volt valaha Nyíregyházán egy középiskolai katonai kollégium.sokan jártunk oda az idők során.
kíváncsi vagyok hányan találunk ide és lesz-e mondanivalónk!
Mit akartok, ez tök jó, rég hallottunk már Józsiról, aki a 6tyúk tavában (six tik's lake) játszotta a mocsarat. Igaz, akkor még csak azt énekelte, hogy "Gluggy - gluggy", mert ugye nyiltan nem politizálhatott.
A mostani előadást freudi szemlélettel vizsgálva, feltűnik az előadó elfojtott homoszexualitása, amelynek egyértelmű kinyilatkoztatásául vehetjük azt a kecses simogatást és csókra nyiló ajkat, amivel hangszerét illeti.
Ráadásul kétszer is berakta az indexmotor. Elnézést érte. Tudom, hogy ez nem szorosan vett témája ennek a topiknak, de azért páran érintettek vagyunk. A másik topikban viszont úgyis hiába minden, mert az ítélet már megszületett én pedig nem szívesen keveredek a demagógokkal.
Ez tiszta tébolyda. Ki az az elvetemült, számító alak, akinek tizenéves fejjel az jut az eszébe amikor hivatást választ magának, hogy honnan mehet előbb nyugdíjba? Ezek tényleg elmebetegek. A hivatásosok nem azért mentek el tömegesen nyugdíjba az elmúlt 6-8 évben, mert akkora szemét számító emberek, hanem mert a politika állandóan a partvonalon kívülre igyekezett tenni őket, hagsúlyozva, hogy nincs rájuk szükség. A seregben teljes fegyvernemeket számoltak fel, mára gyakorlatilag alig vannak többen, mint az állami balett és tánckar. A rendőrségnél az évenkénti kétszeri teljes átszervezéseknek köszönhetően ide-oda dobálták a rendőröket és akinek ebből elege lett, az fogta és a szögre akasztotta a pisztolyát. A jogszabályok semmit sem változtak ezzel kapcsolatban az elmúlt 15 évben, valamiért mégis csak mostanában menekültek tömegesen nyugdíjba a hivatásosok. Na ezen illene elgondolkodni azoknak, akiket érint, erre keresni a választ. Az okokat megszüntetni, nem pedig a lehetőséget.
Ez tiszta tébolyda. Ki az az elvetemült, számító alak, akinek tizenéves fejjel az jut az eszébe amikor hivatást választ magának, hogy honnan mehet előbb nyugdíjba? Ezek tényleg elmebetegek. A hivatásosok nem azért mentek el tömegesen nyugdíjba az elmúlt 6-8 évben, mert akkora szemét számító emberek, hanem mert a politika állandóan a partvonalon kívülre igyekezett tenni őket, hagsúlyozva, hogy nincs rájuk szükség. A seregben teljes fegyvernemeket számoltak fel, mára gyakorlatilag alig vannak többen, mint az állami balett és tánckar. A rendőrségnél az évenkénti kétszeri teljes átszervezéseknek köszönhetően ide-oda dobálták a rendőröket és akinek ebből elege lett, az fogta és a szögre akasztotta a pisztolyát. A jogszabályok semmit sem változtak ezzel kapcsolatban az elmúlt 15 évben, valamiért mégis csak mostanában menekültek tömegesen nyugdíjba a hivatásosok. Na ezen illene elgondolkodni azoknak, akiket érint, erre keresni a választ. Az okokat megszüntetni, nem pedig a lehetőséget.
A cigányok a gyerekek után járó pénzbõl és segélyekbõl tartják fent
magukat. Olyan szinten, amit egy magyar nem vállal fel. Meg is van ennek
az eredménye:
222 országból a 202.-ek vagyunk születések számát tekintve 1,3
gyerek/család, ami azt jelenti: 3 egygyerekes családra 1 kétgyerekes
család jut.
Ahhoz, hogy a népesség ne fogyjon 2,3 gyerek/család kell ! A
fenti példa alapján ezt már le sem írom, mit jelent.
A születésen belül is érdekes a statisztika:
Ma már ott tartunk, hogy a nyolc év alatti gyerekek fele cigány.
A fentiek alapján 2030-ra jutunk el oda, hogy a 8 millióra
fogyatkozott összlétszám FELE már cigány nemzetiségû lesz.
És 2100-ban megszületik az utolsó magyar !
Egy báró intette egykoron a nemeseket, mikor betelepítették (olcsó
munkaerõként) a Mezõségbe a cigányokat : "Vigyázzatok, mert az ország azé, aki teleszüli !"
Azóta sem vigyázunk ! A politika segélyekkel fenntartja, "fejleszti" ezt a
szavazóbázist, melyet alkalmanként egy tál lencséért fel is használ !
Három nemzedék nõtt fel a cigányság körében, akik rá sem szoktak a munkára !!!
Hogyan adnak majd munkát a kisebbségbe szorult magyaroknak?
A jövõ NEM évtizedek múlva mutatja meg magát!
ITT VAN : a borsodi aprófalvas településeken, Meszes, Rakaca, ...
Itt már valóban kisebbségben élnek a magyarok !
Esténként bezárkóznak, és azt remélik, hogy marad valami a portán !
Ha nem marad : örülnek, hogy az életüket meghagyták !!!
Ki a rasszista ?
"Hogy is van ez, romák?" címû topicban (Origo) van (állítólag) egy cigány
honlapból idézett 'szösszenet', amit egy diplomás roma írt :
"Én roma vagyok. Fõiskolára járok. Következõ a véleményem:
Hiába lázadnak egyesek a cigányokkal kapcsolatban. Már késõ !
Hosszú évtizedek alatt kiközösítettek bennünket ebben az országban.
Ma már nem akarunk magyarok lenni ! Volt idõ, amikor még azzá szerettünk
volna lenni. Ma már romák akarunk lenni, a saját hazánkban, itt !
Mint látható mi sokkal gyorsabban fejlõdünk, mint a magyarok. Lassan
megteremtjük a magunk értelmiségét és a magunk nyelvét beszéljük.
Ebben az országban. Egyre többen vagyunk és egyre többen leszünk.
Hosszú távon mi nyerjük meg a versenyt. Néhány évtized és mi leszünk
a többség. Nem fenyegetõzni akarok ezzel, csak megállapítom, mint tényt.
Eleinte még egymás mellett fogunk élni, mi cigányok és magyarok.
Lassan érvényt fogunk szerezni annak, hogy a cigány nyelvet is
elfogadják hivatalos nyelvnek ! (!)
Mi nagy család vagyunk és nagyon nagy a közösségi szellem, az együvétartozás érzése. Nagy a gyermekáldás. A magyarokról ez nem mondható el. Világos, hogy mi fog történni. Lassan és biztosan mindinkább a miénk, romáké lesz ez az ország. Mi vigyázunk majd a magyar kisebbségre. Adunk nekik munkát az országunkban.
Európa és a világ olyan követelményeket támaszt ahhoz, hogy Magyarország bekerülhessen Európába, amelyek megteremtik a feltételeket hozzá, hogy mindez így legyen. Annyi nép eltûnt már a történelem során amikor az adott kor domináns hatalmai ebben érdekeltek voltak. A magyarokat sem fogja megsiratni senki.
Miképpen a magyarok sem siratták meg a besenyõket annak idején. Ez a vita ezen a topicon ebben az értelemben tehát már értelmetlen. Nem csak a jelen, de már jövõ is determinált ebben az irányban. Béke
veletek !"
Egy magyar véleménye:
És még azt mondják, hogy a MAGYAROK a RASSZISTÁK !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Én meg azt üzenném ennek a diplomás romának (ha egyáltalán õ írta,
mert elég kevesen vannak ám), hogy eljön még az az idõ, mikor a
romák és a magyarok egymást gyilkolják ! Hála neki, a kedves levélírónak!
EZT AKAROD? Ha ez a levél körbejárja az országot, nem tudom, mi lesz itt.
Ha mindenki úgy reagál rá, mint én. Ugyanis hihetetlenül felháborított.
Rengeteg támogatást kaptok, DE MINEK? Szülitek a rengeteg gyereket
rakásra, aztán magukra hagyjátok, bûnözõk lesznek, és mûveletlenek !
EZ A NAGY CSALÁDSZERETET???? Szerencsétlen magyar meg nem mer két gyereknél
többet vállalni, mert nem bír többet TISZTESSÉGESEN FELNEVELNI !
És õk lesznek a jövõ nemzedéke. Kérdem én, ha nem marad az országban dolgozó
magyar ember, ki fog titeket eltartani, cigányok???
Ki osztja majd a segélyt, ha nem lesz mibõl, mert nem lesz ember, aki
dolgozzon?
De hát majd kitalálnak valami okosat a diplomás cigányok. Majd segít
az UNIÓ... És még valami: Igen, tûnnek el népek. Ez mindig így volt és
így is lesz.
De mi már több mint 1000 éve létezünk, Isten segítségével. A magyar
nép nem fog eltûnni. Túléltük a besenyõket. Túléltük a tatárokat.
Túléltük a törököket. Túléltük a Habsburgokat. Túléltünk két
világháborút, Trianont, a szocializmust. A cigányokat is TÚL FOGJUK
ÉLNI !
Honnan tudom ezt ilyen biztosan? Tudom.
MERT ISTEN VELÜNK VAN!
NEM hagyott el minket, bár sokan ezt mondják !
Hamarosan történni fog valami, ami megváltoztatja a kedves diplomás
roma által felvázolt jövõt. Nem háborúra gondolok.
Dehogy. Egyszerûen csak Isten megsegít valahogy. Mint mindig, a
történelem során. A diplomás romának sok sikert kívánok a
tanulmányaihoz, amit a magyarok fizetnek nekik ! És kérem, hogy
gondolkozzon el magán, amíg nem késõ.
Senkinek nem lenne jó, ha háború lenne !
Az intelligens emberek nem népirtással oldják meg a gondokat. Hanem ?
Egy elkeseredett tűzoltó nyílt levele Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak, és Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Úrnak
Tisztelt Miniszterelnök Úr, Tisztelt Miniszter Úr!
Elkeseredettségem oka, hogy a Magyar Állam megszegni készül adott szavát, egy velem - 1997-ben - kötött megállapodást. Ezt a megállapodást úgy hívják, hogy „Hivatásos Szolgálati Törvény” (1996.évi, XLIII.tv.), melynek „preambulumát” idézem.
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
A Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés - elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következő törvényt alkotja:
Mielőtt aláírtam ezt a megállapodást, gondosan tájékozódtam a feltételekről. Részletesen elmondták, hogy alkotmányos jogaimat több tekintetben is korlátozzák, és még ezen felül is számtalan kötöttséggel jár a hivatásos szolgálat. Néhányat megemlítenék, a teljesség igénye nélkül:
Munkaidőm ellentételezés nélkül magasabb, mint bármely más Magyar munkavállalóé. Jelenleg heti 48 óra, de több évig heti 54 óra volt.
Esküm értelmében, a munkám során kapott parancsot, utasítást, akár életem kockáztatásával is végre kell hajtanom.
A parancsot, utasítást (kivéve, ha az bűncselekmény elkövetésére szólít fel) nem bírálhatom, akkor sem, ha az nyilvánvalóan megalázó, vagy jogszabálysértő. Jogorvoslatra, csak a parancs végrehajtását követően van lehetőségem.
Szabadságról, szabadnapról bármikor visszarendelhetnek, ha a szolgálati érdek úgy kívánja.
Állandó lakhelyem elhagyását mindenkor jelentenem kell, tartózkodási helyem, és elérhetőségem megadásával.
Szolgálati helyemen politikai tevékenységet nem folytathatok. Politikai pártban tisztséget nem vállalhatok, mely tiltást szolgálati viszonyom megszűnését követő három évre kiterjesztették.
Az ún. megbízhatósági törvény bevezetésével megfigyelhetővé, leinformálhatóvá váltam én, és családtagjaim is, miközben a parlamenti padsorokban, az önkormányzatokban, több, korábban köztörvényes ügyekben jogerősen elítélt képviselő dönt a „sorsomról".
És végül, de nem utolsó sorban: Az Európai Unió szabályozásával is ellentétesen, nincs sztrájkjogom.
A megkötések fejében, Önök bizonyos kedvezményeket ajánlottak, tudván, hogy ennyi kötöttséget ellentételezés nélkül, épeszű ember nem vállal.
Önök ajánlottak a vállalásaimmal arányos anyagi és erkölcsi megbecsülést. Az előbbiről évek óta csak álmodom, az utóbbiról szinte naponta biztosítanak a hétköznapi emberek. Ez elmondhatatlan büszkeséggel tölt el, de sajnos tejet és kenyeret nem kapok érte a boltban.
Ajánlottak, és adtak 13. havi fizetést, amit aztán néhány éve el is vettek, hivatkozva a „társadalmi igazságosságra”. Kénytelen-kelletlen elfogadtam.
Biztosítottak arról is, hogy minden szolgálatban eltöltött 5 évemet 6 évnek ismernek el. (1.2-es szorzó) Ezt egyébként nem kedvezményként értékelem. Munkaóráimat tekintve, 5 év alatt valóban 6-ot teljesítek. És végül a mézesmadzag leghosszabb, legvastagabb és legmézesebb része a nyugdíjszabályozás volt. Önök azt ígérték „jogfosztásom” fejében, hogy 25 év szolgálati viszony után, amennyiben az egészségem oly mértékben megromlana, hogy a hivatásos szolgálatot ellátni már nem tudom, vagy betöltöttem az 50. életévemet, teljes összegű szolgálati nyugdíjra leszek jogosult. Erős, egészséges fiatalemberként az egészségkárosodás meg sem fordult a fejemben. Az 50 éves nyugdíj korhatár volt az, ami miatt úgy döntöttem, hogy vállalom a kötöttségeket, és a munkával járó mindennapos veszélyt. Később aztán rájöttem, hogy a fokozott fizikai és pszichés terhelés miatt az egészségkárosodás lehetőségét sem lehet kizárni, de még így is korrektnek tartottam a szerződést.
Tisztelt Miniszterelnök Úr, Tisztelt Miniszter Úr!
Ezeket a kedvezményeket nem én követeltem magamnak egy demonstráció, egy sztrájkfenyegetés vagy egy fegyveres hatalomátvétellel történő megfélemlítés által. Ezeket a kedvezményeket Önök ajánlották a korlátozások fejében. Én mérlegeltem, és elfogadtam az ajánlatukat.
Tudomásom szerint, Önök most a megállapodás felrúgására készülnek, oly módon, hogy a nyugdíjra jogosító szolgálati viszony időtartamát minimum 5 évvel (de a Jó Isten tudja mennyivel…) meg kívánják hosszabbítani, megfejelve ezt, az 1.2-es szorzó eltörlésével. Arról már nem is beszélve, hogy a nyugdíjszámítás módját (ami egyébként szintén az eredeti megállapodás része volt) korábban, szintén számomra kedvezőtlenül módosították. Ez, így nem járja. Az Önök kormánya - egyébként nagyon helyesen -, a bankok esetében törvényileg tiltotta meg az egyoldalú szerződésmódosítást, és most maga az „államgépezet” készül ugyan így egyoldalúan szerződést módosítani! Uraim! Ha Önök 14 évvel ezelőtt a most tervezett feltételeket ajánlották volna, akkor én kinevetem magukat, és tovább állok. A mostani tervezetük alapján 58 (vagy Isten tudja hány…) évesen leszek nyugdíjjogosult, de van olyan kollégám, aki mivel 34 évesen szerelt fel, csak 60 akárhány éves korára. Ennek két hátulütője is van. Az egyik, hogy továbbra is komolyan veszik a rendeletekben szabályozott alkalmassági követelményeket, és ez esetben 52-53 éves koromra hivatásos szolgálatra alkalmatlannak találnak, és elhajítanak, mint egy koszos rongyot. 25-28 évnyi szolgálatot ugye nem így akarnak „meghálálni”? A másik, hogy nem veszik komolyan, ez esetben pedig sérül az állampolgárok biztonsághoz való joga. Ugye belátják, hogy ezt a hivatást ötvenen túl már csak alapjáraton lehet űzni, és ez, figyelembe véve, hogy tűzoltókról van szó, megengedhetetlen. Meglátásom szerint is irritálja a civileket a 40 éves nyugdíjas, ezért szükséges az újra szabályozás, de az történjen úgy, ahogy 1996-ban is történt. Módosítsák a nyugdíjba vonulás szabályait (meghagyva az 50 évesen megszerzett nyugdíjjogosultságot), de az csak a törvény hatályba lépését követően felszerelőkre vonatkozzon. Amennyiben Önök az érvelésem ellenére úgy gondolják, hogy a „társadalmi igazságosságra” való hivatkozással jogosultak a szerződésünk felrúgására, úgy jelzem, hogy igazamért, a legfelsőbb nemzetközi fórumokig is hajlandó vagyok elmenni. Nem figyelmen kívül hagyandó azon aprócska tény sem, hogy - bár úgy tűnik, mint ha saját, személyes problémámról tájékoztatnám Önöket, azért - ez közel 63.000 fegyveres (!), és rendvédelmi dolgozó problémája is. Őszintén remélem, hogy mindenki számára elfogadható, bölcs döntés születik a kérdésben.
Tisztelettel: Bognár László Tűzoltó főtörzsőrmester
Átolvasgattam az utolsó pár tucat hozzászólást a linkelt topikban és azt kell látnom, hogy megint csak működött a jól bevált módszer. Hitler is megnyalhatná a száját, ha még élne. Semmi másról nincsen szó, mint a jó öreg "jelöljünk meg egy bűnbakot" módszerről. Akár egy gumicsont a kutyáknak. Lehet vele morogni jó sokáig. Feltűnik egy-két hivatásos "megmondóember" aki erősíti a demagógiát, ettől már az is igaznak gondolja, aki egyébként hajlamos a saját értékítélete szerint nézni a világra. De kérdezem én, vajon miért nem esik szó a valós összegekről? Tudniillik, hogy valójában mennyibe is kerül ez az államnak évente? Az elmúlt 9 hónapban a kormányzat tanácsadói szerződésekre 12 milliárd forintot költött úgy, hogy az államigazgatásban is megvannak a megfelelő szakemberek a munkák elvégzéséhez, ráadásul azt is láthatjuk, miféle eredményt értek el a tanácsokkal. Nem kellene inkább ezekről a haveroknak juttatott pénzekről beszélni? És akkor hol vannak még a közbeszerzések során privatizált közpénzek?
Mi következhet ezek után? Kik vannak a sorban utánunk? Kiből lehet még a nemzet lába kapcáját csinálni, csak, hogy elfedjük a politikusok cselekedeteit? Havonta 900 000 Ft-ért autót bérelni valakinek közpénzből(radarblokkolóval) az nem sokkal érdekesebb történet? Érdekes, hogy erről már senki nem beszél, pedig ez nem egyedüli eset, legfeljebb csak abban, hogy ez az egy derült ki. Vagy vegye már valaki a fáradságot, hogy ki-kicsodát játsszon az állami cégek vezetésében, illetve a közigazgatási szerveknél. Nem is kell mindenkit, csak azokat, akik az elmúlt 9 hónapban kerültek pozícióba. Nem is ki-kicsoda, hanem ki-kinek a kicsodája. Ezekről kellene szólnia közbeszédnek, nem pedig pár száz vagy ezer fizikailag, lelkileg többnyire sérült fegyveres testületi nyugdíjáról. A KSH kimutatása szerint a rendőrségtől-katonaságtól-tűzoltóságtól nyugdíjba vonultak átlagos túlélési éveinek száma nyolc év.
