegyensulyozásához is .
Én nem mentem el ideág . Kimostam a csapágyakat teljesen .Nagyon vékonyolajal kicsit megkenve a futófelület.(levegő rendszer kenőolaj )
Szimering ,tömitőgyürű nélkül összerakva ,pontosan vizszintbe fogva a tengely .
Ez fontos.
Aztán jön a játék ,türelmesen . Nem csak azt kell nézni ,hogy bármilyen helyzetben megálljon ,hanem aztis ,ha plusz sulyt ráteszek valahova akkor mindig az áljon meg alul . (én két garázskapu között állitottam , és még a huzat is belszolt a kerék mozgásába ha valaki bejött. )
Én gyurmával csináltam a sulyozást ,aztán ha megvan a pontos mennyiség akkor gramra lemérni és potolni .
Szalagcsiszolok és szalagfürész tárcsák kiegyensulyozásánál is bevált .
Ha te harcnak gondolod, szerintem tévúton vagy, amúgy a kiegyensúlyozás statikus módja tökéletes a hind2 által javasolt módon, de ha valóban ki akarod egyensúlyozni, pont azt kell tenned, mint a gumisoknál a centírozó berendezés.
Barkács-szinten nincs ötletem, de nyilván egy függőleges, lengésre képes tengely kell, ami képes lengedezni.
Nem kell olyan tudományos, mint a centírozó, hogy megmondja, melyik oldalon ? g kell még rá, szép lassan forgatva látod, merre kevereg.
Mindamellett az kevés, hogy grammra azonos a súlyuk, gyanítom az abszolút azonos profil is kellene a jó kiegyensúlyozáshoz, azonos anyageloszlással, hiszen ha más a tömegeloszlás a faanyagban, azt kívülről nem lehet látni..:{{{
Állítható lapát dőlésszögön még nem gondolkoztatok? Egy számítógéppel vezérelve egész jó lenne a hatásfoka a szélerősség függvényében! És egyben megoldódna a viharvédelem is.(Túlpörgés)
Szia Hind2! Nehogy abbahagyd az okítást! Az elmélet és a gyakorlat csak együtt ér valamit, külön-külön sok felesleges munkát adhat. Nem véletlen a 13234-es hozzászólásom. A tanúlságát most le is írom: A generátor teljesítményét a rézhuzal terhelhetősége határozza meg, ami csepegő víz ellen védett gépeknél 4-6 amper/mm^2. Vegyük itt a közepes, 5 amper/mm^2 -es terhelést. Leírtam a vasmagos tárcsagenerátor főbb adatait. A teljesítménye 2,5 m-es szélkerékre: 4-es gyorsjárású lapátokkal 360 watt 7-es gyorsjárású lapátokkal 950 watt ( 570 ford/perc -nél ) A hatásfokot is meg kell nézni, pl. 6 m/sec szélsebességnél a levehető teljesítmény: 4-es gyorsjárású lapátokkal 163 watt 7-es gyorsjárású lapátokkal 183 watt (ennyivel kissebb a hőveszteség) Természetesen 4-es gyorsjárásra is lehet jobb hatásfokú generátort csinálni, de az több mágnes és rézhuzal, nagyobb költség. Persze a 7-es gyorsjárás felvet indulási problémákat. Na itt jön Hind2, meg néhány gyakorlati tapasztalat, vagy tudatos lapát átalakítás, ami lehet hogy ront a kerék hatásfokán, de a generátorral együtt a legjobb hatásfokot (és legolcsóbb bekerülési költséget) adja.
OFFTOPIC! Voltam ma a lomisoknál Ácson,szereztem 3 db 10V-os napelemet:) 70 ma a rövidzár áramuk.a 3db volt 2000 ft teljes működö kertilámpák. De nekem a napelemek kellenek belőlük. Jó lesz rásegítésnek az akksira.Van most is rajta , de az csak 30-40 ma-t tud. Ezeket sorbakötöm,aztán ráküldöm a 30V-ot. 70ma nemhiszem hogy károsítja az akksit (100 amperóra)
A legegyszerűbb működőképes megoldás, ha az összeszerelt lapátjaidat a forgásközéppontnál fogva fellógatod egy "cérnára", a lapátok így vízszintesen állnak. Ha valamerre billen, a másik oldalt súlyozod.
Megértelek, de egy határon túl már lehetetlen ezért harcolni.
A kiegyensúlyozásban segíts légyszi. A mostani lapátok gramra egyenlőek. A faragáskor erre odafigyeltem. Összeszetelve a helyén bármely pozicióban megtudom állítani. Perstze a csapágy és szimering sürlódás is segít ebben. De valószínű hogy nem homogén az eloszlásuk. Magyarul kb 250-es fordulatnál kezdenek rezonálni, és ez a rezonancia a fordulatszám növekedéssel erősödik. Ami természetes is. Most azt találtam ki, hogy a lapátokat tőben középen fixen alátámasztom, és a csúcsaikat külön külön egy-egy mérlegre állítom. Így állítom be a három lapátot azonos értékre. Mia véleményed, van jobb , megbízhatóbb megoldás.
Szia Inoxy! Ha nem veszem fel a kesztyűt, akkor hagyom elharapódzni azokat a nézeteket miszerint Magyarországon csak lassújárásúval lehet energiát termelni, a gyorsjárású nem jó semmire, és Magyarországon egyébként sem éri meg ezzel foglalkozni. Szerintem ez nincs így, lehet reális áron, a gyári ár töredékéért, a kínai sz@roknál jobb hatásfokú szélkereket építeni és áramot termelni. És ezekből minél több lesz, én annál jobban fogom érezni magam.
Először is bocsánat ha félreértettem valamelyik korábbi hozzászólásodat, a fix rotoros megjegyzésemet tekintsd semmisnek, még egyszer bocs. Akkor most csak a két legfrissebb állításodba kötök bele. ;) A lerövidített lapát azért nyerő, mert csak feleannyi a lapátköltség. Hát ez igaz, abban az esetben ha a lapát külső felét vágod le, de ha a belsőt akkor azok a lapátvégek amik így olcsóbbak lettek ott lógnak a levegőben. Ha azt akarod hogy ne lógjanak, akkor kell oda valami ami összetartja a lapátokat, márpedig olyan valami kell, ami kibírja azt, hogy valami másfél méteres erőkaron próbálja letörni, miközben jelentős méretű centrifugális erő próbálja tőből kitépni, és mindemellett még a szélirányváltásokból adódó precesszió is sanyargatja, és akkor még meg sem említettük az esetlegesen nem a tengelyvonalában támadó felhajtóerő csavaró hatását. Tehát ha azt az egyébként lényegtelen részt megfelelő anyagból készíted el annak bizony költsége lesz, az igaz, hogy nem lapát költségnek fogod hívni, de attól még létezni fog és nem lesz elhanyagolható. ( Ha a lapátokat fenyőfából készíted megfelelően méretezve, vagyis betartod a méretező program ajánlásait, akkor a lapátokat nem kell megerősítened, mivel kialakításuknál fogva bírni fogják a terhelést, és a lapátok anyagköltsége 6 lapátosnál sem lesz több mint 12000Ft.) Nézzük a következőt: A belső profil pedig szerintem elhanyagolható.
Ugyebár a nagyobb átmérő termeli a nagyobb nyomatékot. Hát ez szintén részben igaz, a nyomatékhoz nem csak átmérő kell, hanem forgásirányba mutató erő is. A rotorodon amit vázoltál, ez úgy néz ki, hogy a legnagyobb beállítási szög 13 fok, 1,5 méteres átmérőn ( ez tartozik a 4-es TSR-hez), a lapátvégen pedig 4,5 fok. Ez a valóságban azt jelenti, hogy álló lapátnál a lapát töveden 77 fok az állásszög, a lapátvégen pedig 85,5 fok. Azt biztosan tudod hogy a legtöbb profil 20 fok körüli érték fölött átesik, ezért mint szárnyszelvényt elég nehéz figyelembe venni, viszont légellenállást fog termelni így valamekkora erő is fog rajta ébredni, aminek lesz több kevesebb forgásirányba mutató összetevője. Ugyanehhez a rotorhoz, ha nem hagyod el a lapáttövet teljesen, csak mondjuk a belső 80 centi átmérőjű részt, akkor a lapáttöved beállítási szöge 45 fok lesz amihez 45 fok beállítási szög tartozik, ha még azt is figyelembe vesszük hogy itt a lapáttő kiszélesedik és így vizsgáljuk a kérdést akkor könnyen azt az eredményt kaphatjuk, hogy kisebb erőkarhoz nagyobb forgásirányba eső nyomaték tartozik. Bebizonyítani nem fogom, de remélem azért nem veted el teljesen ezt az érvelést.
Ismét szépen összefoglaltad tuutuu által írtakat. És maximálisan egyetértek veled. De kérlek ne vedd fel a kesztyűt. Már én is sajnálom hogy megtettem.
Neki a három év (én kb ennyi ideje vagyok itt a topikon) arra nem volt elég, hogy szelet mérjen. Neki soha semmilyen szélgépe nem lesz. Jól elvan azzal, hogy a már működö szélgépekről, általunk írt dolgokat elemzi ill. azokkal ellenkezik. Mindezt teszi a netről és lexikonokból. Mert ugye tapasztalata az nincs! Ezt be is vallotta.
Tegnap jó szél volt nálunk. É, ÉNy-ról fújt. 50-90 V jött le a generátorról. Ez 100-320 W-ot jelentett. Már kezd olvadni a hó a kertben. Megpróbálom számítógépre vinni az adatokat, hogy lássam a napi teljesítményt. Már amikor van.
De ha mindezt még sikerül megspékelni a minek forgatni elég uralkodó szélirányba állítani ötleteddel, hát az biztosan átütő siker lesz. De te tudod.
Ezt idéznéd, hol írtam?
Ilyet sose írtam. Egyszer olyat írtam, ha már leállítottam a nagy lassújárásút (amúgy miért gondolod, hogy nem 10m/s fölött akarom leállítani?), esetleg később az ugyanazon a tornyon levő 2 méterest fixen fölrakom, aztán azt meg lehet úgy csinálni, hogy nem kell leállítani sose.
Na mindegy.
Állandóan azt magorázom, hogy nem kell a baromi nagy veszteséget okozó csúszógyűrű, hanem egyszerűen két laza rugó, ami a szélszünetben szépen visszahúzza az uralkodó szélirányba.
Hol fix ez?
A lerövidített lapát azért nyerő, mert csak feleannyi a lapátköltség.
A belső profil pedig szerintem elhanyagolható.
Ugyebár a nagyobb átmérő termeli a nagyobb nyomatékot.
"Ezt nem egészen értem. Mi köze a TSR-nek a kinyerhető energiához?" Én meg azt nem értem, ha nem érted miért erőlteted. Idézném néhány még ki nem hűlt mondatodat: " A gyorsjárású szélkerék ritkábban forog." " a hazai szelek miatt sosem gondoltam gyorsjárású kerékre" Tehát, ha te azokra a szelekre hajtasz ami gyorsjárásúval nem vehető ki, az a 2,5-3 m/s alatti szél, ami ez alatt van az kb. 2-2,5 m/s-ben rejlő energia, amit a lassújárásúval kivehető ugyan, de ha figyelembe vesszük az elképzelésedet amit vázoltál, akkor megállapítható, hogy a 6 méter átmérőhöz tartozó kb. 40-80 W teljesítmény elég szerény. ( Ez lenne a többlet energia egy gyorsjárásúhoz képest ami csak 3-as szélben indul.)Ha még azt is beleszámoljuk, hogy a lapátok felét lehagyod, és pont azt a részt, ami az indítást segít, valamint ha mindehhez még hozzáadsz egy gyorsító áttételt erős a gyanúm, hogy a szélgépnek alkalmatlan gyorsjárásúak már régen forognak amikor a te géped még erősen az erőgyűjtés fázisában lesz. De ha mindezt még sikerül megspékelni a minek forgatni elég uralkodó szélirányba állítani ötleteddel, hát az biztosan átütő siker lesz. De te tudod.
Széllel hogy álltok? Itt reggel óta erős szél van,és még most is tart! Jó kis Északnyugati szél! Nekem ez a legjobb,mert abból az irányból nem vagyok agyon árnyékolva:)
Az alacsony TSR-en nyert nagyon kicsi energiát részben az áttételen bukjuk el, részben pedig annak az előállítási költségén.
Ezt nem egészen értem. Mi köze a TSR-nek a kinyerhető energiához?
Az áttétellel van igazad, épp most akarok egy "fékpadot" összeácsolni, amivel a szervizben ingyen kunyerált differenciálmű paramétereit mérném ki.
Csakhogy egyszerűbb lenne, ha a munkaponti adatokat ( mekkora fordulatszámot mekkora hajtóteljesítménnyel tudtam előidézni) egyszerűbb lenne egy kis mérésadatgyűjtéssel összehozni.
FÉLOFF
Ezúton kérdem a kollégákat, akik az EXCEL jó ismerői, miféle csellel lehet soros porton EXCEL táblába minimális kunsztozással ( merthogy én PC programozáshoz nem értek ) betölteni?
Onnét már én is boldogulok vele.
Vagyis, én mérek V, A, és fordulatszám adatokat, el tudom a kívánt formában küldeni soros porton, és ezt a három adatot kellene betuszkolni egy sorba, aztán a következő adathármast a következő sorba.
Azért csak féloff, mert lehetne egy valós adathalmaz, hogyan viselkedik egy gyorsítóáttétel az életben, mindezt viszonylag pontos számokkal dokumentálva.
Nagyon szép gondolat, hogy másoknak ily módon szeretnél segíteni. Nekem ez nem volt rögös út mégha úgy is tünik kívülről. Nekem ez a hobbim. A munkám után ez kikapcsolódás, még akkor is, ha egy dolgot (rotor, generátor) többször, újra és újra kellett csinálnom. Valóban voltak költségek amiket kidobtam az ablakon, de megérte. Tudod mások meg: cigi, pia, játékgép stb. Nem vagyunk egyformák.
Ja és bizonyáre Te is tisztában vagy vele, hogy a fejlődés, fejlesztés utjai mindig is rögösek, költségesek voltak, és lesznek mindig is.
Én is így gondoltam. Ha észrevetted volna, pont arra szeretnénk módot adni, hogy követőidnek ne kelljen az általad bejárt rögös utat végigjárni. Könnyebben és olcsóbban jussanak el arra az eredményre, amiért te ilyen sokat dolgoztál.
Egy szélgépen alkalmaztam négy különböző generátort és többéle rotort. Így pontos az összefoglalásod. Mostanára értem oda, hogy minden "tökéletes" csak a szél mennyisége és gyakorisága a probléma.
Igazán becsüllek. Rövidke ittléted alatt, sőt egyetlen év alatt 4 működő szélgenerátort építettél. Én meg 2005.11.02 10:52:14 Š (33) óta csak a számat jártatom. :-(
Inoxy hozzászólásai sorrendben dátummal: 2009.01.07 19:12:11 Š (8480) Átmérö 1 mm-es huzalból (btto 2650,-Ft/kg), 72 menet. 2009.03.04 18:40:16 Š (9753) Én 36 db mágnessel (40x5) és 3x9 tekercs (70 menet, 1,25-ös huzal) csillagba kötve,400-as fordulaton elérem a 230 V-ot. 2009.07.13 08:09:24 Š (10914) Nekem 120 menet/tekercs van 1.35-ös huzalból és 4 tekercs fázisonként. 2009.09.02 16:06:33 Š (11212) Amit én építettem ( most ez van fent) a két oldalon 16 db átm 40x10-es mágnesekkel és a 3x4 tekerccsel (átm. 1,3-as huzal 140 menet/tekercs)
Szia Inoxy! Inkább hihetetlenűl jó teljesítmény lehozatalt írnak le. Mert a weblapon látott látott dologról beszélsz.
A járókerék átmérő 30 ", ami 0,76 méter. A 30 mérföldes szél 13,3 m/sec-nek felel meg. Ha 0,5-es hatásfokot veszek a kerékre, akkor ez 194 wattot ad. A generátor vasmagos, pántoló szalag és mikrohullámú sütőből kiszerelt mágnessel lett összerakva. A fenti járókerékről 170 wattot hozott le a generátor. Ebben csak az a gond, hogy itt nálunk 30 mérföldes szél csak ritkán van.
A generátor ~20 cm átmérőjű a meghajtó kerék pedig ~76 cm. Maga a generátor biztos többet is tudna, ha 2-3 m átmérőjű kerék hajtaná. Nem találtam a leírásban a huzalvastagságot, csak a menetszámokat. A felhasznált mikrosütő magnetron mágnesek nagyon gyenge ferritmágnesek, nem csoda a gyengécske eredmény. Az ára viszont bíztató: 8 cent/watt. 16 Ft/watt = ~ 16000.- egy ezer wattos generátor. A mi számításaink alapján jóval ez alá lehet menni. Egyébként ebben a gyengécske kis kezdeményben is fel lehet fedezni a lényeges különbséget. Tekercsenként 18 menet !!! a légmagosoknál szokásos 100-130 menet helyett.
30" az átmérője, erre tök mindegy milyen generátort teszel. A lényege, hogy hulladékból van szinte ingyen, megfelelő méretűre nagyítva többet is tudhat.
A tárcsagenerátor méretező programmal játszottam. Először egy 2,5 méter átmérőjű, 4-es gyorsjárású szélkerékhez méreteztem a generátort. Aztán megnéztem, mit tudna a generátor, ha 7-es gyorsjárású lapátokat kapna. A különbség igen tanulságos.
Tárcsagenerátor méretező program, vasmagos, neodimium mágnessel : Árban harmada, vagy negyede a hagyományos légmagos generátorokhoz képest. Az álló és forgórész közötti távolság 4-6 mm. Ez a légrés, a kör alakú mágnesek, valamint a mágnesek célszerű elhelyezése a vastárcsán minimálisra csökkenti a mágneses ragadást. Az állórészt lemezelt vasból kell megcsinálni, ami lehet acél pántoló szalag, vagy hasított lágy vaslemez. Ez utóbbi ára max 300 Ft/ kg, plusz postaköltség. A lemez beszerezhető a 06 30 / 903 0752 telefonszámon. Ez a program még nem volt tesztelve. De ilyen generátort már csináltak, megnézhető a következő címen: http://www.windstuffnow.com/main/microwave_wind_generator.htm Mi csupán annyit tettünk hozzá, hogy tudjuk számolni a generátor adatait. Tehát, ha valaki megadja a legkisebb fordulathoz tartozó kívánt feszültséget, a legnagyobb fordulathoz tartozó max teljesítményt, stb. akkor adunk egy adatsort, ami elegendő a generátor későbbi elkészítéséhez. A mágnesek beszerzése után azokat az általunk javasolt módszerrel be kell mérni, és beállítani a légrést a kívánt indukcióhoz, ami kb. 4-6 mm lesz. Van rá lehetőség, hogy ha valaki már rendelkezik zománcozot huzallal, annak felhasználását is igyekszünk megoldani. A mellékletben a 13152-es hozzászólás légmagos generátora lett átszámolva vasmagosra. Én vagy Erbe megtalálhatók vagyunk itt, vagy az e-mail címünkön.
Ez így már sokkal konkrétabb elképzelés, Ha 0,3 as Cp vel számoljuk a gépedet és 2esTSR-el a következőket kapjuk.: A várható teljesítményed 10m/s nál 5000W lenne, de a hiányzó 3 méter átmérőn ebből elbuksz 1200W-ot. Ha 3m/s ban nézzük a rotorod 100W ot ad itt 30W a bukta. Ha a TSR2 10m/s esetén a rotor fordulatod 63/perc lesz. Ha a TSR 3 akkor 95, 4-es TSR esetén 168 lesz.
Nálam kicsi a szél... De megdícsérik a gépet,hogy milyen jól néz ki! Ez is egy kis elégtétel. És minden éjjel megy az udvari világítás... Pár hónap alatt összedobtam egy kis hatásfokú masinát,ami működik. Viharban is !!
Ne vedd személyeskedésnek, lehet hogy humoros, de az adatok valósak, és szándékosan szélsőségesek. Ezeket a hozzászólásokat nem azért írom, hogy veled vitatkozzak, hanem hogy azok tanulhassanak belőle, akik nem azért olvassák a fórumot hogy a vitánkon röhögjenek. Az eset tanulsága: akinél kicsi a szél az csak nagy beruházással tud belőle jelentős energiát kivenni. Az alacsony TSR-en nyert nagyon kicsi energiát részben az áttételen bukjuk el, részben pedig annak az előállítási költségén.
Én max. ( és egyben min. ) 6 méteres átmérőjú, 1.5 m lapáthosszú, és nem 100, de nem is 3 lapátos kereket építek, ha a tornyot meg tudom szerezni, és derékszögű, 3.84-es gyorsítóáttétellel függőleges tengelyre hajtok le.
Aztán a kifordítást dupla tárcsafék végzi viharban.
Már csak elmélkedni kell, mert a lényegi konstrukció, íme, adott.
Ja, és keresem a 10 kW, 720 fordulatú, 3 fázisú csúszógyűrűs motort, generátor céljára...
Azt pontosan tudom, mert végigrágtam az egész topicot az elejétől, hogy mekkora munkát fektettél a dolgaidba, a tapasztalataid nagyon sokat jelentettek számomra.
Pont amiatt, amit írsz, szántam el magamat valami olyan eszköz fejlesztésére, ami nem méregdrága, és mégis hasznosítja a jelenleg elvesző energiát.
Még ha 40 mA -t nyom is az akkuba ( amúgy a 100 Ah-s akku méricskélésére elég sok időt fordítottam, és itt is leírtam), már az is elég lehet arra, hogy az akku teljesen töltve maradjon.
Szerteágazó ez az egész, mert ugye vannak a generátorfeszültség-dolgok ( jó lenne, ha marhanagy lenne, mert a kábel-esetleg csúszógyűrű-veszteségek csökkennének), ott az áttétel-probléma, stb.
Előre megjegyzem, hogy nem szeretnék a vitátokba beszállni !!
Azt nagyon jól látod, hogy az akkufeszkónál kisebb feszültségeket is hasznosítani kell, ez nem is olyan megvetendő teljesítmény . Méréseim szerint 10-11 V -os feszültség már kis szeleknél is gyakran előfordul. /Bence 500W-os generátor van felszerelve jelenleg / A feszültség nem igazán emelkedik tovább , még terheletlenül sem , viszont legalább 1 A áramerősséget produkál. Pár hónapja építettem egy 8,5 -40 V bemenetű kapcs. tápot - ennek a kimenete 13V . Ez ugyan nem aksira megy , hanem közvetlenül a 12 V-os házi rendszerbe, de egy trimerrel akár 14,5V-ra is feltekerhető. Most nagyon picit elégedett vagyok a rendszerrel , mert már igen kis szeleknél is betáplál 10-20 W-ot. A kapcs.táp. UC 3843 IC-vel épült meg. Kicsit macerás bemérni, de ha jó a trafó hamar kész. Ezt az IC-t találtam itthon , ami már 8,5V-tól indul. Mivel nincs szükségem nagy áramokra , ez a táp csak 5 A-es. A rendszerem max.3-3,5A vesz fel. Akku töltőnél picit más a helyzet , ott valahogyan korlátozni kell a max. áramot, de egyébként is illik. Üdv.Gyula
Értem már mit szeretnél, kis szélből kivenni az energiát, kis TSR el, mert az már kis szélben is indul. Ezt is megteheted akár Inoxy gépével is. Legyen mondjuk a cél 1kW 500-as generátor fordulaton és ezt vegyük ki 3 méteres szélnél.. 3 m/s-os szélből 16 méteres átmérővel tudunk kivenni 1 kW-ot, ha azt akarjuk, hogy már 2 m/s-os szélnél is termeljen válasszunk hozzá 2-es TSR-t. Így a rotorunk 2-es szélben is fog adni 300W-ot, a méretezési szélsebességnél a rotor fordulata 7,16 ford/perc lesz. Nincs más dolgunk, mint rátenni egy gyorsító áttételt, ami a 7,16-ot 500-ra gyorsítja, és egy megfelelő biztonsági rendszert ami 3,1 m/s-os szélben kifordítja, mert 4 méteres szélben már 2,4 kW-ot adna a rotor ami széthajthatná a generátorunkat.
Nem orrolok meg rád. Én 2007.10.23 óta vagyok itt a topicon, és Te azóta még mindig a mérési adatokról beszélsz. Még mindig nem gyűjtöttél elég adatot a szélről?
Mikor lesz ebből szélgép? Állj neki és építs. A tapasztalati dolgaidról szivesebben vitatkoznánk veled mint a Pattantyúsból kimásolt képletekkel.
Bocs, de én így látom. Szóval, állj neki az építésnek. Mi segítünk ha tudunk, hidd el.
Nagyot lendítenél a közös ügyön, ha úgy gyűjtenél adatokat, hogy pl. 10 másodperces átlagot képezel ( tegyük fel, ilyen tehetetlenségű kerekünk lenne), illetve összeszeded a másodpercest ( az majdnem lehetetlen, olyan szélmérőt el se tudok képzelni, amelynek olyan kicsi a tehetetlensége) , szóval 10 mp-kénti adatokat gyűjtenél.
T.i. azt már ragoztam, hogy a szél-rotor-generátor terhelésével lehet csak a mindenkori szélsebességnek megfelelő fordulatszámot elérni, hogy a lehető legjobb hatásfokkal bányásszuk ki az energiát.
Tudom, marha jó más f..val a csalánt verni, de komolyan neki akarok állni egy olyan fesszabályzónak, ami a kollégák által gyakran tapasztalt, akkufesznél kisebb feszültséget előállítő generátor teljesítményét minél nagyobb mértékben átadja az akkunak, vagy akár ohmos terhelésnek, mint Inoxy gépénél.
Nála szívesen tesztelném is majd, ha úgy adódik, és hozzájárul.
A lényege az lenne ennek a szapora mérésnek, hogy az általad nemrég elvégzett számításokhoz képest mennyire növekedne az elméletileg kinyerhető energia.
Most durva példa , táblázatból nézem, de jó szokott lenni, 4 m átmérőn:
fél óra 4 m/s = 0.074 kWh
fél óra 8 m/s = 0.588 kWh
összesen 0.662 kWh
az óraátlag ugye 6 m/s, ezzel az összes energia viszont 0.496 kWh
Namost percen belül is vad ingadozások vannak, és ha a terhelést idejében megfelelően változtatjuk, akkor bő 30 % többlet van a példánkban.
Aztán ha van pl. két közepesen szeles nap 10 sec bontású adathalma, abból különféle hosszúságú átlagokat lehet képezni, és meglátjuk, mennyire semmit se mond pl. az óraátlag...
De még csak egy nap se kell, szerintem néhány óra pont elég az általam vázolt probléma elemzéséhez.
itt irta valaki, hogy a kéményre rakná a szélkereket. nem féltek attól, hogy vihar lerángatja a helyéről, ugyanez vonatkozik a födémre rögzitett álványra is vagy rosszul gondolom?
bár kétség kivül jobb hogy nem kell állványt csinálni alapozással
Mint mondottam, már saját programot is írtam lapátméretezésre, amikor sehol nem volt internet, egy C-64 alapú Rohde-Schwarz holmi BASIC nyelvű akármilyével ( ami persze lehetett tök rossz program is, csak arra akarok utalni, hogy az alapelvekkel tisztában vagyok.)
De anélkül, hogy részletes ( és Zordon kollégát emiatt háborgatom ) szélsebesség-adataim lennének, én nem mernék rábökni egyetlen gyorsjárási tényezőre se.
csak ebben az esetben a lapátok húrhosszát kell csökkenteni, ha megnézed azt a lapáttervezőt amit belinkeltem lentebb, és kicserélsz pár adatot benne, pl. ugyanahhoz a gyorsjárási tényezőhöz először három, azután hat lapátot adsz meg azt fogod látni, hogy csak a lapátok húrhossza fog változni kb. felére.
A Pattantyús 808 oldalán van egy mondat, ami így lóg a levegőben, de érteni fogod, hogy egyről beszélünk:
"az l/t*cf csökkentésének leghatásosabb módja az agy-átmérő növelése"
Én csupán azt piszkálom ( bocs, Inoxy, hogy épp Te vagy a példa), hogy fejlett gépészeti felkészültséggel nagyátmérőjű forgórésszel messze lasúbb járású kerék is szóba jöhet, és nem csak forog magában, hanem termelne is lassú szeleknél.
Nem szeretném, ha bárki ( pláne Inoxy) megorrolna rám, én a közös gondolkodás miatt "kekeckedek".
Köszönöm és örülök hogy összefoglaltad helyettem. Minden így történt ahogy leírtad. És valóban, már válaszoltam a kérdésre: miért 7-es TSR. Te most még bővebben szakmailag kiegészítve ismét megmagyaráztad.
Amit feltettél "titkos" számoló programot, abban el kellene mélyedni, értelmezni mi miért van úgy ahogy. Utána pedig faragni, faragni és faragni.
"Ellenben van más gond is. Úgy emlékszem, hogy a te szerkentyűd csak perces átlagot tud mérni.
Ha valami csellel tudnál mondjuk 10 másodpercest mérni, azzal beljebb lennénk, mert ugye azokból a mérésekből lehet perces átlagot képezni, azzal is számolni, és mindjárt valósabb adataink lennének."
a cuccos mikrókódos, így át tudtam írni (!), másodpercenként vesz mintát, ebből képez 60 mp-enként átlagot (sajnos nem mozgóátlag), illetve a maximum másodperces mintaértéket is visszakapom mint abban a percben max széllökést.
Ezt a két értéket tárolja a rendszer (feltéve ha a legyek meg katicák és egyéb vérengző vadállatok szét nem cseszik a rendszert ugye...)
A mozgóátlag gondját enyhíti hogy notebook-kal ki tudom varázsolni 30 mp eltolással is (time-shift) az értéket, így gyakorlatilag egymás felétől átfedő, 60-60 mp-es mérés átlag eredményével dolgozhatok. Ezt egy c# programka összegzi és nyomja be mySQL adatbázisba, innen generálódik le realtime a már korábban beírt linken.
Erdő veszi körbe, de mivel a ház egy mesterséges magaslaton áll, a fák tetejét látom. Az a baj, hogy az erdős táj felett csökken a szélsebesség, "dörzsis" a felület.
Elfogadjuk a bocsánatkérésedet, mivel amit levezettél, az ismét egy téveszme. A vízszintes tengelyű szélgenerátorok nem az ellenállás elvén, hanem felhajtó erőt képezve hozzák létre a kivehető tengely teljesítményt. A felhajtó erő az egyes lapátszelvényeken ébred, a nagysága pedig erősen sebesség függő, következésképpen a lapáttő felé közeledve erősen csökken, mivel ott a kerületi sebesség is csökken. Ha pontosan ki akarod számolni hogy az a rész az össz teljesítmény mekkora része akkor azt még közelítőleg sem fogod megkapni a súrolt felületek egymásból történő kivonásával. Javaslom inkább az integrálással próbálkozz. Továbbra is tartom az állításomat, miszerint a kivehető teljesítmény a rotor átmérő négyzetével arányos. Amit pedig levezettél az=0.
Igen, kering néhány téveszme, de ebben ez a fórum elég szép helyen áll. Igazad van abban, hogy lehet soklapátosból is gyorsjárásút csinálni, csak ebben az esetben a lapátok húrhosszát kell csökkenteni, ha megnézed azt a lapáttervezőt amit belinkeltem lentebb, és kicserélsz pár adatot benne, pl. ugyanahhoz a gyorsjárási tényezőhöz először három, azután hat lapátot adsz meg azt fogod látni, hogy csak a lapátok húrhossza fog változni kb. felére. Azon felül, hogy ebben az esetben már bizonyos fordulat fölött figyelembe kell venni a lapátok egymásra hatását, az is problémát okozhat, hogy ilyen keskeny lapátokat, már csak kompozit anyagok felhasználásával lehet biztonságosan elkészíteni. . Azt , hogy Inoxy miért 7es TSR t választott, nem nekem kéne megválaszolni, de mivel már vagy ezerszer leírta korábban az okát, így bátorkodom összefoglalni azt amit én megtudtam a beírásaiból. Inoxy készített egy tárcsagenerátort amit áttétel nélkül hajt meg direktben, a generátora teljesítményét ismerte, mivel megpörgette az esztergagépén és közben mérte az adott fordulathoz tartozó feszültség értékeket. Miután megtudta, hogy mekkora fordulaton mekkora teljesítményre számíthat, a kívánt teljesítményhez választott egy átmérőt. Számosítva a dolgokat ha a generátora 500-as fordulaton tud kb. 1KW-ot akkor egy olyan rotorra van szükség ami ezt képes meghajtani ezen a fordulaton direktben. Inoxy 2,7m-es rotorátmérőt választott ez 10m/s-os szélnél nagyjából pont ezt a teljesítményt tudja leadni ha jól van elkészítve, és az ővé jól van elkészítve.. . Miután az átmérő megvan ezután tudunk TSR-t választani a generátorhoz. A TSR gyorsjárási tényező azt mutatja meg nekünk, hogy a rotorunk lapátvége a méretezési szélsebességen mekkora kerületi sebességgel fog forogni. Pl: A Méretezési szélsebesség a mi esetünkben 10 m/s volt ha 5ös TSR-t választunk a lapátvégünk kerületi sebessége 50 m/s lesz. A kerületi sebesség és az átmérő ismeretében ki tudjuk számolni a rotor fordulatszámot ami ezekkel az adatokkal 350 ford/perc lesz 10 méteres sebességnél,1 kW rotorteljesítménynél. De mivel Inoxy generátora 500-as fordulaton adja le ezt a teljesítményt így neki az 5-ös TSR nem volt elég mivel nagyobb egészen pontosan 7-es TSR t választott amivel a generátora 10-es szélben nem 350-et, hanem egészen pontosan 495-öt fog forogni, így jobban ki tudja használni a rotorján ébredő 1 KW teljesítményt. Ha vetsz egy pillantást az általam 13178-ban berakott ábrára, abból megállapíthatod, hogy ebben az esetben az hogy 7es, vagy 5-ös TSR-t választasz igen csekély mértékben fogja befolyásolni a rotor hatásfokát így elmondhatjuk, hogy Inoxy nem választott rosszul már ahogy én kívülállóként ezt meg tudom ítélni.
tuutuu ha számológép üzemmódban vagy most éppen nem építőben, akkor segíthetnél hogy mennyi ebből a max kinyerhető energia, és ekkor már (a szélmotorok w görbéjét nézve) tudnék tippelni...
Te könnyebben kiszámoltatod a géppel, az ökölszabály nem túl jó minőségű szélgépre :
PkW=0.1436*10-3*D2*v3
Namost a genyóság az, hogy a légnyomás és légsűrűség függvényében ~25% a szórás, továbbá a 0.1436 helyett láttam én már 0.186-ot is...:}}}
Ellenben van más gond is.
Úgy emlékszem, hogy a te szerkentyűd csak perces átlagot tud mérni.
Ha valami csellel tudnál mondjuk 10 másodpercest mérni, azzal beljebb lennénk, mert ugye azokból a mérésekből lehet perces átlagot képezni, azzal is számolni, és mindjárt valósabb adataink lennének.
Ezt is ragoztam már, milyen drasztikus eltérések keletkeznek, ha valós viszonyokat mérünk.
Az óraátlagok semmire se jók, szerintem a percesek is csalókák, a szél sosem fúj egyenletesen...:{{{
Itt egy közeli fotó a lapáttő lialakításáról. Ezért indul könnyen.
Elmélkedés I.
Régóta mondom, hogy nagyon szép egy jól kialakított lapáttő, de ha kilopjuk onnan, akkor a következő történik.
Tök mindegy, mekkora átmérő, mekkora gyorsjárási tényező, mekkora szélsebesség, az a lényeg, hogy a kivehető teljesítmény az rotorátmérő négyzetével arányos.
Elég hát ezeket számolni.
Vegyünk egy D=2 m külső átmérőjű rotort, és tegyük fel, hogy a belső, d=0.5 m átmérőjű része vagy "nincs" (pl. csak a főtartó van ott) vagy legalább nem árt az ügymenetnek.
Ekkor a hasznos teljesítményből a D2-d2 arány szerinti veszteségünk lesz 4-0.25=3.75 a 4 helyett.
Ha ugyenezt a lapáthosszt fél méterrel kijjebb toljuk a főtartón ( természetesen a középponttól való távolságának, a választott gyorsjárási tényezőnek a helyes (másmilyen) profilkialakíásával ácsoljuk össze, akkor D=3 m , d= 1 m, akkor a 9 helyett 8 marad szorzónak.
Ugyanannyi anyagot használunk, lapátonként 1 métert ( bár a második esetben kevesebb anyag kell, a szárnytőben nagyobb vastagság szükséges).
Nade a nagyobb átmérő nagyobb súrolt felületet ad:
Nem építettem ( hacsak magamat nem, gyógyulgatok...), meg nem is számoltam.
Szerintem nem az volt a kérdés , hogy miért pont 7 es TSR, hanem hogy hogyan lesz az.
Az eredeti kérdés valóban az volt, de én azt hiszem magamról, hogy tudom, hogyan kell 7-est csinálni ( elvben ), sőt, számítottam is már.
Nade miért pont 7-est választott Inoxy?
Én ezt kérdeztem.
Az meg csak úgy kering a neten, mekkora gyorsjáráshoz hány lapát tartozik, ez bánt engem igazán, mert bizony kereng pár téveszme, amivel a kísérletező kedvűek esetleg nem járnak jól.
Csak azoknak a beeső embereknek a kedvéért írok, akik most jól levonták a következtetést a ti hibás következtetésetekből. . "Ezért készülök kicsi szélre, szerintem is csak ez kifizetődő, három, ne adj isten két lapátosat nem szabad feltenni." . Ha valaki az FD 300 alkatrészeiből készül szélgenerátort építeni annak ez hasznos tapasztalat, de a többieket félrevezetheti. . A többieknek: A jól megtervezett rotor teljesítménye nem a lapátszámtól függ leginkább az átmérőjétől, emellett természetesen attól is, hogy milyen a profilja, és mennyire dolgoztunk pontosan. Tehát a teljesítmény leginkább az átmérő függvénye, az átmérővel négyzetesen nő. A rotor fordulatszáma a lapátok beállítási szögétől függ, ha több lapátot rakunk föl ugyanazzal a beállítási szöggel a TSR nem fog változni. Ezek alól a szabályok alól mondjuk azok az esetek kivételek, amikor a lapátok nem az aerodinamikai törvényeknek, hanem a gyártási gazdaságossági követelményeknek alárendelve készülnek. Így fordulhat elő, hogy a mért értékek nem támasztják alá az elméletet. Azt senkinek nem javaslom, hogy egy olyan gép adataiból vonjon le messzemenő következtetéseket, ami a hazai szélviszonyokban akár 50W előállítására is képes.
" SELECT user_id, topic_id, type, name, seq, created FROM favourite WHERE user_id=881764 AND type = 3 ORDER BY seq LIMIT 1000 [nativecode=2013 ** Lost connection to MySQL server during query]"
Ez az új indexmotor? Nem is tudtam hogy MySQL-t választottak adatbázisnak.
Hát vannak jó helyek, ilyen dobogókő is... Én a Pilisben lakom >400m magasan, így itt is jobbak a szelek. Viszont előttem a Pilis hegye, így sajnos nagy szél nincs, viszont a háztetőről 360 fokos körpanoráma van - sajnos erdőre.
Ezért készülök kicsi szélre, szerintem is csak ez kifizetődő, három, ne adj isten két lapátosat nem szabad feltenni.
A Kékestetőn a torony tetején megtérülne a szélkerék ára. :-) 600m-en még légmozgás sem volt, fent áramot fejlesztettünk egyenáramú motorral+ ventillátorlapáttal. Előre kellet dőlnöm a szélben. :-)
Azt nem is mondtam hogy az ebay-en ezek a generátorok feléért megvehetők, külön 1000w-os generátort 30-40e ft-ért láttam (állandó mágneses, vadiúj, lapátszett nélkül). Szóval azokból is megéri barkácsolni, de annyira nem érzem magamat ügyinek hogy saját generátort csináljak,,,
Ezért is írtam be mert rengeteg a csak beeső ember hogy az életben nem fog megtérülni. Igaz egy csak "szimuláció" és gondolom egy szélmotor soha nem hozza a gyári értékeket, de látható hogy 10 év körüli idővel megtérül. Persze sok a "ha", de ezért írtam be, ezek tényadatok, kb 10m magasan a háztetőn (kémény tetején) mérve, én a magasság miatt a motort is ide fogom tenni a tetőre.
Kíváncsi fáncsiknak szívesen elküldöm az adatbázist MySQL-ben van, könnyen lekérdezhető (30-40mega, email-en nagyon jól tömöríthető), és rengeteg plusz adatot (szélirány fokban, átmeneti széllökések, mozgóátlagok előre kiszámítva, páratartalom, előrejelzések, szélfordulékonyság (ezt máshol nem is láttam mérni, pont a "feltekeredés" ellenőrzésére szolgál)...
Visszatérve a szélfordulékonyságra nálam a mért idő alatt 1x tekeredett volna fel...
Szuper ! vagyis, ha jól értelmezem az adataid a kicsi 166kWh/év termel, ami 94kWh/m2/év, a nagyobb 510kWh/év, ami 134kWh/m2/év. Ezek az értékek a nagy gépek 2-300kWh/m2/év-éhez képest egész jók. Ebből mindenki megcaccolhatja, mire lesz képes álmai pörgettyüje.
A megtérülésbe ne csak a gépet számold bele, hanem a tornyot, a kábelt, stb. Ebből nyilvánvaló, hogy SOHA nem térül meg egy gyári rendszer. De egy hobbinak sosem kell megtérülni.
Pudding barkácsolt át egy gyári 3 lapátost 6 lapátosra. Mindössze megduplázta a lapátok számát! Az ő mérései alapján,egyértelműen a 6 lapátos a nyerő. Egymás mellett figyelte a 3 és a 6 lapátos teljesítményét.
franc, este van, elszámoltam mert a mérési adataim csak 247 napra vonatkoznak.
Ezért az előző permanent 1.5-300-as generátor 7388 Ft-ot termel egy évben, megtérülése jelenlegi energia árakon 16 év (emelkedés miatt 10-12 év).
csak nem hagyott nyugodni, kiszámoltam a ZW600-as generátort is (ez jobb minőségű, asszem nem kínai), alsó hangon 600W.
összesen 1544 órán át 72W-ot termelt volna, ez összesen 111kwh összesen 696 órán át 100W-ot termelt volna, ez összesen 70 kwh összesen 347 órán át 128W-ot termelt volna, ez összesen 44 kwh összesen 226 órán át 202W-ot termelt volna, ez összesen 46 kwh összesen 98 órán át 307W-ot termelt volna, ez összesen 30 kwh összesen 72 órán át durván 415W-ot termelt volna, ez összesen 30kwh
szummázva: 331 kwh = 15300 Ft / 247 nap, 22.609 Ft / év Ára: 312000 (bruttó), 14 év a megtérülése a jelenlegi energia árakon, áremelést figyelembe véve 10 év.
Ez már egész jó, 10 éves megtérülés szerintem korrekt, bármelyik cuccost is választja az ember. Megtuningolva több lapáttal még hamarabb megtérül...
Beírom a kínai permanent FD1_5_300-as 300/500W csúcs szélgenerátor adatait.
Ha ebben az időszakban ez fent lett volna a helyén, akkor optimális esetben (gyári adatlap)
(kerekítettem egész értékre a kilowattórát)
összesen 2953 órán át minimálisat termelt volna összesen 1544 órán át 20W-ot termelt volna, ez összesen 30kwh összesen 696 órán át 33W-ot termelt volna, ez összesen 23 kwh összesen 347 órán át 50W-ot termelt volna, ez összesen 17 kwh összesen 226 órán át 75W-ot termelt volna, ez összesen 17 kwh összesen 98 órán át 100W-ot termelt volna, ez összesen 10 kwh összesen 72 órán át durván 150W-ot termelt volna, ez összesen 10kwh
szummázva: 107 kwh / év, ez szummázva a jelenlegi villanyárral: 37 Ft + ÁFA durván 5e Ft-ot termel egy évben.
Az ára 125e Ft (bruttó), így várható megtérülés 25 év (persze a villany ára jóval emelkedik, tehát durván 15 év alatt térül meg). Mindenkinek okulásul :)
Nem azoknak írom akik egyedi gépet építenek, hanem azoknak akiket még be lehet csapni 10m/s körülire tervezett szélgépekkel.
DE ITT JÖNNE A NAGY KÉRDÉS:
Inoxy, azt hiszem neked van 6 lapátos átépített generátorod a fenti típusból, vannak teljesítményadatait?
Igazándiból akkor lenne jó ez a fórum, ha a gyári adatokat össze tudnánk hasonlítani az átbarkácsolt 6 lapátos verzióval...
Mindgyá' kiszámolom (hóóógyisne, azért van az SQL adatbázis).
Íme az adatok (mindenkinek okulásul)
Az adatok (darabszámra legalábbis) impozánsak.
Eddigi mérések száma 356.417 alkalom, azaz perc (!), 5940 óra (a rendszert ezt a mezőt automatikusan a pillanatnyi mérésekből átlagolja).
ez összesen 247 nap (voltak kihagyások, nincs még minden adat feltöltve)
2m/s-nél nagyobb szél: 169.986 perc (47%), 2833 óra 3m/s-nél nagyobb szél: 86.497 perc (24%), 1441 óra 4m/s-nél nagyobb szél: 44.688 perc (12%), 744 óra 5m/s-nél nagyobb szél: 22.179 perc (6,2%), 369 óra
szép exponenciális görbe, valami ilyesfélét vártam.
Ha bontásban csinálom:
szélsebesség <2m/s: 177.232 perc, 2953 óra 3m/s >szélsebesség >=2 m/s : 92.694 perc, 1544 óra 4m/s >szélsebesség >=3 m/s: 41.809 perc, 696 óra 5m/s >szélsebesség >=4 m/s: 20.830 perc, 347 óra 6m/s > szélsebesség>= 5m/s : 13.599 perc, 226 óra 7m/s > szélsebesség>= 6m/s : 5.899 perc, 98 óra szélsebesség > 7m/s: 4360 perc, 72 óra.
azért írom be az adatokat mert ez egy sima belterületi adat (nagyjából 10m magasan mérve), és benneteket igazol, hogy nagy szélre kevés lapáttal nem érdemes építeni.
tuutuu ha számológép üzemmódban vagy most éppen nem építőben, akkor segíthetnél hogy mennyi ebből a max kinyerhető energia, és ekkor már (a szélmotorok w görbéjét nézve) tudnék tippelni...
Ne azt nézd, hogy mennyi az átlag, hanem az év mennyi órájában volt 3m/s-nél nagyobb a szél. Aztán kiszámíthatod, hogy mennyi volt a szél energiatartalma m2-ként kWh-ban. Ebből lehet eldönteni, hogy megéri-e.
A napelem sem olcsó fajlagosan. Permanent.hu-n, és a pudding1.fw.hu-n is láttam. A Puddingtól vettem 4 ASI12-t. Megrendeltem, megérkezett, kifizettem, kicsomagoltam, működik.
De mi van, ha nem süt a nap? Melóban is azon elmélkedek télen, hogy ma sem termel semmit a napelem.
a cél az, hogy a folyamatos terhelést (24h-n át folyamatosan kb 100w) valahogy tudjam kompenzálni (notebook, akvárium szellőztető stb). De még ehhez is iszonyú erős motor kell... De egy 100w körüli napcellával + a pici szélmotorral talán tudna menni a dolog...
Ennyihez 1000 szélmotor is kevés, le kéne szigetelni a házat jobban :) Aki szélmotorral fűt az h...lye, mert megfagy az első éjszaka :)
Nekem az a célom, hogy vennék egy kínai generátort, 3 lapátosról 6 lapátosra átalakítanám (ld itteni dolgok), kigányolnám a mindig elsz*ródó töltésvezérlőt.
Ez egy hosszú folyamat mert eléggé elfoglalt ember vagyok, ha meg nem akkor nincs pénzem sem :)
Csak olyan fájdalmas minden nap nézni a notebook képernyőt a mért értékekkel és látni hogy a rúd ott a háztetőn de nincs rajta semmi :)
Huba szaki..az valóban kemény. Ott a fűtéssel kell takarékoskodnod. Annyi gáz energiatartalmát 20 szélgéppel állítod elő. Ami nem is lenne baj, de hát az áruk...
Azért jutottatok eszembe mert azttatatatat álmottam' (hejesírás rulez) hogy szélkereket szereltem a tetőre.
Hjah vannak még álmodozók bár amennyibe eddig az egy éves mérés került (notebook villanyszámla) abból már lassan szélmotort lehet venni...
Mindenesetre most kíváncsi lettem meg nézem az elmúlt egy év átlaga vajh mi lehet... Azt tudom hogy itt mérés szerint is nagyon jó szél van, de az átlagot nem tudom. Szélcsendes napok száma <10 / év... (szélcsend alatt a szellőcskét is értem)
De mivel nem vagyok eléggé profi, egyelőre Permanentes 24V-os szélmotor lesz, a kínai fajta. Asszem vkinek itt a fórumon van ilyen, több is, és csak a töltésvezérlő szokott meghalni benne, amit én is külsőre átépítenék, ha lehetséges...
Ja aki kíváncsi, a (public) széladatokat itt tudja megnézni grafikonosan 30 napra visszamenőleg, nemrégen tettem fel.
Biztos nagy éhes már szegényke... Hjah néha légynek sem könnyű nem ártani :D Mindenesetre a megrázás után visszatettem a dobozt úgy ahogy volt (remélem eléggé megtanulta hogy smd ic tabu :) mert nem tudtam a tetőn atomjaira szedni a cuccost csavarhúzóval (hála az égnek elvileg szerelhető), meg féltem mindenféle pálcával meg csavarhúzóval nyúlkálni mikor 5mm-re a panel...
Ja nem is mondtam mondtam hogy az esőszenzor (nincs fent) bekötésénél (sima telefoncsati) egy katica heverészett... Na őt kiraktam... (gyk. harlekin 10000 pöttyös katica azért nem kár, irtja a hazai fajt). Kellett nekem Pilis...
Köszönöm a megerősítést. Remélem mások is megszívlelik amiket írtál. Sokan azért vannak tévedésben a háromlapátosnál, mert még nem faragtak lapátot. Nem látták a lapáttő lialakítását.
Azt sem lehet kijelenteni, hogy a magas TSR el kevesebbet fog működni a gép, légmagos generátorral aminek elhanyagolható az indítási nyomatéka már igen kis szélnél elindul, főleg ha még a lapáttő kialakításra is figyelmet fordítottak.
Itt egy közeli fotó a lapáttő lialakításáról. Ezért indul könnyen.
Szerintem nem az volt a kérdés , hogy miért pont 7 es TSR, hanem hogy hogyan lesz az. De ha már így rákérdeztél, hátha valaki nem tudja, hogy minden lapátszámhoz tartozik egy ideális TSR tartomány amiben jól fog teljesíteni. Inoxy gépe 3 lapátos, és ennek a gépnek ez pont jó. Ha valaki soklapátosat akar az inkább alacsonyabb TSR értéket válasszon, akinek pedig pl. nagyobb fordulatra van szüksége és nem akar áttételezni az kevesebb lapátot választ nagyobb TSR el. Azt sem lehet kijelenteni, hogy a magas TSR el kevesebbet fog működni a gép, légmagos generátorral aminek elhanyagolható az indítási nyomatéka már igen kis szélnél elindul, főleg ha még a lapáttő kialakításra is figyelmet fordítottak. Ami a kis szélnél indulás teljesítmény nyereségét illeti, egy 3 méter átmérőjű rotorral 2m/s szélnél 10 W , 3m/s nál 30W körüli rotorteljesítménnyel számolhatunk, ugyanez 10m/s nál 1200 W. A generátorról levehető teljesítmény ennél természetesen kevesebb. Egy kis segítség a TSR választáshoz:
Hát én is meglepődtem, de nem volt ráfagyás és rövidzár sem. Sem a generátornál sem a csúszógyűrüknél. Lehet, hogy csak szerencsém volt eddig? Ami késik nem múlik? De tudod, ebben az a jó, hogy mindig van mit bütykölni, írni, vitázni stb.
Nem bántásként hanem kíváncsiságból kérdezem, mit csinál a cuccosod a 30 centis vízszintesen repülő hóban, jégcsapos lefolyó majd újra ráfagyó vízben szélcsend után? Rövidzár?
A saját példámat tudnám említeni. Egyik reggel nézem a mérőrendszert, a noti rajzolja hogy széllökés 199 km/h ejnyeno (a többi érték előtte utána normális).
Fogom a létrát, felszambázok, leszedem a wifi adót (resetelés, elemcsere, lemászás a tetőről, beltéri csatornaállítás, visszamászás), szétszedtem, és nini :) Egy légy van belül (!) a zárt dobozon de akkora döglégy mint a ház, megráztam a dobozt, de nem tudott kijönni.
Hogy került be?
Van a barométer miatt kb fél-1 mm-es rés ahol be tudott menni pici légy korában és megnőtt.... Akkorára hogy nem fért ki. És ahogy a légy szambázott izé döglődött, időnként rövidrezárta az smd ic-k lábait :) Ha ügyi volt, bejelzett a cuccos.
Csak ezért kérdezem, voltak már ilyen furi időjárási anomáliáid vele? (oké nem légy mert az piros ropogósra sülne, de a nappali olvadós eső éjszakára megfagy jellegű rövidzár nem volt?).
Köszönöm a dicséretet. Nem egy nagy dolog ilyet gyártani. Én azt akartam, hogy körbe tudjon forogni. Az is egy megoldás ha kisebb szögtartományban (uralkodó szélirány) tud csak forogni. Akkor valóban lehet fix a bekötés.
Amikor először megláttam, leesett az állam, és ez mindig így van, ahányszor előkerül a kép, ott van a gyűjteményben is, olyan profi munka.
A kérdés azonban az, hogy ki tudja ezt "elkövetni" ilyen jól, és miért nem elég egy fő szélirányra tájolt kerék, amit két laza rugó visszaforgat, és semmilyen áramszedő nem kell?
Én persze megint csak kérdezek, mert én más rendszert készítek, ahhoz állhat a drót.
Hind2 feltette a "titkos" receptet. Ezzel számoltam. Keménypapírból 1:1-es sablont csináltam mind a 10 metszetnél (én ennyire osztottam a lapát hosszát) mind a két oldalra, és ahhoz faragtam ki.
Úgy is lehet ahogy 50 évvel ezelőtt, de így sem megoldhatatlan ahogy én csináltam. Ezt egyszer kell megcsinálni rendesen, utána évekre el lehet felejteni. És működik.
Vezeték lehozása az oszlopról: A mellékelt fénymásolt lap majdnem ötven éves irodalomból származik. Már akkor megnézték, hogy éves szinten hány tekeredés marad a vezetékben. A vezetéket simán az oszlop közepén kell lehozni. Ott bírja a tekeredést, és ha alul van egy villásdugós csatlakozó, azt néha ki kell húzni, és magától kitekeredik.
Az egyik hozzászólásodban írtad, hogy 7-es TSR-re tervezted meg a lapátokat. Mi alapján készítetted a terveket? Van rá valami közérthető képlet? Vagy titkos a recept? :) Esetleg a tervrajzot hajlandó vagy közkincsé tenni? Egyenlőre ennyi.
Csináltam egy játék generátort, komoly 5 wattot tud, de csak viharos szélben, három hónap alatt összesen ha négy napot termelt. Egy 5 wattos izzót táplál. ami rá van szerelve, tehát nem kell csúszógyűrű. Tanulmánynak jó volt.
Légmagos tárcsagenerátor méretező program. (állandó mágneses, 3 fázisú) Még nem tudtuk letesztelni számunkra megnyugtató módon, nem kaptunk hozzá megfelelő információkat. Használatát egyenlőre csak úgy tudjuk elképzelni, hogy itt a fórumon futtatjuk át az adatokat. Ha azok nem megfelelőek, reméljük fog szólni az, akinek már van működő gépe. Tehát, ha valaki megadja a legkisebb fordulathoz tartozó kívánt feszültséget, a legnagyobb fordulathoz tartozó max teljesítményt, stb. akkor adunk egy adatsort, ami elegendő a generátor későbbi elkészítéséhez. A mágnesek beszerzése után azokat az általunk javasolt módszerrel be kell mérni, az alapján megismételjük a számolást. Van rá lehetőség, hogy ha valaki már rendelkezik zománcozot huzallal, annak felhasználását is igyekszünk megoldani. A 13152 hozzászólás mellékleteinek adataihoz hasonló információt tudunk adni. Én vagy Erbe megtalálhatók vagyunk itt, vagy az e-mail címünkön. ( mottó: legyen már egy kis mozgás fórumon )
A mágnes pólusai a két lapos oldalára esnek, ezeket direkt tárcsagenerátorhoz árulják ezen az oldalon. Ami a vámot illeti, én úgy tudom 175 EU alatt nem kell fizetni, de majd kiderül.
32 az összes mágnes darabszáma. Fele egyik oldalon, fele másik oldalon. Máskülönben nem férne el az osztókörön. 277 mm osztókör, 40 mm mágnes, 14 mm hézag >16 db egy körön.
Sziasztok. Csak érdekesség kedvéért írom. Tótkomlóson egy emberke hitelre építettet egy gyári szélgépet , és elmondása szerint nem hozza a számolt értékeket, nem elég a termelt energia összege a törlesztésre. A rendszere hálózatra visszatápláló. Elmondása szerint sok a műszaki meghibásodás, természetesen csak gyári szerviz javíthatja. Ezért én is azt mondom hogy inkább házilag olcsót mint gyári de soha meg nem térülőt.
Szia Inoxy! 16 tekercs egy fázishoz tartozik. Összesen 48 db tekercs van, és a 13134-es hozzászólásom rajza szerint kell berakni a tekercseket. A tekercsek berakásának gyakorlati módját Erbe elmondja ha szükséges.
Sikerült áthidalnom az olcsó korong vagy drága hasáb mágnes legyen kérdést. Vettem olcsón hasábot. :) Innen: http://www.magnet4sale.com/On-Sale-Neodymium-Magnets-N42-2-x1-x0.5-Rare-Earth-NdFeB-Magnets.html 26 db postával 160 USD 2*1*0,5 colos N42 es Szerintem megéri.
Az új elrendezésben a 16 mágnespárodhoz 16 fázistekercs tartozik. Ha mindet párhuzamosra kötöm
Ha mindet párhuzamosan kötöm, akkor ha jól gondolom azokban egy időben kell feszültségnek indukálódni. Így viszont tulajdonképpen csak egy tekercsem van. Nem is folytatom tovább. Vagy valamit nem jól gondolok?
Hogy kicsit tisztábban lássunk diódaügyben: Egy ismert kisebb diódatípus adatai. 1N540X. 3 A üzemi, 200A impulzus. Ez ugye Inoxy gépéhez 3f hídba kiváló. Nyitófeszültsége a névleges áramán 0,86 körül van. De tudjuk, hogy innen a szinusz csúcsa még messze van. :-( És ez csak ellenállás terhelésre igaz. Akkutöltésnél vagy kapacitív pufferen a csúcsok bőven meghaladják a 10A-t, ahol már 1 V fölött van a nyitófeszültség. Nézzünk 1 jól ismert régebbi nagyáramú típust is. BYX42. 12A. Nem generátordióda, de azok sem sokban térnek el tőle. Az üzemi áram kétszeresén már 2 V a nyitófeszültsége. A 20-25 A-es generátordiódák is hamar elérik ezt a szintet.
Szia Szsrobert! Ezt mire értetted? Meg kell mérni a feszt egyenirányítás előtt, és után. A diódánál a feszültségesést közvetlenül a dióda két oldalán mérjük . Három fázisú kétutas egyenirányításnál: Az egyenirányított feszültség = vonali effektív fesz * 1,35 ( én 1,383-at használok, ezzel jön ki a teljesítmény pontosan). Ennek a pontosítása miatt kértem nem olyan régen a mérést. Adatot nem kaptam..... Ezért magyarázatot nem adok rá, ha valaki majd megméri, akkor kiderül, igaz-e.
Szia Inoxy! Bocsi, ez hosszú lesz. ----a teljesítmény három fázisnál: A három fázis teljesítménye: U fázis * I fázis * 3
Csillagban: Uvonali = U fázis * 1,73 Ivonali = Ifázis A teljesitmény: Uvonali * Ivonali * 1,73 1,73 * 1,73 = 3 Ebből következik, hogy csillagban mindhárom tekercs részt vesz a teljesítmény leadásban.
---Sehol nem írják azt, hogy a diódák után leesne a teljesítmény (most nincs a diódákon veszteség). Mindhárom tekercs rádolgozik az egyenáramú hálózatra, csillagban is.
---az írás szerint: A három fázis feszűltségének számtani összege minden pillanatban nulla.
Ezt az utolsó mondatot úgy értelmezzük a csillagkapcsolás ábráján, hogy a csillagpontból kifele mutató áram irányát pozitívnak vesszük, a másik kettőé meg negatív, tehát a csillagpont fele mutat. Mindhárom kivezetés két-két diódára van kötve. Tehát a pozitív töltés egy diódán kimegy az egyenáramú fogyasztóra, és kettőn meg visszajön a tekercsekbe, mert azoknak a vége negatív. A háromszög kapcsolásban egyértelmű, hogy van egy nagy feszültségű tekercs, a másik kettő meg sorba kötve adja az első feszültségét. (számtani összeg!). Tehát így párhuzamba dolgozva csak két diódát nyitnak meg.
Szia Inoxy! Neked 1,3 mm-es drótod van, ezen megy át egy fázis max árama. Az új elrendezésben a 16 mágnespárodhoz 16 fázistekercs tartozik. Ha mindet párhuzamosra kötöm, és csak az ampert nézem, akkor: 1,3 mm-s drót felülete : 1,32 mm^2 egy tekercs szükséges felülete: 1,32 /16 = 0,083 mm^2, ez átmérő 0,4 mm. Természetesen a menetszám megnő, és a drót súlya meg változatlan. mottó: kinek mije van, azt használja (drótban is)
Egyértelmű volt a leírás nekem is, csak nekem már megvannak a tekercseim, így ismerem a méreteiket, és ebből indultam ki. Vékony huzallal működhet a dolog, de 1,6 ossal fizikailag nem fér el több, sőt így kevesebb fér el. Az én célom is a leg költséghatékonyabb megoldás eddig a 12 mágnespár és 18 tekercs a befutó. Ez az elrendezés pont megfelelő átmérőt ad egy nagyobb 4-5 méter körüli géphez. A tekercseket még nem öntöm ki, szeretnék pár kisérletet csinálni vasmagos tekercsekkel.
Mérted? Az egyszerre 3 diódát nem értem. 120fok az eltérés a tekercsek szimuszai között elméletileg. Meg kell mérni a feszt egyenirányítás előtt, és után.
Szia Hind2! Most csináltam egy képet, hogy is gondolom. Ezt előbb is megtehettem volna. Nekem persze egyértelmű volt a leírásom. A 12732-es hozzászólásomban már írtam erről (ott mostanra eltünt a melléklet).
Szia Szsrobert! Legyen az Inoxy gépe az alap, nála max. teljesítményen: csillagban a vonali váltóáram : 6,9 Amper ( legyen itt a diódán a feszültség esés 0,7 volt ) deltában a vonali váltóáram: 11,9 Amper ( legyen itt a diódán a feszültség esés 0,8 volt )
Csillagban a veszteség az egyszerre három működő dióda miatt : 0,7 * 6,9 * 3 = 14,49 watt Deltában a veszteség az egyszerre két működő dióda miatt : 0,8 * 11,9 * 2 = 19 watt
Szia Microcar! Lerajzoltam az elképzelésedet, elsőre remek ötletnek tűnt. Sajnos a végén arra jutottam, hogy nem biztos, hogy megéri ezzel az elrendezéssel vesződni. A szerkesztésnél a mágnesek szélességét vettem kiindulási alapnak, a mágnesek legközelebb 3 mágnes szélességnyi távra lehetnek egymástól, így fér be közéjük egy tekercs. Az előzőekből következik, hogy a mágneskör belső kerülete 4* mágnes szélesség* mágnesek számával. Gyakorlatban 2 centis mágnesnél 2*4 * mágnesek száma, 12 mágnes esetén a mágneskör belső kerülete 2*4*12=96 cm amiből adódik az átmérő /3,14= 30,5 cm. Így lehet bejátszani a mágnesenkénti 1 tekercset, azaz ebben az esetben 12 tekercset fázisonként. Ugyanezzel a mágnes számmal hagyományos elrendezéssel 6 tekercs fér el fázisonként. Ez eddig nyereségnek látszott, de ha nem akarom növelni a légrést a mágnesek között, akkor a tekercsek vastagságát a harmadára kell csökkentenem( ez az én 1,6 os drótból tekert tekercseimre igaz) . Tehát ha Harmadára csökkentem a menetszámot, és duplájára növelem a tekercsek számát a végén csak 2/3 annyi menetem lesz egy fázisban mint a hagyományos elrendezésnél. Persze vékony huzal esetén működhet a dolog, de az én tekercseimnél sajnos nem.
Azért írtam, hogy a generátoré nem. 0,7V általában szokott lenni, magasabb áramerősségnél tovább növekszik. Hatásfok tekintetében a nagyobb fesz, kisebb áram a nyerő. Felhasználás tekintetében attól függ, mire van igény.
Szia Szsrobert! Szó nem volt egyenirányítóról, de a rend kedvéért nézzük meg annak is a veszteségét. Csak én nem tudom mekkora feszültség esik egy diódán. Írd már meg, én meg számolok. ( tippelem, biztos lesz belőle egy kis vita, ha leírom)
Légmagos háromfázisú tárcsagenerátor új tekercs elrendezéssel. Az eddig megszokott elrendezésben nem lehet 3, 5, 7, 9 stb mágnespárt alkalmazni. A tekercsek elrendezése lehet a következő módon is: Minden mágnespár közé megy az első fázisnak a tekercse. A második fázis és a harmadik fázis tekercsoldala az első fázis tekercsének belsejébe lesz téve. Így a tekercsek száma : mágnespárok * 3. Hogy ebben mi a jó? Egy dolog: megnő a tekercsek száma egy fázisban. Variálható a párhuzamosan köthető tekercsek száma, megnő a felhasználható drót átmérő méreteinek száma. Pontosabban: átmérő 0,4 mm-s huzalból is készíthető 1200 wattos generátor. ( mottó: legyen már egy kis mozgás fórumon )
A multkorában írtam egy butaságot. Most javítom. Három fázisú generátornál nem függ a csillag -delta kapcsolástól a generátor hatásfoka. Szerencsémre akkor utána is írtam a véleményemnek: (ha el nem toltam valamit). Talán most nem kell ezt leírnom.
Az szomorú, mert 100W-ot vesz fel 230-on üresjáratra. Ezek szerint, ha két centrifugamotor tengelyét közösíteném, és az egyiket táplálnám, a másikat terhelném, akkor kb. 150W-ot venne fel, és 40 jönne ki a másik oldalon. Úgy tűnik, nem érdemes foglalkozni vele. Esetleg, ha valakinek nagyon sok helyzeti energiája van, és vissza akar táplálni a hálózatra. De ahoz kicsi, és rossz hatásfokú.
Tegnap délelőtt óta folyamatosan megy a szélkerék,már rotyog az akksi :D Mértem rajta üresen 30V-ot ! ez kb 350-es fordulaton jön le. 280-as fordulaton termel 22V-ot.
Lehet. "mekkora lehet a hatásfoka?" Hát nem túl nagy. És a teljesítménye? Még kisebb. 1440-es üzemi fordulatszámán 60 W-os. Most már csak meg kell határoznod, milyen fordulaton szeretnéd üzemeltetni és elosztani. :-( Egyébként méretre hasonló, mint az autógenerátor. Állandó mágneses forgórészt belerakva, a tekercseit felezve csillagba kötve valódi 4 fázist kapsz, 1500 fordulatnál kb 110 volttal. Fél amperrel még meg is terhelheted.
Üdv Tuutuu! Ha már mágnest akarsz mérni. Nekünk nagy segítség lenne, ha a "Mágnesek bemérése..." írásmű alapján is tudnál egy sorozat mérést csinálni. Te meg tudod saccolni, hogy a légmagos gépeknél milyen légrések vannak a mágnesek között a gyakorlatban, és a mágnest egymástól milyen távra kell rakni. Nekem most úgy tűnik, 16 és 40 mm között van a várható légrés. A két méret közötti 4-6 mm-es ugrásokkal elvégzett mérés sokat segítene a program használhatóságának eldöntésében. Természetesen mind a 4 mágnest használni kellene a mérésben. A vonzás és a taszítás egyezik a mágneseknél. De nekem valahogy a valósághű mérés most jobban tetszene.
Bocs, hogy közbeszólok. Ha sorbakötve jó volt, akkor úgy kösd párhuzamosan, hogy amelyik tekercsvég a sorosnál össze volt kötve, azt a másik véghez (elejéhez) kösd.
Ezen én még nem gondolkodtam. De a deltának nincs értelme, mert ha így kötném akkor nem kapnék ekkora feszültséget. Nekem pedig minél magasabb kell. Egész 240 V-ig jöhet.
Úgy mértem, hogy azonos a két fázis feszültsége. Megpróbáltam őket párhozamosítani is, de vagy nem lehet, vagy én csináltam valamit rosszul. Arra gondolok, hogy a két fázis teljesen ellentétes ütemben van, mert feszültséget nem kaptam, viszont az addig simán futó forgórész ragadni kezdett. Azt gondoltam ki, hogy simán sorba kötöm a tekercseit, így már kis fordulaton is ad elég feszültséget, az áttételt kihagyom, és mehet rá direktben egy fűtőszál. A tekercs ellenállás így 30 Ohm, ha jól emlékszem Inoxy fűtőbetéte is ennyi körül van és az előző hozzászólásokból azt szűrtem le, hogy ez jó lehet.
Szia! Pont Te géped számolgatom, persze nem papiron, hanem Excel-lel. Így már egy 5 százalékos hibahatáron belül leszek. (remélem) Egy érdekesség: kérdeztem a deltába átkapcsolást. Nekem most az jött ki, hogy azonos teljesítménynél rosszabb a hatásfoka, mint a csillagnak. (ha el nem toltam valamit)
Bár ezeken mindegyiken a Schnellaufzahl van alul, de valahogy más az értelme.
Ez ugyanis a Savonius alapelve.
A polarizációjuk viszont a mellékelt ábra szerinti:
A felső nagyobbik mágnes a Seagate HDD-kben található 1-től ~8 GB-ig. Kivételek akadnak, a Medalist sorozatban más méret van. A két alsó kisebb közösen működött egy 20 GB-os Western-Digital-ban.
Az előbbi kaszkád tükrözve, átforgatva. Trafó mellékes, L1-L2-L3 fázisok.
Egy ismert kisebb diódatípus adatai. 1N540X. 3 A üzemi, 200A impulzus. Ez ugye Inoxy gépéhez 3f hídba kiváló. Nyitófeszültsége a névleges áramán 0,86 körül van. De tudjuk, hogy innen a szinusz csúcsa még messze van. :-( És ez csak ellenállás terhelésre igaz. Akkutöltésnél vagy kapacitív pufferen a csúcsok bőven meghaladják a 10A-t, ahol már 1 V fölött van a nyitófeszültség.
Nézzünk 1 jól ismert régebbi nagyáramú típust is. BYX42. 12A. Nem generátordióda, de azok sem sokban térnek el tőle. Az üzemi áram kétszeresén már 2 V a nyitófeszültsége. A 20-25 A-es generátordiódák is hamar elérik ezt a szintet.
