Köszönöm a tanácsot. Gondolod. hogy ezt ott tudják megfejteni ?
Szerintem nemcsak. Én úgy gondolom, itt is van elég szellemi potenciál,s intellektus e kérdéskör felfejtéséhez, de ez ezután dől csak el.
De ha mégis: melyik rovatot javasolnád ? (van vagy száz) Az 50.000 éves magyar írásbeliség ? a Meddig tart még a finnugorizmus? A besenyők népe ? A kusán birodalom? az Árpád sírja-a Holdvilág árok ? a Kik voltak a szarmaták? A kitalált középkor ? Méd (magyar) őstörténet ? Parthus (avar) őstörténet? Manysi-magyar etnogenetikai rokonság?
Vagy egyszerűen nyissak egy újat: "Honnan ered (etimológia) - amit nem tudtak a Magyarulezben levezetni !" címmel ?
Ja bocs, elnéztem. Az első is velszi. Az utolsó egy helységnév, amelyet kifejezetten az angolok bosszantására kreáltak. Az első egy vasútállomás neve, azt meg azért, hogy hosszabb legyen az utolsónál.
A Magyarulez alfórum vezérgondolata valóban ez: Nyelvről, nyelvészetről - emberközelben
Csodálatos, nagyszerű gondolat.
A jelen rovat neve: Honnan ered? (etimológia)
Miben tért el ezen szellemiségektől a.) az alapkérdésem
b.) a nb. válaszodra adott beírásom ?
Mi eredményezte sajnálatos elfordulásodat ? Ha netán az, hogy vaskos sértésnek némi humorizálással élét vettem, s pozitívra fordítottam: készséggel visszavonom, s megkövetlek.
Ha az, hogy egy érdekes kérdést - ti. az "aján" eredeti származhatását, jelenthetését keresem - mert más eredő egyszerűen nincs - akkor kérem a nem kívánatos szavak listáját.(: mert még megérteném, ha a:
Gorsafawddacha'idraigodauheddogleddolloupenrhynareurdraethceredigion, vagy a
Taumatauhakantaugihaugakoauauotamateaturipukakapikimaungahoronukupokaiwhenupokaiwhenuakitanataku, netán a
Llaufairpwllgwyllgogerychwychwyrndrobullllantysiliogogogoch szavakat kérdeztem volna etimológiai szempontból - lévén hogy ezek nem magyar szavak :)
Mellesleg szeretném megjegyezni, hogy az a fajta etimológiai gondolkodás, amelyet erőltetsz, nekem onanizálásnak tűnik.
Köszönöm pozitív hozzáállásodat, lévén, hogy ez csak egy lépésre van a kano(na)nizálástól - ami azért még korai lenne - de megelőlegzése számomra túlbecsülése gondolataimnak.
Ettől függetlenül - bár nem figyelmen kívül hagyva - az etimológiai gondolkodás elve azon alapszik, hogy a szavak nem mások, mint a gondolattal jellemzett, és az agyban megjelent fogalmak levegőrezgetéssel (hang) továbbított - közölt - megfelelői. E szempontból átgondolva, lehet hogy Te is másképp' látnád.
Ilyen nagy időtávlatban ezek az emocionális kapcsolatok irodalmiak, tudományosan nem értékelhetőek. Mint a többiek reflexióiból kiderül: az ayan jelentésfejlődése a türk nyelvekben elment a 'vezér' jelentés fel, ami a pozitív asszociációk mentén éppenséggel összefüggésbe hozható az alapjelentéssel
Messzemenően híve vagyok a klf.asszociációk értékelésének, különösen akkor, ha ezért nem is kell a régmúltba menni, hanem az akár a napi asszociációk szintjén is működik. Egy időtálló nyelvnél ez igen örömteli feladat/lehetőség. Így a magyarnál is.
(:Nekem egy halhatatlan idézetem is van erre:"...a nyelvészetben a legfőbb úr az analógia..." (Kis Ádám), amivel egyet is értek. Ez viszont max.kétféle lehet : alaki, vagy értelmi. Én mindkétfélét relevánsnak tartom, s nem fogadom el a szűkítését.:)
Ezek a jelentések: "szépet,jótakar, szépet/szépséget sugall,ad,javasol,származtat" a te spekulációid, az írásos forrásokban nincs nyomuk. Így tudományos argumentumként nem lehet őket felhasználni
A tudomány alapsajátossága az új gondolatok, tézisek, anti-, és szintézisek megjelenése. A "jelentéseim" írásos forrásokban voltható megjelenhetései feltételeznék a gondolat korábbi felvetődhetését. Ez eddig nem történt meg. És? Az értelmezésed szerinti "tudományos argumentum" "bunkócska" analóg a skolasztika rendszerével: ami a Bibliában "kanonizált/kanonizálódott: AZ VAN ! Az összes többi eretnekség! Máglyára vele.
Amiért nem értelek az az, hogy nem erről beszéltünk. Én kérdeztem, kíváncsian, új nézőpontra várva, tudást kívántam begyújteni. A 1291-ben nem ezt találtam. Én még mindég arra várok.
"Ha az ajan/aján alakot csak változatnak tekintjük, felvethető a széppé tesz, szépet,jótakar, szépet/szépséget sugall,ad,javasol,származtat jelentéskör. Ez alól viszont akkor nem vehető ki az első csoport sem.
Ha még az örmény szálat is beleértjük: a kérdés nyitott maradt."
Ilyen nagy időtávlatban ezek az emocionális kapcsolatok irodalmiak, tudományosan nem értékelhetőek. Mint a többiek reflexióiból kiderül: az ayan jelentésfejlődése a türk nyelvekben elment a 'vezér' jelentés fel, ami a pozitív asszociációk mentén éppenséggel összefüggésbe hozható az alapjelentéssel. Ezek a jelentések: "szépet,jótakar, szépet/szépséget sugall,ad,javasol,származtat" a te spekulációid, az írásos forrásokban nincs nyomuk. Így tudományos argumentumként nem lehet őket felhasználni.
Mellesleg szeretném megjegyezni, hogy az a fajta etimológiai gondolkodás, amelyet erőltetsz, nekem onanizálásnak tűnik.
Köszönöm a választ (ugyanígy a segítő reflektálásokat is)
Maradt (keletkezett) viszont nyitott kérdés is:
1.) az "első csoport" származása nem tisztázott (csupán, hogy hogyan kezelődik),
érdekes ez azért is, mert:
2.) meglevő ayan-, ayana (szépít, szépítkezik) igéből vezeti le, : ha, és amennyiben ezt elfogadjuk, a felsoroltam ajan-ároz alapalak helyet talál. Ez esetben viszont a feltűnő alaki, és értelmileg rokon jelentéskör további vizsgálatot tenne szükségessé. Ha az ajan/aján alakot csak változatnak tekintjük, felvethető a széppé tesz, szépet,jótakar, szépet/szépséget sugall,ad,javasol,származtat jelentéskör. Ez alól viszont akkor nem vehető ki az első csoport sem.
Ha még az örmény szálat is beleértjük: a kérdés nyitott maradt.
2. Az ajnároz eredetét az EWUng a komük és más türk nzelvekben meglevő ayan-, ayana (szépít, szépítkezik) igéből vezeti le, magyar képzéssel. Benkő a hanváltozási problémák miatt a kumük eredetet valószínűsíti.
Az Aján név minden bizonnyal ebben a jelentéskörben, török eredetű.
Nemmkisujj kell hozzá, hanem szótár.
Ez így is van kedves Kisharsány!
De.....
Mi van az ajj ajj ajjal? A jajjal? Gondolom csak az, hogy az annyi *bajjnak annyi *bajja van, hogy annyi *bajj legyen! (Ez is egy szép """török""" (nem az, hanem közös eredetű) bajnok szó.)
Mindenesetre maradjunk annyiban, hogy ...... pl. az első csoport már az al, aljból van. Mint mikor levest szedsz..... az aljáról? Vagy!? A maradékot a legalját? Neked pedig a könnyű felszín a fel(föl)esleges?
Na jó, ettől kitiltanak, mert ez túl alternatív...... :-(((((((
Persze tovább lehet kalandozni a hálóban! Alantas és aljas és alat(t)való ........ Alás szolgátok:
OFF Úgy híjják, hogy Armenian (ARMSCII-8) Az én böngészőmben legalábbis View->Character encodings->more encodings->SE-SW Asian->Armenian (ARMSCII-8) ON
Aján Tamás szamosújvári örmény családból való és a családja szerepel is Szongott Kristófnál (A magyarhoni örmény családok genealógiája), aki egy 'fejedelem' jelentésű örmény szóra vezeti vissza a nevüket. Szongott tudott örményül, de leellenőrizni nem tudom, mert van ugyan örmény szótár az interneten, de nem ismerem az örmény betűket, ráadásul azt se tudom, milyen kódolásra állítsam a böngészőt, hogy valódi örmény betűket jelenítsen meg.
1. Az ajánl - ajánló - ajánlott - ajánlás együvé tartozásának megállapításához nem kell virtigli nyelvész, elég 8 általános, ezek az ajánl- igető szabályos származékai.
A TESZ és az EWUng ide sorolja az ajándékot is, amelyben u.a. a dev-n képző van, mint a szándékban. Az ajánl l-je a torlódás miatt elkopott.
2. Az ajnároz eredetét az EWUng a komük és más türk nzelvekben meglevő ayan-, ayana (szépít, szépítkezik) igéből vezeti le, magyar képzéssel. Benkő a hanváltozási problémák miatt a kumük eredetet valószínűsíti.
Az Aján név minden bizonnyal ebben a jelentéskörben, török eredetű.