Nem tudom. Engem mindig kiver a víz amikor valahol azt olvasom, az ilyen –olyan „részecske rövidéletű”, nem lehetne bevallani hogy a folyamatot nem sikerült követni. Így az eredménytelenséghez, egyenes az út. Sokat haladtunk, de ezek a kerekítések lezárjék az utakat.
Oké, de ha ily relatív, igaz hogy nem kis munka de a túl élésért, a kifinomultabb eszközök a bővebb információk értelmében. Nem kéne kicsit átgyúrni, az anyagról elhíresült, információkat. Miért ciki ha valaki-k a legjobbat hozza-k ki, ezelőtt sem tette senki másként. Hibát találni, s megoldani nem szégyen. Még akkor sem ha maga volt, az elődje.
Az ÁRE szempontjából nincs értelme az "anyag" és "energia" szignifikáns megkülönböztetésének.
A téridő szekezetét az energia-impulzus tenzorban összefoglalt dolgok alakítják ki. Plusz a gravitációs enegia, és esetleg valamiféle ab ovo,az üres téridőben is meglévő görbültség.
Talán mert a nagyszámok értelmében az „anyag” fogalom az atomig sem jut el. Meg áll ott, porból lettünk, mennybe megyünk. A minap hallottam a (2testőr?)TV-ben az őssejt kutatást, vagy irányzatát le állították, mert ideológiát sértet. Becsszó nem értem? Milyen gondolat szülte vallás hol, hősök harcolnak hősökkel, alkalmasint még istenük nevei is azonos, ez nem káosz. Miért akarna a csak ilyet tapasztaló élni, miért akárná az anyagot jobban ismerni mint, az engedi. Oktatásrendszer anyag, emlékszem páréve, de a könyv régebbi volt, középiskolai fizika, vagy kémia atomszerkezettel foglalkozó felyezet végén apró dölt betűk. „az elektron pályákat megfigyelni nem lehet atermészet nem engedi”. Ezen elakadva, na mi az anyag? A csúnya természet aki –ami nem hagyja magét vizsgálni. Megyek autót szerelni, többet érek vele ha pézt keresek, mintsem megakarnám érteni, anyag-világ. S mivel logikusan a nagy számok türvénye határoz meg mindent, hét az anyag többnyire csak annyi mint ami a médiákból vissza köszön. 1 a szórakoztatás, lassan nem zudható(!) mi nevetséges, mi humor.
A nyugalmi tömeg változása a négyeserő belső munkájának a következménye. Az pedig az erőtörvény konkrét alakjától függ - abban benne lehet a sebesség (Pl. a Lorentz-erő ilyen), meg nem is lehet benne (a legtöbb ismert erőfajta ilyen).
Két távoli űrbéli objektum közt a fény számunkra kissé hamarabb ércélhoz, mint pl. egy Holdon tartózkodó megfigyelő számára/innen a Földről mérve?(ha jól értem) Hét ha figyelembe veszem(a Hold "gyengébb" gravitációjával indokolhatóan) az ok okozatott, a hold a fényt kibocsátó és érzékelő terek közzé ékelődik"gyengébb"-sége okán, egyértelműn.
Én nagyon pontosan tudom, hogy egy test nem mehet fénysebességgel. Ezért kezdtem kötözködni Callie (41078)-as hozzászólásával, amiben azt állítja, hogy (a jelenlegi ismereteink szerint) még át is lépheti a test a c sebességet...
Pontosan, de rosszul)
Mielőtt folytatod a "kötözködést", érdemes tudni, miről is beszéltem. Ebben a topikban
Én nagyon pontosan tudom, hogy egy test nem mehet fénysebességgel. Ezért kezdtem kötözködni Callie (41078)-as hozzászólásával, amiben azt állítja, hogy (a jelenlegi ismereteink szerint) még át is lépheti a test a c sebességet...
Az összetartozó állapotok elve lényegében a Lorentz-transzformációt takarja. Azt mondja ki, hogyha két inerciarendszerben mozgó rendszer a Lorentz-transzformációnak megfelel, akkor a két rendszer fizikailag megkülönböztethetlen.
A pontos meghatározása:
A fizika törvényei olyan szimmetriával rendelkeznek, hogy amennyiben Q egy igazi rendszer, akkor ennek különböző Lorentz-transzformációk által nyert Q* leképzései is lehetséges rendszerek.
Az állításom szerint a Q* rendszer különbözik a Q rendszertől annak ellenére, hogy Q* rendszer látszólag úgy viselkedik mint Q rendszer. Ráadásul a fizika határtörvényei azt determinálják, hogy Q* átmegy halmazállapotváltozáson, miközben Q nem megy át.
Érdekelne, hogy a perdületmegmaradás miért nem axióma.
A tér homogenitásából szerintem csak akkor következik a lendületmegmaradás, ha az inerciarendszerek egyenértékűségét tekintjük axiómának. A kettő közül tehát az egyik felesleges, és miért ne az inerciarendszerek egyenértékűségét hagynánk el?
Az idő homogenitása természetesen tétel, de szerintem ez sem axióma.
Nem egészen igaz, hogy a megmaradási tételek nem következnek semmiből. A lendület megmaradásának tétele pl. a tér homogenitásából következik. Az izotropiából meg a perdület megmaradása. Hogy az idő homogenitásából minek a megmaradása következik, azt rád bízom :-))
